Népújság, 1954. november (87-94. szám)
1954-11-14 / 90. szám
MM mvrptnhpr ti. vásárnál» nIpujsZg s éves tervünket Te À Hevesmegyei Téglagyári Egyesülés sokáig az utolsó helyen állt a tervteljesítésben. Egy esetben sem fordult elő, hogy a tégla vagy cserépgyártási tervét teljesítette volna. S amíg a tervteljesítésről nem lehetett beszélni, addig az önköltséget túllépte, rendszeressé vált a béralap-túllépés is. Az elmúlt évben például több mint 2,600.000 nyers- és több mint hárommillió égetett téglával, több mint egymillió nyers és 1,348.000 égetett cseréppel maradt adósa népgazdaságunknak. Ebben az évben fordulópont állott be az egyesülés életében. Rendszeresen, havonta teljesítette tervét, béralaptúllépések nem voltak, s az önköltségben 1 jesít jük is lényeges javulás állott be. Október 20-án futótűzként terjedt az egyesülésnél az örömhír, az egyesülés a téglaiparban elsőnek teljesítette éves nyerstéglagyártási tervét. Az építésügyi minisztérium téglaigazgatósága megdicsérte az egyesülés dolgozóit. Október 27-én pedig a nyerscserépgyár- tás is befejezést nyert. Ebben is elsők lettünk az országban. A siker lendületet adott a további munkában és elhatároztuk, hogy éves tervünket minden részletében teljesítjük. November 7-re merész vállalások születtek. A felajánlás nem maradt papíron, mert az eredményei gyakorlatban máris megmutatkoztak. így november 4-ig már nyerstéglából 1,368.000, nyerscserépből pedig 163.000 darabot adtunk éves tervünkön felül. Év végére az égetett cserép lemaradásunkat is törlesztjük. Az eredményekhez hozzájárul a műszakiak és a dolgozók kezdeményezése. Mátraderecs- kén például olyan szárítókat építettek a kemence-test fölött, ahol a kedvezőtlen időjárás eseten is lehet a cserepet olcsón és gyorsan szárítani. Erdei Ferenc, az egri I. sz. téglagyár lakatosa hordozható cserépszállítót készített és ezzel a kemence külső része fölött gyorsan és gazdaságosan szárítják a cserepeket. Ezt a szerkezetet a kemence tüzelésével együtt lehet mozgatni. Minden jel arra mutat, hogy az éves tervteljesítés sikerrel végződik, béralaptúllépés nélkül. Mindezt az tette lehetővé, hogy az elmúlt év telén pontosan és tervszerűen hajtották végre a nagyjavításokat és a szárító színeket szabad szárító létesítésével bővítették. Hozzájárult a sikerhez az is, hogy téglagyárunk már az év kezdetén munkához láttak és napról napra teljesítettük előirányzatunkat. A siker fő oka mégis az, hogy a vezetőség és a fizikai dolgozók vállvetve dolgoztak közös, nagy ügyükért Kurcvell István tervosztály vezető így alakultak a piaci árak Egerben Fejeskáposzta Cékla Fokhagyma Burgonya Kelkáposzta Karfiol Kalarábé Vöröshagyma Mezöker Piaci árus 4.------4.50 5.—6.— forintig — .80—1.— —.50'-------.60 fill, drb-ként 6 .— 6—8 forintig 1.60 2—3 3.20—3.60 — 4 ------4.80 8—10 1 .80—2.20 darabonként különböző 1.40—1.80 3—4 AGRONÓMUS tanácsolja Idejében végezzük e! a szőlőinkben a fedést Eredményes zárszámadások Pély község termelőszövetkezeteiken Az elmúlt gazdasági évben szőlőinkben nagy terméskiesést okozott a téli fagy. Ezt a terméskiesést a szőlőmunkálatok hiányos, vagy nem szakszerű elvégzése okozta. Szőlőterületeinken többnyire elvégeztük a fedést, de csak úgy, hogy az inkább őszi talajmunkának nevezhető, Legtöbb helyen még a tőkefejet sem takarták be, pedig az „európai" szőlőfajtákat a hideg tönkreteheti. Elsősorban is a rügyek fagynak le, ól- moseső. jégpáncél vonja be. s a levegőtől elzárva elpusztulnak. A jövőévi termésre így nem számíthatunk. Szőlővesz- szőinknél elsősorban a vastagbélé fajták érzékenyek a fagyra, a kadar, ezerjó stb. A vé- konybélflek nagyobb hideget is kibírnak, a rizlingfélék, leányka. A téli fagykárral szemben a szőlőtőkék védelméről már most kell gondoskodnunk. Amint a szőlőlevelek hullanak, a fedést azonnal el kell végezni. Ezzel a munkával ne késlekedjünk, mert nálunk az ősz leginkább esős. sáros földdel pedig ne végezzük a tőkék takarását, mert a rügyek kipálhatnak. A fedést nem jó későre hagyni, mert a föld átfagy s a fagyos földdel sem tudjuk kellően betakarni a tőkéket és a rögök leverik a rügyeket. A szálvesszős művelési fajtáknál a szálvesszők takarásáról már most kell gondoskodni. Tőkénként legalább két szálvesszőt húzzunk le. Ott, ahol fogatos műveléssel lehet, a fedést fogatos erővel végezzük, de kézzel igazítsuk utána, hogy az alsó rügyek két- három rügymagasságig legyenek betakarva. Ha az ólmoseső a szőlő földfeletti részét tönkretenné, akkor a lehúzott szálvesszők biztosítják a termést, ha pedig az alsó rügyek kipálnak, a földfeletti rügyek rendszerint egészségesen telelnek át. Minden szőlőtermelő kövesse a gyöngyösoroszi Február 24 tsz példáját, ahol az elmúlt év. ben is gondosan befedték 53 hold szőlőterületüket és a téli fagy, a kedvezőtlen időjárás ellenére is átlag 30 mázsás terA pélyi-alkoháti Vörös Csillag tsz-ben az elmúlt évhez viszonyítva sokkal emelkedett az egy munkaegységre eső jövedelem. Amíg tavaly 17 forint jutott egy munkaegységre, ezzel szemben most 40 forint. Varga Istvánnak 654 munkaegysége van és körülbelül 26 ezer forint részesedéshez jut. A nők sem maradtak el a közös munkából: Zaka Istvánná 334, Szállási Ágostonná 273 munkaegységet teljesített. A termelőszövetkezet vezetősége elhatározta, hogy mintegy két vagcmnyi fűzfavesszőjüket nem adják el, hanem a télen feldolgozzák és készáruként magasabb jövedelemmel értékesíthetik. A pélyi Rákosi tsz-ben is a zárszámadásokat végzik. Itt egy munkaegységre eső részesedés 35 forint lesz. Kaszap Az 52. Autóközlekedési Vállalathoz tartozó petőfibányai főnökség jó munkát végzett és ezzel nagyban elősegítete a bánya tervteljesítését. A Mátra- vidéki Szénbányászati Tröszt köszönetnyilvánításában megemlékezett erről és köszönetét mondott azért, hogy a bányászok pontos szállításával munkakiesés egyáltalán nem fordult elő. Dicséret illeti a főnökség vezetőjének, Szeghalmi György és Zsitvavölgyi Mihály művezető jó munkáját, László így 22 ezer forint jövedelemre számít. A jövő évben még több jövedelem várható, mert a tagság elsőnek fejezte be az őszi munkákat és mindén tag becsületesen helytállt. Kurc Frigyes 656, Burai József 500, ifj. Szabó Pál negyedmagával pedig 1455 munkaegységet teljesített. Itt is jól dolgoznak a nők és az öregek. Bessenyei Ágostonné, aki már 67 éves 190 munkaegységet szerzett. A község dolgozói megbecsülik a termelőszövetkezet legjobbjait és ezért választották Kalmár István tsz-tagot is tanácstagjelöltté. Hamzó Ferencet szintén tanácstagnak javasolták, aki ebben az évben 558 munkaegységet szerzett. Nagy István tsz-szervező tották a bányászjáratok pontos indítását és érkezését. Köszönet illeti ezért a gépkocsivezetőket és a főnökség minden dolgozóját. Az Autóközlekedési Vállalat dolgozói jó munkájukkal kiérdemelték a dicséretet. A jövőben igyekeznek, hogy továbbfejlesszék a forradalmi hét versenyeinek eredményeit, hogy még fokozottabban elősegíthessék a kormányprogramra határozataink végrehajtását, a dolgozók életszínvonalának emelését. Cserháti Árpád igazgató nést szüreteltek. Kiss szőlészeti László agronómus akik az anyaghiányok ellenére I is öntevékenységükkel biztosi- I Jó munkát végez az 52. Autóközlekedési Vállalat petőfibányai főnöksége Az agronómusok tanácskozásának határozatai A gyöngyösi járás gépállomási és községi agronómusai a közelmúltban értekezletet tartottak. Ezen az értekezleten versenyt indítottak, amely 1955 február 28-ig tart. A versenypontok között elsőnek a kenyérgabona termelésemelését említették, s úgy határoztak, hogy ebben túlteljesítik a járás tervét. Tavaszi kalászosok, kapásnövények alá az őszi mélyszántást november, 28-ra elvégzik. A rendelkezésre álló ístállótrágyát kihordatják a gazdákkal, s a tavasziak alá kerülő szuperfoszfát- és kálisó- műtrágyával még az ősszel a talajba munkálják. Az agronómusok nem feledkeztek meg az állattenyésztés fejlesztéséről sem. Mint egyik legfontosabb tennivalóról, a szarvasmarhaállomány növeléséről, a tejtermelés fokozásáról beszéltek. Persze, ehhez elengedhetetlenül szükséges az is, hogy járásuk a silótervet ne- csak teljesítse, hanem túl is teljesítse. Szó volt arról is, hogy a tsz-ekben a nem megfelelő teheneket jó termelékenységű tehenekkel cserélik fel és az előírt takarmányozás szerint etetik, különösen a nö- rendékállatokat. A jövőben több gondot fordítanak a sertések számbeli emelésére, a sertéshizlalási terv fokozására és a fejlett termelőszövetkezetekben bevezetik az exporthízla- lást. Mivel a juhtenyésztés, a baromfitartás is jól jövedelmező, ezért úgy határoztak, hogy a termelőszövetkezetekben és egyéni gazdáknál, többet foglalkoznak ezekkel; a minőségi gyapjúhozam emeléséért, maximális nyírási átlagsúly eléréséért dolgoznak a juhoknál, és ahol alkalom van, még több baromfit nevelnek. Mindezek megvalósításához a közös akarat mellett az is szükséges, hogy megfelelő férőhelyet biztosítsanak az állatoknak. Többen arról szóltak, milyen fontos a szőlőkben a fedési munkákat még a fagy beállta előtt elvégezni. Erre is ígéretet tettek, és támogatják a dolgozókat, hogy a tavaszi tőkepótlás előkészítésére a gödröket még a téli hónapokban elkészítik. Beszélgetnek a termelőkkel a szőlőtelepítésekről, a gyümölcsösök védéséről és termelőszövetkezetekben új, zárt gyümölcsös telepítéséről, ezeknek jövedelmezőségéről. Nem feledkeznek meg az öntözéses termelés hasznosságát is megismertetni velük, különösen a zöldségtermeléssel kapcsolatban. Terveiket akkor tudják megvalósítani, segítségük akkor lesz eredményes, ha a dolgozók elméleti tudását is gyarapítják. Ezért télen „Ezüstkalászos“ tanfolyamokat és gazdaköröket tartanak, ahol a dolgozók megismerkedhetnek napjaik legfontosabb tennivalóival. Az agronómusok munkájához a Hazafias Népfront, a termelőszövetkezetek vezetősége és tagsága, meg az egyénileg dolgozók segítsége is szükséges. HELD LÁSZLÓ főagronómus, Gyöngyös Mikófalva országosan is első lett az őszi munkákban Községünkben, Mikófalván megtartottuk rendes heti végrehajtóbizottsági ülésünket. Két napirendi pont volt: beszámoló a VB előzőheti munkájáról, másik az őszi mezőgazda- sági munkák értékelése. Meghívtuk a község élenjáró dolgozóit is, közöttük Kovács V. Mátyást, Kovács Bikó Bertalant, a termelési bizottság elnökét, Farkas Dezső községi agronómust. Vári István iskolaigazgatót és a tömegszervezetek vezetőit. A gyűlés megkezdésekor a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Szepesi Györgyné lépett a terembe. A gyűlésen a VB tagjai egymás után hozzászóltak. Beszéltek a fakivágási engedélyről, javasolták az új házhelyeknél a híd sürgős felépítését, a temetőiút kijavítását társadalmi munkában, meg a Tüzép-telepen mutatkozó rendellenességek megszüntetését. Kovács Margit, a begyűjtési megbízott beszámolt eddig végzett munkájáról és büszkén jelentette, hogy a hízottsertés, vágómarha, tojás és kapások begyűjtésében pár nap múlva elérik a 100 százaién:ct. Később áttértek a második napirendi pontra. Elsőnek Szepesi elvtársnő kért szót. Tolmácsolta a járási tanács végrehajtó bizottságának dícséretét, mivel a község elsőnek fejezte be az őszi vetési munkákat, nemcsak járási és megyei, hanem országos viszonylatban is. Majd átadta az Egri Dohánygyár, a járási tanács vándorzászlaját és a további munkához kívánt sok sikert. A VB-elnök a község dolgozói nevében megköszönte a zászlókat. Azután Kovács Béla párttitkár, végrehajtóbizottsági tag, a tanácsválasztás tiszteletére mélyszántási versenyre hívta a jelenlévőket. Elsőnek Kovács V. Miklós csatlakozott, majd Kovács M. Gábor jelentette be, hogy 30-án délre elvégzi a mélyszántást és utána segít azoknak, akiknek nincs fogatuk. Kovács Gábor Sándor pedig arról beszélt, hogy körzetében november 7-re minden gazda befejezi a mélyszántást. Miké Margit Mikófalva Alig másfél hónap és befejeződik az 1954-es esztendő. Mint mindig az utolsó két-három hónapjában, termelőszövetkezeteink tagjai munka után összegyűlnek a csoport irodájában és zárszámadást tartanak. A falu egyénileg (folgozói meg otthon, a csa'áddal, vagiy a szomszédokkal beszélgetnek, az elmúlt terme’ési évről, „zárszámadásukról”, eldicsekszenek, ha valamelyik termény jól fizetett és tanácsokat adnak egymásnak. Ilyenkor aztáln szó szót hoz, a beszéd: táj-gya gyorsan kanyarodik az állattenyésztés fejlesztésére, a traktoristák munkájára, a család gondjaira. Hogy ezek az esték valóban így telnek el, annak legjobb bnzorhvjtéka, hogy a szerkesztőségünkhöz érkezett levelekben megyénk dolgozói nagyrészt ezekről írnak. Néhányat röviden közlünk ezekből a levelekből Markó Jenő Miskolcról küldött hozzánk levelet. Azt írja, hogy a rizstermeléssel foglalkozó gazd'ák nagy támogatást kapnak. Azok az egyénileg dolgozók, akik a jövő évben öntözni akarnak, holdanként 100 forint vissza nem térítendő állami segél'yel támogatják az öntöző- telepeik megtervezését és holdanként 900 forint középlejáratú hitellel a rizstelepek megépítését. így tehált érdemes rizstermeléssel foglalkozni. Dobó József, sarudi gépállomás igazgatója panaszosan emelte fel szavait a tiszanáinaii pékség ellen. Innen kapja Sarud községi a kenyeret és október 30, 31, november 1-én nem kü'dtek kenyeret. Arra nem gondoltak, hogy ezáltal 50—60 dolgozó félnapokig várt kenyérre és kiesik a termelésből. Pedig a kenyér minősége ellen is gyakran merül fel kifogás, legalább a helytelen szállítás, a többnapos késés ne forduljon elő. A hevesi járásban javul az állattenyésztés, gyarapodik az állatállomány. írja levelében Adamik István, a hevesi ál'lat- tenyésztő állomás vezetője. Többen tenyészállatok nevelésével is foglalkoznak, mert tai- pasztaltáik, hogy jól jövedelmez. Hopka Pál tarnamérai dolgozó tenyészbikáját 11.310 forintért adta át. Ezért sokan tenyészbikát is nevelnek. Hosszú levelében Kelemen Mihály agronómus az elmúlt termelési év munkájára pillantott vissza. Szép eredményeket értek et a tódebrői Uj Életcsoportban, ahol kukorica 18, cukorrépa 180, burgonya 130, másodvetésű burgonya 70 mázsa holdankéntivel fizetett. Sertésállományukat pedig két év alatt 37 anyára, 27 hízóra növelték, és 37 anya ezévi fialálsa 270 malacot eredményezett. Mindezt a gondos ápolásnak is köszönhetik, De felkeresnek bennünket leveleikkel az ipar dolgozói is. A Mátravidéki Fémmüvektő! például Jakó József ÜB-elnök tudósított bennünket a fémgyűjtés eredményeiről. A VII. üzem és a IV. üzem brigádjai 9-én 4 mázsa 60 kiló rezet és 150 mázsa vasat gyűjtöttek össze. Most az üzem minden dolgozója arra törekszik hogy a fémgyűjtés! versenyben elsők lehessenek A bányászok hősies munkáját, a gyöngyösi járás iskolái részére terven felül termelt 50 vagon szenei köszöni meg levelében Weidner Erzsébet, az oktatási osztály vezetője. „Szavakban ki sem fejezhetjük áldozatos munkaijukért hálánkat, mert az 50 vagon szénnel közel 6 és félezer gyermek iskolai műnk árjáinak zavartalanságát segítették elő.” Viszonzásul a nevelő tes- tü'et, az iskolák tanulói szívesen segítenek az elvtársak kulturális életének fejlesztésében «— ígéri levele végén. Húsz dolgozó írta alá azt a levelet, amely Kisnána község do’gozóinak ősszel végzett munkáját tartalmazza. A szemlebizottság megállapítása szerint a_ vetéstervet túlteljesítette a község, megkezdődött az őszi mélyszántás is. A termelési értekezlet egyhangú határozatot hozott a tavaszi növények terméseinek fokozására, az istálló- trágya kihordására és az őszi mélyszántással egy időben történő alászántására. Mindezeket a munkáikat november 25-re befelezik és ezekben versenyre hívják a járás községeit. Jól jövedelmezett az idén a szerződéses dohánytermelés A kápolnai dohánybeváltó körzetéihez tartozó községekből az idén közel ötszáz dolgozó paraszt és több termelőszövetkezet csatlakozott a tízmázsás dohánytermelési mozgalomhoz. A termelőik csaknem valameny- nyien teljesítették fogadalmukat. Az elsőosztályú, kiváló minőségű hevesi dohány átadásáért eddig 200.000 forint prémiumban részesültek. Bárdos Benjámin, hevesi dolgozó paraszt 11 mázsa jóminőségű dohányt adott át a beváltónak, melyért 14.140 forintot, s 15.800 cigarettát kapott. Abo- nyi Sándor átányi dolgozó paraszt 400 ölön termelt elsőosztályú dohányt és az átvételi áron felül közel 2000 forint prémiumot kapott. Kiváló eredményeket értek el a dohánytermelésben a termelőszövetkezeteik is. A besenyőtelki Béke útja tsz-ben 10 mázsás, a tamabodi Kossuth tsz-ben kilenc és félmázsás dohánytermelést értek el, a közel 20.000 forint átvételi áron kívül 30.000 cigarettát kaptak és jelentős mennyiségű prémiumhoz is jutottak. A tízmázsás mozgalom eredményeképpen a tavalyi 2.70 mázsás átlaggal szemben az idén öt és félmázsás dohány- termelést takarítottak be a dolgozó parasztok. Jé munkával készül a tanácsválasztásokra Eger város dolgozó parasztsága Eger város dolgozó parasztjai a mezőgazdasági munka példás elvégzése mellett pontosan teljesítik az állam iránti kötelezettségüket is. A tanácsválasztások tiszteletére 300 dolgozó paraszt tett fogadalmat, hogy november 28-ig egészévi beadását teljesíti. A fogadalom valóraváltásáért élénk verseny alakult ki. Egyik utca a másikkal, szomszéd a szomszéddal kelt versenyre, hogy ki teljesíti példamutatóan beadási kötelezettségét. A nemes vetélkedés eredményeképpen napról napra újabb nevek kerültek a város különböző részein elhelyezett dicsérőtáblákra. Eddig már hétszáz olyan dolgozó paraszt neve olvasható, akik egészévi beadási kötelezettségüket maradéktalanul teljesítették. A példamutató gazdák között szép számmal vannak olyanok, akik korábban még úgy vélték: ráérnek az év utolsó napjaiban is teljesíteni beadási kötelezettségüket. Gál Sándor, Tóth József, Balázs Árpád dolgozó parasztokat is a tanácsválasztások tiszteletére indított begyűjtési verseny ragadott magával. Ma már mindegyik neve az egészévi beadást teljesítők névsorában szerepel. A lendületes begyűjtési verseny következtében napról napra emelkedik a begyűjtött mennyiség a város átvevőhelyén. Eger város dolgozó parasztjai eddig egészévi sertés- beadásukat 85, vágómarhabe- adási kötelezettségüket 88.3, tojásbeadási előirányzatukat 73.1 százalékra teljesítették. Megközelítik a száz százalékot d tej- és borbeadásban is. A tanács és a begyűjtési állandó bizottság tagjai harcot indítottak, azért, hogy határidő előtt 15 nappal a város egészévi beadását teljesítse.
