Népújság, 1954. október (78-86. szám)

1954-10-03 / 78. szám

1954 október 3, vasárnap NÉPÚJSÁG 3 A Budapesti MÄV szim­fonikus zenekar 68 tagú együt­tese Vaszy Viktor vezényleté­vel szeptember 23-án és 24-én este a Dózsa Filmszínházban hangversenyezett. A hangver­senyek közreműködő szólistái Franki Béla (zongora) és Pauk György (hegedű) Zeneművé­szeti Főiskolánk VIT-díjas művésznövendékei voltak. A két zenei est hallgatósága nem mindennapi zenei és művészi élménynek volt részese. A 23-i hangverseny bevezető száma Weber-nèk, a zenei ío- mantika úttörőjének hattyú­dala, az 1826-ban bemutatott Oberon tündérregéjéről szóló opera nyitánya vol):. A dalmű tárgya: Oberon és Titánia ma is eldönthetetlen vitája, hogy ki tud hűségesebb lenni, a nő, vagy a férfi? A nyitány formai tökéletessége, frissen pattogó ritmusa, kedves dalla­mai, s mindenek fölött a ma­ga nemében tökéletes hang- szerelése a legfényesebb kon- eertdarabok közé emeli. Fr. Chopin: E-moll zongo­raverseny: a kig formák hal­hatatlan mesterei: Chopin mindössze hat zenekari művet írt, de ezekben a művekben is a zongora játssza a főszerepet, a zenekar csupán keretet és kíséretet ad a koncertáló ma­gánszólamokhoz. A nagy len­gyel zongorapoéta minden ér­zését és gondolatát a zongora tolmácsolta és közvetítette, ti­zenhét lengyel dalától és né­hány gordonkára írt darabjá­tól eltekintve mind a 74 műve zongorakompozíció. összmunkásságának legérté­kesebb drágaköve az E-moll zongoraverseny, amely egyéb­ként a zeneirodalom három legszebb zongoraversenyének egyike. Az első tétel hosszabb ze­nekari bevezetése patétikusan indul, de csakhamar átcsap abba az ábrándozásra hajla­mos melankóliába, melyből a tétel további széles, énekszerű gondolatai fakadnak. A ro­mánc JjçjjiÿijgÔéA szépségű han­gulatkép. Á kis zenekari be­vezetés után a zongorán fel­csendülő, forrón epedő témára Chopin kortársai azt írták: — itt Chopin szerelmes szive nyilatkozik meg bálványa: Gladowska Konstanzia iránt... A rondó a zongora leikéből született sziporkázó, pattogó. A budapesti MÁV szimfonikus zenekar hangversenyei Egerben táncritmusaiban szláv színe­zetű muzsika. Kodály Zoltán: Galántai táncok, a kétszeres Kossuth- díjas mesternek virtuóz zene kari műve, melyben örök em­léket állít a galántai cigá­nyoknak. Kodály e zenekari művét a magyar népi tánc­dallamok erőteljes tipizálása széles kifejlesztése, a magyar nemzeti hagyományokra vaió támaszkodás és ragyogó hang- szerelés jellemzik. Liszt Ferenc'Les préludes. Szimfónikus költemény. Liszt e legnépszerűbb szimfonikus költeményének eredete — ma­ga a Mester tréfásan „Garten- musik“-nak (kerti zenének) mondta, mert különböző jó- tékonycélú előadásokon szere­pelt sokszor, szabadban tartott díszhangversenyeken — párizsi tartózkodására nyúlik vissza. Lamartine költeménye szolgál alapul Liszt e zeneköltemé­nyéhez. A 24-i hangversenyen a leg­híresebb orosz zeneszerzők egvikének: P. I. Csajkovszkij­nak legnépszerűbb és legszebb műveit hallhattuk. Romeo és Júlia. Nyitány. Zenekari fantázia. Shakespeaie költészetének legmélyebb lí­rájából fakadó szerelmi szo­morújátékát, a „Romeo és Jú- liá“-t minden zenei formában feldolgozták. Ismert és örök témáját ma már nem írják ki vezetőprogrammként. így Csajkovszkij sem, aki azonban nem a két család viszálykodá­sát és a szerelemnek végső tragédiáját, hanem Rómeó és Julia forró szerelmét, vágyó­dását és sírontúli hűségét vá­lasztotta műve vezérfonalául. E művét ritkán tapasztalt egy­szerűség, világosság, anyag- és formabeli mértékletesség jel­lemzi. A kompozíció valóban mestermű. Hegedűverseny (D-dur): miként Beethoven, Brahms és Mendelssohn, a nagy orosz zeneköltő is csak egyetlen he­gedűversenyt írt. A hegédű- verser.y nem tartózik Csaj­kovszkij mesterművei közé, a benne előforduló tech­nikai nehézségek jobban gyönyörködtetik a játékost, mint a hallgatót, mégis állandó műsordarabja a he­gedűsöknek. A mű főértéke az j ösztönös keresetlenség, dal­lambőség, pattogó ritmika és férfias erő. Lendületes, derűs, erőteljes az első tétel, — ben­sőségesen szép a Canzonetla és magávalragidó a szilaj, brii- liáns zárótétel. Úgy az első, mint az utolsó tételben a mar­káns kezdő témák az orosz táncritmusok, az énekszerű gondolatok pedig a népies fe­lé hajlanak. V. szimfónia, e-moll. Az esztétikusok Csajkovszkij leg­jobb szimfóniájának nevezik. A bevezetésben föllépő téma átvonul mind a négy tételen, s minden alkalommal más ként lép föl: komoran, vidá man, diadalmasan. Egyesek szerint az e-moll szimfónia tulajdonképpen nem más, mint a mester zenei portréja. Az első tétel kidolgozási részében, valamennyi téiaa él, küzd és győzni akar. Hatalmas téma­versengés ez, amely a szerző egyik legnagyszerűbb zenei lá­tomása. A második tétel Csaj­kovszkij legszebb és legmé­lyebben járó alkotása. A har­madik tétel (Valse), a 19. szd. divatos valcerjét Csajkovszkij alkalmazta először szimfónia­tételként. Ezért támadás is ér­te. még legnagyobb tisztelője: Tanejev részéről is. De Csaj­kovszkij egyszerűen azzal fe­lelt, ho^y a nagy klasszikusok koruk menüettjét, ő pedig ko­rának éppoly elfogadott cs népszerű keringőjét emeli a szimfónia magaslatára. A ne­gyedik tétel első témája igazi orosz népi motívum. Az egész tétel az erős dinamika jegyé­ben zajlik le, mint egy diadal­mi induló. Hatalmas, lebilin­cselő hatású, és izgalomteljes kompozíció ez a szimfónia. Franki Béla, az E-moll zon­goraverseny magánszólamának interpretálásával bebizonyítot­ta, hogy méltó helyet foglal majd el élvonalbeli fiatal zon­goraművészeink között. Fölé­nyes. virtuóz készségén kívül előadásának fő alapvonása az őszinte, belülről jövő muzsiká­lás, a lírai mozzanatokban ér­zései teljesen feloldódtak. BHn leütése és kantilénája eszmé­nyien lágy, a versenymű egyes részleteit rendkívül egyszerű­en s mégis teljesen meggyőző­en a chopini líra benső átélé­sével szólaltatta meg. Franki Béla, Hernádi professzor VIT- díjas tanítványa a zongora költői lelkű poétájának bizo­nyult, s nagy tárgyi készült­séggel és elmélyülő stílussal oldotta meg feladatát. Pau'k Györgyről, a D-dur hegedűverseny koncertáló szó­lamának előadójáról minden túlzás nélkül megállapíthat­juk, hogy a felnövekvő hege­dűs-nemzedék egyik legragyo­góbb tehetsége, akinek nagy értéke melegen zengő, tisztán szárnyaló, salaktalan hegedű­hangja, vonóvezetésének biz­tonsága, virtuóz technikája és finom frazírozása. A vezénylő Vaszy Viktor karnagyot nem szükséges kü­lön bemutatni; kolozsvári, majd szegedi operazeneigaz­gatói működése eléggé közis­mert, nem említve gyakori rá­diószerepléseit. Vaszy vezény­lőpálcája nyomán az előadott művek minden részletét ideális finomsággal varázsolta elénk, a művek felépítésében és a témák plasztikus kidolgozásá­ban egyaránt tökéleteset és művészit nyújtott. A legna­gyobb sikert talán az V. e-moll szimfónia, kidolgozott, hatásos tolmácsolásával aratta, annak ellenére, hogy tartózkodott a dinamikai és tempóbeli túlzá­soktól a szimfónia interpretá­lása felépítésében, hangzásá­ban, ritmusban, magával ra­gadó, lendületes, pompás volt. Vaszy vezénylése nyomán ki­bontakozó romantikus hangu­lat méltán gyönyörködtette a hallgatóságot. Az öröm, a szo­morúság, és a megnyugvás ér­zései művészien váltakozva nyertek kifejezést a karmester szuggesztíy, megnyerő, min­den felesleges külsőségtől mentes vezénylését mindenben követő zenekar odaadó, s fe­gyelmezett játékában és teljes szépségükben hatottak. A műsoron szereplő szerzők, különösen a legnépszerűbb orosz zeneköltő színpompás muzsikájának teljes ragyogá­sában élveztük ezeket a szer­zeményekét, A budapesti MÁV S z i mfórákus_,Zenekar mindkét hangversenyen tudásának a legjavát adta, és nem minden­napi művészi élményt nyújtott a sajnos kevésszámú, de annál lelkesebb és hálásabb közön­ségnek. , Szalay Lajos, pedagógiai főiskolai tanár. Gyöngyöspatán., Gondos munka eredménye: a szakcsoportéinak szőlője bő termést ígér. re1 Mi is részt kívánunk venni közénk békés életének írta : Patócs József rk. érseki heiynök, a Hazafias Népfront hevesmegyei előkészítő bizottság tagja Mindannyian tudjuk és érezzük, hogy a Hazafias Nép­front a magyar élet alapja, amelyben minden becsületes embernek megvan a maga te­endője. A nép érdekeit szol­gálja s egyben a dolgozók szo­ciális életviszonyait van hivat­va még jobbá és szebbé tenni. így, amikor a dolgozók mil­lióira gondolok és azok bol­dogabb életlehetőségeire, mint állampolgár, de nem utolsó­sorban mint katolikus pap — szilárd meggyőződésem, hogy minden becsületes katolikus papnak, híveivel egyetemben a Hazafias Népfrontban van a helye. De ez a jelenlét nem helyfoglalás, vagy az eddig el­ért eredmények csodálása, vagy az azokért kapott babé­rokon való csendes és önelé­gült megnihenés — hanem to­vábbi aktív és eredményes országépítő munkának, a vál­lalása. Amint eddig is tették mindezt azok a dolgozók, akik az élen jártak, áldozatot és fáradságot nem kímélve épí­tették szeretett hazánkat. Va­lóságos csodát műveltek, ami­kor az országot rövid pár év alatt a háborús romhalmazból újjáépítették. Akkor nekünk katolikus papoknak ezt az óriási erőfeszítést és a haza­iránti önzetlen szeretetből fa­kadó élniakarást nem szabad tétlenül néznünk — hanem mint eddig is hazáját és né­pét szerető papokhoz méltóan, híveinkkel, a néppel esősor­ban kell dolgoznunk, szóval és tettekkel segítenünk a boldog jövő és békés élet érdekében. Mert akiknek vannak „fülei a hallásra és szemel a látás­ra“ ;.. amint a 6zentírás mondja: azok ám hallják és látják mindazt, ami épülő szép hazánkban már eddig is történt és letagadhatatlan eredményei a boldog, békés élet feltételeinek. Hallják a népfrontba tömörült milliók szavát: „Jöjjetek és a hábo­rús uszítóknak kiáltsuk: .,Ne tovább!“ Mi élni és dolgozni akarunk. Mi békét s nem pusztulást akarunk, hanem azt, hogy minden családi otthon sugározza szét az egész vilá­gon azt a szeretetet, amely be­aranyozza minden békeszerető ember otthonát és életbátor­ságot ad ahhoz, hogy a békét megvédje és ennek útján te­gye boldosgá minden nemzet békeszerető emberét. E boldog, békés élet megte­remtéséhez csatlakozzék min­den becsületes pap és hívő, mert ez nemcsak elsőrendű állampolgári kötelessége, ha­nem ugyanakkor az isteni pa­rancs alapián is kötelessége ezt tenni. Küzdeni népe jólé­téért és részesévé válni an­nak békés életének megterem­tésében. „Azt találtam helyesnek, hogy ki-ki egyék-ieyék és él­vezzen örömet, jólétet mun­kája nyomán, amellyel küszkö­dik élete megszámlált napjain, melyet Isten neki adott“ — olvassuk a prédikátorok köny­ve 5.17. fejezetében. íme erre a mindennapi becsületes mun­kára hív bennünket a Hazafias Népfront is, hogy az elvégzett munka alapján élvezzük an­nak gyümölcsét. Maga a ta­nács pedig védelmet nyújt e munkához és ha kell, dicsér, ha kell, figyelmeztet, de ha kell, akkor tud a törvény szi­gorával is élni azokKal szem­ben, akik csak kapni akarnak és elfeledkeznek arról, hogy van állampolgári kötelesség js, az állammal szemben is van­nak hazafiúi kötelességeink, akik nem akarják megérteni a költő szavát: „Hazádnak rendületlenül légy híve ó magyar“, akik még ma is csak az egyéni bol­dogulás és vagyonszerzés hí­vei, akik a változást várják és a háborúra spekulálna:?, suttognak, rémhíreket terjesz­tenek, akik a hamis vallásos­ság leple alatt bomlaszta­nak ........Nyelvjárásuk álnok, l ábuk gyors a vérontásra, utai- kon a romlás és a szerencsét­lenség. A béke útját nem is­merik, szemük előtt nincs is­tenfélelem“. (Zsoltárok 13. 3.) Amikor a magyar nép erőit egyesíteni akarja a nemzeti népfront, a békés, boldog élet jegyében, hogy a tanácsaink­nak ezzel is segítséget nyújt­son, magától értetődik, hogy mi katolikus papok híveinkkel együtt e téren is hazafiúi kö­telességünknek tartiuk meg­adni minden támogatást és segítséget hivatásunk és kül­detésünk alapján a béke és a boldogabb élet elősegítése ér­dekében. Vallásunk és külde­tésünk is ezt parancsolja, ami­kor az isteni törvények arra figyelmeztetnek bennünket. ho>?v tartsuk tiszteletben a földi törvényeket és azok be­tartásáról is gondoskodjunk jó példával és másoknak erre való buzdításával. A munka megbecsülése, a felebaráti sze­retet parancsa, főparancs. Ne­künk, Krisztus papjainak, aki]t a nép soraiból jöttünk, s a nép papjai vagyunk, ami­kor a néo vette kezébe élete irányítását — nekünk is a nép mellett van a helyünk. A ta­nácsokat is a nép fiai alkot­ják, akkor nem győzzük eléggé hangsúlyozni, úgy a papság, mint a hívek felé, a legharmó- nikusabb és a legkészségesebb együttműködést a helyi szer-' vekkel, illetve a tanácsokkal, A tanácsok munkája a nép békemunkája. Ezt a munkát kell nekünk is elvégezni és elősegíteni. Az eddig már elért szép eredményeket tovább fej­leszteni, ápolni és mindannyi- unk békés élete szempontjából a magunkénak vallani azok további kiszélesítését és védel­mét. Maga a Hazafias Nép­front is ezt tűzte ki eljövendő Programm jaként. Ebben a munkában kell segítenünk a tanácsokkal egyetemben, min­dig ott és ahol kell, hogy az aktuális problémák mielőbb megvalósuljanak és mindanyi- nviunk életboldogságát bizto­sítsák. Mi is ré«zt k'vánunk venni hazánk békés életének előké­szítésében és annaki további szociális fejődésében. Mert dolgozó nőnünk sorsa a mi sor­sunk is. öröme. bánata a mi örömünk, bánatunk Is. Boldon és békés é’eíénök biztosítása a mi bo’öog életünk alapja, óhaia és forrása, a nének nagy összefogása a Hazafias Nép­frontban. A gyöngyös patai szőlőtermelő szakcsoport 80 hektoliter hor­dót kapott kölcsön a földművesszövetkezettől. Hever Lajos a javításokat beszéli meg. Szüret előtt a Gyöngyös- Egervidéki Borforgalmi Vállalatnál A GYÖNGYÖS-Egervidéki Borforgalmi Vállalat központ­jában közel száz ember dolgo­zik. írógépek csattognak, telefo­nok csengenek, az egész köz­pont lázas ütemben dolgozik a szüreti kampány előtt. A leg­fontosabb feladaíot. a szállítási szerződések megkötését a be­gyűjtési osztály végzi, a járási begyűjtési hivatallal karöltve. A műszaki osztály a- napok­ban büszkén jelentette: ,.A szü­retelő telepek, átvevőhelyek, pincék karbantartása befejező­dött. A vállalat telepei készen várják a szüret kezdetét”. — A vállalatunk az idén újí­tást vezetett be, — újságolja a könyvelésnél Bagi elvtárs. — Az átvétel után azonnal kész­pénzzel fizetjük ki a termelőket. Tavaly néha napokig is kel­lett a termelőknek várni, amíg a postán utalványra megkap­hatták a pénzüket. Azt hiszem, örülnek majd a dolgozó pa­rasztok, hogy azonnal fizetünk. VBRINSZKI elvtárssal a szüret kezdetéről beszélgetünk. — Mikor kezdődik... Tud­ják-e már?... — A gyöngyösi járás terüle­tén október első napjaiban, ne­gyediké körül. A hevesi járás­ban, ahol előbb érik a szőlő, már valószínű a napokban megkezdődik. A vállalat úgy felkészült a kampányra, hogy nem érheti meglepetés. Az állandó átvevő- telepek mellett, mint Visonta, Gyöngyösíarján, Domoszló, stb., idény átvevöhelyet állítanak fel, 12 községben, köztük Gyön- gyösoroszi, Ecséd, Hort, Gyön- gyössolymos és Rózsaszent- máríon községben. Ezzel meg­kímélik a termelőket a szállí­tási költségektől. A Borforgalmi Vállalat fel­adata: gyorsan lebonyolí'ani a termések átvételét és kifizeté­sét. A feladat nagy. de meg­valósítható. S ez a vállalafőn múlik, de segítséget nyújthat­nak ehhez a dolgozó parasztok, ha bor, vagy szőlőtermésüket a kitűzött határidőre beszállítják az átvevőhelyre. A gyöngyösi I-es átvevőhe­lyen két műszakban nyolcvan ember dolgozik majd a szüret ideje alatt. Most meg csak itt- ott látni egy-egy foglalatosko­dó embert: a betonhordókat ja­vítják. AZ ÁTVEVŐ HELYEN ké­szen sorakoznak a hidraulikus prések, előttük a hatalmas, sze­lőhúzó, ahová a két gyűjtőbe' elevátor viszi majd a szőlőt, hogy összezúzva a présbe kerül­jön, ahonnan majd vízsugár­ként tör elő a sokatérő must. A pincében Ardoni Károly pin­cemesterben kedves vezetőnk akadt. Szereti munkáját s szí­vesen beszél róla. De nein is keli itt sokat be­szélni ... Beszélnek a tények: tisztaság, hatalmas hordók, melynek oldalai fényesen csil­lognak a villanyfénynél. Az I-es pince befogadóképes­sége 25 ezer hektóliter. 300— 400 hektoliteres hordók sora­koznak üresen, tisztán, sőt üre­sen vár a vállalat büszkesé­ge, a hatalmas betonhordó is. amely 1685 hektoliter bor táro­lására alkalmas. Ugyanígy felkészült a Ill-as és a IV-es telep is a szüretre. Most még csend van a tele­peken. de egy-két hét mulvá megindul a munka, a termé­sek átvétele. • A GYÖNGYÖS-Egervidéki Borforgalmi Vállalat jó munkát végzett az 1953-as évben. Ezt bizonyítja, hogy három ízben lett élüzem. Most újra rajtuk a sor... Megszerezni a dolgozó parasz­tok bizalmát, s negyedszer is biztosítani az élüzem címet Márkus János

Next

/
Oldalképek
Tartalom