Népújság, 1954. június (43-50. szám)

1954-06-24 / 49. szám

2 N FPÏÏ JS AG 1954 június 24. csütörtök. Erősítsék új tagokkal, tagjelöltekkel a pártot a gyöngyösi járás termelőszövetkezetei RÁKOSI ELVTARS a kongresszusi előadói beszédé­ben többek között azt mondotta, hogy „Külön figyelmet kell szen­telnünk a mezőgazdaság fejlesz­tésével és a fala szocialista épí­tésénél kapcsolatban a termelő­szövetkezeti pártszervezetekben a tagfelvételre”. A pártépito munka igen fon­tos részét képezi a tag- és tag­jelölt felvétel. Ezzel javítjuk ál­landóan a páirt szociális össze­tételét és erősítjük pártunkat. Ahol a pártszervezet ezen a té­ren jó munkát végez, ott a párt- szervezetnek megvan az ereje és a tekintélye. Az elmúlt évben a kormány­programul megjelenése után me­gyénk területén több termelőszö­vetkezetből léptek ki dolgozó pa­rasztok, sőt egy néhány termelő- szövetkezet fel is oszlott. Mivel a gyöngyösi járási pártbizottság alaposan felkészült a kilépések idejére, így ebben a járásban egyetlen termelőszövetkezet sem oszlott fel, de még a kilépők száma is csak igen kevés volt. Ebben az időben több volt azok­nak a száma, akik újonnan lép­tek be, így a termelőszövetkeze­tek tovább erősödtek. Ebben döntő szerepük volt a termelő- szövetkezetekben lévő pártszer­vezeteknek. Mert azok a pártta­gok, akik a nagyüzemi gazdálko­dás útját választották, igyekez­tek meggyőzni a pártonkívüli termelőszövetkezeti tagokat is arról, hogy ez az egyedüli helyes út a felemelkedésre. A termelő- szövetkezetekben lévő pártnép­nevelők, de a pártonkívüli nép­nevelők is szembeszálltak és le­leplezték az ellenség agitációját, melynek célja az volt, hogy mi­nél több szövetkezeti tag lépjen ki és ezáltal kimondják a cso­port feloszlatását. AZ ELMÚLT évben a ter­melőszövetkezetek megszilárdítá­sával javult a tag- és tagjelölt­felvétel a gyöngyösi járás ter­melőszövetkezeteiben. Különösen javulás mutatkozik ebben az év­ben. Ezt mutatja az a tény is, hogy január elsejétől összesen 23 rendkívüli tagfelvétel volt a termelőszövetkezeti dolgozók kö­zül, s öt tagjelöltfelvételi kérel­met hagyott jóvá a járási párt- végrehajlóbizottság. A megyei pártbizottság összesen 28 párt­tagsági könyvet és öt tagjelölt igazolványt állított ki a gyön­gyösi járáls termelőszövetkezetei­ben dolgozó, felvételüket kérel­mezők számára. Több elvtárs tag, vagy tagjelöltfelvételi ké­relme pedig még folyamatban van és a közeljövőben kapják meg könyvüket. A GYÖNGYÖSI JÁRÁS területén azok a pártszervezetek, melyek rendszeres pártéletet él­nek, megtartják a vezetőségi ülé­seket, taggyűléseket, népnevelő- értekezletet, foglalkoznak a párt­tagokkal, pártonkívüliekkel, ott a tag- és tagjelöltfelvételi mun­kát sem hanyagolják el. így pél­dául a visontai Petőfi termelő- szövetkezetben az elmúlt év no­vemberében alakult meg a párt- szervezet és azóta is az^alapszer- vezet titkáVa, Bernáth Józsefné rendszeresen foglalkozik a pár­tonkívüli dolgozókkal és az arra érdemeseket felveszik pártunk s-oraiba. így vették fel Csepje Andrást, Valiskó Ferencet és Kéri Jánost soronkívül párttag­nak. Csepje elvtárs a csoport elnöke, már a felvétele előtt, de azóta is igyekszik a termelőszö­vetkezet ügyeit, problémáit a legrövidebb időn belül elintézni Harcol a munkafegyelem meg­szilárdításáért, foglalkozik a ter­melőszövetkezet tagjaival, min­den nap már hajnalban a ter­melőszövetkezet állatállománya között található, ellenőrzi, hogy az állatgondozók megfelelően bálnnak-e a csoport állataival, megkapják-e a megfelelő takar­mányt. Csepje elvtárs minden­napi munkája mellett gondot fordít arra is, hogy politikailag képezze magát. Az elmúlt okta­tási évadban rendszeresen és fel- készülten járt el a politikai is­kolák foglalkozásaira. Hasonló­képpen példát mutat a munká­ban a többi párttag is. A párt- szervezet harcol a kulákok el­len. Leleplezi a dolgozó parasz­tok és termelőszövetkezeti tagok előtt Bene Imre és Trubacs Já­nos kulák terveit, akik arra töre­kedtek, hogy a tavaszi munkák elvégzésében gátolják a szövet­kezet munkáját. Buda Sándor állatgondozót és fiát nanszámba dolgoztatták, leitatták őket és igyekeztek rászedni arra, hogy ne dolgozzanak a termelőszövet­kezetben. A visontai Haladás II. típusú termelőszövetkezetébe pe­dig befurakodott Kiss Imre, aki azelőtt cselédet tartott, traktora volt és ma úgy beszél, hogy nem érdemes szőlőt telepíteni, ő maga pedig egyáltalán nem is hajlan­dó résztvenni a közös munká­ban. A VISONTAI Vörös Csil­lag I. típusú tszcs pártszervezete is erősíti sorait. Felvették párt­tagnak Spisák Lászlót és Debrei Alajost, kik példamutatóan Vég­zik a mezőgazdasági munkálato­kat és élenjárnak a beadási kö­telezettségek teljesítésében is. Az alkári Micsurin termelőszö­vetkezetben négy, a gyöngyös­patai Aranykalász termelőszö­vetkezetben öt rendkívüli párt­tag felvétel volt. Az abasári Petőfi kettes típusú termelőszö­vetkezetben még nincs pártszer­vezet, de most kérték háVom dol­gozó soronkivüli tagfelvételét és két dolgozó tagjelöltfelvételét. Ezek felvételét a községi párt- szervezet taggyűlése jóvá is hagyta és így itt is hamarosan megalakul a pártszervezet. Ad­dig is foglalkozik a községi pártszervezet az új párttagok­kal és tagjelöltekkel, megbízza őket pártmunkával. A párttagok bekapcsolódnak a népnevelő- munkába és igyekeznek elsősor­ban a csoporton belül felvilá­gosítómunkát végezni. A többi termelőszövetkezetben is van pártélet, foglalkoznak a pártépítés kérdéseivel, a pártok­tatással, a népnevelőmunkáVal. a pártcsoporlbizalmiakkal, a ter­melés pártellenőrzésével, a tag- és tagjelöltfelvétellel. Nem mondható el ez minden termelő­szövetkezeti pártszervezetre, mert például az atkári II. tí­pusú Vörös Csillag tszcs-ben Rudas István, az alapszervezet titkára nem fordít gondot arra. hogy a vezetőségi üléseket, a taggyűléseket rendszeresen meg­tartsák. Nem megfelelő a kap­csolat a pártvezetőség és az in­tézőbizottság között sem. Nem foglalkoznak a pártonkívüliek­kel, brigádvezetőkkel. Így nem törődnek a tag- és tagjelöltfel­vételi munkával sem, mint a pártépítés egyik igen fontos kér­désével. Hasonló a helyzet az adácsi termelőszövetkezetnél is, ahol a pártszervezet vezetősége a párttagok és a becsületes pár- tonkívüliek segítségével nem igyekszik megszüntetni azt a hangulatot, ami jelenleg is ural­kodik a csoportnál. Több terme­lőszövetkezeti tag nem a munka jobb elvégzéséről, hanem a ki­lépő szálndékokról beszélnek, s így ingadozóvá teszik a többi csoporttagot is. A pártszervezet vezetősége az elmúlt évben egyáltalán nem törődött a párt­oktatással és így egyetlen párt­tag sem vett részt a politikai iskolán, már pedig ahol gondot fordítottak a pártoktatásra, en­nek hasznát is veszik a párt- szervezetek hasonló helyzetben. HIBA VOLT az, hogy a iá- ráisi pártbizottság nem fordított gondot arra, hogy főleg az olyan termelőszövetkezetekben vegye­nek fel párttagot, ahol ezidáig éppen a párttagság hiánya kö­vetkeztében nem alakult meg a pártszervezet. így több olyan csoport van, ahol egyetlen _ egy párttag sincs. Jelenleg még a pártbizottság tagjai sem tudják pontosan, hogy hány termelő­szövetkezetben nincs még párt- szervezet. Abban azonban bizto­sak, hogy ezek száma tizen fe­lül van. így megyénk hat járá­sából ebben a járásban van a legtöbb termelőszövetkezet, ahol még nincs pártszervezet. Pedig ahhoz, hogy termelőszövetkeze­teink megszilárduljanak, nagy szükség volna a pártszer­vezet munkájára is. Kevés olyan termelőszövetkezet van, ahol tudatosan azért kérték vol­na a példamutató dolgozók párt­ba való felvételét, hogy ott mi­előbb megalakuljon a pártszer­vezet. A járási páVt-végrehajtóbizott- ság három termelőszövetkezeti pártszervezet megalakítására kért engedélyt az utóbbi időben, de még mindig marad néhány olyan csoport, ahol nincs párt­szervezet. Éppen ezért a párt- bizottság tagjainak, instruktorai­nak, de a községi alapszerveze­teknek is feladata nagyobb gondot fordítani arra, hogy minden termelőszövetkezetben megalakuljon a pártszervezet. Ehhez az szükséges, hogy a köz­ségi pártszervezetek vezetői sok­kal többet foglalkozzanak a ter­melőszövetkezetek tagjaival, a termelőszövetkezetekbe került agronómusokkal, de ugyan így- a brigádvezetőkkel is. HIÁNYOS MÉG a járási bizottság munkájában a felvételi kérelmek kezelése. Ebből adó­dott, hogy csak az elmúlt hó­napban hagytak jóvá több olyan felvételi kérelmet, melyet még a decemberi taggyűlésen fogadtak el. De található olyan jelenség is, mint például az abasári Uj Élet tsz-ben dolgozó Pásztor Ferenc és Fülöp Istváin esete. Ök már az elmúlt év májusában kérték tagfelvételüket, amit a taggyűlés el is fogadott. Azóta már többször érdeklődtek a tag­sági könyvük iránt, de még min­dig nem kapták meg. Most a hosszú huza-vona után megál­lapították, hogy annak idején a járási pártbizottság meghosszab­bította a tagjelöltségi idejüket, de erről nem értesítették az alan- szervezetet és a felvételt kérel­mezőket sem. Igen fontos a tag- és tagjelölt- felvételi munkánál az éberség szem előtt tartása, mert a régi rendszer letűnt urai és kiszol­gálói is igyekeznek a becsületes dolgozókkal a párt soraiba ke­rülni. így volt ez Halmajugrán is, ahol Kiss Ernő kérte a tag­felvételét. Kérelmét a járási párt-végrehajtóbizottság nem hagyta jóvá, mivel közeli roko­na csendőr volt és ő maga pe­dig a klerikális reakció egyen­ruhás tagja volt. Hiba az, hogy az alapszervezet taggyűlése jó­váhagyta felvételét anélkül, hogy alapos körültekintéssel megnézte volna a múltbeli, de a jelenlegi munkájált is. ELŐFORDUL, hogy a járási párt-végrehajtóbizottság jóvá­hagyja egy-egy elvtárs soronki­vüli tagfelvételét abban az eset­ben is, amikor az nem indokolt, így a megyei párt-végrehajtóbi- zottsá'g, a nagyfügedi termelő- szövetkezetből, a gyöngyöspatai Kossuth termelőszövetkezetből beadott tagfelvételi kérelmet csak tagjelöltfelvétellel fogadta el, mivel a rendkívüli tagfelvétel nem volt indokolt. A karácsondi Dózsa termelőszövetkezetből ja­vasolt rendkívüli tagfelvételi ké­relmet pedig visszautasították. Minden községben vannak olyan becsületes dolgozók, akik most a növényápolási munkála­tok végzésében, a beadási köte­lezettségek teljesítésében példát mutatnak. Ezekkel fokozottabban kell foglalkozni és pántunk so­raiba felvenni, mert ezek egyet­értenek és végrehajtják pártunk politikáját. Az ilyen dolgozók­kal valóban erősítik a pártot, a párt egységét. Oroszi József 4/rnÁí^ (Sándor Gábor apci lakos, petőfibányai dolgozó rendsze­resen részegen jár be munkahelyére. Az is igaz, hogy nem ő az egyedüli.) — No nézd, bárhogy forgatom ezt a szerszámot, mégsem emelkedik a keresetem. Egy példamutató kezdeményezés A megyei tanács dolgozói a tanács MDP-alapszervezetének kezdeményezésére — az el­múlt vasárnap — Tóth István megbízott VB-titkár elvtárs vezetésével Nagyrédére utaz­tak, hogy társadalmi munká­val segítsenek a község árvíz­sújtotta dolgozó parasztságán. Szomorú kép fogadott ben­nünket. Mindenütt látszik még az árvíz nyoma: rombadőlt há­zak, árvízhordalékok várnak eltakarításra. Lapátokkal, csá­kányokkal fölszerelve sietett a 31 tagú csoport a Templom­utcába, Rábaközi János és Szabó János dolgozó parasztok portájára. Rövidesen megtörtént a munka szétosztása. Az egyik brigád Szabó János rombadőlt háza alól ásta ki a bútorokat és a még használható épület­anyagot, a másik brigád Rába­közi János dolgozó paraszt há­zánál a még használható fai­anyagot szedte ki a romok kö­zül. Szaporán forgott a szerszám, repült a kő, tégla, vályog kéz­ről kézre, s rohamosan emel­kedtek a kitermelt épület­anyagok kupacai. Szinte meg­állás nélkül folyt a munka egész a hazaindulás pillanatá­ig. Tóth Béla elvtársat pél­dául alig lehetett a szomszé­dos ház faláról lehívni, any- nyira benne volt a munkában. Persze tevékenyen részt vettek ebben maguk a háziak is. Bú­csúzáskor a megyei tanács dol­gozóinak meghatódva mon­dott köszönetét mind a két ház gazdája az önzetlen segítség nyújtásáért. Tatai István, megyei tanács A megyei békebizottság hírei A MEGYEI BE KE BIZOTT­SÁG és a DISZ.bizotiság július 4-től 20-ig a megye valamennyi községében aratási békeünnep­ségeket rendez. Az ünnepségek előkészületei valamennyi járás­ban megkezdődlek. — AZ MSZT és a megyei békebizottság Gyöngyös és Eger városában „Csehov” em­lékünnepélyeket rendez július hónapban, a nagy orosz rea­lista író halálának 50. évfor­dulója alkalmából. Az ünnep­ségeken budapesti művészek tartanak előadást a nagy író műveiből. Az egriekre nehezedő vallási járom Részlet Dr. Szántó Imre ped. főiskolai tanár ..Eger püspöki város úrbéri és felszabadulási pere a XVIII. században” című előadásából. A mikor a papság megtörte Eger kiváltságos helyze­tét, nemcsak az uralkodók tá­mogatását élvezte hanem a vallást, a lelkiterrort is igény­bevette a földesúri hatalom alá kényszerített egri lakosság ösztályharcának megfékezésé­re. A török kiűzése után a pa­rasztságra és a mezővárosok­ra kettős kizsákmányolás sú­lya nehezedett: egyrészt a gyarmattartó állam, másrészt a megnövekedett igénnyel fel­lépő földesurak részéről. A parasztságot két erő szorítot­ta engedelmességre: az állam­hatalom fegyveres ereje és a vallás ideológiai fegyvere. A kizsákmányolást a kato­likus egyház tanításával iga­zolták és szentesítették. A ka­tolikus egyház hű segítője volt az uralkodóháznak és az ural­kodóosztálynak a kizsákmá­nyolás és idegen elnyomás ellen küzdő parasztság féken- tartásában: megnyugvásra, tü­relemre, a felsőbbség iránti engedelmességre szorította az elégedetlenkedőket. Ebben a munkában hűséges munkatár­sai voltak az egri püspökök­nek a szerzetesek: a jezsuiták, ferencesek, a minoriták, a szerviták, akik nem sokkal a város visszafoglalása után be­telepedtek, a XVIII. század végén pedig a ciszterciek. A szerzetesi iskolák a „Regnum Marianum“-eszmével igyekez­tek fátyolt borítani Eger vár 1552. évi hősi szabadságharcos múltjára. A Mária királysága- tan hirdetői azt tanították, hogy az akkori Magyarország az István király által állítólag Szűz Mária kegyelmébe aján­lott Magyarországnak egyenes folytatása hogy az akkori, egy­re mélyebben gyarmati bilin­csek közé süllyedő, kifosztott, önállóságát vesztett Magyaror­szág miben sem különbözik István király idejének haladó, felemelkedő, független Ma­gyarországától. A XVIII. század három hí- ” rés egri püspöke: Mogyo- rókeréki Erdődy Gábor gróf (1715—1744), tavarnoki Bar- kóczi Ferenc gróf (1745—1761) és galánthai Eszterházy Ká­roly gróf (1762—1799). Ezek nemcsak püspökök, de grófok s egyszersmind Heves és Kül­ső-Szolnok megye örökös fő­ispánjai is. Mindhárom püs­pök törhetetlen híve volt a hazánkat gyarmati sorba ta­szító osztrák uralkodóháznak, mindig szívesen látott vendé­ge a bécsi Burgnak. Amikor Eger város közönsége 1937 augusztusában üdvözölte a ju­biláló Szmrecsányi érseket, dr. Erlach Sándor ügyvéd képvi­selőtestületi tag, a képviselő- testület díszközgyűlésén el­mondott ünnepi beszédében a következőkben idézi fel Szmre­csányi elődei közül a XVIII. század „nagy“ építőit: „A XVIII. század Eger újjászüle­tésének igazi nagy korszaka, ez a nagy korszak csak ak­ként virradhatott Egerre, hogy az isteni bölcsesség éppen ezen időben, mikor arra legnagyobb szükség volt, rendelte nekünk a korszakhoz méltó nagy püs­pököket“. így forgatták ki az egri népet XVIII. századi- múltjából s a „nagy“ egri püs­pökök hamis múltját tolták mögé. ^ Habsburg-ház és a magyar uralkodóosztály a török kiűzetése, majd a Rákóczi- sz badságharc leverése után újból megszilárdította helyzetét s haladék nélkül hozzáfogott a parasztság és városi polgár­ság által kivívott jogok — köztük a viszonylagos vallás- szabadság felszámolásához. A 1731-i Carolina Resolutie a pro­testáns epvházi életet nagymér­tékben a katolikus egyház felügyelete alá helyezte. Pedig a protestáns vallásszabadsá­gért folyatott küzdelem — fő­leg a XVIII. században — e°yet jelentett az idegen ura- lorh elleni harccal. Az üldö­zött vallás védelme erősítette a nemzeti függetlenségi tö­rekvéseket. Ugyanakkor a feu­dális rendszerrel egybeforrott, vagyonát és befolyását féltő katolikus egyház készséggel sietett az idegen uralkodóház segítségére. Gróf Erdődy Gá­bor egri püsoök 1721-ben meg­jelent könyvében a protestán­sokat nyílt ellenségnek állítot­ta be. Inkább akarta az or­szágot szegénynek és katolikus­nak, mint gazdagnak és balhit (protestantizmus — Sz. I.) ál­tal fertőzöttnek. Heves és Külső-Szolnok me­gye csaknem teljesen katoli­kus volt a XVII. század első harmadában, csak a Tiszához közel léteztek protestáns köz­ségek. Gróf Erdődy Gábor egri nüspök mindent elkövetett az elprotestánsodott Tisza-vidék visszatérítésére. Könyörtelenül leromboltatta a Rákóczi-sza- badságharc óta é^ült reformá­tus imaházakat, templomokat. A viszályok az utánna követ­kező barokk püspök alatt sem szűntek meg. Gróf Eszterházy Károly is kíméletlenül üldöz­te, zaklatta a prédikátorokat, a protestáns jobbágyokat pe­dig súlyos robottal, hosszúfu­varokkal terhelte. Tiszanáná- ról részben vallási civódás miatt is, több mint 10Q család költözött el Szabolcsba. A gö­rögkeleti vallás visszaszorítá­sára irányuló törekvésnek is politikai oka volt. Rájuk is szerekék volna kiterjeszteni a katolikus vallás ideológiáját, hogy szorosabb kapcsokkal fűzzék őket a Habsburg-állam keretébe. Az egri rác templo- róért is sok harc folyt. S ha már a püspökség nem akadá­lyozhatta meg az építést, még mindig bírt annyi hatalommal, hogy a templomhoz a bejárat nem a város belseje felől, ha­nem kívülről, a városfalon nyitott ajtón át engedélyezze. A mikor a keresztény eszmé- ” ken a XVIII. század má­sodik felében diadalmaskodni kezdtek a felvilágosodás esz­méi és II. József türelmi ren­deletében kifejezésre jutott a lelkiismereti és vallásszabad­ság, a haláltusáját vívó hűbéri társadalom gróf Eszterházy Károly egri püspökben erős támasztékot talált. A vallási türelemről tilos volt Egerben szólni Eszterházy püspöksége idején. Dayka Gábor, a híres költő, 1791 július 2-án mégis megkísérelte ezt: a szerviták templomában prédikált éspe­dig a vallási türelmességről. A püspök csúnyán leszidta Day- kát, hogy merészelt beszélni a türelemről. Dayka azt adta okul, hogy Eger előbb-utóbb megszűnik püspöki város len­ni, a kapuk megnyílnak a más- vallásúak, jelesen a protestán­sok előtt is, azoknak pedig an­nál inkább ajánlatos kedvezni, mert tőlük függ az ipar és a kereskedelem felvirágoztatása. Eszterházy persze sietett fel­világosítani a növendékpapot, hogy Eger felszabadításáról szó sem lehet: püspöki város volt mindig és az is marad ezentúl is. A püspök nemsokára uti- lanut kötött Dayka Gábor talpa alá^ ^ z elnyomó Habsburg-di- nasztiával és a feudális rendszerrel egybeforrott, va­gyonát és befolyását féltő egri klérus a fent ismertetett mód­szerekkel vette igénybe a val­lást, a lelki terror eszközét a dolgozó tömegek osztályharcá­nak megfékezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom