Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)
1954-08-15 / 64. szám
Világ proletárja/ egyesüljetek! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM. 64. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 AUGUSZTUS 15. VASARSIAP. À munkás-paraszt találkozók elé öt nap múlva nagy ünnepet ül az ország: augusztus 20-át, alkotmányunk megteremtésének ötéves évfordulóját. Szerte az országban minden üzemben, községben, termelőszövetkezetben lelkes, lázas készülődés folyik, hogy a jog, a szabadság alkotmánya megünneplését a munka sikereivel tegyék még emlékezetesebbé. Mit is adhatna mást, többet és szebbet dolgozó népünk egymásnak ajándékba, mivel is üdvözölhetné egymást legkifejezőbben, mint vállalt feladatai teljesítésével: több szénnel, több cementtel, a gabonabeadás példás teljesítésével. Az elmúlt napok példája azt igazolja, hogy ez az „üdvözlés'’ méltó lesz augusztus 20-hoz. Egész sor községünk és termelőszövetkezetünk, mint például Atkár és termelőszövetkezetei, fejezte be már a cséplést, s teljesítette maradéktalanul az állammal szembeni kötelezettségéi Az Egri Lakatosárugyár és Dohánygyár, a szűcsi XI. akna, a Mátra- vidéki Erőmű és még több üzemünk túlteljesíti tervelőirányzatát. öt esztendő nem nagy idő egy nép életében. De éppen ennek a lelkes, gyakran mindent elsöprő erejű lendületnek köszönhetjük, hogy a pártvezette magyar dolgozó nép oly messze haladt előre a kitűzött úton. S itt nemcsak külső változásokról, az ipar, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről van szó. Az emberi szivekben, az emberi tudatban is hatalmasat haladtunk előre. Nem is kevesen vannak olyanok, akik öt esztendővel ezelőtt még, városon és falun egyaránt — ha nem is ellenségei — de passzív szemlélői voltak a kommunisták, a munkásosztály erőfeszítéseinek — ma szívvel, lélekkel velünk haladnak, s mélységesen fel tudnak háborodni mindazon, ami építésünket fékezi, öt esztendővel ezelőtt, még csak az első — ha nem is lebecsülendő — lépéseket tettük meg a falu és a város közötti politikai, gazdasági és kulturális különbségek felszámolására. Ma, a kormányprogramm, a pártkongreszus után ezernyi nagy eredményről számolhatunk be ezen a téren. Műveltebbek, tehát előrelátóbbak és igazságosabbak lettek a falu vezetői, akik egyre jobban tájékozódnak az osztályharc, a termelőszövetkezeti mozgalom, a helyi politika kialakításának igen sok irányú problémái között. A falu boltjai nem szatócs-boltok többé, majd minden községünkben szövetkezeti áruházak szolgálják ki a dolgozó parasztok igényét. Mozik, kultúrház. a Faluszínház, a saját kultúrcsoport, a sok irányú szakelőadás: a falu nem az ma már, mint volt öt esztendővel, s még kevésbbé az, ami volt 10 esztendővel ezelőtt. Kivüi-belüf megváltozott a mi életünk, s ennek a nagy változásnak törvénybe szente itett alkotmánya öt eszteueje íródott, készült el. Nem véletlen tehát, hogy a város és a falu egy szívvel, vállvetve készül a félévtizedes forduló megünneplésére. S ennek az ünnepségnek, ennek az évfordulónak az ad különös ízt, jelentőséget, hogy először találkozik hivatalosan az üzemek, a falvak népe, hogy a munkásparaszt találkozókon először ad számot szóban, szemtől- szembe a munkás és dolgozó paraszt: mint változott, szépült élete, s mit tett a hazáért, magáért, egész népünkért, hogy ez az élet még szebb, tartalmasabb legyen. „A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama” — szögezi le alkotmányunk. S az állam tartó oszlopai, nagyszerű munkásosztályunk, felszabadult parasztságunk számot ad egymásnak, mit tett az állam tovább erősítéséért... Lesz miről beszámolni. Igen sok üzem vállalt védnökséget termelőszövetkezetek, községek, gépállomások felett. Hogyan segített az üzem, miben segítsen még, mi volt a segítés eredménye? — erről is sok szó esik majd. Az atkári termelőszövetkezetek, az atkári gépállomás munkájának eddigi eredményeit közvetlenül is köszönthetik a gyöngyösi váltógyáriak támogatásának, a bekölcei Uj Elet termelőszövetkezet, a Bélapátfalvi Cementgyár segítésének, sorolhatnánk tovább még azokat a példákat, melyek egyben a munkás-paraszt szövetség nagy alkotó erejét is bizonyítják. „Város a faluért — falu a városért, együtt a nép jólétének emeléséért” — ez a gondolat jutott kifejezésre az üzemi patronázs-mozgalomban, ennek a gondolatnak jegyében ünnepli az egész ország alkotmányunk ötödik születésnapját. „... A Magyar Népköztársaságban megvalósult a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége, a munkásosztály vezetésével” — állapítja meg az alkotmány 3. paragrafusa. S drága hazánk ereje, győzelmének kimeríthetetlen forrása ez a szövetség, mely most erősebb, mint valaha, s holnap még erősebb lesz, mint ma. Ez a szövetség tette lehetővé, hogy szabadon, békében ünnepelhetjük az évfordulót. Ez a szövetség, a szovjet nép állandó támogatása tette lehetővé, hogy a Magyar Népköztársaságnak tekintélye, súlya van az egész világon, hogy ismertté vált a magyar név mindenütt az öt világrészen. Augusztus 20-a, az alkotmány ünnepe, a munkásság, a parasztság ünnepe. Augusztus 20, az alkotmány ünnepe, a számvetés, a szövetség tovább-szilárdításának nagy ünnepe. Készüljünk úgy erre a napra, a munkás-paraszt találkozókra, hogy minél több és szebb eredményekről adhasson számot egymásnak a város és a falu dolgos népe... A minisztertanács határozata az augusztus 22-i pihenőnap áthelyezéséről ‘ --------------------tr.lAXt 1,0.11 A minisztertanács a dolgozók pihenése érdekében augusztus 21 -ét pihenőnappá, augusztus 22-ét rendes munkanappá nyilvánította. Augusztus 19-én az egy műszakban dolgozó üzemeknél és intézményeknél a, szombati napra megállapított munkaidőt kell alkalmazni. A két és három műszakban dolgozó üzemekre vonatkozóan a Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításnak 64. paragrafusa (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell eljáirni. Egyre több cementet kér az ország. A felnémeti cementtelep megértette a dolgozó nép kérő szavát. Sok-sok cementtel teli zsák hagyja el a kőzúzót, s indul útjára. ooootrmmrotx OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Készül megyénk a munkás-paraszt találkozóra-...... ■■■ M h...... A z egri dolgozó parasztok jó munkával készülnek a munkás-paraszt találkozóra a Az ország figyelme most a mezőgazdaság felé fordul, arra törekszik a gyári munkás, a szövőnő, a bányász, hogy valamivel segítse a kenyérért folytatott harcot. A segítségadásban államunk sem fukarkodott. Eger város is jobban el van látva növényvédőszerekkel, műtrágyával, s a város szőlőtermelői és földművelői újabb segítséget kaptak az agronómusok személyében. Az egri dolgozó parasztok eddig is igyekeztek meghálálni a régiségét, ez évben a mostoha időjárás eliefiere is sikerűit a kalászosokból közepes, lt) mázsa körüli átlagtermést elérni. A szőlőket, melyeket megtépázott a jég és a peronoszpóra, kettőzött gonddal ápolják. Ehhez a harchoz is nagy segítséget adott munkásosztályunk, a város, dolgozó parasztjaink földjére háromszor annyi műtrágya jutott, mint a múlt évben, s korlátlan mennyiségű rézgálic, így tud1 a Horváth Sánctor, Pogonyi János, Pallagi Bernât, Mezei József és sok-sok dolgozó paraszt hétszer- nyolcszor permetezni szőlőjét. A helyes növényvédelem megtette a magáét. Kelemen József dolgozó paraszt 1500 négyszögöles szőlőjéről előreláthatólag 25 hektoliter bort szüretelhet. Az egri dolgozó parasztok ma már nem idegenkednek az agrotechnikai módszerek alkalmazásától sem, mert meggyőződtek azok hasznairól. Tóth József egy hold 100 öles kalászos őszivetése keresztsorosan került a földbe, elvégezte a fogasolást, hengerezést, kétszer fejtrágyázott kora tavasszal és a kalászos szárbaindulása előtt, s így 27.26 mázsa termést aratott le erről a területről, annak ellenére, hogy földje nem elsőosztá- lyú. Pctliagl Bernât alighogy learatta őszi árpáját, azonnal felszántotta a tarlót, s korai kukoricát ültetett bele. Az első kapálást már elvégezte a szép növésű, másodvetésű kukoricáján, s már a második kapálásra készül. Sajnos, vannak még. akik kivételt képeznek, s abban reménykednek. hogy az éJlam elengedi beadásukat, s ezért várnak a beadással. Tóth Bernáth, Domboróczki János, Nyika Elek- né, Pálok János amellett, hogy a növényápolást, a szőlővédelmi munkát is elhanyagolták, beadási kötelezettségüket sem teljesítették. A város dolgozó parasztjai szégyenkeznek a munkások előtt, ☆1 a tarlóhántásnál mutakozó lemaradásért. Eddig a behordás miatt nem dolgoztak a tarlón a fogatok, de most már van lehetőség a hiány pótlására. Augusztus 20-ra, a munkás-paraszt találkozóra reméljük, Eger város dolgozó parasztjai is jelenthetik, nem éltek vissza a munkások segítségével, teljesítették beadási, tarlóhántási, másodvetési tervüket. Nagy Béla osztályvezető Készülnek a baráti találkozóra a gyöngyösi járásban is A gyöngyösi járás dolgozó parasztjai is lelkesen készülnek az augusztus 20-i munkás-paraszt találkozóra. Karácsondon a helyi színjátszók a „Csínom Palkóival lépnek színre. Abasáron a Mátrai Ásványbánya zenekara valamint a honvédség és a ké- kesitetői színjátszók szórakoztatíAk az ünnepeltek' ' Nagyrétjén, Atkáron, valamint a már említett két községben mezőgazdasági kiállítást is rendeznek a dolgozó parasztok saját termel- vényeikből. A kiállítás .,győzteseit" a heLyi tanácsok díszokle- véllel tüntetik ki. az Félszáz vendég jön Gyöngyösről egri munkás-paraszt találkozóra Az Egerben megrendezésre kerülő munkáls-paraszt találkozóra a megye számos községéből és városából is érkeznek vendlégek. Gyöngyösről közel félszáz vendég, dolgozó paraszt. ipari munká« látogat el a megyeszékhelyre, hogy közösen ünnepelje augusztus 20-át, s meg'ekintse a kétnapos ünnepi vásárt. ÚGY KEZDŐDÖTT, hogy a Máltravidéki Erőmű dolgozói meghívták augusztus 20-ra a lőrinci gépállomás dolgozóit és a heréd! Micsurin termelőszövetkezet tagságát. Aztán úgy folytatódott, hogy a termelőszövetkezet nevében Fekete Sándbr válaszolt: „Köszönjük a meghívást, mindnyájan ott leszünk.” Azóta az emberek mindig beszélnek róla és ha idegennel találkoznak, azonnal augusztus 20-ra terelik a szót. Az ünnepre való készülés valóságos népmozgalommá fejlődött a hatvani járásban is. Egy parasztszekér döcög a herédi országúton. Vastag, kemény fával van megrakva. A gazda mellette bandukol, úgy látszik megúnta az ülést a fatörzsek tetején. „Tartson velem, ha nem sietős az útja” — szól a szekér gazdáivá. „A Micsurinba megy-e” — kérdezi és én nem tudóm hirtelen zavaromban még az igent sem kimondani. „Mert ha idegen jön Herédre, az oda megy” — teszi még hozzá — ..azokkal törődik mindenki Most is mennek ma:d 20-án” — és arra felé tekint, ahol az Erőmű négv hatalmas kéménye erege’i a bodor füs*öt — meghívták őket. Minket nem hívtak, pedig szeretnénk ott 'enni.. „Azért el lehet menni úgy is” — szólok közbe. „Nem lehet az. mert hivatlan vendégel MEGHÍVÁS UTÁN nek ajtó mögött a he!iye, így inkább nem megyek.” Megígértem utitáirsamnak, hogy meghívják őt is 20-án « falu többi egyéni gazdájával együtt, mert én beszélek a Máltravidéki Erőmű párttitkárával. Szótanul ballagunk hosszú ideig. Mind a ketten arra gondolunk, hogy jó lenne ott lenni azon a találkozón, biztosan ott is leszünk. A HERÉDI Micsurin termelő- szöve'kezet e'y'ke ravaszul mosolyog, amikor az előkészület állapota felől érdeklődöm. Hivatalosan kezdii: volt egy előkészítő értekezlet, ott mindent megbeszélt velünk az Erőmű, aztán ezt elmondtam itthon, ismertettem, mi hogy lesz. Ennyi az egész Nem hittem el és ezt ő is látta, de nem akart semmit „elárulni”. Okos diplomácia kellett hozzá, hogy megtudjam: sízép eredmények a termelőmunkában ez az amit magával visz a Micsurin tsz tagsága a találkozóra. Milyen szégyen lenne, ha nem telejsítenék azt, amit vállaltak abban a levélben, amelyben elfogad'ák a meghívást. Valamilyen meglepetést nem tartogatnak? — faggatom az elnök elvtársat. Csak nagy- nehezen nyilatkozik a tervnek erről a részéről. Visznek egy szép búzakoszorút és viszik az új kenyeret az Erőmű dolgozóinak. Hogyan töltik ott e' a napot? Csodálatosnak látszó kérdés, hiszen erről a vendéglátónak kell gondoskodnia, de itt nem egészen így van. A nap műsorában helyet kér a vendég is. Itt van például a tánccsoportunk, azt majd meg lehet nézni — de semmi többet nem mond az elnök. Meggyőződtem róla, hogy a „hivatalos táljékoz- tatáis” mögött van az igazi valóság, a készülődés részletei, amelyek titkok maradnak augusztus 20-ig. ÚGY LÁTSZOTT, hogy utam eredménytelen lesz. mert nem tudok meg semmi érdemlegest. Azzal vigasz’altam magam, hogy majd a Mátravidéki Erőmű, a vendéglátó nyilatkozni fog fenntartás néi'kíi1. De i*t is cç a lógnom kellett. Pallós József párttit- kár elvtárs arról tájékoz'atott. külön bizottság alakult az üzemben a ’ó elövs«zítés érdéiben, meg hogy volt egy értekezlet és lesz is még egy értekezlet. A DÍSZ-szerveze1 titkára kicsit közlékenyebb. Megtudta, hogy a herédi Micsurin táinccsooort’a nagyban készül. Az Erőmű fiatalsága is szereti a táncot és már próbál is a tánccsioport. Néha bizony húzódoznak a fiatalok a ku!túrmu'nkái‘ól — mondta — de most nem akarunk a vendégek előtt szégyent vallani. És egyszerre mindenki be akart lépni a tánccsoportba. Itt is, mint Heréden, a termelési eredmények fokozása a készülődés legfontosabb eleme. Hatmillió kilowatt villanyáram, egyszázalékos szénmegtakarítás — ezt vállalta az üzem, amikor meghívta a termelőszövetkezetet és ,a gépállomást. Minden escz- közzel biztosítani akarják vállalásuk teljesítését. Néha pedig nemcsak rajtuk áll ez. Más üzem szállít alkatrészeket az Erőműnek. A párttitkár elvtárs levélben kereste fel ezeket az üzemeket és közölte velük, hogy mire lettek jorér^*°t a herédi Micsurin tsz-nek. Kérik a pontos számítást, hiszen nayy dologról van szó. A készülés kulisza- titkaiból itt is kevés szivárgott ki. Emlékplakett a vendégeknek ... egy mezőgazdasági gép a szövetkezetnek... ünnepi ebéd ... kövérek, soványak fut- balljátéka (tsz-tag.ok—Erőműmunkások mérkőzése) . .. Mindez csak mozaikszerűen mutatja, mi történik maid a nagy napon. HA NEM IS sikerült részletesen mindent megtudni a készülődésről. egvet biztosan tudunk: az augusztus 20-i munkás-paraszt találkozók tovább erősítik a munkásosztály és dolgozó parasztság szövetségét. Nagy Sándor
