Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-31 / 86. szám

ŸILA6 PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A dolgozó nép érdekében... „A ki a fillért nem becsüli, a forin­tot nem érdemli“ — tartja a régi népi mondás. Ez a mondás is, mint annyi sok más, bizonyítja, hogy a takarékosság, a „fillér“ megbecsülése nem valami újszerű mozgalom, amelyet valahol, s valakik „kita­láltak“, hanem józan gazdálkodás — legyen az egy házra, vagy országra vonatkoztatva — fontos alapja. Talán éppen ezért talált széleskörű megértésre, s visszhangra a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetősége legutóbbi határozatának ismeretes része: „Következetesen harcot kell folytat­ni a takarékosságért, a pazarlás és a nemzeti vagyon elherdálása el­len...“ Ez a határozat törvényerőre emeli azt a küzdelmet, amelyet eddig sajnos csak szórványosan, nem egyszer tessék-lássék folytattunk, azoknak a rejtett, s gyakran nagyon is nyilt csatornák betömé­séért, melyeken megállás nélkül folytak el verejtékes munkák megtermett forintjai. Törvényerőre emeli, s egyben minden kommunista, minden becsületes dol­gozó nagy feladatának jelöli meg ez a határozat, hogy őrködjön a nép vagyona felett, ne engedje meg a népgazdaság rendelkezésére álló anyagi és termelő- eszközök elfecsérlését, pazarlását. Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy csak az ész­szerű takarékosság segítségével, a megspórolt forin­tokon olyan jelentős szociális és kulturális beruházá­sokat végezhetnénk, amelyek nem egy helyen régi és jogos panaszokat orvosolnának. Számos olyan példa áll rendelkezésünkre, mely minden szónál ékesebben és világosabban bizonyítja, hogy a mi megyénk üzemeiben sem áll szilárd lábon a ta­karékos gazdálkodás, hogy sokan vannak ná­lunk is olyanok, akik egykedvű nyugalommal nézik, mint veri az eső a magára hagyott értékes gépeket Nem értik meg ezek a dolgozók, hogy az egész or­szág, a gyár, a „minden“ gazdái lettek, s éppen ezért minden kár, ami a népgazdaságot éri, személyes vesz­tesége életüknek, csökkentője életszínvonaluknak. Nem értik meg, mert az üzemek vezetői, pártszerve­zetei, kommunistái nem is nagyon értetik még meg velük. Mert ha nem így lenne, akkor Petőfibányán nem pazarolnák és nem hordanák haza fűtésre a külföld­ről, drága pénzen behozott bányafát, akkor nem lép­nék túl 19.9 százalékkal a robbanóanyagok felhaszná­lási normáját. S, hogy a pazarlás mennyire összefügg az életszínvonal emelésével, arra csak egyetlen pél­dát: az egercsehi szén egy tonnára eső önköltsége 71.90 forinttal drágult — elsősorban a faanyagpazar­lás miatt. Nem különb a helyzet az építőiparban sem. A gondatlan szállítás és tárolás miatt egy-egy építke­zésen mázsaszám szóródik szét a cement, százszámra törik a tégla, pusztul el egyéb építőanyag. S mindez a hiányos ellenőrzés, a felvilágosító munka elhanyagolása, a felelősségrevonásról való megfeledkezés miatt. Sőt egyes helyeken a vezetők azok, akik tudva, vagy tudatlanul a pazarlás élére áll­nak. Az egri 32-es AKÖV vezetői például többezer forintos fekete beruházást hajtottak végre, mitsem törődve azzal, hogy népgazdaságunk más területéről vonnak el ezzel jelentős anyagi alapot. Az ilyen pél­da, mint májusi eső, úgy növeli a gazt, kitűnő meleg­ágya a pazarlásnak. Lehet ezek után csodálkozni, hogy ha behúnyt szemmel járkálnak a Finomszerelvény- gyár vezetői, az ott dolgozó kommunisták, úgy jár­kálnak az egyszerű dolgozók is? S hogy ez így van, arra kell-e jobb bizonyíték, mint az, hogy még eddig úgylátszik senki sem vette észre — tönkrement egy hatorsós, százezer forintot érő szovjet gép, melynek rendbehozása éppen kétszer annyiba kerülne az ál­lamnak, hogy negyedmillió forintra rúg a gondatlan­ság miatt tönkrement villamossági berendezések ér­téke. Csak ebből a pénzből harminc Csepel motor- kerékpárt lehetne gyártani. Felháborító nemtörődömség! Dolgozó népünk a párt vezetésével, a Hazafias Népfrontba tömörülve megfeszített energiával dolgo­zik élete gazdagításán. Megyénk minden dolgozójának legfontosabb fel­adata most, hogy a legmesszebbmenőkig takarékos­kodjon az élet minden területén: az üzemben, otthon — mindenütt. Ennek a hosszú harcnak — mert a takarékosság nem kampány feladat — álljanak első vonalába a kommunisták. Az okos szó megvilágosító, a kemény bírálat leleplező és megszégyenítő erejé­vel, saját példájukkal is küzdjenek a „fillér“ megbe­csüléséért. Csökkenjen, tűnjön el a selejt, a lógás, szűnjön meg a nyersanyagokkal való pazarlás, az észszerűden és indokolatlan beruházás, a tervszerűt- lenség és a kapkodás. Természetesen ez nagy mértékben múlik a gazda­sági vezetőkön, a műszakiakon is. A munka helyes megszervezése, a túíduzzasztott adminisztráció víz­fejeinek erélyes, de gondos és hozzáértő kézzel tör­ténő lemetszése, s előrelátás a beruházások átcsopor­tosításában — ezek mind takarékossághoz, észszerű takarékossághoz vezetnek. De ha szükséges, ne riad­janak vissza a legkeményebb felelősségrevonástól sem a pazarlókkal, a népvagyon dézsmálóival szemben, mert a legfőbb érdek, a nép érdeke kívánja így. Épül az új egri autóbusz­megálló — s ez nagyon jó. De az már kevésbbé, hogy ilyen hihetetlen lassan. UOOOOOOOOOfcOOOOOOt D000000c^000000000000000000000000000Q00CO000000000000000000000000O0CXX)0OOOQ«X3<^^ Város a faluért — falu a városért A szavakból tettek lettek A tanácsválasztások és no­vember 7 tiszteletére a hatvani járás dolgozói és termelőszö­vetkezetei versenyt indítottak. A versenyben hamar megmutat­koztak az eredmények, különö­sen a termelőszövetkezeteknél. A kerekharaszti Szabad Nép tsz élenjár a betakarítási és szántás-vetési munkákban, nem hiába hívta a többi szövetkeze­tei versenyre. A napokban kint voltunk a határban, meglátogattuk a szö­vetkezet földjét. A tsz tagsága nagyrészt a cukorrépa táblában szorgoskodott. Klimó Jánossal beszélgettünk is. Elmondta, hogy sietnek a répa szedéssel, mert a vetést is idejében akar­ják befejezni. Péter Istvánná meg, — aki negyed magával szedte a répát, — elmondta, hogy legalább 50 kiló cukorra számít, mert holdanként 100— 150 mázsa terem. Nemcsak a kerekharaszti ter­melőszövetkezet, hanem a többi is jól dolgozik. A horti Petőfi tsz tagsága is igyekezettel vég zi a munkákat, nem akar lema­radni. Burgonyából holdanként 170 mázsár takarított be, őszi vetéstervet búzából 100, rozsból 150, árpából 140 százalékra tel­jesítette. Példájukat követte az ecsédi Szabadság tsz is, ahol különösen az utóbbi időben ha­lad lendületesen a munka és a vetést is már befejezték. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink továbbra is lendületesen végzik a munkákat, így akarják kö­szönteni nagy ünnepeinket. Sebestyén János, Hatvan, járási tanács Több, mint ezer hóidat fásítanak az idén Heves megyében A megyében az ősz beköszön­tésével megindult a fásítás. Még ebben az évben közel 1200 holdon telepítenek új csemetéket. A ter­melőszövetkezetek az idén eddig több mint 400 holdat tágítottak, s még az ősz folyamán 150 hol­don létesítenek mezövédő erdő­sávokat. Megindult a fásítás a közel 40.000 hold kiterjedésű Tepélypusztán is, melyet új erdősávok létesítésével tesznek termékennyé. Ebben az évben csaknem 100 ezer csemetét ültet­nek el a városok és falvak szépítésére is. Példát mutatnak a beadásban Mezei Sándor 11 holdas dolgozó paraszt egészévi be­adásának mindenből eleget tett A kenyérgabonát nyom­ban cséplés után, a kapáso­kat pedig szeptemberben, húsbeadását pedig, amely szeptember hónapra volt be­ütemezve, még februárban teljesítette. A kötelezettség teljesítésében testvére, Mezei Lajos is példát mutat, álla­munktól ezért Mezei Sándor 2 mázsa, Mezei Lajos pedig 145 kiló kukoricabeadási ked­vezményben részesült. Befejezéshez közeledik a szüret Eger és környékének messze- földön is híres szőlőtermő vidé­kein befejezéshez közeledik a szüret. A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák 2300 hold­ról már leszüretelték a termést. Az idei kedvezőtlen időjárás el­lenére is sok helyen 18—20 má­zsás termést takarítottak be hol­danként. A verpeléti Dózsa ter­melőszövetkezet 52 holdas szőlő­gazdaságában a peronoszpóra megsanyargatta ugyan a szőlőt. de még így is közel 500 hekto­liter bort erjesztenek. A must minősége, bár nem éri el a tava­lyit, magas cukortartalmú. A Dózsa tsz tagjai 19 fokos mustot szűrtek a hordókba. A szüret befejezésével sok he­lyen már megkezdték a talaj- előkészítést az újletepítésű sző­lők alá. Eger és környékén a jövő tavasszal csaknem 200 hol­don telepítenek új szőlőt. Beköltöztek új lakásaikba a gyöngyösi árvízkárosultak Az emlékezetes nyári gyön- gyöskőrnyéki vihar és felhősza- kadáls, a nagyrédei több mint 200 lakóház mellett Gyöngyö­sön kilenc házat pusztított el. A viharkárosultak nagyarányú ál­lami támogatás mellett azonnal hozzáfoghattak új otthonaik fel­építéséhez. A gyöngyösiek az új házhely mellett átlag 30.000 fo­rint segélyben részesültek. így már semmi gondot nem okozott az építkezés megkezdése. A vi­har álltai rombadöníött régi v lyogházak helyett most az új te ken erős, modern kőházak épü tek. Az elmúlt héten, mind' a k lene ház felépült és gazdái köztük Hanka K. György pél segéd, Pataki János dolgozó pi raszt és Tóth B. József kőműve akik három hónappal ezelő szomorú szívvel nézték össz< omlott házaikat, most boldoga megelégedetten költözködnek í otthonaikba. Egy jólműködő napköziotthonban Ez év augusztus 20-án nyílt meg a Mátravidéki Fémművek napköziotthona. Gyönyörű tiszta, világos, barátságos, szép gyer- mekbáiorokkcbl berendezett nap­köziotthont kaptak a gyerekek. Nagyon sok játék áll rendelke­zésükre, világos tiszta ebédlő, ahol finom, jóminőségű 'ételeket fogyasztanak. A Mátravidéki Fémművek dolgozói megelége­dettek a gyermekek ellátásával Jó munkát végeznek a besenyőtelki állatgondozók, ezek között is talán a legjobbat Sinka Ignác és Iván Imre, a napköziotthonbeh és segítettek a téli ellátáshoz sSükséges nyers­anyag beszerzésénél is. A gyár dolgozói tudják, hogy november 7-i felajánlásukkal gyermekük jobb jövőjét is építik és munkájukat zavartalanabbal végzik, mert tudják, hogy gyer­mekeikre szerető gondoskodással vigyáznak. JAKÓ JÓZSEF Mátravidéki Fémművek A Mátravidéki Fémművek kultúrmunkájáról A Mátravidéki Fémművek fiatal, s idős dolgozói egyaránt november 7 méltó megünneplé­sére, a termelés fokozása mellett igen szép kultúrmunkával ké­szülnek. Sírokon a lakótelepi dolgozók részére a fémművek igazgatósá­ga úi mozihelyiseget biztosított, itt egy héten kétszer történik vetítés. Ui klubhelyiséget nyi­tottak az ifjúságnak. Sok tár* sasjáték és szórakozás várja a fémművek fiatal dolgozóit. Üze­mi könyvtárak nviltok, ahol a dolgozók megtalálják egyaránt a szakmai és szépirodalmi köny­veket. A Mátravidéki Fémművek kultúrc-soportja nem végez kam­pánymunkát és egész nyáron igen szép és érdekes műsorszá­mokkal szórakoztatta a kör­nyező községek dolgozó paraszt­jait a nagy munkák idején, de a kultúrcsoport tánc- és énekbrigádja á'ílandó műsorszá­mokkal köszönti a tervet igen szépen teljesítő dolgozókat is. Somogyi János üzemi kultúrfelelös. X. ÉVFOLYAM. 86. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 OKTOBER 31. VASÁRNAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom