Népújság, 1954. július (51-59. szám)
1954-07-01 / 51. szám
1954 Julius 1. csütörtök. NEPÜJSXC3 A himlőoltásról A kötelező tavaszi védőoltások az egépz országban befejeződnek. s Egerben és a megyében már csak a pótoltásokat végzik az oltóorvosok. Diftéria, szamárköhögés, tetanus, tífus és himlő ellen oltották a kijelölt korosztályokat, főleg kombinált oltások útján. Különösen a himlő elleni védőoltások voltak jelentősek. \ himlőoltásokról epi- demiológus informátorunk a következőket mondotta: — Távol-Keleten, nem mesz- sze a Sárga Tenger partjaitól, a világhírű vasúti gócpont pályaudvarának előterében fel s alá sétáltam barátommal, egy kínai orvossal. A za- jongó. tolakodó tömegben alig értettük meg szavunkat, ezért úgy határoztunk, hogy kissé tovább megyünk, a nagy város egyik közeli tere felé: Vonatunk sokat késett, így nyugodtan leülhettünk a kis tér egyik padjára és beszélgettünk. Arról vitatkoztunk, milyen fertőző megbetegedés tette reánk a legrosszabb, illetve leg- visszataszílóbb benyomást. Mindketten fiatalok voltunk, viszont a járványok terén már eleget láttunk és tapasztaltunk, s jól ismertük a fertőző megbetegedéseket. Barátom azt állította, hogy eá -a kolerás betegek tették a .egmélyebb benyomást, meg i leírások, főleg azok, akiknél a végtagelhalások mellett az arc leprómás részei szétesőben voltak. Mindkét fertőző megbetegedés akkor Kínában elég gyakori volt, s így alkalma volt ezeket közelebbről megfigyelni. Jó magam abban az időben leprás „bélpokios“ beteget még ne- láttam — akkor még nem tudhattam, hogy évtizedek múlva éppen nekem lesz alkalmam a Magyarországon elv ritkán előforduló leprás esetet észlelni — viszont kotrásokhoz már volt szerencsém, mert pár hónappal azelőtt ew vasúti izoláló helyen éppen kolerás osztályon dolgoztam. A kolerás betegek úgy hullottak, mint a legyek, mégis önként jelentkeztem a kolerás osztályra — tanulni, tapasztalni akartam — mert előzőleg védőoltásban részesültem. A szerencsétlen kolerás betegek állandó hányás és hasmenés közepette órák alatt csonttá-bőrré soványodtak, s száraz bőrük, rekedt nyöszörgésük és tipikus arckifejezésük valóban megrendítő benyomást keltettek. De láttam néhány mirigypestis esetet is, mégis a legfélelmetesebb látvány számomra a 6úlyos himlő® betegek kétségbeejtő helyzete volt. Kínai orvos barátom sok himlős beteget kezelt, megszokta ezeket, viszont igazat adott nekem abban, hogy a véres-gennyes hólyagokkal sűrűn fedett testű, bedagadt szemű és arcú, s általában a gennyes-véres fehérneműben és lepedőben fetrengő, lázas szere.icsétlen himlős betegek tényleg visszataszító látványt okoznak. Ahogyan azután ebben megegyeztünk, oda szaladt hozzánk egy vigyorgó és az átvészelt himlőtől szinte eltorzult arcú, riksás kínai, gondolva, hogy t Ián igénybe vesszük fuvarozó szolgálatát. Erre nem volt szükségünk, ellenben barátom rámutatott az elcsú- fítbtt, durván „himlőhelyes“ arcra, mondván. íme egy elrettentő példa a himlő következményeiről. Barátom azután elmondotta, hogy a himlőt a kínaiak már évszázadok óta ismerték és megfisyelték. hogy a könnyű lefolyású himlő esetek védetté formáltak az embereket. Ezért már a régi kínaiak is arra törekedtek, hogy szándé.- kosan himlőt kapjanak, mert tapasztalataik szerint ezek a himlők könnyű lefolyásúak voltak és megvédték őket a későbbi himlő fertőzésekkel szemben. Eljárásaik azonban primitívek voltak és néha súlyosabb himlőt is okoztak. Ezek során például a kínaiak összeszedték a himlős pörköket, gen.y- nyet, majd kevés vízzel, vagy mosuzzal elkeverték, azután vattaszerű anyagokra tették és az orrba vezették be. Más esetekben az összetört himlős pörköket a tenyérben eldörzsölték, hogy ilyen módon könnyebb lefolyású himlőt kapjanak. Az őshindúk is ismerték a himlő járványokat és ők is megfigyelték a védettség lehetőségeit. A hinduknál a himlős beteg szennyezett ingét eladták, hogy a vevő magára öltve mesterségesen himlőt kaphasson. A hinduk már évszázadok előtt oltottak is, amennyiben a himlős hólyag gennyét a bőrbe vitték. Ez volt a mesterséges védettség — immunitás — létrehozásának legrégibb formája. A himlőoltások európai vonatkozásait már ismertem és én mondottam el kínai orvos barátomnak, aki csodálkozva vette tudomásul, hogy Európa a himlőoltásról a törökök útján szerzett tudomást, majd egy görög orvos 1713-ban Konstantinápolyból Angliába vitte a himlőoltások hírét és módszereit és onnan hamarosan egész Nyugat-Európára elterjedt. A himlőoltásnak emberről-emberre történő formáját alkalmazták és a himlős hólyagok tartalmát a felkar és az ellenkező oldali comb megkarcolt bőrére kenték. Ho»v a himlő elleni oltás, a varioláltatás milyen hírre tett szert és mennyire honorálták, mutatja Katalin cárnő esete, aki égy angol orvost hivatott és beoltatta magát, s a sikeres oltásért hihetetlenül nagy összeget fizetett, sőt életjáradekot is és az orvost nemesi. s államtanácsosi ranggal tüntette ki. Ezek a törekvések tehát enyhe lefolyású himlő okozásával — a természetes fertőzés utánzásával — védettsé® elérését célozták és ezek ' a védőoltások lényegében véve az emberi szervezet védekező erőit aktív módon ébresztették fel, vagyis maga az emberi szervezet teremtette meg a himlő kórokozójával szemben az elegendő védettséget. Ezért — a himlőoltás elterjedése óta — a hasonló jellegű védőoltások után kifejlődő védettsé _t aktív immunitásnak nevezzük. Az emberről-emberre való oltás azonban több veszélyt rejt masában. Ezért Jenner angol orvos 1719 táján a tehén himlőnyirok alkalmazását vitte a köztudatba. Ugyanis abban az időben Angliában is ismeretes volt áz a régi me'■‘figyelés, hogy a tehenek tőgyén himlő léohet fel, mely fejőskor az emberre átragadhat, s ezek a fertőzött emberek védve voltak a himlő ellen. Jenner módszere tehát tu- laidonképoen a himlő kórokozójának, a himlő vírusnak, állat passage útján történő meggyengítését jelentette, s az ilyen himlőnyirokkal való mesterséges fertőzés igen alkalmasnak bizonyult a védettség elérésére. Jenner eljárása hamar elterjedt és a legjobb eredmények azokban az országokban mutatkoztak, ahol a himlő elleni védőoltásokat törvényileg rendelték el. A himlőoltások általános bevezetésével a borzalmas járványok is megszűntek és a himlőoltások nagy sikere volt az elindítója a fertőző megbetegedések elleni küzdelem legfontosabb célkitűzéseinek: az aktív védőoltásoknak! Epidemiológus informátorunk a továbbiakban elmondotta. hovy a himlő elleni védőoltás Magyarországon is a nép közkincse lett és a kötelező védőoltásokat újraoltások elrendelésével egészítették ki, mert kiderült, hogy az egyszerű oltás szolgáltatta védelem idővel gyengül, viszont újraoltással az emberi szervezet védettsége az egész életre biztosítható. Éppen ezért feltétlenül szükséges, hogy a szülők szorgalmazzák gyermekeik védő- és újraoltását, mert a fertőző megbetegedések elleni védekezés mindenkinek létfontosságú érdeke! Dr. Ettre István Eger, tisztiorvos. Vidám vasárnap Hatvanban A hatvani várost MSZT rendezésében, a megbonthatatlan magyar-szovjet barátság jegyében zajlott le Hatvanban a vidám vasárnap ünnepsége. Már a korareggeli órákban eleven élet Kelen Béla elvtárs. az MSZT főtitkára élménybeszámolóját tartja. Jólesik a frissen csapolt sör. zajlott a Rákosi-park zöld gyepén. A pavillonok, az úttörőtábor, a söröző és különböző szórakozóhelyiségek mind elárulták, hogy Hatvan város és a járás dolgozó népe örömteli, vidám vasárnapot ül a park öreg fái alatt. Mintegy ezer dolgozó nagy érdeklődéssel hallgatta végig Kelen Béla elvtársnak, a MSZT főtitkárának élmény-beszámolóját a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Kelen elvtárs valóban élmény- és képszerűen ismertette legutóbbi útja eseményeit. Beszámolója mindany- nyiunkhoz közelebb hozta a szovjet életet és a szovjet ember lelkivilágát. Megismertük a szovjet embert az utazás, a munka, a szórakozás közben, sok szépet és jót hallottunk a szovjet divatról. a lakások berendezéséről, a fiatalok neveléséről. a nők társadalmi megbecsüléséről egyaránt. A hatvani KTSZ dolgozóinak kérdéseire válaszolva beszélt Kelen elvtárs a Szovjetunió fejlett ipari szövetkezeteiről, a szövetkezeti dolgozók nyugdíjáról. A beszámoló mindannyiunkkal érzékeltette az épülő kommunizmus nagy országának hatalmas méreteit, gigászi alkotásait, a hős szovjet nép egységét, erejét, gazdag és értékes jellemvonásait. ilyen ország támogatása mellett és védőszárnyai alatt nyugodtan építhetjük boldog jövőnket, a szocializmust. Lelkes taps és virágcsokor köszönte meg a beszámolót, mely után kezdetét vette az egésznapos kultúr- és sportműsor, lovasbemutató,— Nagy sikert aratott a lőrinciek tánca. étet, vidámság mindenütt. A kultúrműsor keretében a boldogi kultúrcsoport nyújtott kiemelkedő teljesítményt. A fiatal, alig 14—15 éves parasztfiúkból átló zenekar — szólóénekesével együtt — fellépése megmutatta, hogy a nép egyszerű fiat csodákat tudnak művelni, ha a társadalmi rend biztosítja és segíti tehetségük szabad kibontakozását. Dicséretet érdemel a hatvani úttörők helyi tábora is, amely nagyban emelte a vidám vasárnap színvonalát. A késő délutáni órákban alábbhagyott a vidám hangulat és az ünneplők szívben és lélekben egyemberként hallgatták a magyar- brazil labdarúgómérkőzés közvetítését. Mindannyian együttéreztek a magyar csapattak együtt izgultak a nehéz helyzetekben, majd a győzelem hire után kitört az örömmámor. Este táncmulatsággal végződött a vidám vasárnap. A gyerekek is megtalálták szórakozásukat. A KISKÖREI PETŐFI termelőszövetkezet tagjai a rizs átlagtermésének fdkozása érdekében versenyre hívták ki a megye valamennyi rizstermelőjét, a rizs második gyomlá- lásának legjobb és legkorábbi elvégzésére. JULIUS 5-ÉN indulnak • az úttörőház nyári foglalkoztatásai. Uj szakkörrel bővül ekkor az úttörőház A lányok részére háztartási gyakorlatokat iktatnak be. így a nyár folyamán VII., VIII.-os lányok megismerkedhetnek a sütés-főzés rejtelmeivel, NOVAJON, 27-ÉN ez általános iskola VIII. osztálya búcsúestet rendezett. Szép műsorral szórakoztatták a szülőket, s a közönséget, így búcsúztak el szeretett iskolájuktól (Da* ragó István.) Váljon a Selypi Cementgyár dolgozóinak közös ügyévé a munkafegyelem, az önköltségcsökkentés és az anyagtakarékosság „A dolgozók, elsősorban az ipari munkások anyagi életszínvonala emelésének 'egiontosabb •szköze a jövőben is az árleszállítás lesz. Az árakat azonban csak akkor lehet leszállítani, ha elözőlee nőtt a termelékenység és csökkent az önköltség.’’ (Rákosi). A kőtörőgépek durva zaja. a cementmalmok tompa zúgása, az üzem kéményein kiáramló füst málr messziről elárulja, hogy szorgalmas munka, eleven élet folyik a SeLypi Cementgyárban. A gyárudvaron csillék hosszú sora vár kirakodásra, most érkezett meg a mészkő Mátraszőllösről. Katonák segítenek a rakodásnál. Fullasztó meleg fogad bennünket az üzemben, a felszálló mészkőpor rárakódik a szorgalmasan dolgozó munkások izzadságtól átitatott ruhájára. Kettőzött szorgalommal és igyekezettel dolgoznak az ittlévő emberek, mert be kell vallanunk, itt is sok a hiányzás és a hiányzók helyett is helyt kell állni a termelésben. Erről panaszkodik most mindenki. A kőkirakásnál 14 ember helyeit három-négy fő dolgozik — hiába, nem jut több ide. Még az irodai dolgozókat is mozgósítják délután, hegv az anyagellátásban zavar ne álljon elő, hog,v biztosítsák » kőtörők éles, örökké éhes fogai közé a tápanyagot. Kétszeres munkáért kétszeres megbecsülés jár az üzem dolgozóinak, akik lassan, die biztosan, hónapról hónapra törlesztenek ezévi adósságukból. A kezdeti nehézségek miatt adóssággal kezdték a második negyedévet is, de májusban már 109.4, júniusban pedig 107.8 százalékra emelkedett cementtermelésük. Deli Sándor mérnök szavai szerint adósság nélkül zárják a második negyedévet. A tervteljesítés mellett céldiául az elmúlt hónapban a tervezetthez viszonyítva növekedett az egy főre eső termelési érték is. pontosan 221 forinttal — számítja ki Haraszti főkönyvelő elvtárs — mindemellett április óta teljesen megszűnt a béralaptúllépés. A gyár dolgozói amellett, hogy egyre több cementet igyekeznek adni a lakásépítésekhez, arra is gondolnak, hogy minél olcsóbb legyen a cement, hogyan tudnának még olcsóbban termelni. Igen hasznosak a havonként megtartott műszaki értekezletek, vagy inkább kölcsönös beszélgetések, ahol a műszakiak javaslata alapján hasznos újítások születnek. Soroljunk fel néhány példát, amely olcsóbbá teszi a termelést. Leffelholcz főmérnök elvtárs agyában értékes gondolat született, mely a gyakorlatban egy tonna klinker kiégetésénél egy mázsa szén megtakarítást eredményez. Izzó belsejű óriáskígyóhoz hasonlít a klinkerégető kemence. Nyílásánál egy ventilátor 200 milliméteres erejű nyomással fújja be a levegőt és ezzel együtt az égetéshez szükséges porszenet. Itt dolgoznak a híres égetők — Fazekas Gábor, Szűcs János és Liptai Kálmán — a napi 21 vagonos égetési átlagért, s mindjárt hozzátehetjük: sikerrel. A tapasztalat azt bizonyította, hogy a kemencébe került szénmennyiség tökéletlenül égett el. a klinkerrel összekeveredve gyűrűszerű lerakódásokat képezett a kemence oldalán, az égetők nyelvén mondva — beragadt. Ilyenkor azután öthat ember hosszú vasrúddal néhány órai munka árán tudta csak a beragadást elhárítani. Lcffelhoicz elvtárs a 200 helyett 300, sőt 380 milliméterre állította a ventilátor nyomását. így jobban szétszóródik, s tökéletesen elég a szénpor, megszűnt a gyűrűképződés is. Nem is olyan ördögi nagy dolog, a megtakarítás mégis jelentős. Olcsóbbá teszi a termelést a vasúttal való kölcsönös jóviszony és együttműködés kialakulása. Ezért hozták létre a komplexbrigáldot, mely a cementgyáriakból és vasutasokból áll. A vasút grafikon szerint, szabályos időközökben adja a kő- és szénszállítmányokat. Ezzel megszűnik a kocsiálláspénz, amely tavaly januártól májusig 454.000 forintra rúgott. A kőbányában a kézifúrás helvett a gépi fúrás bevezetése is hozzájárul az önköltségcsökkentéshez. így az első negyedévben a tervezettel szemben 9.8 és május hônaoban 4.7 százalékkal csökkent az önköltség. Míg 1953-ban 346.95 forint volt egy tonna cement előállítási ára, ez 1954 első negyedévében 321.15, a második negyedévben pedig 306.98 forintra csökkent. A takarékosság vonalán , is történtek bizonyos intézkedések, hiszen ez szorosan összefügg az önköltséggel, amint ezt Gerő elvtárs kongresszusi beszédében is említette. „Az önköltség csökkentésének nálunk legfontosabb eszköze az anyaggal való takarékoskodás — a pazarlás megszüntetése.” A cementgyáriak bevezették az anyagfelhasználási helyen történő ellenőrzést. Gyakran előfordult, hogy a felvételezett három méter hosszú négyzetvasból két és félmétert felhasználtak, a többi az ócskavas közé került. Ennek is véget kell vetni. Ugyancsak hozzájárul a takarékossághoz a kazánházi széntáiroló és a mészkő- lerakóhely alapjainak betonozása, melyeket a közelmúltban valósítottak meg. Rosszindulatúak, vagy vakok lennénk, ha nem vennénk észre, hogy a kongresszus határozatai megvalósításának bizonyos jelei mutatkoznak a Selypi Cementgyárban. Ezt a fent említett példák is igazolják. Erényei mellett azonban nem kevesebb hibát is felfedezhetünk. Legsúlyosabb és legkézenfekvőbb: a munkafegyelem hibája. A kétlaki dolgozók sokat mulasztanak, vagy legtöbbjük egyszerűen, végleg otthagyja munkahelyét. Az üzem összes szervei tehetetlenül nézik ezt. Csupán a párt- szervezet próbál segíteni a bajon, több-kevesebb eredmény- nyel. Az üzemben minden dolgozó, de maga az UB-elnök is nyíltan kimondja, hogy n szak- szervezet munkája egyenlő a semmivel. Nincsenek társadalmi ellenőrök, a versenynyilvánosságot a munkaügyi osztálly vezeti helyettük, már hónapok óta nem tartottak bizalmiülést és így tovább. „A pártszervezet sem tölti be azt a szerepet, amelyet az üzem életében be kellene tölteni” — panaszolja Bar- ta József párttitkár. A vállalatvezetőség az irodai dolgozók! túlzott önkénye, egyedüli irányítása egészen a homályos háttérbe szorítja vissza a pártszervezetet, utasításokat ad részére, javaslatait meg sem hallgatja. Természetesen ez is a pártszervezet hibája. Nem sok eredményre vezet a pártszervezetnek az önköltségcsökkentésért, a takarékos gazdálkodásért folytatott agitálciója sem, mert nincs példa a dolgozók újítási javaslataira, alulról jövő kezdeményezéseire, csupán egy-két műszaki vezető agyában születik meg egy-egy ilyen gondolat. Bár a harmadik pártkongresz- szuson Gerő elvtárs Sztálin elvtársat idézve elmondotta* hogy: „Csakis a milliós tömegek munkalendülete és munka- lelkesedése biztosíthatja a munka termelékenységének azt a folyamatos növekedését, amelÿ nélkül a szocializmus végleges győzelme a kapitalizmus felett eíképzelhetetlea” A szocializmus győzelme, nagyüzemi mezőgazdaság, fejlett ipar, a dolgozók jóléte, általában az építés elválaszthatatlan fogalmak. Mindezekhez és elsősorban az építés munkájához járulnak hozzá a cementgyár dolgozói. Hivatásuk szér és felemelő. Teljesítsék hált : cementgyáriak azokat a felad? tokát, amelyeket tőlük szocializ must építő dolgozó népünk el vár. Császár István
