Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-17 / 82. szám

1954 október 17. vasárnap. NÉPÚJSÁG 3 A legszélesebb nemzeti összefogás Kész a programm - most a megvalósítás következik (Tudósítónktól.) A GYÖNGYÖSI JÁRÁS dolgozó parasztjai, tszcs-tagok, ipari munkások, orvosok és pedagógusok gyűltek össze a járás székhelyén, hogy megvá­lasszák a járási népfront­bizottság elnökségét. A beszá­molót Kollányi Miklós, a Sely- pi Cukorgyár felügyelője tar­totta. Ismertette a népfront je­lentőségét, mely a nép erőit egyesíti közös céljaink eléré­sére. • A beszámoló után a bizott­ság megválasztotta az elnöksé­get, ügyelve arra, hogy a dol­gozó nép minden rétegének képviselője helyet kapjon ben­ne. A járási népfront-bizottság ülésén tárgyalták meg, s fo­gadták el a népfront - helyi programmját. A programm előkészítésénél számításba vették a szövetkezeti és egyé­nileg dolgozó parasztság, a munkásság és az értelmiség szellemi, kulturális és gazda­sági szükségleteit. A járási ■népfront-bizottság programm- jáért már most munkálkodni - kell, csak akkor hozhatja meg a kívánt eredményt, ha azok nem frázisok, hanem hétköz­napi tettek lesznek. A programm bevezető ré­szében megmutatja azt a fej­lődést, amelyet a gyöngyösi járás falvaiban tapasztalha­tunk. A járás székhelyén nagy ipari üzemek létesültek, mint a Váltó és Kitérőgyár, Szer­szám- és Készülékgyár, Petőfi- bánya XII-es aknája. Hatal­mas beruházással elkészült a Gyöngyösoroszi Ércbánya, s épül az Ércelőkészítő mű. Nagyüzemmé fejlődött a Mát­rai Ásványbánya. A volt ura­sági cselédek, béresek és nap­számosok ipari munkások let­tek, közülük nem egy élmun­kás és sztahanovista. A MEZÖGAZDASÄG is na­gyot fejlődött a gyöngyösi járásban. A felszabadulás előtt Detk községben 353 család cseléd volt, 309 család pedig nincstelen mezőgazdasági mun­kás. Ez volt a helyzet Domosz- lón és a gyöngyösi járás többi községében is. Tíz éve, hogy megváltozott a helyzet, a nincstelenek és a cselédek föl­det kaptak. A gyöngyösi járás dolgozó parasztjai, a szövetke­zeti- mozgalom úttörőiként ala­kították meg termelőszövetke­zeteiket, az encspusztai Rákosi tsz-t, az atkári Petőfi tsz-t, a gyöngyösi Dózsa tsz-t. a nagy- rédei Munka tsz-t, a gyön­gyöshalászi Kossuth tsz-t. Pél­dájuk nyomán a járásban 50 termelőszövetkezet alakult, 2000 dolgozó paraszt lépett a közös gazdálkodás útjára. Dolgozó parasztságunk a múltban el volt zárva a mű­velődéstől és a kultúrától, nem voltak könyvtárak, mozik és kultúrotthonok. Ma más a helyzet, mert 11 kultúrotthon, 28 népkönyvtár — 15 ezer könyvvel — 20 állandó mozi szolgálja a járás dolgozó pa­rasztjainak kulturális fel- emelkedését. A kereskedelem is sokat fej-* lődött. A gyöngyöspatai föld­művesszövetkezet forgalma 1952-ben havi 100 ezer forint volt. Egy évvel később a kor- mányprogramm utáni hóna­pokban havi hatszázezer fo­rintra emelkedett a szövetkezet forgalma, a gyöngyöspataiak elsősorban mezőgazdasági, ipari és ruházati cikkeket vásárol­tak.“ — olvashatjuk a pro­gramm bevezetőjében. A NÉPFRONT-BIZOTTSÁG tervbevette, s elhatározta, hogy kezdeményefcője lesz a válasz­tási munkaversenynek, segíti a Hazafias Népfront községi bi­zottságait, segít szervezni a községek párosversenyét az őszi mezőgazdasági munkák és a begyűjtési tervek sike­réért. A bizottság tagjai résztvesz- nek és szervezik a novemberi és decemberi — a járás köz­ségeiben megrendezendő — felszabadulási ünnepségeket. Támogatják és segítik a fa­lusi olvasókörök létrehozását. Szükségesnek tartja a bizott­ság a járási kórház bővítését, elsősorban a szülészeti osztály nágyobbítását, a helyi lehető­ségekhez mérten. A bizottság megszervezi majd a községekben az utak, gya­logjárók. árkok takarítását és tisztántartását. A programié­ban szerepel a Mátra Múzeum megalapítása is. Rendkívül fontos tennivaló­kat jelölt meg ezenkívül a ke­nyérgabonatermelés, a talaj termőerejének fokozása, az állattenyésztés és más fontos feladatok megvalósításában is. A programm ismertetését számos hozzászólás követte, értékes javaslatokkal egészí- j tették ki a járási népfront-bi­zottság tagjai. VARGA SÁNDOR gyön- ' gyösi katolikus plébános, a já- ] rási népfrontbizottság tagja I mondotta: „A Hazafias Nép-! front egységbe tömöríti az or- szág erőit, a népfrontnak nem hangzatos szólamok, hanem | tettek kellenek. Elsősorban a! népfront-bizottság tagjai járja- j nak elől jó példával a pro- ! gramm valóraváltásában. A ! dolgozó parasztoknak a szán­tás-vetés. adófizetés, s begyűj­tési tervek teljesítésével, a munkásoknak tervük teljesíté­sével, az értelmiségieknek tu­dásuk legjavával kel! segíteni a programm végrehajtását. Lehet-e pap részére feleme- lőbb érzés, mint népünknek, kulturális és szellemi felemel­kedéséért dolgozni? Én a nép­től jöttem és a népért, a bé­kéért akarok dolgozni. Öröm­mel veszek részt a népfront munkájában, s minden erőm­mel azon leszek, hogy pro- grarrimja minél előbb meg­valósuljon.“ L udányi József gyöngyös - tarjáni középparaszt helyesel­te, hogy a nép minden rétege képviselve van a népfront-bi­zottságban. Amint mondotta, ez megkétszerezi erejét, igyek­szik ezentúl is munkájában Már befejezte az őszi vetést- szántást, s mint a községi nép front-bizottság elnöke azt akarja, hogy a falu gazdái róla végyenek példát munkában és kötelezettségtel j esítésben. Bénák István, a mezőgazda­sági technikum igazgatója méltatta a népfront jelentősé­gét, s javasolta, hogy vegyék fel a programmba a falusi ifjú­ság nevelését is. ÉZ AZ ÜLÉS megmutatta, s ha valakinek voltak kételyei eloszlatta azokat, hogy a nép­front-bizottságok valamiféle adminisztratív szervek lenné­nek. s a tanácsok segédcsapa­taként dolgoznának. A beszé dekből. amikor a közösség ér­dekében szóltak, kicsendült a felelősség, a dolgozniakarás, az alkotókészség. Nincs tehát semmi ok arra, hogy kétség­bevonják a népfront-bizottsá­gok szerepét, jelentőségét. A népfrontnak, pártunk irányítá­sával a tömegek mozgalmává kell fejlődnie, amelyben sza­badon érvényesül a nép kezde­ményezése. ahol a párt politi­káját. esész népünk segítségé­vel, a tömegek aktív részvéte lével valósíthatjuk meg. Rrki János rr 1 Ma lóra válnak a falu szép tervei Búlatonban is zsúfolásig megtelt a tanácsháza nagyter­me a népfront-bizottság vá­lasztásakor. A 33-tagú nép­front-bizottságban helyet ka­pott Kormos János középpa­raszt is, aki boronát kapott az államtól, mert 70 éves létére is élenjár■ a mezőgazdasági munkákban, s példaadóan tel­jesíti állampolgári kötelezettsé­gét. A többi népfront-bizott­sági tag is rászolgált a falube­liek bizalmára. Alig hogy meg­választották öltét, azonnal munkához látták. Bartók La­jos népfront-bizottsági elnök vezetésével elkészítették a bi­zottság négyéves munkatervét, s hozzákezdtek a tanácstagok jelöléséhez. Kijelölték az öt­tagú választási elnökséget, s a választó kerületi bizottságot. A falu népfront-bizottságától sokat várnak a dolgozó parasz­tok, ipari munkások. Bíznak benne, hogy valóraválnok a bi­zottság és a falu szép tervei. B. L. Balaton. ki MEZT megyei vezetőségének csatlakozása A Magyar-Szovjet Társaság hevesmegyei vezetősége és az összes helyi szervezetei öröm­mel vették tudomásul a megyei Hazafias Népfront előkészítő bizottságának felhívását a vá­rosi és falusi népfront bizottsá­gok elnökeihez. A Magyar-Szovjet Társaság hevesmegyei vezetősége megvi­tatta a felhívást. A Hazafias Népfront a nép jólétének megalapozását, kultúrájának felemelését, a szilárd nemzeti egység megteremtését és a né­pek közötti barátságot tűzte ki célul. A Magyar-Szovjet Társaság hevesmegyei vezetősége egyet ért a Hazafias Népfront célki­tűzéseivel és 37.000 tagja nevé­ben örömmel csatlakozik a Ha­zafias Népfront nagy nemzeti mozgalmához. A mesve vezető­sége felkéri az MSZT minden tagiát. szervezett vezetőit, szak­osztályait, kultúrcsoportjait stb., hogy vegyenek részt a nép front gyűléseinek a megszerve­zésében, a helyi népfront-bi­zottságok tasiainak és kon­gresszusi küldötteinek megvá­lasztásában. Gondoskodjanak arról, hogy szervezeteinkből azokat a tagokat jelöljék a népfront-bizottságokba, akik a Szovjetunióról szóló ismeretek terjesztésében, mozgalmuk tár­sadalmi tevékenységében leg­jobban kitűnnek. MSZT megyei vezetőség A KÉT VERSENYTÁRS (Tudósítónktól.} A FÖLD FAGYA még ki sem engedett, amikor a két szomszédos község termelőszö­vetkezete, az egarfarmosi Uj Barázda és a mezőszemerei Uj Világ tagsága elhatározta, hogy a több termésért versenyre lép egymással, ügy határoz­tak, hogy a verseny egész év­ben tart, s el is készítették a versenyszerződést. A verseny győztese az a termelőszövetke­zet lesz, amelyik nagyobb ter­mésátlagokat ér el, több jöve­delmet biztosít a tagságnak — mondotta Tóth elvtárs, az egerfarmosi Uj Barázda tsz el­nöke. A versenybe az egész tag­ságot bevonták. Korán elvé­gezték a tavaszi vetést, a ve­tőgépek szinte mind a két ter­melőszövetkezetnél egy időben álltak le. Jól dolgoztak a nyá­ron a növényápolásban is. Eb­ben a mezőszemereiek vezet­tek, az aratási, cséplési mun­kákat pedig az egerfarmosiak végezték el egy héttel előbb. A munkákról a két szövetke­zet versenybizottsága kölcsönös látogatások alkalmával győző­dött meg. A verseny első szakaszának Sredményeit már a cséplési tabonalapok is megmutatták. A. mezőszemereiek búzából 8, árpából 8 28 mázsát, az eger­farmosiak pedig búzából 7.92, árpából 7.43 mázsát értek el holdanként: így tehát a kalá­szosoknál a mezőszemereiek lettek a győztesek. A kapások betakarítását is teljes lendü­lettel kezdték meg. Eddig mindkét termelőszövetkezetben 50 százalék körül végeztek e munkákkal. A mezőszemerei Uj Világ tsz 83 hold kukoricá­járól 25 mázsás átlagra szá­mít, míg az egerfarmosiak 87 holdas kukoricatáblája 28—30 mázsát igér. Pár nap múlva mindkét szövetkezet a cukor­répa szedését is megkezdi. A VERSENY eredménye va­lójában a tagok jövedelmén mérhető le. Az Uj Világ tsz egy munkaegységre 4 kiló bú­zát, 1 70 kiló árpát, 4 kiló ku­koricát, 25 deka cukrot és 1.5 kiló burgonyát ad, az egerfar­mosi Uj Barázda tsz pedig 3.56 kiló búzát, 1.5 kiló árpát, 4 kiló kukoricát, 30 deka cukrot és 13 forintot oszt. Simon Já­nos, a szövetkezet szorgalmas tagja, aki csak két napot hiányzott és 570 munkaegvsé- get szerzett. 20 mázsa búzát, 8 mázsa árpát, 24 mázsa kukori­cát, 23 mázsa takarmányt, 2 mázsa cukrot és 8200 forintot vihet haza, s ez a pénz még csak előleg. A két szövetkezet között a párosverseny a kapások beta­karításával lejár. A végleges eredmények bebizonyítják majd, melyik szövetkezet tag­sága dolgozott szorgalmasab­ban, kik végeztek eredménye­sebb munkát. De a verseny valójában nem szűnik meg kö­zöttük és bár még eddig nem kötöttek új versenyszerződést, az őszi munkákban máris ver­senyeznek. Mindketten jó mi­nőségű talajba vetik a magot. Az egerfarmosi Uj Barázda tsz 25 hold ősziárpáját és a 15 hold őszi takarmánykeveréket idejében elvetette. Jól előké­szítette a( talajt a 70 hold búza alá, amelyet már szintén elve­tettek és a közeljövőben ve­tésre kerülő 100 hold búza alá is. Az őszi mélyszántást 26—28 centiméterre végezték, és 68 holdat 200 mázsa istállótrágyá­val javítottak. Nem akarnak lemaradni az őszi munkákban a mezőszeme­reiek sem, elvetettek 32 hold ősziárpát, 8 hold rozsot és 104 hold őszibúzát. A szövetkezet 170 hold ^szí mélyszántást vég­zett el, 23—25 centiméter mé­lyen. Mivel 18 holdon búza után búzát kell vetniök, az ag- ronómus szakmai tanácsát megfogadva, holdanként 100 mázsa jól érett istállótrágyát adtak a vetőszántás alá. Leg­nagyobb gondot mindkét szö­vetkezetben arra fordítanak, hogy a traktorosok és a ter­melőszövetkezet között jó össz­hang alakuljon ki. A szövet­kezeteket a sarudi gépállomás segíti. Ruszó Ferenc, Bukta Lajos és a többi jól dolgozó traktoristáról a tsz-tagok nagy elismeréssel beszélnek. Az is előfordult — említi meg Papp elvtárs, a mezőszemerei Uj Vi­lág tsz-elnöke, hogy gyenge munkát végeztek, s ezért szót emeltek. Jó munkájuk szüksé­ges ahhoz, hogy jövőre több termést takaríthassanak be. A KÉT TSZ további jó ver­senyéhez szükséges az, hogy a versenybizottság tagjai kora tavasztól kéthetenként kölcsö­nösen keressék fel egymást és megnézzék, hogyan állnak a munkákkal és minőségben megfelelnek-e azok. Erre a versenyértékelésre a tagság további munkájához is nagy szükség van. A szövetkezetek példája nyomán több termelő- szövetkezet lépett versenyre egymással: így a poroszlói Rá­kóczi a poroszlói Békével, a besenvötelki Honfoglalás a be­senyőtelki Béke útja tsz-szel versenyez. Kovács Ferenc agropropagandista. A Hazafias Népfront egri járási bizottságának felkívása Községi Népfrontbizottságok! Dolgozó parasztok! A minisz­tertanácsnak újabb határozatai jelentek meg. „Az állam 1954. október 10-től a beadási köte­lezettségen felül, állami sza­badfelvásárlási áron felül « az átadott minden mázsa kenyér- gabona után 20 kiló korpát juttat állami áron a termelők­nek.“ ,,A minisztertanács lehetővé teszi, hogy 1955-ben a tsz-ek és az egyénileg gazdálkodók a kenyérgabona beadási kö­telezettség teljesítése után ár­pa, zab és kukorica beadási kötelezettségüket is — saját választásuk szerint — részben, vagy egészben is kenyérgabo­nával teljesíthetik. 1955 janu­ár 1-től a kötelező területi be­adásra adott kenyérgabona minden mázsája után, — bele­értve az Á. B. beadási kötele­zettséget és a gépi talajmunka természetbeni díját is — min­den térítés nélkül 10 kiló kor­pát kapnak a termelők.“ A Hazafias Népfront járási bizottsága örömmel fogadta a minisztertanács határozatait. Mindezek a rendeletek még nagyobb lendületet, termelési kedvet adnak kenyérgabona vetési tervünk teljesítéséhez. Első lépés, hogy az egri járás­ban 14.100 .catasztrális hold ke­nyérgabonát vessünk. Dolgozó parasztjaink tudják, hogy a korai vetéssel a holdanként! termésátlag legalább egy má­zsával növekedhet. Ahhoz, hogy ezt az emelkedést elér­jük — járásunk adottságának figyelembevételével,— október 5-tűl 20-ig kell vetnünk, ez az idő a legalkalmasabb. Ezál­tal járásunkban 14 ezer mázsá­val növelhetjük a jövőévi ga­bonatermést, amely 5000 dolgo­zónak — két és fél mázsás át­lagot számítva — egy évi ke­nyérellátása. A munka gyors elvégzéséhez megvan a lehetőségünk, ren­delkezésünkre áll 2.300 fogat, 35 erőgép és ha minden fo­gat a következő napokon ezzel foglalkozik, akkor 10 nap alatt, vagyis október 25-re befejez­hetjük a vetést. A Hazafias Népfrőnt egri já­rási bizottsága minden haza­fias becsületes népfront ta­got arra kér. hogy jó pé'dával járjon .lől. Szavaival is segítse a vetés gyors befejezését, jövő­évi kenyerünk biztosítását, já­ruljon hozzá, hogy október 25- ig járásunk maradéktalanul teljesítse gabonavetési elő­irányzatát. Biztosak vagyunk abban, hogy a Hazafias Nép­front bizottság feihivása min­den népfront tagnál és dolgo­zó parasztnál megértésre talál, eredményekhez vezet. A Hazafias Népfront egri járási bizottsága Jó gazdák a népfront-bizottságban Megyénk városi és községi népfront-bizottságaiban szép számmal foglalnak helyet egyé­nileg dolgozó parasztok is. Ke- recsend községben a huszon­hét népfront-bizottsági tag kö­zül 14 olyan dolgozó parasztot választottak, akik eddig távol­tartották magukat a falu ügyei­nek intézésétől. Hágen István nyolcholdas dolgozó " paraszt azért lett a népfront-bizottság tagja, mert gazdatársainak vé­leménye szerint, nagyon sokat ért a mezőgazdasági munkák­hoz. Nyolcholdas gazdaságában olyan szép terméseredménye­ket ért el, amikre büszke az egész falu. Különösen a gabo- na-term-lésnek mestere, és so­kan megcsodálják szép jószá­gait is. — Nagyon örülök, hogy tag­ja lettem én is a népfront-bi­zottságnak — mondotta. Úgy gondolom, hogy a legsürgősebb feladatunk most a mezőgazda­ság fejlesztése, ezért kell dol­goznunk az elkövetkező idők­ben. Az utóbbi időben sok minden érezhetően megválto­zott községünkben is, de még sokat kell tennünk, hogy a vá­rost és a falut bőségesen ellát­hassuk élelmiszerrel. Hágen István dolgozó paraszt társaival nagy kedvvel fogott munkához. Javaslatára a nép­front-bizottság elhatározta, hogy a tavasszal új szőlőt és gyümölcsöst telepítenek, a téli Szabad Föld-estéken pedig elő­adásokat szerveznek á szak­szerű szőlő- és gyümölcsterme­lésről. Hágen István sokat be­szélget gazdatársaival is a falu életéről. A példamutató gazda szavára mindenki hallgat. Szá­mosán ígéretet tettek arra, hogy az új kultúrház építésében társadalmi munkával részt- vesznek. Az új kultúrház el­készülésével a falu több mint kétszáz fiatalja talál majd ott­honra. AZ AGRONOM US TANÁCSOLJA: Végezzünk talajjavítást! Mezőgazdaságunk fejleszté­sében fontos szerepe van a szikes és savanyú talajok ja­vításának. A helyes talajjaví­tás után sokezer holdon könv- nyebbé válik a földművelő munka és az így nyert termés- többlet népünk életszínvonalát emeli. A tiszasülyi állami gaz­daságban talajjavítás előtt ka- tasztrális holdanként búzából 9, cukorrépából 60, kukoricá­ból pedig öt mázsa, a talajjaví­tás u*án búzából 15.8, cukor­répából 130 és kukoricából 9 mázsa termett. Ezenkívül a javított területen könnyebb volt a kapálás és a többi mun­ka is. Minden termelőcsoportnak és egyénileg gazdálkodónak érdeke, hogv talaját megjavít­sa. Ezért kérjen a talajjavítás előtt talajvizsgálatot. A vizs­gálatokat az Országos Mező­gazdasági Minőségvizsgáló In­tézet talajvizsgáló .laboratóriu­mai díjmentesen végzik. A helyszíni munkákhoz szüksé­ges szállítóeszközökről és kézi- munkaerőkről a vizsgáltató kö­teles gondoskodni. A termelő­szövetkezetek az alábbi ked­vezményben részesülnek. X. A javítóanyag-kirakási, közúti szállítási és terítési költségeire — ha ezt az öntö­zési és talajjavítási vállalattal végeztetik — hosszúlejáratú hitelt kapnak. 2. Ha a kirakást, közúti szál­lítást és terítést saját erővel végzik, a javítóanyag minden mázsáía után egy forint, 10 kilométeren felüli szállítás esetén pedig két : forint állami támogatást kaphatnak a mun­kák befejezése után. 3. A gépi digózással végzett szikjavítás költségének két­harmad részét az állam viseli, egyharmad részére pedig hosz- szúlejáratú hitelben részesül­hetnek. Bódi Tivadar Eger vár««* anyakönyvéből Születtek: Plank Sándor, Far- kas Frzsébet. Cseh Zsuzsanna. Házasságot kötöttele Bárdos Gvörgv — Csntorás Julianna Ka­talin. Karkas János — Fehér Magdolna. Székelv György — Dobozi Erzsébet, Simon Dezső — Tő^sér An"a. Meghaltak: Dobroczki Anna. Neubauer József né. Juhász Ven­del. Nyakó Istvánná. hír OKTOBER 18-AN lesz 402 éve annak, hogy a török had eltakarodott az egri vár alól. Ebből az alkalomból az egri II. gyakorló általánosiskola Bornemisza Gergely útterő- csaoata ünnepi gyűlésre ké­szül, nelyct szerdán tartanak meg a várban. Az úttörők kultúr- és sportműsorral ké­szülnek és ünnepélyes emlék­váltófutást rendeznek. ma id megkoszorúzzák a vár falán elhelyezett emléklapot. A o

Next

/
Oldalképek
Tartalom