Népújság, 1954. június (43-50. szám)
1954-06-24 / 49. szám
Vilas proletárjai egyesüljetekf NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 JUNIUS 24. CSÜTÖRTÖK. A vezetés megjavításával a termelékenység fokozásáért A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa hosszú időre előre megszabta az egész népünk előtt álló legfontosabb feladatokat, leszögezte, hogy most az elsőrendű tennivaló: az egész társadalom növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. Nagy jelentőségű, egész népünk életét szebbé, gazdagabbá formáló határozatok születtek ezen a kongresszuson — csakis a dolgozó népen múlik, hogy a határozatokból most eleven valóság váljék. A falu dolgozóin, hogy minél kisebb szemveszteséggel takarítsák be az idei termést, hogy a gép alól teljesítsék gabonabeadásukat, az üzemek dolgozóin, hogy teljesítsék a terveket, olcsó, jóminöségű árut adjanak az országnak. Teljesítsék a terveket üzemeink! — ez azonban még nem minden, „ ... munkásosztályunk, dolgozó népünk élet- színvonalának következetes, állandó, rendszeres emelése csakis abban az esetben lehetséges, ha a jelenlegihez képest fordulatot érünk el a munka termelékenységének emelése, az önköltség csökkentése, a minőség megjavítása és a termelékenység terén” — mondotta Gerő elvtárs a kongresszuson. S ez így van. A tervteljesítés egymaga nem old meg minden problémát, nem közömbös, hogy az előírt tervet, vagy éppen a túlteljesítést milyen munkáslétszámmal, milyen bérgazdálkodással érték el üzemeink. Félsiker, látszatsiker az, ha a megengedettnél magasabb létszámmal, béralaptúllépéssel teljesítik, vagy teljesítik túl a tervet. Mondhatnánk: amit nyertünk a réven, leadtuk a vámnál. A legfontosabb, a legdöntőbb feladat most ipari üzemeinkben a termelékenység fokozása, az egy főre eső termelés jelentős megemelése. Rögtön hozzátehetjük: „Nem elegendő nekünk, ha néhány hónapon át újból emelkedik a munka termelékenysége. El kell érnünk és el is fogjuk érni, hogy a munka termelékenysége állandóan, rendszeresen, folyton-folyvást, visszaesés nélkül emelkedjék”. (Gerő elvtárs kongresszusi felszólalásából.) Ezért kell harcolnia minden vezetőnek, minden dolgozónak, elsősorban is minden kommunistának. Meg kell mondanunk, hogy a mi megyénkben, éppen a Iegjeleptősebb ipari üzemekben igen alacsony az egy főre eső termelés értéke. Emiatt aztán gyakori a béralaptúllépés, magas az önköltség — drága az előállított termékek ára. Melyek azok a feladatok, amelyeknek megoldásával, ha nem is egyik napról a másikra, de viszonylag mégis gyorsan emelni tudjuk a munka termelékenységét, ezáltal csökkenteni az önköltséget, s nem utolsó sorban emelni népünk életszínvonalát? A pártkongresszus világos utat jelölt meg ezen a téren. Ez elsősorban is a vezetésen, a vezetés módszerein múlik Petőfibánya vállalat azért tudta határidő előtt befejezni féléves tervét, azért emelkedett itt a munka termelékenysége is, mert a gazdasági vezetők jól szervezték a munkát, gondoskodtak a helyes és tervszerű anyagellátásról, a gépek jó karbantartásáról, megfelelő munkahelyről — biztonságos, nyugodt, előrelátó munkalégkört teremtettek. Természetesen ez egymagában még nem lett volna elegendő. Hatalmas segítséget adtak ehhez a kommunisták, az újjászervezett aknapártszervezetek, melyek élénk figyelemmel kísérték a termelékenység alakulását, a DISZ és a többi tömegszervezet, karöltve a párt népnevelőivel, széleskörű felvilágosító munkát végeztek, s a kongresszus határozatainak megmagyarázása mellett mozgósítottak a megjelölt feladatok végrehajtására is. Erre volna szükség továbbra is, mikor az utóbbi napokban bizonyos visszaesés tapasztalható. Részben, vagy csak alig voltak tapasztalhatók a petőfibányai jó módszerek Egercsehibányán, a Bélapátfalvi Cementgyárban és még néhány jelentős üzemünkben. Ezekben az üzemekben egyrészt a gazdaságvezetés nem megfelelő színvonala, másrészt a tömegek megnyerésének hiánya tervlemaradáshoz, a termelékenység egy szinten való maradásához, nem egyszer süllyedéséhez vezetett. Petiig éppen a közelmúltban lezajlott kongresszusi verseny mutatta meg, hogy a munkásosztály lelkesedése, öntudata, szervezett munkája hegyeket képes megmozgatni. A feladatoknak a dolgozók ezrei számára való megmagyarázása, a nagy célokra való mozgósításuk nélkül szó sem lehet bármiféle eredményről a termelékenység fokozása terén. Ez most pártszervezeteink, tömegszervezeteink legfontosabb napi munkája. Nem beszélhetünk a termelékenység emeléséről úgy, hogy ne beszéljünk a munkafegyelemről. Ez a kettő oly szoros egységben van egymással, hogy az egyik a másik nélkül elképzelhetetlen. Most, a nyári hónapok alatt különösen sok baj van ezen a téren. Sok a kimaradás, igazolatlan mulasztás, még az olyan élenjáró üzemben is, mint Petőfi- bányán. Az helyes, hogy a bányász, vagy a cementgyári munkás kis földiét is meg akarja művelni, de az már semmiképpen sem, hogy minden bejelentés nélkül, egyszerűen feléje sem néz üzemének, nem hajlandó helytállni a munkapad mellett, vagy a szénfal előtt. Kettős feladatot vállalt — nem erőltette ezt senki rá — most teljesítenie is kell mindkét feladatát: darabka földje gondozását — családja segítségével — üzemi terve teljesítését — a maga erejével. Ezt kell megmagyarázni népnevelőinknek minden egyes földdel rendelkező munkásnak. Ez azonban a munkakerülők egyik tábora csak. A másik rész, egyes megalkuvó gazdaságvezetők jóvoltából, a szabadságot szabadosságra, a pénzbüntetés eltörlését, a törvényességgel való visszaélésre felváltva, részegen megy munkahelyére, kimarad, elalszik munkaközben, egyszóval lazítja a fegyelmet, fékezi a tervszerű előrelátó munkát. Az ilyenekkel szemben — ha a jó szó nem használ — kemény Gondos munkával kötöznek a gyöngyösi Borforgalmi Vállalat szőlőjében Város a faluért — falu a városért Üzemeink jelentik a félévi tervteljesítésről A Gyöngyösi Szeszipari Vállalat dolgozói a kongresz- szusi verseny eredményeképpen e hó 18-án este sikerrel, 100.2 százalékra befejezték féléves tervüket. A Téglagyári Egyesüléstől jelentették, hogy az Egyesülés június 20-án befejezte féléves éPetett-téglagyártási tervét, sőt 95 ezerrel több téglát gyártott. Nyerstégla gyártási tervüket pedig 25-re befejezik. Kétezer tonna szenet adott Petőfibánya félévi tervén felül Petőfibánya aknaüzemeinek bányászai, amikor átvették a III. pártkongresszus elnökségének dicsérő oklevelét, megfogadták: „Továbbra is határtalan lelkesedéssel és szorgalommal harcolunk a több és a jobb szénért, pártunk politikájának maradéktalan megvalósításáért.“ ígéretüket betartották, mert június 5-én Petőfi al- táró. 10-én a szűcsi Xl-es, 15-én pedig a gyöngyösi XII-es aknaüzem bányászai jelentették, hogy felszínre küldték az utolsó tonna szenet is, mely félévi tervük teljesítéséből hiányzott. Pénteken délután 5 órakor újabb, s egyben a legnagyobb győzelmet jelentették a bányából: ezen a napon délután 5 órakor teljesítették jel- évi előirányzatukat és a naptárt 10 nappal megelőzve, hoz záfogtak a II. félév teljesítéséhez. A nagyszerű győzelemről érkezett hír gyorsan szállt szájról-szájra a bányákban, de a munka nem állt meg, hogy június 1-ig 50.000 tonna jóminőségű szénnel teljesítik túl I. félévi tervüket. Ebből péntek délután 5 órától szombat reggel 6 óráig 2180 tonnát küldtek felszínre. A túrkevei Vörös Csillag termelőszövetkezet segíti a na gyrédeieket A túrkevei Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai is értesültek a nagyrédei árvíz pusztító munkájáról. Elhatározták, hogy amivel tudnak, ők is segítségükre sietnek a szomszédos megye árvízkárosultjainak. Vasárnap, amikor egész nap folyt a helyreállítási munka, teli zsákokkal megrakott teherautók gördültek be Nagyréde község főutcájára. Kedves vendégek, a túrkevei Vörös Csillag tsz tagjai jöttek a szállítmánynyal. Tíz mázsa búzát hoztak magukkal, hogy megsegítsék azokat, akiknek terménye kárbaveszett az árvíz következtében. A község dolgozó parasztjai nagy szeretettel vették körül a tsz küldöttségét, mely meleg testvéri szavakkal adta át a gyorssegélyként hozott gabonát. A Vörös Csillag tsz küldöttsége megígérte, Ihogy a jövőben is segíteni kívánja az árvízkárosultakat. A hét közepén tíz anyasertést és 200 baromfit visznek a kárbaveszett állatállomány pótlására. Az árvízkárosultakból bizottság alakult Nagyrédén, mely elosztja majd a túrkeveiek gyorssegélyét az arra rászorulóknak. Béketalálkozó lesz a Tiszaparton Heves község és a járási békebizottság, valamint a kiskörei tanács rendezésében július 4-én. Kiskörén béke-nagygyűlés lesz, országos állat- és kirakodó- vásárral egybekötve a Tisza- partján. A megyei tanács kereskedelmi osztálya körülbelül két és félmillió értékű ruházati cikket, kétmillió forint értékű vegyes (mezőgazdasági, háztartási és edény) iparcikket és egymillió forint értékben élelmiszert biztosít erre az országos viszonylatban is első ilyen béke- találkozáson részvevő dolgozók számára. A vásárt délelőtt 9 órakor az Országos Béketanács kiküldötte nyitja meg. A dolgozók szórakoztatásáról egésznapos kultúr-, sport- és egyéb szórakoztató műsorokkal gondoskodik a vásár rendezősége. A különlegesen elkészített halételeket a tiszai halászszövetkezetek biztosítják, lacikonyhák és borkóstolók lesznek. Heves megye és az ország egyes vidékeiről külön vonatok és busz-járatok indulnak és szállítják a dolgozókat a tiszaparti vásárra. Értékes vallatások — A HATVANI CUKORGYÁR Célgazdasága értékes vállalást tett az aratás, cséplés sikeres elvégzése érdekében. Vállalták a többek között, hogy a kezdéstől számított nyolc napon belül befejezik az aratást. — A HATVANI PETŐFI TERMELŐSZÖVETKEZET ígéretet tett, hogy a multévi 10 százalékkal szemben, az idén 5 százalékra csökkenti a szemveszteséget, gabonabeadásukat közvetlenül a cséplőgép alól teljesítik. (Kollár Ferenc.) Néhány nap és megkezdődik az aratás Heves megyében A kedvező időjárás hatására, különösen a megye déli részén sárgulnak már a gabonatáblák. Előreláthatólag e hét végén, vagy a jövőhét elején, először a hevesi, majd pedig a hatvani járásban megkezdődik az ősziárpa és rozs aratása. Két hét múlva aratnak már az egész megyében. Az eddigi megállapítások szerint, a tavalyihoz hasonló, jó közepes termést ígér a gabona, különösen a tavasziárpa fejlődött igen szépen a tavaszi esőzések és a közelmúlt erős napsütései hatására. Traktorosok versenye Néhány nappal ezelőtt közöltük Hergert Ferenc, káli traktoros aratási, cséplési versenykihívását. Most levelet hozott a posta szerkesztőségünkhöz, melyben Tóth László egri traktorista bejelentette csatlakozását a versenykihíváshoz, sőt még meg is toldotta. A kihívásban vállalt 140 százalék helyett 150 százalékra teljesíti cséplési tervét, melyet augusztus 20-ra befejez, ugyanakkor a szemveszteséget 1.5, az üzemanyagío- gyasztást 95 százalékra csökkenti, Az éves terv sikeréért harcol a gyöngyösi XII-es akna A nemrég lezajlott nagyjelentőségű III. pártkongresszus határozatai áthatották a gyöngyösi XII-es akna minden dolgozóját és ennek a szellemében indultunk harcba féléves tervünk sikeréért. Mi, bányászok jól tudjuk, hogy népgazdaságunknak menynyire szüksége van a szénre, iparunk kenyerére- Harcunk nem volt eredménytelen; a párt irányításával, a szakszervezet támogatásával, a műszakiak és a dolgozók odaadó munkájával a kongresszusi versenyben 109.7 százalékot értünk el és 516 köbméter fát takarítottunk meg, ami hozzájárult az önköltség csökkentéséhez. Féléves tervünket e hó 13-án reggelre befejeztük és a félév végére 11.750 tonna szenet tudunk termelni népgazdaságunknak. További feladatunk, hogy a kongresszusi verseny lendületével harcoljunk az éves terv sikeres befejezéséért. Ezért megindítjuk a frontok közötti versenyt. A versenyben a DlSZ-iíjúság vállalta, hogy mindenhol élenjár a tervteljesítésben. Üzemünk dolgozói versenyre hívták Petőíi- bánya Vállalat összes üzemét az éves terv sikeres befejezése érdekében. Mindez azt mutatja, hogy továbbra is él a versenyszellem. Ezt bizonyítja e havi tervünk II2.4 százalékos teljesítése is. Legjobbjaink közé tartozik Hendrik András csillés, Szécsényi Ferenc, Kranczlcki Jenő, Kiss András, és Batri Ferenc vájárok, de rajtuk kivü! még sokan teljesítik százszázalékon főiül tervüket. Bízunk abban, hogy az éves terv sikeres befejezéséért indult versenyünk nem le« hiábavaló. Édes Gyuláné Gyöngyös, XII-es akna Mozgóbolt a verpeléti határban Aki a határt járja, láthatja, hogy mindenhol nagy szorgalommal folynak a nyári mező- gazdasági munkák. A határban dolgozóknak bizony jólesik munka közben egy pohár sörrel, vagy málnaszörppel enyhíteni szomjúságukat, ugyanígy jólesik, hogyha a dohányos ember cigarettát vehet munka közben is. Mindezért azonban nem mehet az üzletbe, mert az távol van. Megyénk földműves szövetkezetei változtatni akarnak ezen a helyzeten, s elhatározták, hogy 50 földművesszövetkezet mellett létesítenek mozgóboltokat, amelyek kapálás, aratás idején künn a határban felkeresik a dolgozó parasztokat. Hűsítő italokat, szendvicseket, néhol fagylaltot is visznek, de nem hiányzik készletükből a cigaretta, gyufa, kaszafenő, tű, cérna, újság, cukorka stb. sem. Aratásra tervezték a mozgóboltok létesítését, de több helyen, így Verpetéten máris üzembe helyezték ezeket. Más helyeken pedig szorgalmasan folynak az előkészületek. Akarva, nem akarva a múlt jut eszébe ilyenkor az embernek, amikor ilyesmiről szó sem lehetett és a határban dolgozók csobolyóból itták az egészségre ártalmas, sokszor rossz vizet. Ahol a mozgóbolt sem kielégítő, különösképpen a tanyavilágban, ott a tanyaközpontokon kis boltot nyitnak, így például Olga- majorban, Hatrongyoson és Fogaspusztán. Mindezek elősegítik a nagyobb termésért folytatott harcot és szorosabbra fűzik a dolgozó parasztság és a kereskedelem kapcsolatát. eszközökkel kell eljárni gazdasági vezetőinknek. Az „új szakasz” nem a lógás, a büntetlen visszaélések, hanem a még fegyelmezettebb, még erőteljesebb és eredményesebb munka „szakasza”. Aki ezt nem hajlandó megérteni, aki magatartásával szembeszegül a párt, a kormány életszínvonalat emelő politikájával — az kétségtelenül megérdemli a büntetést. Nincs helye itt megalkuvásnak, az üzemek igazgatói ezen a területen is legyenek valóban igazgatók, felelős vezetők. Nagy célokat tűzött elénk a párt, s megadta a cél eléréséhez szükséges eszközöket, fegyvereket is. Forgassuk bátran és kitartóan ezeket a fegyvereket, nem kisebb tét a győzelem bére, mint egész népünk életszínvonalának további emelkedése, ragyogó jöjrijnk biziqsitás-a.