Népújság, 1954. június (43-50. szám)
1954-06-20 / 48. szám
X. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM. Ara 50 fillér 1954 JÚNIUS 20. VASARNAP. Helyi iparunk új leiadatai Az egész ország a kongresszus határozatainak végrehajtásán munkálkodik, az egész ország, az üzemek, a falvak azért harcolnak, hogy szakadatlanul emelkedjék népünk élet- színvonala. Gazdasági életünk minden szektorának megvan ezen a téren, a maga, a párt és a kormány által megjelölt, speciális feladata. Megvan a feladata a helyiipari üzemeknek is, melyek a legközvetlenebb, szinte mindennapos kapcsolatban állnak a fogyasztókkal. A helyi ipar olyan feladatok előtt áll most, hogy minden erőt, tudást, minden energiát össze kell gyűjteni dolgozóinak, hogy megfeleljen a nagy, de mélységesen megtisztelő feladatkörnek: a dolgozó nép közvetlen szolgálatának. « Az egri Dohánygyárban van Heves megye legszebb üzemi bölcsődéje. Gondos ápolásban részesülnek a kicsik, míg mamáik a termelőmunkában dolgoznak. Világ proletárjai egyesüljetek! NËPUJSA G AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „El kell érnünk, hogy iparunk valamennyi terméke szebb, jobb, tartósabb, oScsóbb legyen, mint a tőkés Magyar- ország által előállított termékek voltak!” — mondotta Gerö elvtárs a kongresszuson. S ez természetszerűleg különösen a helyiipari vállalatokra vonatkozik, melyek a nagyüzemekkel ellentétben sokkal közelebb állnak a fogyasztáshoz, a piachoz, sokkal közelebb a dolgozók véleményéhez az előállított termékek minőségét illetően. Megyénk helyiipari üzemei nemcsak sokoldalú, de az utóbbi időben egyre eredményesebb munkát is végeznek. Példa erre a Finommechanikai Vállalat gyermekkocsi gyártó részlegének munkája, mely munkája jó minőségével országos elismerést vívott ki a maga, helyesebben kocsijai számára. Javul a munkája az Autójavító Vállalatnak, a Hevesmegyei Fűrész és Faipari Vállalatnak, s még egy egész sor üzemnek. Ezek a példák is azt mutatják, hogy helyiiparunk kezd túlnőni gyermekbetegségein, egyre inkább számítani lehet termelésére, áruinak javuló minőségére. De éppen a kongresszus határozatai, s ennek nyomán a helyiipar megnövekedett feladatai feltétlenül szükségessé teszik, hogy foglalkozzunk azokkal a hibákkal is, amelyek hátráltatják az eredményes munkát. Meg kell mondani, hogy ezek a vállalatok még igen drágán dolgoznak, magas az önköltségük, s ezt nem egyszer szolgáltatásuk magas díjaztatásával kívánják fedezni. Nagyon helytelen álláspont ez: a vásárlóval megfizettetni az eladásra kerülő áruba fektetett felesleges munkát, anyagot. Rákosi elvtárs, Gerö elvtárs külön is kitért a kongresszuson az önköltség csökkentésének óriási horderejére. Gerö elvtárs megállapította, hogy a magas önköltségnek többek között „a termelés hiányosságai, a termelés alacsonyfokú szervezettsége, a viszonylag alacsony műszaki kultúra, az anyagfelhasználás növekedése, az üzemen belüli és az üzemek, vállalatok közötti együttműködés nem kielégítő volta, az ellenőrzés gyengesége és alacsony színvonala” az oka. Ezen a téren kell döntő változást elérni a helyiipari üzemekben. A magas önköltség, a drága áruszolgáltatás — bármennyire ellentmondó — mégsem jár együtt mindig a jó minőséggel. Nem mondhatjuk mindig el: igaz, hogy drága, de legalább jó. Sok jogos panasz hangzott el dolgozóink részéről például a Finommechanikai Vállalat órás és ékszerész részlege felé. Nemcsak sokáig tart egy-egy óra megjavítása, de igen gyakran rosszul javítják meg, feleslegesen dob ki pénzt a dolgozó. Hasonlóan sok a panasz, de sokkal súlyosabb, a Sütőipari Vállalat munkájára. Nem mindig kielégítő a kenyér minősége, nem egyszer idegen tárgyak, kötél, ólomplomba maradékok kerülnek a kenyérbe. A minőség megjavításának legdöntőbb módszere az ellenőrzés megjavítása kapun belül, s kívülről, a megyei tanács illetékes szervei felől is. A szocializmus építésében oly sok és oly nagyszerű eredményt elérő, áldozatosan dolgozó népünk megérdemli, hogy pénzért jó minőségű árut, becsületes munkát kapjon. Feltétlenül meg kell említenünk azt is, hogy helyi iparunknak az eddiginél még közelebb kell kerülnie a napi fogyasztáshoz, a dolgozó nép igényeinek gyors kielégítéséhez. Éppen ezért elengedhetetlenül szükséges a javító, szolgáltatási-ágak fejlesztése, kiszélesítése. Ne okozzon felesleges időtöltést, bosszúságot egy zár megcsináltatása, ne kelljen hetekig várni a lakás kifestésére... és így tovább. A javító szolgáltatás kiszélesítése, valamint az igényeknek megfelelő választék biztosítása megnöveli a helyiipari vállalatok tekintélyét. Néhány legfontosabb feladatot említettünk csak meg, de ezek megoldása is — s ez nemcsak sürgős, hanem feltétlenül szükséges — jelentős mértékben segítené dolgozó népünk életszínvonalának emelkedését. A helyiipari vállalatok kommunistái személyes példamutatásukkal, felvilágosító szavaikkal harcoljanak ennek végrehajtásáért, s azért, hogy a kongresszus helyi ipart érintő határozatai beleivódjanak a dolgozók vérébe, szívébe. Csakis akkor lehet tartós, s felfelé ívelő eredményekről beszélni, a helyiipari üzemekben is, ha az ott dolgozók kivétel nélkül szívügyüknek tekintik a növekvő anyagi szükségletek kielégítését, ha figyelik az igényeket, ha meghallgatják a vásárlók véleményét, panaszait, s azokra nem kifogásokkal, hanem jobb minőségű áruval, jobb szolgáltatással válaszolnak. Jelentősen bővültek már eddig is, s a továbbiakban is bővülnek a helyiipari üzemek. A közeljövőben például új, modern Patyolat-üzem nyílik Egerben. Kormányunk minden támogatást megad a helyi ipar dolgozói eredményes munkájához, most rajtuk a sor: feladataik maradéktalan végrehajtásával járuljanak hozzá a pártkongresszus határozatainak megvalósításához. Ezt várja tőlünk megyénk dolgozó népe Város a faluért — falu a városért Befejezte féléves tervét a gyöngyösi Xll-es akna Petőfibánya aknaüzemei között a kongresszusi verseny után újult erővel indult meg a vetélkedés. A dicsérő oklevél, munkájuk elismerése, még nagyobb eredményekre ösztönzi őket. A kongresszus után eltelt idő alatt már a harmadik győzelmet ünnepük Petőfibánya dolgozói az Altáró és a Szűcsi Xl-es akna után. Kedden délelőtt féltizenegy órakor a Gyöngyösi XII-es akna bá-> nyászai jelentették: felszínig szállították a féléves tervült teljesítéséhez szükséges utolsó tonna szenet is és július 1-ig még további 8000 tonna ter-» venfelüli szénnel szárnyalják túl félévi előirányzatukat. Burda Bálint, a nagyteleki cél- Kupec János, a nagyteleki célgazdaság dolgozója. Eredménye gazdaság dolgozója 159 száza- 168 százalék lékos teljesítményt ért el. A füzesabonyi járás utolsó a begyűjtésben Hogyan készültek fel gépállomásaink a nyári nagy munkára ? Június 7-ig megyénk mind a 12 gépállomásán befejeződtek a javítási munkálatok. Vannak, amelyek jó munkát végeztek, de vannak olyanok is, amelyek lemaradtak. Jó munkát végeztek a boconádi, lőrinci, hevesi, káli és az egri gépállomás dolgozói, akik a határidő előtt 25 nappal végeztek a javítással. Ugyancsak határidő előtt végzett a javításokkal a tarna- szentmiklósi, pétervásárai, det- ki és a sarudi gépállomás is, de itt a kijavított gépek minősége még nem olyan, amilyennek lenni kell. Ezzel szemben komoly hiányosságok tapasztalhatók a füzesabonyi, atkári és a horti gépállomásokon, amelyek nemtörődömségből és hozzánemértés- ből adódtak. A füzesabonyi gépállomáson, ahol Kopecsni Mihály elvtárs, az igazgató, a gépszemlére egyáltalán nem Termelési e — A BOCONÁDI PETŐFI tsz brigádvezetője. Tari Sándor lelkiismeretesen kezeli a dohányt, már 35—40 centis levelek vannak. Elvégezte a második kapálást is. A tsz cukorréoája járási viszonylatban is a legszebbek közé tartozik. A tsz tagjai Takács János példáját követve igyekeznek a növényápolással. Lájer Lajos és Nagy E. József készültek fel. A gépállomás udvarán az erő- és cséplőgépek a legnagyobb rendetlenségben álltak szanaszét. A gépek tartozékai hiányoztak. Az egri gépállomáson, ahol Tóth Albert elvtárs az igazgató, úgy felkészültek, mint a honvédség, amikor díszszemlére kivonul. Gépállomásaink. igazgatóinak, műszaki vezetőinek, az aratás, cséplés megkezdéséig minden percet fel kell hasz- nálniok ahhoz, hogy a gépek üzemképes állapotban kerüljenek az asztagok mellé. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megadta a megfelelő útmutatást ahhoz, hogy a cséplés megyénk területén zavartalanul, fennakadás nélkül menjen. Tatai István megyei tanács redmények sertésgondozók úgy kezelik a rájuk bízott állatokat, hogy a 6—7 hetes malacok 15—18 kilogrammos súlyt is elérnek. (Katona Béla) — A HEVESMEGYEI KISIPARI SZÖVETKEZETEK első félévi termelési tervüket június 12-én befejezték, a félév végéig még két és félmillió forint értékű árut termelnek. Megyénk országos viszonylatban még mindig nem tudott számottevő eredményt felmutatni a begyűjtés terén. Különösen nagy a lemaradás a sertés-, a tej- és a baromfi- begyűjtésnél, ezeknél a cikkeknél még a 70 százalékát sem értük el a félévi tervnek. A sertésbegyüjtésben követésre méltó példát mutat a gyöngyösi járás, mely közel áll félévi Járás összDontszám 1. Gyöngyösi 2. Egri 3. Hatvani 4. Pétervásári 5. Hevesi 6. Füzesabonyi tervének teljesítéséhez. A fü» zesabonyi járás egyetlen cikk- ben sem tudta túlszárnyalni at hevesi, vagy a pétervásári já-» rás eredményét. A megyei begyűjtési hivatal versenybizottságának értékelése szerint a járások közötti sorrend a június 14-i állapotnak megfelelően a következőképpen alakult: Besrvöitési hiv. vez. Polgár István Maruzs János Rácz Ernő Kiss Lőrincz Faparó József Molnár György* Tanácselnök 1070 Cseres János 996 Szepesi Györgyné 993 Habéra Béla 901 Détár István 868 Orosz Miklós 758 Kelemen János Szép eredmények születnek az „Ahány ház, annyi betétkönyv“ vaskúti versenykihívással kapcsolatban Vaskút község által „Ahány ház, annyi takarékbetétköny'“ jelszóval kezdeményezett mozgalomhoz eddig megyénk területén 74 község csatlakozott. Helyi tanácsaink ezen a téren igen szép munkát végeztek és megértették az újfajta takarékossági mozgalom jelentőségét és fontosságát. A verseny eddigi szakaszában az első öt község helyezése az alábbi képet mutatja: 1. Kerekharaszt 103.07, 2 Lőrinci 86.49, 3. Egercsehi 72.45, 4. Bélapátfalva 60.5, 5, Apc 52.62 százalék. Járásaink versenyében a sorrend az alábbi: 1. hatvani járás 100, 2. gyöngyösi járás 65, 3. egri járás 64, 4. füzesabonyi járás 62 százalék. Lemaradt a pétervásári és a hevesi járás, ahol a járás községeinek még az 50 száza- léka sem fogadta el a verseny- kihívást. A takarékossági verseny még nem ért véget. A végleges értékelés június 3ö-i állapot szerint történik. Községeinknek a még hátralévő időben mindent el kell követni a takarékossági mozgalom erősítésével kapcsolatban. Megjutalmazták a kongresszusi verseny győzteseit a gyöngyösi járásban (Tudósítónktól) Még alig derengett a hajnal, de a levegőn már érezhető volt: újra esős napra virrad a község. Nagy András nagyré- dei nyolcholdas középparaszt friss léptekkel indult el a tavaszi növényektől illatos utcán az autóbuszmegálló felé, hogy Gyöngyösre utazzon. A gyöngyösi járási tanács termében már sokan voltak és hangos vitatkozással töltötték el az időt az ünnepi ülés kezdetéig. Domoszlai András viszne- ki középparaszt vitte a szót, aki ugyancsak hivatalos volt az ülésre. „Ne is számítsatok arra, hogy Viszneket lehagyjátok. Van nektek fogalmatok arról, hogy milyen búzáink vannak nekünk?“ „Hát nincs jobb. mint nekem, mert biztos, hogy egy holdon 16 métermázsát termelek“ — kapcsolódott be Sipos Szilárd nagyrédei kispa- raszt. A parázs vitának az ülés kezdete vetett véget. A VB-tagok és a meghívottak feszülten figyelték az előadót, aki a következőket mondotta. „A gyöngyösi járás becsületesen megállta helyét a kongresszusi versenyben és ezzel a megye járásai között az első helyet biztosította magának. Az eredmény: Hízottsertés 108 százalék, vágómarha 105 százalék. Járásunk eredményéhez hozzájárultak a jók közül is a legjobbak, mint. például Nagy András nyolcholdas nagyrédei középparaszt, Ács Ferenc gyöngyöshalászi ötholdas kispa- raszt, és valamennyien, akik meghívottak erre a gyűlésre.“ — A meghívottak összenéztek, arcukon az öröm, a győztesek öröme suhant keresztül. Az előadó azonban tovább beszélt. „Ezért államunk a következő jutalomban részesíti a begyűjtés legjobbjait. Nagy Andrásnak permetezőgépet, Tóth Gábor Gyöngyösoroszi, permetezőgépet, Domoszlai András, Visznek, rádiót, Lizák György, Kisnána, boronát, idősebb Ács Ferenc Gyöngyöshalász ekét, és özv. Varga Vendelné gyön- gyössolymosi lakosnak permetezőgépet adunk át a jó munka jutalmaképpen.“ A hozzászólásokban a meg- jutalmazottak valamennyien megköszönték államunk ajándékát, és ígérték, hogy az elkövetkező időben még jobban helytállnak, mint eddig, mert látják, hogy ebben az államban érdemes jól dolgozni. Domoszlai András elmondotta, hogy kettős öröm érte. Az egyik az, hogy éppen most vezetik be a villanyt a lakásba és már azon gondolkodott, hogy rádió kellene és már mégis van a rádió, ami a másik nagy örömet jelenti. Nagy András nagyrédei dolgozó paraszt pedig egyre csak azt mondogatta: „hát nem reméltem volna, mikor elindultam, hogy új permetezőgépet kapok. így a régi permetezőmet addig használom még csak tudom, ezt pedig úgy megbecsülöm, mint a jó munkám emlékét, mert az emlék az mindenkor megbecsülendő dolog, de amit az ember az államunktól kap, az különösen.
