Népújság, 1954. november (87-94. szám)

1954-11-14 / 90. szám

4 NÉPÚJSÁG 1354 november 14. vasárnap KOLACSKOVSZKY LAJOS: íJreg Antal János meg­^ botránkozva hallotta, hogy Egerben, Budapesten akadnak félkegyelműek, akik sok vesződséggel és drága pénzért képesek szálanként kí­gyó mláltatni a szemöldöküket, ugyanakkor pedig őkelme büszkén gondozza az ország legnagyobb szemöldökét. Ba­jusz módjára kifenve és a két füle mögé sod-orintva viselte; ha lefelé fésülte, elfátyolozta az egész arcát. A dicsőséges múltban csupán a Buda mel­letti, Sz. Lőrincről nevezett pá­los zárda egyik termetes szer­zetese, bizonyos Nagy-Kakas viselt vala ehhez hasonló szemöldökei. Szent szövegeket, imádságokat, legendákat má­solt szerzete részére, s abba­hagyván az írást, lombos sze­möldökébe helyezi a lúdtollat, nem a füle mellé. Hogy ezért nagy becsülete vala a barátnak. Mtetszik ab­ból, hogy még Mátyás kirá­lyunk sem sajnálta a fárad­ságot meglátogatni őkéimét. Ámbátor csakúgy kijárt az elismerés Antal János uram­nak is. Bécsben való katonás­kodásának ideje alatt ezredese sohasem mulasztotta el, hogy be ne mutassa a parádés meg­jelent előkelőségeknek. Sőt a fővárosba, a panoptikumba is csábították, node olyan ember, mint Antal János, igazán nem szorult rá, hogy pénzért muto­gassa magát a szájtáti publi­kumnak. Vagyon neki tisztességes mestersége. Apja után, aki (a nyáron múlt két éve) 104 esz­tendős korában hunyt el, a hí­res rizskása-malom igazgatója Egerhez közel, Felnémet hatá­rában. Amellett földeket áren- dált a papoktól, meg jószá­got nevel. ki halandó emberfia hozzá betéved, annak a gégéje nem marad szárazon. A molnárokat, igaz, azzal bosz- szantják, hogy ha vizük van, bort isznak; ha nincs vizük, vizet isznak, de amióta világ a világ, a Rizskása-malomban sohasem voltak szükségében a bornak. Mert a felsőtárkányi patak, amely a malomkereket forgatja, sohasem apad el, a legmérgesebb kánikulában sem. Azért becsülte á malmot a török is és rizshántásra hasz­nálta, amikor még rizst ter­meltek a szélvédett, vízzel 'könnyen elárasztható egri völ­gyön. A név is a török után ragadt rá a malomra. Ha még az idegent is szíve­sen látták itt, gondolni való, mekkora megtiszteltetésben volt része a sógornak, már mint Hulják Márton uramnak, aki csak minden szent időben látogathat el a Rizskása-ma- lomba, lakván messze, a Du­nántúlon. Tyúkkal, kaláccsal forgolódtak körülötte, a helyét is megfújták ahová leült. A sógor apróra átvizitálta a portát, a malmot. S a földecs­kéket sem sajnálta végigláto­gatni, pedig pl. a kukoricás elég messze volt ám, valahol az Almárvölgy bejáratánál. A sógor igen meg volt elé­gedve a látottakkal, csak a ku­koricaföldre nézve találta megjegyezni, hogy ha rajta ál­lana, bizony dinnyét termesz­tene a kukorica helyett. Te­kintve pedig, hogy Eger, a fel­vevő piac sincs messze, a diny- nye nagyon, de nagyon meghá­lálná a vele való bajoskodást. Jazzel pedig a sógor nem kis bolhát eresztett An­tal uram fülébe. Attól fogva ugyanis se éjjele, se nappala a malmosnak, örökké a dinnye járt az eszében. Elkapta a tol- lasodás vágya. Hátha beüt a dolog! És jövőre dinnyét termelt az Almárhoz közel eső földjén. Az időjárás kedvezett, igen szép termés ígérkezett, igen nagyobb is, mint amennyire számított. Ha sikerült első­nek megjelennie az egri pia­con, bizony témát csinál! No, persze, ha sikerül! De az ám a feneség, hogy az ide­valósi nép mindig éhes, azért, amit a szeme lát, azt a keze ott nem hagyja. Tavaly lopá­son érték magát a csőszt. Pam- pusik Sándort is, pedig har­minc esztendeje már. hogy a határra felügyel. Piszkolta per­sze a szolgabíró. hát lám, még neki állt feljebb, hogy azt mondja: — Tekintetes uram, minden­ki lop, az úr is lop. Csak ím az eszével, a paraszt meg a kezével. Arra is gondolt Antal uram, hogy valahol a Paphegy alatt, illetve Almárnál szobrot állít­tat Sz. Vendelnek, vagy Sz. Dónátnak. Amilyen istenes nép a palóc, a szentekre való te­kintettel tán békén hagyja a dinnyét. Itt meg az a baj hogy a szentek se azok már, akik valaha. Együtt vénülnek az emberekkel és persze el­kopnak. ellustulnak, a hivata­lukat elhanyagolják. Valami- 1kor Erdödy püspök milyen dí­szes szobrot állíttatott Sz. Dó­nátnak az egri határban és mégis megesett a csúfság, hogy a jég épp dzokat a szőlőket verte el, amelyek neki voltak kiutalva. Meg is neheztelt rá a parasztság, megfordítá őkéi­mét a talapzatán, hadd lássa, mire vezet a lustaság; csúfság­ból egy kéve venyigéi kötöttek a hátára. jye hát kihez-mihez folya­modjék Antal uram, ha a csősz se jó, szent se jó? ... Ës ahogy közeledett a diny- nyeszüret ideje, egyre inkább elborult a kedélye, keveset evett, keveset ivott, a kopasz feje sem világított úgy, mint máskor. A nemzetes asszony, szül. Lóczy Borbála (a felsőtárkányi tómalom egykori bérlőjének a leánya) „aggódva látta ezt a holdfogyatkozást, faggatta is eleget az urát, mi bántja, mi búsítja, Antal uram azonban a világért sem fakított volna, csak pislogott, akár a Pilátus macskája. Hanem a molnárlegény a „hétlelkű“ Kerekes Matyi csak kivette a gazdájából a titkot. öl, esztendeje dolgozott a ma­lomban, ismerte jól Antal uram észjárását, aztán rokon is volt szegről-végről. Ahogy nyitjára jött a legény a nagy nekibúsulásnak, akko­rát rikkantott jókedvében, akár a rézorrú rigó. — Hát csak ez a baj? Azon ugyan könnyű segíteni! — Azt tartom én. fiam- öcsém, — válaszolt szomorúan a nagy szemöldökű molnár, hogy rajtam az isten sem se­gít. — Kutykuruty, az isten nem, de segít az ördög. A ztán az imposztor elkez- dett sugdosni valamit. S láss csodát, attól a sugdosás- tól. úgy megjött az Antal uram kedve, hogy a végén ákár ma­darat lehetett volna vele fo­gatni. Rácsapott a súlyos dió­NÉGY ESZTENDŐ MÚLTÁN fából készült ebédlőasztalra, amelyet a nemzetes asszony még a szépanyjától örökölt, ds úgy rácsapott, hogy a lapja rögtön kettérepedt; akkor tet­te a nevezetes kijelentést; — No, fiam-öcsém, ha beüt a dinnye, ' szabatok kendnek olyan csizmát, de olyan fáin csizmát, hogy a felnémeti lá­nyok, menyecskék, ha meglát­ják, mind utána szaladnak kendnek. (Folytatása következik.) — A MEGYEI TANÁCS népművelési osztálya közli, hogy Heves megyében csak a megyei tánctanítók munkakö­zösségének tagjai foglalkozhat­nak társas tánc tanítással. Ezek a tánctanítók: Begovits Emil, Bezzeg Ferencné, Molnár Fe- rencné. Szabó Jánosné, Sz. Romhányi Katalin, Tarján La­jos, Valkay Emil. — MAKLÄRTÄLYA köz­ségben nagyban készülnek a színjátszók, táncosok és út­törők a felszabadulás és ta­nácsválasztás napjára. HEVESEN a megye felszaba­dításáról Kristóf János november 14-én tart előadást. — VÁRASZTÖ községben az újonnan szervezett ének-, tánc- és színjátszócsoport a tanács­választásra egy jelenettel, énekszámokkal és 3 népi tánc­cal készülnek. — Bátor községben a szín­játszók Móricz Zsigmond: Vá­lasztás című színdarabját ta­nulják. NOVEMBER 16-AN, d. u. 4 órakor az Egri Lakatosárugyár- ban dr. Nérnedi Lajosné az iro­dalmi szakosztály elnöke Mik­száth: Két választás Magyar­országon c. müvét ismerteti. — VISZNEKEN a termelő- szövetkezet tánccsoportja ké­szül előadásra, Atkáron pedig a színjátszók Gárdonyi: Bor című színművét adják elő. NOVEMBER 17-EN este 7 Órakor az Állami Faluszínház t „Vándordiák” című előadást hutatja be a városi színházban. DIMITROV-DIJAS bolgár mű­vészek közreműködésével a MÁV szimfonikus zenekara november 24-én hangversenyt rendez Eger­ben, a városi Dózsa Filmszín­házban. JEZOVICKt VINCÊNÉ a TT1T politikai szakosztályának tagja november 14-én Bélapátfalván a tanácstörvényről beszél. AZ EGRI JÁRÁSI KULTÜR- HÁZ foto szakköre az elmúlt időkben a szakkör szervezése miatt szünetelt. Most újra meg­kezdi munkáját és a kezdő fény- képezők számára előadásokat tart. A JÁRÁSI KULTÜRHAZ SZÍNJÁTSZÓ CSOPORTJA no­vember 28-án Eger város közön­ségének vidám esztrád műsort mutat be. A SZILVÁSVÁRAD! munkás- üdülőben november 19-én dél­után a Bükk állatvilágáról címén előadást tart Vajon Imre bioló­giai szakosztály vezetője. NOVEMBER 20-án, délelőtt a Szilvásváradon üdülő dolgozók részére kirámdu'Iáist rendez a biológiai szakosztály Vajon Imre vezetésével. Eger város anyakönyvéből Születtek; Cselezi István, Popo- vits Lajos, Kelemen Ernő. Kele­men Emma, Csipkés Tibor, Kótal Gusztáv, Mácsai Erzsébet. Kocsis Mária. Meghaltak: Rágó Sándor, Hu­szár Katalin, Ulrich László, La­katos Gyula. Közlemény A Népuisás november 4-i szá­mában .,Jól jövedelmez a tinó­hizlalás” cím alatt nem tinó. ha­nem bikahízlalás ér.tendő. mert a hozzánk érkezett levelet a fel­dolgozásnál nem jól értelmeztem Elsősorban a bikahízlalásra kell szerződést kötni. TT—-cinabban a lapszámunkban a sertéshizlalási szerződéskötés­nél e.ffv számot elírtam. A 90— 110 kiló súlyban átadandó hús­sertésért március véséis 18 fo­rintot fizetnek. Dobál Maráit A Szépirodalmi Könyvkiadó terveiről Ez év végéig a Szépirodalmi Könyvkiadó klasszikus és élő írók számos kiváló alkotásának megjelentetését tervezi. Uj ki­adásban jelenik meg Jókai Aranyember című műve, Mik­száth Kálmán Fekete város, A Noszty-fiú esete Tóth Mari­val, továbbá Móricz Zsigmond Rózsa Sándora. Megjelenik Madách: Az ember tragédiája; négykötetes, bibliofil, bővített kiadásban jelenik meg a Hét évszázad versei című gyűjte­mény. Megjelennek továbbá Bródy Sándor, Kosztolányi De­zső, Gábor Andor novellái, Radnóti Miklós, Sárközi György versei és egy népballada-gyüj­temény „Repülj páva, repülj‘ címmel. A mai magyar írók művei közül Gyártás Miklós novellás- kötete, Horváth Mária Kati című regény, Szabó József: Erdei emberek elbeszélés kötete kerül az- olvasóhoz. Uj kiadást ér meg Aczél Tamás Vihar és napsütés című regénye, Déry Tibor Felelet-ének első kötete, Németh László Bűn című és Reményi Zsigmond Bűntudat című regénye. Ebben a negyed­évben megjelenő versesköny­vek között szerepel Devecseri Gábor a Jövendő tükre című kötet is. 1950 november 14-én rövid hír adta tudtára a megyének, az országnak, az egész világ­nak: meghalt Fleischman Ru­dolf, a magyar növénynemesí­tés úttörő kutatója. A négy­esztendős évfordulón Heves megye dolgozói kegyelettel emlékeznek a növénynemesítők sorában méltán előkelő helyet elfoglaló Fleischman Rudolfra, aki 46 esztendőn keresztül, 1904-től, 27 éves korától halá­láig szüntelen tudományos munkával segítette, támogatta a mezőgazdaság fejlődését. Ország-világ előtt ismert az F 481-es vihartálló búza, me­lyet megyénkben ma már közel félszázezer holdon termelnek, az F zab, mely még ma is a legjobb zabfajták közé tarto­zik. Szakadatlan kutatói, ne­mesítő munkájának egy-egy állomása az F korai sárgaló- fogú és az F lófogú kukorica, mely annakidején világszerte elismerést vívott ki nemesítője, s a. komvolti kísérleti gazda­ság számára A felszabadulás után, élve az új. nagyszerű lehetőségekkel, betegen is, megtörtén is, új meg új feladatok megoldásán munkálkodott, miközben egész sor fiatal kutatót indított út­jára. Közvetlenül halála előtt a nagy terméshozamú kender és kukorica fajta nemesítésével kísérletezett. A laboratórium falai, a kísérleti parcellák kö­zül, a mindennapi munkából ragadta el 73 éves korában a halál. TA éltó a megemlékezésre..-. Negyvenkét fiatal tanító kezdte meg munkáját Heves megyében Az egri Pedagógiai Főiskolá­ról minden évben többszáz fia­tal pedagógus került falura, hogy a falusi iskolákban kezd­je meg hivatását. Ebben az évben a tanév megkezdése előtt 340 fiatal pedagógus vá­lasztotta a falusi és tanyai is­kolákat. Ennek több mint a fele Szabolcs-Szatmár megye falvaiban helyezkedett el, negyvenkettő pedig Heves me­gye községeiben találta meg új munikakörét. Fiatal pedagó­gusokkal szaporodott Körnlőn, Besenyőtelken, Sarudon és Poroszlón is a községi tantes­tület. Az idei tanév végére ismét 310 végzett fiatal pedagógus­sal gazdagodnak majd Heves és a szomszédos megyéik isko­lái. Hová menjünk szórakozni — A MAGYAR RÄD1Ö KISEGYÜTTESE november 14-én este fél 6 és fél 9 órai kezdettel az egri Dózsa-szín- házban Verdi—Puccini estet rendez. — VASÁRNAP délelőtt li­kőr Egerben az SZMT Rákosi- termében a Kőbánya Dózsa— Egri Vasas csapatai között ökölvívómérkőzés lesz. — EGERBEN. november 17-én este 6 és 8 órai kezdettel a Dózsa filmszínházban a Falu­színház rendezésében bemuta­tásra kerül a „Vándordiák“ című színmű. Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG: November 14-én: Ernst Thäl­mann (német). 15—16-án: Szkander bég (bol­gár). . 17—18-án: Lammermoori Lu­cia (olasz). Vasárnap, november 14-én d. e. 11 órakor matiné: Hópelyhecske. EGRI DÓZSA: November 14-én: Trubadúr (olasz). 15—17-ig: Köznapi komédia (angol). Vasárnap, november 14-én dél­előtt 11 órakor matiné: Napoleon ellen. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: November1 14—18-ig: Rokonok (magyar). Vasárnap, november 14-én ma­tiné: Dalolva szép az élet. GYÖNGYÖSI PUSKIN: November 14-én: Két úr szol­gája (szovjet). 15— 18-ig: Rokonok (magyar). Vasárnap, november 14-én ma­tiné: Kiskrajcár (magyar). FÜZESABONY: November 14—15-ig: Varázs­doboz (angol). 16— án: Császár pékje (cseh). 17 — 18-ig: Elveszett melódiák (osztrák). HATVAN; November 14. 15, 16-án: Hűt­len asszonyok (olasz). 17— 18-ig: Négy szív. Vasárnap, november 14-én ma. tiné: Ifjú Gárda I. — MEGYÉNK KÉT ÚT­TÖRŐJE, a felnémeti Szarvas Szerén és a novaji Nagy Ka­talin kapták meg a begyűjtési miniszter kitüntetését kiváló kalászgyüjtő munkájukért. — A fémgyűjtésben eddig szép eredményt értek el Kele­men Éva, az egri IV. számú általánosiskola I. osztályú tanulója 153 kg vassal, Szat­mári József, a IV. sz. iskcia tanulója 150 kiló vassal, Héti Dezső, az egri VI. számú is­kola tanulója 112 kiló vasat és egy kiló fémet gyűjtött, Megyei tanács közleménye — A MINISZTERTANÁCS 1090/1954. (XI. 4.) számú hatá­rozata az 1954—55. évi szerző­déses sertésvásárlást szabá­lyozza. A határozat a többi kö­zött kimondja azt is, hogy az egyéni termelők részére — ser­tésenként 400 forint, a tsz-ek ré­szére pedig 600 forint szerződé­ses hizlalási előleget kell fi­zetni. Szabályozza a határozat, hogy milyen élősúlyban, hány forintos árban kell a sertéseket átadni, illetve átvenni. A fenti rendeletekkel kapcso­latos bővebb felvilágosításért a helyi tanácsokhoz kell fordulni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójára és a tanácsválasztások napjára egri üzemeink is tettek taka­rékossági vállalásokat, A Lakatosáru gyár dolgozói hat takarékossági brigádban harcolnak az anyagtakarékos­ságért, az önköltségcsökkenté­sért. A szellőzőberendezések gyártásánál keletkezett hulla­dékanyagból gyermekágy va­salást készítenek, ezáltal sok­száz forint értékű új anyagot takarítanak meg. A Dohánygyár dolgozói a takarékossági mozgalmat szo­rosan összekapcsolják a minő­ség javításáért indított moz­galommal. A vállalás óta el­telt időben szép eredménye­ket értek el a szivargyártási osztály dolgozói. Tóth Antal- né szivarfonónő például a vál­lalt 5 ezer darab helyett 7600 darab borítóanyagot takarított meg 135.3 százalékos teljesít­mény mellett, minőségi pontja pedig 95. Nagy Margit szivar­fonónő 4300 darabbal teljesí­tette túl borítóanyagmegtaka­rítási vállalását, — A megyei DlSZ-bizottság előadói csoportja és Eger vá­ros DISZ-bizottsága 1954 no­vember 17-én délután 5 órai kezdettel, a Közgazdasági Technikum dísztermében a nemzetközi diáknap alkalmá­ból ünnepséget rendez, mely­re meghívja Eger város DISZ fiataljait. Városi DISZ-bizottság ■— A felsőtárkányi Dózsa, termelőszövetkezet az évi zár­számadás után az iskolában megtartott november 7-i ün­nepélyes csapatgyűlésen az úttörőknek 230 forint értékű íutballabdát adott át. A fel­sőtárkányi iskola tatarozásá­nál az Erdőgazdaság Vasút­üzeme is jelentős összeggel se­gített. — EGER VÁROS kisipari szövetkezeteinek dolgozói no­vember 6-án este 7 órakor, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évíordulója alkal­mából kultúrházavatást tar­tottak a Gárdonyi-út 31. sz. alatti kultúrhelyiségben. Sályi elvtárs. a megyei békebizott­ság titkárának megnyitó be­széde után több értékes javas­lat hangzott el a város kisipa­rosaitól. VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS PÉTERVÁSÁRÁN Pétervására község Haza fias Népfront bizottsága no­vember 10-én este hét órakof a járási kultúrotthonban közj ségi választási nagygyűlés"! rendezett. A gyűlésen megn jelent közel 200 dolgozó pa raszt és ipari munkás előtt Ratkó Anna, a SZOT titkára mondott beszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom