Népújság, 1954. július (51-59. szám)

1954-07-22 / 57. szám

2 NÉPÚJSÁG 1954 július ZZ, csütörtök A Képújság brigádja felen«: Közelebb a falu dolgozóihoz A politikai munka tapasztalatai Saradon IV. párt.végrehajtóbizottsag segítsége A járási A sarudi alapszervezet jelen­tős eredményt ért el a politi­kai munka megjavításában. Különösen szembetűnő ez az eredmény, ha figyelembe vesz- szük, a járási párt-végrehajtó- bizottságtól kapott segítséget. A sarudi pártszervezet elsősor­ban csak szervezeti segítséget kapott. Ficsor elvtárs az in­struktor és a JB egyes munka­társai segítették a népnevelő­értekezlet megszervezését, volt eset, hogy a titkár helyett ők tartották meg a népnevelőérte­kezletet. De tartalmi segítsé­get jóformán alig adott a JB. Amit adott, az is általános volt. Ez abból adódik, hogy a járási párt-végrehajtóbizottság nem megfelelően dolgozta fel a nép­nevelőmunka megjavításáról szóló februári párthatároza­tot. A JB nem tanította meg eléggé a sarudi új vezetőséget helyileg politizálni, rçem adott elegendő módszert, érvet a po­litikai munkához. Ezért van az, hogy Sarudon is ezen a té­ren van legnagyobb lemara­dás. Nem ismertetik a község hároméves tervét, pedig az nem azért készült, hogy a ta­nács páncélszekrényében fe­küdjön, hanem azért, hogy e terv nyomán többet termelje­nek a sarudi parasztok, több állatot tartsanak, gazdagodja­nak, gyarapodjanak és velük együtt az ország is hasznát lássa munkájuknak. Pedig nagyszerű célok vannak e tervben. 1956-ra például két mázsával növelik búzából a terméshozamot. Ha az idei vetésből csak a 2435 kh. őszi­búzát vesszük figyelembe és két mázsával többet termel­nek, az majdnem 5000 mázsa többlet búzát jelent. Nagyon sok ez — többezer ember évi fejadagja. 1953-ban 655 tehén volt a községben. 1956-ra 1500 tehenet akarnak tartani a gazdák. Több tejet, több húst, több bőrt és több cipőt jelent ez nemcsak a sarudiaknak, ha­nem az egész országnak. De jelentősek a sertés tenyésztés­re kidolgozott tervek is, ezek nagyban segítik az ország zsír­ellátását. A jó terv, a nagy­szerű lehetőség csak akkor lel­kesít, ha ismerik azokat. Pó­tolni kell tehát a mulasztást, a tervbe életet kell vinni, s harcolni kell, hogy ez necsak terv legyen, hanem meg is va­lósuljon. Nem kapott segítséget a sa­rudi alapszervezet az ellenség elleni harchoz, az ellenség le- leplezéséhez sem. A pártszer­vezet vezetősége és a népne­velők is teljesen elmulasztják az ellenség leleplezését. Pedig az ellenség ott van ma is — és dolgozik. Pócs Vilmos ku- lák a helyi plébánossal köt üzletet, hogy a törvényt ki- játsza. Azt híreszteli, hogy semmije nincs, nem tud miből fizetni az államnak, a lucer­náját pedig a plébános úr szé­rűjén rejti el. Vagy egy má­sik példa. Június elsejére ál­lategészségügyi vizsgát hirde­tett a tanács. Az elltftség azt híresztelte, hogy a tehén vizs­gálat csak kitalálás, azért te- reltetik össze a jószágokat, mert 80-at el akarnak vinni. Senki nem vezette fel a tehe­net ezen a napon — az ellen­ségre hallgattak. Nagy kárt okozott ezzel is az ellenség. Többszáz marha állt egész nap az ólban, nem legeltek, keve­sebb tej is gyűlt össze ezen a napon a csarnokban. Két-há- rom nap múlva megtartották a vizsgálatot — újabb nap áll­tak az állatok az istállóban — és bebizonyosodott, hogy al­jas koholmány volt, amit az ellenség hirdetett. Minden dol­gozó hazavezette jószágát, megvizsgálták azokat és még fizetni sem kellett érte, mint egy-két évvel ezelőtt. A pártszervezet és a tanács vezetői, a népnevelők már beszélgettek arról, hogyan biz­tosíthatják községükben a gyors, szemveszteség nélküli cséplést, aratást, az azonnali gabonabeadást. Elhatározták, hogy tovább javítják a felvilá­gosító munkát, megteremtik a helyes kapcsolatot a tömeg­szervezetekkel és még jobban támaszkodnak a fafu dolgozói­ra. Ezután még több helyen tartanak kisgyűlést, javítják az agitáció tartalmát, hogy a já­rásban elsők legyenek a ga- bonabegyüjtésben, ezzel kö­szönthessék az alkotmány­ünnepét. A további cél pedig: november 7-re ne legyen hát­ralékos a községben. Szépek ezek a célok, és ami a legfontosabb: megvalósítha­tók. Ehhez azonban az kell, hogy a járási párt-végrehajtó­bizottság is segítse a cél el­érését. Töltse meg tartalom­mal a lelkes népnevelők mun­káját, adjon módszert, segít­sen az érvek kidolgozásában és tanítsa meg az alapszerve­zet vezetőségét a tömegszerve­zetekkel való eredményes fog­lalkozásra. Sokkal jobb és szebb ered­mények születnének Sa­rudon, ha az új vezetőség „mozgósítaná“ a tömegszerve­zeteket, ha nemcsak a párt- szervezet és a tanács, hanem minden tömegszervezet betöl- tené hivatását. A tömegszer­vezetek járási vezetői ritkán látogatják, a községet és ha ki­mennek is, elkerülik a párt- szervezet vezetőségét, nem számolnak be tapasztalataik­ról, nem érdeklődnek a tö­megszervezet munkájáról. Ezért van az, hogy a DISZ igen gyengén, az MSZT pedig egyáltalán nem dolgozik. Vége. Ci Megjelent a Társadalmi Szemle legújabb száma A Társadalmi Szemle most megjelent júniusi száma első cikkében Bethlen Oszkár elv­társ az MDP III. kongresszu­sának eredményeit és útmuta­tásait értékeli. „A magyar tu­domány előtt álló feladatok“ címmel közli a. folyóirat Nagy Imre elvtársnak, a Magyar Tu­dományos Akadémia 1954. évi nagygyűlésén elhangzott be­széde teljes szövegét. Szalai Béla elvtárs cikké­ben a népgazdasági tervező- munka színvonalának megja­vításáról, Sághi Vilmos elv­társ a város és a falu közötti árukapcsolat formáiról ír. Az ifjúság helyzeté 'öl, problémáiról Vát szegi Gy örgy elvtársnak, az „Ifjúságunk szocialista neveléséről című cikkében olvashatunk. A Szemle-rovatban Mészá­ros István elvtárs Martin An­dersen Nexő életművét isme.'- teti. AAegyénkben 100 általánosiskolai tanuló részesül jutalom-üdülésben Megyénk általános iskoláiból ezen a nyáron 100 kiváló tanuló részesül abban a kitüntetésben, hogy két heti ingyenes nyaralás­ban vegyenek részt a parádi út­törőtáborban. az ország legszebb vidékén. A kis úttöró'k első cso­portja. mintegy 50-en, kedden kezdték meg kéthetes nyaralá­sukat. r Úttörők a nyári munkákban A dormándi és füzesabonyi út­törőkéi minden resset teherautó viszi a pusztaszikszói állami gazdasápba, ahol növényápolási munkákat végeznek, borsót szed­nek. Ezek az úttörők a dormán­di állami gazdaságban is dol­goznak, nappal ők látják el a tűzvédelmi figyelökészült séget. A füzesabonyi áttörök közül 30—35-en az aratás megkezdé­séig uz állami csemetekeriben is dolgoztak. GAZDAGYŰLÉS PÊLYEN Heves megye az árvízkárosultakért Péiy község a szőke Tisza mellett terűi el a hevesi járás-, ban. A község lakosságának zöme mezőgazdaságban dolgo- z k. A párt és kormány múlt év júniusi határozata megváltoz­tatta a falu arculatát és a foko­zott termelési kedv, a bizton­ságérzet eredményeként a szo­kásos utolsó helyről a község az elsők közé jutott a mező­gazdasági munkák elvégzésé­ben. A sikeres növényápolás befe­jezése után. megkezdődött az aratás. A község dolgozói már 30—35 százalékban elvégezték az aratást, azonban nem elé­gedtek meg az eredményekkel, ezért július 10-én este mintegy 40 dolgozó paraszt vitatta meg az előttünk álló feladatokat, s azok megvalósítását. Ezen az összejövetelen már az aratási munkák megszervezése mellett, a betakarítási, cséplési előké­születeket- is megbeszélték. Hi­szen az ország kenyeréről van szó, ilyenkor minden becsületes dolgozó paraszt minden szem gabonát szeretne megmenteni a pergéstöl. hogy az államunk­nak beadott mennyiség után minél több maradjon szabadpi­acra. Az aratás mellett igen sok szó esett az állami kötelezett­ségek teljesítéséről is. mert ezen a téren bizony van mit ja­vítani a községnek. Vannak még Pélycn is, akik hallgatnak a kulák. s spekulánsok hangjá­ra. hogy nem kell beadást tel jesíteni, mert úgyis elengedik megint. Az értekezlet minden részve­vője elítélte és megbírálta azo­kat. akik az ország népének ká­rára spekulálnak. Bodor Joáchim öt kalasztrál- holdas dolgozó paraszt, aki ál­lami kötelezettségének minden téren eleget tett elmondta, hogy az ilyen spekulánsok, no­tórius nemlcliesi'ök miatt van a község lemaradva. Ezt nem lehet megengedni, hanem alkal­mazni kell a törvények idevo­natkozó részét és minden hátra­lékost e! kell számoltatni. A je­lenlévő gazdatársai helyeselték és követették a tanácstól, hogy a rendeleteknek megfelelően járjanak el a hátralékosokkal. Majd Ungvári László 12 hol­das dolgozó paraszt fejtette ki az állami kötelezettség teljesí­tésének jelentőségét. Beadását mindenbő! teljesítette, évi adó­ját 100 százalékig kifizette ez- ideig is. Vállalta, hogy a csép­lőgéptől azonnal teljesiti állam- iránti kötelezettségét és ver­senyre hívta ki dolgozótársait. Hiszen ő nem utolsó az aratás­ban sem. Árpáját már learatta — két katasztrális hold — a tarlóhántást, sőt a másodvetést is elvégezte, amíg a búza aratá­sához nem leheteti hozzáfogni. Ungvári László versenykihí­vásához csatlakoztak Fekete László, Rab József gazdatársai, akik vállalták, hogy a cséplő­gép alól ők is az államnak ad­ják az első gabonát és teljesí­tik kötelezettségeiket, mert tud­ják, hogy a munkásosztálynak minden nap szüksége van élel­miszerre, éppúgy, mint a falu­nak iparcikkekre, sóra. gyufára. A versenykihíváshoz az érte­kezleten jelenlévő gazdák mindannyian csatlakoztak és ígéretet tettek, hogy többi be­csületes dolgozótársaiknak is megmagyarázzák. az élet­színvonal emelésének elkerül­hetetlen feltétele, hogy hazafias kötelességét mindenki maradék­talanul teljesítse. Ezáltal köz­ségük a szégyenteljes utolsó helyről az első helyre kerül A csendes tiszaparti kis kéz­ségben is folyik tehát az élet a nehéz aratási harcok között. Bessenyei László Agit-prop. munkatárs. A megáradt Duna pusztítá­sai által keletkezett elemi csapások és súlyos károk hí­rének hallatára megyénk dol­gozói. ha kétkezi munkájuk­kal nem is, de anyagilag hoz­zájárulnak a károsultak meg­segítésére. Egeresehi bánya­vállalatnál július 17-én nagy­aktíva értekezletet tartottak a dolgozók, ahol Szecskó Kál­mán elvtárs, a pártszervezet titkára „Arccal az áradó Duna felé“ jelszóval javaslatot ter­jesztett elő és ismertette a haj­léktalanokká vált dolgozók, anyák és könnyesszemű gyer­mekek nehéz helyzetét. Az ér­tekezlet részvevői valameny- nyien egyhangúan felajánlot­ták, hogy július havi keresetük egy százalékát az árvízkáro­sultak megsegítésére adják. Többen pedig azonnal a hely­színen tettek felajánlásokat. Csányi Sándor elvtárs 200, Papp Sánor elvtárs 100 forin­tot ajánlott fel, Kovács Sán­dor keresetének 10 százalékát és még jó néhánvan keresetük öt és két százalékát ajánlották fel. Szegvári György megígér­te, hogy kultúrcsoportjuk mű­soros estet rendez, melynek teljes bevételét szintén erre a célra ajánlja fel. A Nemzeti Bank városi és járási fiókjának dolgozói egy­havi fizetésük három százalé­kát ajánlották fel az árvízká­rosultak részére. A Lakatos- áruevár párt- és szakszerveze­te az elmúlt napokban hangos i híradón keresztül a Szabad Nép egy-egy cikke alapján is­mertette a dolgozókkal a Du­na-menti helyzetet. A dolgozók azonnal felajánlották, hogy a helyszínre mennek és ott mun­kájukkal segítenek a gátépí­tésben. Mivel ez a nagy távol­ság miatt nehezen valósítható meg, így anyagilag igyekeztek segíteni. A keddi nap folya­mán délig mintegy 2500 forint gyűlt össze. Kertész István 80, Mlinkó Lajos 50, Tana Zoltán szintén 50 forinttal járult hoz­zá a szép mozgalomhoz. Bánkúti Lajosné, az Ecsédi Vöröskereszt titkára felhívás­sal fordult a megye minden tömegszervezete felé, hogy példájukat követve, segítsék az árvízkárosultakat. Az ecsé­di vöröskereszt kultúrcsoport színdarabot játszik és összbe­vételüket eljuttatják a bajba­jutottaknak. Gyönc^öshalász község me­zőgazdasági állandóbizottsága 50 kilogramm búzát. Boglyási Józsefné tanácselnök és Oláh István tanácstag szintén 50 kg búzát ajánlott fel hasonló cél­ra. A helybeli Kossuth tér­in ..őszövetkezet 10 mázsa bú­zával és a szövetkezet vezető­sége ezenkívül még egy-egy mázsa búzával járul hozzá a közös segítséghez. A községi tanács mozgósította a község lakosait, hogy minél többen kapcsolódjanak bele ebbe a szép mozgalomba. Pócs József traktorista augusztus 20-ra készül A hevesverceli állami gaz- daságEan dolgozik Pócs József traktorista. Augusztus 20-ra. az alkotmány ünnepének tisztele­tére felajánlotta, hogy órán­ként egy holdat arat, — na­ponta 15 holdat. 10 százalékos üzemanyag megtakarítással, s a szemveszteség 0.8 százalék alatt lesz. Pócs József vállalá­sát máris messzemenően túl­szárnyalta, mert 32 óra alatt 42 katasztrális holdat aratott le, és kifogástalan munkát vég­zett. JjruÁM* (At etrerszalokt Vörös Csillag termelőszövetkezethez az elmúlt va­sárnap bányászok mentek aratni. A bányászok arattak, a te'melőszöveíke- 'zet tagjai — az elnök, a párttitkár és egv tag kivételével — vásáron vol­tak.) Ihaj, csuhaj, igyunk a bányászok aratómunkája sikerére Talán még soha nem tud­tuk annyira, mi történik me­gyénkben, mivel foglalkoznak a községek, városok dolgozói és hogyan pihenik fáradalmu­kat munka után — mint most, az utóbbi hónapokban. A meg­kezdett új félévnek, az érett búzatábláknak, szépen fejlő­dött növényeknek sok üzenete volt hozzánk! A velük mun­kálkodó, eredményekért har­coló dolgozók írásaikból eze­ket az üzeneteket ismertük meg. Legtöbb levelet a mező- gazdaságból küldtek, és büsz­kén jelentették benne: la falu most visszafizeti a városnak a segítséget, megkezdték az ara­tást. és ahol lehet, másodvetés kerül a földbe — gondolnak az állatállomány feljavítására is. Nemsokára egész megyénk­ben megkezdik a cséplést és számot adnak egy év nehéz, küzdelmes munkájáról. Kovács András, uz abasári VB-elnök büszkén jelenti: községükben 90 hold őszi és tavaszi ároát arattak le, 25 hold búzát és nyolc hold ro­zsot. Majd így folytatja: eddig már 10 hold másodvetésünk is van és hamarosan mégkezd­jük a cséplést is, amelynél egy pillanatra sem felejtjük el a szemveszteség csökkenté­sét. Az u terve a községnek — fejezi sorait — hogy egyszá­zalékos szemveszteséggel az aratástól számított néhány napon belül elvégezzük a munkát. A domoszlói VB-elnök. Du­dás Pálné is arról ír lçvelet. hogy náluk is szépen halad az aratási munka. A község­nek már csak öt hold őszi­árpa vetése, valamivel több búza és tiivasziárpa aratása van. Mire újabb levele megér­kezik, bizonyára ezeknek el­végzéséről is beszámolhat. Július 11-én Zagyvaszántón tanácsülést tartottak. ahol megbeszélték az elmúlt ülés munkáját, és a rájuk váró új feladatokat — olvastuk Sáf­rány András VB-titkár levelé­ben. A tanácsülésen arról is beszéltek, hogy az út még mindig nincs rend­ben, pedig a behordás- nál erre nagy szükség len­ne. Tóth János tanácstag azt javasolta, javítsák meg közö­sen az utat, mert azt csak nem engedhetik, hogy községük, amely az amtásban élenjár, a behordásban lemaradjon. Javaslatát elfogadták és ver­senyre hívták ki a kevesebb szemveszteséggel való cséplés érdekében Apc község dolgo­zóit. Bajzáth Ignác lapunk régi" tudósítója a pétervásári járás­ban örömmel tapasztalja, hogy itt is megkezdődött az őszi- árpa és a rozs aratása. Amint írja: a dolgozók véleménye szerint ezévben jobb termés várható, mint az elmúlt évben, A pétervásári járásban is ar­ra törekszenek a dolgozók, hogy még a csépléstől teljesít­sék a beadást, hiszen ezért augusztus elsejéig prémiumot kapnak. i Tatai János VB-elnök a kis­körei Dózsa termelőszövetke­zet aratási munkájáról írt. Ez a szövetkezet első volt az el­múlt hetek vihara után az aratás megkezdésében — kez­di levelét. És hogy a munka el ne matudjon, hogy a vihar által okozott késést behozzák, két gép segíti az aratási mun­kájukat. Első árpájukat az ál­lami begyüjtőhelyre vitték, el­ső termésüket a hazának ad­ták. Az aratás ideje alatt is igen hasznos, értékes hu társzemlé­ket tarthatnak, ezt bizonyítja Erdélyi János agronómus le­vele, aki egy ilyen határ­szemléről írt szerkesztősé­günknek. Közel 50 mezőgaz­dasági szakember látogatta meg a kerekharaszti Béke ter­melőszövetkezetet. ahol kicse­rélték gondolatinkat, új ta­pasztalatokkal gyarapították tudásukat. Megtekintették és megbeszélték a növényápolási munkákat, meg azt, hogyan ér­ték el a szép eredményeket Ez a határszemle igen kedves és eredményes volt. Nagy se­gítséget nyújtott további mun­kájukhoz. A gyöngyösi Mezőgazdasági Technikum tangazdasága és a csányi állami gazdaság az ara­tási munkákhoz segítséget kn- pott a Mátravidéki Ásványbá­nya dolgozóitól, ahonnan 30 ember ment aratni — erről Iványi Oszkár, az Ásványbá­nya dolgozója számolt be. A bánya többi dolgozója, akik a I bányában maradtak, kettőzött erővel dolgoztuk, hogy a töb­biek munkáját is pótolják, a lemaradást behozzák a hó vé­géig. A jó aratási munkák Egeríarmoson is, a jó előkészí­tést és a dolgozók munkasze­retetét igazolják. Seres János VB-elnök már arról számolt be írásában, hogy a legjobb dolgozó parasztok egyike, Ve­res Illés, öt hold búzáját és két hold árpáját leamtta, ha­sonlóan Bánkuti Ferenc. Por- czió Sándor, Szombati Endre is. A termelőszövetkezet tag­jai is azon igyekeznek, hogy az esős idő ellenére is gyor­sabban haladjon az aratás, Dolgozó parasztjaink az ara­tási, behordási és cséplési munkákban eddig már igen szén eredményeket értek el és a jól fizető búzatáblák azt mu­tatják. hogy egész évben is jól dolgoztak Ha mindazt, amit a levelekben megígértek, va, j- raváltják, akkor elmondhlitjuk igazén hegy ~ v<" és a falu kölcsönösen stg , "gymást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom