Népújság, 1954. május (34-42. szám)

1954-05-23 / 40. szám

1954 május ?3, vasárnap. NÉPÚJSÁG 5 Ml ÚJSÁG A BEGYŰJTÉSBEN az egri járásban... •és a pétervá sarai járásban A kongresszus előtti hetek­ben az egri járás a második helyre került a begyűjtési ver­senyben. Magan'iögött hagyta az eddig élenjáró hatvani já­rást. Az egri járás községei­ben főleg Szarvaskőn és Béla­pátfalván jó a tanács és a be­gyűjtési hivatal kapcsolata, kölcsönöse« segítik egymás munkáját, ennek eredménye­képpen ezek a községek élen­KOZSCG: TANACSELNC járnak a begyűjtésben. Nem mondható ez el Nagyvisnyó, Balaton és Andornaktálya községekről, ahol a tanács nem segíti a begyűjtési megbízot­takat. ezek a községek csak gyenge eredményt tudtak fel­mutatni a begyűjtés terén. A kongresszus tiszteletére indított begyűjtési versenyben a községek sorrendje az aláb­biak szerint alakult: (: BEGYŰJTÉSI MEGBÍZ.: Szarvaskő Monos bél Bélapátfalva Mikófalva Bekölce Tarnaszentmária Bükkszentmárton Szűcs Noszva j Felsőtárkány Szilvásvárad Maklártálya Ostoros Egerszalók Nagyvisnyó Felnémet Egerszólát Egerbakta Balaton Verpelét Kerecsend Demjén Egerese hi Novaj Andornaktálya orv. Tóth Ferencné Bóta Györgyné Mihály Sándor Szálkái Lajosné Dorkó Barnáné Verebélyi István Szabó István Hegedűs Józsefné Urbán Erzsébet Farkas Gergelyné Sallai Imréné Tóth Jánosné Kszel Ferencné Fehér János Énekes Bertalan Atóczki János Bányai Gergely Sí a lkai Lajosné Kormos József Csabai János 7i.iT; Sándor Ozswarth Sándor Faikas János loványi Mihályné Vá'yi József Barta Béláné Krkas Julianna Hegyi Franciska Kovács Margit Bartók Margit Német Lászlóné I.iktor Emil öze. Bakos Józsefné Rátkai Frigyes K:ss Erzsébet Gécti Gábor Schmidt Lajos Bukucs József Gasparovics József Molnár Ilona Bodor Mária Hangácsi Anna Ifj. Szálkái Istvánná Vass Lajos Pintér Miklósné Szabó Béla Bauman Margit Sütő Albin Vadász Mária Korozs Lászlóné A pétervá sári járás a leg­utóbbi versenyértékelés szerint beadási tervét, tejből 55, tojás­ból 85. baromfiból 107, sertésből 57, vágómarhából 73 százalékra teljesítette. A járás begyűjtésben élenjáró községeiben: Máttabailán, Bo- donyban a községi tanács együttműködve a begyűjtési megbízottal állandóan ismertet­te a sertésbeadássa] járó ked­vezményeket. A tanácsüléseken és állandóbizottsági üléseken be­szélték meg a begyűjtéssel kao- csolatos tennivalókat, segítették a dolgozó parasztokat abban, hogy társulva megvásárolhas­sák a beadásra szánt vágómar­hát és hízottsertést. A felvilágo­sító munka mellett nem hanya­golták el a begyűjtést halogató kulákok megbüntetését sem. A begyűjtésben lemaradt községek­ben 21 helyen tartottak hely­színi elszámoltatást, ahol törvé­nyes úton kényszerítették a ku- lákokat, és a notórius nem tel­jesítőket kötelezettségük teljesí­tésére. Nem mondható ez el He- vesaranyosra, ahol a tanács még mindig nem szerzett ér­vényt szocialista törvényeink­nek, s hagyja, hogy a beadást halogatók eladják a tojást, ba­romfit. ahelvett, hogy begyűjté­si kötelezettségüket teljesítenék A május 17-1 versenyértékelés alapján a járás községeinek ver­senyében az alábbi sorrend ala­kult ki: KÖZSÉG: TANÁCSELNÖK: BEGYŰJTÉSI ME Mátraballa Borics Miklós (VB-ti Pénzes Miklósné Bodony Fejes József h. Kovács Lászlóné Recsk Dorkó Antal Hegedűs József Párád Ifi. Vitai András Feies József Egerbocs Barócsi Miklós Berecz Bálint Ivád Ivádi Joáchim Varga Lajos Bátor Kiss Amália Berecz Bálint Várasszó Molnár Pál Pál k. Albertné Erdőkövesd Dulai István Ignáczi József Pétervására Ivádi László Tóth Pál Bükkszék Tar Ágoston Ivádi Erzsébet Sírok Tóth József Udvari Sándor Kisfüzes Józsa József Varga Lajosné Mátraderecske Klátyik József Vincze Miklós Fedémes Vincze László Vincze Hermina Tarnalelesz Tóth Sándor Balázs g Béla S2ajla Kiss Jánosné Tóth gy János Istenmezeje Fodor József Biró d. János Hevesaranyos Pallagi István Barócsi Irén (Tudósítónktól.) A kongresszusi liét eredményei Hatvan üzemeiben A Hatvani Téglagyár a hét elején nem dolgozhatott az eső miatt. A hét közepén azonban megindult a harc az esőokozta lemaradás behozásáért is. Csü­törtökön igen szép eredmények születtek. Danyi Ferenc és agyagbányász brigádja 110 szá­zalékos vállalását 136 százalék­ra teljesítette. Holló Irén nyers­téglaszárító brigádja ! 10 száza­lékos vállalását már 139 száza­lékra teljesítette túl. Még na­gyobb az eredménye Pusztai Já­nosné lerakó brigádjának, mely a vállalt 115 százalék helyett 140 százalékot ért el. A Téglagyár napi terve nyers­téglatermelésben 25 ezer darab. Az eddig elért legmagasabb ter­melés 32 ezer 600 volt. Csü­törtökön a gyár életében is re­kordot értek el, 34 ezer nyers­téglát termeltek. Versenyben van a MÉH Vál­lalat is. Május havi tervét !9-én estig 550 százalékban teljesí­tette. Juhász János és rakodó brigádja I7-én és 18-án 340 szá­zalékot ért el. A Hatvani Cukorgyár dolgo­zói továbbra is emelik eredmé­nyeiket. A gyár dolgozói még a múlt pénteken aktivaértekezletet tartottak, melyen „jó karbantar­tássál a cukorveszteség csökken­téséért” jelszóval új mozgalmat indítottak. A mozgalom már az első napokban szép eredménye­ket hozott. Péntek István, Hol­ler Ferenc villanyszerelők szer­dán és csütörtökön is 170 szá­zalék felett teljesítették tervü­xxxxx^cooooooooooc két. Srei János és Pusztai Ist­ván cukorrakodók 285.5 száza­lékot ért el. A DISZ-tagok kö­zül Pataki Anna 167, Tuza Gi­zella 154, Szénási Mária 146 százalékot ért el a csütörtöki nap folyamán ládaszegezésben DOOOOGOGOOOOOOCOOOOOOOOOROOOOOO<y J Mészáros Ferenc, a nagyteleki állami gazdaság tehenésze a kongresszus tiszteletére vállal­ta, hogy 3200 liter tej helyett 4000 litert fej havonta. Válla­lását 4370 literre teljesítette. Rékási Sándorné, az ÉMÁSZ hatvani telepének pénzbesze­dője, a pénzbeszedők közötti versenyben a legjobb helyezést érte el. Molnár József, petőfibányai II éves géplakatos tanuló egyéni vasgyüjtésben 36 mázsát, s igen kiváló eredményt ért el. A győzelem híradásai Nap mint nap egyre több le­velet hoz szerkesztőségünknek a posta. A megye minden sarká­ból, számtalan üzemből, község­ből, termelőszövetkezetből jön­nek a levelek, hírt adva megyénk dolgozó népe nagyszerű verseny­lendületéről, a pártkongresszusi készülődés elért eredményeiről. Uj hangja van ezeknek a leve­leknek: soha még ennyire nem csendült ki az önbizalom, a büszkeség, a jól végzett munka feletti öröm. a győzelem megelé­gedettsége, mint éppen izekből a levelekből, melyek most érkez­tek a kongresszusi hét ideje alatt. Nem véletlenül. Az országot kilenc éve vezető, a népért 35 éve harcoló kommunisták pártja, a Magyar Dolgozók Pártja tart­ja III. kongresszusát. A kommu­nisták tanácskozása- mindenkor az egész nép életének nagy ese­ménye, az új feladatokhoz erőt- adó ünnepe volt. Ez ma is. Sőt sokkal inkább, mint valaha. Tudják ezt a városok és falvak dolgozói, ezt tükrözik a levelek — a győzelem híradásai. Tóth Gyula az erdőgazdasá­gok részéről számol be levelé­ben. milyen új munkasikereket hoz az egri és recski erdőgazda­ságok párosversenye. „Az er­dőgazdaságok ügye — az egész ország ügye, ezért igyekszik a párosversenyben lévő mindkét erdőgazdaság a maga területén minél jobb eredményt elérni” — írja többek között 'eveiében. — S hogy ez így van, arra áll­jon itt csak két adat: az Egri Er­dőgazdaság fatermelését 101.1, a recski 109.1 százalékban teljesí­tette. Licska Péterné, régi levelezőnk az Egri Dohánygyárból kei este fel soraival a szerkesztőséget. „Az előkészítési osztály dolgozói is valamennyien a minőség meg­javítását tűzték ki célul” — írja levelében. Beszámolt arról is. hogy a minőség javítása mellett sokan értek el kiugró teljesít­ményeket a mennyiség növe­lésében is. Így például Hegedűs Péterné 138.1, Lozsák Sándorné új dolgozó 138 százalékot telje­sített. Bessenyei Gyula, a Mátravidé- ki Erőműről irt levelet s büsz­kén számolt be arról, hogy a szállítóüzem kubikosbrigádja az I. számú vagonbuktatónál a I megállapított sztahanovista szint, 12 perc helyett, 11.8 perc­re csökkentették a buktatás! időt. A kazánjavítócsoportnál Kővári József ért el kiváló, 156 százalékos teljesítményt. Tóth József a Hevesmegyei Mezőgazdasági Gépjavító Válla­lat ÜB-titkára a kiváló teljesít­ményt elérő dolgozókról szá­molt be Németh András 210. Vida Ferenc 177, Tóth Imre 168 százalékos teljesítménnyel kö­szönti pártunk III. kongresszu­sát. Levél érkezett a megyei ta­nács ipari osztályától is. Mucsi Sándor elvtárs. az ipari osztály vezetője számolt be a lapon ke­resztül megyénk dolgozóinak a megyei tanács felügyelete alá tartozó heiyiipari vállalatok kon­gresszusi versenyéről. A Heves- megyei Finommechanikai Javító és Gyermekkocsikészítő Vállalat, az Autójavító Vállalat, a Cse- répkályhakészítő és Tűzhelyjaví­tó Vállalat, a Faipari Vállalat, a Gyöngyösi Vasöntöde, a Nyom­davállalat dolgozói, mind-mind kiugró teljesítményekkel készül­nek a nagy ünnepre. Liptai Sándor elvtárs, a szak- szervezet megyei termelési fe­lelőse, az építőmunkások har­cáról számolt be levelében. Kü­lön is foglalkozott az Egri Bú­torgyárral. a 63/5 Építőipari Vállalattal, az Ütfenntartó Vál­lalat, valamint a 21/3 Építőipari Vállalat lőrinci munkahelyén dolgozók vállalásával, teljesíté­sével. Torda Imre agronómus, a ka- rácsondi Dózsa termelőszövet­kezet munkájáról ad hírt. Oláh Lőrinc, a Selypi Cementművek­ből. Sebestyén János Csányból írt levelet szerkesztőségünknek. A tiszanánai Petőfi tsz tag­jai arról írnak levelükben, hogy 50 hold rizsvetésük szépen ki­kelt, most folyik második árasz- tása, hogy legnagyobb ellensé­gét, a gyomot elnyomják. Vágó Mária a következőket írja többek között levelében: „Amióta meg­kezdődtek a növényápolás! mun­kák, csoportunknak, a visznek! Békének nincs egyetlen női, vagy férfi tagja, aki ne venné ki részét a közös munkából, és nincs olyan férfitag, akinek a felesége ne dolgozna benn a csoportban.” Egy csokor a rengeteg vi­rágból, néhány levél abból a kö­zel 300-ból, melyet dolgozóink küldtek az elmúlt hetekben, a párt megyei lapjának, a pártnak, hírt adva győztes munkájukról, a szocializmus építésének új eredményeiről. A verseny zászló gazdát cserélt A Z ÉJSZAKAI eső nyomát ** nem tudta eltüntetni a nap, kövér vízcseppeket him­bál a szellő a haragoszöld bú­zaleveleken. A föld már beitta a vizet, sötét színével kérke­dett a zöldelő árpatáblák, a kalászba szökkenő rozsok, a fiatal répacsemeték előtt. A friss, párás reggeli leve­gőben néhány fa vigyázott a mezőszemerei határra, néhány ismert fa, mely alatt pihenni szokott a rövid ebédszünetek­ben a szorgalmas mezőszeme­rei nép Most még néptelen a határ. Az eső miatt bent ma­radtak az emberek, a tanács­házán. az üzletekben taiálni meg őket, vagy a ház körül, amint a szerszámokat javít­gatják. Néhány helyen össze­gyűlnek a szomszédok, s együtt szidják az esőt. — Nem kellett volna már — bosszankodik Bukta Boldizsár bácsi is — az ördög látott ilyet. Nem hagy élni bennünket az eső. Minden napra jut belőle, pedig hogy várja a kapát a kukorica, meg a többi nö­vény. Bukta héo-l szívén viseli a növények sorsat, ezért egyel- te s kapálta meg elsők között cuKorrepajat. de nem tudta mindenki elvégezni, s most, hogy a munka láza minden­kit elkapott,. most, hogy itt a pártkongresszus, min­dig fékezi a munkát a sok záporeső. Baj ez, mert a község nem akar szégvenben maradni. Nem akarná, hogy a kongresszusi vándorzászló más községbe kerüljön Pedig ez is megeshet, mert a többi község is szeretné megszerez­ni a zászlót, de legjobban az egerfarmosiak íogadkoznak a kongresszusra, náluk lesz a két versenyzászló. A KÉT KÖZSÉG között ^ régen folyik a páros­verseny. Több év óta verse­nyeznek váltakozó szerencsé­vel. Ez évben a mezőszeme- reiek bizonyultak jobbnak, a tavasszal hamarabb láttak munkához, mint a szomszéd községekben. A falu termelő- szövetkezetei szinte húzták maguk után az egyénileg dol­gozó parasztokat. Soha nem látott kedvvel dolgoztak a nö­vényápolásban is. Az Uj Világ tsz tagjai a családtagok segít­ségével pár nap alatt kiegyel­ték 42 hold cukorrépájukat, mégis lemaradtak versenytár­suk, az egerfarmosi Uj Baráz­da mögött. Ez nem csüggesztet- te el őket. Most már az állat- tenyésztők és a kocsisok is ki­veszik a részüket a növény- ápolásból, önként jelentkeztek erre a munkára. Nagy a ver­senykedv. A beadással is igye­keznek. Húsz hízó nemsokára beadásra kerül, ezzel egészévi kötelezettségüket teljesítik. A termelőszövetkezetiek pél­dája nem maradt követő nél­kül. Papp Gábor, s többi pa­raszttársa azonnal munkához látott. Elsőnek végeztek a cu­korrépa és a mák sarabolásá- val. A tavaszi munkában meg­előzték versenytársukat. Egér- farmos községet, de az igazság kedvéért meg kell mondani, Szemerén a talaj is jobb volt, de talán nagyobb volt a lelke­sedés is. A VÁLTAKOZÓ szeren­** csévél folyó -begyűjtési verseny többször kedvezett Mezőszemerének. Az első he­lyet legtöbbször ők harcolták ki a járásban, most azonban változás történt. Második hely­re csúsztak vissza. Egerfarmos megelőzte őket. Pedig igyeke­zett a község. Horváth Benjá­min, Horváth József, Bukta Barnabás párttagok gyorsan teljesítették beadási kötele­zettségüket. Felélénkült a nép­nevelőmunka, olyan dolgozó parasztokat is meggyőztek, mint Ungvári Bertalan, aki köztudomású, hogy mindig az utolsók közt teljesítette be­adását. Most megértette ő is, a község becsülete forog kockán. Teljesítette beadását, most ő is beszél a begyűjtés érdeké­ben. Sokan még csodálkoznak rajta. — De megváltozott, Ungvári bácsi! — s ő már büszkén vágja rá. — Itt az ideje. Nem? Nem lehetek mindig utolsó a be­adásban. Ungvári bácsi nincsen egye­dül. a faluban 103 gazda csat­lakozott a kongresszusi ver­senyhez, s néhány kivételével teljesítették felajánlásukat, beadták a félévi tojást, barom­fit. Kelemen Gábor. Pocok La­jos, Tuza Lajos és több mint száz gazdatársa, büszkén, fel­emelt fővel várja a nagy na­pot. a kongresszus megnyitá­sának napját, mindannyian becsületesen eleget tettek vál­lalt kötelezettségüknek. Talán az adófizetés az, mellyel nem nagyon dicseked­hetnek. Második negyedévi tervüket még csak 29 száza­lékra teljesítették. Azzal érvel­nek, hogy rossz a versenyérté­kelés, hiszen az ő feljegyzésük szerint a 80 ezer forintos terv­ből már 40 ezret befizettek, tehát 50 százalékos a teljesít­ményük. nem 29. A járás bi­zony nem így tudja, s ezért küldte ki Tuza elvtársat, vigye át a versenyzászlót a régi ve- télytársnak, Egerfarmos köz­ségnek. Kétszeres szégyen érte a községet. A vándorzászlót el­veszteni magában sem ki­csinység, különösen olyan köz­ségnek, mint Mezőszemere, ahol oly soká őrizték. De most a pártkongresszus előtt két­szeres szégyen elveszteni a zászlót. „Mit mond a járás, a megye? Most nem dolgoztunk, mikor mindenki tudása legja­vát adja, hogv bebizonyíthas­sa, becsüli, szereti hazáját, szereti a pártot“ — ez jutott eszébe Német Gábornak, a ta­nács elnökének, mikor Tuza elvtárs után becsukódott a ta­nácsháza ajtaja. ★ EGERFARMOSON mit " sem tudtak arról, hogy rövidesen két vándorzászló boldog tulajdonosai lesznek. Jól dolgoztak, ezt elismerte a járás, a megye is. Ezért kap­ták a sok oklevelet, s a járási pártbizottság versenyzászlaját. De nem hitték, hogy sikerül elhódítani Mezőszemerétől a féltve őrzött két vándorzász­lót. Keményen megdolgoztak érte, az igaz. Ha a mezőgazda- sági munkában kicsit lema­radtak is a vizes földek miatt, a beadásban és az adófizetés­ben maguk mögött hagyták Mezőszemerét. Nem volt hiábavaló a párt, a tömegszervezeti és a párton- kívüli népnevelők munkája, akik fáradságot nem ismerve, szervezték a kisgyűléseket, s minden alkalmat megragad­tak, hogy beszélgessenek a gazdákkal a beadás, az adó­fizetés fontosságáról, arról, hogy az állam mire fordítja az adóba befizetett pénzt Ezt könnyen be tudták bizo­nyítani. Nemrég kezdték meg a község főtérén az ártézikút fúrását, mely több tízezer fo­rintba kerül, bekötőutat épí­tettek 160 ezer forintos költ­séggel, vezetékes rádiót kapott a község, mindez sokszázezt, forintba került, a farmosiak- nak csak 70 ezer forint adó­fizetési tervet kell teljesíteni. Nem megy tehát messze a pénz. Ezt mondták el a nép­nevelők, s a jó szót megfogad­ták a gazdák. Ezidáig senkit sem kellett elszámoltatni, a község első lett a begyűjtés­ben, második az adófizetés­ben. ★ |J AGY VOLT az öröm * ' Egerfarmoson, mikor Tuza elvtárs megérkezett, óva­tosan kibontotta a zászlót, s az asztalra helyezte, a másik mellé. Együtt volt a két szép zászló a begyűjtésért, s az adófizetésért. A tanácstitkár már a helyet nézte neki, de a falon annyi oklevél, s zászló díszelgett, hogy bizony gondot okozott az elhelyezés. Amint ott tanakodnak, hatalmas szál ember. Kovács György lépett be. az elnöki szobába. Harsány köszönés után kezet rázott az elnökkel, s örömmel újságol­ta. — Jó hírt hallottam. Igaz, hogy elnyertük a zászlót? — Jól hallotta, de hogy a csodába jutott ilyen gyorsan a fülébe — érdeklődött tréfásan Veres elvtárs, a tanács elnöke. — Hogy? Hát a jó hírt ha­mar meghallja az ember, meg aztán engem érdekel az ilyes­mi. A szóbeszédet Tuza elvtárs szakítja félbe, készülődik. Rá­bizakodik az elnökre, nehogy el hagyják venni a zászlót, mert a régi gazdája nagyon készülődik visszahódítani. Az elnök helyett Kovács György, az Uj Barázda tsz tagja vála- szoL — Azt ugyan nem viszik vissza, csakhogy itt van. Tud­ja mit? A tsz még ezen a hé­ten öt hízót, és három marhát ad be, hogy a zászló itt ma­radjon. — Na-na, Szemerén is ké­szenlétben van néhány hízó, meg marha, rövidesen bead­ják, jó lesz igyekezni — inti a heveskedő farmosiakat Tuza elvtárs. ★ A MEZŐSZEMEREI ta­" nácsházáról gyorsan szétfutott a hír: oda a két versenyzászló. Papp Gábor Dózsa-úti középparaszt is rosz- szalóan csóválta a fejét, mikor meghallotta. Azonnal indult a határba megnézni, lehet-e ka­pálni. Menetközben látta, hogy kapával a vállon igyekeznek a határba az Uj Élet tsz asszo­nyai is, hogy visszaszerezzék a község becsületét, no meg a két versenyzászlót. A tanácsházán Német Gá­bor elnök gondokba merülve ül. ..Hogy lehetne megelőzni Egerfarmost?“ — ezen töri a fejét Horváth Benjámin, a község párttitkára is. Nagy csend üli meg a szobát. Az el­nök azt a világos foltot nézi, ahol a zászló állt. „Be kellene festeni“ — mormolja, a párt­titkár elérti szándékát, s bíz­tatóan mondja: — Nem kel! azt befesteni, a zászlót kell visszaszerezni. De vissza ám, mégpedig a kon­gresszus végéig, de ha lehet, hamarább is ... Kovács Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom