Népújság, 1954. május (34-42. szám)
1954-05-27 / 41. szám
Képsk a gyöngyösi járási kultúrversenyről A mátraszentimrei szlovák népi együttes az „Este a fontban“ című darabba] lépett fel. ★ ★ ★ Nagy sikert aratták az adácsiak is a „János vitéz“-zel. ★ ★ ★ Nagyréde község népi együttese szüreti játékot mutatott be; ★ ★ ★ A közönség 1954 május 27. csütörtök. NÉPÚJSÁG ÍJ megkésett május utolsó napjait számol- gátjuk. Nagyon igyekszik, hogy pótoljon valamit az elmulasztottakból, s elhitesse velünk, hogy visszavonhatatlanul elhozta a tavaszt ... Ezt ma már készséggel elhisszük. Virágba borult a világ — s minden a jövendő ígéretét hordozza magában. Előre néz a földművelő paraszt, s ahogy összehunyorított szemével végigszántja a hullámzó vetését, képzelete máris kalászokba szökkenti azt. A gyárba induló munkás terveiben előre formába önti az alaktalan ércet, jövőjéről álmodik a vizsgára készülő diák is, és a holnapról beszélnek az épülő házak. De egy pillanatra meg kell állania a siető jelennek, hogy hacsak egy rövid időre is, helyet adjon a múltnak, az emlékezésnek: Eger, a történelmi város, ma újra mesélő kedvében van. A z ősi tanítóképző, mely 125 éven át küldte tanítóit szerte az országba, hogy szüntelen hintsék a magot, most mint hatalmas mágnes húzza vissza egykori fiait. Mintha valamit elfelejtett volna velük közölni, s azt szeretné nekik elmondani... A megszokott alakok közé idegenek vegyülnek, az ismerős arcok közé ismeretlenek. Ennek fiatalos lépésében még ott lüktet a tegnap ittfelejtett diákélet ritmusa, szelíden a hivatottak tenniaka- rása, ő most kezdi pályafutását... annak kemény vonásai és acélos tekintete már a megvívott csatákról beszél. És nézd, amott aggastyán közeleg: kopott kis táska reszkető kezében, meggyérült ezüstös haját a tavaszi szél borzolja. Megáll a vén Líceum kapujában, tekintetével végigsimogatja a falakat, és suttogó hangon ismételgeti:... Innen indultam el — majd boldogan hozzáteszi — ...újra visszajöttem!“ S visszaemlékezik.., ★ Magyar tanító „Élet alágyűrtje a legrababb magyar“ — így nevezte őket valamikor a költő Ady. De mi hozzátesszük: hős magyar tanító! Hős, akire már akkor is büszke várakozással tekintett népünk, amikor először lépte át a tanítóképző küszöbét, hiszen már akkor tudta, hogy tanítónak lenni gyönyörű hivatás, de éppolyan küzdelmes is. Ö volt a falu mindenese, a földesurak megrúgdaltja. az örök magvető, aki „egyre csak vetett, és szórta a magot, de magának termést sohasem aratott“. Lemondásokból építette jelenét, reménykedésből színezte jövőjét. A volt színpadok gúnyolt figurája, a nemzet napszámosa, s bár ő indított el mindenkit útjára, szegényt, s gazdagot egyaránt, elismerést csak a szegényember szívében kapott. „ír, úr, úr, ír — így tanít- gatott, de mire az úr írni tudott, elfelejtette azt, aki őt tanította. Mi jól ismerjük azt az erőt, mely a tanítókat az egyre zuhogó sorscsapások alatt is megtartotta a népnek, s a tanítói pályának. Ez az erő a tiszta gyermeki szemekből áradt, s egyedül ez képes arra, hogy felejtessen mindent. A gyermeki szeretet a tanítóknál mindennél többet ér. s tudjuk, hogy ma is mindennél többet jelent. Ott ég még ma is a tanítók lelkében a hivatásszeretet, melyet az ősi intézet adott egy életreszóló útravalóként. Ez adott bíztatást akkor, amikor mindent élőiről kellett kezdeni. ★’ E zelőtt 400 esztendővel Dobó katonái vérük hullásával írták nevüket a nemzet történetébe, s tették helytállásukkal Eger városát minden időkre legendáshírűvé, 125 évvel ezelőtt ugyanitt született meg a gondolat, vált valósággá az a tett, az első magyarnyelvű tanítóképző megalakulásával, hogy a nemzet végre magyar tanítót kapjon. És azóta a tanítók ezrei indultak el innen. A nagy hadsereg egy kicsiny csoportja újra visszatért, hogy vén diákként köszöntse Alma Máterét. A mi szavunk most az ő köszöntésük legyen. Hadd szorítsuk meg lélekben kezüket s ezzel minden magyar tanító kezét. Hadd fejezze ki ez a kézszorítás az egész nép háláját, és az évtizedek elfelejtett kötelességét. ★ Tanítóbácsik! Fiatal tanítók! Nem hullot- * tak hiába a magvak, kizöldült a vetés. Nem volt hiábavaló a tanító munkája, hiszen egyre nemesebb lesz és egyre szebb jövőt épít magának a felnevelt nemzedék. Pártunk és kormányunk most megadja végre a tanítóknak azt, amit tőle évtizedek megtagadtak: a társadalom elismerését, s megbecsülését. A múltnak sok szép hagyománya iskoláinkban most is tovább él, s régi tanítók helytállását követve haladnak az újak. Azt a régi mondatot, hogy — „Ur, ír“ — ma már így tanítjuk: „mindenki ír". ír mindenki és elsőnek szívébe beírva ez a két szó: magyar néptanító. Abkarovits Endre tanítóképző intézeti tanár „Mezőgazdasági szoba“ Egerben | Valamennyien tapasztalhat-! tűk, hogy az utóbbi időben! különösen nagy az érdeklődés; a mezőgazdasági kérdések; iránt. A kormányprogramin 3 lehetőséget nyújt a dolgozó < parasztoknak, hogy szakmai} téren is fejleszthessék tudásu-* kát. Az egri járási kultúrott- hon, hogy segítse a dolgozó; parasztok munkáját, mező- ; gazdasági szobát rendezett be,í és ellátta megfelelő szemlél- ; tető eszközökkel. ♦ A mezőgazdasági szoba meg- J nyitására meghívták a kultúr- } házak igazgatóit, a népműve-X lési előadókat, az előadói mun- % kaközösség vezetőit. A meg je- Z lentek nagy érdeklődéssel néz-$ ték a mezőgazdasági szobát, t melyben esténként összegyűl-* nek majd a dolgozó parasztok* beszélgetésre, olvasásra, ahol* elsajátíthatják a mezőgazda-1 sági termelés élenjáró mód-* szereit. A kiállítási anyagot* Kovács István és Lengyel * Ádám főiskolai tanársegédek ! állították össze. A kiállításnak* már eddig is sok nézője akadt. * Bemutatták, hogy a sovány, * szikes földben milyen silány X kukoricatermést lehet elérni, s » ha műtrágyával javítják a ta-» lajt, mennyivel szebb termést lehet betakarítani ugyanerről * a földterületről. A kiállításnak az volt a t célja, hogy a kultúrotthon- ♦ igazgatók az egri példa nyo- f mán saját községükben is | rendezzenek be mezőgazdasá- ♦ gi szobát, hogy a helyszínen ♦ segítsék dolgozó parasztsá-1 gunkat a magasabb termésho-» zamért vívott harcban. f X Vass Maria ♦ népművelési oktatási előadó.! A NEMZETKÖZI GYERMEKNAP HÍREI A TATAROZÓ VÄLLALAT MNDSZ asszonyai nagy szeretettel készülnek a gyermeknap méltó megünneplésére. A vállalatnál a gyermekek részére bábműsort rendeznek, ezenkívül a vállalat dolgozóinak gyerekei haboskávét, s egy kis csomagot is kapnak. A kis csomagokban emléktárgyakat kapnak, hogy emlékeztesse a gyerekeket a Nemzetközi Gyermeknapra, s arra, hogy a párt és a kormány milyen nagy gondoskodással veszi körül legdrágább kincsünket, a gyermekeket. Mészáros Sándorné EGER VAROS IS nagy ünnepre készül, a Nemzetközi Gyermeknap valamennyi ország és város gyermekeinek az ünnepnapja lesz május 30-án. Tegyük ezt a napot számukra felejthetetlenné, érezzék a szerető gondoskodást, amelyben népi demokráciánk a gyermekeket részesíti. A kapitalista országok háborúra készülnek, a gyermekek tízezrei nem járnak iskolába, a szoptatós anyák hiányos táplálkozása egyik fő oka a nagy csecsemő- halálozásnak. Mi békét és gondtalan vidám gyermekeket akarunk, a gyermekeknek úgy kell a béke, mint virágnak a na t fény, ezért ezzel a jelszóval: a „gyermekvédelem a béke védelme“ készüljünk erre a nagy ünnepre. A város területén MNDSZ, Szülői Munkaközösségi tagok a vállalat segítségét kérve készülnek a gyermeknapra, a Dohánygyár, a VI-os körzet asszonyai kultúrműsort rendeznek, aminek bevételét a gyermeknapra fordítják. Azt his: em, nincs olyan üzem, hivatal, vagy vállalat, melynek közömbös lenne a gyermeknap. Ezért közösen fogjunk hozzá a munkához, hogy valóban örömet szerezzünk sajátmagunk és a nagy közösség, Eger város gyermekei számára. Orbán Józsefné HATVAN VAROS MNDSZasszonyai is lelkesen készülnek a Nemzetközi Gyermeknap megünneplésére. A kulturális bizottság bábműsort ad a gyermekek szórakoztatására, a gazdasszonykör tagjai pedig sajátkészítésű babákkal, nyuszikkal ajándékozzák meg a hatvani gyerekeket. Ebben a munkában jó példával jár az élen Vank Andrásné, a gazd- asszonykör vezetője. A gyermeknapon színes kultúrműsor szórakoztatja a gyermekeket, melyet a Földművesszövetkezet DISZ kultúrgárdája ad elő. Sisa Mária kulturális biz. vez. Istállótragvakeze lés Maklártalyan Az istállótrágya kezelése J terén országosan is sok hiba mutatkozik. Ez elég baj, mert az istállótrágya, a terméshozam fokozásának alapvető kelléke és ezért nem mindegy, hogy azt hogyan kezeljük. A gazdaközösség számára nehéz bebizonyítani, hogy a régi trágya kupacos gyűjtése nem megfelelő és ez a trágya tápanyagának 80-90 százalékos veszteségével jár. A múlt évben a Német Demokratikus Köztársaság szakemberei látogatásuk alkalmával elmondották, hogy a helyes trágyakezeléssel 30 százalékos terméshozam emelkedés érhető el. A trágyakezelés terén Mak- lártályán éppen oly sok a hiányosság, mint máshol. Történtek ugyan kísérletek a helyes kezelés megvalósítására már 12 gazda udvarán. A község gazdái közül azonban többen csak legyintenek az ilyen kezdeményezésekre. Sajnos, sokan azt hiszik, hogy a trágya egy olyan melléktermék, amire nem érdemes különösebb fáradságot és időt pazarolni és csak kidobják azt félreeső helyre. Az ilyenek ne is várják, hogy több teremjen nekik, mint' eddig. Az istállótrágya helyes kezeléséhez nagyon kevés többletmunka, rendszeretet és szakértelem szükséges. Komoly hiányosságok mutatkoznak a maklártályai Kossuth és Szabadság termelőszövetkezetek trágyakezelésében is. A vezető elvtársaknak már erre vonatkozóan többször felhívtuk a figyelmüket, de ők mereven kitartanak régi álláspontjuk es rossz módszereik mellett. Pedig mindkét tsz tagsága szeretné, ha az idén egy munkaegységre több termény jutna, mint tavaly. Galgóci József agronómus, Maklártálya Szilárdítsuk meg a munkafegyelmet az építőiparban Megyénk építőipari dolgozói a különböző nehézségek ellenére is megfeszített munkát végeznek. A III. párt- kongresszus tiszteletére a dolgozók 75—80 százaléka tett felajánlást a százalékos teljesítmény, a minőség, az anyagtakarékosság és a gépkihasználás terén. A versenyben különösen élenjárnak a kommunisták és a DISZ-tagok, de pél- damutatóak a szakszervezeti tagok is. Történtek versenykihívások a szakma legjobbja cím elnyeréséért, ilyen volt például Németi Zoltán kőművesbrigádjának versenyfelhívása. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a párt és szak- szervezetek jól dolgoznak, ott nap, mint nap szélesedik a szocialista munkaverseny. Az Egri Útfenntartó Vállalatnál több olyan brigád található, mely 160—180 százalékra teljesíti tervét. A Közlekedésépítő Vállalatnál, Recsken Tóth István ácsbrigádja 158 százalékot teljesített. Szép eredmények mutatkoznak a Tatarozó Vállalatnál. Az Egri Bútorgyár dolgozói nem maradnak le az anyaghiány ellenére sem. Mindezek azt igazolják, hogy különösen az építőipar idősebb dolgozói, példamutatóan megállják helyüket. Kevésbbé mondhatjuk ezt el műszaki dolgozóinkról, akik nem kapcsolódtak be eléggé ebbe a munkaversenybe. Csupán az I. számú Mélyépítő Vállalat műszaki vezetői versenyeznek a legjobb műszaki vezető címért. Mások alig tettek valamilyen felajánlást a kongresz- szus tiszteletére. Több műszaki vezetőnél bizonyosfokú önteltség mutatkozik meg. A 63/5. Építőipari Vállalat főmérnöke, Vass Zoltán nem egy esetben lekicsinyli a szocialista munkaverseny jelentőségét. Az építőipari dolgozók munkához való viszonyát befolyásolja az üzemi dolgozók szociális ellátása is. Sok esetben joggal panaszkodnak az építőmunkások az üzemi konyhák kosztja gyenge minősége miatt. A Tatarozó Vállalatnál például a zsír és a hús árleszállítása után való hetekben felemelték az étkeztetés árát. Nem egy építkezésnél egészségtelen szálláskörülmények vannak, mint például . Parádsasváron, Recsken, Kálban és Kompol- ton. Ezek megszüntetésére in- tézedéseket tettünk. Helytelen intézkedés az, hogy ipart adtak olyan építőmunkásoknak, akik soha nem ; tettek eleget szocialista köte- ; lezettségük teljesítésének és ; most ezek elcsalogatják a vál- ; lalati munkásokat, 150 forin- ; tos napi fizetésért. Nem egy ; esetben horthysta őrmesterek } vezetésével egész brigádok f hagyják ott a munkahelyeket,! mint például Dobrádi Dezső } esetében. Az ellenség úgy isj megpróbál ártani, hogy gúnyost megjegyzéseket tesz az építke-z zés színhelyén, az építőmunká-z sok munkájára. Például RátkaiJ András az Egészségház-utcai J építkezésnél azt a megjegyzést! tette, „hogy, ha meg akartok! élni, hagyjátok ott a Magas-í építő Vállalatot, mert ott csak 3 tönkremehet és éhen pusztul-3 hat az ember“. Műszaki veze-j tőink és a munkavezetők ilyen 3 jelenségek láttára nem tud-« ják eléggé megkövetelni a* szocialista munkafegyelmet.! Ezenkívül a vállalat vezető-! sége, pártszervezete és üzemi! bizottsága sem foglalkozik ! kellőképpen a műszaki veze-! tők nevelésével és oktatásá- ! val. Kevés a pártoktatásban j részvevő műszakiak száma. * azok legtöbbje is csak papíron * szerepel. ! Hiányosság még az is, hogyí több építkezésnél nincs párt- ! szervezet és így a tömegszer- ' vezetek sem tudnak jó mun- 3 kát végezni. Több pártszerve- 3 zet pedig nem minden esetben ! válik a termelés ellenőrzőié- ! vé, és a tömegszervezeti veze- ! tők irányítójává. A dolgozók nevelését és oktatását különböző értekezle- • teken politikai, természetűi- ; dományos, történelmi és • egészségügyi előadásokkal fejlesztik. A munkásszállásokon ; a lehetőségekhez képest biz- ■ tosítjuk a sportolási lehetősé- ♦ geket. A dolgozók nevelését } elősegítik a kollektív mozi- ♦ látogatások, múzeumlátoga-} tások, diapozitív-filmvetíté- i sek. A tavaiszij idő beáll- ! tával üzemi dolgozóink ré- Î szére kollektív kiránduláso- ! kát szervezünk. Tápasztalata-! im nyomán megállapítható.} hogy építőmunkásaink túl- * nyomó része a hiányosságok ! ellenére is a legnagyobb oda-« adással, a termelés fokozásá-« val igazolja pártunkhoz és 3 kormányunkhoz való hűségét. Pártunk és dolgozó népünk 3. további jó munkát kér tőlük.! Ez lehetséges is, hiszen a párt! minden segítséget megad nagyi feladataink elvégzéséhez. Erdélyi Bertalan Î TT-elnök, « TANÍTÓK KÖSZÖNTÉSE
