Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)

1954-09-02 / 69. szám

7 NÉPÚJSÁG T954 szeptember 2. csütörtök. helyes megoldás: az értelmiségieket szívós, türelmes, bölcs magatartással közelebb hozni pártunk, dolgozó népünk, a szocializmus ügyéhez6* «■* Részletek a a Eger város pártukiívaülésén elhangzott beszámolóból «• A Magyar Dolgozók Pártja Eger városi párt-végrehajtó­bizottsága aktívaértekezletet ti rtott, melyen Eger kommu­nistái vettek léfzt, hogy kö­zösen beszéljék meg a párt­kongresszus hatái ozatai alap­ján az eddig elvégzett munkát, s meghatározzák a feladatokat. A beszámolót Horváth Nándor elvtárs, a városi párt-végre- ha tóbiz* ttság első titkára tar­totta. aktívaértekezlet beszá­molója foglalkozott a harma­dik pártkongresszus jelentősé­gével, s a kongresszus útmuta­tásai alapján megszabta a fel­adatokat a mezőgazdaság, az ipar és áruforgalom, a tanács és a pártszervezetek előtt. A továbbiakban szóba ke­rült Eger város kulturális fej­lődése. A jelenlévő kommu­nisták megtárgyalták váro­sunk sport- és kulturális fej­lődésében elért eredményeket és hiányosságokat s meghatá rozták, hogy mit kell tenni a város lakosságának, hogy a meglévő tubákat megszüntes­sék. a kulturális élet, az okta­tás és a sport területén. munkát végez. Ugyanakkor szinte teljesen gazdátlanok esz­mei, politikai nevelésük, fejlő­désük tekintetében. A beszá­moló felhívta a figyelmet ar­ra. hogy nagy úszóink: Kádas Géza, Utassy Sándor, Válent Gyula, Gyergyák Magda mel­lett nagy figyelmet kell fordí­tani Csuhány Mária, Gyergyák Károly. Fábián Béla. Konc Károly. Visontai József. Rüll Ildikó, Kiss Judit, Fábián Jó­zsef. Korepta Gyula s a többi fiatal úszó nevelésére. Majd megállapította, hogy a város úszósportjának fejlődését akadályozza, hogy egyetlen ús-ómedencértk van, s ezt a la­kosság is igénybe veszi fürdési célokra. Halaszthatatlan fel­adat biztosítani egy fedett uszoda létesítését. S hogy párt- bizottságunk biztosítsa úszóink eszmei-politikai nevelését. Az úszók mellett említést tesz a beszámoló arról, hogy „annak ellenére, hogy úszóink magatartása jobb, mint a lab­darúgóinké. mégis egy sereg kispolgári, burzsoá elmélet, er­kölcsi felfogás uralkodik kö­zöttük, anyagiasság, hiúság, és így tovább. Mit tudnának el­érni nagyszerű úszófiataljaink, ha tudnák, miért úsznak. Ha rendszeres eszmei-politikai ne­velésüket biztosítanánk“?! A beszámoló részletesen foglalkozott a közoktatás kérdésével, megállapította, „Eger összla­kosságának 17 százaléka diák s ebből közel négyezer általá­nos iskolás. Ebből a tényből az következik, hogy figyel­münk, érdeklődésünk homlok­terében az általános iskolák­nak kell állniuk, annál is in­kább, mert az új szakasz előtt elhanyagoltuk az általános is­kolák, a „kis magyarok“ okta­tásának kérdését a felsőbb ok­tatás javára“. Majd megálla­pította, hogy javulás mutatko­zik a tanulmányi színvonal emelése terén. Az ötös számú általános iskolában például 3.17 százalékról 3,58 százalékra emelkedett az átlagos tanul­mányi eredmény. A beszámoló hiányosságként rója fel, hogy „még mindig nagy a bukottak százaléka s ezen belül a mun­kás- és parasztfiatalok száma. Még mindig nem nyert kellő teret a magyar nyelv és iro­dalom oktatása. Még mindig jelentős a klerikális reakció befolyása az általános iskolás ifjúságunkra, sőt a pedagógu­saink egy részére is“. Majd arról beszéd, hogy iskoláink felszerelése sem imnden eset­ben megfelelő. örömmel állapította meg a beszámolójában Horváth Nán­dor elvtárs, hogy „középisko­lai tanáraink bátran harcolnak az oktatás, a nevelés minősé­gének megjavításáért“, majd felhívta figyelmüket arra, ne hagyják magukat megfélemlí­teni a rosszul nevelt diákok, vagy egyes «'bizakodott DISZ- fvnkciónáriusoK fenyegetőzé­seitől. „A minőség emelése min­denekelőtt a tanári mun­ka. az oktató munka mi­nőségének, eszmei-politi­kai szilárdságának megja­vítását követeli meg. Ez­zel együtt fokozni kell a diákoknak adott pedagó­giai segítséget. Korántsem elegendő — bár fontos — a szigorú osztályo­zás. Ezen a téren különösen a Dobó gimnázium tanári kará­nak van szüksége a munka ■megjavítására“ —> állapította meg a pártaktíva beszámolója. Olyan fontos kérdésekkel is foglalkozott a beszámoló, mint az ifjúság körében elterjedő kozmopchtizmus. A beszámoló szerint us ..középiskolás diák- fiataljaink sorában elég jelen­tős a kozmopclU-.zmus befolyá­sa öltözködésükben, magatar­tásukban, életfelfogásukban. Ezenkívül diákfiataljaink je­lentős része tanulás helyett fő­leg udvarláson, bálokon, du- hoikodáson tön a fejét. A ci­nizmus erkölcsi kérdésekben is fellelhető. Tiszteletlen, durva, kultúrálatlan a magatartás a lányokkal, a tanárokkal, az idősebbekkel és a gyengébbek­kel szemben. Megállapította a beszámoló, hogy a középisko­lai DISZ-szervezetek nem áll­nak hivatásuk magaslatán. Sok helyen bálrendező bizottságok­ká alakultak át. Felhívja a beszámoló a középiskolai DISZ-szervezetek figyelmét, hogy vonják szorosabbra az is­kola a család, az iskola és az állami, gazdasági és pártszer­vek kapcsolatát. Majd a város­ban működő szakérettségis tanfolyam nevelőihez szólt Horváth elvtárs, kérte őket, mivel befejeződött a tanfo­lyam, továbbra is olyan lelki- ismeretesen dolgozzanak, mint ahogy régebbi munkahelyükön dolgoztak. Köszönetét mondott a Dobó gimnázium, a Tanító­képző és a Közgazdasági Tech- rikum nevelőinek, mivel or­szágos viszonylatban is elsők közé kerültek. Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy a városi pártb:zottság ke­vés munkával járult ehhez hozzá. A beszámoló a továbbiakban megszabta a legfontosabb fel­adatokat a közoktatás terüle­tén. Pa 11bizottságunknak az ál­talános iskolákat kell se­gíteni elsősorban. A közép­iskolák pártszervezeteit meg kell teremteni s a vá­rosi oktatási osztály mun­kájához is nagyobb segít­séget kell adni". Az oktatási kérdések mellett a beszámoló részletesen fog­lalkozott ■ városunk tudomá­nyos, művészeti és sportéleté­vel. Hiányosságként állapította meg. hogy a biológiai, orvosi, agrotechnikai és a történelmi tudományok területén váro­sunkban nem folyik jelentő­sebb tudományos kutató és kí­sérletező munka. Kiváló peda­gógusaink sem írnak elméleti jellegű cikkeket, tanulmányo­kat. Ehhez valamennyi, de leg­alább is az élenjáró gyakorlati pedagógusok. Lengyel Gábor, Habis György, Radies Jolán, Sós Lajos, Lóská Károly és a többiek adhatnak hathatós se­gítséget. Azt is hiányolta a be­számoló, hogy Gárdonyi váro­sában alig van irodalmi élet. Nagy hiba. hogy a Népújság sem segíti elő ennek a hibának a kijavítását. A sport területén nagy figyelmet szentelt a partaktíva beszámolója az úszásnak. „Úszóink sikerének egyik tit­ka, hogy nevelésük, szakma, Befejezésül egy elméleti kérdéssel foglalkozott a beszámoló. „A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy párttagságunk, sőt pártfunkciónáriusaink egy ré­szénél is helytelen, hamis el­méletek vannak értelmisé­günkkel kapcsolatban. Cser- nyüsevszkij. a nagy orosz író mondotta: ..ahol zavar van a fejekben, ott ostobaság van a tettekben“, egyes párttagjaink­nak, sőt pártvezetőinknek ér- telmiségieinkikel kapcsolatos helytelen magatartása e tétel fordítottját is bizonyítja; ahol ostobaság van a tettekben, ott feltétlenül zavar van a fejek­ben. Ismeretes, Nagy Sándor elvtársnak, a városi tanács el­nökének helytelen magatartása a Dobó gimnázium pedagógu­saival szemben, melyet a Nép­újság szerkesztőségi cikkében bírált. Kevésbbé ismert — de helytelen — az az értelmiség­ellenes hangulat, amely kórhá­zaink pártszervezeteiben, azok vezetőségeiben, sőt titkárában, Kovács elvtársnőben is fellel­hető. Nagyfokú bizalmatlanság, „ősnyomozás“ kapott itt láb­ra, irigység orvosaink anyagi jövedelmével kapcsolatosan. Ezek csak egyes példák. De elrettentő példák. Ez a leg­főbb oka annak, hogy párt- bizottságunk. városunk párt- szervezetei nem értek el jelen­tős eredményeket az értelmi­ségi dolgozók között végzett munkában. Hogy lehetne ezt az elméle­tet röviden összefogni? Ezek az elvtársak, az értel­miségieket különösen a pol­gári származásijukat, vala­mi idegen, sőt » munkás- osztállyal és a parasztság­gal ellentétes erőnek te­kintik, megvető és lenéző magatartást, nagyfokú bizalmatlanságot tanúsíta­nak velük szemben. Olcsó mulatság ez. A lehető legegyszerűbb dolog polgári származású értelmiségieink múltjában botlásokat, hibákat felfedezni. Egy „ideológiailag nem szilárd nagymamát“, egy ’akciós sógort“ találni. Ugyanúgy olcsó dolog magatar­tásukban véleményükben hely­telen vonásokat, véleményeket találni“, A beszámoló a hiányosságok megmutatása mellett a kiveze­tő utat is feltárta. „A nehéz — de egyetlen helyes megoldás ezeket az értelmiségieket szí­vós, türelmes, bölcs magatar­tással közelebb, egyre közelebb hozni vártunk, dolgozó népünk, a szocializmus ügyéhez. Nehéz — de egvedül helyes — maga­tartás ezekkel az értelmisé­giekkel szemben a meglévő hi­bák magasszínvonalú, hozzá­értő, eredményes nyesegetése, szakértelmük felhasználása né­pünk szolgálatában“. A továbbiakban Horváth Nándor elvtárs felhívta a vá­ros kommunistáinak a figyel­mét. hogy „felesleges bizalmat­lansággal, parancsolgatással, durvasággal nem szabad a bi­zalmat megrendíteni egyetlen dolgozó társadalmi osztállyal szemben sem. Különösen nem az érzékenylelkű értelmisé­günkkel kapcsolatban. Mi nem nélkülözhetjük egyetlen olyan polgári származású, a múltban kiképzett jó értelmiségi szak­ember munkáját sem, aki nem ellensége népi demokratikus rendszerünknek. Még akkor sem, ha sok részletkérdésben nem ért velünk egyet. Az a fontos, hogy a leglényegesebb — a béke és a szocializmus építésének — kérdésében ért­sen velünk egyet. Ne féltsék népi demokratikus rendsze­rünk szilárdságát az ő hibáik­tól, sokkal inkább féltsék azoktól a helytelen nézetektől és gyakorlattól, melyeket az- bb említettem. A kötelező éberséget nem szabad összetéveszteni az értelmiség elleni vádasko­dással. irigységgel, áskáló­dással, fecsegéssel, és „ős- nyomozással“. Különös és elképesztő dolog, hogy a szépszámmal jelentkező úi népi származású értelmisé­günkkel szemben is bizalmat­lanság tapasztalható, vagy leg­alábbis olyan felfogás, hogy ők „másodrendű“ emberekké váltak, nem munkások, csak értelmiségiek. Ezek az elvtár­sak idővel odajutnak, hogy himnuszokat zengenek a tu­datlanság. az elmaradottság, a bigottçàg dicsőítésére. Nem ismerik pártunknak azt a nagyszerű célkitűzését, hogy idővet minden munkást és pa­rasztot műveltté kell tenni, hogy el akarjuk tüntetni az értelmiség és lizikai dolgo­zók közötti különbséget. Nem úgy, hogy az értelmiséget sül­lyesztjük le a munkások és parasztok műveltségi színvo­nalára, hanem ezeket emeljük fel az értelmiségiek, a mérnö­kök, az agronómusok színvo­nalára.“ A beszámoló ezután a párt­élet különböző kérdéseivel foglalkozott. Befejezésül fel­hívta a figyelmet arra, hogy az aktívaülésen elmondott hi­bákat a pártkongresszus ha­tározatainak segítségével ja­vítsák ki. hogy ezen a téren se kelljen széevenkezni városunk kommunistáinak. Hazafias feladatunk az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítása (Tudósítónktól). A nap sugara már nem olyan perzselő, estefelé már a vidám fürdőzők is meleg ruhát ölte­nek magukra. A határ ezernyi színéből is egyre jobban elvész a zöld. már a Mátra öreg fái­nak zöld lombjai is mind job­ban sárgulnak. Lassan bekö­szönt az ősz. Következik a vasutas dolgo­zók évi munkájának legnehe­zebb része: az őszi forgalom. A tnimkás-paraszt szövetség to­vábbi erősítése azt kívánja, hogy a vasutak elszállítsák a betakarított termést a városba, is a kész ipari termékeket, köz­használati cikkeket a falu szá­mára. Nem kis feladat volt ez máskor sem, mert mindezt ha­táridőre, lehetőleg a zord idő­járás beállta előtt kellett vég­rehajtani. A hatvani vasutasok eddig minden évben eleget tettek nagy nemzeti feladatuknak, si­keresen bonyolították le az őszi csúcsforgalmat. A jelen­legi. méreteiben semmivel sem kisebbnek ígérkező őszi for­galom végrehajtásában a III pártkongresszus feladataiból kiindulva, még egy komolv kö­telesség hárul rájuk: szállítás ne csak pontos és balesetmen­tes, hanem gazdaságos is le­gyen. Közel másfél hónap óta ki­sebb és nagyobb méretű érte­kezleteken, vizsgáztatásokon, párt- és szakszervezeti gyűlé­seken. népnevelőértekezleteken sok szó esik erről. Itt az ideje tehát, hogy minden hat­vani vasutas dolgozó tudja a következő időben ráháruló fel­adatát, itt az ideje, hogy a ha­tározatok a munkában öltse- nek testet. Itt az ideje, hogy a termelés parancsnokai, a párt- és a szakszervezet vezetői, nép­nevelői és bizalmiai a területü­kön, a dolgozók között tartóz­kodjanak. Személyes jelenlé­tükkel, bátorító és biztató sza­vakkal öntsenek lelket a dol­gozókba, ott kinn a helyszínen intézkedjenek egy-egy esetle­ges helytelen utasítás vagy igazságtalan eljárás megszün­tetésére. A helyes és törvényes utasí­tások, rendeletek betartása mellett csakis a dolgozókkal való fokozottabb foglalkozás, a párt és tömegek kapcsolatának szorosabbra foflása viszi sikerre az őszi csúcsforgalom nagy csa­táját, Fogonyi Lajos. (Az egri vasútállomáson a legsötétebb sarokban bú* ívelték el a menetrendtáblákat.) AZ ASSZONY A FÉRJÉHEZ: Nem megmondtam, hogy ne hagyd otthon a gyertyát? Tudhattad volna, hogy anélkül sem­mire se megyünk, hisz mikor egy évvel ezelőtt erre jártunk, akkor se volt világítás. '★i HÁZASTÁRSAK F ovicsék — mi- után vagy tiz húzásnál elmondták, hogy csalás az egész, hogy higyjék el, ki van az csinál­va, mert íme a pél­da: Ök még egyszer se nyertek — ezer forinttal gazdagab­bak lettek e leg­utóbbi húzáson. Ko­vács először a Sza­bad Népben fedezte fel az ismert szá­mot és diadalmasan hordta körül az új­ságot a könyvelés­ben, (pedig meg­fogadta, hogy hall­gatni fog. ha nyer, nehogy kölcsönkér­jenek tőle), majd a nyerés tényét a hi­vatalos nyeremény- jegyzék is megerősí­tette. Este tíz óra. Fek­szenek az ágyban és tervezgetnek: mit vesznek holnap a pénzből. — Függönyt ve­szek, olyan montí- rozottat, mint Jolá- néknak van. Úgyis mondták már, hogy mi az, még egy ren­des függönyt se tud­tok venni ? Mindig azzal a vacakkal henceg, hogy olyat ma már nem is le­het kapni. Juszt is olyat veszek ... mit szólsz hozzá?.-. -, — ... Már hét­százért lehet azt a kékmicsodát kapni, azt a Csepel kerék­párt. Egészen jó po­fája van. Régen fáj a fogam rá. Nem kell gyalogolni, le­het kirándulni.. -, — ... Bár jön a tél és nekem nincs ruhám. Kellene egy szép szövetruha. Nagyné most vett olyan sötétkék anyagot, valami 250 forintért. Jópofa ru­hát lehet csinálni belőle, nyakba egy színes taftsállal, vagy azzal a fehér gyönggyel, amit el­jegyzésünkkor vet­tél ..i — ...Nem gondo­lod, hogy okosabb volna, ha cipőt csi­náltatnék? Olyat, amilyen Pistának van. persze csat nélkül. Pénze van ennek a tökke l- ütöttnek, csak ízlése nincs. Olyan cipőre csattot? — ki hal­lott még ilyet... — ... de ha ol­csóbb anyagot ve­szek, szandálra is futja. Feketét, Mit szólsz hozzá?.. 1 vagy inkább drap­pot vegyek?..: ... Nem, fekete mégis csak jobb lesz.. : — Tudod, mi -ju­tott eszembe? Ve­szek egy öltöny ru­hát, készen. Amit a hivatalba hordok, az már kezd kimenni a formájából, s nyolc­százért már egész jó ruhát lehet kap­ni .,. Legfeljebb igazit rajta vala­mit a szabó ... —... igen, megve­szem az anyagot, meg a fekete szan­dált ...-... tehát akkor így is lesz, megve­szem az öltönyt és ma jd a szabó ... S miután ilyen szépen megegyeztek, a falfelé fordultak és elaludtak. Gyurkó Géza Szakszervezeti aktívák soronlévő feladatai A szakszervezetekre nagy feladatok hárulnak a szocia­lizmus építésében. Ezek között legfontosabbak a szocialista munkaverseny szervezése, a dolgozók érdekvédelmének biztosítása, a tömegek neve­lése. A magyar szakszerveze­tek e sokrétű feladatuk meg­valósításában már eddig is nagyszerű sikereket értek el. Elég csak arra gondolni, hogy a kongresszusi munkaverseny­ben üzemeink nagyrésze pó­tolta éveleji lemaradását. To­vábbi feladataik a III. párt­kongresszus célkitűzéseiből fakadnák. Az. agitációs mun­kán keresztül segíteni kell a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, a jobb minőségű áruk előállítását. Ez a jólét emelésének célravezető útja. Szükséges ehhez a mun­kához a minisztertanács és a SZOT határozatának tanul­mányozása, amely a munka­versenyre vonatkozik. A szakszervezeti aktívák­nak biztosítani kell. hogy a Sztahanov-mozgalom tömeg- mozgalommá váljon, javítani kell a verseny nyilvánosságát és a műszakiak között végzett szakszervezeti munkát. Har­colni kell az olyan nézet el­len, amely a műszakiak le­becsüléséhez, a dolgozók és a műszakiak viszonyának rom­lásához vezet. Az utóbbi idők­ben elhanyagoltuk az újító mozgalmat, pedig ez egyik (haj­tóereje a termelékenység eme­lésének és az önköltség csök­kentésének. Erélyesen fel kell lépni a lógósok, a kimarado- zók, a táppénz- és a bércsalók ellen. Olyan hangulatot kell ki­alakítani a dolgozók között, amely nem tűri a munkafegye­lem lazítását. Ott, ahol a meg­győzés nem használ, alkal­maznunk kell a törvényesség minden eszközét, egyszóval rendet kell teremteni. A munkafegyelemhez tar­tozik a technológiai fegye­lem betartása is. Aki nem tart­ja be az előírt gyártási folya­matokat, az a munkafegyelem ellen vét és a népgazdaságot is megkárosítja. Hasonlóképpen fontos a munkaerővándorlás megszüntetése, a szocialista va­gyon védelme. A szakszerve­zeti aktívák egyik feladata a dolgozókról való gondoskodás. Ezt a kollektív szerződés kö­vetkezetes megvalósításával lehet legjobban elérni. Mind- annyiunknak érezni kell, hogy a kollektív szerződés az üzem alkotmánya és betartása mindJ két fél részéről kötelező. Töd* bet kell foglalkozni a dolgoJ zók szociális és kulturális szükJ ségleteinek kielégítésével iá Jakó József Mátravídéki Fémművek üBj elnöke I képzésük megbízható kezekben van. Bakó Jenő edző becsületes

Next

/
Oldalképek
Tartalom