Népújság, 1954. augusztus (60-68. szám)

1954-08-15 / 64. szám

2 NÎPU IS'ÁG 1954 augusztus 15. va«ámsp. A Héptujsâg brigádja jelenti Mi az oka a lemaradásnak, hogyan lehet azt felszámolni Egercsehi bányán A Néoujíáe szerkesztSsége az illetékes szervek bevonásával vizsgálatot tartott Egercsehi bá­nyán, hogy felderítse: mi az oka a bánya súlyos lemaradásának, milyen lehetőségek vannak a le­maradás felszámolására. Meleg nyári napsugár tűz Egercsehi bányatelep lakóházai­ra. A házak és az utcák felett drótkötélpálya szeli ketté a te­lepet. A kötélbe kapaszkodva, halk morajlással öblöshasú csil­lék szállítják az 5 ezer kalóriás fekete egercsehi „gyémántot”. Aranyat ér bizony ennek minden kis darabja. Meleget ad a csa­ládi otthonoknak, vasat olvaszt az ércből a kohó gyomrában, mozdonyokat hajt a vassíneken, villamosenergiát termel az erő­művek kazánjain keresztül, kul­túrát, fényt, műveltséget árasat az ország dolgozói számára. Ilyen szép feladatot lát el Egercsehi bánya már hosszú idő óta. Bányászainak hősies és ál­dozatos munkájáért viszont cse­rébe őszinte tisztelettel és meg­becsüléssel adózik az ország Néhány ténnyel és számadattal szemléltetjük röviden és átfogóan Egercsehi bányavállalat jelenlegi helyze­téi. Augusztus 10-ig a havi terv- teljesítés állása 84-7. a július havié pedig 69.6 százalék. N a- ponta több, havonta pedig több­száz órát tesz ki a gépáilásgk száma, az adósság pedig nap­ról napra szaporodik. Júliusban például 45 esetben történt üzem­zavar, emiatt 83 órát állt a ter­melés. Negyvenegy esetben tör­ténő kiesés egy másik alkalom­mal hét nap állást eredménye­zett. így Egercsehi bánya már több, mint 9 ezer tonnával adósa népgazdaságunknak. A bánya állapotáról. * dolgozók munka­körülményeiről jobb nem is be­szélni. A tervszerűség, az anyag­dolgozó népe. A felsizabadulás óta sokáig, mondhatnánk évekig becsülettel helytálltak, eleget tettek megtisztelő hivatásuknak az egercsehiek. Valósággal on­tották a szenet a föld gyomrá­ból. Az elmúlt év első telében szinte fénykorát élte a bánya, élüzem címet nyert jó munká­jáért. Vájjon hol át! ma Egercsehi az élüzem címtől? Messze, igen messze messzebb, mint Makó Jeruzsálemtől. Több mint egy éve állandóan hanyatlik Eger­csehi tervteljesitése, s ezzel együtt tűnik a homályba régi dicsősége is. Egyre kevesebb és kevesebb szenet ad népgazdasá­gunknak. még csökkentett tervét sem tudja teljesíteni Kimerült talán a bánya? Nem. Szó sincs róla. A termelés és a tervteljesí­tés embereken múlik, emberek munkáján. így az objektív nehéz­ségek mellett az itt dolgozó em­berek, munkások, műszakiak, gazdasági és politikai vezetők hibái, felelőtlen mulasztásai jut­tatták Egercsehi bányát szé­gyenteljes helyzetébe. pazarlás, a munkafegyelem, az ellenőrzés és a felelősségre vonás hiánya, úgyszólván min­denütt megmutatkozik. A \eze- tés hibáit mutatja az is, hogy mintegy másfél év alatt az igaz­gatói tisztség ötször cserélt gaz­dát. Elszomorító, s egyben fel­háborító tény az is, hogy az egy- mázsa szénre eső önköltség 320 —340 forint. Az utóbbi években már szá­mos tervezgetéa. műszaki és po­litikai intézkedések egész soro­zata próbált segíteni a helyze­ten, sajnos csak kevés eredmény- rwel. Hosszú napokat tenne ki azoknak az óráknak'a száma, amelyeket a vezetők és a felsőbb szervek üléseztek, határoztak, utasítgattak. ingadoztak és ígérgettek. A megyei párt-végre- haitóbizottság ipari osztálya és a Népújság is sokat, d:e nem ele­get foglalkozott Egercsehi ügyé­vel, de a helyzet semmit sem ja­vult. Belenyugodhatunk mi eb­be? Nyilvánvaló, hogy nem. Az eddigi céltalan próbálkozások, tapogatózások után végre egye­nes kiutat kell keresni, olvat, amelv a célhoz vezet bennünket Az itt uralkodó visszásságok végső okai bonyolult szálakkal függenek össze egymással. A megoldás útjai és módjai nem kevésbbé bonyolultak. Egercsehi kérdése nehéz gordiuszi csomó, melynek szétválásához, illetve megoldásához éles kard és hoz­záértő harcos kell. Megtekintettük a bányát. Bár a munkahelyeken előre tudomást szereztek érkezésünkről és így is számítottak, de az alapvető és a fennálló hibákat neth tudták el­takarni. Brigádmunkánk össze­gyűjtött tapasztalatait rendezve és csoportosítva tárjuk olvasóink elé és ezekben a rendszerekben próbálunk rámutatni a kivezető1 út és a megoldás módszereire. (Poroszló község mezőgazdasági előadója öt hold földet re! az állami tartalékterületből, — jó nagy terület ez, s nem Is kis munkát igényel . . . Talán igy műveli?) Milyen a bánya képe ? Sötétben zuhanó, Ejtőernyőben érzi magát az ember amikor a Lcjt-akna felvonójában állva, 28Cf méterre leereszkedik a föld gyomrába. Kövér és hideg viz- cseppek csorognak a nyakunkba és a karbidlámpákra. Vizes bá­nya Egercsehi. A felvonó meg­áll. Jószerencsét köszöntenek ránk. a föld mélyének munkásai, majd elindulunk útunkra. A hosszú vágat talaj^ homokos, a korhadt szagú ácsolatokról hólabdákhoz hasonló penészgom­bák csüngenek alá, akárcsak a csillárok. Utunk a Vll-es eresz­kei frontfejtéshez vezet. Ahogy közelebb jutunk célunkhoz, egy­re több visszásságot, rendetlen­séget találhatunk, néhol már féllábszárig járunk a vízbe, a habarcsban, nagy a sár minde­nütt. A csillék vágányait is el­lepi a víz. A vágat két oldalán szanaszéjje! rengeteg hulladék­anyag bányafa, kábel és drót­kötél. tönkrement csille fekszik pusztulásra ítélve. Korhadnak, rozsdásodnak egy csomó meddő között. A sok szemét és rotha­dó. oda nem való anyag mind­amellett, hogy szűkíti a vágatot, rontja a bánva levegőjét. Itt ta Ián még hírét sem hallották i Gazga-mozgalomnak. A kábelek végig a földön hevernek, vagy éppen egy-egv kiugró szögre vannak rögzítve, ami ellent mond a bányarendészet szabá­lyainak. A csillék vontatókötelei is a földet súrollak. Víz, sár és pocsolya mindenütt. Aligha van még az országban valahol ilyen elhanyagolt bánya. A kaparósza laçrok a szénné’ egvütt sok sa­rat. habarcsot túrnak és visznek magukkal. A gumiszalag gvak ran megáll mert görgői tele vannak sárral. Ha jár is. nagy a sebessége, úgy himbálózik mint a bölcső. Gyakori a szalag- szakadás. mert az al’a beleér vízbe. Senki sem törődik ezek­kel. A fa beszállító vága­ton csak kétrét görnyedve lehet közlekedni. Középkori módon egy ócska kézzel hajtható von tatószerkezet segítségével húzo­gatják be a faanyagot. Nézzük meg az emberek munkáját és helyzetét. Gyakran találhatunk alvó em­bereket. Az aknászok nagy részé­nek eszeágába sincs őket felkel­teni. Egy másik helyen két felügyelő éppen beszélgetett. Ezzel is telik a munkaidő. A azénfal melleit dolgozók tele vannak panasszal, panaszkodnak a vízre, a tervszerűtlen faanyag-, levegő-, és üres-csille ellátásra, a munkakörülményekre, kereseti lehetőségekre, kevés a kiszol­gáló személyzet és igy sokszor a vájároknak kell 200 méterre fáért visszamenni — panaszolja Csőre László. ,4 hét valamelyik napján is három sztahanovista vájár voit kénytelen anyagot szállítani. 'A panaszkodók hangja bele- vegyü! a kaparószalag csörgé­sébe. Olyan a hangja, akár egy kisebbfajta tanknak. Teknőiben szép fekete szenet te?el a ka- oarólánc. De hirtelen most meg­áll, mi történt? Egy kis műszaki zavar, a kuplungcsavar meghi­básodásából. Gyorsan meg le hetne javítani, de a bánya­lakatos, Mezei István nincs se hol. A műszaknak még nincs vége. de ő már azóta régen a külszínen élvezi a nyári napsü­tést. Felfogása, hogyha mások sem látják el rendesen feladatu­kat. miért lássa el éppen ö. Az ilyesmi mindennapos eset All a termelés. Minden perc egy-egy csille szénnel rövidíti meg népgazdaságot, bénítja az or­szág vérkeringését. Lakatos hiá­nyában a bányászok maguk kezdenek hozzá a javításhoz és ez sokszor hosszú órákat vesz igénybe.. Mindenhol szembetűnő a szabálytalanság, rendetlenség, fegyelmezetlenség, az embered idegesek, ilyen körülmények kö­zött nem véletlen, ha meglazul a fegyelem. (Folytatjuk.) \i 1954. évi kollektiv szerződés végrehajtása az Megyénk területén az épitő- . iparban hét vállalat kötött kol­lektív szerződést. Mindez szép eredmény és azt bizonyítja, hogy dolgozóink mind nagyobb többsége vehet részt a munka- feltételek megállapításában és ellenőrzést gyakorolhatnak vállalatunk működése felett. A szerződés olyan kötelezettsége­ket foglal magába, melyek a párt és kormány által kitűzött célok megvalósítását segítik. A szerződések eddigi végrehajtá­sában a következő tapasztala­taik mutatSkoznak. Az építőipar munkahelyei eléggé szétszór­tan vannak és ezért a kollektív szerződések negyedéves beszá­molóját a munkahelyek meg­választott küldöttei előtt tar­tották vállalataink. A beszá­molók jók voltak, vállalatveze­tőink lelkiismeretesen felké­szültek a gyűlésre. Feltárták a hibákat és a dolgozók közül többen felszólaltak, számos ja­vaslatot terjesztettek elő, me­lyek segítik a kollektív szerző­dések végrehajtását. Megyebi­zottságunk részéről is igyekez­tünk segítséget adni ebben a munkában. Meg kell azonban mondanunk, hogy még mindig nem értük el a kellő eredmé­nyeket. Ez részben a saját hi­bánk. részben a felsőbb szer­vek hibája. Nem fordítottunk kellő gondot a szerződés nép­szerűsítésére, tekintélyének emelésére. Hasonlóan elhanya­goltuk azok végrehajtásának ellenőrzését is. Igen rosszul áll a szervezés és a nevelés feladatainak a megvalósítása és ellenőrzése. A felsőbb szer­vek sem gyakoroltak kellő el­lenőrzést és nem segítettek a szerződés végrehajtásában mu­tatkozó nehézségek leküzdésé­nél. Egyes építésvezetőségek nem vették komolyan a beszámoló­értekezleteket, nem küldték el arra küldötteiket. Ez történt a 63/5-ös Építőipari Vállalatnál is. Soronlévő feladataink közé tartozik a kollektív szerződé­sek nagyobb népszerűsítése, rendszeres tanulmányozása, a vezetőség részéről az egyes pontok határidőben való meg­valósítása. Az új dolgozókkal azonnal ismertetni kell a szer­ződés pontjait és arra nevelni őket, hogy ellenőrizzék azok végrehajtását. A pontok vég­rehajtására jelöljenek ki fele­lősöket és azokat be kell szá­moltatni munkájukról. Ve- gyék jobban figyelembe a dol­gozók javaslatait és adjanak választ a dolgozóknak arra vo­natkozóan, hogy mi történt ja­vaslataikkal. A következő ne­gyedévi beszámolóban rá kell mutatni arra, hogy a szerző­dés végrehajtása hogyan segí­tette a termelést, a dolgozók szociális és kulturális igényei­nek kielégítését. Azokon a munkahelyeken, ahol 100 fő dolgozik, ott önállóan kell is­mertetni a szerződés végrehaj­tását, onnan pedig, ahol csak 10—15 fő dolgozik, küldötteket kell küldeni a vállalathoz. A kollektív szerződések vál­lalásainak középpontjában a dolgozó ember áll, a szerződés szellemét áthatja a dolgozók iránti gondoskodás. A veze­tőinknek éppen ezért elsőren­dű feladata, azok megvalósítá­sa és értékelése. A munkások csak igy tudják teljesíteni tervüket és ezzel fokozódik a dolgozók szociális és kulturális igényeinek kielégítése. Zsilákó János m. elnök { Tanácstagi beszámolók és fogadóórák A tanácsok munkájának eredményesebbé tételét nagy mértékben elősegítik a tanács­tagi beszámolók és fogadó­órák tartása. Itt a dolgozók­nak alkalmuk nyílik arra, hogy a tanácstagoknak közvetlenül Ideje: elmondhassák panaszaikat, pro­blémáikat, közérdekű javasla­taikat. A megyei tanács tagjai augusztus hó folyamán az alábbi helyeken tartják számolóikat: be­Augusztus 19-én: Augusztus 21-én: Helyiség: Heréd Karácsond Makiártálya Pély Istenmezeje Bekölce Szilvásvárad Gyöngyös város Gyöngyössolymos Nagyfüged Beszámo!: Lanther Pál Németh Tibor Tóth Béla Körmöczi József Arvaj Dezsőné Pocsai Péterné Székfi Irén Milák Géza Komócsin Mihály Lehóczki Alfréd Hát kell ehhez szöveg... ? Tanácsaink elintézték — Galvács György átányi dolgozónak ez évben 19 hóid föld után állapították meg adóját. A magas adó miait panaszt emelt a községi ta­nácsnál, és írásbeli kérelmére megállapította a tanács, hogy földjéből 9 hold használhatat­lan. Ezért 1842 forint adóelen­gedést kapott. ★ — Ifj. Berec Ferenc, gyön- gyössolvmosi lakos, azzal a ké­réssel fordult a tanácshoz, hogy vizsgálják ki adóját, mert a földjére kivetett összeget so- kallotta. A vizsgálatnál meg­állapították, hosy egyik név­rokonának a földjét is terüle­téhez számították, ezért most 1788 forint adóelengedést ka­pott. *• — Magas jövedelmi adója miatl emelt panaszt Dorogházi János, feldebrői dolgozó. — A tanács megállapította, hogy panasz jogos, ezért 175 forin­tot engedtek jövedelmi adójá­ból. Csökkentették özv. Martin Mihályné, gyöngyössolymosi lak .s adóját is, mivel megálla­pították, hogy vagyonához ké­pest magas volt. Ezután 391 forinttal kevesebb adót fizet. KÉSZÜLŐDÉS AZ ÜJ PÁRTOKTATÁSI ÉVRE Augusztus havi fogadóórák Augusztus 16-án: Andornaktálya Kápolna Ej7?r Dohánygyár Hatvan Cukorgyár Terpes Árvái Dezsőné Ali Mártonné Bolya Istvánné Bondiák Erzsébet Csabai Mihály A megye legjobb DISZ-szervezete Az Egri Lakatosárugyárban nagyobbrészt fiatal fiúk és Iá nyok dolgoznak. Valamennyien a DISZ-szervezét tagjai, pél­damutató. jó, munkások, ök az üzem mozgatói, a termelés elő relendítöi. Bátrak, kezdeménye­zők. Heves megyében úgy em­legetik őket, mint a megye leg­jobb DISZ-alapszervezetét. Al­kotmányunk ünnepére való ké­szülődésben most is ők voltak a kezdeményezők. Versenyre hívták Heves megye üzemeinek DISZ-szervezeteit. A lakatos- árugyáriak azt vállaltak, hogy augusztus 20-ra fiataljaik telje­sítménye eléri a 134 százalékot Szavukat már valóra is váltot­ták, mivel hétfőn délben már Í35 százaléknál tartottak. A DISZ-tagok közül kiemelkedik Imre Rózsi és Hetykői József, akik 10 százalékkal emeiték tel­jesítményüket. A Lakatosárugyár fiataljai­nak lelkes munkája meglátszik a gyár össztermelésén is. Jú­lius 1-től augusztus 2-án délig 50.000 forint értékű különböző szellőzöberendezést gyártottak terven felül, emellett 3200 forint megtakarítást értek el. A fiata­lok kezdeményezésére az egri népkerti gyermekjátszótérre tizszemélyes körhintát is készí­tettek a gyár dolgozói, melyet legnagyobb részt hulladék- anyagból állítottak össze. Az új pártoktatáisi év sikeré­nek biztosítása, a pártkongresz- szus anyagának gondos és ered­ményes tanulmányozása kitar­tó, lendületes munkát igényel. Éppen ezért az idén pártszerve­zeteink már a vizsgákkal egy- időben megkezdték az új okta­tási év előkészítését. Így szer­vezeteink gondosabban, alapo­sabban készültek fel az oktatás megkezdésére, a hallgatók, pro­pagandisták kiválasztásaira. Any. nyi iskolát szerveznek, amenv- nyire megfelelő képzettségű propagandista és hallgató áll maid rendelkezésre. Ebben is különbözik az új oktatási év az előzőtől. Ilyen új módszerekkel tudjuk a'z új oktatási évet szín­vonalasabbá, jobbá emelni. Ez az oktatási év a III. pártkon­gresszus anyagának tanulmá­nyozási éve lesz. A pártoktatásra megyénk pártszervezetei jól felkészültek. Csak egy-egy példát sorolunk fel, hogy ezeken a példákon ke­resztül mutassuk be a jó felké­szülést. A füzesabonyi járás párt-végrehajtóbizottsága jól ol­dotta meg az oktatás problé­máit, feladatait, minden osztály segített a hallgatók kiváloga­tásában. Ebben a járásban mintegy 80 propagandistát vá­logattak ki, s ezek 60 százaléka pártvezetőségi tag és tömeg­szervezeti funkcionárius. Gyenge a hevesi és péter vásá­rai járás előkészítő munkája. Itt a 90 kiválogatott propagan­dista közül mintegy 10—15 szá­zalék nem megfelelő.. Kevés se­gítséget adtak szocialista szek­torainknak az oktatás előkészü­leteihez. így a hevesi járás 50 termelőszövetkezeti csoportjából csak 25-né! lesz oktatás. Megyénkben igen sok jó! fel­készült községi alapszervezet van. A tarnamérai, atkári köz­ségi aiaps-zervezet, ahol pártve- zetöségi üléseken, majd a há rpmtagú bizottsággal tárgyalták meg az elmúlt oktatási év hiá nyosságait és az új előkészítő sét. Sokszor beszélgettek a hall gatókka! a pártkongresszus ha tározatairól, azok végrehajtási ról. Legfontosabb feladat most párt-végrehajtó szerveink előtt, hogy segítséget adjanak a pro­pagandisták és szemináriumve­zetők egyéni tanuláséhoz. Be­szélgessenek a kiválogatott hall­gatókkal, beszéljék meg az ok­tatás helyét, idejét, anyagát és a felmerülő problémákat. Alap- szervezeteink vezetőségi tagjai, a propagandisták alaposan is­merkedjenek meg a III. párt- kongresszus határozataival, anyagával, hogy sikeres legyen a szeptemberben megkezdődő pártoktatás! év. Nagyréde és a Rákosi Művek dolgozói együtt ünnepelnek Amikor az árvíz elöntötte Nagyréde községet, valameny- nyien az árvízkárosultak se­gítségére siettünk. Nemcsak gondolatban és érzésben áll­tunk mellettük, hanem velük voltunk az új otthonok építé­sében is. Nagyréde népe akkor érezhette igazán, hegy milyen nagy ereje van a testvéri se gítésnek. amikor az üzemek, a faluk népévé1 vállvetve dol­goztak együtt. És a nagy csa­pás után milyen jól esett ezt tapasztalni. Együtt voltak a nehéz munkákban s úgy hatá­rozták, ezután mégjobban megerősítik a kapcsolatot: együtt lesznek a szórakozás­ban. ünneplésben is. Augusz­tus 20-ra meghívták a Rákosi Művek dolgozóit, akik a jiagy- rédei kultúrház építésén dol­goznak. Munkások ünnepelnek a megmentett falu népével, még szebb lesz az ünnep.

Next

/
Oldalképek
Tartalom