Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-17 / 82. szám

1954 október T 7. vasárnap. NÉPÚJSÁG 5 A tél előtt Eger város üzleteiben Beköszöntött az ősz. A zord hideg napok, a sárguló és hul­ló falevelek, a hidegtől kipi­rult emberi arcok mind az őszről, s a közelgő tel eljövete­léről beszélnek. Minden csa­ládban, minden háztartásban szükség lesz több tüzelőre, me­leg ruhára, tárolt élelmisze­rekre. stb. Még most az ősz­szel készüljünk fel a tél foga­dására, gyárban, üzemben, me­zőgazdaságban, kereskedelem­ben és a háztartásban egy­aránt. Az emberek megfogadják a jó tanácsokat, készülnek is er­re. A készülődésnek — kezdve az Áll ami Nem csoda, hiszen van is mit vásárolni. Az áruval megra­kott állványok, mind elárulják, hogy az árukészlet éppen két­szerese a tavalyinak.. A méter­áru osztályon nagy választék­ban sorakoznak a férfi és női kabátanyagok, a tájjellegnek megfelelő mintájú flanel, s egyéb szövetek. Nincs hiány a készruhákban sem. Különösen a férfi öltönyök, kabátok áll­nak kiváló minőségben a vá­sárlóit rendelkezésére. A múlt esztendőhöz képest sokat javult az áruellátás. Tavaly még nehezen jutottak hozzá a vásárlók gumicsizmá­hoz, most többféle számban és választékban sorakoznak a szép, fényes gumicsizmák. Ha­sonlóképpen javulás mutatko­zik a lakberendezési cikkek ellátásában is, a Német Demo­kratikus Köztársaságból füg­gönyöket, szőnyegek érkeztek. A cémahiányt úgy pótolták az áruházak dolgozói, hogy nagy­ipari üzemeknél feleslegesen raktáron lévő cérnákból bő­vítették árualapjukat. Kevés volt gyermekruhakészletük is. Ezen úgy segítettek, hogy kis­ipari szövetkezetekkel, kézmű­ipari vállalatokkal dolgoztat­nak. Jelenleg is mintegy ötezer gyermekruha készítésén dol­goznak. Miből van mégis hiány? Még mindig kevés a füstcső, a tűzhely, és a motorkerékpár. Ha néhány étkezik is, azonnal szétkapkodják. Rádióból jóval több van, mint tavaly, de ez mégis kevés, mert mindenki csakis nagy rádiót akar vásá­rolni. A kifogástalan, jó áruk­ról minőségi ellenőr gondos­kodik. Havonta többezer forint értékű férfiöltönyt, ingeket, a termésbetakarítástól, a vá­sárlásokig — több oldala van, most csak egyről beszélünk: a bevásárlásokról. A számadatokból, de az élet hétköznapjainak megfigyelésé­ből is kitűnik, hogy napról- napra emelkedik Eger város kereskedelmének forgalma. A ga-rdag termés betakarítása után a könnyező községek la­kói özönével lepik el a város üzleteit, vásárolnak, készülnek a télre. Tegyünk körsétát, nézzünk széjjel, hogyan készült fel a város kereskedelme er­re az időszakra. Nagy sürgés, forgás van Áruházban. női ruhákat küldenek vissza a gyárnak, ha azokban hibákat fedeznek fel, vagy nem felel­nek meg a szabványnak. Még­is van olyan dolog, ami káros hatással van az áru minőségé­re. Ez pedig a raktározás. A szűk raktárhelyiségben össze­zsúfolva. egymás hegyén-hátán fekszenek az eladásra kerülő áruk, gyúródnék, rongálódnak, Mindemellett az ilyen raktá­rozás lassítja a munka mene­tét, nehezíti az áttekinthetősé­get. Az áruház dolgozói magatar­tásukkal. udvariasságukkal, méltán szolgálják a szocialista kereskedelmet. Az egyes osz- tá'yok „Tegyük szebbé osztá­lyunkat“ jelszóval árukezelési és csinosítási versenyben van­nak. Az első helyet a méter­áru osztály dolgozói érdemelték ki. Egy másik mozgalom célja a visszatérő vevők, ál­landó vásárlók szervezése. Azt, hogy az előadók törődnek a vásárlóval, bizonyítja az aláb­bi példa. Egyik főiskolai hall­gató már kétszer is beírta a panaszkönyvbe, hogy nem tu­dott bőrkabátot vásárolni. Rö­viddel utána több bőrkabát ér­kezett, és azonnal levélben ér­tesítették a hallgatót, aki ez­után kedve szerint megvásá­rolta a bőrkabátot. Minden el­adó úgynevezett hiánykönyvet vezet, amelybe bejegyzi a hi­ányzó árukat. Előfordul olyan is, hogy a kiszolgálók idege­sek. s nem éppen ’ udvariasan bánnak a vevőkkel. Legutóbb ilyen panaszt tettek Szalai E’emérné pénztáros ellen, aki ezután változtatott magatartá­sán. A főutcán, a szép, korszerű Csemegebolt kirakatai csalogatják a vásár­lókat. Benn azonban, nem a legkellemesebb kép fogad ben­nünket. Délelőtt 11-kor ke­nyérátvétel van. A Sütőipari Vállalat, még csak most hozza a reggeli szállítmányt A pult előtt nagy tömeg tolong. A ke­nyereket pedig kettesével do­bálják be a vásárlók feje fö­lött. Az egyik ilyen kenyérdo­báló rá is ripaikodik egy idő­sebb nénire. — „Húzódjon már félre, nem tudok magától dol­gozni.“ A nagy hangzavarban alig hallani egy idősebb bácsi panaszkodó hangját. — „Ne­kem tessék már adni, már egy órája itt várok.“ De még min­dig hosszú időnek kell eltelni, amíg végre őt is meghallgat­ják. Különösen délelőt t és estén- kint gyakoriak az ilyen jelen­ségek, mégis csodák csodája, a panaszkönyv tele van dicséret­tel. Pedig az üzletben tapasz­taltak alapján egyáltalán nem lehet dicsérettel beszélni a ve­vőkkel való bánásmódról. Ki­fogásolható az üzlet raktára is. A raktárhelyiség felett nyi­tott akna és fürdőszoba van, így nem csoda, ha a víz be­szivárog. A falak nedvesek. El­képzelhető. milyen hatással van ez az itt tárolt dohányra, cukorkákra, s egyéb élelmi­szerekre. Sok javítanivaló van az áruellátásban is. Kevés a húsáru, tejtermék, sőt a. cukor­kaellátásban is adódnak néha zavarok. A gyümölcsellátás ja­vítására most a felnémeti Pe­tőfi termelőszövetkezetből vá­sárolnak téli almát. A kisipari szövetkezetek áruházában arról győződtünk meg. hogyan segíti a kisipar a lakosság áruellátását Jóminőségű kis­ipari készítményeket lehet itt kapni. Máshol aligha, de itt megtalálhatók a férfi száras- cipők, téli csizmák, olcsó női cipők, szandálok, melyek az egri, gyöngyösi és a füzesabo­nyi cipész KTSZ-ek készítmé­nyei. Az esőkabátok, férfi sportöltönyök, flanel és szövet­ruhák. kardigánok, ingek, ház­tartási eszközök, mind a KTSZ-ek igyekezetét dicsérik. Mégis van egy hiba. Kevés a kötöttáru, gyermekmackó, gyermekcipő, melegítő. Ezen a hiányon pedig kik segíthet­nének jobban, ha nem a KTSZ-ek, amelyek a nagyipar­tól függetlenül, tetszés szerint dolgozhatnak a szükségletnek megfelelően. Az Egri Kiskereskedelmi Vállalat is felkészült a télre. A nagy­kereskedelmi vállalatok igye­keztek kielégíteni a rendelé­seiket. Szaküzleteik az új Ru­házati Bolt, az Anyák Boltja bőségesen megrakodott meleg ruházati cikkekkel. Javulás várható az élelmiszer ellátás­ban. A zsírhiányt olaj árusítá­sával pótolják. A télapó ün­nepségre mintegy 14 mázsa szaloncukrot bocsátanak for­galomba. Nem lesz hiány já­tékáruban sem, hiszen egymil­lió forintos készlet van ebből is. A rizsellátáson úgy segíte­nek, hogy szabadforgalmi rizst vásárolnak a rizstermelő szövetkezetektől. Eger város kereskede'me te­hát nem fogadja készületlenül, ölhetett kézzel a telet. A vá­sárló közönség sok és jó áruhoz jut. Ez pedig nem más, mint életszínvonalunk emelésének egyik fontos lépése. Császár István Szüret után... ... esküvő Gyöngyösorosziban. Búcsúzik barátnőitől Tóth Anna, a 17 éves menyasszony. SZÜRETI BÁL HÍR A komor fellegek mögül egy­egy percre előkandikál a nap, arca mosolyra derül, s suga­raival jókedvűen táncol a ma­gyarruhás lányokon és fiú­kon .. : Elől délceg paripák, piros- fehér-zöld szalagokkal cikáz­nak. Rajtuk csinos parasztfiata­lok régi magyar viseletben, csizmában, fekete nadrágban, fehér bő mellényben büszkén szorítják a kengyelt, ösztökélik gyorsabb tempóra, a nagy tö­megtől megzavarodott lovakat. A lovasok fekete kalapján az enyhe szélben vígan lobog a szalag. Ök a futárok . ;. az előhír­nökök, akik szét viszik a hírt, szerte az utcákon: indul a me­net, kezdődik a szüreti felvo­nulás. Hagyományos a szüreti bál Gyöngyösön... A dolgozó pa­rasztokból alakult Petőfi ol­vasókör elhatározta, hogy az idén is megrendezi a bált, s a felvonulást. Utoljára 1950-ben volt ilyen, s érthető, hogy min­denki örömmel és tele kíván­csisággal várja, milyen is lesz az idei. Több mint száz dolgozó paraszt és parasztfiatal vett részt előkészítésében. Ezért is nagy a kíváncsiság, ezért is nagy a tolongás, no meg a hagyomány is hozzájá­rul. Ilyenkor mulat csak iga­zán a gyöngyösi parasztember, egész é.vi fáradságának mér­lege, jelképe ez az ünnep. A széles Petőfi-utcán alig le­het közlekedni: lovasok, ke­rékpárosok .törik az utat a me­net előtt. A fordulónál kürtök harsan- nak, s feltűnik a hatalmas szőlőpiramis ... Négyen hoz­zák, négy fiú, oldaluknál négy leány. Mellettük kivont kardú legények haladnak. A piros, fehér hatalmas szőlőfürtök csillognak a napsütésben. Utá­nuk egyenruhában a népi ze­nekar halad, Rácz Géza veze­tésével. Hegedűjükből szárnv- rakel a nóta, szikrája átpattan a néző emberek ajkára, s nem­sokára felhangzik a szép ma­gyar nóta . : : * A menet eleje már ki tudja hol jár. de vége sehol. Lányok, fiúk párosán jönnek, csillogó kardjukról piros almák tün­dökölnek, s középen hozzák a zászlót, pirosat és a nemzeti- színűt. Vidámság, móka, boldogság — öröm mindenhol. Jönnek a gyermekek, felnőt­tek kedvenc nevettető!, a móka mesterei: a bohócok. Az egyik toprongyos alak a piramishoz merészkedik s leszakít egy fürt szőlőt. Felharsan a kürt a pásztor, a szőlő őre észrevette a tolvajt, ő is észreveszi a ve­szélyt és menekülni próbál. Rohan, kacsázik, botladozik, s a tömegen keresztül keres me­nedéket. De nem jut messzire. A pásztor fokosa beleakad a puttonyába, a tolvaj térden- állva a nézők nagy derültsé­gére kegyelemért könyörög. A bohócok eltűnnek, jönnek a kocsik, rajtuk kádak, szőlő­prések s a présből csepeg a szőlő nedve: a must. Itt a leány mustot, ott a fiú bori kínálgat, fehér jó gyöngyösi bort. A menet a tanácsházhoz ér. a dolgozó parasztok és fiatalok leteszik ajándékukat, a hatal­mas szőlőpiramist. Ezt hozták a tanácsnak ajándékul. Az egyik magyarruhás fiatal szót kér. „Dolgozó parasztok nevében átadom ajándékunkat. Megfo­gadjuk, hogy az elkövetkezen­dő időben még szorgalmasab­ban dolgozunk mezőgazdasá­gunk fellendítéséért. Kérjük a tanácsot segítsen, tovább is úgy, mint eddig.“ Szavait hatalmas tapsvihar szakította félbe, összeölelkez­tek az emberek, parasztok, munkások, értelmiségiek. A menet véget ért. De most kezdődik csak igazán a mulat­ság, a szüreti bál. A járási kultúrotthonban kigyulnak a lampionok, koccannak a poha­rak, csengnek az evőeszközök megkezdődik a disznótoros va­csora. Dolgozó parasztok, ipa­rosok, értelmiségi emberek ta­lálkoznak itt, hogy együtt örüljenek a parasztok nagy ünnepének: a szüretnek. Ürültek a poharak, szólt ? zene, öregek és fiatalok a iá csárdás hangjára ropták a tán cot egész hajnalhasadtáig. Márkus János EGERBEN az ünnepi könyv­héten az I. pártkcrzetben meg­rendezett könyvvásár igen szép eredményt hozott. Több mint 3000 forint értékű köny­vet adtak el. Különösen jó munkát, végeztek Sándor Imre és Orbán Józsefné. A TTIT HÍREI — A TÁRSADALOM ÉS TERMÉSE? TTUDOMÁNYI TÁRSULAT megyei szervezete a tanácsok négyéves eredmé­nyeiről és feladatairól tart előadást: Füzesabonyban októ­ber 17-én d. u. 4 órakor, Pé- tervásárán október 18-án, hét­főn. — EGERBEN október 21-én, csütörtökön este 7 órai kezdettel az SZMT sakktermében Mendelejevről dr. Szőkefalvy Nagy Zoltán tart előadást „Jövőbelátás a kémiában” címmel. — OKTÓBER 18-ÁN Eger­ben az SZMT tanácstermében a Bolgár Népköztársaság fejlő­déséről Hallgató Sándor, a Dobó gimnázium igazgatója tart előadást a bolgár filmhét megkezdése alkalmából. „A TANÁCSOK négyéves eredményei és soronlévö fel- \ adatai“ címmel október 23-án este fél 7 órai kezdettel Eger­ben, a járási kultúrházban Lendvai Vilmos elvtárs. a me­gyei tanács VB elnöke tart előadást. Vessünk minél több kenyérgabonát Irta: Sütő Sándor, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője. A FELSZADULÄS óta a mostoha, kedvezőtlen időjárás, nem utolsó sorban a mult- rendszer kapitalista rablógaz­dálkodásának következtében országunkban még mindig nem tudtuk megoldani a ke­nyérgabona kérdést. A kenyér- gabona kérdés megoldását a fenti tényezőkön Kívül komoly mértékben gátolták azok a hi­bák. melyeket gazdaságpoliti­kánkban elkövettünk, hogy a gyorsütemű iparosítással hát­térbe szorítottuk a mezőgazda- sági termelés fokozását. Ahhoz, hogy nehézségeinket leküzdjiik, hogy megoldjuk a mezőgazdaság olyan súlyos problémáiét, mint a kenyér- gabona kérdése, arra van szük­ség, hogv fokozzuk a dolgozó parasztság anyagi érdekeltsé­gét a kenyérgabona termelés­ben. Arra van szükség, hogy állandóan szélesítsük a város és falu közötti árukapcsolato­kat, amelyeket törvényszerűen követel meg tőlünk néni álla­munk alapja, a munkás-pa­raszt szövetség állandó erősí­tése. A kenyérgabona-termelés fokozásáért a KV 1953 júniusi határozata után kormányza­tunk igen komoly intézkedése­ket tett. melyekkel elősegí­tette a do’gozó parasztság ter­melési kedvét, a minőségi vető­mag. több műtrágya stb. jut­tatásával. Ha mégis a kenyér- gabona termelését vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy e kér­désben legkevésbbé volt meg a dolgozó parasztság egyéni érdekeltsége és így nem szí­vesen termeltek kenyérgabo­nát és különösen nem termel­tek a szabadpiacra árugabonát. FONTOS VOLT tehát, hogy a kenvérgabona kérdés meg­oldásában érvényesítsük pár­tunk politikáját, amely abból indul ki, hogy nem lehet a me­zőgazdaság elmaradottságát felszámolni, a mezőgazdaságot fejleszteni, ha a dolgozó pa­rasztságot nem tesszük érde­keltté a termelés fokozásában A kenyérgabona kérdésének megoldásában feladatunk ket­tős. Egyrészt növelnünk kell a kenyérgabona vetésterületét, másrészt az alapvető agrotech­nikai módszerek alkalmazásá­val növelnünk kell az egy holdra eső termésátlagot. Célunk világos: néhány éven belül megoldani a kenyérga­bonakérdést, bőségesen ellátni kenyérrel dolgozó népünket és elegendő á'lami tartalék kész­letet biztosítani. Ennek a cél­nak elérését segíti elő pártunk javaslatára a minisztertanács legutóbbi határozata, amely elősegíti a termelőszövetkeze­tek, az egyénileg dolgozó pa­rasztság érdekeltségét a ke­nyérgabona termelésében. A rendelet a kenyérgabona­beadást sokoldalúan kedve­zőbbé tette. Igaz, hogy a ke­nyérgabona beadási ára nem emelkedett, mert ez magaután vonná az egyéb cikkek áremel­kedését is, azonban azzal, hogy minden mázsa kenyérgabona után térítés nélkül 10 kg kor­pát kap a termelő, a korpa szabadpiaci árát figyelembe- véve 30—40 forinttal többet fi­zet az állam az átadott gabo­náért. Kormányzatunk teljesí­tette a dolgozó parasztságnak ezt az oly sokszor felvetett ké­rését. KEDVEZŐBBÉ VÁLT a ren­delettel a kenyérgabona sza­badpiaci értékesítése azzal, hogy kedvező térítés mellett — mázsánkint 150 forint — 28 kg korpát kap a termelő min­den mázsa szabadpiaci áron átadott kenyérgabona után. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szabadpiaci árnál, mintegy 50 forinttal lesz több a termelő jövedelme mázsánkint. Ez a kedvezmény október 10-től életbe is lépett. Talán a legnagyobb kedvez­mény dolgozó parasztsásunk­nak, hogy összes gabona­beadási kötelezettségét ke­nyérgabonával teljesítheti. Ez azt jelenti, hogy az a termelő, akinek 10 mázsa takarmány- gabona beadási köteleAktsége van, ezt 8.5 mázsa búzával tel­jesítheti. A 8.5 mázsa búza szabadpiaci ára jelenleg 2200 forint, amíg a 10 mázsa takvr- mánvgabona szabadpiaci ára — 400 forintjával számolva — 4000 forint. Ámint látjuk ez te­hát 1800 forint többletjövedel­met jelent, nem is szólva arról, hogy mit jelent ez az intézke­dés a termelő számára az állat- tenyésztés szempontjából, amelv a parasztság fő jöve­delmének a forrása. így a termelő a 10 mázsa ta­karmánygabonával két na­gyobb. vagy három kisebb ser­tést hizlalhat meg, amely sze­rényen számolva is a hizlalás­ra befogó* t sertések árán felül mintesv 6000 forint jövedelmet biztosít a termelőnek. A párt és tanácsszervek ve­zetőinek munkáján múlik, ho­gyan tudjuk megértetni a mi­nisztertanács rendeletét a párt tagiaival, a termelési bizottsá­gok tagiaival, valamennyi ter­melőbe1, hogy saiát jövedelmé­nek fokozása érdekében vesse­nek minél több kenyérgabonát. AZOK KÖZÜL a tsz-ek és dolgozó parasztok közül, akik ismerik a rendeletet, sokan számvetést csináltak már, hogy mennyivel lesz több a jövedel­mük abban az esetben, ha több kenyérgabonát termelnek és összes beadási kötelezettsé­güket búzával teljesítik. Feladatunk tehát, hogy a mi­nisztertanács rendeletét alapo­san megmagyarázva, mozgósít­sunk a búzavetés meggyorsí­tására, mert a korai vetés többtermést, a többtermés nagyobb jövedelmet eredmé­nyez. Saját magát károsítja az a termelő, aki késlekedik a ve­téssel, esőre, jobb időre várva. Ha a talaj nem is rendelkezik gazdag csapadékkal, a meglévő azonban arra elegendő, hogy gondos munkával jó magágyat készítsünk és minél előbb ves­sünk. Sokkal kedvezőbb az el­vetett magnak, ha az őszi eső a talajban éri, hogy ott ked­vező körülmények között a hi­deg beállta előtt kellően meg­erősödjön, megbokrosodjon. Az elmúlt évek tapasztalatai arról győztek meg bennünket, hogy a korai vetés gazdag aratást biztosít, éppen ezért ne késle­kedjünk, használjuk ki a ren­delkezésünkre álló időt és sa­ját érdekünkben vessünk mi­nél több kenyérgabonát. SZORGALMAS munkánk akkor lesz gyümölcsöző, ha nem az ellenség, hanem a párt szavára hallgatva, élve a bizto­sított és kedvező feltételekkel, kenyérgabona vetéstei-veinket túlteljesítjük és valamennyien szorgalmunk és tudásunk lat- bavetésével elősegítjük a ke­nyérgabona problémájának megoldását. HÍREK GYÖNGYÖSRŐL — A VÁROSI TANÁCS ipari osztálya ez évben 91 ipari engedélyt adott ki kis­iparosok részére. A többi közt 18 cipész. 14 női és férfi­szabó. 7 lakatos, 4 kovács, 2 fényképés- kapott iparenge­délyt. hogy iparát tovább­folytathassa. ★ — ALIG EGY HONAPJA alakult Gyöngyösön do'gouó parasztok és parasztfiatalok­ból a Petőfi olvasókör. Eddig több mint 50 aktív tagja van. Az olvasókör tcien mezőgaz­dasági szakmai tanfolyamokat indít. A gyöngyösi paraszt fia­tal ok elsősorban a szőlőoltást sajátítják el. s aztán áttérnek a bor kezelésére. Számos fia­tal jelentkezett már a tanfo­lyamra. * — AZ ÁLLAMI FALUSZIN- HÁZ kedden nagy sikerrel mutatta be a gyöngyösi járási kultúrotthonban a „Pettyes“ című vígjátékot, amely néps hadseregünk derűs életévei foglalkozik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom