Népújság, 1954. június (43-50. szám)
1954-06-20 / 48. szám
2 NÉPÚJSÁG 1954 június 20, vasárnap. „A VERSENY SZÁRNYALJON TOVÁBB“ JjruÁM* « (Eger gyönyöruszén kertjében, a Népkertben az anyák gyermekeikkel munka után pihenni járnak. \z anyák pihennének, a gyerekek játszanának, ha . . . a többit a kép mondja el.) Motor- és kerékpárverseny a Népkerti „Millenárison'*. ★ Meddig vár még a herédi tanács a mezőn lévő kutak rendbehozásával? A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa nagy jelentőségű esemény volt az egész magyar dolgozó nép életében. Jelentőségét nemcsak a beszámolók, a vita és a határozatok adták meg, hanem az a ténykedés is, ami a viták után következik. A kongresszus megvilágította a dolgozó nép célját, törekvéseit és egységes programmá kovácsolta össze. A kongresszuson a dolgozó nép együtt tárgyalt vezetőjével, a párttal. A kongresszus alatt, amely a szocialista építő munka sikeres továbbviteléről, a nép jólétéről tárgyalt, dolgozóink nagy gonddal és erőfeszítésekkel dolgoztak azon, hogy a párt akarata, a nép jólétének fokozása valósággá váijék. A párt kongresszusa válaszolt a nép legfőbb kérdéseire, tanácskozásában felölelve az építőmunka, a társadalmi élet minden területét, s a nép most válaszol a pártnak. A párt megmondta a kongresszuson, mit akar tenni jobb életünkért, mi a munka frontján adjuk meg válaszunkat, mert tudjuk, hogy rajtunk múlik saját boldogságunk. A kongresszuson kitűzött nagyszerű céloknak alapos ismerete fokozza dolgozóink igényeit saját munkájukkal szemben, még gondosabban fogják kutatni és kell, hogy kutassák, hogyan lehet anyagot és időt megtakarítani és hibátlanul többet termelni. Ahogy az igazi hazafiság kifejezője a cselekvés, a tett, úgy üzemünk dolgozói hazaszeretetének egységes kifejezője az a tény, hogy a kongresszust verseny ideje alatt igen szép eredményeket értünk el. Már a kongresszus alatti események és az azóta eltelt napok is fényesen bizonyítják, hogy dolgozóink hatalmas többsége megértette ezt, dolgozóink jobb munkával válaszolnak a kongresszus határozataira. Kell-e fényesebb bizonyíték erre, mint például a cukorrakodók 161.9. vagy a tömegáru dolgozói 215.1. a villanyszerelők 149.3, a kőművesek 125.1 százaléka június első dekádjában. ami terven kívül mészégetés- ből és lisztcukor őrlésből adódik. Pektin üzemünk dekád- tervét 108.20 százalékban teljesítette. Hogy ezt az eredményt elérhettük, annak köszönhető, hogy üzemünk dolgozói egy emberként álltak ki a terv maradéktalan teljesítése érdekében. Helyesen és jól megértették pártunk politikáját, melyre különösen a III. pártkongresszus hívta fel figyelmünket a selejtmentes munkára, az önköltség csökkentésére. Példaképül állíthatjuk a selejtmentesen dolgozó Peszleg-brigád tagjait, a villanyszerelőműhely dolgozóit. A kongresszus világos útmutatásai hasonló kezdeményezésre lelkesítették a Cukorgyár, Konzervgyár és pektin üzem dolgozóit is. És éppen erre buzdítja a szakszervezetekben és üzemünkben dolgozó párttagokat, amikor feladatunkká teszi, hogy az eddiginél hatványozot- tabb erővel álljanak a munka- verseny élére. Mutassanak mindenütt példát, különösen támogassák a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a takarékosságra irányuló kezdeményezéseket, így elérhetjük és el is kell érnünk, hogy ne következzék be egy percnyi hanyatlás sem. A verseny szárnyaljon tovább, csakúgy, mint a kongresszus előtt és alatt. A kongresszus tanításainak eredményeként bizonyára mind többen és többen megértik üzemünk dolgozói közül, hogy a termelékenység és az önköltség ügyének középpontba állítása eszköz, amely a nagy célt, a dolgozók jólétének fokozását szolgálja. Éppen az ilyen és ehhez hasonló ezernyi összefüggés megvitatása most az egyik fő feladat. „A mi munkásosztályunk — mondotta Rákosi elvtárs a KV beszámolójában — a termelésben, a munkaversenyben csodákat tud művelni, ha lelkesítjük és támogatjuk kezdeményezéseiket, találékonyságát, megmutatjuk az összefüggést, mely mindennapi egyszerű munkája s a szocialista jövő nagy célkitűzései között fennáll.“ Örökre emlékezetesnek kell lenni annak a napnak, melyen pártbizottságunk, járási és városi pártbizottságunk értékelve megyénk üzemeinek teljesítményeit, amikor is a megyei pártbizottság elismerő oklevéllel, a, járási pártbizottság kongresszusi versenyzászlóval tüntette ki üzemünk dolgozóit. Olyan versenyszakasz betetőzése ez, melyben — a KV beszámolójának szavaival — munkásosztályunk, s vele kéz a kézben, műszaki értelmiségünk is hitet tett pártunk, kormányunk helyes politikája, népi demokráciánk mellett. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy dolgozóink tömegével hajtották végre a munkahőstetteket ebben a versenyben. Az első negyedév tornyosuló nehézségeivel szemben a szó legnemesebb érteleiében harcolni kellett a legkisebb sikerért is. Elvtársak! Azt kéri tőlünk a párt, hogy az elkövetkezendő időben, amikor a nagy kampány kezdetét veszi üzemünkben, akkor üzemünk kommunistái, de valamennyi dolgozója felelősségteljes, becsületes munkával harcoljon ki hasonló és szép eredményeket a kampány befejezésekor. S akkor büszkén jelenthetjük pártunknak, a Hatvani Cukorgyár dolgozói hozzájárultak az élet- színvonal emeléséhez. Előre a kongresszusi határozatok megvalósításáért. Kocsis József párttitkár, Hatvani Cukorgyár Diákifjúság napja Június 23-án, szerdán tartják meg Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban a diákifjúság nap ját. A középiskolás ifjúság egésznapos közös ünnepséget rendez, hogy ezáltal is közelebb kerüljön egymáshoz. Az iskolák DISZ-szervezetei igen készülnek, hogy a találkozó napját méltóképpen ünnepeljék. A délelőtti órákban a városok ifjúsága közös ünnepségen vesz részt és felvonulást rendez. Délután pedig közös sport- és kultúrműsorral szórakoztatják a tanuló ifjúságot. A diákifjűság napját az esti jelmezbál zárja be. HÍREK — A NOVAJI általánosiskolához az elmúlt héten állattani, földrajzi és fizikai felszerelés érkezett. Többek közt kitömött állatokat, ásványokat, szívó-nyomó kutat, radiátorokat is kaptak. (Daragó István.) — AZ EGRI IlI-as számú általánosiskola rajz- és szakköri kiállítást rendez június 23-ig bezárólag. A kiállítást reggel 9-től délután 2-ig lehet megtekinteni. — JÓL SIKERÜLT torna- ünnepély zajlott le az egri Vlll-as számú iskolában. Szabadgyakorlatok, szer- és ta- lajgyakorlatok, majd kézilabda váltották egymást. A szünetben gazdag büfé és hűsítő italok vártáik a közönséget, mely az áldozatkész szülői munkaközösség érdeme. — A NAGYTELEKI célgazdaság dolgozói versenyre hívták a célgazdaságok dolgozóit a nyári munkák időbeni elvégzésére. A dolgozók a városi pártbizottság zászlajáért, s az évi terv túlteljesítéséért versenyeznek.-------■ • ■ ------, ,Alkotó boldog ifjúság Ma, vasárnap délelőtt fél tizenegy órakor Egerben a Pedagógiai Főiskola dísztermében „Alkotó boldog ifjúság" címmel kiállítást rendez a DISZ-megyebizottság és a Megyei Tanács népművelési osztálya. A megnyitó beszédet Lehóczky Alfréd, a megyei DISZ-bizottság titkára tartja. A kiállítás — mely országosan első ilyen kezdeményezés — bemutatja Heves megye gyermekeinek, úttörőinek, tanulóifjúságának, üzemi fiataljainak és a dolgozó paraszt ifjúságnak felszabadult életét, munkáját. A kiállításon bemutatják Heves megye fiatal művészeinek munkáját is. Ezzel a kiállítással egybekötve a bukaresti Világifjúsági Találkozóról is mutatnak be képsorozatot. Évek óta vajúdó ügy Heréd községben a mezőn lévő községi kutak rendbehozása. Van ugyanis Heréd község határában öt kút, amely közül csak egy van használható állapotban. A többi kútgém, lánc, vödör, illetve tisztítás hiányában már évek óta használhatatlan. A dolgozó parasztoknak régi sérelme már a kutak használhatatlansága, 'amely még mindig nem nyert orvoslást. Pedig 1952 óta minden tanácsülésen felveti egyik, vagy másik dolgozó paraszt, sajnos az elnök csak helyesel, de nem intézkedik. Tavaly azzal érveltek a dolgozó parasztok előtt, hogy nem adott a megye, illetve a járás keretet. Ez körülbelül így is volt. Ma már kapott rá keretet, mégis tavasz óta egyik hónapról a másikra marad el a kutak rendbehozatala. Most azért nem csinálják, mert állítólag a KTSZ nem vállalja a tisztítást, önálló kúttisztítónak pedig „nem adhatják“. Megállt tehátm~ tudomány! Nem tudja a tanács, hogy most mit kell csinálni. Ide-oda tipeg, topog, tehetetlenkedik, az idő pedig halad. Lassan itt lesz az aratás és még mindig rosszak a mezőn lévő kutak. Mire vár tehát a tanács? Talán azt akarja, hogy mint tavaly, az idén is a kilométerekre lévő faluba járjanak az emberek, ha elfogy az ivóvizük? Ez minden időben, de különösen aratás idején erősen hátráltatja a munkát. Ugyanakkor rengeteg bosszúságot okoz a dolgozó parasztoknak, mely miatt bizony szidják a tanácsot. így aztán nem mélyül a tanács és a dolgozók közötti jó viszony, hanem ellenkezőleg. Pedig nyilván a tanács szeretné a jó tömegkapcsolatot! Ha valóban erre törekszik, akkor sürgősen orvosolja a dolgozó parasztok jogos sérelmét és még az aratás előtt hozassa rendbe a mezőn lévő kutakat. A dolgozó parasztok pedig őrködjenek a közös vagyon felett és ne engedjék, hogy (mint a múltban) bárki is jogtalanul eltulajdonítsa a kútfelszere- lést. Tatai József Heréd. Üzemünk, a Hatvani Cukorgyár június havi I. dekádját 242,8 százalékban teljesítette, megyei Lenin utolsó besssétlei és cikkei: a szocializmus felépítésének tudományosan megalapozott programúi ja V I. Lenin, a SZKP vezére • és a szovjet kormány feje, a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítója, 1922. végén és 1923. elején súlyos betegsége ellenére több beszédet mondott és cikket írt, amelyekben összegezte a proletárhatalom addigi eredményeit, s kidolgozta az elmaradott Oroszország élenjáró, erős, szocialista hatalommá való átalakításának tudományosan megalapozott Programm ját. A marxizmus nagyszerű továbbfejlesztését adták ezek a művek a szocializmus építésének időszakában, a tudomány fényével világítva meg a fejlődés addig járatlan útjait. Leninnek e művei közül különösen nagyjelentőségűek az 1923. elején írt cikkek. Lenin a szocializmus felépítése tervét a Szovjetunió akkori nemzetközi és belső gazdasági, politikai helyzetének elemzése alapján dolgozta ki. Lenin a nemzetközi helyzetet az „Inkább kevesebbet, de jobban“ című cikkében jellemzi. A nemzetközi helyzet legfőbb vonása, fejtegeti Lenin, hogy világméretekben kibontakozott a szocializmus és a kapitalizmus erői között az elkeseredett élet-halál küzdelem, amely harc kimenetelét végső soron az dönti el, hogy a forradalmi mozgalmakba olyan hatalmas országok dolgozói kapcsolódtak be, mint Oroszország, Kína, India, stb., amelyek a világ lakosságának többségét képezik. Ebben az értelemben a szocializmus világméretű végső győzelmének minden feltétele megvan és nem lehet kétséges, hogy ez a győzelem bekövetkezik. De a pártnak addig is olyan politikát kell folytatnia, hogy megőrizze a fiatal szovjet állam függetlenségét, elkerüljön minden háborús bonyodalmat. Hogy ez sikerül-e, azt a mindenkori erőviszonyok döntik el. Ezért a párt fő feladata az, hogy erősítse a szovjet hatalmat és sikeresen építse a szocializmust. \ belső helyzetet az jelle^ mezte, hogy az Október tüzében megerősödött és a győzelem eredményeképpen megszilárdult munkás-paraszt szövetség elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy leszámoljon az intervencióval és a belső ellenforradalmi erőkkel. Az imperialista hatalmaknak nem sikerült megsemmisíteni az első szovjet hatalmat, de az intervenció és a polgárháború olyan nagymérvű bomlást idézett elő az egyébként is elmaradott Oroszország gazdaságában, ami a szocializmus építését szörnyen megnehezítette. Akadályozta a szocializmus építését az a tény is, hogy bár szétzúzták a kapitalizmus erőit az országon belül, de még nem számolták fel. A burzsoázia szekértolói az országon belül és kívül, élükön a trockistákkal, a II. Interna- cionálé vezéreivel, azt hangoztatták, hogy ilyen viszonyok között nem lehet felépíteni a szocializmust. Arra hivatkoztak, hogy Szovjetoroszország- ban túlságosan fejletlenek a termelőerők, alacsony a dolgozók kulturális színvonala és, hogy a munkásosztály nem tudja a parasztságot a szocializmus útjára vezetni. A munkásosztály és a túlsúlyban lévő kisárutermelő parasztság ellentétei a proletárdiktatúra bukását fogják eredményezni. Lenin leleplezte a burzsoáziának e szószólóit és bebizoI nyitotta, hogy egyetlen szempont vezeti őket; hitetlenséget kelteni a szocializmus ügye iránt a munkásosztályban. Az igazság az — mutatott rá Lenin, „A szövetkezetekről“ című cikkében, hogy a Szovjetunióban minden feltétele megvan a szocializmus felépítésének. A proletárdiktatúra, a legfejlettebb politikai rendszer létrejötte lehetővé teszi, hogy a győztes munkásosztály a dolgozó parasztsággal karöltve, gyorsan felszámolja a gazdasági és kulturális elmaradottságot, a termelőerők rohamos fejlesztésén keresztül, amihez most már megvan minden lehetősége. Megvan minden feltétele annak is, hogy a munkás-paraszt szövetség a szocializmus építése idején a munkásosztály vezetésével tovább szilárduljon, hiszen a dolgozó parasztságnak is érdeke a mindenfajta kizsákmányolás és elnyomás felszámolása. A szövetkezetek az az út, amelyen keresztül a dolgozó paraszt bevonható a szocializmus építésébe. A párt előtt álló feladatok lényege abban áll — mutatott rá Lenin — hogy a munkás- osztály megőrizze vezetőszerepét a parasztság irányában és állandóan erősítse azt, mert a munkás-paraszt szövetség a proletárdiktatúra alapja. A munkás-paraszt szövet- ség megszilárdítása, a dolgozó tömegek bevonása a szocializmus építésébe anyagi érdekeltségükön keresztül, az a központi gondolat, amelyet Lenin állandóan hangsúlyozott, amikor tervét kidolgozta. Lenin programmja számításba vette az ország szocialista iparosítását, a nehézipar minden módon való fejlesztését és az egész népgazdaság villamosítását, a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a kultúrforra- dalmat. Ezzel választ adott arra, hogyan lehet a szocializmust felépíteni egyetlen gazdaságilag elmaradott agrárországban, amelyet kapitalista országok vesznek körül. Lenin meghatározta, hogy a szocializmus anyagi alapja a legmodernebb technika alapján álló nagyipar. „A szocializmus anyagi alapja csakis a gépi nagyipar lehet, amely a mezőgazdaság átszervezésére is képes. Nem szorítkozhatunk azonban erre az általános tételre. Ezt konkretizálnunk kell. A legmodernebb technika színvonalának megfelelő és a mezőgazdaság átszervezésére képes nagyipar az egész ország villamosítását jelenti.“ (Lenin Művei 32. kötet 493 oldal.) Leninnek ez a meghatározása a szocializmus anyagi alapjáról megjelöli a szocialista iparosítás legfőbb útjait. Lenin különösen nagy jelentőséget tulajdonított a nehézipar, s ezen belül a gépi nagyipar megteremtésének. Felismerte, hogy ennek segítségével lehet az ipar többi ágait és a mező- gazdaságot is a korszerű technika alapjára helyezni. Ismeretes Leninnek az a mondása: adjunk százezer korszerű traktort a falunak és ez meggyőzi az egyénileg dolgozó parasztot is a gépi közös gazdálkodás előnyéről. Nagy jelentőséget tulajdonított Lenin a nehéziparnak az ország függetlenségének megvédésében is. Erről a következőket mondotta a Kommunista Internacionálé IV. kongresz- szusán 1922. őszén: . a nehézipar helyreállítása nélkül semmiféle ipart nem építhetünk fel, anélkül pedig, mint önálló ország, egyáltalában elveszünk.“ (Lenin Művei 33. kötet, 426. oldal.) T eninnek ez a terve meg- felelt a szocializmus gazdasági alaptörvénye követelményeinek, mivel számításba vette az egész népgazdaság gyors fejlődését a legmodernebb technika alapján. Ezt pedig kiindulópontnak tekintette a dolgozó tömegek anyagi és kulturális helyzete állandó javításának. Lenin több olyan intézkedést kezdeményezett és felkarolt minden olyan javaslatot, amelyek az adott helyzetben a lehető legjobban szolgálták a dolgozók életszínvonalának emelését. A mezőgazdaság szocialista átszervezése lenini tervének egyik legjelentősebb dokumentuma az 1923-ban „A szövetkezetekről“ írt cikke. Lenin ebben a cikkében összegezi a mezőgazdaság szocialista átszervezésének alapelveit. Megállapította, hogy a proletár- diktatúra viszonyai között a szövetkezetek egyszerű fejlődése falun egybeesik a szocializmus fejlődésével. Rámutatott arra, hogy „a szövetkezet az új rendre való áttérésnek a lehető legegyszerűbb, legkönnyebb es a parasztok számára legérthetőbb útja.“ (Lenin Művei, 33 kötet, 468. oldal.) A szövetkezetek egyesítik magukban a legtökéletesebben a magánérdeket a közös érdekkel (kezdetben a kereskedelem terén, majd a termelés területén) s figyelembe veszi a parasztság több évtizedes fejlődésének menetét és szokásait. A z egyéni érdekeltség fo- kozása érdekében nagy jelentőséget tulajdonított Lenin a szövetkezeti mozgalom állami támogatásának és a munkásosztály közvetlen segítségének. Lenin erről azt mondta: „minden társadalmi rendszer csakis egy bizonyos osztály pénzügyi támogatásával jön létre ... ezidőszerint az a társadalmi rendszer, amelyet a szokottnál nagyobb mértékben kell támogatnunk: a szóvetke-* zeti rendszer.“ (Lenin Művei, 33. kötet, 469 oldal.) Lenin figyelmeztet arra, hogy o szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén káros minden sietség és türelmetlenség. A mezőgazdaság átszervezéséhez egy egész történelmi szakasz szükséges. Lenin ebben az időben a szocializmus felépítése egyik legnagyobb gátjának a Szovjetunió lakosságának, különösen a falusi lakosság kulturális elmaradottságát tekintette. Rámutatott, hogy valóságos kulturális forradalomra van szükség. A fősúlyt ebben a munkában az elemiiskolai oktatásra kell helyezni, a legszélesebb néprétegeket kell felemelni. Lenin „Naplójegyzetek“ című cikkében egész sor fontos in- tézedést jelölt meg a kultúra emeléséért. Különösen kiemeli a néptanítók szerepét. Az áldozatos munkát végző néptanítók számára több megbecsülést, anyagi és egyéb támogatást követel. Feladatul tűzi ki, hogy olyan magasra emeljék a néptanítót, .. amilyen magasan soha nem állt, nem áll és nem is állhat a burzsoá társadalomban.“ (Lenin Művei 33, kötet, 465. oldal.) Lenin a szocializmus felépítése elengedhetetlen feltételének tartotta a párt és az állam munkájának állandó javítását, a tömegekkel való kapcsolatok egyre szorosabbá tételét. Ezért utolsó beszédeiben és cikkeiben részletes útmutatást ad az állam és a párt munkájának megjavításához.’ A szocializmus felépítése n lenini tervét a szovjet nép, élén a SZKP Sztálin vezette Központi Bizottságával győzelemre vitte. Ezzel a gyakorlat igazolta Lenin zseniális tanításának igazát. A szocializmus építése a mi országunkban is a Lenin által kijelölt úton halad a párt Központi Vezetőségének irányításával. Ebben a harcunkban élvezzük a Szovjetunió közvetlen támogatását és felhasználjuk a SZKP-nak a szocializmus építése terén szerzett tapasztalatait. Geréb Sándor
