Népújság, 1954. május (34-42. szám)

1954-05-20 / 39. szám

1954 május 20. csütörtök. NÉPÚJSÁG 5 I jjra első a ^öngyösi járás a kongresszusi vállalások leljesitéséhen Téglagyáraink első negyedévi bérfegyelméről (Tudósítónktól.) Nem dicsekvés, de meg kell mondani az igazat: a gyön­gyösi járás nemigen szokott az utolsó lenni a kötelezettségek teljesítésében, legyen az be­gyűjtés, vagy mezőgazdasági munka. Az is valóság, hogy a legtöbb kezdeményezés ebből a járásból indult ki az évek során. Néhány hónapja azon­ban sehogy se tudta biztosíta­ni a járás az első helyet. A legveszélyesebb ellenfele a hatvani járás volt még az el­múlt héten is, s már olyan hang is hallatszott a megyé­ben, hogy már repülőgéppel sem lehet utolérni őket. A járás vezetői pedig ta­nácskoztak, tervezgettek, meg­beszéltek, kezdeményeztek, de csak nem sikerült az első helvre törni. „Mit csinálhat­nak ezek a hatvaniak — mon­dotta nap, mint nap Géczi József elnökhelyettes — el kellene már menni, megnézni őket?!” S egy szép napon Se­res János, a tanács elnöke, s az elnökhelyettes, Géczi elv­társ elmentek Hatvanba, ahol egész napot töltöttek. Másnap már érezni lehetett, hogy tör­ténni fog valami, mert sokkal bizakodóbbak voltak a veze­tők, mint azelőtt, s ez jólesö- en hatott az instruktorokra is. „Előre az egyéni felajánlá­sok teljesítéséért“ — ez lett a jelszó, s nyomában megmoz­dultak a községek, s alig né­hány nap alatt az egyénileg gazdálkodó parasztok százai tettek felajánlást a kongresz-* szus tiszteletére. A felajánlá­sok nagyrésze nem akármilyen volt, hogy csak én is szóljak valamit, azután minden ma­rad a régiben, mert nem fon­tos azt teljesíteni. Karácsond községben pél­dául 392 egyéni vállalás tör­tént, melynek nagyrészét már becsülettel teljesítették is, A község vezetői nagy gondot fordítottak a vállalások és tel­jesítések nyilvántartására, népszerűsítésére. Az MNDSZ asszonyai hordták a köszönő­leveleket, ők köszöntötték az élenjárókat. Most az a jelszó a községben, hogy akinek még tavalyi hátraléka van, nincs becsülete, s nem is lesz ad­dig, amíg ném rendezi adós­ságát. Gyöngyössolymos község or­szágos viszonylatban is az el­ső helyen áll begyűjtésben, mezőgazdasági munkában egy­aránt. A felajánlást tett 62 dolgozó paraszt mind bevál­totta Ígéretét, elsősorban azért, mert nem hiányzott a vezetők Nemrég olvassam a Szabad Nép egyik cikkében, hogy egyes dolgozók nem becsülik a népgazdaság vagyonát, a gyár, a bánya felszerelését, nem számol azzal, hogy saját magának is kárt okoz. Most levelemben nem a bá­nyafáról, nem a gyár felszere­léséről kívánok szólni, de an­nál súlyosabb, amiről beszél­nem kell. Az illetékesek figyel­mét szeretném felhívni arra a pénzpocsékolásra, ami itt az építkezés körül folyik. A történet ott kezdődik, hogy 'nálunk a nagygombosi gazda­ságban 1951. év elején felsőbb engedéllyel egy 20—22 tagú építészeti brigád munkát kez­dett, amelynek az volt a fel­adata, hogy a gazdaság tervben előirányzott négy, egyen­ként 60 személyt befogadó munkásszállóját, rendelőszo- báját, majd a gazdaságban már régen aktuálissá vált tí­pusház építését megkezdje, s így a tűrhetetlen lakáshiány megszűnjön. Építészeti brigádunk meg is állta a helyét, a kitűzött időre fel is épült a négy mun­kásszálló, utána az orvosi ren­delő, Kisgomboson két típus­ház, emellett több komoly át­alakítást és tatarozást is vé­geztek. A baj ott kezdődik, hogy 1953—1954-re jött egy felsőbb utasítás, mely szerint az épí­tészeti brigádot megszüntetik és helyette a tröszt bonyolítja le az építést. A gazdaság vezetősége, a példamutatása sem. A közsé­gi tanács, az állandó bizottsá­gok tagjaival lakásán kereste fel a dolgozó parasztokat, akik a felvilágosító szó nyomán szívesen teljesítették kötele­zettségüket. Igen nagy gondot fordítottak az élenjárók nép­szerűsítésére is — ennyi dol­ga nem volt még a hangoshír­adónak, mint éppen ezekben a napokban. A gyöngyössolymosi példa nyomán a többi községek is napról napra fokozzák ered­ményeiket. Például: Nagyréde, Gyöngyösoroszi, Visznek, Ka­rácsond község dolgozó pa­rasztsága azért harcol, hogy az országos első tíz közé ke­rüljön. Persze ezekben a köz­ségekben napról napra vál­toznak az eredmények, most még lehetetlen eldönteni, me­lyik tudja magának biztosíta­ni a megtisztelő helyet, mert fej-fej mellett haladnak. A népnevelömunka kora reggel és este folyik leginkább, ami­kor a dolgozó parasztok ott­hon vannak, de nem hiány­zik a verseny legfontosabb feladata, a népszerűsítés és nyilvántartás sem ezekben a községekben. Kisnána nem nagy falu, de a híre elég nagy, itt elhatározták, hogy ők sem hagyják magukat. És nemcsak beszélnek, hanem cselekszenek is. Idős Safranka Lukács egész évre rendezte baromfi- és tojásbeadását. Ko- hajda Pál ugyancsak eleget tett kongresszusi felajánlásá­nak és még hosszan lehetne sorolni a becsületes teljesítők nevét. Minél közelebb érünk pár­tunk kongresszusához, annál élénkebb a verseny. Gyöngyös az ország első városa a be­gyűjtésben. Az első községi is ebből a járásból került ki és napról napra újabb eredmé­nyek születnek. Előházi Ist­ván abasári középparaszt még a jók között is a legjobb, Ros­tás János dolgozó paraszt tár­sával együtt. Teljesítésük mel­lett rendkívül sokat segítenek a tanácsnak is és a saját pél­dájuk nyomán napról napra szép eredmények születnek a községben. Néhány napja a honvédzenekar köszöntötte a községet és az élen haladókat. Az élenjáró községek, mint például Gyöngyössolymos, Gyöngyösoroszi, Nagyréde példája nyomán az elmúlt hé­ten megmozdultak az olyan örökösen hátul kullogó közsé­gek is, mint Nagyfüged, Vécs, Gyöngyöstarján és Gyöngyös- pata. Jellemző, például a vé­párt és a szakszervezet óvást is emelt ellene, azonban a fel­sőbb hatóság mereven ragasz­kodott a rendelkezéshez és a tröszt mellett foglalt állást. Az emberek tétován álltak, senki nem tudott munkát adni, nem volt aki megmondja, honnan kapnak fizetést, megállt a munka, s szétszéledtek a dol­gozók. A tröszt építésvezetője itt is volt, másod-harmadmagával, de ennél semmivel sem történt több. Ez a bajnak egyik része, a nagyobbik baj az, hogy már májusban vagyunk, az építke­zés még mindig egyhelyben to­pog, bár az építkezés sürgős lenne, mert a lakásprobléma már nem tűr halasztást. Az önköltségcsökkentés ér­dekében ne csákiszalmájaként kezeljük a népgazdaság pén­zét. Pedig itt az történt. A mi építészeti brigádunkat leállí­tották. A tröszt valamilyen ok­nál fogva nem kezdte meg az építkezést, az építkezéshez szükséges anyagok; tégla, só­der, cement stb. napról napra befutott, a tröszt nem gondoskodott az el­szállításáról. A vasút kényszer­kirakást eszközölt, a fekbér is állandóan emelkedett. Súlyos ezreket tesz ki, mely összeg­ből már egy-két tipusházat le­hetett volna felépíteni. Ezek a tények fennállanak, ezek mellett nem lehet és nem szabad egyszerűen elsiklani. Kisgyörgy Tamás párttitkár Nagygombos csiekre, hogy heteken keresz­tül egyetlen sertést sem ad­tak be, viszont a múlt héten tíz hízottsertést vittek a be- gyüjtőhelyre. Hasonló a hely­zet a többi községben is, ahol a kongressszusi verseny hatására mozdultak meg a ve­zetők és a dolgozó parasztok. Egyénileg dolgozó paraszt­ságunk mellett igen jó mun­kát végeznek a termelőszövet­kezetek. A jók között is a leg­jobb a kisnánai Hunyadi, mely a legutóbbi értékelés szerint országos tizedik he­lyen áll a begyűjtésben. De erősen a nyomában halad a nagyrédei Munka és a viszne- ki Béke termelőszövetkezet is egészévi állatbeadási tervük teljesítésével. Ezek mellett valamennyi szövetkezet jól teljesítette beadását a kon- greszusi versenyben és a gyöngyösi járásnak nincsen olyan tszcs-je, amely legalább a félévi beadását ne teljesí­tette volna. Amíg a termelőszövetkeze­tek és a dolgozó parasztok napról napra nagyszerűbb, kiválóbb eredményeket érnek el és amíg munkájuk nyomán napról napra több kenyér, zsír és hús kerül az ország dolgozóinak a konyhájára, addig népi demokráciánk sö­tét ellenségei, a kulákok és talpnyalóik igyekeznek ma­gukat kihúzni a kötelezettsé­geik teljesítése alól. Csernyik János gyöngyöstarjáni nagy­gazdának még az elmúlt év­ről 240 kilogramm a sertés, 450 kilogramm a vágómarha hátraléka, nem beszélve arról, hogy ez évben is fütyül a be­gyűjtésre. Manner Rezső aba­sári volt szikvízgyárosnak 8000 forint a tavalyi adóhát­raléka és 820 liter borral tar­tozik államunknak. Lu­das községben Kiss János 140 kilogramm sertéssel, 172 kilo­gramm vágómarhával, 308 kg tojás és baromfival adós. Mintha a beadási törvény rájuk nem vonatkozna, fü­tyülnek az egészre, azt lesik, várják, hogy az Előházi Istvá­nok és a gyöngyössolymosiak teljesítsék helyettük is a be­adást. Persze megtörtént a transzferálás ezeken a helye­ken és tovább folytatódik mindazoknál, akik a kedvez­mények világában megfeled­keznek minden kötelességük­ről, akik csak folyton kapni szeretnek, de adni sohasem akarnak. Persze az effajta em­berek lebecsülik a népnevelő- munkát, gúnyosan koldulás­nak nevezik azt és úgy gon­A dormándi Vörös Hajnal termelőcsoport 29 tagja lelke­sen végzi a növényápolás igen fontos munkáját. Kivétel nél­kül minden tag résztvesz a munkában, nem hiányzik sen­ki, hisz az idei kenyérről, s nem utolsósorban a kongresz- szusi versenyről van szó. A szilárd munkafegyelemnek az az alapja, hogy az idén először osztották szét egymás közt a megművelésre váró földet. Egy-egy tag 1000 négyszögöl kukoricáért, 800 négyszögöl cukorrépáért felelős. — NAGYUTON nyilvános tanácsülésen adták át a kor­mány 2000 forintos pénzjutal­mát Zele Lajos dolgozó paraszt­nak, akinek 14 élő gyermeke van. k — A HEVESMEGYEI MOZI­ÜZEMI VÁLLALAT meg­jutalmazta hámor Ferenc szűcsi tanító, Papp Pálné, a hatvani I-es számú általános iskola tanítóját. Fillér Ká­roly hatvani cukorgyári és Tóth István Hatvan városi tanácsi dolgozót, kiváló film- propagandista munkájáért. k — AZ IVADI DÓZSA ter­melőszövetkezet tagjai szorgos munkát végeznek: Forgó Jó­zsef tsz felügyelő feleségével együtt ezideig már 400 munka­egységet teljesített. Ivádi s Lajosnénak, Tamás Józseíné- nak 160-160 munkaegysége van. (Bajzáth Ignác) dolják, hogy a kötelezettsé­gek teljesítésének az egyetlen módszere a meggyőző munka. Természetesen a dolgozó pa­rasztság felé elsősorban való­ban az, de viszont ha ez nem használ, megvannak azok a törvényadta lehetőségeink is, melyeknek birtokában minden csak kapni szeretővel teljesí­tetni lehet a kötelezettséget. Hozzátehetjük, hogy ez a módszer a dolgozó partsztság nagytöbbségének a megértésé­vel találkozik, Például Nagy­réde községben közismert nem teljesítő Ács János, akitől már egy alkalommal transzferálás útján kellett elvinni a hízót. Most megint nem akarja meg­érteni, hogy rendezze a hátra­lékát. Persze neki az nem számít, hogy néhány hete ka­pott szabó szakmára ipariga­zolványt. Ezt kapta és azt mondja erre, hogy ez az ál­lamnak kötelessége. Vájjon neki nincs kötelessége? Baji Albert, ugyancsak Nagyrédén, évek óta nem akaria beadását rendezni. Mint földhöz jutta­tott, csak a felszabadulás óta él emberi életet, de az neki nem jelent semmit, az köte­lessége az államnak, hogy pol­gárairól gondoskodjon. Ezek­kel és hasonlókkal, akik ma­kacsságukkal akarva, nem­akarva a kulákság talpnyalói- vá szegődtek, akik semmibe veszik népünk törvényeit, megismertetjük, hogy ebben az országban rend és fegyelem van és ebben az országban a munkásosztályé és a vele szö­vetséges dolgozó parasztságé a hatalom, amely minden aka­dályt elsöpör a fejlődés, az előrehaladás útjáról. Az effajta emberekből nem sok van, de sok van azokból, akik elsősorban beadási köte­lezettségeik teljesítésével és a többi kötelezettségeik rende­zésével készülnek megünne­pelni dicsőséges pártunk kon­gresszusát. A gyöngyösi járás a dolgozó parasztság lelkese­désével, mindennapi tettével újra első a megyében. A hat­vani járás pedig a harmadik helyen áll. Az a lelkes ver­seny és eredmény, ami a já­rásban napról napra születik, azt bizonyítja, hogy a gyön­gyösi járásra számíthat az or­szág, számíthat a párt. Etután méginkább ott akar lenni, ahol népünk életszínvonala emel­kedéséért a legtöbbet kell ten­ni, mert tudjuk, hogy csakis így válhat valóra lépésröl-lé- pésre pártunk és kormányunk nagyszerű programmja. Erki János Bár a szövetkezet tagjai 20 hold erdőt ültettek, s emiatt kezdetben késlekedve láttak a növényápoláshoz, mégis már az elmúlt hét végére megkapál­tak egy hold szerződött salá­tát, hét és fél hold naprafor­gót, melyet egyeltek is. Nyolc hold cukorrépát fejtrágyáztak, majd saraboltak, s a kapálás után sima hengerrel tömörítet­ték a talajt. A szövetkezet­beliek elhatározták, hogy min­den kapásukat műtrágyával fejtrágyázzák, hogy ezzel is fokozzák a termést. — A NOVAJI FÖLDMÜ- VESSZÖVETKEZET az el­múlt héten több mezőgazda­sági kisgépet, ezek között négy ekctaligát, négy ekét, és négy boronát kapott, A dolgozó parasztok kivétel nél­kül mind megvették a régen- várt árut. (Daragó István) k AZ EGRI KISKERESKE­DELMI VÁLLALAT és a Ta­tarozó Vállalat dolgozói fel­ajánlást tettek, hogy 110 szemé­lyes gyermekotthonukat jú­lius 10-re, közös munkával át­építik. A Kiskereskedelmi Vál­lalat DISZ-szervezete 150, MNDSZ-szervezete 50, Szak- szervezete 200, egyedül az 1-es áruda dolgozói 50 órát segítet­tek az építkezésben. ÉLETÜNKBEN nagy jelen­tősége van a legutóbbi ár­leszállításnak, mely munkánk eredményét bizonyltja. Job­ban dolgoztunk, többet termel­tünk. Ahhoz, hogy újabb ár- leszállítás legyen, még szer­vezettebb. alaposabb munká­val, egyre több terméket kell előállítanunk, csökkentenünk kell az önköltséget, melynek egyik legfontosabb módja, a béralap túllépésének meg­szüntetése. A Hevesmegyei Téglagyári Egyesülés, amely első negyed­évi tervét globálisan 124 szá­zalékra teljesítette, ezidő alatt 133 ezer forintos béralap-meg­takarítást ért el. Az összeg 71.245 forintja az egyesülés két vállalatának, az Eger I., és Eger II-nek megtakarított bér­alapja. Bár az Egyesülés mű­szaki dolgozói szerint a gyá­rak március havi gyártási ter­ve alacsonyabb volt, mint amennyit kapacitásuk elbírt volna, a terven felüli 493 ezer tégla égetése mégis a dolgo­zók lelkiismeretességéről be­szél. A kitűzött időnél hama­rabb elkészítették a nyers­téglát, így a kemencét né­hány nappal előbb benyújt­hatták. A többszázezer terven felüli tégla térváron számítva 103 ezer forintot jelent. Igen jó eredményt mutattak fel a nyerscserépgyártásnál is, ahol 220 százalékot értek el, A bér­alapmegtakarítás mindenkor a vezetők és bérellenőrök jó munkáját bizonyítja, akik jól megszervezték a munkát, ébe­ren őrködtek, s elkerülték a normacsalásokat, a nem jogos pótlékok kifizetését. A VÁLLALATOKNÁL mindig zavart okoz a tervenfelüli ad­minisztratív létszám. A Tég­lagyári Egyesülésnél nincs lét­számtúllépés, a 31 adminisz­trátor és 24 műszaki dolgozó megengedett. A munkaidő rendszabályozása előtt komoly hibák voltak a túlórázással. A téglagyárakban hosszabb ide­je csak igen indokolt esetben, sürgős munkák elvégzésére adnak túlórát. Jó munkaszer­vezéssel, az idő jó kihaszná­lásával nyolc óra is elegendő feladataik elvégzésére. Az el­múlt három hónap alatt csak a műhelyben — a cserépprés mielőbbi rendbehozására — és a szárításnál — a téglák állandó forgatására túlóráz­hattak, s a tégla folyóára min­den ezer darabnál hat forintot esett. Rendszabályozták a pótlé­kok fizetését is. Minden al­kalommal alaposan megvizs­gálták, jogos-e a dolgozók ké­relme. Nem fizettek több pénzt, ha nem kaptak érte több téglát, mert ezzel tár­saikat, a gyárat, az államot csalták volna meg. A behor- dóknak, égetőknek és kirakók- nak jogos a melegség! pótlék, fizetésük 10 százaléka, hasonló a brigádvezetők 5—8 százalé­kos pótléka is. A brigádveze­tők azonban sok esetben nem dolgoztak meg ezért a pén­zért. A brigádvezetőnek az a feladata, hogy a művezető ké­rését, útmutatásait továbbítsa brigádja dolgozói felé, ügyel­jen ezek betartására, és az üzemvezető távollétében át­vegye az irányítást. Ez, az év elején nem minden esetben sikerült. A munkások nem vi­selkedtek tisztelettel vezető­jük iránt, viszont a brigád­vezetők sem látták tisztán fel­adatuk fontosságát, s így a felvett pótlék a törvényesség mellett sem volt minden eset­ben jogos. A vezetőség a bri­gádvezetőknek három hónapos iskolát tartott, s azóta szép eredményeket értek el. Igen jól dolgozik az Eger Il-es tég­lagyárnál Pászti Dezső. Kin- dornai Ilona brigádvezető, ha­sonlóan Zlock János, aki feb­ruárban terven felül 33.864 téglát égetett. Vegyen példát róluk Fülöp Sándor brigád­vezető, aki az iskola elvégzése után is sokszor hibát követ el. A TÉGLAGYÁRAK vezetői a normacsalásokra is igen éberen ügyelnek, nem is for­dult elő az első három hónap­ban erre példa. A norma tör­vényeinek kijátszása veszé­lyeztetné a népgazdaság terv­szerű téglaellátását, a kis­lakásépítkezések zavartalan­ságát. A dolgozók jogos kéré­sére normaváltoztatás tör­tént, például a kemence újjá­építésénél. amelynél az első időben lassabban megy a mun­ka. De az új normával is len­dületesen dolgoztak, minden percet kihasználtak és szép eredményeket értek el, ame­lyeknek hamarosan követői is akadtak. Rendkívüli munkáknál — selejtelhordás — nincs meg­állapítva a norma, ezeket utal­ványozásra végzik. Az éberség itt is nagyon fontos, s úgy kell eljárni, ahogyan Szakácsi Mik­lós, az Eger I-es üzem veze­tője. A munkások 45 órát kér­tek a selejt elhordására. Sza­kácsi Miklós megvizsgálta a munkát és elvégzésére 25 órát adott. Néhány nap múlva je­lentették a dolgozók, hogy a. selejtet 18 óra alatt eltakarítot­ták, így 120 százalékot értek el. Téglagyárainknál is vannak dolgozók, akiknek alacsony a fizetésük. Jól tudja ezt pár­tunk is, ennek megjavítása érdekében komoly lépéseket tett. Az I-es kategóriába tar­tozókat a II-esbe, a II-esbe tartozókat a III-asba sorol­ták, s így az elsőnél 48, a má­sodik esetben 39 fillérrel emel­kedett órabérük. Ezáltal pl. Pirk Anna léces havi keresete 570-ről 680-ra, Bartha János kocsitolónak 680-ról, 770 fo­rintra növekedett. Néhány hó­nap múlva azoknak a munká­soknak emelik fizetését, akik most kimaradtak, ehhez szük­séges, hogy még többet ter­meljenek. A TERVTELJESÍTÉST pré­miummal is jutalmazzák A vezetőktől nagy lelkiismere­tességet követel a prémium át­vétele. Nemcsak a mennyisé­get kell nézni, hanem a minő­séget is. Helytelen, ha a tég­lagyárban az égetési időt a mi­nőség rovására csökkentik, azért, hogy ezáltal több pré­miumot kapjanak. Az Egye­sülésnél eddig nem fordult elő ez a súlyos hiba, a terv- teljesités után kapott pré­mium — Nagy Sándor Eger II. 2500 forint. Szakácsi Mik­lós Eger I. 600 forint — jogos volt. Minőségben hibát csak az eső, vagy a hideg okozott. A munkásokat is megjutal­mazták a tervteljesítésért. Kó- rózs Sándor üzemi kovács 450, Kiss Sándor 500, Bodnár Ber­nât 322 forintot kapott, s raj­tuk kívül számtalan dolgozó részesült prémiumban. Kormá­nyunk így is igyekszik a ter­vet teljesítő dolgozóknak jobb megélhetést biztosítani. S dol­gozóink még többet kereshet­nek, ha növelik a termelékeny­séget. Erre törekszenek tégla­gyárainkban is, az értelmisé­giek segítséget nyújtanak dol­gozóinknak újításaikban, a tervteljesítéseknél felmerülő nehézségeikben. Közösen har­colnak a terv túlteljesítéséért. Nagy hiba üzemeinknél a munkaerővándorlás. Azok a dolgozók, akiknek alacsony volt a fizetésük, olyan mun­kát kerestek, amelyet jobban megfizettek. Téglagyárainknál tavasszal volt nagy munkaerő­vándorlás. ami a kormány- programm helytelen értelme­zéséből született. A mező- gazdaság fellendítése nem je­lenti azt. hogy, amikor a ta­vaszi munkák megkezdődnek, ipari dolgozóink elhagyják az üzemeket és a földre menje­nek dolgozni. Ellenkezőleg, ép­pen azt jelenti, hogy több tég­lát gyártsanak, hadd tudjon építkezni a munkás, a dolgozó paraszt, gyermekei számára az állam iskolát, óvodát épít, így nagyobb kedve lesz a termelés­hez. TÉGLAGYÁRAINKBAN to­vábbra is ügyelni kell foko­zott ellenőrzéssel a bérfegye­lemre. Növelni kell a termelé­kenységet, javítani a tégla minőségét és terven felül még többet termelni. így javul ke­resetük is. Ha minden dol­gozó arra gondol, hogy az el­ső negyedévben béralapmeg- takarítással elért 133 ezer fo­rintból több kenyér, cukor, zsír hús iut dolgozótársai és saját asztalára, akkor továbbra is jól dolgoznak, teljesítmé­nyük igazi munkaszeretetről beszél. • Dobai Margit Becsüljük meg jobban a népgazdaság pénzét Felosztott területen jól halad a növényápolás a dormándi Vörös Hajnal tszcs-ben HÍREK A MEGYÉBŐL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom