Népújság, 1954. április (25-33. szám)
1954-04-04 / 26. szám
VILÁG PROLIT ARJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Éljen április 4. nagy nemzeti ünnepünk X. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 ÁPRILIS 4. vasárnap. ; Felszabadult életünk harcosai Tóth Ferenc Petőfibánya országoshárű sztahanovista vájára. ☆ Dr. Hortobágyi Tibor, a biológiai tudományok kandidátusa, a Pedagógiai Főiskola növénytani tanszékének vezetője. ☆ Heinrich Péter, a Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár műszaki dolgozója. Felszabadulásunk kilencedik Kilencedik alkalommal ünnepeljük legnagyobb nemzeti ünnepünket, április 4 ét. Ma kilenc éve annak, hogy országunk határain : belül elhallgattak a fegyverek, $ a felszaba- \ dító Szovjet Hadsereg hős fiai kiűzték hazánk területéről a rabló fasiszta horda utolsó maradványait is. A Horthy-elnyomás és a második világháború vérzivataros szenvedése, borzalma és sötétsége után a szabadság vörös hajnala hasadt a magyar égen. Az évszázadok során rabságban sínylődő magyar nép most ízlelhette csak meg igazán a szabadságot, most kapta meg Végre jogait. Ez a dátum mindennek betetőzése. Eljött az ideje annak, hogy megvalósulhattak mindazok a szabadságtörekvések, amelyekért a történelem folyamán a magyar nép legjobbjai, Dózsa, Rákóczi. Petőfi és a Tanácsköztársaság hősei harcoltak. Az ő harcuk a zsarnoki elnyomás súlya miatt elbukott, mert támogatás nélkül voltak. A most kivívott szabadság tartós és erős, mert ügye a tudatos, szervezett munkásosztály ügye, harcosai a párt és a munkásosztály elméletével felfegyverzett dolgozók, támasza és győzelemre vivője a Szovjetunió Hadserege. Ez a hadsereg jellegénél fogva küzd az elnyomott népek szabadságáért, s ezért nyerhettük el mi is szabadságunkat. Felszabadító harca hazánkat leválasztotta a kapitalizmus testéről, s azt a szocializmust építő, a békéért harcoló országok milliós táborába emelte. Éppen ezért mindannyian, minden évben hálás szívvel emlékezünk a Szovjet Hadsereg hős katonáira, akik messze földről jöttek el és a legdrágábbat, az életüket adták a magyar szabadságért. Testüket a magyar föld, emléke zetüket a hálás magyar nép zárta szívébe. Amint teltek napjaink 1945 április 4-e után, úgy értünk el napról napra egyre nagyobb eredményeket; épült, erősödött, gyarapodott országunk, s ezzel együtt nőtt szívünkben a hűség és hála érzése felszabadítóink iránt. Évről évre nő az április 4 ét tiszta szívből ünneplő emberek tábora, akik látják, hogy szép életünk, virágzó jelenünk tényei mind-mind április 4-re vezethetők vissza. A felszabadulás teremtette meg az alapját mindazoknak az eredményeknek, amelyeket eddig elértünk. Az addig illegalitásban dolgozó kommunista párt a felszabadulás után léphetett színre, irányíthatta országunk és népünk igaz ügyét és teremthette meg a dolgozók számára az emberhez méltó boldog élet feltételeit; s minden lépésünknél ott érezhetjük felszabadítónk és nagy barátunk, a Szovjetunió segítségét. S azt, hogy népünk élni tudott a szabadsággal, igazolják elért eredményeink. Gazdasági, politikai téren egyaránt kemény, szívós és megfeszített munkával töltöttük el ezt a kilenc évet, de nem hiába. Minden hősies munka, minden nagy erőfeszítés nyomán ott láthatjuk munkánk szép eredményeit. A földosztástól, az államosításoktól, az alkotmány életbelépésétől kezdve a kormány- programm megvalósításáig pártunk és dolgozó népünk hősies harcára volt szükség. Sikerrel oldottuk meg a három- és ötéves terv nagyszerű, országépítő feladatait, az újjáépítés, Sztálinváros, Inota, Komló stb. mind erről tanúskodnak. A gazdasági sikerek mellett alapvető változás állott be népünk gondolkodásmódjában, öntudatának fejlődésében, alakulásában is. Az eddig elnyomott nép ma már aktív részese az ország vezetésének, irányításának, szabadon élvezi a kultúra, a művészet minden szépségét és fejlődő politikai öntudatánál fogva gondolkodás- módjában, magatartásában a szocialista embertípus vonásait igyekszik kialakítani. Nemcsak országos átlagban, hanem megyei viszonylatban, így Heves megye életén keresztül is tapasztalhatjuk a felszabadulás áldásos hatását. A múltban a mezőgazdasági jellegű megyében azok a parasztok, akik az egri káptalan birtokain húzták az igát, most gazdag, erős, virágzó termelőszövetkezetekben, a modern technika és a gépesítés segítségével gazdálkodnak. Több államj gazdaság és 12 gépállomás segíti a megye dolgozó parasztjainak munkáját. Ott, ahol iparról alig lehetett beszélni, most többniillióforintos beruházással felépült Gyöngyösön a Váltó- és Kitérőgyár, a Gyöngyösoroszi Ércelőkészítő- mű, az ország nagy részét villamosenergiával ellátó Mátravidéki Erőmű. Az elmaradott kis Pernyepuszta nevű nyomortelep helyén felépült megyénk iparosításának egyik büszkesége, Petőfibánya, ahol korszerű szovjet gépek segítségével fejtik a szenet bányászaink. A többmiliió forint értékű különféle szociális beruházások, kuitúrházak, egészségházak, napköziotthonok, óvodák és egyéb közjóléti intézmények mind-mind jótékony hatással voltak megyénk lakosságára. Megváltozott az értelmiségiek, a fiatalok és a nők helyzete is. A múltban lebecsült, a tőkések szolgáivá züilesztett értelmiségiek helyett, a mai értelmiség a dolgozók érdekeit szolgálja, a munkásokkal együtt küzd a termelés érdekeiért. A felszabadulás megteremtette az egyéniségek szabad kibontakozásának lehetőségeit is. Faragó József, aki tehenész volt, most a* Váltógyár legjobb szakmunkása, többszörös újító. Baráz Jánosné, aki régen még írni sem tudott, most a Váltógyár legkiválóbb előraj- zolója. Bernáth Ferencből, az egykori parasztfiúból jólképzeít szakmunkás lehetett, és nem egy olyan munkás- vagy parasztcsalád van megyénkben, melynek fia, vagy leánya a Pedagógiai Főiskolán, vagy más egyetemen tanul. Mindezek olyan dolgok, amikről a múltban álmodni sem mertünk, s ugyanakkor hozzátehetjük, ezeket mind április 4, s a felszabadítás adta számunkra. A kilencedik évforduló ünnepe alkalmával, amikor számotvetünk eddigi munkánkkal, illő, hogy előre is tekintsünk, a jövő nagy ránkváró feladatai felé, melyek az eddigiek természetes folytatásaként a szocializmus további építésének elvéből és célkitűzéseiből fakadnak. Április 4 dicső ünnepe az élet minden területén fokozott helytállásra, szorgalmas, lelkiismeretes munkára, a szocializmus továbbépítésére buzdít mindannyiunkat. Feladatunk pártunk és kormányunk célkitűzéseinek, politikájának végrehajtása, népgazdasági tervünk maradéktalan teljesítése, a ko rn í á ny p ro gr a műi és a szocializmus gazdasági alaptörvényeinek megfelelően, népünk életszínvonalának állandó emelése. Fokozzuk tovább elért eredményeinket, így országunk erősödik, gazdagszik, s még szilárdabb bástyája lesz a béke és az egész emberiség felszabadításáért folyó harc nagy ügyének. Nagyszerű feladataink megoldásához merítsünk hitet és erőt április 4 dicső emlékéből, ebben a szellemben vívjuk további harcunkat és ennek szellemében haladjunk mindig pártunk vezetésével feltartóztathatatlanul előre az új győzelmek felé. Felszabadult életünk harcosai ★ ★ ★ Németi Zoltán, az egri 63/5. sz. Építőipait Vállalat kétszeres sztahanovista kőművese. Dr. Ábrányi István, a kékesi szanatórium új főorvosa tudományos munkájával járul hozzá a dolgozók egészségének megvédéséhez. xiX30ocxioocw30ocooooooooooooooo{XiOocooooooooooooooooooooooQooooQotxxx)oo<vyyyifryy<jo<yxxyyy<yyyyxyy>>y*y>yyxK?cyyKX)Of > InklovTs Mária, a Mátravidéki Fémművek dolgozója, legfiatalabb képviselőnőnk. Várnagy Mária, az egri Pedagógiai Főiskola testnevelésszakos hallgatója, kiváló békeharcos. Fáczán János a rózsaszentmártoni általános iskola igazgatója.
