Népújság, 1954. szeptember (69-77. szám)

1954-09-02 / 69. szám

1954 szeptember 2. csütörtök. NÉPÚJSÁG 3 Tiltakoznak megyénk dolgozói Amerika Kommunista Pártja betiltása ellen „Akiknek szentek a szabadságjogok azok felháborodással fogadják az amerikai uralom e szégyenletes döntésétÁ Röpgyüléseken tiltakoznak üzemeinkben Bevezetik a millszekundos robbantást a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél Úgy gondolom, minden em­berben, aki a marxizmus- Jemnizmua elvét vallja, azonos érzelmet, a gyűlölet és meg­vetés érzését váltotta ki az Amerikai Egyesült Államok úiabb gálád tette, Amerika Kommunista Pártjának illega­litásba kényszerítése. Az Amerikai Egyesült Álla­mok életében a második világ­háború után fokozott mérték­ben jelentkeztek olyan tüne­tek. melyek azt mutatták, hogy az amerikai monopoltőke nem képes uralmát biztosítani a régi eszközökkel. Egyre in­kább rátért a szabadságjogo­kat korlátozó és sárbatipró politikájára. Az amerikai közéletben egy­re inkább hangosabbá váltak az olyan fasiszta, vagy fél­fasiszta jellegű szervezetek, mint például az Amerikai Légió. Az utóbbi évekre jel­lemző, hogy olyan emberek, mint McCarthy szenátor, nagy szerephez jutottak. A vezetésből és hatalomból egy­re nagyobb részt követelő szervezetek és emberek a meg­félemlítés és a lelki terror eszközeivel dolgozhatnak. A testvérpárt ilyen nehez körülmények között küzdött létéért, jogaiért, a szabadság­jogok fenntartásáért. Ez a harc azért is nehéz volt, mert. a tömegeket magukba foglaló szakszervezetek nagyrészt munkásárulók vezetése, le­folyása alatt állanak. Az ame­rikai kormánykörök fas'záló- dásából szinte logikai kény- szerűséggel következik, hogv a legádázabb gyűlölettel figyelték a testvérpárt erő­feszítését és mindent megtet­tek, törvényt tipró perekkel, hogy megnehezítsék, elhall­gattassák a felvilágosító pro­pagandát. Amikor Eisenhower aláírta a szenátusnak a kommunista pártot betiltó határozatát, Amerika vezető körei újra megbélyegezték magukat az egész haladó világ közvélemé­nye előtt. Akiknek szentek a szabadságjogok, az emberi méltóságról vallott nézetek, azok felháborodással fogadják az amerikai uralom e szégyen­letes döntését. Az egri járás üzemeiben az elmúlt hét szombat délutánján röpgyűléseket tartottak a dol­gozók, ahol kifejezték felhábo­rodásukat az újabb fasiszta törvény ellen. Az Egri Finom­szerei vénygy ár és a Vegyipari Szerelő Vállalat dolgozói röp- gyűlésükön a következő szö­vegű táviratot fogadták el: „Mi az Egri Finomszerel- vénygyár és Vegyipari Szerelő Vállalat dolgozói felháborodva vettük tudomásul az Egyesült Államok kormányának újabb aljas jogtiprását, mellyel a fasiszta Hitler módjára törvé­nyen kívül helyezte a kommu­nisták pártját. Ezzel ismét be­Az a tény, hogy az amerikai kormány törvényen kívül he­lyezte a kommunista pártot, azt bizonyítja, félnek az VSA tőkései, félnek az igazságtól, melyet a nép pártja hirdet, melyért eddig harcolt, betiltása ellenére, ezután is harcolni íog. Ezért vetemedtek a „szabad­ság bajnokai" erre az alávaló lépésre. Mikor olvastam a be­tiltásról írt közleményt, arra gondoltam, hogy tőlük csak ilyen intézkedést várhatunk — az áruló Csang Kai Sek-et tá mogatni, vagy a guatemala' népre rabló, hatalomra vágyó cinki.-'kat szabadítani, s most végül törvényen kívül helyez­ni azt a pártot, mely az ame­rikai nép érdekeiért harcol. Most megint megmutatták igazi arcukat a „szabad világ legszabadabb“ országában, ahol annyit papolnak a jogokról, a szabadságról — sárba tiporták bizonyították, hogy ellenségei a békének, mert az amerikai né­pet megfosztották attól a párt­tól, amely mindig, rendíthetet­lenül a nép oldalán, a béke­harc élén áll. Egyemberként tiltakozunk az amerikai kor­mány terrorintézkedése ellen és követeljük az alkotmány- ellenes törvény azonnali ha­tály talanitásái." Felemelték tiltakozó szavu­kat Egercsehi bányászai is, akik azt fogadták meg, hogy a mi szabad hazánkban a jövő­ben még jobban helytállnak munkájuk területén és még jobban segítik a világméretek­ben folyó békeharcot. a nép legelemibb jogait is. Vi­lágos, hogy ezzel a lépéssel Amerika urai Hitler szellemé­ben cseleked ek. Annakidején ő is ezzel kezdte tevékenysé­gét. Ha azt gondolják Amerika urai, hogy a kommunista pár­tot betiltják és ezzel véget vet­nek a kommunista eszmék ter­jedésének, úgy mélységesen tévednek. Intő példa erre a görögországi nép esete is, ahol tűzzel, vassal irtották, s irtják ma is a haladó eszméket hir­dető embereket, mégis tovább él a kommunizmus eszméje. Véssék jól agyukba Ame­rika és az egész világ tőkései, a dolgozó nép szívét nem le­het pénzen megvásárolni, de nem lehet fenyegetésekkel, s betiltásokkal eltéríteni az igazság útjáról. Kocsis Adorján a Mátravidéki Erőmű dolgozója A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt dolgozói a bá­nyásznapi ünnepi műszakban napról napra nagyobb lendü­lettel dolgoznak. Nincs már a trösztnek olyan aknaüzeme, amely havi tervének esedékes teljesítésében a 100 százalék alatt állna. A legjobb ered­ménnyel a szűcsi XI-es akna­üzem bányászai dicsekedhet­nek, akik vasárnap reggelig 108.7 százalékra teljesítették havi tervük esedékes részét. A bányászok kemény harca a mi­nél több szén felszínre külde­téséért nem maradt eredmény­telen: augusztus 28-án reggel­re a tröszt 3140 tonnával szár­nyalta túl esedékes havi ter-* vét. Ennél az eredménynél azon­ban még nem állnak meg a tröszt dolgozói. A műszakiak­kal karöltve elhatározták, hogy náluk is bevezetik a gazdasá­gosabb és a még több szén ki­termelésére alkalmas millsze­kundos robbantást. Ezt a rob­bantási módszert először Pető- íi-altárón. a XIX-es és a ró- zsaszentmártoni aknaüzem VlII-as frontfejtésein vezetik be. A tröszt bányászainak az az elhatározása, hogy ebben az évben a millszekundos rob­bantással 70.000 tonna szenet küldenek a felszínre. Dr. Némedi Lajos. az Jgri Pedagógiai Főiskola igazgatója, TILTAKOZUNK ! 1®, a Bélapátfalva! Cementgyár és Mészmű dolgozói meg­döbbenéssel vettük tudomásul, hogy az Egyesült Államok kor­mánya, olyan törvényerejű rendeletet hozott, amely megakadá­lyozza test-’érpártunk, Amerika Kommunista Pártja további működését és hajszát indít azok ellen, akik a békéért, a népek egyenlőségéért harcolnak. Különösen felháborított bennünket az a cselekmény, hogy az Egyesült Államok vezetői a demo­kratikus jogokról beszélnek, s nap mint nap megsértik azokat, legutóbbi tettük mégjobban bizonyítja, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya kitart háborús törekvései mellett és a fasizmus útjára lépett. Meggyőződésünk, hogy az igazi amerikai hazafiak, a kom­munisták harcát az ilyen törvénytipró Intézkedések nem ren­dítik meg. Tiltakozunk Amerika Kommunista Pártja törvé­nyen kívül helyezése miatt, s követeljük a fasiszta törvény ha­tálytalanítását. , _ A BÊLAPÂTFALV AI CEMENT- ÉS MÊSZMÜ DOLGOZÓI ^ Nem „átütemezéssel“, hanem a törvény alkalmazásával gyorsíthatjuk csak a gabonabegyüjtést A cséplés jobbára befejező­dött a megyében, az egri és a pé árvásárai járás néhány köz­ségeiben dolgoznak már csak a cséplőgépek. A cséplés üte­mével nem haladt azonban mindenütt együtt a gabona- begyűjtés, ez is az oka annak, hogy Heves megye csak a 13. helyre került az országos ver­senyben. A gabonabegyüjtés- ben való lemaradásnak nem kevésbbé döntő oka a begyűj­tési hivatal egyes szerveinek opportunizmusa is. Vigyázni kell, hogy minden különösebb indok nélkül, egy­szerű panaszra, oknélküli si­ránkozásra, ne „ütemezzék át“ a gabonagyüjtési kötelezettsé­get más terményféleségre. Mondani sem kell, hogy a ter­vekre épült államháztartá­-----------« ----­H ÍREK A MEGYÉBŐL AZ EGERCSEHI bányászok meglátogatták a sarudi ter­melőszövetkezetet, ahol a szö­vetkezet, s a vendégek kölcsö­nösen megajándékozták egy­mást. Ebéd után a csehi bá­nyászok megtekintették a ter­melőszövetkezet gazdaságát. sunkban, s ezen keresztül egész népünk ellátásában nehézséget okozhat az ilyesféle eljárás el- harapódzása. A járások gabonabegyüjtési versenyében az augusztus 29-i értékelés szerint a hatvani já­rás van az élen 179.9 ponttal. Második helyre a füzesabonyi járás tört fel 159.8 ponttal. A harmadik hely a hevesi járásé 155.4. a negyedik pétervásárai járásé 152.9, míg az ötödik a gyöngyösi járásé 130.9 ponttal. Az utolsó helyen az egri járás áll 134.1 összpontszámmal. Igen meglepő, hogy az évek hosszú során élenjáró Gyön­gyös város — most utolsó a vá­rosok versenyében, Eger már mindenből teljesítette beadási kötelességét. — AZ EGRI ERDŐGAZDA­SÁG KÖZPONT dolgozói az elmúlt vasárnap alkotmány­műszakot tartottak. Különö­sen jó munkát végzett Cser­mák János erdészetvezető­helyettes. Kolár József és Kapcsi Sándor gépkocsivezető. „Sárba tiporták a nép legelemibb jogát is“ A BÁNYÁSZNAP ELŐTT: Bányászhetet tartunk a Recski Ércbányában Ä Recski Ércbánya dolgozói a IV. bányásznap méltó meg­ünneplésére készülnek. Bányá­szaink még nagyobb sikereket érnek el a termelés frontján. A múlt évben 136 ezer forint hűségjutalmat osztottak ki dol­gozóink között, most pedig 145 ezer forintot kapunk. Mind­ezekből láthatjuk, hogy pár­tunk és kormányunk fokozott mértékben gondoskodik ró­lunk. Üzemünkben már folynak az ünnepi előkészületek. A hűség- jutalom mellett mintegy 15 fő részesül magasabb kitüntetés­ben. Dolgozóink munkafelaján­lásokkal járulnak hozzá a többtermeléshez, s elhatároz­ták, hogy ezen a héten bá­nyászhetet tartanak és tervü­ket mennyiségileg és minősé­gileg túlteljesítik. Sándor Pál fenntartó vájár vállalta, hogy multhavi 157 százalékos telje­sítményéhez képest 167 száza­lékot ér el. Borsos Máté vájár, az anyagtakarékosság érdeké­ben az ácsolásnál és bordázás- nál ócskafát használ. Danó Ist­ván és brigádja 150, Cseh Ist­ván vájár 130, Tóth c József csapatcsillés és brigádja 150 százalékos túlteljesítést vállalt. Az ércelőkészítőnél dicséretre méltó Török József flottálós felajánlása, aki müszakonlcént 150 mázsa jóminőségű szinpor előállítására tett ígéretet. A műszaki vezetőség biztosítja a 0 67 százalékos réztartalmi nyersére előállítását, a színpor minőségi tervének teljesítését, a csapatok helyes telepítését és a szállítás zavartalanságát. Így készülnek a Recski Ércbánya dolgozói a IV. bányásznapra. Cseh Pál Recski Ércbánya. ■ • * Dolgozóink munkaversenye szép eredményeket hozott À Bélapátfalvai Cementgyár­ban is meghonosodott és szé­les körben elterjedt a szo­cialista munkavérseny. Az új módszerek alkalmazása és a dolgozók lelkesedése nyomán szép eredmények születtek. A kőbánya dolgozói 530 csille kő leszállítását vállal­ták, s 105.6 százalékra teljesí­tették ezt a fogadalminkat. Túl­teljesítették előirányzatukat a cementüzem műszaki és fizi­kai dolgozói is, akik augusztus 20-ig 109.5 százalékra teljesí­tették klinkertermelési ter­vüket. Cementből csak 96.6 százalékot sikerült elérniük, de a hónap végére túlhaladják a 100 százalékot. A brigádok kö­zül Pelyhe Kálmán klinker- Cgető brigádja ért el kima­gasló teljesítményt. A mész- üzem már harmadik hónapja zavar nélkül teljesíti tervét, és már több mint 1000 tonna meázet adott terven felül. Kar­bantartó munkásaink mindent elkövetnek az üzemeltetés za­vartalan biztosításáért. Itt Sas Sándor kemenceoldali la­katos brigádját illeti dicsé­ret a III. kemence javításáért. Bartha Károly, a pártbizottság titkára KESKENY gyalogút kanya­rog a szikes, kopár legelőn. Az árokban még ott a néhányng- pos eső nyoma, mégis elszáradt a fű ezen a területen. Még az igénytelen szamártövis is egé­szen csenevész. alig tengeti ma­gát. Annak sincs nyoma, hogy jószág járt volna errefelé. Augusztusvégi kopár, szikes le­gelő ez, csak a szöcskék élnek meg rajta, azokból van bőven. Szanaszét pattognak az út men­tén, mert az ember megzavar­ta őket. Az út lisztszerű fehér pora arról tanúskodik, hogy sokan járnak keresztül a lege­lőn. Olyan föld ez. amelybe a magyar szólás-mondás szerint legfeljebb bukfencet lehet vet­ni. Kisköre népe. a Tiszamentén azonban meggyőződött róla, hogy a szikes, gyengeminőségű földet is lehet hasznosítani. Me- seszépen fejlődik benne a rizs, h magyar föld új növénye, amely búsás jövedelemhez jut­tatja a falu népét A sokat em­legetett gyalogút a kiskörei Dó­zsa termelőszövetkezet rizstele­pére vezet, Egyik pillanatról a másikra ámulatba esik az ember, mert a dús növényzetű rizstelep mellett a kopár legelő olyan, mintha más tájra, más éghaj­lati övbe érkezett volna a szem­lélő. Dús vízivilág tárul a sze­me elé. Apró békák sütkérez­nek a parton, s ijedten ugra­nak a vízbe az ember közeled­tére. Mi ez? Valami mocsaras nádas itt a szik közepén? Ha­mar megái1 apítható, hogy ez a hatalmas „tó“ emberi kéz műve, Szabályos darabokra osztják az árkok, mindenütt egyforma mély a víz, mindenütt egyforma a benne tenyésző nö­vény, a szőkülő rizs. A távol­ban négy-öt kunyhó látszik, egymástól jó távol. Ezekbe lak­nak a rizsőrök, akik a telepet gondozzak az aratás idejének megérkezéséig. SZABÓ KÁLMÁN rizsőr úgy beszél erről a nálunk mpg új­fajta növényről, mintha gye­rekkora óta ismerte volna. Még fiatal ember volt, ezelőtt vagy 20 esztendővel, amikor meglát­ta az első rizst Kunmadarason, gróf Nemes János birtokát!, aki úri passzióból létesített egy néhány holdas telepet, amelyet aztán évek során (mert jól „be­ütött“) továbbfejlesztett. A cse­lédség álmélkodva látta, mit terem a szik, sajnos a haszon­ból része nem lehetett, mert még a szik is grófi föld volt. így ismerkedett meg Szabó Kál­mán, aki most 54 éves — a rizzsel. Itt állunk a rizsgáton, s néz­zük a súlyos kalászokat, a tisz­ta vizet, amely keskeny kis csatornán folyik le a tábláról, a szennyvízcsatornába. Szabó elvtárs ugyanis most kezdte a „csapolást“. No, de menjünk csak sorjában. Hogyan érett meg a rizs, milyen gonddal kel­lett megküzdeni a szövetkezet tagságának. A rizsőr mielőtt szólna, végigjáratja tekintetét a táblákon, majd megkérdezi: „Mennyi ideje van?, mert so­kat kell a rizsről beszélni, ha meg akarja ismerni. Nem elég csak az üzletben látni, megér­demli ez, hogy mindenki is­merje.“ Bólintottam, hogy időm van, s nincs akadálya annak, hogy hosszabb „előadást“ hall­gassak. — Július 23-án jelentek meg az első kalászok — kezdi. Saj­nos az idő nem volt kedvező. Aggódva vártuk a rádió jelen­téseit a várható időjárásról. Mindig hűvös időt jósolt. Na­gyon féltettük a rizst, s min­dent elkövettünk, hogy megóv­juk a hidegtől. Ha a rádió hű­vös éjjelt ígért, emeltük a vi­zet, mert a vízben nem fázik. Mindig itt szaladgált az egész tagság délidőben, vagy munká- bamenet, mert mindenkinek szívügye a rizs. Szemlélem a súlyos kalászo­kat, amelyek már megsárgul­tak és a barna szín felé hajla­nak. — Mindig ilyen volt a rizs kalásza — szakítom félbe Szabó elvtársat, aki egyszerű ember létére magasszínvonalú előadást tart nekem, itt a rizs­föld közepén. — Dehogy ilyen! Egészen zöld, amikor kalászba szökik, a virágzás idején ezüstszínben játszik és akkor ilyen, amikor érni kezd. Előbb sárga, aztán viaszsárga. Most már meg kell kezdeni a lecsapolást — ma­gyarázza. Nagyon óvatosan kell a vizet leereszteni, mert a víz tartja, támasztja a növényt. Ha hirtelen lecsapolnánk a vizet, akkor a szár megtörne, s a ka­lászok a sárba lógnának. Még marad annyi nedvesség a talaj­ban, hogy beérik vele. Amikor teljesen megszárad a telep jö­het az aratás. MIRE SZÁMIT a Dózsa ter­melőszövetkezet, mit vár a rizs­től ez évben? Mit vár Szabó Kálmán rizsőr? — Hát én ki­számítottam mondja határo­zottan. Egy négyzetméteren vé­geztem el a számítást. Ekkora területen van három és fél sor. egy sorban 70 tő, egy tövön 16 szál, mindegyiken egy kalász. Egy kalászban 120 szem, 100 szem három deka... Az összes területünk 160 hold. Könnyen ki lehet számítani, mennyi ri­zsünk lesz az idén. Idő híján nem foghattam hosszas szá­molgatásba, inkább azt igye­keztem megtudni, mit vár a rizsőr. — Lesz ezer munkaegységem, mert a lányom, s a fiam is dol­gozik. Tizenöt mázsa hántolt­rizsre számítok, de ennél több is lehet, mert a tagság két kilót vár egységenként. Most nem is látszik, mennyit dolgoztunk érte — teszi még hozzá. Véd- tük a gyomtól, hidegtől, páncé­los-bogártól, békanyáltól. Szep­tember közepén megindul az aratás. Itt lesz az egész tagság, sót még dolgozó parasztokat is hívunk segítségül. Jövőre so­kan akarnak itt dolgozni ve­lünk a szövetkezet rizstelepén, mert addigra ők is tagok lesz­nek. A 160 holdat 200-ra emel­jük ... Folyik a szó most már a jövőről. A magyar ember a búzát élet­nek is nevezi. A rizzsel kap­csolatban ugyanolyan kifeje­zéseket használ, mint a búzá­val kapcsolatban. A rizs is „bokrosodik“. „kalászba szök­ken“, „viaszsárga“, mint a bú­za, mert a rizs is „élet,“

Next

/
Oldalképek
Tartalom