Népújság, 1954. június (43-50. szám)
1954-06-24 / 49. szám
1954 június 24, csütörtök. NÉPÚJSÁG 3 Teremtsenek szigorú rendet és fegyelmet Petőfibányán A néo anyagi iólétének emelkedéséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az állampolgári fegyelem megszilárdítása. az állampolgári kötelezettségek teljesítése, valamint a kártevők rendbontók, a szabotálók leleplezése is. (Rákosi) NEMCSAK megyei, hanem országos viszonylatban is nagy hírnévre tett szert a kongresz- szusi verseny ideje alatt Petőfi- bánya. Büszkeség tölt el bennünket. ha Petőfibányára, a sikerrel megnyert nagy széncsaták színhelyére gondolunk. Nem kevésbbé büszkék erre maguk az itteni bányászok. Valóságos hősöket szállított le a kisvonat egy-egy műszak előtt a föld gyomrába, s azok ott megmutatták, hogy mit kell tenni és mit tudnak tenni a III. pártkongresszus előtti napokban. A termelés grafikonja naponként 110—115 százalék fölé emelkedett és ezzel együtt nőtt hírnevük is. Nem csökkent a versenykedv a kongresszus utáni napokban sem mert a bányászok legjobbjai elhatározták, hogyha a kongresszusi zászlót nem is sikerült megszerezni, majd megszerzik a minisztertanács és a SZOT zászlaját á féléves tervük sikeres teljesítésével. Érdemes megnézni, hogyan áll most ez a verseny és a termelés Petőfibányán. Az igazat megvallva, nem a legjobban. Az a Petőfi-altáró, amely nemrég napi 110—115 százalékkal dicsekedhetett. most például e hó 12-én 103 2. 14-én 99.3. 15-én 102.8, 18-án 81.3 százalékos napi teliesítménut tudott felmutatni. nem is beszélve a magas önköltségről. Mi ennek az oka? Valamelyik nap a leszállás előtt az egyik bányász, Fábián Bertalan csak úgy csendesen megjegyezte, hogy télen olyan sokan voltunk, hogy alig fértünk be a népesbe, most meg csak itt-ott lézeng néhány ember. Valóban igaza van és megjegyzése kicsiben tükrözi azt a helyzetet, ami már körülbelül a hónap eleje óta Petőfibányán van. Sok a hiányzó, a megengedett három százalékkal szemben 8.7 szézalékra rúg számuk: 16-án például 110-el kevesebb bánt/ász ragadott csákányt, de nem ritka a napi 140 hiányzó sem. Kik ezek a hiányzók, s milyen ürüggyel maradtak távol? A hivatalos kimutatás szerint táppénzes betegek a gyakorlat szerint legtöbbnvire álbetegek, akik a táppénzt felszedik, s közben odahaza földjeiken kapálnak Vannak akik mén ennél is rosszabbak, mert a kocsmában töltik idejüket. Június 16-án a Pe- tőfi-altárón 26 ilyen csellengő embert találtak. Árvái József és öccse, László tekézéssel tölti idejét, nemkülönben Galcsik József is KotnWő Frnő netnfi- bányai lakos, többszöri felszólításra sem volt hajlandó elhagyni az italmérést A hatos kockaházban lakó Jónás Józsefet lakásépítés közben találták a szakszervezetek társadalmi ellenőrei. Még súlyosabb Sándor Gábor apci lakos esete, aki két heti ..betegeskedés” után újra műszakba ment. de már akkor kijelentette társainak, hogy „jól dugjátok el a csákáni/oma* mert csak két hét múlva jövök újra.” NEM JOBP a helyzet a rózsái IX-es aknán sem. A társadalmi ellenőrök elmentek Hegyi Ferenc táppénzes beteg lakására és ott zárt ajtókra találtak. Csupán 10 éves kislánya volt otthon, aki elárulta, honv apja kiment egy kicsit a határba segíteni. Az is gvakori eset Rózsában, hogy a községből asszonyok kapával és boroskulaccsal a kezükben mennek munkást toborozni a legényszállókba. Az olyan fiatalok azután, mint Bata Gyula és társai készséggel elmennek kapálni, fáradalmaikat pedig műszak alatt pihenik ki. Mindez csak néhány példa, hosszú oldalakon keresztül lehetne sorolni a hasonló eseteket. A jogtalanul felszedett táppénzek naponként is súlyos ezreket tesznek ki. A hiányzások következtében a bányában igen rossz a helyzet — panaszolja Póczos Ferenc vájár. Egy fronton, ahol 22 embernek kellene dolgozni. így az ötösön is, csak 8—10 ember van. így felére csökken a front fejtési sebessége, s ez nem bírja el a nagy nyomást, az ácsolatúk összetöredeznek, a fülkék beszakadnak és mindez te+emes bányafenntartási költséget okoz. így bizony nem lehet az önköltséget csökkenteni. Nem panaszkodhatnak a bányászok az egészségtelen munkakörülményekre sem, hiszen ez a modern bánya korszerű védőberendezésekkel rendelkezik. Az esetek többsége azt bizonyítja, hogy a hiányzási láz fő oka a kapálás. Természetesen az helyes is ha valaki munkája mellett földjét is megműveli, de nem úgy, hogy közben az államot becsapja. A felsoroltakon kívül szép számmal vannak olyanok, akiknek szintén földjük van és mégsem hiányoznak. Ilyen például Nagy Lajos hollókői lakos, aki a következőket mondja: „Nekem két hold földem van, kapálni valóm is akad bőven, de ezért mindig rendesen eljárok munkába." Talán a szabadságát használja fel az otthoni munkára? Szó sincs róla, a szabadság kell pihenésre. .Amíg én a bányában vagyok, addig a feleségem elvégzi a kapálást. Semmiképpen sem helyeslem az álbetegek és táppénzcsalók tetteit. Helyettük most nekünk kell többet dolgozni, sőt még szabadságunkat sem tudjuk most kivenni miattuk, mert kevés az ember.” Nemcsak Nagy Lajosnak, hanem Szabó Jánosnak és több bányásztársának is hasonló a véleménye. SZÁMÍTSUK KI a mulasztásokból adódó károkat. Személyenként öt köbméter szén termelését számítva, 150 hiányzó esetén egy nap alatt 750 köbméterrel kevesebb szén lát napvilágot. Ez a mennyiség egyenlő 187 család egész évi szénfogyasztásával, s minden nap 187 család évi tüzelőmennyisége vész kárba. A dolgozók egyéni érdekeit nézve sem kifizető az üzlet. A leleplezett álbetegek igazolatlan mulasztása nyomán elesnek a táppénztől, a napi keresettől, a hűségiutalomtól, felére csökken a ruha- és az illet- ményszén-járandóság, sőt még az étkezési pénz is megcsonkul. Mindamellett pedig ami a legfontosabb — a becsü'et. Petőfi- bánya bánvászai pedig büszkék a becsületükre, melyet most szép eredményeikkel öregbítettek. A becsületes többség nem nézi. s nem is nézheti jószemmel azt. hogv egvesek betegségük ideje Matt a határban dolgozzanak, “s ezzel hátráltatták a gvo^vu- lást, vagy betegséget színlelve, jogtalanul szedték a táppénzt. Az is megengedhetetlen, hogy többen megfélemlítés útján "karnak táppénzes állományba kerülni Dr. Oswaldot, az altáró fiatal üzemorvosát, a tapasztalt táppénzcsalók ravaszsággal, vsgv egyenesen fenyegetőzéssel megfélemlítik és 6 így sokszor keresőképesség esetén is kiállítja a táppénzhez szükséges igazolást. Az apci lakosok nagy előszeretettel keresik fel a községben működő Szálka József orvost, mert ő kissé elnéző, nála könnyen lehet igazolványt szerezni. Elnéző magatartására jellemző az a tény. hogy amikor a közelmúltban dr. Szálka egyik kartársát helyettesítette, két hét alatt 38-ról körülbelül 180-ra ugrott fel a betegek száma. Feltétlenül szükséges, hogy a Megyei Tanács Egészségügyi Osztálya haladéktalanul javítson az itteni állapotokon. A PART és a szakszervezet, valamint a vállalat vezetősége csak későn ébredt rá erre az alapvető hibára, késtek az intézkedései, s így a javulás üteme még igen lassú, alig észrevehető. A szakszervezet részéről társadalmi ellenőrök állottak munkába az álbetegek leleplezésére. A vállalat vezetőszervei hasonlóképpen kevés gondot fordítottak az új bérezési rendszer megértetésére, s így a meg nem értés a dolgozók munkakedvét csökkenti. Az új bérezés szerint nem fizetnek külön a kitermelt szénmennyiség és külön a fenntartási munka után, hanem a végzett fenntartási munkákat átszámítják szénbe, s ezután fizetnek. Ezzel egyáltalán nem csökken a keresetük, mint ahogy çzt a XII-es és a Xl-es aknai tapasztalat is bizonyítja. Az új bérezés bevezetése után 50 forintról 53.70 forintra emelkedett az egy vájárra eső átlag- kereset műszakonként. Természetesen sok hibát követnek el most a munkaátvevők, akik a béralaptúllépéstől félve, a fenntartási munkák járandóságát nem akarják elszámolni. A közel egy éve megjelent kormányprogramm a dolgozókkal való még emberségesebb bánásmódot, a különböző büntetések elengedését tűzte feladatul. Sajnos, ezt sokan félreértik, és azt a helytelen következtetést vonják le. hogy most már mindent szabad. Nem! Pártunk és kormányunk politikája megköveteli a törvényességet, szép szavakkal, baráti hangon, de ha a helyzet úgy kívánja, akkor a törvény szigorával is. Pártunk III. kongresszusán sok szó esett a munkafegyelemről, s többek között ezeket mondotta Rákosi elvtárs erre vonatkozólag: „Ideje végetvetni e tűrhetetlen I állapotnak, ideje, hogy a kom-1 munisták, s általában a gazda-1 sági vezetők — nagyok és kicsinyek egyaránt — a dolgozók tömegére támaszkodva szigorú rendet és fegyelmet teremtsenek a termelésben." PETÖFIBANYA jelenleg legfontosabb feladata tehát a munkafegyelem megszilárdítása. Munkafegyelem nélkül, amint láthatjuk is. csökken a termelés, emelkedik az önköltség, ami éppen nem egyezik a pártkongresszus határozataival. Nem hihető — és nincs is így — hogy azok a petőfibányaiak, akik a kongresszus előtt országos hírnévre tettek szert, most ne harcolnának a kongresszus határozatainak megvalósításáért. Mi ismerjük jól a petőfibányaiakat, tudjuk, hogy elhatározásuk és akaratuk a bányászakarat, mindenre képes és ezzel az akarattal, a kommunisták és tömegek mozgósításával kijavítják botla- dozásukat és nem a lógósok magas százaléka, hanem a szilárd munkafegyelem lesz Petőfi- bánya egyik legfőbb erénye. Ilyen körülmények megfelelő alapot adnak arra, hogy elnyerhessék a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Császár István Megünnepelték az Egri Lakatosárúgyár dolgozói államosításuk ötéves évfordulóját öt esztendővel ezelőtt 1949 júniusában, a dolgozók kérésére államosították az amúgy is ipar nélküli Éger egyik legkisebb üzemét, a Lakatosáru- gyárat. Az eltelt öt esztendő alatt nemcsak Eger ment jelen- t s fejlődésen keresztül hanem külső és belső képében óriásit változott az államosított La- katosárusvár is. Uj, nagyteljesítményű gépek — köztük kitűnő szovjet gvártmányok — egész sora segíti hónapról hónapra a terv túlteljesítésében az itt dolgozókat. Az államosítás ötödik évfordulóját bensőséges keretek között ünnepelték meg a gyár dolgozói, az elmúlt hét szombatján. Megjelent az ünnepségen a mérvéi pártvégrehajtóbizottság képviseletében Sallós Gvula elvtárs, a megyei párt- bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának képviselője, valamint a Szakszervezetek Hevesmegyei Tanácsa és a városi tanács képviselői. Az ünnepi beszédet Németh Tibor igazgató mondotta, aki rövid visszapillantást vetett az elmúlt öt esztendőre s bejelentette, hogy a gyár dolgozói a kongresszusi verseny után most a vártkongresszus határozatainak végrehajtásáért harcolnak, s ebben a harcban már teljesítették az élüzem cim elnyerésének feltételeit. Az ünnepi beszédet kultúrműsor követte, melyen a gyár tánc- és színjátszócsoportja lépett fel. A kultúrműsor után az üzem dolgozói közös vacsorán vettek részt. A ifit meséje métái is bites A nehéz munkában eltöltött hét után, a pihenés vágyával teszi le szombat délután a bányász a csákányt, a földműves a kapát, ezzel az érzéssel állítja le a traktoros pöfögő gépét, ezzel a gondolattal szolgálja ki az árus az utolsó vevőt, s indul többezer ember megyénk gyönyörű tájaira, fürdőhelyeire. Alkotmányunk biztosítja minden dolgozónak az üdüléshez, pihenéshez való jogát. Megyénkből többezer ember pihen a Balaton partján, de még több azoknak a szalma, akik hétről hétre felkeresik a Mátra és a Bükk festői tájait, Forog a körhinta az egri strandon. Kicsik, nagyok reggeltől estig zsúfolásig megtöltik a medencét, s élvezik a ragyogó nyári napsütést. Milyen jót esik az úszás, fürdőzés után kiütni a napra, s jó barnára süttetni a bőrt. Persze van, akinél ez vörösre sikerűi torkerékpárok, teherautók, egyszerű parasztszekerek visszafogott lovakkal. Borsodból, Pest megyéből, vagy éppen Budapestről épp olyan természetességgel rándulnak el ide, mint Egerből, vagy Bélapátfalváról. A /magasra szökő viz fehér követ rak le a vájuszerű vezeték falára, s zuhogva ömlik a nagy medencébe. Itt is tömve, zsúfolva, különösen vasárnap, minden tenyérnyi hely. A Mátra északi lejtős oldalán, sűrű fák lombjai között méltóságteljesen áll Parádfürdő régi kastélya. gyógyfürdőit, t nevezetes városait. Nemcsak természeti kincseiről, szőlőjéről, boráról, erdő- koszorúzta hegyeiről, hősi múltjáról híres a mi megyénk, hanem a bor megyéje, — vizéről is. Autó- és motorkerékpárkaravánok róják az országutat, Bükkszék, Párád felé, autóbuszok, vonatok ontják az utasokat Egerbe, mert strandja országos, sőt szerénytelenül megállapíthatjuk, világhírű is. Itt a nyár, öröm a fürdés a hevesmegyei gyógyvizekben, Az egri strand süllyesztett, erősvízi sziklaforrása jóleső keménységgel döngeti az elernyedt izmokat. melyek gyógyulást adnak a betegnek, felüdülést az elfáradt- nak. Az egri strandfürdő egy- egy vasárnapján egyszerűen nem lehet beférni a vízbe. A strandfürdő bejárata előtt autóbuszok, személykocsik, motorkerékpárok egész hadserege. Szinte minden négyzetméter foglalt a vízben, szárazon egyaránt, a levegőt betölti a vidám zsivaj, a hangszóró szokásosan érthetetlen bömbölése. S így megy ez nap, mint nap, de nemcsak a strandfürdőn, hanem a versenyuszodában is. Bükkszékre éles kanyarral, meredeken zuhan le az út, itt suhannak el egymásután a moSokan keresik fel a bükkszéki gyógyfürdő meleg, gyógyhatású vizét. Amikor kijövünk a vízből, valósággal fehér, sóréteg borítja a testet. Itt lehet aztán hamar lebarnulni, de hamar meg ts gyógyulni. A Mátra lábánál, erdőkoszorúzta dombok között fekszik Párád gyógyfürdő. Vize hideg, de üdítő, » levegője valósággal csodát művel a városi ember tüdejével. A múltban az egyszerű ember itt zárt kapukra talált, csak a grófok, bárók, földesurak voltak hivatalos vendégek . i Parádfürdő régi kastélyával, s kastélyában új embereivel, modern szanatóriumával, erdőkoszorúzta vidékével, a szomszédos Mátrával, s nem utolsósorban friss, hegyi- kristály vizével ezreket vonz egy-egy idényben. Széles, aszfaltozott útján, az öreg fák alatt, bővizű strandfürdőjén egyformán vidám, víg az élet, — szórakozik, pihen itt a Mátra tövében dolgozó népünk,
