Népújság, 1954. május (34-42. szám)
1954-05-27 / 41. szám
(Folytatás a harmadik oldalról.) Pártunk ereje, befolyása annak köszönhető, hogy a dolgozó nép pártja, hogy összeforrva a dolgozó tömegekkel, azok célkitűzéseit valósítja meg. Pártunk az elmúlt évek folyamán újra bebizonyította, hogy minden helyzetben ki tudja munkálni népünk számára a legjobb rendszabályokat, hogy nem fél nyíltan, bátran, önkritikusan feltárni az elkövetett hibákat, s hogy gyorsan, határozottan hajt végre fordulatot ott, ahol ezt népi demokráciánk érdeke megköveteli. Pártunk központi vezetőségének a múlt év júniusában hozott határozata a párt belső életének, a vezetés módszereinek alapvető megjavításáról lényeges eredményeket hozott Eredményesen számoljuk fel a pártban hosszú éveken át meghonosodott idealista, kispolgári nézetet a személyi kultuszról. A párt vezetésében mind erőteljesebben érvényesül a kollektív vezetés lenini elve, pártunkban bátrabban bontakozik ki a bírálat és önbirálat. Közelebb kerültek a párt vezető szervei a tagsághoz, s maga a párt a néphez. Mindennek eredményeképpen megnőtt pártunk ereje, a párttagok aktivitása, elevenebbé vált zz élet pártunk minden területén. Habár minden kétséget kizáróan lényeges javulás állapítható meg a párt belső életében és a vezetés módszereiben, mégis le kell szögezni, hogy teljes fordulatot ezen a téren még nem sikerült elérnünk, sőt mi több. számos pártszervezet, sőt még egyes megyei bizottságok munkájában is megmaradt, vagy visszatért a régi vezetési stílus, a vezetés nem kollektív, hanem egyszemélyi; meggyőzés helyett a parancsolgatás módszerét alkalmazzák és továbbra is lebecsülik a választott szervek jelentőségét A javulás ellenére még nem kielégítően folyik az önbírálat és a felső pártszervek nem eléggé bátorítják az alulról jövő bírálatot. Vannak olyan pártfunk- eionáriusok, akik az alsóbb párt- szervezetektől ugyan már megkövetelik az alapos önbírálatot, azonban azt már nem tartják szükségesnek, hogy a saját munkájukat megbírálják és ha mégis jogos bírálat éri őket, akkor azt gyakran nem fogadják el. Vannak olyan pártfunkcionáriusok is, akik a bírálatot „elfogadják”, sőt mi több, „önbírálatot” is gyakorolnak, de ezt inkább a pártmunka kicsit terhes velejárójának tekintik csak. Emiatt hibáikat hiányosságaikat nem számolják fel és mintha mi sem történt volna, megismétlik munkájukban a megbírált hibákat. Az önbírálathoz való ilyen formális viszony ellen a párton belül küzdeni kell. mert ez a pártot, a pártmunkát csak hátráltatja, mert megnehezíti az elkövetett hibák kijavítását A bírálat és önbírálat pártunk fejlődésének egyik legfontosabb hajtóereje, s ezért pártunkban feltétlenül biztosítani kell, hogy a bírálatot és önbírálatot nyomon kövesse a hibák és hiányosságok gyors és maradéktalan felszámolása, a pártmunka megjavítása. Olyan légkört kelt teremteni a pártban, amelyben az egyszerű tag félelem nélkül bírálhat, adhatja elő panaszát, vagy bejelentéseit. A pártban nem maradhat felelős munkahelyen olyan elvtárs. aki nem tud kollektiven dolgozni, aki elfojtja a kritikát, aki elzárja a párt elöl a párt demokrácia friss, éltető levegőjét. (Taps.) Biztosítani kell, hogy a kollektiv vezetés elve maradéktalanul érvényesüljön a pártmunka minden területén. Nem szabad megengedni, hogy a választott pártszerveket bárhol is háttérbe szorítsák, pártunk választott vezetőszerveiben a legjobb legtapasztaltabb kommunisták tízezrei vannak Hatalmas erő, nagy tudás és komoly tapasztalat összpontosul pártunk választott vezető szerveiben. Ezt az erőt, tudást és tapasztalatot maradéktalanul hasznosítani kell a pártvezetés minden láncszemében. Ezért gondoskodni kell arról, bogy a választott szervek minden fontos kérdést behatóan megtárgyaljanak és azokban döntést is hozzanak. Különös jelentősége van a mi pártunkban a pártaktivának. A mi pártunk tömegpárt, — hatalmas erőt képvisel Ahhoz azonban, hogy pártunk e nagy ereje mind eredményesebben nêpüjsXg szolgálja a párt politikájának sikeres végrehajtását, az kell. hogy a párt vezetőszervei bátran támaszkodjanak a pártaktivára. a legtevékenyebb párttagok százezres tömegeire. A pártdemokrácia ápolása és erősítése mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy pártunk a demokratikus centralizáció alapján épül fel, ami azt jelenti, hogy az alsó pártszervek alá vannak rendelve a felsőbb pártszerveknek és a felsőbb szervek határozatai a párt minden tagjára kötelezőek. A pártban vasfegyelemnek kell uralkodni: ezért nem szabad tűrni a pártban semmiféle fegyelmezetlenséget, a párt- és kormány- határozatok megsértését, vagy figyelmen kívül hagyását Biziosítani kelt az úi szakasz politikájának egyöntetű, helyes értelmezését. Erre annál is inkább szükség van. mert pártunkban még elég erős a régihez való ragaszkodás. Példa erre a már említett békésmegvei páfc-t- bizottság munkáfa. ahol továbbra is „baloldali” szektáriánus szellemben vitték a párt parasztpolitikáját. A középpanasz- tot nem tekintették a munkás- osztály szövetségesének, és a párt politikáját eltorzítva, a szövetkezeti parasztokat szembeállították a középparasztsálggal. Hasonló „baloldali” hibákat követtek el más megvei pártbizottságok és pártszervezetek is. Másrészt, különösen az utóbbi időben, tapasztalható, hogy az új szakasz politikáját jobboldali, opportunista irányban torzítják el. Vannak, akik azt hiszik, hogv az új szakasz politikája lazább állami és munkafegyelmet jelent. A dolgozókról való gondoskodást- egyesek úgy értelmezik, hogy a béralaptúllépés, a normát lazítása ellen már nem szabad olyan határozottan fellépni, mint a múlt év júniusa előtt, hogy a begyűjtés és adóbeszedés elhanyagolható, mert az együtt- jár a parasztok „nyugtalanitá- sával”. „zaklatásával”. Ezek a helytelen nézetek és az a tény, hogy nem folytatunk ellenük következetes harcot, nagyon komoly károkat okoztak már az államnak. Vannak olyan elvtársak is, akik az új szakasz Dolitikáját úgy értelmezik, hogy kulákve- szélv már nincs. Ennek következtében a kulák aktivitása megnőtt. anélkül, hogy párt- és állami szerveink részéről komoly ellenállásba ütközött volna. E helytelen nézetek e'terjedése következtében az utolsó 'dobén lazult a munkafegyelem, kedvezőtlenül alakult a munka termelékenysége, megnövekedett a béralaptúllépés, nem csökkent, hanem tovább nőtt az önköltség és a falun komoly nehézségek mutatkoztak a begyűjtésben és az adófizetésben. Pártunk helyes politikáját meg kell védeni mind a „baloldali , mind a jobboldali veszéllyel és eltorzítással szemben. Feltétlenül biztosítani kell a párt- és kormányhatározatok helyes és egyöntetű értelmezését, pontos és maradéktalan gyakorlati végrehajtását. A pártot tehát az eddiginél erőteljesebben kell az éberség szellemében nevelni, gondoskodni kell arról, hogy a kommunista éberség ns csak az ellenséggel szemben, hanem a párt politikájának végrehajtásában megmutatkozó „baloldali“ és jobboldali torzításokkal szemben is fokozódjék. A központi vezetőség múlt év júniusi ülése rámutatott arra, hogy pártunkban elmaradás tapasztalható az ideológia és az elmélet terén. Az új szakasz feladatai a dolgozó nép fokozott közreműködését és aktivitását követelik meg. Ezért rendkívül megnőtt a propaganda és az agitáció szerepe. Az ideológiai munka megerősítése és továbbfejlesztése viszont elengedhetetlen előfeltétele a propaganda és agitációs munka megjavításának. Az előttünk álló nagy ‘eladatok, a nép anyagi jólétének emelése, a mezőgazdaság erőteljes fejlesztése megkövetelik, hogy agitációnk és propagandánk a legszélesebb rétegekhez, köztük a falvak és tanvák dolgozóihoz forduljon. Üj célkitűzéseink a nép legszélesebb tömegeinek aktivizálását. közreműködését követelik meg, s ehhez eleven, bátor agitáció és propaganda kell. Olyan agitáció és propaganda, mely világos, érthető, népszerű nyelven ad választ minden felmerült kérdésre, mely mozgó sítja a dolgozókat a nehézsége« legyőzésére, s ugyanakkor élesen, harcosan szembeszáll h nyilt vagy burkolt ellenséges propagandával Agitációnk legyen erőteljes, kapcsolódjék az aktuális, az építő feladatokhoz, a dolgozók életének problémáihoz, mutassa meg az egyszerű dolgozók munkájának s eredményeinek összefüggését az országos feladatokkal, s így adjon szélesebb láthatárt, nagyobb perspektívát. Ebből a szempontból át kell vizsgálnunk és meg kell javítanunk nemcsak népnevelőink, de a sajtó, a rádió munkáját is. Az osztályharc régi tapasztalata, hogy az ellenség befészkeli magát arra a területre, melyet elhanyagolunk. Ez természetesen az ideológiai területre is vonatkozik A kapitalizmus anyagi bázisa erősen összeszűkült. De a kapitalista gondolkodás gazdaságig bázis nélkül is tovább él és még hosszú esztendőkig a legkülönbözőbb formákban igyekezni fog befolyását népi demokráciánk minden területén éreztetni. A tőkés ideológia hazai megmaradását minden eszközzel támogatja, tovább élteti az imperialista környezet is. mely módját ejti annak, hogy ideológiáját a legkülönbözőbb csatornákon át eljuttassa hozzánk. Az elmúlt hónapokban tapasztalhattuk, hogy a régi rend hívei nacionalista, soviniszta nézetek terjesztésével kísérleteztek és megpróbálták életre kelteni az antiszemitizmust a fasizmus aljas fegyverét. A reakció erőfeszítései különösen arra irányulnak, hogy politikai befolyása aiá vonja a dolgozó parasztság tömegeit. Ilyen viszonyok között fokozottabban szükséges, hogy a párt minden tagja feltétlenül megszerezze az eszmei, politikai felkészültségnek azt a fokát, mely munkaköre jó ellátásához _ szükséges, mely képessé teszi őt arra, hogy új kérdések felvetésénél gyorsan, helyesen tájékozódjék, s megfelelően tudjon határozni. Az előttünk álló nagy feladatok sikeres végrehajtása jelentős mértékben a kádermunka területén még mindig megmutatkozó komoly hiányosságok gyors és alapos megszüntetésétől függ. Igaz, a központi vezetőség júniusi határozata óta ezen a területen is van némi javuláls. de a párt kádermunkájában még mindig erősen érezhető a bürokratikus. sőt nem egyszer rideg magatartás. Még mindig gyakori eset. hogv az elvtársakkal, akiket munkába állítanak, az arra illetékesek nem is beszélnek, hatnem egyszerűen a káderanyag alapján határoznak. Persze. nem szabad figyelmen kívül hagyni az éberség követelményeit, a káderek múltbeli hibáit, politikai botlásait, de megítélésüknél mindig tekintetbe kell venni a felszabadulás óta végzett munkájukat és a velük való közvetlen, személyes foglalkozás alapján kell dönteni. Véget kell vetni a bürokratikus, csak kérdőívek és papírok alapján folyó kádermunkának. (Taps.) A fejlődés egyre inkább olyan kádereket követel, akik nemcsak a pártmunkában jártasak, de műveltek s egyben valamely területen még komoly szaktudással is rendelkeznek, ami elméleti képzettséggel párosulva, lehetővé teszi számukra, hogv bonyolult helyzetekben is tájékozódni tudjanak és belvesen intézkedjenek. A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban ezért a oátrt vidéki funkcionáriusaitól bizonyos mezőgazdasági szaktudást követelünk meg. Az eddigieknél fokozottabban kell bevonni a pártvezetés minden ágába a munkásokból és parasztokból lett értelmiségieket. Ugyancsak rá kell térni arra, hogy a párt funkcionárius gárdáját a párthoz hű. a gazdasági és kulturális élet, az államapparátus. a tömegszervezetek pártpolitikai tapasztalattal vagy elmé- I leti felkészültséggel és jó szaktudással rendelkező vezetőiből erősítsük meg. A káderek kiválogatásánál a párttapasztalat, szaktudás, marxista és általános műveltség és fejlődőképesség mellett a legnagyobb mértékben figyelembe kell venni a bátor, gerinces, egyenes kommunista magatartást. Olyan kommunistákra van szüksége a pártnak és az államnak, akiknek nemcsak a feje, hanem a szive is a helyén van ftaps). akik helytállását a nehéz helyzetek csak szilárdabbá teszik, akik szívósan, engesztelhetetlenül és eredményesen harcolnak a bajok, a hibák ellen. Éppen ezért a párt- és állami szerveinknek — az új, fejlődőképes fiatal elvtársak mellett jobban meg kell becsülniük a harcokban kipróbált, 1954 május 27. csütörtök. régi, illegális múlttal rendelkező kádereket. (Taps.) Rákosi elvtárs ezután a pártiskolák munkájáról és a pártoktatás feladatairól szólt, majd így folytatta: Hatékonyabbá kell tennünk a határozatok végrehajtásának ellenőrzését. A párt- és államvezetés egyik gyengesége a megfelelő ellenőrzés hiánya és határozatlansága. Erre vezethető vissza, hogy fontos egész népünk életére kiható határozatokat nagy késéssel, vagy hiányosan hajtanak végre, ami nagy politikai és gazdasági károkat okoz. Meg kell javítani az ellenőrzést felülről, de feltétlenül ki kell egészíteni és össze kell kapcsolni a párt és a széles dolgozó tömegek alulról történő ellenőrzésének igénybevételével. Csak a széles tömegek aktivizálásával lehet biztosítani, hogy a határozatok, melyek a dolgozó nép érdekében jöttek létre, meg is valósuljanak. Hátráltatja a párt fejlődését, de a népi demokrácia egész növekedését a bürokratizmus, a túlzott centralizáció, a rengeteg szervezés és megkötöttség, mely elfojtja a kezdeményezést, nem nevel önállóságra, elmossa az egyéni felelősséget. Az Íróasztal mellőli vezetés módszere, az írásos jelentések alapján történő döntések, a határozatok tömkelegének gyártása a végtelenségbe menő és egymást követő ülések és tanácskozások azt eredményezik, hogy a vezetés és a vezetők gyakran elszakadnak az élettől, és ezért határozataik, intézkedéseik gyakran papírszagúak. Párt- és állami funkcionáriusaink közűt sokan abban a téves hitben élnek, hogy a papírral csodákat lehet művelni, hogy elegendő, ha meghozzák a határozatot és akkor már minden kérdés simán, magától megoldódik. Ne a papírból tanulmányozzák az életet, mert abból úgysem ismerik meg, hanem tartsanak eleven kapcsolatot az élettelI Es akkor döntéseik, határozataik helyesebbek lesznek, ha célba találnak és megvalósulnakt A bürokrácia ikertestvére a túlzott centralizációi A bürokrácia és a túlzott centralizáció kezd egész fejlődésünk akadályává válni. Gyorsan változtatni kell ezen a tarthatatlan helyzeten. Centralizációra szükség van. de olyan centralizációra, amely bátran támaszkodik az apparátus és vezetőinek tudására, szakképzettségére, amely bízik a munkatársakban, megadja mindenki számára a szükséges hatáskört, amely növeli a vezetőség és a munkatársak felelősség- tudatát és fejleszti kezdeményezésüket. Meg kell szüntetni pártmun kánkban a befeléfordulást. A bel9ő pártélet felélénkülése gyakran azzal jár, hogy a párt szervezetek nagy része nem egyezteti össze megfelelően a belső pártmunkát és általában a politikai munkát a termelés feladataival. a gazdasági munkával, s nem kapcsolja szervesen össze munkáját az ipar és mezőgazdaság aktuális kérdéseivel vagy nem fordít figyelmet a begyűjtésre, s egyéb feladatokra. A befeléfordulás akadályozza a tömegszervezetekkel való foglalkozást. Pedig pártunknak a jövőben nagyobb gondot kell fordítania a tömegszervezetek erő sítésére és tekintélyének növelésére. melyek jelentősége éppen az új szakasz feladataival kapcsolatban fokozódott. Figyelembevéve a magyar proletárdiktatúra, a hatalom meghódításának sajátosságait, a tömegszervezetek szerepe a népi demokráciában is változatlanul fontos. A pártnak nemcsak arra kell vigyáznia, hogy a tömegszervezetek számszerűen erősödjenek de arra is. hogy mind nagyobb politikai, kulturális, gazdasági és nevelő tevékenységet fejtsenek ki, hogy mindjobban kielégítsék a do! gőzök igényeit. Rákosi elvtárs ezután a szak- szervezetek nagy jelentőségéről és feladatairól szólt. A többi között hangsúlyozta, hogy az eddiginél hasonlíthatatlanul nagyobb erővel és nyomatékkai kell foglalkozni a munkaversennyel. mely egész szocialista termelésünk egyik legfontosabb lendítőkereke, mely ha jól kifejlesztjük, minden területen elörevisz bennünket. Ezután a DISZ feladatairól beszélt Pártszerveink és pártszervezeteink — mondotta — még nem támogatják eléggé a Dolgozó Ifjúság Szövetsége munkáját és nem mindig látják világosan azt a fontos szerepet, melvet a DISZ a szocializmus építésiében, a népi demokrácia megerősitésében játszik. Változtatni kell ezen. A DISZ, a dolgozó ifjúság e harcos szerve, a párt édes gyermeke s minden módon kifejezésre kell juttatni, hogy a párt segíti, támogatja, gondját viseli, állandóan törődik vele. A DISZ. melynek soraiban j jövő párttagjaink tízezrei neve-1 lödnek, s amely Sztálinvárosban, Komlón és egyebütt annyi szép példáját nyújtotta az önfeláldozó munkának, most erőinek jelentékeny részét összpontosítsa a falura is: a falusi dolgozó ifjúság megszervezése és mozgósítása olyan feladat, mellyel a DISZ nemcsak elősegítheti a mezőgazdaság fejlesztési tervének végrehajtását, de egyben elmélyítheti gyökereit a falun. A DÍSZ-nek, mint a párt fontos segítő csapatának nagy szerepe van az ifjúság szocialista nevelésében. Pártunk és államunk tegyen meg mindent, hogy a DISZ e szerepének meg is tudjon felelni. Az MNDSZ további eredményesebb munkája a dolgozó nők nevelése és mozgósítása terén szükségessé teszi, hogy nagyobb megértésre és segítésre találjon mind a pártszervezetek, mind pedig az állami szervek részéről. A párt szervezeteinek sokkal többet kell foglalkoznak az olyan laza tömegszervezetekkel, melyek az ú| szakasz feladatainak megvalósításra folyamán jöttek létre, mint a falusi termelési bizottságok. Ezek kibontakoztatják a falu dolgozóinak iniciativáját a párt- és kormányhatározatok megvalósítására. Pártszervezeteinknek az eddiginél hasonlíthatatlanul többet kell fogialkozniok a földművesszövetkezetekkel. Gondoskodjanak arról, hogy a dolgozó parasztság sajátjának tekintse a szövetkezeteket, hogy bennük meg ne sértsék a szövetkezeti demokráciát s tagjai anyagilag is érdekeltek legyenek a szövetkezet fejlesztésében. Végül a pártszervezetek fordítsanak fokozott figyelmet a legnagyobb tömegszervezet, a tanácsok munkájára. A pártszervezetek segítsék, vezessék politikailag jobban és ellenőrizzék alaposabban a tanácsokat, ne hagyják őket magukra, de ne helyettesítsék őket és ne sajátítsák ki funkcióikat. Pártszervezeteinknek meg kell érteniök a párt és az állami funkciók különbözőségét és azt, hogy a tanácsok feladatait a párt nem láthatja el. Pártszervezeteink küzdjenek a tanácsokban elharapódzó bürokratizmus ellen, ne tűrjék, hogy a tanácsok érdesen, ridegen bánjanak a lakossággal. Különösen ügyeljenek a párt- szervezetek arra. hogy a tanácsok tartsák be és tartassák be az állami fegyelmet anélkül, hogy a lakosságot zaklatnák, vagy nyakra-főre adminisztratív rendszabályokat alkalmaznának. Küzdjenek a törvényesség betartásért és a törvénytelenségek ellen mindenütt élesen lépjenek fel. A pártszervezetek politikai és szervezeti megerősítését elsősorban ott kell megoldani, ahol az új szakasz célkitűzései azt megkövetelik. Mindenekelőtt az ipar olyan kulcspozícióiban, mint a bányászat, a kohászat, a villamosenergiatermelés és azokban az üzemekben, melyek a mezőgazdaság fejlesztésén dolgoznak. A pártmunka másik döntő területe a falu. Most mindenekelőtt a falusi pártmunkát kell alapvetően megjavítani, falusi és járási pártszervezeteinket kell lényegesen megerősíteni. Központi vezetőségünk az elmúlt év december. 23-i határozatában részletesen megjelölte a falusi pártmunka feladatait. E határozatok megkövetelik, hogy a falu, a járás, a gépállomások, a termelő- szövetkezetek, az állami gazdaságok pártszervezeteinek megerősítésére, munkájuk, összetételük megjavítására ezer müveit, képzett, szaktudással, párttapasztalatokkal rendelkező elvtársat kell küldeni. Eddig több mint 800 elvtársat küldtünk ezen a vonalon falura, június végére mind az ezer a falvakban fog dolgozni. Járási párt- és tanácsszerveink jó munkájától függ nagyrészt terveink sikeres megvalósítása. Ezek a párt- és államhatalmi szervek vannak a legközelebb a faluhoz, nekik kell mindenekelőtt a párt- és kormányhatározatok eredményes végrehajtását biztosítani. Ezért fontos, hogy a párt és állami vezetés e döntő helyein olyan párt- és állami funkcionáriusok dolgozzanak, akik kellő műveltséggel, szaktudással, párthűséggel és alapos politikai felkészültséggel rendelkeznek. Elvtársak! Pártunk fő irányvonala: a szocializmus alapjainak lerakása országunkban és ezzel együtt népünk anyagi és műveltségi színvonalának következetes emelése, valamint szakadatlan küzdelem azért, hogy szocialista építőmunkánkat békében folytathassuk. Pártunk fő irányvonalának megvalósításához szükséges,_ hogy még jobban kiszélesítsük és megerősítsük pártunk kapcsolatát a dolgozó néppel s még szorosabbra zárjuk pártunk sorait, hogy pártunk most egységesebb, összekovácsoltabb legyen, mint valaha volt, mert pártunk főereje, politikájának helyessége mellett, ideológiai, politikai és szervezeti egységében, a cselek- ! vés egységében rejlik. Ezért óvnunk kell pártunk egységét, mint a szemünk fényét, mint legdrágább kincsünket! (Taps.) Biztosítani kell, hogy pártunkon az ellenség nem rést, de hajszál- repedést se találjon. (Taps.) Pártunk fő irányvonalának va- lóraváltása alapvetően függ attól, hogy társadalmi rendünk vezető ereje, a magyar munkásosztály minden eddiginél egységesebben, öntudatosabban, fegyelmezettebben sorakozzék fel ■ pártunk mögé. Minden erőnkkel szilárdítanunk kell a patt és a í munkásosztály kapcsolatait es biztosítanunk kell az ipari munkásság vezetését a szocialista építés minden területén. Pártunk fő irányvonalának sikeres megvalósításához elengedhetetlenül szükséges továbbá, hogy méginkább megerősítsük, megbonthatatlanná tegyük a munkás-paraszt szövetséget, népi demokratikus államunk alapjai, eddigi nagy vívmányaink megtartásának és további, új győzelmeinek zálogátl Pártunk fő irányvonalának eredményes megvalósítására ki kell szélesítenünk azt az alapot, amelyen pártunk politikája és népi államunk nyugszik: létre kell hoznunk, ki kell fejlesztenünk a Függetlenségi Népfrontot, mint az összes hazafias és békeszeretö erők legszélesebb összefogását országunkban, mint valamennyi hazája boldogulásáért és felemelkedéséért küzdeni kész, jóakaratú magyar I ember egységes tömegmozgal mátl Pártunk fő irányvonalának sikeres megvalósítása megköveteli tőlünk, hogy állandóan erősítsük munkás-paraszt államunkat, a népi demokrácia államát; hogy minél szélesebb tömegek vegyék ki cselekvőén részüket az állam munkájában és az ellenőrzésben. Mert a népi demokrácia állama végső fokon maga az államot építő munkásosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a kisemberek millióinak összességei Pártunk fő irányvonalának győzelméhez múlhatatlanul szükséges, hogy elmélyítsük, tovább szilárdítsuk és még bensőségesebbé tegyük kapcsolatainkat, népünk őszinte barátságát a kommunizmust építő Szovjetunióval; hazánk felszabadítójával, « vi- lágbékeharc zászlóvivőjével, (Percekig tartó ütemes taps.), valamint a népi demokratikus országokkal és közeledést hozzunk létre minden olyan országgal, amely az imperialista rablóháború ellen saját függetlenségéért és a békéért folytat küzdelmet! Az út — fejezte be a beszámolót Rákosi elvtárs — amelyet a júniusi fordulat jelent, helyes út! Ezen az úton kell előrehaladnunk törhetetlenül! Ezen az úton követi pártunkat munkás- osztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk! (Taps.) Ez az út a felemelkedésnek, a magyar nemzeti függetlenség megszilárdításának, az erős, művelt. virágzó Magyarországnak útja! (Szűnni nem akaró viharos taps, hurrá-kiáltások!,)