Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-03 / 78. szám

2 n'epujsäg 1S51 október 3, vasárnap PARTÉ LET Félreértett önkéntesség Egerben a III.-as pártkör­zet területén valamennyi fog­lalkozási ágban dolgozó em­ber megtalálható, de a lakos­ság zömét "3olgozó parasztok és munkások alkotják. Min­denkinek más-más a panasza, öröme, kérése, nehéz tehát igazságot tenni. Nehéz dolga van a pártszer­vezetnek is, mert ezt a kör­zetet nem könnyű összefogni, helyesen irányítani. Ezt a fel­adatot csak olyan kommunis­ták tudják megoldani, akik nem maradnak el az élettől, állandóan tanulnak, fejlesztik politikai tudásukat — s isme­rik a dolgozó népet. Most különösen jól kell is­merni az új szakasz feladatait, hogy helyesen magyarázhas­sák meg pártunk politikáját. A kormányprogrammot és a III. pártkongresszus fontos és jelentős határozatait sok he­lyen nem ismerik még, vagy csak felületesen tanulmá­nyozták, emiatt gyakran félre­magyarázzák. A népnevelők közt is nagy a tájékozatlan­ság ezekben a kérdésekben, - ez is szükségessé teszi, hogy az idén alaposan tanulmányoz­zák a pártkongresszus anya- • gát. Ezt megkönnyíti az idei pártoktatási év is, melyben alkalom lesz részletesen meg­ismerni a, párthatározatokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártoktatási év is ak­kor lesz sikeres, ha jóelőre gondoskodunk róla. Az egri III-as körzet kom­munistái is érzik ezt, ezért ké­szültek nagy igyekezettel az új oktatási évre. Igen helyesen azzal kezd­ték, hogy a tavalyi oktatási év hibáiból okulva, gondosan ál­lították össze a hallgatók ki­válogatását végző bizottságot. Tavaly az önkéntességet sem tartották fontosnak, ezért év­közben sokan abbahagyták a tanulást. A politikai iskola el­ső évfolyama majdnem telje­sen lemorzsolódott. A máso­dik évfolyamról is sokan, hiá­nyoztak. Ezért, az idén alapo­sabban mégKészélték minden hallgatóval, miért fontos ta­nulni. A III-as körzet vezetősége bátran elmondhatja, hogy a háramtagú előkészítő bizott­ság — melyben a párttitkáron kívül az agit. prop, felelős és az a pártcsoportbizalmi is résztvett, akinek területén dolgozott a bizottság — az ön­kéntességet nem sértette meg. Két hónapig dolgozott a bi­zottság, . nem siette el a munkát. Volt idő gondolko­dásra, érvelésre. Igaz sokszor nem is volt szükség agitációra, önként jelentkeztek. Dorkó Ján né, aki egész­ségi okok miatt elhagyhatta volna a tanulást, vagy Nagy Lajosné, idős asszony létére kérte, hogy őt is osszák be a pártoktatásba. Ahová nem jutott el a bizottság — Szabó bájosáéhoz, a többiekhez, azok sem maradtak ki az oktatás­ból. maguk keresték fel a pá’•♦szervezetet. A körzetben dolgozó kom­munisták tehát nem félnek a tanulástól. Felismerték, hogy csak így tudnak válaszolni ar­ra a sok kérdésre, amelyekre tőlük várják a választ. Persze ezt sem lehet általá­nosítani, a bizottságnak is volt munkája. Naponként há­rom-négy embert hívtak be, hogy beszélgessenek velük az oktatásról. De sokkal eredmé­nyesebb lett volna munkájuk, ha lakásukon, vagy munkahe­lyükön beszélgetnek az embe­rekkel, így meghittebb kap­csolat alakult volna a hallga­tók és a párt között. Mivel behívatták a pártta­gokat, s így a beszélgetésnek „hivatalos színezete volt“, né- hányan a régi „beosztó“ mód­szert látták benne, s nem je­lentek meg a bizottság e’őtt. Varga Bernátot, Tóth András- nét, s még néhány kommunis­tát ugyan a lakásán kereste fel a bizottság, de mivel nem készültek rá, s nem tudták be­bizonyítani a tanulás jelentő­ségét — eredménytelenül tér­tek vissza. Itt a bizottság munkájában bizonyos tehetet­lenség mutatkozott; mikor va­lóban bizottságnak való mun­ka akadt, nem tudták elvé­gezni. Azok közül, akik húzó­doztak a tanulástól, vagy egy­szerűen nem tartották fontos- “nak, egyetlen egyet sem tud­tak meggyőzni. Ez a vezetőség szerint azért történt így, mert nem akar­ták, „megsérteni“ az önkén­tesség elvét, inkább lemond­tak a kommunisták egy részé­nek — főleg a dolgozó paraszt párttagok — képzéséről. Súlyosbítja a hibát az is, hogy a felkészülés időszaká­ban Lesnyicki elvtárs, a párt- szervezet agit. I prop, felelőse többször volt tapasztalatcse­rén a város többi a.apszerve- zetében. Lehet, hogy ott is baj volt az „önkéntesség“ körül, azért nem vette észre a hibát de nehéz lenne elhinni, hogy így van ez a többi alapszer­vezetnél is. Az önkéntesség nem azt jelenti, hogy most már nyu­godtak lehetünk, aki tanulni akar, majd jelentkezik. Nem. Felvilágosító munkát kell vé­gezni, hogy párttagjaink és a legjobb pártonkívü’iek közül minél többen tanuljanak, anélkül, hogy adminisztratív eszközökkel, összeírásokkal próbálnánk növelni a hallga­tók számát. Hogy a meglévő hallgatók megmaradjanak, ahhoz fel­tétlenül szükséges, hogy olyan propagandistát, vagyis elő­adót bízzunk meg nevelésük­kel, akit szeretnek az embe­rek, akinek előadására sííve­sen járnak. Annak, hogy az elmúlt években sokan abba­hagyták a tanulást, sokszor a rossz előadó volt az oka, aki nem tudott érdeklődést kelte­ni a tananyag iránt. A pártszervezet jó propa­gandistáról gondoskodott Vigh László személyében. Tavaly a fiatalokat tanította nagy tü­relemmel és leleményeséggel. Hogy a fiatalok ne találják unalmasnak az előadásokat, egybekötötte lövészkiképzés- sei, ezután mindig többen jár­tak az előadásra. Az idén egy­hónapos propagandistaképző- iskolán vett részt, szakmailag is felkészült az új oktatási év­re. Azt hiányolja, hogy nem vehetett részt a hallgatók ki­válogatásában, s így nem is­meri még személyesen a hoz­zá beosztott kommunistákat. Ezen még lehet segíteni, hi­szen az oktatási év kezdetéig még meleg barátság alakulhat ki közöttük, szívesebben eljár­nak az előadásokra, ha érzik, hogy a propagandista törődik velük, szívesen tanítja őket, foglalkozik ügyes-bajos dol­gaikkal. Meg néhány hét hiányzik a pártoktatási év kezdetétől. Ezt az időt is hasznos munká­val kell eltölteni. Itt a hármas körzetben sok pártonkívüli népnevelő dolgozik. A kom­munisták nagyobb része szin­tén felvilágosító munkát vé­gez — mégis kevés azoknak a népnevelőknek a száma, fő­leg a pártónkívülieké, akik az idén tanulnak. A pártonlúvü- liek közül csak néhányan vesznek részt a pártoktatás­ban, esek is pedagógusok. Ko­zák elvtárs, a körzet párttit­kára szerint „kevés embert kerestünk fel, hogy tanulja­nak, különösen a pártonkívü- lieket hanyagoltuk el“. Szo­morú tény ez. Nemrégen népnevelőértekez­let volt, 60—80 népnevelő vett részt rajta. S ennek a III-as körzet vezetősége még az egy- harmadát sem vonta be a párt­oktatásba. Kohajdáné, Indig Imréné kommunista népneve­lők résztvesznek a tanulásban, ők el is tudják mondani az érdeklődőknek, hogy mit akar pártunk, s mit vár a körzet lakóitól. De a többiek? Nekik bizony nehéz lesz agitálni, anélkül, hogy maguk nem is­merik a párt határozatait. Ezért nagyobbrészt a körzet vezetősége felelős, de a városi pártbizottság sem ellenőrizte, vájjon a legjobb pártonkívüli népnevelők tanu’nak-e? A hi­ba tehát közös, közösen kell kijavítani is. Míg meg nem kezdődik a pártoktatási év, meg lehet győzni a legjobb pártonkívüli népnevelőket, ‘ dolgozó parasztokat a tanulás fontosságáról. Megkönnyíti ezt az is, hogy az idén csak fele annyi kommunista és párton­kívüli jelentkezett párt okta­tásra, mint az elmúlt évben. S főleg a pártonkívü’iek, s a dolgozó parasztok maradtak távol. Biró Sándomé, s a töb­bi pártonkívüli népnevelő nem akar szégyenben maradni a körzet lakói előtt. Nem akar­ják, hogy a pártszervezet nem­törődömsége miatt ne bízza­nak bennük az emberek, s előforduljon, hogy nem tud­nak kielégítő választ adni kér­déseikre. Segíteni kell őket abban, hogy tanulmányozhas­sák a III. pártkongresszus ha­tározatait. KOVÁCS ENDRE Fia fa lók segítik a silózást A DISZ Központi Vezetősége j és a földművelésügyi minisz- j térium felhívására a hatvani járási DISZ-bizottság nagy aktívaülést hívott össze, ahol a járás szakemberei és fiataljai silózási feladatokról tárgyal­tak. A járási tanács főagronó- rnusa, Sibak János ismertette, mennyire fontos a siló álla­taink téli takarmányellátásá­hoz. A tanácskozáson részvevő fiatalok e1 határozták, hogy termelőszövetkezetinkben segí­tik a silózást, a csányi és a többi DlSZ-sservezef is csat­lakozott a fiatalok országos silózási versenyéhez. Az aktivaülésen felszólalt Fentor Mária, a csányi Kossuth tsz DISZ-titkára. Megfogadta, hogy a szövetkezet silózási ter­I lll—t I­I vét, vagyis a 200 köbmétert, a j fiatalok segítségével határidő előtt teljesítik. Az összes ku­koricaszárat besilózzák, s ha ez nem lesz elég, a zöld burgo­nyaszárat, uborka- és tökszá­rat is felhasználják a siló­zásra. A csányi Kossuth tsz fiatal­jai versenyre szólították a já­rás DISZ-szervezeteit a silózási tervek teljesítésére. A verseny­hez csatlakozott a csányi álla­mi gazdaság DlSZ-szervezete is. Rapi Mária, a gazdaság DXSZ-fiatalja bejelentette, hogy már meg is kezdték a silózást. Fekete Sándor, a herédi Mi­csurin tsz elnöke is megígérte, hogy segíti a fiatalok silózási versenyét. Sebestyén János Hatvan, járási tanácaj A békekölcsön jegyzés hírei — a kiskörei Állami GAZDASÁGBAN jó ered­ményt hozott a békekölcsön- jegyzés. A gazdaság 202 dol­gozója 61 ezer forintot jegy­zett az Ötödik Békekölcsön­ből. — KÖMLÖN, ahol az első napokban már 151 dolgozó paraszt jegyzett. 13-an már a jegyzést követő órákban be­fizették a jegyzett összeget. — LÓCSIK JANOS szűcsi kétgyermekes bányász, aki­nek három hold földje is van a községben. 1500 forintot jegyzett üzemében. Otthon, a faluban úiabb 200 forintot jegyzett földiére, melyet be­fizetett a községi tanácsnál. — A PAKÄBSASVÄRI ÜVEGGYÁRBAN 15J dol­gozó készíti a híres narádi üveget. A gyár dolgozói kivé­tel nélkül mind jegyeztek — átlagosan 400 forintot — s összesen 60 ezer forinttal járultak hozzá a kormány* Programm sikeres megvalósí­tásához — A PÉTERVASARI JÁ­RÁS egészségügyi dolgozói kereken 15 ezer forint béke­kölcsönt jegyeztek, dr. Bako­nyi 3000 forintot jegyzett, az egészségügyi védőnők átlag­ban 200 forintos jegyzésekkel segítették a kölcsönjegyzés sikeréi. — ÁTÁNY KÖZSÉG ebben az esztendőben három új pe­dagóguslakást, négyszázméte­res villanyhálózat-bővítést, s egv kilométer hosszúságú járdát kapott. Ezért jegyzett a község dolgozó parasztsága a multévi 10 ezer forint helyett szeptember 29-ig 14 ezer forintot. A DlSZ-szerve- zet. tagjai 2650 forintot jegyeztek, Sebők Irén, Barát Katalin. Ferencz Sándor 400— 400 forintot írt a jegyzés- gyüjtőívre. Október 10-ig lehet jelentkezni vájártanulónak A Munkaerőtartalékok Hiva­tala az idén is sokszáz vájár­tanulót képez ki. Vájártanu­lónak 1G—18 éves fiúk jelent­kezhetnek, de a 15 évesek kö­zül is felvesznek olyanokat, akik fejlettségüknél fogva al­kalmasak a szakmába. A vá­jártanuló iskolában a fiatalok lakást, ál’ami ellátást, és pénz­juttatást is kapnak. Eddig több, mint 1700 fiatal jelent­kezett, de még többszázra van szükség. Az iskolák október 15-én kezdődnek, és október 10-ig lehet jelentkezni Buda­pesten a munkairányító ki­rendeltségeknél, vidéken a já­rási tanácsok munkaerőgazdál­kodási csoportjánál. Eredményes volt a Törtéf!fi-mi Társulat viEiilése Színvonalas, eredményes vis­elést rendezett a Magyar Törté­nelmi Társulat északmagyaror­szági csoportja. A társulat meg­jelent tagjai hozzászóltak Szántó Imre elvtárs referátumához, bí­rálták a társulat működését, helytörténeti, kutatómunkájuk eredményeit. A vita sok értékes tapasztalattal gazdagította a társulat ta^a'* A ;avrr!a- tok és hozzászólások nyomán a következő feladatok állnak a társulat előtt: Ki kell bővíteni a vezetőség elszigetelt működését a vidéki fiókcsoportok alakításá­val, a vidéki pedagógusok ku­tatómunkájának felhasználásá­val. Helytörténeti kutatómunká­jukkal segítsék elő az országos jellegű tudományos problémák megoldását, tudományos írásaik­A ma megkezdődő ^ ünnepi könyvhét gazdag műsorával méltó keretekbe foglalja azt a hét napot, amelyen a könyv barátai még közelebb kerülhet­nek kedves íróikhoz, kedvenc könyveikhez. Egerben a járási kultúrházban október 4-én. Al- mási Gyöfrrv főí-koloi neve ö tart előadást Górdon m Gé­záról. a Lámpás, az Egri csil­lagok nagy Írójáról Október 6-án a megyei könyvtár olvasó­termében tea-délutánon látja vendégül olvasóit a könyvtár, hogy megbeszélje velük, milyen könyveket szeretnének olvas­ni, hogyan segíti munkájuka' a megyei könyvtár Ünnepi könyvkiállítások is lesznek Egerben. A megyei könyvtárban, a Szakszervezeti Székház, valamint a járási hu' i túrház ifjúsági olvasótermében I hetőséget biztosítani. A közeljö­vőben nagy szolgálatot tehetnek történészeink a Hazafias Nép­front politikájának támogat ásá- ' ban, hogy feldolgozzák me- [ gyénk haladó hagyományait. A ; helyi kutatómunka eredményei- I nek, az elhangzott előadások anyagainak felhasználása' segíti az általános- és középiskolai pe­dagógusok oktató, nevelő mun­káját. Szükség van a magasszín­vonalú elvi vitákra, a társulat és a TTIT szorosabb együttműködé­sére, támogatására A vitaest rovására Írandó, hogy főleg csak gyakorlati prob- I lémákat ölelt fel, kevés elvi, ei- j méieli kérdést tárgyaltak meg, s nem bírálták eléggé a vezetőség munkáját. Az itt elhangzottak j mégis biztatást és sok hasznos útmutatást adtak a társulat to­vábbi munkájához. mintegy 500 mű kerül kiállítás­ra; felöl Ive a magyar- és vi­lágirodalom ma élő nagyjai­nak, klasszikusainak legszebb alkotásait. Gyöngyösön október 4-én iro­dalmi estet, boripari szakánké­tól tartanak. Bányászankét lesz a XII. aknánál is, ahol a leg­újabb bányászakirodalommal ismertetik meg az aknaüzem dolgozóit. A járási kultúrház­ban nagyszabású könyvkiállí­tást rendez a megyei könyvtár. Hatvanban Gergely Miklós író és neves fővárosi művészek részvételével irodalmi estet és könyvkiállítást rendeznek. A megye területén 16 helyen, főleg mezőgazdasági jellegű községekben tartanak irodalmi esteket, több helyen mesedél­utánt az ünnepi könyvhét ideje alatt. A ma Kezdődő könyvhéten megyénk dolgőzói ti­zedszer ünnepük szabadon a könyvet, mely immár teljes egészében az övék. részükre írják, s anyagi gondok sem gátolnak abban, hogy eljusson a könyv a dolgozók legszéle­sebb rétegeihez. Dolgozóink legszélesebb ré­tegei megismerkedtek a szép- irodalom legkiválóbb alkotá­saival, rájöttek az olvasás izé­re, s ma már könyvkiadásunk sokszor nem tud lépést tarta­ni a rohamosan növekvő igé­nyekkel. A felszabadulás óta eltelt csaknem 10 év alatt me­gyénk városaiban és nagyobb falvaiban a könyvterjesztő vállala'ck, községekben pe­dig a földművesszövetkezetek könyv-árusításai elégítik ki a megnövekedett igényt. Kor­mányunk gondoskodott a tu­dományos könyvtárak mellett ! az állami és szakszervezeti tö­meg-könyvtárak hálózatának kiépítéséről. Ennek eredmé­nyeként ma már megyénk minden községében és nagyobb tanyai települési helyén van könyvtár. Egerben megyei, Gyöngyö­sön, Hatvanban, Hevesen já­rási könyvtárak s emellett 136 falusi és 169 üzemi könyvrár működik. Ezek a könyvtárak közel 200.000 könyvvel szolgál­ják a dolgozók szórakozását, művelődését. E tekintélyes könyvtári létesítmény mellett ez év szeptemberében nyitotta meg kapuit Gyöngyösön a Tudományos könyvtár és több évszázad után hozzáférhetővé lett mindenki számára az ott összegyűjtött 25.000 kötet, fő­leg kódex, XVI—XVII. szá­zadban megjelent irodalmi ter­mékeivel. Füzesabonyban még ez évben elkészül és megnyí­lik a Járási Könyvtár. Nemcsak könyvkiadásunk és könyvtári hálózatunk ért _ el ilyen nagyarányú fejlődést, nak igyekezzenek publikációs le­Az ünnepi könyvhét programmjából A KÖNYV ÜNNEPÉRE ez év felében 30 százalékkal emelkedett a dolgozók által vásárolt könyvek értéke is. A könyvtárak olvasóinak száma is jelentősen emelkedett. Ege”- ben ez év januárjától szep­temberig 2700 olvasó 78.009 kötet könyvet kölcsönzött a Megyei könyvtártól. A megye járási és falusi könyvtárai nem számítva ide az üzemi könyvtárakat, ez időszak alatt 470.349 kötet könyvet kölcsö­nöztek. TV épünk kulturális szín- ^ vonalának, igényeinek emelkedését jelentik ezek a számok, s ebben nagyrésze van annak, hogy a kormány-pro- gramm óta anyagilag is több telik kulturális célokra, de nem utolsósorban annak is, hogy könyvkiadásunk demo­kratikusabb lett, sokkal in­kább figyelembe veszi a dol­gozók igényeit. Dolgozóink olvasmányának zömét a magyar- és világiro­dalom jelentős alkotásai te­szik. Az Olcsó Könyvtár egyes kötetei lehetővé teszik, hogy az irodalmi szemét helyett Móricz, Mikszáth, Jókai, Ve­res Péter művét forgassák. Az ünnepi könyvhét iro­dalmunk, és könyvkiadásunk nagy seregszemléje. A könyv­tárakban, az ünnepi könyv­sátraknál a dolgozók ezrei gyűlnek össze, hogy megvi­tassák az írókkal, könyvtáro­sokkal és könyvkiadókkal a könyvkiadás, az irodalom helyzetét, a könyvtári műnk* eredményeit. Az ünnepi könyvhét szám­adás. írók, kiadók, olvasók, könyvtárosok számadása. Ezen a számadáson nem kell szé­gyenkezni, íróink új Írásaik­kal nemcsak szórakoztatnak, hanem nevelnek is. Veres Pé­ter. Szabó Pál, Urbáii 'Ernő, Sarkadi Imre, Déry Tibor új elbeszéléseikben, színmű­veikben a szocialista ember kialakítását segítik elő. Az új győzelmét ábrázolják a ré^i felett. Könyvkiadásunk vezető szervei és könyvkiadóink fel­ismerve a hibákat, egyre in­kább számba veszik a dolgo­zók kívánságait, ez megmutat­kozik abban is. hogy ez évben 50 százalékkal több szépiro­dalmi könyvet adnak ki, vagy az o.vasók által régóta kért olyan művek jelennek meg új kiadásban, mint a Jókai-, Mó­ricz-, Mikszáth-sorozat, vagy az ifjúság körében nagy sze­retetnek örvendő Molnár „Pál- utcai fiúk“ Kipling: „Dzsun­gel könyve“, Katajev: „Az ezred fia“ című művek. Az Olcsó Könyvtár sorozatai ez­rek és ezrek számára tette hoz­záférhetővé a legnagyobb élő és klasszikus írók műveinek megismerését, ezreket és ez­reket nevel az értékes ro- dalomnak. A szakkönyvek kiadása te- rületén is jelentős lé­pés történt. Az eddigi magas fokon írt szakkönyvek helyett egyre több valóban népszerű szakkönyv jelenik meg. A szak és ismeretterjesztő, népszerű művek biztosítják, hogy dolgozóink szórakozva szélesíthessek ismereteiket, hozzájuthassanak ahhoz az általános műveltséghez, mely elől a kizsákmányoló rendszer elzárta őket. Emellett oktatá­sunkban mind a pedagógusok, mind a diákok kezében is ér­tékes segédeszközt jelentenek. Mig 1938-ban 7,800.000 pél­dányban adtak ki könyvet, ad­dig 1952-ben 15,755.300, 1953­ban 17,092.500 példányban, je­lent meg. Ez a számokban is hatalmas fejlődést jelentő könyvtömeg részben a kereskedelmi háló­zaton, részben a könyvtárakon keresztül kerül a dolgozók kezébe. Ma már a legkisebb falu, szövetkezeti boltjában is árusítanak könyvet, amellett, hogy az állami könyvkereske­delmi hálózat 1950 óta Buda­pesten 233 százalékkal, vidé­ken 418 százalékkal növeke­dett. A meglévő több mint 11.000 könyvtárban egyre in­kább több azoknak a könyv­tárosoknak a száma, akik egyetemet, vagy főiskolát vé­geztek és sok az olyan könyvtárosoknak a száma, akik kiemelkedő könyvtári munká­jukért a Népművelési Minisz­térium „Szocialista Kultúrá­ért“ című kitüntetését meg­kapták. Megyénkben sok az olyan falusi népkönyvtár, mint Karácsond, Márkáz, Tar- naörs, Tiszanána, Mezőtár- kány, Noszvaj, ahol az 1951. dec. havi 14 olvasóhoz viszo­nyítva, ma a beírt olvasók szá­ma 1020 és a nyári hónapok alatt is közel 1500 kötet köny­vet kölcsönöztek. A z ünnepi könyvhét nemcsak számadás. Az írók és a dolgozók találkozása segítse elő még több, a mai éle­tünkről szóló mű születését. Az ünnepi könyvhét segítse elő az olvasók táborának kiszé­lesítését. Ennek egyik felté­tele az új, irodalmi közvéle­mény kialakulása. Irodalmunk, könyvkiadásunk csak akkor fejlődhet egészségesen, ha a do’^zok széles tömegeinek vé­leményére támaszkodhat, ha az irodalom, a könyvkiadás ügyét nemcsak néhány író és kultúrmunkás érzi mm óénak, ha a dolgozóink többet •> úgy érzi, hogv ez az ő ügj*, az ő személyes ügye. Reméljük, hogy az idei könyvhét irodalmunk, kultúr- forradalmunk újabh sikerei­nek forrásává válik. Hegedűs András

Next

/
Oldalképek
Tartalom