Népújság, 1954. július (51-59. szám)

1954-07-01 / 51. szám

7 N?PU JS'ÁG 1954 Július 1. csütörtök. A DISZ politikai oktatás új rendszerében a kétéves tanfolyam Petőfi nevét viseli Petőfi népünk legnagyobb és ifjúságunk legszeretettebb köl­tője, az 1848-as magyar szabad­ságharc kimagasló alakja, a márciusi ifjak vezére. Huszon­hat esztendőt élt mindössze, s valóban ifjú szívéből folyt ki a vér a segesvári csatamezőn. Mégis a szabadságharc vezetői közül ő látta a legvilágosabban, hogy akkor lesz igazán magyar a magyar, ha szabad, független hazában élhet. Olyan hazában, ahol „...ne legyenek kiváltsá­gosak, kevély, nagy tornyok.. Petőfi azt vallotta és hirdette, hogy egy ilyen új haza csak a ....... népbe), tűzön, vizen ál” vívott harc eredményeként való­sulhat meg, akkor, „Ha maid a bőséé kosarából Mindenki egyaránt vehet. Ha maid a lógnak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet. Ha maid a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán .. .*• Ezért a hazáért, ezért a kor­szakért — mai hazánkért és a mai nagyszerű korunkért — harcolt Petőfi lákigoió verseivel, erre a harcra lelkesítette az egész magyar népet és e harc­ban áldozta fel ifjú életét. A szabadságot, néoét, hazáját forrón szerető, a haza külső és belső ellenségeit mélységesen gyűlölő Petőfit méltán tekintheti példaképének a magyar ifjúság, s tanulhat tőle hazaszeretetet, emberséget, jellemet, erkölcsöt egyaránt. Ez a magyarázata annak, hogy a DISZ-oktatás új rendszerét Petőfiről neveztük el. A Petőfi-iskola első évfolya­mán a fiatalok megismerkednek a magyar nép történelme év­százados szabadságküzdelmének legfőbb eseményeivel, tanulsá­gaival. A tananyag bevezető része szabad hazánkról, a Ma­gvar Népköztársaságról szól. Ennek során a fiatalok megis­merik hazánk földrajzi és poli­tikai elhelyezkedését, határait, területét, hegyeit, folyó't, ter­mészeti kincseit, nevezetessé­geit, nemzeti Himnuszunk, a Szózat tartalmát, népköztársa­ságunk címerét és ®z Interna- cionálét. Ezután a fiatalok arról tanulnak, hogy ezért a hazáért, s szabadságért, a magyar nép mennyi áldozatot hozott meny­nyi vért hull-tott. Megelevened­nek előttünk a törökverő Hu­nyadi János harcai, a világra­szóló nándorfehérvári küzde’em napjai, s Dugovics Titusz hős­tette, aki a lófarkas török zász­lót kiűzni akaró törököt a vár faláról magávalragadta a mély­be. * A Petőfi-iskola első évfolya­mának hallgatói olvasnak és beszélgetnek a Dózsa György által vezetett parasztháborúról, ennek okairól, tanulságairól. Megismerik, hogyan adott erőt hazájuk szereiete a Kőszeg, Eger, Szigetvár, Drégelyvárát védő végvári vitézeknek, a sok­szoros túlerő elleni harchoz. Tanulnak II. Rákóczi Ferencről, a kuruckor szabadságharcosainak a gyűlölt labancok elleni küz­delméről. Jogos büszkeség tölt­heti el a fiatalokat, amikor az 1848-as forradalmi Magyaror­szág felejthetetlen harcainak történetéről tanulnak, hiszen a magyar nép szabadságharca, akkor az általános emberi hala­dás ügyét szolgálta. Megismerkednek Petőfi, Kos­suth, Vasvári. Táncsics és a márciusi ifjak szerepével, a forra­dalomban a legnagyobb csaták történetével. Bem tábornokkal, Damjanich-csal, Gábor Áronnal. Tanulmányozzák a magyar munkásmozgalom kialakulását, harcait, a pálrt megalakulásá­nak történelmi jelentőségét, az 1919-es Tanácsköztársaság tör­ténetét, a dolgozó nép harcát a szabad, független, demokratikus Magyarországért, hazánk felsza­badulásának körülményeit. Ez az új oktatás nagyban hozzájárul ifjúságunk szocialista nevelé­séhez. Az új oktatáson keresz­tül még jobb hazafiakat tudunk nevelni és így ez nagyban elő­segíti. hogy a DISZ betölthesse szerepét. Az úi oktatás beveze­tésével elősegítjük azt is, hogy a III. pártkongresszus útmuta­tásait, határozatait a DISZ te­rületén maradéktalanul végre­hajtsuk. Segítsük társadalmi munkánkkal az árvízkárosultakat Hevesmégyei tanács VB dol­gozói felajánlották, hogy társa­dalmi munkával segítségükre lesznek megyénk árvízkárosult­jainak, akik a Mátra alján le­zajlott katasztrofális felhőszaka­dás következtében néhány perc leforgása alatt elvesztették egész életük munkájának gyümölcsét, kis meghitt otthonukat, bútorai­kat és élelmeiket. Különösen Nagyrédén volt kárthozó a rettenetes áradat. Ebben a községben közel 50 ház dőlt romba, vagy sérült meg annyira, hogy le kell bontani és újra kel! építeni. Gyöngyösön ugyanilyen sors­ra jutott 10 ház. Az állami szer­vek azonnal segítségükre siettek a károsultaknak, azonban az ál­lami segítség nem terjed és nem is terjedhet ki a károsodás min­den vonalára. Szükség van arra, hogy bizonyos vonalakon társa­dalmi úton legyünk segítségükre bajbajutott embertársainknak. Egyik módja a segítésnek a romok eltakarításában és romok­ba temetett használható anya­gok kiszabadításában, megtisz­tításában és lerakásában van. A másik mód, hogy egyes üzemek, vállalatok elvállalják egyes sze­gényebb sorsú, különösen rászo­ruló károsultak új házának tár­sadalmi munkával történő fel­építését a juttatott új házhelyen és a megmaradt, valamint az ál­lam által adott új építőanyag fel- használásával. További módja a segítség- nyújtásnak, hogy a romokból megmentett anyagok, valamint az új építési anyagok helyszínre szállításához lehetőséget biztosí­tanak azok a szervek és vállala­tok, melyek ezt bizonyos napo­kon társadalmi segítségként megtehetik. Csak önkéntes vállalást és fel­ajánlást kérünk mindenkitől. Nagy a feladat, amelyet el kell végeznünk, de annak szépsége, ragyogó emberséges volta meg­könnyíti munkánkat. A letörölt könny, a megszüntetett szenve­dés és a bajból kisegített em­bertársaink boldog mosolya dús jutalmul fog szolgálni fáradozá­sunkért. Kérünk minden fizikai és szel­lemi dolgozót, minden közigaz­gatási szervet és vállalatot, áll­janak mellénk, legyenek segítsé­günkre kárbajutott embertársain­kon való segítőkészségükkel. A segítség sürgős, azonnal kell segíteni. Gondoljunk arra, hogy kétszer ad, aki azonnal ad. Segítségadásra vonatkozó beje­lentéseiket kérjük az alábbi cím­re megadni: Megyei Tanács Vá­ros és Községgazdálkodási osz­tálya Eger, Vöröshadsereg-útja 9. szám. A bejelentéshez kérjük meg­adni, milyen időben, milyen számban és milyen munkához (szállításhoz) kívánják a segít­séget megadni. A segítségadás csakis szombati, vagy vasárnapi napra szóljon. Megyei tanács dolgozói HÍREK A Megyei Bíróság Július 1-én és 2-án tárgyalja társadalmi tu­lajdon elleni bűnszövetkezetek­ben elkövetett lopás bűntette miatt őrizetbe vett Varga Emil és társai ügyét, akik a hatvani MAV-nál sorozatosan feltörték az áruval megrakott kocsikat és különböző árukat loptak el. A MÁV a kárt körülbelül 150 ezer forintra becsüli. * Az egyetemi és főiskolai fel­vételi vizsgák július 1 és 31 kö­zött lesznek. A felvételre jelent­kezett tanulók ér'esítést kapnak vizsgájuk idejéről és helyéről. A jelentkezők az írásbeli és szó­beli felvételi vizsgát egy napon teszik le. ★ AZ ATKÄRI MICSURIN termelőszövetkezet öt sertést és 10 mázsa búzát juttatott Nagyréde község vízkárosult- jaianak. * a mátrai Ásványbá­nya Vállalat dolgozói a kon­gresszusi verseny eredménye­ként június 25-én délelőtt 339 millió forint termelési érték túltermelésével befejezték első féléves tervüket. Vállalták, hogy éves tervüket december 8-ra teljesítik. ★ A GYÖNGYÖSI BORFOR­GALMI Vállalat dolgozói kö­zül ifjúsági brigád alakult, amely rendszeresen kijár szőlő kötözésre a vállalat kísérleti telepére. A brigád jó kollektív szellemben dolgozik, és más munkahelyre is elmennek 'kö­tözni. ★ ' A HATVANI CUKORGYÁR dolgozói a városi pártbizottság vándorzászlajának elnyeréséért vállalást tettek, melyben ígé­rik, hogy évi tervüket 105 szá­zalékban teljesítik, ötezer fo­rint értékben új anyagot taka­rítanak meg. A továbbiakban az önköltség csökkentése, a mi­nőség, a munkafegyelem meg­javítása érdekében tettek fel­ajánlást. Tanácstagi fogadóórák A Megyei Tanács kistanács­termében tanácstagi fogadó­órát tartanak minden héten pénteken 10—14 óráig a me­gyei tanácstag elvtársak. Az első fogadóóra július 2-án lesz. Tartja: Német Tibor elvtárs. Július 9-én Sallós Gyula elvtárs. Július 16-án Árvái Dezsőné elvtársnő tart fogadóórát. T apaszfalatcsereérfekezlet a gyöngyösi l-es számú általánosiskola munkájáról StllÁPt* (A hatvan! Dózsa és méi? több más termelőszövetkezetben a tsz-ek vezetősége ahelyett, hogy igénybe venné a gépállomások gépi segítségét, égvén! gazdákkal ..szerződnek” az aratásra. Ezzel nemcsak a termelőszövet, kezet! mozgalom erkölcsét sértik meg, de súlyosan megkárosítják a szö­vetkezet tagságát is.) J LS\>— Megjöttek Jóska bácsi! Legyenek nyugodtak, nálunk a szövetkezetben másként van a résziben való aratás, mint azok­nál a fránya kulákoknál a múltban .. i Mit kell tudni a mezőgazdasági dolgozók öregségi nyugdíjáról és járadékáról? Megyei tapasztalatcsere-ér­tekezletet rendezett a megyei oktatási osztály a gyöngyösi járási kultúrotthonban. Az ér­tekezlet célja: beszámolni ar­ról, hogy a megye iskoláiban milyen eredményeket értek el az iskola és a szülők közötti szőre« kapcsolat megteremté­sében, mennyiben sikerült a szülőket megnyerni az iskola számára, hogy nevelési kérdé­sekben a pedagógusok segít­ségére legyenek. Másrészt ar­ról, hogy milyen viszonyt si­került teremteni az iskolákat patronáló szervekkel, hogyan támogatják erkölcsileg és anyagilag az iskolákat. Az előadó, Ferenczfalvi Kál­mánná, az I. sz. általános is­kola igazgatója, beszámolt ar­ról, hogy a KV határozata óta a megyei tanács oktatási osz­tályának irányításával, milyen eredményeket értek el a szü­lőkkel és a patronáló szer­vekkel való szoros kapcsolat elmélyítése terén. Elmondot­ta, hogy iskolájukban a gyön­gyösi I. számú általános is­kolában sikerült jó szülői munkaközösséget kiépíteni és az aktív, lelkes szülők segít­ségének eredményeként emel­kedett a tanulmányi színvonal, javult a fi- 'elem. A szülői munkaközösségi aktívák se- gitették, patronálták a gyen­gébben tanuló, fegyelmezetlen gyerekeket, minimumra csök­kent a késések, mulasztások száma. Az iskolában a két VII. és a két VIII. osztályban tavat s ita egyetlen igazolat­lan mulasztás sem volt. A patronáló üzemekkel, Vállalatokkal is mélyebb lett a kapcsolat. Az értekezletre való előkészület során mutat­kozott ez meg különöskép­pen. Az iskola kiállítást ren­dezett a tapasztalatcsere érte­kezletre, hogy szemléltetően bemutassa az iskolában folyó megjavult oktató-nevelői mun­kát. Ezt az ócska, lehullott vakolatú, piszkos, elhanyagolt épületben nem lehetett volna megtartani. Sikerült azonban a különböző szervek, a párt, az üzemek és különösképpen az igen lelkes kisiparosok ön­zetlen segítségadásával az is­kola belsejét újjávarázsolni. A segítőszerveknek, az aktiv szülőknek, a tanács VB, az ál­talános iskolák oktató, nevelő munkájának erkölcsi és anya­gi támogatásáért díszoklevelet adott. A befektetett összeg anyagban, munkában. pénz­ben 123.001 forintot tett ki. Az iskola belseje teljesen megváltozott, a falak belül frissen vakoltak, átfestettek valamennyi tantermet is egy méter magasságban szines hengereléssel, alul cement lá­bazattal, a sarkokon fa védő- burkolattal. Mintha nem is a régi iskola épületében jár­nánk. A lépcsőházat minde­nütt íróink, tudósaink, művé­szeink képei díszítik. A folyó­sok falait pedig a különböző szaktárgyakat tanító nevelők pedagógiailag értékes munkái díszítik. Népünk történetének elmé­lyültebb tanulása a haladó hagyomány ápolását szolgálja, Ehhez nyújt segítséget az 1848-as szabadságharc előzmé­nyeinek, lefolyásának, követ­kezményeinek képekben való ábrázolása, valamint a lakóhelyünk megismerésére, megszerettetésére Gyöngyös város történetének az 1590-es évektől napjainkig képekben, magyarázó szöveggel, eredeti 1919-es szavazólapokkal, új­ságcikkekkel való feldolgozá­sa. Az irodalmi fal arra ta­nítja a tanulóifjúságot, ho­gyan és mit figyeljenek meg íróinknál, mely műveket ol­vassák. Az iskolai művészeti szak­kör haladó népművészeti ha­gyományaink ápolására táj­egységenként feldolgozta ha­zánk népművészeti díszítő mo­tívumait. A testnevelés sza­kos nevelő a különböző talaj­torna, atlétikai és LMHK- gyakorlatait mutatja be pál­cikarajzokkal illusztrálva. Továbbhaladva, a gyerekek­nek sportversenyeken szer­zett különböző érmeik, okleve­leik halmazát látjuk. Majd al­kotmányunk különböző parag­rafusait képekben, rajzokban, magyarázó szöveggel, szemlél­tetően ábrázolva. A biológia-szakos nevelő összegyűjtötte — a tanulók se­gítségével — a Mátra-vidék flóráját, a gyönyörű növényki­állító üvegszekrényben pedig az Egri Pedagógiai Főiskola mintájá i, szebbnél-szebb me­zei virágok díszlenek napokig, megfelelő kezeléssel. Eredeti az iskola ötletes ének-zene fa­la, ahol az egyes osztályok le-mbb énekesei, a környék­beli falvakból összegyűjtött népdalok láthatók. Azt mutat­ják, hogy az iskola különös gondot fordít zenekultúránk és zenei anyanyelvűnk ápolására. A kiállítási terem a nevelők a gyermekek együttes munká­ját igazolja. Szépek, értékesek a különböző szakkörök, köztük különösen a fizika, biológia, repülőrrmdellezö, fúró-faragó, báb szakköre. A nézőt különö­sen megkapja az ügyesen ősz szehozott erdőrészlet, kitömött áltatok, a különböző préparé' tumok, az öt mindegyik kü­lönféle halfajtákkal betelepí­tett akvárium, a szalamander, gyík, sikló tanyája mohából faodúból összeálltait terrárium A kiállítás ’ pedagógiailag értékes, tanulságos. Igazolja hogy a KV határozata reális és a —-öngyösi I. sz. iskola a gyakorlatban bizonyította be, hogyan kell. Illetve lehet végrehajtani a határozatot. Ibos Ferenc elvtárs a Köz­nevelés főszerkesztője, az ok tatásügyi minisztérium kikül­döttje az értekezleten el­hangzottak alapján kijelentet­te, hogy Gyöngyös város I. sz. iskolája a KV határozat végre­hajtásában jó úton halad, egyben azt i , hogy Heves me­gy° az iskola és szülők kö­zötti. valamint patronáló szer­vekkel való kapcsolat terén országos viszonylatban a leg­jobb eredményt mutatja. Ez a kijelentés örömmel tölt el bennünket és egyben új fel­adatok végrehajtására ösztö­nöz. Nem állunk meg az eddig megtett úton, mondja Ferencz- falviné, az értekezlet előadója, hanem valamennyien azon le­szünk, hogy a KV határozata által megjelölt feladatokat maradéktalanul, minél előbb végrehajtsuk. Bognár Pál Gyöngyéi A mezőgazdasági dolgozók öregségi biztosítása sokkal később lépett életbe, mint az ipari munkavállalóké. Míg az ipari munkavállalók öregségi biztosítása 1929 január 1-én kezdődött, a mezőgazdasági dolgozókra csak 1939 január 1-től kezdve terjesztették ki az öregségi biztosítást. Ekkor is csak a férfi mezőgazdasági dolgozók lettek biztosítva, a nőkre ez a törvény nem ter­jedt ki. A múltnak a hibáit először a felszabadulás utáni kor­mányzatunk kezdte helyrehoz­ni 1945-ben, amikor eltüntetne a válaszfalakat az ipari és a mezőgazdasági munkásság kö­zött, a gazdasági munkásság hátrányára eddig fennállott különbségeket megszüntette és az ipari munkásság által már kivívott védelmet a gazda­sági munkásság részére is, biz­tosította, rájuk is kiterjesztet­te azt az öregségi biztosítási törvényt, ami az ipari munka- vállalókra már jóval koráb­ban életben volt. 1945 óta már a mezőgazdaságban dolgozó nők is biztosítva vannak öreg­ségre. Az új nyugdíjtörvény sze­rint a mezőgazdasági férfi dolgozóknak — úgy mint az ipariaknak — 60. a nődolgo­zóknak 55. életévük betöltése után jár öregségi nyugdíj, ha legalább 10 évi biztosítás alá eső munkaviszonyt (szolgá­lati időt) tudnak igazolni. Ha a 10 évi biztosítási idő ebben az életkorban még nincs meg, akkor előbb meg kell szerezni a 10 évi munkaviszonyt és csak azután járhat öregségi nyugdíj. A mezőgazdasági dolgozókra is vonatkozik az a szabály, hogy ha az egyes munkavi­szonyok között öt évnél hosz- czabb megszakítás van, a meg­szakítás előtti szolgálati idők nem számíthatók be a nyug­díjhoz szükséges 10 évbe. Az a szabály is vonatkozik a me­zőgazdasági dolgozókra, hogy ha a férfiak 65, a nők 60. élet­évük betöltése után kérik az öregségi nyugdíjat, felemelt összegű nyugdíjat kaphatnak. Az alacsonyabb korhatár ese­tén az igénybejelentést meg­előző 12 havi kereset havi át­lagának 15 százaléka a nyug­díj, a magasabb korhatár be­várása esetén 30 százaléka. Aki az alacsonyabb korhatár el­érésekor már kéri a nyug­díjat, annak végleg 15 százalék marad és nem emelkedik 30 százalékra akkor sem a nyug­díja, amikor eléri a magasabb korhatárt. Kormányunk gondolt az idő­sebb mezőgazdasági dolgozók­ra is, akik az új nyugdíjtör­vény szerinti 10 teljes évi szol­gálati időt már nem tudják ki­dolgozni. Ezért akik 1889. év előtt születtek és életük túl­nyomó részét mezőgazdasági munkaviszonyban töltötték, a régi szabályok szerint meg­kaphatlak az öregségi járadé­kot. Ehhez nem kell 10 teljes évi, vagyis 3650 napi munka- viszony, hanem 15 olyan év kell, amely mindegyikében legalább 15 hetet, vagyis 105 napot mezőgazdasági munka­viszonyban töltött a dolgozó. 1939 előtti időből — amikor még a mezőgazdasági dolgo­zók nem voltak biztosítva — annyi évet lehet ingyenesen számítani, ahány évvel előbb betöltötte az 50. életévét. Az 1939, 1940, 1941, 1942, 1943 évek akkor számíthatók be, ha mindegyik évben legalább 15 heti munka után lerótták az Országos Mezőgazdasági Biz­tosító Intézet által kiadott OMBI-könyvbe a biztosítási bélyegeket. Az 1944, 1945, 1946 évekre a községi tanács igazol­hatja, hogy hány hetet dolgo­zott a járadékigénylő mező- gazdasági munkaviszonyban. Az 1947. évtől kezdve ismét csak azokat az éveket lehet figyelembe venni, amelyekben legalább 15 heti mezőgazdasá­gi munkaviszonya volt a dol­gozónak és erre az időre a bé­lyeg lapján lerótták a bizto­sítási bélyegeket, vagy eset­leg ipari munkaviszonya volt és azt beielentették. Az ilyen 1889 év előtt született és régi szabály szerint jogosult mező- gazdasági munkavállalók ha­vi 120 forint öregségi jára­dékot kaphatnak. Szakszervezeti Társadalom­biztosítási Központ Heves- megyei Alközpontja Pályázati hirdetmény Az EÜ Minisztérium a sze­gedi Védőnőképző Iskolában új évfolyamot indít. Az iskola 2 éves, teljesen díjtalan, a ta­nulók havi 116 forint tanul­mányi segélyben részesülnek. közvetlenül az iskola elvég­zése után kinevezést nyernek. Az iskolára jelentkezhetnek mindazok a 17—30 éves nők, akik hivatást éreznek erre a pályára és az általános iskola nyolc osztályát elvégezték. Felvételi kérelmet az iskola vezetőségéhez kell benyújtani szeptember 1-ig. Cím: Védőnő­képző Iskola Szeged, Temes­vári-körűt 25. Szükséges iratok : 1. Születési anyakönyvi kivo­nat, 2. orvosi, 3. utolsó Iskolai. 4. szülők vagyoni bizonyítvá­nya, 5. kézzel írt önéletrajz. 6. 1. darab fénykép (lehet amatőr is). AZ ALKOTÓ BOLDOG IFJÚSÁG kiállítást naponta többszázan tekintik meg. A hét folyamán a Budapesti Híradó és Dokumentfilmgyár látogat le, hogy a kiállítást filmre vegye. A kiállítás ér­dekessége az, hogy Budapest, Debrecen, Szeged, Békéscsa­ba, Szolnok, Diósgyőr közép és általános iskolásai is meg- tekinteüék, s mint azt a ven­dégkönyv ).i bizonyítja, igen szépnek, Szíesesnek talált-.k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom