Népújság, 1954. május (34-42. szám)

1954-05-23 / 40. szám

AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X ÉVFOLYAM, 40. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 MÁJUS 23. VASÁRNAP. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG iparrá szeretettel üsl vázáijsik párisink III. kenegressznsát Az egész ország, s köztük megyénk dol­gozó népe. forró szeretettel s nagy­szerű munkával üdvözli pártunk III. kon­gresszusát. A felszabadult emberek tiszta érzésű üdvözlete ez. olyan népé, amely immáron kilenc éve nagy történelmi át­alakulás hordozója, amely nép mindenét, amije van, pártjával egybeforrott munká­jának köszönheti. Nagy időkben mások, különbek az em­berek, s mi most nagy időket élünk. De most —■ szemben bánni nagy korral — a párt által vezetett, szakadatlan harcban az újért, a jobbért, nem egy-két ember, de egy egész ország dolgozó népe lett naggyá, különbbé. S ezt a nagyságot, népünk cse­lekedetei bizonyítják. A mi megyénk — bár igaz: szép vidék — kicsi, s mégis az itt élő emberek éppúgy, mint Borsodban, vagy a Dunántúl bár­mely megyéjében, csodákat műveltek. Meg­változtatták szőkébb hazájukat, építettek és építenek, átalakítják a természetet s köz­ben átalakulnak ők maguk is. A bányákon, a földeken, a munkapadoknál és az író­asztalok mellett nap, mint nap új hősök születnek, a „szürke” munka, a cselekvés hősei. S mi örömmel és büszkén mondjuk el mindenkinek, hogy Petőfibánya a kon­gresszusi versenyben állandóan első, hogy Kisköre határában több. mint ezer holdon csillog a rizsföldeket elárasztó víz, hogy nincs egy üzem, dé egy község sem a me­gyénkben, ahol a dolgozók ne tettek volna felajánlást a pártkongresszus tiszteletére, s ne harcolnának a többért, a jobbért, a boldogabb emberi életért. Doldogok vagyunk és büszkék, mert ** tudjuk, a mi eredményeink az egész ország eredményei, mert mindannyian érez­zük a munka, az alkotás lázát, s mert mindannyian érezzük a nagy alkotás: a szocializmus építésével szembeni felelőssé­günket. Ennek az évek óta folyó nagyszerű küz­delemnek egy-egy szép állomása az, ami­kor a munkásosztály vezetésével az egész dolgozó nép, így megyénk dolgozói is a párt iránti forró szeretettől áthatva, a párt- kongresszus tiszteletére fokozza munkáját. S megyénk dolgozói valóban egyemberként — a műszaki a munkással, a dolgozó pa­raszt az agronómussal szövetkezve önti szivét a munkába. Vájjon mivel magyarázható' az, hogy egy nép, megyénk népe is, így szeret egy partot. Vájjon minek tudható be, hogy Pe- tőíibánya, a Mátravidéki Erőmű, a Ciyön- gyösoroszi Ércelőkészítőmű, vagy a gyön­gyösi járás és azonbelül Gyöngyössolymos és a sarudi Kossuth tsz dolgozói munkájuk eredményével éppen most, a páríkongresz- szus ideje alatt döngetik a kaput az első­ségért? Mivel magyarázható, hogy a teg­nap még névtelen, száz százalék körül tel­jesítők sokaságából kinőtt az új rekordokat ielállítók sokasága? Hiszen ezek az embe­rek éltek a múltban is, nagyrészük dolgo­zott is és értette munkáját is. Beszélj csak egy emberrel, akivel mond­juk — ne sokat — három-négy éve talál­koztál. Ismerted hibáit, gondolkodásmódját, s most egy új embert látsz magad előtt, Lá­zasan tevékenykedik, része egy üzemnek, egy egész országnak S ha jól meggondo­lod, nincs okunk csodálkozásra, hiszen ő is más, új embert lát benned. A zérí szereti népünk nagy pártját, és "azért követi, mert éppen a kommu­nisták pártjának vezetésével lett azzá, amivé vált: új életet építő szabad, boldog- néppé. Csak egy párt, a kommunisták párt­ja volt képes arra, hogy a szakadékba ta­szított ország népét összefogja, s ilyen eredményekhez vezesse. Ha nem volna né­pünknek ilyen pártja, vezérkara, akkor nem volna hazánk független, megyénkben to­vábbra is a papi nagybirtokok árnyékában tengődne a paraszt, nem volna Petőfibá- nyánk, Gyöngyösoroszi Ércelőkészítőmű- vúnk, — egyszóval iparunk. S a sokezer, jól kereső munkás helyett, ma sokezer mun­kanélküli vándorolna megyénk, hazánk or­szágútjain. Azért követi népünk a pártot, mert tud­ja, a szocializmus útján vezeti őt, mert a •Magyar Dolgozók Pártja a még szebb, a még boldogabb élet megteremtéséért har- colT Mélységes és inegrendíthetetlen biza­lom fűzi a népet pártjához, s ez a bizalom csak erősödött a júniusi Központi Vezető­ség határozata óta. Csak egy ilyen párt, a kommunisták pártja képes a nép előtt olyan őszintén feltárni elkövetett hibáit. hogy azután a néppel összefogva javítsa ki azokat. A júniusi politika óta még erősebben ér­vényesül nálunk a szocializmus gazdasági alaptörvénye, tnéginkább az ember kerül életünk középpontjába. Ez a határozat min­den dolgozó réteget érint, éppen ezért lett nemzeti programmá, s pártunk méginkább nemzetvezetö erővé. De a párt bizalma is határtalan, szülő- anyja, a nép iránt, s mert belőle fakad, a mi pártunk ízig-vérig a nép pártja. kJ agy barátunk, és segítőnk, a Szov­jetunió példája és annak nagy Kom­munista Pártja segítette pártunkat és népün­ket e helyes út megtalálásához. Gazdag ta­pasztalatuk politikai, gazdasági és kultu­rális téren nagy segítséget nyújt a mi országépítő munkánkhoz is. S a mi pártunk, a mi népünk bőven merít e gazdag tapasz­talatokból. Barátságunk és szeretetünk meg­bonthatatlan a Szovjetunió iránt. Pártunk és népünk egysége, egybefor- rottsága azért oly erős, mert a párt, a jú­niusi KV ülése után még biztosabban vezeti népét a helyes úton — a szocializmus út­ján. A kongresszuson már számot vethet­nek e határozat eredményeiről, de látnunk kell, — ezek még csak kezdeti eredmények. Bár az elmúlt hónapok alatt nagyot nőtt dolgozó népünk életszínvonala, bár dol­gozó parasztságunk biztonságérzete, s ez­zel együtt termelési kedve, hasonlíthatatla­nul nagyobb, mint a kormányprogramul előtt volt. Mégis — még mindig nincs min­den rendben. Sok még az újjal szembeni értetlenség, hivatalainkban a bürokrácia, a rosszindulat. De a kormányprogramul megvalósításá­nak a legnagyobb akadálya most mégsem ez. Sokkal inkább c nagyszerű programúi helytelen értelmezése. Életünk vezetőinek egyrésze, az emberekkel való helyes bá­násmódot a liberalizmussal, az elvtelen engedményekkel cseréli fel. A párt, a kormány, az életszínvonal " emelését tűzte ki célul. De ezt a tervek teljesítése nélkül, anyagpocsékola sal, a se­lejt növelésével, béralaptúllépéssel nem ké­pes megoldani. A párt, a kormány, a törvényesség meg­szilárdítását határozta el, s a maga részé­ről számos intézkedéssel biztosította ezt, de ez még nem minden. A törvényesség nemcsak a kormány által nyújtott kedvez­ményekből áll. Törvény: a beadás, az adófizetés is. Igaz, mi büszkék vagyunk élenjáró üzemeinkre és községeinkre, de nem lehetünk büszkék építőiparunkra, ahol laza a munkafegyelem, a Gyöngyösi Váltó és Kitérőgyárra, ahol állandóan komoly tíz­ezrekkel lépik túl a béralapot, vagy a 63/5-ös Építőipari Vállalatra, ahol az építkezés költségei, az önköltség még mindig igen ma­gas — lélektelen anyagpocsékolás folyik. De a füzesabonyi járás, s azonbelül Kápolna község begyűjtési és adófizetési eredményei sem öregbítik megyénk jó hírnevét. Azzal sem érthet egyet a párt, hogy az utóbbi időkben egyes szerveink az egyénileg dolgozó parasztok támogatását úgy képze­lik el, hogy az a termelőszövetkezeteink fej­lődésének rovására mehet. Ez, a júniusi po­litikának egyoldalú, kispolgári értelmezése most a legfőbb akadálya a jólét gyorsabb emelésének. Az új politika végrehajtása nem liberalizmust, nem kevesebb, de több fegyel­met követel meg tőlünk. A hibák gyors meg­szüntetésének legbiztosabb kulcsa: a kom­munisták helyes példamutatása. Ezeket a problémákat üzemekben és a földeken a kom­munisták beszéljék meg a néppel. Kérjenek tanácsot tőlük és lelkesítsék őket. Érett a mi népünk, megérti és segíteni fog a hibák meg­szüntetésében. A nép alkotóereje határtalan, ezt bizo­nyítja a pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny, s az elért eredmények. De bizonysága annak is, hogy a nép, a párt po­litikáját nemcsak helyesli, hanem végre is akarja hajtani, mert bízik pártjában és sa­ját erejében. egyénk népe mély bizalommal tekint ™ a holnap összeülő kongresszus mun­kája elé — sokat vár tőle. Megyénk kommu­nistái és dolgozó népe a kongresszusi hét sikerével, minden tettével köszönti a szebb, boldogabb életünkért tanácskozó kongresz- szust. Pihenést nyújt az üdülőknek a szalajkavölgyi Piszírángos-tó. nr*?y> ^YxYxxjorvezx7*>noDooo:.<xxxx~xx>ooooooooocKX>ooocoocoaooo^^ «3000000000 Egy napp al a kongresszus előtt Szénási János, a hatvani posta 2. sz. pályaudvari csomagrak­tárosa kiváló munkát végez. Postairányító vizsgáit kiváló eredménnyel fette le. Szaszkó Borbála, a hatvani postahivatal ifjúmunkás mű- szerésztanulója, szakmailag állandóan képezi magát. Loska Géza, a hatvani 34-es számú Vasárubolt vezetője el­sőnek teljesítette kongresszusi felajánlását. Tervét 131 száza­lékra teljesítette. A Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlaiért folyó verseny állása A Megyei Pártbizottság kon­gresszusi versenyzágziaiért Folyó versenyben a második dekád alapján a következő helyzet ala­kult ki a Szakszervezeti Megyei Tanács jelentése szerint: Bányák versenye: 1. Rózsai Xl-es akna 126.6, 2. Petőfi altáró 122.3, 3. Gyöngyös XU-es akna 102.6, 4. Rózsai IX-es akna 9.8.3, 5. Egercsehibánya 84.9 százalék. Élelmiszeripari vállalatok: 1. Hatvani Cukorgyár 131.7, 2. Selypi Cukorgyár 114.4, 3. Egri Dohánygyár 102.1 százalék. Vasas üzemek közül: 1. Egri Lakatosárugyár 120.7, 2. Mátra­vidéki Erőmű'110.7 százalék. Cementgyáraink közül: 1. Bélapátfalvi Cementgyár cement­ből 111.5, klinkerből 92.5 száza lék, 2. Selypi Cementgyár ce­mentből 89.7, klinkerből 93 szá­zalék. Petőfibánya megtartotta elsőségét Nagy volt az izgalom az elmúlt héten Petőfibányán. Nem volt olyan bányász, aki szívvel-lélekkel ne harcolt volna az elsőségért, a kongresszusi zászlóért. A versenyirodára percen­ként léptek be az érdeklődők: hol áll Tatabánya? „Nem hagy­juk magunkat“ — mondták. A szavak gyorsan tettekké is vál­tak, mert Petőfibányán nagy tét forgott kockán, gyorsan ve­szélybe kerülhetett volna az elsőség, melyre, valamennyien büszkék. Nem is hagyták magukat, a versenylendület és véle együtt a termelési eredmények szinte óráról órára növekedtek. Bizonyítja ezt, hogy hétfőn a kongresszusi műszak első napján 602 tonna szenet termelt előirányzaton felül. Kedden 730 ton­nát, szerdán, a harmadik napon 1150 tonna terven felüli szén hagyta el a bányát. Ezzel csütörtökön reggelig havi tervük esedékes részét, nagy versenytársuk, Tatabánya 103 százalé­kával szemben 108 százalékra teljesítették. A kongresszus napjáig vállalt 38 ezer tonna verven felüli szén helyett pedig ezen a napon már 42 ezer 450 tonnát küldtek a felszínre. Petőfibányán a kongresszusra való készülődésben magasra csapott a verseny láza, a szenelő csapatok, valamint az egyéni versenyzők között is. A szenelő csapatok közül Tiliczky József DISZ-brigád.ja tört az élre. A kongresszusi műszak első három napjában 312 tonna szenet termelt előirányzatán felül. Nyo­mukban Decsi Sándor csapata haladt, alig egy-két tonna le­maradással. Az egyéni versenyzők között szintén DISZ-fiatal az első, ifj. Tóth Ferenc, aki! a hét első három napjában 26 tonna szénnel szárnyalta túl előirányzatát. A kongresszusi ver­seny kezdetétől csütörtök reggelig egymaga 436 tonna terven- felüli szén kitermelésével járult hozzá a bányavállalat ered­ményéhez. Emellett Polacsek András új bányász nevelését, is vállalta, itt is példát mutatott. Tanítványa már 130 százalékra teljesíti napi normáját. De nemcsak ifj. Tóth Ferenc az egye­düli Petőfibányán, aki ezekben a napokban példás teljesít­ménnyel bizonyítja be szeretetét és hűségét a párt iránt, mert napról napra újabb nevek, újabb hősök kerülnek a dicsőség­táblára, kik valamennyien a további jólétért küzdenek. Molnár Mihály, az egri Bútorgyár szabásza, Török Lajos és György Béla segédmunkásokkal körfűrészen dolgoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom