Népújság, 1954. április (25-33. szám)

1954-04-01 / 25. szám

7

NÉPÚJSÁG

1934 április 1.

................................ 1 1 ................- ■ ..................»

a

z atkári gép Állom As pártszervezetének

MUNKÁJÁRÓL

IFJÚSÁGUNK ÉLETÉBŐL’

Tanulnak, szórakoznak fiataljaink

A megye különböző területéről számos levél számolt be az ifjúság életéről, munkájáról. Beszámolnak a III. párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítéséről, a kultűrmunkáról. A levelek legtöbb része hivatkozik arra, hogy az elmúlt években a DISZ-szervezetek munkája nem volt kielégítő és hogy az utóbbi időben sokat javult a munka.

Milkó István egerszóláti DISZ-titkár is azzal kezdi levelét, hogy eddig nem igen dicsekedhettek a jó munkával. De az új vezetőségválasztás óta sokat javult a DISZ- szervezet munkája, mert olyan vezetők kerültek a szervezet élére, akik szívügyüknek tekintik az ifjúsággal való törődést. Az egerszóláti fiatalok a maguk erejéből hozták rendbe a DISZ-szervezet helyiségét, amit ma már naponta szívesen látogatnak a fiatalok. Az elmúlt hetek igen mozgalmasak voltak. Most készül első fellépésre az újonnan alakult kultúrcsoport, mintegy 30 taggal. De kiveszik a részüket a fiatalok a tavaszi munkából is, ezen keresztül harcolnak a párt és kormány határozatainak megvalósításáért.

Az egri tanítóképző DISZ- ifjúsága is tett felajánlást a 111. pártkongresszus tiszteiére. Ök sem akarnak lemaradni a versenyben, a gyárak, üzemek munkásai mögött.

Vállalták a tanulmányi eredmény megjavítását, a fegyelmezett magatartást. A DISZ- szervezet vezetősége pedig vállalta, hogy a szükséges szemléltető eszközöket biztosítja — írja Rnttkay Judit.

Tóth Miklós, a hatvani gimnazisták életéről ír. Levelében megírja, hogy osztályok között tanulmányi verseny folyik, melyet minden hónap végén értékelnek. A verseny eredményét kifüggesztik a versenytáblán. Harcolnak azért, hogy az osztályokban ne legyen igazolatlan hiányzó és ne legyen egyes féléiét. Beszámol a levélben arról is, hogy ezen a téren egyes osz- Jjályokban van javítanivaló.

Az úttörők is felkeresik szerkesztőségünket leveleikkel, melyben beszámolnak az őrsök munkájáról. Kiss Mária úttörő pajtás azt írja levelében Mátrafüredről, hogy az őrsgyűléseket pontosan megtartják és igazolatlanul nem hiányoznak. Az őrsgyűlésen foglalkoznak a heti tanulmányi eredményekkel, majd utána vidáman szórakoznak. De nem feledkeznek meg az őrsök között beindított versenyről sem, mely jelenleg a III. pártkongresszus tiszteletére folyik. Ok is elsősorban a tanulmányi eredményüket kívánják megjavítani. Segítenek a gyengébb tanulóknak. Céljuk a fegyelem megjavítása, elsősorban az őrsön belül.

Vidám, boldog úttörőélet Szilvás váradon

A HOSSZÚ és kemény tél után már alig várták az emberek, hogy ismét kitavaszodjon. Mindenkinek kedves a tavasz, de mégis kevés helyen örültek úgy ennek, mint az at- kári gépállomáson.

Március 18-a volt a határidő, hogy a traktorok hozzáfogjanak a tavaszi munkálatokhoz. A gépállomás traktorosai már alig várták, hogy a szántóföldekre vezethessék traktoraikat. Az első kiindulási nap március 15-én volt. Ezen a napon szokatlan sürgés-forgás volt a gépállomás udvarán, mindenki igyekezett, a brigádvezetők azért, hogy a brigád tagjai és traktorai mielőbb kint legyenek a szántóföldeken. A raktáros, az az anyagkiadó felszerelésekkel látta el a traktorosokat. A gépállomás párttitkára, az alap- szervezet vezetőségének tagjai, az igazgató elvtárs, a vezetőhelyettes, mind, mind a traktoristák között voltak, hogy útra- valóul tanáccsal és útmutatással lássák el őket. De ott voltak a termelőszövetkezetek vezetői, a még egyénileg dolgozó parasztok is, akik már traktort, vetőgépet és egyéb mezőgazda- sági gépeket igényeltek a gépállomástól. Megindult tehat a harc a december 19-i — a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló — párt- és kormányhatározat végrehajtásáért. E határozat végrehajtásában igen nagy feladat hárul gépállomásainkra és így az atkári gépállomásra is. de elsősorban a gépállomásokon dolgozó kommunistákra.

A Központi Vezetőség 1953 október 31-1 határozata többek között kimondja, hogy a gépállomások politikai osztályait meg kell szüntetni és helyette a párttitkárokat kell függetleníteni’’. A vezetőség újjává- lasztásával ezt az atkári gépállomáson is végrehajtották.

AZELŐTT a gépállomások politikai vezetői kettős irányítás alatt voltak, egyrészt a politikai osztály, másrészt a járási pártbizottságok segítették, irányították őket. Előfordult, azonban az is, hogy a poli irka: vezetők egyik helyről sem kaplak segítséget, így a politikai munkát eléggé elhanyagolták. Az atkári gépállomáson Blahó elv- társnő is olyan „kis” igazgatóféle szerepet töltött be, inkább a gazdasági problémákkal törődött és kevesebbet a politikai tömegmunkával.

A vezetőségválasztó taggyűlésre való készülés egybeesett a téli gépjavítások elvégzésével. Az atkári gépállomás kezdetben igen lemaradt a gépjavításban,

azonban a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár, mint patronáló üzem a legjobb brigádot küldte el az üzemből — élén Glocsek elvtárssal — melynek tagjai együtt küzdöttek a gépállomás kommunistáival és az összes dolgozóval, hogy mielőbb megjavítsák a gépeket, hogy idejében hozzáfogjanak a tavaszi munkák elvégzéséhez. A munkájuknak meg is lett az eredménye, határidő előtt két nappal jelentették: befejeztük a

téli gépjavítást’’ Ebből a munkából kivették részüket a gépállomás kommunistái is. Jobb munkával készültek az alapszervezet vezetőség újjáválasztó taggyűlésére. A vezetőségbe olyan elvtársakat választottak, akik eddigi munkájukkal bebizonyították a párt és a nép iránti hűségüket. Mint például Nagy József brigádvezető, kinek brigádja az elmúlt évben elsőnek teljesítette az éves tervet, vagy Préh József elvtárs, aki jelenleg a műhely vezetője. A párttagság beválasztotta a vezetőségbe Blahó Istvánné elvtársnőt is és a vezetőségi ülésen a funkciói elosztásnál őt választották meg az alapszervezet titkárának. A pártvezetőség tagjai közé tartozik még Kormos István traktoros és Nánai József elvtárs.

BLAHÓ elvtársnő jártas a gépállomás munkájában, hiszen már több, mint négy éve dolgozik itt és úgy kezdte mint traktorvezető, majd brigádvezető és később politikai helyettes lett.

Az elvtársnőnek megvan a szakmai tudása is és így szakmai segítséget tud nyújtani a gépállomás dolgozóinak, akik szívesen fogadják tanácsait. A párttitkárnak azonban elsősorban nem a szakmai segítés a feladata, hanem a tömegek között végzett politikai munka, a pártszervezet munkájának irányítása és vezetése, persze a vezetőséggel együttesen. Kétségtelen. hogy van eredmény nála ezen a téren. Dícséretreméltó. hogy foglalkozik a dolgozók ügyes-bajos problémáival is.

A pártvezétoség helyesen osztotta el brigádonként a kommunistákat és a népnevelőket, a vezetőség egyénileg is foglalkozik a párttagokkal és a gépállomás dolgozóival, különösen a most odakerülő nagyüzemi munkásokkal. A gépállomásra érkezett új szakemberekkel a pártvezetőség közül különösen Préh elvtárs foglalkozik, aki szakmailag, politikailag egyaránt segíti az új dolgozók munkáját.

A pártszervezet nem feledkezik meg munkájában a pártépítésről sem, foglalkozik azokkal a pártonkívüli dolgozókkal, akik eddigi munkájuk során kiérdemelték, hogy felvegyék pártunk soraiba. Például Menyhárt Sándor sztahanovista traktoros tagfelvételi kérelméhez a Központi Vezetőség jóváhagyását kérték. Foglalkoznak Hanák András és Hanák Mátyás elvtárssal is, kik az elmúlt évben a gépállomás legjobb dolgozói voltak.

A PARTOKTATASSAL

is törődik a vezetőség. Az SZKP párttörténete I. évfolyamának foglalkozásait rendszeresen megtartják és itt a hallgatók vitatkoznak is, érdekli őket a feldolgozásra kerülő anyag. A vita kialakulásához nagyban hozzájárul az, hogy Blahó elvtársnő rendszeresen felkészült a foglalkozásokra és helyesen vezeti le azokat. Hiba a vezetőség részéről, hogy a politikai iskolán az utóbbi hetekben több foglalkozást nem tartottak meg, pedig most dolgozzák fel a pártoktatásban a Központi Vezetőség december 19-i, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatát és ezt igen fontos ismerni a gépállomás minden dolgozójának, különösen pedig az ott dolgozó kommunistáknak.

Az atkári gépállomás pártszervezete. de maga a vezetőség is az újjáválasztás óta jó és eredményes munkát végzett. Munkájuk közben azonban követtek el hibákat is. A vezetőség tagjai ahelyett, hogy segítséget nyújtottak volna a szakszervezetnek a verseny szervezéséhez és irányításához, inkább a pártvezetőség vette ezt a kezébe s emiatt a szakszervezet nem törődik a versennyel és nem értékeli a harmadik párt- kongresszusra tett vállalások teljesítését.

A PARTSZERVEZET fel

adata, hogy jobban segítse a tömegszervezeteket és számoltassa be a végzett munkájáról.

,.A mozgalmi nyelvről” címmel a Művelt Nép Könyvkiadónál megjelent Fónagy Iván és Soltész Katalin munkája. A szerzők tárgyi adatokkal, példákkal mutatják be a széles körben

A pártszervezeteknek az eddiginél szorosabb kapcsolatot kell teremteni a gépállomás körzetéhez tartozó községi és termelőszövetkezeti pártszervezetekkel. Adjanak nagyobb segítségei ezeknek és azoknak a mezőgazdasági szakembereknek is, akik bár a gépállomáshoz tartoznak, de valamelyik községben, vagy termelőszövetkezetben végzik munkájukat és a december 19-i határozat végrehajtásáért harcolnak. A pártvezetőség feladata, hogy fokozottabban érvényesítse a kollektív vezetést, ami munkamegosztást is jelent. Ne csak a határozatokat hozzák kollektíván, hanem annak végrehajtásáért is kollektíván harcoljanak. Segítsen a vezetőség Blahó elvtársnőnek, de segítsen a járási pártbizottság is. Bár a járási pártbizottság eddig is segítette, de ezutáln nagyobb szükség van erre a gépállomás párt- szervezetének. mert az eddigi kettős irányítás már megszűnt. A Blahó elvtársnö véleménye az, hogy „eddig rossz volt, mert két helyről is kaptuk az utasítást, most pedig sehonnan”. Ez nem felel meg a valóságnak, mert a járási bizottság tagjai eddig is segítették és bizonyára ezután még inkább segítik majd munkáját.

IGEN FONTOS, hogy a párt- szervezet megjavítsa kapcsola'- tát a dolgozó parasztokkal is. A párt tagjai, amikor a dolgozó parasztok földjein dolgoznak, beszéljenek azokról a kedvezményekről, melyeket népi demokráciánk állama nyújt nekik, ugyanakkor beszéljenek arról is, hogy ezt az állammal szembeni beadási kötelezettség teljesítésével kell viszonozni. Népi demokráciánk csak úgy tud egyre több és több kedvezményt biztosítani, ha növeljük a mező- gazdaság terméshozamát, hogy idejében elvégezzük a mezőgazdasági munkálatokat, melyek nagyban elősegítik az egész dolgozó nép felemelkedését szolgáló december 19-i határozat végrehajtását.

Oroszi József

elterjedt, úgynevezett „mozgalmi nvelv” helytelen, magyartalan kifejezéseit, szóhasználatait. Tanácsokat adnak a helytelen kifejezések felszámolására, a helyes magyar beszédre.

Szilvásvárnál úttörőcsapatunk a Bükk hegység tövében végzi eredményes munkáját. Az elmúlt évben megkaptuk a magyar úttörők legnagyobb ajándékát, a Rákosi zászlót, amely még nagyobb fegyelemre, jobb tanulásra ösztönöz bennünket. Munkánk eredményét a „Március 15.“ csapatgyűlés is tükrözte, amelyen résztvettek a tanács, párt, szülői munkaközösség, MNDSZ és az üzemek küldöttei. Itt osztották ki a szavalóverseny győzteseinek, a 74 játszmát lejátszott sakkverseny, a „Mit tanulhatunk a márciusi ifjaktól?“ pályázat győzteseinek végül a legjobb raj, őrs, szakkör és osztály megérdemelt jutalmát. Csapatunk a vasgyűjtésben is jó eredményeket ért el, eddig nyolc-tíz '

mássa körül lehet a gyűjtött hulladék. Tavasszal szeretnénk kirándulni Budapestre, erre fordítjuk a gyűjtött fémhulladékok árát. A közösségi munka, a különböző foglalkozások nem veszik el időnket a tanulástól. Tervszerűen, mindenre fordítunk időnkből, tanulmányátlagunk egyre emelkedik. A Vili. osztályból IS pajtás készül továbbtanulásra. Csapatunk újabb ünnepi csapatgyűlésre. április 4. megünneplésére készül. Az elmúlt évben a szovjet úttörőktől egy gyönyörű albumot kaptunk, most elhatároztuk, mi is készítünk nekik egy szép albumot környékünkről, munkánkról, — hálából a felszabadításért, szabad, boldog úttörő életünkért.

Molnár Margit úttörő.

napjainkban az egész dolgozó nép életszínvonalának emelése a mezőgazdaság termelésének emelkedésétől függ.

A mezőgazdaság fejlesztése- egész dolgozó népünk érdeke. Helyesen cselekszenek tehát azoknak az üzemeknek a dolgozói, akik nem nézik ferde szemmel a mezőgazdaság fejlesztését, hanem a gépáilomá- sok patronálásávaf, szakemberek átadásával segítik a mező- gazdaság terméshozamának emelését. Segítik a mezőgazda- sági gépek gyártásával. A mezőgazdasági termelés fejlődése nagymértékben függ attól is. hogy az ipar hogyan látja el a mezőgazdaságot megfelelő gépi felszerelésekkel.

XTeves község dolgozói a hároméves tervük végrehajtásánál számítanak arra is, hogy a meglévő gépállományukat kibővítik. Ebben a munkás- osztály segítségére van szükségük. A dolgozó parasztok most úgy készülnek a terv végrehajtására, hogy idejében elvégzik a mezőgazdasági munkálatokat, alkalmazzák a legfejlettebb termelési módszereket. Jó munkával vetik meg az alapját a gazdag betakarításnak, mely egyben alapját képezi annak is, hogy megnő a dolgozó parasztság jövedelme, de egyben az egész ország élelmiszerrel és mezőgazdasági nyersanyaggal való ellátása. Mindezek pedig az életszínvonal emelkedését vonják maguk után. Nem tekinthető tehát a mezőgazdaság fejlesztése csak paraszti ügynek. Mivel a mezőgazdaság fejlesztése az egész dolgozó nép ügye, így ennek jó végrehajtása egyben erősíti a népi, nemzeti egységünket.

Molnár Gáspár

ELMÉLETI TANÁCSADÓ

A MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSE NEMCSAK PARASZTI ÜGY

A Központi Vezetőség 1953 “ október 3l-i határozata mondja, hogy „lassítani kell szocialista iparosítás ütemét, ezenbeiü! a beruházások emét; ugyanakkor fokozott értékben fejleszteni a nép- zdaság azon ágait, amelyek äösorban a munkásosztály általában az egész nép szegleteinek kielégítését szoigál- k: a mezőgazdaságot, a

nnyű- és élelmiszeripart”, épgazdaságunkban ennek érkében átcsoportosításokat hajt :gre kormányzatunk. Az át- oportosításokat megkövetelte :pi demokráciánk egész eddigi ilitikai és gazdasági fejlődése, z átcsoportosítások átüteme- se nagy mértékben a könnyü- ar és mezőgazdaság javára rténik. A mezőgazdaság ter- elésének gyors fellendítését ükségessé tette, hogy a nép- izdaság fejlődésében a mező- izdaság fejlődése elmaradt az ar fejlődése mögött. így ánytalanság keletkezett, mely eztette hatását mind a mező- tzdaság, mind az ipar termesében, valamint dolgozó né- ink életszínvonalának emelésen.

Az előbbi kormányintézkedé- :k, mint a tagosítás, a túlzott temű tsz szervezés bizonytanná tették a parasztság terme: :sét. így dolgozó para«-.‘-á- unk a termelés illesztésére em fordított elég gondot, igen evesei ruházott be. nem nö- elte a talaj termelőerejét, ami űatt nem emelkedett a termelés. A mezőgazdasági termelés alacsony színvonala nem tudta kielégíteni a lakosság élelmiszerszükségletét, mely az utóbbi évek során megnövekedett, ugyanígy nem tudta kielégíteni az ipar nyersanyagszükségletét, amely nagy mértékben éppen a közszükségleti cikkeket gyártó ipar termelését akadályozta. Mindezekből következően az életszínvonal emelését gátolta.

A hhoz. hogy tovább tud- junk menni, mindenekelőtt meg kell teremteni az életszínvonal emelésének anyagi feltételét, elsősorban a mező- gazdasági termelés fejlesztése útján biztosítani kell a lakosság bőséges ellátását, kenyérrel. hússal, zsírral, tejjel, gyümölccsel és borral. Nagyobb mennyiségű nyersanyagot kell tovább biztosítani, könnyű - és élelmiszeriparunk számára is, hogy a lakosságot jobban el tudjuk látni olyan fontos közszükségleti cikkekkel, mint a cukor, a textiláru, a cipő stb.” — mondotta Hegedűs elvtárs, a Központi Vezetőség október 31 -i ülésén.

A mezőgazdaság fejlesztését megköveteli a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása is. Éppen azért, mert a mezőgazdaság fejlesztése a munkásosztály es a 'olgozó parasztság ellátásának megjavítását szolgálja, egységes érdekük, hogy több áru kerüljön a piacra. Iparunk lejlettsége megteremtette az alapot * mezőgazdaság fejlesztésére és egyben szükségessé teszi továbbfejlődésünk is, mert a szocializmus építése nem a személyi szükségletek szűkítését, hanem azok sokoldalú bővítését követeli meg, Lenin és Sztálin elvtárs számtalan esetben rámutattak arra, hogy a szocializmust csak a termelő erők hatalmas növekedése alapján lehet felépíteni, mert a szocializmus egyértelmű a dolgozók jólétével és a dolgozó nép kultúrájának nagyméretű fejlődésével.

A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat és a mező- gazdasággal kapcsolatos rendeletek egy részének meg nem értéséből, a bérből és fizetésből élő dolgozók közűi egyesek helytelen következtetést vontak le. Azt állították, hogy „a mező- gazdaság fejlesztése nem érdeke a munkásosztálynak", vagy „a mezőgazdaság fejlesztése, a parasztság segítése eltérés a munkások érdekeitől’’.

C okalják” a parasztságsí”-' nak nyújtott kedvezményeket és amikor megjelent egy- egy rendelet a mezőgazdasággal kapcsolatban. azt mondták, hogy „már megint a parasztoknak kedveznek”. Igaz, a párt- és kormány határozatainak megvalósítása emeli a dolgozó parasztság életszínvonalát. De vájjon csak a parasztság élet- színvonalát emeli-e? Nem. Azért nem, mert a határozatok növelték a parasztság termelési biztonságát, termelési kedvét, ennek az eredménye ma az,

hogy nincsenek olyan tartalék földterületek, melyeket dolgozó parasztságunk ne vett volna igénybe. Azok a tartalékföldek, amelyek az elmúlt években kényszerhasznosítás alatt termettek három-négy mázsa gabonát, most^az 1954-es évben, mivel dolgozó parasztságunk szívesen megműveli a földet, ígv a közepes termés esetén elérjük a 8 mázsás termésátlagot. Megyénk területén ez annyit jelent, hogy kb. 24 ezer hold tartalékterületen búzában számítva 960 vagonnal termelünk többet. Hogy a parasztság termelési kedve megnőtt, azt mutatja az elkészített hároméves tervük is. Már a múlt őszön gondoskodtak a talajerő utánpótlásáról, nőtt a kereslet a műtrágya iránt is. Mindez a termelés növekedését vonja maga után.

Heves község dolgozói, amikor kidolgozták a mezőgazdaság fejlesztésének hároméves tervét, azt a célt tűzték maguk elé, hogy emelik a növény- termelés és az állattenyésztés hozamát. Búzatermelés terén a következő feladatot valósítják meg: 1953-ban 1434 holdon, 8 és félmázsás átlagtermelés mellett 133 vagon búzát termeltek. 1954-ben már 1886 holdon 9 mázsás átlagterméssel 169 vagon búzát termelnek.

1955- ben 1900 holdon 10 mázsás átlagterméssel 190 vagon,

1956- ban 2000 holdon 10 és félmázsás átlagterméssel 210 vagon búzát termelnek. Ez természetesen azt jelenti, hogy 133 vagon búza helyett 210 vagon kerül közfogyasztásra. S ezen keresztül is nagy mértékben javul a kenyérellátás, s lehetővé válik a dolgozók zavartalan kenyérellátása. Ha Heves község hároméves terve mellett figyetervet készített országunkban élő dolgozó parasztság, akkor megállapíthatjuk, hogy a terv végrehajtása a több és az olcsóbb termelést fogja eredményezni. Ha pedig olcsóbban és többet termelünk, megteremtjük az alapját az újabb árleszállításnak. A terméshozam emelése nem közömbös, á bérből és fizetésből élő dolgozók számára. A bérből és fizetésből élő dolgozóknak nem az a céljuk, hogy emelkedjen a bérük számszerűleg, hanem az. hogy a bérből egyre többet tudjanak vásárolni. Emelkedjen a reálbér is. Ha olcsóbban és megfelelő mennyiségben akarunk biztosítani közszükségleti cikkeket a dolgozók számára, ehhez elsősorban a nyersanyagtermelés, a kender, a lentermeíés növelése, a juhtenyésztés fejlesztése szükséges. Ha elegendő és szép cipőket akarunk, akkor növelni kell elsősorban az állatállományt, ami biztosítja a szükséges nyersanyagot. S mindezek termelése a mezőgazdaságban valósul meg. Ezért nem. mindegy tehát a munkások számára sem, hogy milyen színvonalon áll a mezőgazdaság termelése. 1-T a a mezőgazdaság lermés- hozama megnövekszik, akkor sokkal több áru jut a piacra, ami lehetetlenné teszi az árak felemelését. A piacon a feketézők akkor vágtak zsebre nagy nyereséget, amikor kevés volt a zsír, a liszt és a cukor. Ez a nyereség a bérből és fizetésből élők zsebéből, keresetéből ment ki nagyrészt. Most, amikor növeljük a mezőgazdaság termelését, megteremtjük az árak csökkenésének lehetőségét és ezzel végetvetünk a mezőgazdasági terményárak emelkedésének. Ezért kell látni

lembe vesszük, hogy hasonlója munkásosztályunknak, hogy

Könyv a ,,Mozgalmi nyelvről“