Népújság, 1954. június (43-50. szám)
1954-06-24 / 49. szám
2 N FPÏÏ JS AG 1954 június 24. csütörtök. Erősítsék új tagokkal, tagjelöltekkel a pártot a gyöngyösi járás termelőszövetkezetei RÁKOSI ELVTARS a kongresszusi előadói beszédében többek között azt mondotta, hogy „Külön figyelmet kell szentelnünk a mezőgazdaság fejlesztésével és a fala szocialista építésénél kapcsolatban a termelőszövetkezeti pártszervezetekben a tagfelvételre”. A pártépito munka igen fontos részét képezi a tag- és tagjelölt felvétel. Ezzel javítjuk állandóan a páirt szociális összetételét és erősítjük pártunkat. Ahol a pártszervezet ezen a téren jó munkát végez, ott a párt- szervezetnek megvan az ereje és a tekintélye. Az elmúlt évben a kormányprogramul megjelenése után megyénk területén több termelőszövetkezetből léptek ki dolgozó parasztok, sőt egy néhány termelő- szövetkezet fel is oszlott. Mivel a gyöngyösi járási pártbizottság alaposan felkészült a kilépések idejére, így ebben a járásban egyetlen termelőszövetkezet sem oszlott fel, de még a kilépők száma is csak igen kevés volt. Ebben az időben több volt azoknak a száma, akik újonnan léptek be, így a termelőszövetkezetek tovább erősödtek. Ebben döntő szerepük volt a termelő- szövetkezetekben lévő pártszervezeteknek. Mert azok a párttagok, akik a nagyüzemi gazdálkodás útját választották, igyekeztek meggyőzni a pártonkívüli termelőszövetkezeti tagokat is arról, hogy ez az egyedüli helyes út a felemelkedésre. A termelő- szövetkezetekben lévő pártnépnevelők, de a pártonkívüli népnevelők is szembeszálltak és leleplezték az ellenség agitációját, melynek célja az volt, hogy minél több szövetkezeti tag lépjen ki és ezáltal kimondják a csoport feloszlatását. AZ ELMÚLT évben a termelőszövetkezetek megszilárdításával javult a tag- és tagjelöltfelvétel a gyöngyösi járás termelőszövetkezeteiben. Különösen javulás mutatkozik ebben az évben. Ezt mutatja az a tény is, hogy január elsejétől összesen 23 rendkívüli tagfelvétel volt a termelőszövetkezeti dolgozók közül, s öt tagjelöltfelvételi kérelmet hagyott jóvá a járási párt- végrehajlóbizottság. A megyei pártbizottság összesen 28 párttagsági könyvet és öt tagjelölt igazolványt állított ki a gyöngyösi járáls termelőszövetkezeteiben dolgozó, felvételüket kérelmezők számára. Több elvtárs tag, vagy tagjelöltfelvételi kérelme pedig még folyamatban van és a közeljövőben kapják meg könyvüket. A GYÖNGYÖSI JÁRÁS területén azok a pártszervezetek, melyek rendszeres pártéletet élnek, megtartják a vezetőségi üléseket, taggyűléseket, népnevelő- értekezletet, foglalkoznak a párttagokkal, pártonkívüliekkel, ott a tag- és tagjelöltfelvételi munkát sem hanyagolják el. így például a visontai Petőfi termelő- szövetkezetben az elmúlt év novemberében alakult meg a párt- szervezet és azóta is az^alapszer- vezet titkáVa, Bernáth Józsefné rendszeresen foglalkozik a pártonkívüli dolgozókkal és az arra érdemeseket felveszik pártunk s-oraiba. így vették fel Csepje Andrást, Valiskó Ferencet és Kéri Jánost soronkívül párttagnak. Csepje elvtárs a csoport elnöke, már a felvétele előtt, de azóta is igyekszik a termelőszövetkezet ügyeit, problémáit a legrövidebb időn belül elintézni Harcol a munkafegyelem megszilárdításáért, foglalkozik a termelőszövetkezet tagjaival, minden nap már hajnalban a termelőszövetkezet állatállománya között található, ellenőrzi, hogy az állatgondozók megfelelően bálnnak-e a csoport állataival, megkapják-e a megfelelő takarmányt. Csepje elvtárs mindennapi munkája mellett gondot fordít arra is, hogy politikailag képezze magát. Az elmúlt oktatási évadban rendszeresen és fel- készülten járt el a politikai iskolák foglalkozásaira. Hasonlóképpen példát mutat a munkában a többi párttag is. A párt- szervezet harcol a kulákok ellen. Leleplezi a dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok előtt Bene Imre és Trubacs János kulák terveit, akik arra törekedtek, hogy a tavaszi munkák elvégzésében gátolják a szövetkezet munkáját. Buda Sándor állatgondozót és fiát nanszámba dolgoztatták, leitatták őket és igyekeztek rászedni arra, hogy ne dolgozzanak a termelőszövetkezetben. A visontai Haladás II. típusú termelőszövetkezetébe pedig befurakodott Kiss Imre, aki azelőtt cselédet tartott, traktora volt és ma úgy beszél, hogy nem érdemes szőlőt telepíteni, ő maga pedig egyáltalán nem is hajlandó résztvenni a közös munkában. A VISONTAI Vörös Csillag I. típusú tszcs pártszervezete is erősíti sorait. Felvették párttagnak Spisák Lászlót és Debrei Alajost, kik példamutatóan Végzik a mezőgazdasági munkálatokat és élenjárnak a beadási kötelezettségek teljesítésében is. Az alkári Micsurin termelőszövetkezetben négy, a gyöngyöspatai Aranykalász termelőszövetkezetben öt rendkívüli párttag felvétel volt. Az abasári Petőfi kettes típusú termelőszövetkezetben még nincs pártszervezet, de most kérték háVom dolgozó soronkivüli tagfelvételét és két dolgozó tagjelöltfelvételét. Ezek felvételét a községi párt- szervezet taggyűlése jóvá is hagyta és így itt is hamarosan megalakul a pártszervezet. Addig is foglalkozik a községi pártszervezet az új párttagokkal és tagjelöltekkel, megbízza őket pártmunkával. A párttagok bekapcsolódnak a népnevelő- munkába és igyekeznek elsősorban a csoporton belül felvilágosítómunkát végezni. A többi termelőszövetkezetben is van pártélet, foglalkoznak a pártépítés kérdéseivel, a pártoktatással, a népnevelőmunkáVal. a pártcsoporlbizalmiakkal, a termelés pártellenőrzésével, a tag- és tagjelöltfelvétellel. Nem mondható el ez minden termelőszövetkezeti pártszervezetre, mert például az atkári II. típusú Vörös Csillag tszcs-ben Rudas István, az alapszervezet titkára nem fordít gondot arra. hogy a vezetőségi üléseket, a taggyűléseket rendszeresen megtartsák. Nem megfelelő a kapcsolat a pártvezetőség és az intézőbizottság között sem. Nem foglalkoznak a pártonkívüliekkel, brigádvezetőkkel. Így nem törődnek a tag- és tagjelöltfelvételi munkával sem, mint a pártépítés egyik igen fontos kérdésével. Hasonló a helyzet az adácsi termelőszövetkezetnél is, ahol a pártszervezet vezetősége a párttagok és a becsületes pár- tonkívüliek segítségével nem igyekszik megszüntetni azt a hangulatot, ami jelenleg is uralkodik a csoportnál. Több termelőszövetkezeti tag nem a munka jobb elvégzéséről, hanem a kilépő szálndékokról beszélnek, s így ingadozóvá teszik a többi csoporttagot is. A pártszervezet vezetősége az elmúlt évben egyáltalán nem törődött a pártoktatással és így egyetlen párttag sem vett részt a politikai iskolán, már pedig ahol gondot fordítottak a pártoktatásra, ennek hasznát is veszik a párt- szervezetek hasonló helyzetben. HIBA VOLT az, hogy a iá- ráisi pártbizottság nem fordított gondot arra, hogy főleg az olyan termelőszövetkezetekben vegyenek fel párttagot, ahol ezidáig éppen a párttagság hiánya következtében nem alakult meg a pártszervezet. így több olyan csoport van, ahol egyetlen _ egy párttag sincs. Jelenleg még a pártbizottság tagjai sem tudják pontosan, hogy hány termelőszövetkezetben nincs még párt- szervezet. Abban azonban biztosak, hogy ezek száma tizen felül van. így megyénk hat járásából ebben a járásban van a legtöbb termelőszövetkezet, ahol még nincs pártszervezet. Pedig ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink megszilárduljanak, nagy szükség volna a pártszervezet munkájára is. Kevés olyan termelőszövetkezet van, ahol tudatosan azért kérték volna a példamutató dolgozók pártba való felvételét, hogy ott mielőbb megalakuljon a pártszervezet. A járási páVt-végrehajtóbizott- ság három termelőszövetkezeti pártszervezet megalakítására kért engedélyt az utóbbi időben, de még mindig marad néhány olyan csoport, ahol nincs pártszervezet. Éppen ezért a párt- bizottság tagjainak, instruktorainak, de a községi alapszervezeteknek is feladata nagyobb gondot fordítani arra, hogy minden termelőszövetkezetben megalakuljon a pártszervezet. Ehhez az szükséges, hogy a községi pártszervezetek vezetői sokkal többet foglalkozzanak a termelőszövetkezetek tagjaival, a termelőszövetkezetekbe került agronómusokkal, de ugyan így- a brigádvezetőkkel is. HIÁNYOS MÉG a járási bizottság munkájában a felvételi kérelmek kezelése. Ebből adódott, hogy csak az elmúlt hónapban hagytak jóvá több olyan felvételi kérelmet, melyet még a decemberi taggyűlésen fogadtak el. De található olyan jelenség is, mint például az abasári Uj Élet tsz-ben dolgozó Pásztor Ferenc és Fülöp Istváin esete. Ök már az elmúlt év májusában kérték tagfelvételüket, amit a taggyűlés el is fogadott. Azóta már többször érdeklődtek a tagsági könyvük iránt, de még mindig nem kapták meg. Most a hosszú huza-vona után megállapították, hogy annak idején a járási pártbizottság meghosszabbította a tagjelöltségi idejüket, de erről nem értesítették az alan- szervezetet és a felvételt kérelmezőket sem. Igen fontos a tag- és tagjelölt- felvételi munkánál az éberség szem előtt tartása, mert a régi rendszer letűnt urai és kiszolgálói is igyekeznek a becsületes dolgozókkal a párt soraiba kerülni. így volt ez Halmajugrán is, ahol Kiss Ernő kérte a tagfelvételét. Kérelmét a járási párt-végrehajtóbizottság nem hagyta jóvá, mivel közeli rokona csendőr volt és ő maga pedig a klerikális reakció egyenruhás tagja volt. Hiba az, hogy az alapszervezet taggyűlése jóváhagyta felvételét anélkül, hogy alapos körültekintéssel megnézte volna a múltbeli, de a jelenlegi munkájált is. ELŐFORDUL, hogy a járási párt-végrehajtóbizottság jóváhagyja egy-egy elvtárs soronkivüli tagfelvételét abban az esetben is, amikor az nem indokolt, így a megyei párt-végrehajtóbi- zottsá'g, a nagyfügedi termelő- szövetkezetből, a gyöngyöspatai Kossuth termelőszövetkezetből beadott tagfelvételi kérelmet csak tagjelöltfelvétellel fogadta el, mivel a rendkívüli tagfelvétel nem volt indokolt. A karácsondi Dózsa termelőszövetkezetből javasolt rendkívüli tagfelvételi kérelmet pedig visszautasították. Minden községben vannak olyan becsületes dolgozók, akik most a növényápolási munkálatok végzésében, a beadási kötelezettségek teljesítésében példát mutatnak. Ezekkel fokozottabban kell foglalkozni és pántunk soraiba felvenni, mert ezek egyetértenek és végrehajtják pártunk politikáját. Az ilyen dolgozókkal valóban erősítik a pártot, a párt egységét. Oroszi József 4/rnÁí^ (Sándor Gábor apci lakos, petőfibányai dolgozó rendszeresen részegen jár be munkahelyére. Az is igaz, hogy nem ő az egyedüli.) — No nézd, bárhogy forgatom ezt a szerszámot, mégsem emelkedik a keresetem. Egy példamutató kezdeményezés A megyei tanács dolgozói a tanács MDP-alapszervezetének kezdeményezésére — az elmúlt vasárnap — Tóth István megbízott VB-titkár elvtárs vezetésével Nagyrédére utaztak, hogy társadalmi munkával segítsenek a község árvízsújtotta dolgozó parasztságán. Szomorú kép fogadott bennünket. Mindenütt látszik még az árvíz nyoma: rombadőlt házak, árvízhordalékok várnak eltakarításra. Lapátokkal, csákányokkal fölszerelve sietett a 31 tagú csoport a Templomutcába, Rábaközi János és Szabó János dolgozó parasztok portájára. Rövidesen megtörtént a munka szétosztása. Az egyik brigád Szabó János rombadőlt háza alól ásta ki a bútorokat és a még használható épületanyagot, a másik brigád Rábaközi János dolgozó paraszt házánál a még használható faianyagot szedte ki a romok közül. Szaporán forgott a szerszám, repült a kő, tégla, vályog kézről kézre, s rohamosan emelkedtek a kitermelt épületanyagok kupacai. Szinte megállás nélkül folyt a munka egész a hazaindulás pillanatáig. Tóth Béla elvtársat például alig lehetett a szomszédos ház faláról lehívni, any- nyira benne volt a munkában. Persze tevékenyen részt vettek ebben maguk a háziak is. Búcsúzáskor a megyei tanács dolgozóinak meghatódva mondott köszönetét mind a két ház gazdája az önzetlen segítség nyújtásáért. Tatai István, megyei tanács A megyei békebizottság hírei A MEGYEI BE KE BIZOTTSÁG és a DISZ.bizotiság július 4-től 20-ig a megye valamennyi községében aratási békeünnepségeket rendez. Az ünnepségek előkészületei valamennyi járásban megkezdődlek. — AZ MSZT és a megyei békebizottság Gyöngyös és Eger városában „Csehov” emlékünnepélyeket rendez július hónapban, a nagy orosz realista író halálának 50. évfordulója alkalmából. Az ünnepségeken budapesti művészek tartanak előadást a nagy író műveiből. Az egriekre nehezedő vallási járom Részlet Dr. Szántó Imre ped. főiskolai tanár ..Eger püspöki város úrbéri és felszabadulási pere a XVIII. században” című előadásából. A mikor a papság megtörte Eger kiváltságos helyzetét, nemcsak az uralkodók támogatását élvezte hanem a vallást, a lelkiterrort is igénybevette a földesúri hatalom alá kényszerített egri lakosság ösztályharcának megfékezésére. A török kiűzése után a parasztságra és a mezővárosokra kettős kizsákmányolás súlya nehezedett: egyrészt a gyarmattartó állam, másrészt a megnövekedett igénnyel fellépő földesurak részéről. A parasztságot két erő szorította engedelmességre: az államhatalom fegyveres ereje és a vallás ideológiai fegyvere. A kizsákmányolást a katolikus egyház tanításával igazolták és szentesítették. A katolikus egyház hű segítője volt az uralkodóháznak és az uralkodóosztálynak a kizsákmányolás és idegen elnyomás ellen küzdő parasztság féken- tartásában: megnyugvásra, türelemre, a felsőbbség iránti engedelmességre szorította az elégedetlenkedőket. Ebben a munkában hűséges munkatársai voltak az egri püspököknek a szerzetesek: a jezsuiták, ferencesek, a minoriták, a szerviták, akik nem sokkal a város visszafoglalása után betelepedtek, a XVIII. század végén pedig a ciszterciek. A szerzetesi iskolák a „Regnum Marianum“-eszmével igyekeztek fátyolt borítani Eger vár 1552. évi hősi szabadságharcos múltjára. A Mária királysága- tan hirdetői azt tanították, hogy az akkori Magyarország az István király által állítólag Szűz Mária kegyelmébe ajánlott Magyarországnak egyenes folytatása hogy az akkori, egyre mélyebben gyarmati bilincsek közé süllyedő, kifosztott, önállóságát vesztett Magyarország miben sem különbözik István király idejének haladó, felemelkedő, független Magyarországától. A XVIII. század három hí- ” rés egri püspöke: Mogyo- rókeréki Erdődy Gábor gróf (1715—1744), tavarnoki Bar- kóczi Ferenc gróf (1745—1761) és galánthai Eszterházy Károly gróf (1762—1799). Ezek nemcsak püspökök, de grófok s egyszersmind Heves és Külső-Szolnok megye örökös főispánjai is. Mindhárom püspök törhetetlen híve volt a hazánkat gyarmati sorba taszító osztrák uralkodóháznak, mindig szívesen látott vendége a bécsi Burgnak. Amikor Eger város közönsége 1937 augusztusában üdvözölte a jubiláló Szmrecsányi érseket, dr. Erlach Sándor ügyvéd képviselőtestületi tag, a képviselő- testület díszközgyűlésén elmondott ünnepi beszédében a következőkben idézi fel Szmrecsányi elődei közül a XVIII. század „nagy“ építőit: „A XVIII. század Eger újjászületésének igazi nagy korszaka, ez a nagy korszak csak akként virradhatott Egerre, hogy az isteni bölcsesség éppen ezen időben, mikor arra legnagyobb szükség volt, rendelte nekünk a korszakhoz méltó nagy püspököket“. így forgatták ki az egri népet XVIII. századi- múltjából s a „nagy“ egri püspökök hamis múltját tolták mögé. ^ Habsburg-ház és a magyar uralkodóosztály a török kiűzetése, majd a Rákóczi- sz badságharc leverése után újból megszilárdította helyzetét s haladék nélkül hozzáfogott a parasztság és városi polgárság által kivívott jogok — köztük a viszonylagos vallás- szabadság felszámolásához. A 1731-i Carolina Resolutie a protestáns epvházi életet nagymértékben a katolikus egyház felügyelete alá helyezte. Pedig a protestáns vallásszabadságért folyatott küzdelem — főleg a XVIII. században — e°yet jelentett az idegen ura- lorh elleni harccal. Az üldözött vallás védelme erősítette a nemzeti függetlenségi törekvéseket. Ugyanakkor a feudális rendszerrel egybeforrott, vagyonát és befolyását féltő katolikus egyház készséggel sietett az idegen uralkodóház segítségére. Gróf Erdődy Gábor egri püsoök 1721-ben megjelent könyvében a protestánsokat nyílt ellenségnek állította be. Inkább akarta az országot szegénynek és katolikusnak, mint gazdagnak és balhit (protestantizmus — Sz. I.) által fertőzöttnek. Heves és Külső-Szolnok megye csaknem teljesen katolikus volt a XVII. század első harmadában, csak a Tiszához közel léteztek protestáns községek. Gróf Erdődy Gábor egri nüspök mindent elkövetett az elprotestánsodott Tisza-vidék visszatérítésére. Könyörtelenül leromboltatta a Rákóczi-sza- badságharc óta é^ült református imaházakat, templomokat. A viszályok az utánna következő barokk püspök alatt sem szűntek meg. Gróf Eszterházy Károly is kíméletlenül üldözte, zaklatta a prédikátorokat, a protestáns jobbágyokat pedig súlyos robottal, hosszúfuvarokkal terhelte. Tiszanáná- ról részben vallási civódás miatt is, több mint 10Q család költözött el Szabolcsba. A görögkeleti vallás visszaszorítására irányuló törekvésnek is politikai oka volt. Rájuk is szerekék volna kiterjeszteni a katolikus vallás ideológiáját, hogy szorosabb kapcsokkal fűzzék őket a Habsburg-állam keretébe. Az egri rác templo- róért is sok harc folyt. S ha már a püspökség nem akadályozhatta meg az építést, még mindig bírt annyi hatalommal, hogy a templomhoz a bejárat nem a város belseje felől, hanem kívülről, a városfalon nyitott ajtón át engedélyezze. A mikor a keresztény eszmé- ” ken a XVIII. század második felében diadalmaskodni kezdtek a felvilágosodás eszméi és II. József türelmi rendeletében kifejezésre jutott a lelkiismereti és vallásszabadság, a haláltusáját vívó hűbéri társadalom gróf Eszterházy Károly egri püspökben erős támasztékot talált. A vallási türelemről tilos volt Egerben szólni Eszterházy püspöksége idején. Dayka Gábor, a híres költő, 1791 július 2-án mégis megkísérelte ezt: a szerviták templomában prédikált éspedig a vallási türelmességről. A püspök csúnyán leszidta Day- kát, hogy merészelt beszélni a türelemről. Dayka azt adta okul, hogy Eger előbb-utóbb megszűnik püspöki város lenni, a kapuk megnyílnak a más- vallásúak, jelesen a protestánsok előtt is, azoknak pedig annál inkább ajánlatos kedvezni, mert tőlük függ az ipar és a kereskedelem felvirágoztatása. Eszterházy persze sietett felvilágosítani a növendékpapot, hogy Eger felszabadításáról szó sem lehet: püspöki város volt mindig és az is marad ezentúl is. A püspök nemsokára uti- lanut kötött Dayka Gábor talpa alá^ ^ z elnyomó Habsburg-di- nasztiával és a feudális rendszerrel egybeforrott, vagyonát és befolyását féltő egri klérus a fent ismertetett módszerekkel vette igénybe a vallást, a lelki terror eszközét a dolgozó tömegek osztályharcának megfékezésére.
