Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-31 / 86. szám

2

NÉPÚJSÁG

1954 október SÍ. vasárnap.

Ipari üzemeink feladatai

a több. az olcsóbb és a jobb minőségű termelésért

— Gazdasági és politikai vezetők értekezlete Egerben —

Értekezletet tartottak megyénk ipari üzemeinek igazgatói, párt- titkárai és ÜB-eln<5kei Egerben, melyen Laczkó András elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizott- ság ipari osztályának vezetője ismertette a III. negyedéves tervteljesítés eredményeit, és a Központi Vezetőség legutóbbi határozata nyomán megjelölte a

IV. negyedév előttünk álló feladatait.

A megye ipara befejezett termelési tervét a III. negyedévben 96.5 százalékra teljesítette, teljes termelése pedig 98 százalék. A minisztériumi ipar 95.2, illetve 96.6, a helyiipar

102.9, illetve 103.7, a KTSZ-k pedig 107,7, illetve 108.8 százalékra teljesítette befejezett termelési, illetve teljes termelési tervét.

A termelékenység, a II. negyedévhez viszonyítva a minisztériumi iparnál 20.9 százalékkal emelkedett, a helyi iparnál viszont 6.6 százalékkal csökkent.

De ha ezt az év kezdetétől vesz- szük figyelembe, és az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítjuk, akkor a csökkenés 5 százalékos a minisztériumi iparnál. Számos üzemben található még lemaradás, ami cementből

13.9, barnaszénből 12.4, cukorból 1,1.7, égetett mészből 6, cserépből 7.3, építőkőből 13.5 százalékos a tervhez viszonyítva.

Felelősek vagyunk azért is, hogy megyénk ipari termelése az elmúlt 9 hónap alatt 1953 hasonló időszakához viszonyítva 5 százalékkal kevesebbet termett. Gazdasági nehézségeink legfőbb oka, hogy iparunk és Heves megye ipara sem elégíti ki az új szakasz követelményeit. Nagy késéssel szállítja a

mezőgazdaság számára szükséges gépeket, felszereléseket, másrészt túlságosan lassan növekszik a közszükségleti cikkek termelése.

Egercsehl szénbánya például 16 ezer tonna szénnel adós.

Nagy a lemaradás a Hatvani Cukorgyárnál, a Gépjavító Vállalatnál, cementgyáVainknál, a Recski Ércbányánál, a Szilvásvárad! Mészműnél is.

A lemaradás elsősorban a politikai felvilágosító munka és a műszaki vezetés gyengeségében és az ebből adódó munkafegyelem lazaságában keresendő. Szénbányáinknál gátlólag hat a feltárási tervek elmaradása és az, hogy kevés a szénen dolgozó bányász. Vasas üzemeink tervteljesítését gátolja a műszaki vezetés tervszerűtlen, kapkodó munkája, az anyagellátás hiánya, a gépkapacitás ki nem használása. Gátolja a termelést a fegyelmezetlenség, a fegyelem megsértőivel szemben tanúsított gerinctelenség, opportunizmus. A számadatok megmutatják azt is, hogy egyre drágábban termelünk. A termelékenvség nem emelkedik, az önköltség pedig növekszik. Ennek egyik oka, a nagy anyagpazarlás, a magas selejtszázalék és a rossz minőség.

Különösen az építőiparban kirívó az anyagpocsékolás. Nem jobb a helyzet bányáinkban, a fa és a robbanóanyag felhasználásánál. Vasas üzemeinknél lelketlenül bánnak a gépekkel, szerszámokkal és ezek idő előtt üzemképtelenekké válnak.

Ez a helyzet tarthatatlan tovább. A kommunistáknak és a műszaki vezetőknek fel kell lépni mindenféle pazarlással szentben. Az adósságot egyetlen tonnával sem szabad tovább növelni, mert ez károsan befolyásolja a népgazdaság fejlődését, az ipari terv teljesítését, az élet- színvonal alakulását Feladatunk, hogy megfeszített munkával dolgozzunk a termelés emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a pazarlás megszüntetéséért. Ezek megoldása csakis tőlünk függ, nincs semmi csodaszer, ami ezeket tőlünk függetlenül megoldaná.

Laczkó elvtárs beszámolójában foglalkozott a racionalizálással is. Ismertette, hogy egyes vállalatoknál milyen nagy méreteket öltött a termelőmunkát nem végző dolgozók aranyszáma, majd megindokolta a racionalizálás szükségességét. A hibák együttes oka, hogy megyénk ipari üzemeiben is, eüen- álláls volt az új szakasz politikájával szemben. A Központi Vezetőség megállapította, hogy tovább kell mennünk előre, a megkezdett helyes úton. Laczkó elvtárs feladatként jelölte meg a politikai tömegmunka megjavítását, a Központi Vezetőség határozatainak tanulmányozását és végrehajtását, az olcsóbb, jobb minőségű termelést, a takarékosságot, az éves terv teljesítését, az adósság törlesztését. A gazdasálgi és műszaki vezetés megjavításával a DISZ és a szakszervezet támogatásával, ipari üzemeink kommunistái és pártonkívüli dolgozói példamutatásával meg kell valósítanunk a III. pártkongresszus és a Központi Vezetőség határozatát.

A hozzászólások során Bágyi Imre elvtárs arról beszélt, hogy az üzemek igazgatói ellenőrizzék a főkönyvelők és a számviteli dolgozók munkáját, mert az ellenőrzés hiánya miatt már sok visszaélés történt. Végh József elvtárs a Bélapátfalvi Cementgyár eredményeit ismertette, majd elmondotta, hogy a raciaonalizálás végrehajtása után megerősödött a hivatali apparátus, egyszerűbb, könnyebb lett a munka. Zentai elvtárs a Szerszám és Készülékgyár párt- titkára üzemük politikai tömegmunkájának hiányosságairól beszélt. s ígérte, hogy az idei pártoktatási év alatt pótolják a politikai felkészültség hibáit. Hajdú Imre, a Lakatosárugyár párttitkára bejelentette, hogy hulla- dékanyagokból közszükségleti cikkeket akarnak gyártani. A Mátravidéki Erőmű UB-elnöke, beszámolt a munkafegyelem lazaságának és a béralap túllépések okairól. Farkas elvtárs, a Finomszerelvénygyár párttitkára elmondotta, hóm’ a helytelen műszaki vezetés miatt magas a selejtszázalék, nagy pazarlás folyik, valóságos géptemető van üzemükben. Milliós értékek mennek tönkre, mert nincs felelősségre vonás és hiányzik a bírálat is. Farkas elvtárs bírálta a megyei párt-végrehajtóbizottság ipari osztályának munkáját, mert nem segít rajtuk kellőképpen. Furucz elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke a munkaverseny, a kollektív szerződések és a patroná- lási mozgalom problémáira, hiányosságaira hívta fel a figyelmet.

Az értekezlet sok hasznos tapasztalatot adott mindenki számára és a Központi Vezetőség határozatainak szellemében utat mutatott az elkövetkezendő idők munkálj ához.

Mi történik az egri Vendéglátóipari Vállalat berkeiben?

Egy kora őszi éjszaka személyautó állt meg Varga Márton berettyóújfalusi lakása előtt. A bent ülők nagy sietve ugráltak ki a kocsiból, hogv egy félóra múltán az autó eggyel több személlyel, Varga Mártonnal, a vendéglátóipar idős szakemberével robogjon Eger felé. Az egri Vendéglátóipari Vállalat igen zilált körülmények között dolgozott már hosszú ideje, s vezetői úgy vélték, hogy a jó képzettségű, idős szakember képes lesz rendbetenni a „Táncsics” szénáját. Gyors és sürgős, sőt egy kissé meglepő is volt a „káderszerzés” e formája, de a cél szentesíti az eszközt, s különben is Varga Márton, aki már dolgozott Egerben, ráállt az egyességre.

A Táncsics dolgozói örömmel fogadták „Marci bácsit”, aki szakértelmével vívott ki megbecsülést magának. De amilyen jó és ösztönző a megbecsülés, any- nyira idegesítő is lehet — egyesek szalmára. így kell lenni, mert Móczár Mártont, Pallagi Imrét, Fodor elvtársat a párt- titkárt, felettébb zavarni kezdte Varga Márton népszerűsége, amely pedig éppen a munka megjavítását segítette elő. Sőt, a párttitkár szerint, „akit csak így egyszerűen lemarcibácsiz- nak, az nem is 'ehet más, csak ellenség”. Hiába, nem akasztották szögre az osztályharcot a vállalatnál (legfeljebb rossz szögre). S nem is kellett sok idő, Móczár Márton igazgató megtalá'ta a népszerűség ellenszerét.

Egy alkalommal záróra után Sietett le az alagsorban levő Tünde mulatóba, hogy beszerezze fél liter kevert szükségletét. Blokkolás ilyenkor nincs, hát Varga Márton üzletvezető úgy segített felettese kérésén, hogy feljegyezte a kevert árát _ egy papírra, s a kapott pénzt másnap reggel átadta a fizető pincérnek. Tehát nem blokkolt — mert mint már mondottuk, ilyenkor nem is lehet. Másnap levelet kézbesítettek számára, _ többek között a következő szöveggel: „Állásából a mai nappal, azonnali hatállyal felfüggesztem.. ", mert „ ... blokkolás nélkül lehetőséget adott arra. hogy a vállalat dolgozói (mi hozzáfűzzük: igazgatója is) rendellenességeket kövessenek eV’. Aláírás: Móczár Málrton igazgató s. k.

Varga Mártont — úgylátszik

észbekapott az igazgató — három nap múlva visszavették. Varga azonban csak úgy volt hajlandó elfogadni visszavételét, ha most már leltárt vesz fel — erre újból elbocsátották, s csak szerkesztőségünk közbelépésére vették újból vissza.,.

Azt hittük akkor, hogy a Népújság megtette kötelességét, segített egy dolgozó ügyes-bajos dolgán, tehát nem írtuk meg ezt a felháborító esetet — most látjuk, hogy helytelenül. Azóta alaposan meggyőződtünk arról, hogy Varga Márton esete nem véletlen, ez a vezetés elsősorban Móczár Málrton önkényeskedő magatartásából fakadt, aki egyszemélyi felelősségét tudatosan téveszti össze az egyszemélyi „uralkodással”, aki gyakran még a tröszt utasításait sem hajlandó végrehajtani.

Néhány nappal ezelőtt felkereste szerkesztőségünket Grei- feisten Olga. az egri 15-ös cukrászda dolgozója, s elmondta, hogy munkakezdetkor a pultra téve találta meg felmondó levelét, mely szerint az MT 29. §. b. pontja érteimében október 23- tól november 5-ig 15 napi (!) felmondással megszüntetik munkaviszonyát. Mielőtt egyáltalán vitába is szállnánk. hogy helyes voltr-e, vagy sem munkaviszonya megszüntetése, néhány tévedésre rögtön fel kell hívni a vállalat vezetői figyelmét. 1. Október 23-tól november 15-ig csak 12 nap az idő, s nem 15. 2. Az MT határozat kimondja, hogy a racionalizált dolgozónak egyhavi illetményhez, s nem félhavihoz van joga. 3. A racionalizálást alapos körültekintéssel, a dolgozók körülményeinek figyelembevételével kell végrehajtani.

Greifeisten Olga családfenntartó. ö tartja el 65 éves, anyasági érdemrenddel kitüntetett, 14 gyermeket szült édesanyját. A 15-ös cukrászda üzletvezetőjének, az egri cukrászdák üzletvezetőjének — dolgozó társainak — nincs kifogása munkája ellen — sőt ki sem kérték véleményüket ebben a kérdésben.

Megkérdeztük Móczár Márton igazgatót, aki aláírta az elbocsátást. Csodák-csodája, az volt a véleménye, hogy náluk nincs is racionalizálás (Grei- feisten Olga munkakönyvébe pedig racionalizálást Íratott be az igazgató!) „csak” létszámcsökkentés. Különben is összeférhetetlen, munkáját hanyagul

végző nőről van szó. Ügyét megbeszélték az üzemi bizottsággal is.

Megkérdeztük Pallagi Imre elvtársat, az üzemi bizottság elnökét: „Van nálunk racionalizálás, hisz jónéhány embert már el kellett bocsátani, de Greifeistein Olga elbocsátásáról én nem tudok” — mondotta.

Ezek a tények, elgomdoltató tények. Különösen akkor, ha tudjuk, hogy még most is dolgoznak olyanok a vállalatnál, akik például rendőri felügyelet alatt állnak, akik a múltban

— A HEVESI PETŐFI termelőszövetkezet egyik legjobb dolgozója özv. Mészáros Sán- domé 67 éves asszony. Eddig 227 munkaegysége van. Példát mutatott egész évben a munkában, szorgalomban. Sokat tanultak tőle a fiatalok.

kizsákmányolok voltak. A helyzet azonban az — sezt más példa is bizonyítja — hogy az igazgató inkább elviseli a nem odavaló, de hízelgő elemeket maga körül, mint azokat, akik családi körülményeik miatti elkeseredésükben elővigyázatlanul megsértik Móczár Márton elvtársat. S ez is tény. Minthogy tény az is, hogy nem éppen a legalkalmasabb ember Eger _ legnagyobb kereskedelmi üzemének vezetésére Móczár Márton.

ő maga bizonyította ezt be.

— A HEVESMEGYEI FINOMMECHANIKAI JAVÍTÓ és Gyer- mekkocsikészltö Vállalat nlkke- lező részlege november 1 -töl közszükségleti cikkek nikkelezé- sét Indítja meg. Vállalja a háztartási cikkek, szétszerelt gyermekkocsi alkatrészek. kerékpár-reflektorok nlkkelezését. fon- csorozását. A munkát határidőn belül készítik el.

KÖZLEMÉNY

A megyei választási elnökség az elmúlt vasárnap értekezletet tartott, ahol az eddigi tapasztalatok alapján megvitatták, hogyan tartják be a törvényességet a választási előkészületekkel kapcsolatban a különböző szervek. Megszabta azokat a feladatokat Is, amelyekkel a választásokig — a törvényesség szem előtt tartásával — végre kell hajtani a járási, városi és községi választóbizottságoknak, elnökségeknek.

Megyénkben a törvényesség betartásával folyik a választások előkészítése. Hiányosság ott mutatkozik, hogy: 1. a járási, városi, községi választási elnökségek nem nyújtanak kellő támogatást a jelölőgyülések megszervezésében és a népfrontbizottságoknak; 2. a járási választási elnökségek nem segítik megfelelően a községi választási elnökségeket.

A hiányosságok felszámolására felkérjük a járási választási elnökségeket, hogy fokozottabban támogassák a községi választási elnökségeket. Nyújtsanak segítséget a szavazatszedő bizottságok kiválasztásában és ellenőrizzék a választási bizottságok működését.

MEGYEI VÁLASZTÁSI ELNÖKSÉG.

Poroszló felkészült

felszabadulása évfordulójának megünneplésére

A megyében először Poroszlón ünneplik a felszabadulás 10. évfordulóját. A november 7-i ünnepséget zenés ébresztő nyitja meg, majd megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. Az ünnepi beszéd után színpotnpás felvonulás következik, melyet motorkerékpárosok és kerékpárosok nyitnak meg, maid pedig 50 népviseletbe öltözött magyar lovas vonul fel. Délután kettőtől 6-ig ingyenes mozielőadás, este az élenjáró dolgozók részvételével ünnepi vacsora lesz. Az évforduló napját reggelig tartó vidám tánccal fejezik be a poroszlóiak.

Ugyanezen a napon ünneplik a felszabadulás évfordulóját a tiszanánaiak és a sarudiak is. Tiszanánán Márkus István, a Müveit Nép munkatársa Ismerteti az ünnepi népgyűlésen a község történetét.

Készüljünk felszabadulásunk 10 éves évfordulójára

Egy évtized forgott le a történelem óráján: 1944 november 4-e óta, amikor a dicsőséges Vörös Hadsereg elérte Heves megye határát Poroszló községnél és gyors ütemben szabadította fel Heves megye dolgozó népét és rövid időn belül az egész ország dolgozóit. Tíz év nem nagy idő az emberiség, vagy egy nép történetében. Rendkívül megnövekszik azonban az évek történelmi súlya a hatalmas forradalmi változások, átalakulások időszakában. E 10 év nagy idő, valóságos történelem annak a nemezedék- nek a számára, amelynek sze- meláttára tűnik le a régi nyomasztó emlékekkel terhes világ, a kisemmizettség, a meg aláztatás világa. S e lealázó világ elleni harcban bontakozik ki a születő új élet, amely az embert tekinti a legértékesebb tőkének. 1944 november 4-től gyökeres változás, forradalom ment végbe megyénk politikai, gazdasági, kulturális életében. „Ha visszatekintünk a felszabadulás óta eltelt időre, megállapíthatjuk, hogy évezredes történelmünk folyamán népünk még nem élt át olyan mélyreható gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális átalakulást, mint ez alatt az egyetlen évtized alatt” — mondotta Rákosi elvtárs az MDP III. kongresz- szusának beszámolójában.

Melyek azok a legalapvetőbb változások e tíz év történetében?

1. A munkásosztály a szövetséges dolgozó parasztsággal, a párt vezetésével végleg lerázta magáról az imperializmus igáját, elkergette a hatalomból a Kizsákmányoló osztály képviselőit és megvalósította a népi demokratikus államot

2. Az államosításnál kiragadtuk a kapitalisták kezéből a gazdasági hatalmat és az egész nép tulajdonába adtuk azt.

3. A dolgozó parasztság végleg megszabadult a földesurak, a kulákok állati kizsákmányolásától és a föld azoké lett, akik megművelik, és ma már sikeresen rakjuk le a mezőgazdaságban is a szocializmus alapjait

4. Az értelmiség zöme ma már tudása legjavát, népünk kulturális élete emelése szolgálatába és hazája felvirágoztatására fordítja.

Tíz eseménydús év távlatában felmérhetjük, hogy a nemzeti felszabadulásunk, amelyért a szovjet katonák tízezrei áldozták életüket, meghozta a teljes nemzeti függetlenségünket, amelynek kivívásáért a nép évszázados kemény harcot vívott. A felszabadítás tehát fordulatot jelentett népünk életében. Fel sem lehet mérni e fordulat jelentőségét, hisz a legnagyobbat, a legdrágábbat hozta el nekünk, a szabadságot. Ez a fogalom pedig magában foglalja azt. hogy a munkásosztály lerázta a tőkés kizsákmányolást, hogy a nincstelen paraszt joga vitathatatlanná vált a földhöz, amelyet évszázadok óta véres verejtékkel áztatott, de amelyet nem mondhatott magáénak. Azt jelenti, hogy az értelmiség tudása javát népe szol gálatába állíthatja, hazája felvirágoztatására gyümölcsöz- teíheti. Továbbá jelenti azt, hogy a haza dolgozó népe hazánk kincseinek, anyagi javainak tulajdonosává — a hatalom elvitathatatlan urává vállt. S a legszélesebb demokratikus jogok, a népi demokratikus állam alkotmányában lerögzített és garantált állampolgári jogok élvezőivé vált.

Semmi sem bizonyítja ezt fényesebben, mint a közelmúltban kidolgozott új törvényjavaslat és az afölött lefolyt viták, melyek eredményeképpen sok egészséges alulról jövő javaslatot törvénybe iktattak. Ezért Heves megye dolgozói ezekben a hónapokban kétszeres ünnepre készülnek, nemzeti felszabadiíó ünnep 10. éves évfordulójára és a tanácsválasztásokra egyaránt. Igen, kétszeres ünnepre, amelynek kiemelkedő pontja a nemzeti felszabadítás tízéves évfordulója lesz, városokban, községekben és üzemekben egyaránt. Mert történelmünk során a felszabadulással nyílt először alkalmunk arra, hogy megismerjük igaz? barátainkat. Elsőízben ismertük meg, hogy valójában mit is jelent a népek köJ zötti barátság. Ott tükröződik a Szovjetunió barátsága a nők egyenjogúságán, megbecsülésén, a fiatalok boldog, vidám életén, a gyermekek mosolyán, az öregek vidámságán és egész dolgozó népünk egyra szépülő életén. A Szovjetunió á'tál történt felszabadítás és a szovjet népek őszinte barátsága tette lehetővé, hogy békében dolgozhassunk, hogy olyan Programm megvalósításához fogjunk, mint amilyent 1953 júniusában pártunk és korma* nyunk tűzött ki célul.

Azóta ez a programra dolgom

zó népünk jó munkája nyomán és barátaink támogatásával mindinkább valósággá válik. A , Szovjetunióval kötött barátság továbbá jelenti azt, hogy az emberiség hatalmas és egyre növekvő többségének lettünk a barátai, kilencszáz milliós békç- táiuornak és minden békeszere- tő népnek. Nem voit a tízéves történelmünk során felemelkedésünknek olyan területe, ahol ne segített volna ez a barátság. így lett a magyar-szovjet barátság egyszer és mindenkorra az egész nemzet ügye. Ezért minden hazáját és békét szerető magyar dolgozónak a legnagyobb nemzeti ünnep a felszabadulás napja. Ezért hívjuk fel az összes tömegszervezeteket, társadalmi szervezeteket, és kérjük a helyi népfrontbizottságokat, hogy legyenek szervezői a felszabadulási ünnepségek előkészítésének és megrendezésének, nyújtsanak segítséget a legnagyobb nemzeti ünnepünk megünnepléséhez és megrendezéséhez, hogy ne legyen Heves megye területén olyan város, község, vagy üzem, ahol ne ünnepelnék történelmi jelentőségéhez méltóan nemzeti felszabadulásunk napját

Szeretettel és lelkesedéssel készülnek a dolgozók az évfordulóra, Mindenki arra törekszik, hogy jó munkájával, az állam iránti kötelezettségek teljesítésével köszöntse a felszabadulás napját. Mert a dolgozók tudják, hogy mindennapi tevékenységükkel az állam iránti kötelezettségük teljesítésével szilárdítják meg az eddigi vívmányaikat és ezzel haladunk nagyobb léptekkel a kormány- programm megvalósítása útján.

A magyar-szovjet barátság jegyében készüljenek a városok, falvak és üzemek kultúr- csoportjai a felszabadulást és a választást megelőző hetekben a felszabadításhoz, illetve a választásokhoz megfelelő műsorral. A különböző tömegszervezetek, társadalmi szervek tartsanak előadásokat, ankétokat és vitákat hazánk 10 éves fejlődéséről és felszabadításáról. Az üzemek dolgozói tartsanak fel- szabadulási műszakokat, így köszöntsék városuk, illetve községük felszabadítását. Dolgozó parasztságunk az állam iránti kötelezettségek teljesítésével, az őszi munkák idejében való elvégzésével köszöntsék felszabadulásunk napját. Az értelmiségiek előadásokon, ankétokon és vitákon beszéljék meg a szovjet tudomány eredményeit, vitassák meg a magyar értelmiségiek 10 év alatt elért eredményeit, és tegyék színessé a felszabadulási ünnepségeket, nyújtsanak segítséget ezeknek megrendezésében.

Az ifjúság legyen a nemzeti felszabadítás ünnepségeinek legfőbb szervezője és rendezője és vigye sikerre a felszabadulási ünnepségek kulturális és egyéb rendezvényeit. Legyen élharcos a felszabadulási műszakok és a haza iránti kötelezettségek teljesítésében.

Az az őszinte barátság, amely a magyar dolgozók szívéből sugárzik a szovjet népek iránt a felszabadulási ünnepségek alkalmával jusson kifejezésre abban, hogy a magyar-szovjet barátok tábora tovább növekedjen és szilárduljon. Éljen és virágoz* zék a magyar nép szabadsága, a magyar és a szovjet néy széttéphetetlen barátsága.

Bittner János,

MSZT megvei titkár