Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-21 / 83. szám

TOPOOMflOOMH VUAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM. 83. SZÄM. Ára 50 fillér 1954 OKTOBER 21. CSÜTÖRTÖK Heves megye kommunistáinak tennivalói az új szakasz politikájának megvalósításában \ Ülést tartott a megyei pártaktíva Egerben sokbari 55, a falvakban 130 százalékkal emelkedett. A ve­gyesipari cikkek forgalma 95 százalékos emelkedést mutat. Az életszínvonal emelkedését mutatja, hogy az élelmiszerek mellett a lakosság mind többet költ ruházatra, vegyesipari cikkekre. Megnőtt a párt iránti bizalom Az életszínvonal emelkedése, a párt helyes politikája meg­növelte a párt iránti bizalmat. A párt és a munkásosztály kö­zötti kapcsolat megszilárdult. Ezt bizonyították a kongresszu­si munkaverseny eredményei, ezt igazolja a békekölcsönjegy- zés is. Megyénk dolgozói 3 millió forinttal jegyeztek töb­bet, mint az elmúlt évben. A párt helyes politikájának következtében erősödött a munkás-paraszt szövetség. Az aratásnál az üzemi dolgozok segítették a termelőszövetkeze­teket. a munkás-paraszt talál­kozók is bizonyítékai voltak a munkás-paraSzt szövetség erő­södésének. Komócsin elvtárs az eredmé­nyek ismertetése után a Köz­ponti Vezetőség által megálla­pított hibákat ismertette, me­lyek megyénkben is megtalál­hatók. Termelőszövetkezeteink a rossz tervezés miatt eltolódtak a külterjes gazdálkodás felé, s ez fékezi a jövedelem emelke­désének ütemét. Szövetkeze­teink közül néhány gazdasági­lag és politikailag is gyenge. A gyengeség az alapszabály megsértéséből, a szektánsság- ból, az alacsony színvonalú ve­zetésből, a pártszervezetek gyenge munkájából, az illeté­kes párt- és tanácsszervek hiá­nyos segítségéből adódik. Köz­rejátszik ebben az állattenyész­tés elhanyagolása is, mellyel a szövetkezeti tagok rossz termés idején is biztosíthatnák jöve­delmüket. A mezőgazdasági fejlesztési határozat megyénkben „leke­rült“ a napirendről, nem annak szellemében dolgozunk, ezért az őszi munkákban is lemara­dás mutatkozik. Mint már közöltük, a megyei pártbizottság október 15-én aktívaértekezletet hívott ösz- sze, melyen megtárgyalták a Központi Vezetőség október 1— 2—3-i határozatait. Az ülésen megjelentek Mol­nár Erik és Gáspár Sándor elv­társak, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagjai, a megyei pártbizottság, megyei párt-végrehajtó ’bizott­ság tagjai, járási pártbizottsá­Az emlékezetes júniusi hatá­rozat óta szívesebben dolgoz­nak falvainkban. A dolgozó parasztok a talaj megjavításá­val kezdték a munkát. Az el­múlt év őszén és ez évben je­lentősen megnövekedtek a trá­gyázott szántóterületek: 76 ezer hold földet javítottak fel is- táll.ótráeyával a megye dolgozó parasztjai. Mutatja a dolgozó parasztok megnövekedett ter­melési kedvét, hogy a múlt ősz­szel 25 ezer hold állami tarta­lék területet műveltek meg, s most is nagy az érdeklődés a tartalékföldek iránt. Dolgozó parasztságunk biz­tonságosabban gazdálkodik a kormányprogramm óta. Ezt bi­zonyítja az a tény is. hogy míg 1952-ben 29 hold sző­lőt telepítettek megyénk­ben, a kormányprogramm után 359 holddal növelték a szőlőterületet. főleg a gyöngyösi járásban. Az új telepítések mellett két és félezer hold szőlőt hoztak rend­be, s pótolták a hiányokat. Egyre több területet telepíte­nek be gyümölcsfával. Egy év alatt majdnem tízszer annyira növekedett a gyümölcstelepíté­sek területe, mint a kormány­programm előtti évben. Az ősz­szel már másodvetési tervünket is túlteljesítettük, ezzel jelen­tősen segítettük az állatállo­mány könnyebb átteleltetését. Néhány év alatt megválto­Allami gazdaságaink termés- eredményei meghaladták az egyénileg gazdálkodók megyei átlagtermését. Termelőszövet­kezeteink zöme megszilárdult. Az ősziárpa és őszibúza kivé­telével minden gabonaféléből nagyobb átlageredményt értek el az egyénieknél és a megyei átlagnál. Termelőszövetkeze­teink erősödését mutatja az is. hogy ez évben négymillió forint előleget osztottak szét a tagok között. Javult a mezőgazdaság mű­szaki és anyagi ellátása is. Gépállomásainkon 34 traktor­ral, 13 kombájnnal több gép A Központi Vezetőség meg­állapította hároméves begyűj­tési rendszerünk helyességét. Megyénkben is határidőre tel­jesítettük a gabonabegyüjtést. Érezhető javulás az állampol­gári fegyelem megszilárdulásá­ban is. de még mindig súlyos megyénk elmaradása. A kapások begyűjtésénél kukoricából 75,2, burgo­gok titkárai, a megye párt-, állami és gazdasági szer­veiben dolgozó kommunisták, s aktivisták. A megyei pártbizottság be­számolóját Komócsin Mihály elvtárs. a megyei pártbizottság első titkára mondotta el. Beszámolójának első részé­ben ismertette az aktívaérte­kezlet célját, s foglalkozott a Központi Vezetőség határoza­tának ismertetésével, felhívta a jelenlévő pártmunkásokat, fá­zott megyénk arculata is. -A rizstermelés egyre nagyobb területet hódít el, főleg a szi­kes talajokon. Ez évben már 3130 holdon termeltünk rizst. . A zöldségtermelés megyénk­ben már régebben is nagy nép­szerűségnek örvendett, most újabb terüléteket kapott. Az eddigi 9 ezer holdról 12 ezer holdnvira szaporodott a zöld­séggel bevetett terület. Ez évben 10 ezer holddal több kukoricát ültettek, mint 1953-ban. Mi sem bizonyítja jobban dolgozó parasztjaink megnöve­kedett termelési kedvét, mint az. hogy megyénkben több mint 4 millió forint értékű mező- gazdasági gépet, szerszámot vásároltak, főleg olyat, amit néhány évvel ezelőtt még nem lehetett megszerezni. Az állattenyésztés fejlődése Az állattenyésztés fejlődése országosan, de megyénkben is igazolja a megnőtt termelési kedvet, dolgozó parasztságunk biztonságérzetének növekedé­sét. A szarvasmarhatenyésztés kivételével minden állatfajtá­ban jelentős szaporodás tör­tént. Sertésben elértük a fel- szabadulás óta a legmagasabb színvonalat. Megyénkben külö­nösen a juhállomány fejlődött. dolgozik, mint a múlt évben. Több műtrágyát és növény­védőszert használnak fel dol­gozó parasztjaink, mint régen. 1954-ben 250 vagonnal több műtrágyát, s 40 vagonnal több rézgáticot vásároltak, mirk ta­valy. Ezzel megakadályozták, hogy a peronoszpóra ne pusz­títsa el nagyhírű szőlőállomá­nyunkat, A mezőgazdaság megyénk­ben 9 mérnököt, 5 technikust. 35 szakmunkást és 113 agro- nómust kapott a kormánypro­gramm óta. A termelőszövet­kezetekbe 99 dolgozó jött visz- sza az üzemekből. nyából 46.9. napraforgóból 71,6 százalékra tudtuk ez- idáig teljesíteni tervünket. Sok a spekuláció a kukoricá­val és a burgonyával. Annak ellenére, hogy jó termés volt kapásokból, jóval több a rész­beni és teljes hátralékosok száma, mint a gabonafélék be­gyűjtésénél. Begyűjtési szer­nulmányozzák gondosan a Köz­ponti Vezetőség határozatát. A bevezetőben méltatta az október 1—3-i KV-ülés je­lentőségét. mely harcot hirdet az új szakasz politikáját eltor­zítok, annak végrehajtását akadályozók ellen. Mozgósítja a párt erőit a nehézségek, aka­dályok leküzdésére, a felada­tok megvalósítására. A továbbiakban a mezőgaz­daságban elért eredményekről emlékezett meg. veink még nem mindig alkal­mazzák szocialista törvényein­ket a beadást halogatókkal szemben. Nagymértékű lemaradás mu­tatkozik az állatbegyüjtésben is. Sertésből 44. marhából 70 százalékos a teljesítés. Ha ez így megy tovább. komolyan veszélyezteti megyénk, sőt az ország hús- és zsírellátását is. Több közszükségleti cikket gyártunk Megyénk ipari üzemei 8 hó­napi tervüket globálisan telje­sítették. A közszükségleti cik­kek termelése nagyobb, mint a múlt évben. A gépipar terü­letén 27 százalékkal több köz­szükségleti cikket gyártunk. Megyénk több jelentős üzeme megkezdte a közszükségleti cikkek gyártását. Több helyi­ipari vállalat a korábbiaknál nagyobb arányban termel a la­kosság közvetlen szükségletei­nek kielégítésére. A KTSZ-ek 32 százalékkal többet termel­tek, mint az előző évben. He­lyesnek bizonyult a párt és kormány gazdaságpolitikája, mely a helyi ipar és a kisipar működési területének szélesíté­sére irányult. tok jövedelme is rohamosan növekszik. Míg a kiskereske­delmi vállalatok forgalma 26 százalékkal nőtt. addig a föld­művesszövetkezeteké 43,4 szá­zalékkal emelkedett. Az élel­miszerellátás is javult a kor­mányprogramm óta. A ruhá­zati forgalom megyei viszony­latban 68 százalékkal, a váró­A munkafegyelem állami gazdaságaink nagy részé­ben laza. Sok a pazarlás, sok a mezei lopás. Sokszor az állami gazda­ság igazgatójának kell ellen­őrizni még a közvetlen munka­társait is, hogy meg ne káro­sítsák az állami gazdaságot. A beszámoló megemlíti, hogy számos állami vállalatnál, de a mezőgazdaságban is tapasztal­hatunk visszaéléseket, sikkasz­tásokat. A Megyei Magtermel­tető Vállalatnál is súlyos hibák voltak, melyek előidézésében a vállalat vezetősége is részt- vett. Foglalkozott a beszámoló azzal is. hogy elhanyagolják az agiotechnika és a gépek ki­használását és ezért több álla­mi gazdaságunk deficittel zár­ja az évet. Majd a termelőszö­vetkezetek fejlődéséről, s azt gátló hibákról beszélt Komó­csin elvtárs. sági és politikai vezetőinek, de a minisztérium tervszerűtlen, kapkodó munkájának is része van. Megyénkben különösen az építőipar maradt el jelentősen. Építőkő, mész, cement, cserép, s a többi építő-anyag terme­lése nem kielégítő. az, hogy a megszabott idő előtt szállnak fel a bányából, egy­két órával kevesebbet dolgoz­nak az előírt munkaidőnél. S ezt sokszor a szakszervezeti ve­zetők szeme előtt csinálják, a DISZ sem tesz semmit, hogy a vájártanulók, s a fiatal bányá­szok kihasználják a munkaidő 480 percét. ^ ■ A beszámoló részletesen fog­lalkozott a szervezésben mutat­kozó hibákkal is. Megemlítette, hogy a gépeket 50—60 száza­lékban használják csak ki. s elhanyagolják a termeléke­nyebb munkamódszereket, a millszekundumos robbantást. Meg is „indokolják“, miért nem vezetik be. sőt azt is, hogy ezután miért nem akar­ják alkalmazni. Bírálta a be­számoló. hogy a műszaki kádereket ál­landóan cserélgetik a bá­nyákban. s így azok nem tudják megismerni mun­kahelyüket. nem tudnak tekintélyt szerezni a bányászok előtt. A bánya­fát sokszor kocsiszámra lopják, sok a panasz az ügyészség, bí­róság liberalizmusára is. Véget kell vetni a* egyhelyben topogásnak A kongresszus döntő feladat-1 ként jelölte meg a termelés emelését, az önköltség csök­kentését. Az életszínvonal emelését csak az árleszállítás útján tudjuk megvalósítani. Az árakat pedig csak az önköltség csökkentése ré­vén lehet leszállítani. Ezért hívta fel a Központi Ve­zetőség a figyelmet arra. hogy „további előrehaladásunk néI- külözhetetlen feltétele az ipari termelés egyhelyben topogásá- nak megszüntetése“i Az önköltség a tervezett 0,2 százalékos csökkentés helvett 2.8 százalékkal nőtt ez év első felében. Megyei viszonylatban is rossz a helyzet. Petőfibányán egy tonna szén kitermelése 9 forinttal, Egercsehiben 72 fo­rinttal drágább. Az önköltség emelkedésének oka elsősorban a termelékenység csökkenése. Megyénkben 19,5 százalékkal nőtt a kereset és 3,9 százalék­kal csökkent a termelés. Bá­nyászatunknál még rosszabb a helyzet. Az egy főre eső kereset 18 százalékkal nőtt Egercsehi­ben. a termelés 20 százalékkal csökkent. Lazul a bérfegyelem, nő az anyagpazarlás, bonyolult az ügykezelés A bérfegyelem lazulását sok üzemnél tapasztalhatjuk, ehhez járul még az alkalmazottak egyre növekedő létszáma is. Mégis több üzemünknél nem hajtották megfelelően végre a létszámcsökkentést. Komócsin elvtárs ezután az anyagpazariásról. a gépek el­hanyagolásáról beszél, bírálta a Finomszerfelvénygyárat. ahol nem használják ki megfelelően a gépeket. Iparunk nyugodt, egyenletes termelését az alapanyag ipar elmaradása akadályozza, első­sorban a bányászat, villamos­energiaipar és az építőanyag- ipar. Ezekben az iparágakban a gazdasági, párt- és tömegszer- vezeti vezetőknek, az iparágak kommunistáinak kell érezni a felelősséget. A hibák részben abból adód­nak, hogy a gazdasági, párt és tömegszervezeti vezetők nin­csenek tisztában üzemeik való­ságos helyzetével, nem tudják pártszervezeteink, hogy a ter­melés pártellenőrzése során hol. mit kell megvizsgálni ah­hoz, hogy segíteni tudjanak a hibák kijavításában. Komócsin elvtárs ezután a költségvetési kiadások csök­kentésével foglalkozott. A KV felhívta a figyelmet, hogy az államapparátus létszá­ma 1949-hez viszonyítva 164 százalékra emelkedett. Ez még akkor is túlságosan magas, ha figyelembevesszük, hogy meg­(Folytatás a 2. oldalon) Cmelbedrtt a lakosság életszínvonala A munkások és alkalmazot­tak jövedelme 1954. első fél­évében 15.8 százalékkal emel­kedett. a fogyasztói árak 8.3 százalékkal csökkentek az elő­ző év hasonló időszakához vi­szonyítva. Az egy keresőre eső reálbér átlag 26 százalékkal emelkedett. A dolgozó parasz­Lassú a mezőgazdaság fejlesztése Azért, hogy megyénkben is lassú a mezőgazdaság fejlődése, a pártbizottságok is felelősek. Nem vettük észre, hogy egyes üzemek hamis jelentéseket ad­nak a mezőgazdasági gépek gyártásáról. így félrevezették a pártbizottságot és a minisz­tériumot is. A mezőgazdaság fejlesztését akadályozza az is. hogy a ká­derek átcsoportosítása elakadt, sőt jónéhányan visszakerültek a falura helyezett szakembe­rekből. Lemaradás mutatkozik a me­zőgazdasági építkezésekben is. Zavart, rendezetlenséget, kap­kodást. tervszerútlenséget lehet tapasztalni. Ezévi építkezési tervet csak márciusban adták át. számos építkezést a meg­kezdés után leállítottak. Az állami gazdaságok sem fejlődnek kielégítően. Az Ipar sem elégíti ki követelményeinket A közszükségleti cikkek ter­melése lassan emelkedik. Az új termékek gyártására von­tatottan tértünk át, sok a terv- szerűtlenség, szervezetlenség. Rosszul áll üzemünkben a gép­kihasználás. Ebben a helyi ve­zetők mellett az üzem gazda­XövekedeU a szénbányák adóssága A bányászatban tovább nö­vekedett az adósság. Egercsehi bánya. augusztusban már 16 ezer tonna szénnel tartozott az országnak. A múlt hónapban a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt is elmaradt a tervtelje- sítéssel. pedig a feltételek meg­vannak a terv teljesítéséhez. Bányáink termelését a fe­gyelmezetlenség akadályozza, s A mezőgazdaság helyzete megyénkben •Javnlt a munka a mezőgazdaság szocialista szektoraiban Lemaradtunk az állatbeg> áijjléssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom