Népújság, 1954. április (25-33. szám)
1954-04-01 / 25. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 25. szám. Ára 50 fillér 1954 ÁPRILIS 1. ★ Eger a történelem folyamán kivívta magának a hírnevet s elismerést. Rajtunk a sor, járuljunk hozzá hírneve emeléséhez, s tegyünk méltók az egri névhez. ★ Eger rares tisztaságiiért Heves megye és Eger város dolgozói büszkék az évszázados múltú megyszékhelyre, — és ez a büszkeség jogos is. Számtalan történelmi nevezetessége, híres bora, gyógyfürdője, gyönyörű szép vidéke a dolgozók ezreit csalogatja a városba. Az ide látogató kirándulók csodálattal nézik a híres várat, a török-mecsetet, a keskeny utcákat, a Népkertet, de gyönyörködnek új létesítményeinkben is, a nemrég rendbehozott új múzeumban, új gépállomásunkban. A megnövekedett idegenforgalom az utóbbi években azonban csökkent, s ennek egyik oka, hogy a város utcái, terei, parkjai, üzletei és szórakozóhelyei nem ütik meg közegészség- ügyi szempontból a kívánt mértéket. Nyilvánvaló, hogy a sáros, vagy poros utcák és terek, a szétszórt szemét, a gondozatlan parkok, az utcák árkaiban legelésző kecskék, a Szervestrágya- gyüjtő Vállalat nyitott kocsijai, a lebujókra emlékeztető sötét italboltok — élükön az autóbuszmegállónál lévő „Utasellátó“- val — egyáltalán nem vonzzák az érkező idegeneket. Egyesek azt mondják, hogy ennék oka: szűkek a város utcái, nagyot fejlődött Eger gazdasági élete, s emiatt nehéz tisztántartani. Az igazság azonban csak féligazság, — az utcák valóban szükek, de az aránylag tiszta Sztálin-út is bizonyíthatja, hogy a tisztaság elhanyagolásának más okai vannak. S ezek az okok végeredményben közegészségügyi szempontból is komoly veszélyeket rejtenek magukban, hisz dr. Varga Béla kórházi szemészfőorvos megállapítása szerint is, az Egerben előforduló szemmegbetegedéseknek nagyrészét az itt tapasztalható rendkívüli nagy por, a piszkos utcák okozzák. A városi tanács már a múlt évben is igyekezett javítani ezen a helyzeten, de nem sok eredménnyel, mert egyrészt az intézkedések sem voltak mindenkor megfelelőek, másrészt nem volt következetes az ellenőrzés, a hanyagok felelősségrevonása sem. A tömegszervezetek, vállalatok, üzemek is inkább csak vitatkoztak, értekezleteket tartottak, mintsem aktívan segítettek volna a tarthatatlan helyzeten. A városért elsősorban természetesen a városi tanács a felelős, amely nem következetes ezen a téren, nem harcol a város tisztaságának megvédéséért, a parkok rendszeres gondozásáért, nem ellenőrzi, s nem vonja felelősségre az elhanyagolt, nem egyszer piszkos italboltok, cukrászdák, szórakozó helyek vezetőit. Kevés « ♦erh.uiVM i“bet«»«ég ?s » város tisztántartásához. A Köztisztasági Vállalat 12 rokkant dolgozója képtelen egyedül tisztára seperni a várost, a locsolóautó pedig többször üzem- képtelen, mint használható. Az utcák és terek seprésének kézi erővel való megoldása ma már elavult, eredményes munkát csakis gépi sepréssel lehet végezni. Amennyiben a seprőgép beszerzése nem lehetséges, meg kell kísérelni a locsoló-lajtra szerelhető utcaseprő szerkezet beszerzését, — ehhez is szükséges azonban, hogy állandóan üzemképes legyen a vontató. Mindkettő biztosítása elsősorban a városi tanács feladata. De addig is, amig ez lehetővé válik, más eszközökhöz kell folyamodni. Ilyen például — amit már meg is kezdtek — hogy a belváros utcáit, lehetőleg az éjjeli órákban, vízvezetéki fees- kendezéssel mossák tisztára. Ennek is az az előfeltétele, hogy egyrészt a városi tanács adjon megfelelő anyagi keretet a Köztisztasági Vállalatnak, másrészt pedig a Vízművek ebben az esetben ne hivatkozzék áramkorlátozásra, s járuljon hozzá a locsolók vízbiztosításához. Meg kell változtatni a szállíttató vállalatok szállítási módszereit is, mert megengedhetetlen, hogy állandóan teleszórják az utcákat mindenféle hulladékkal. Felül kell vizsgálni a szállítókocsikat, ki kell javítani, s résmentessé kell tenni ezeket. Helyes lenne, ha a város lakói zárt, hézagmentes szeméttárolókban tartanák a szemetet, s a Köztisztasági Vállalat is zárt kocsikban szállítaná. A járdák tisztántartását a háztulajdonosoknak, a KIK-nek és az üzleteknek kell vállalni, ugyanakkor szaporítani kell a fedett, utcai szemétládák, valamint a papirhulladékgyüjtő fémkosarak számát is. A rendészeti közegek lépjenek erélyesen közbe, hogy a város belterületén ne legeltessenek háziállatokat, kecskéket, kacsákat, amelyek még a fiatal növényeket, fákat is tönkreteszik. Szigorúan járjanak el azokkal szemben, akik fegyelmezetlenül rongálják a parkokat, szándékosan vétenek a közegészségügy ellen. Igen fontos követelmény az élelmiszerboltok, cukrászdák, italboltok, vendéglők tisztántartásának szigorú ellenőrzése, a tapasztalható hiányosságok azonnali megszüntetése. A hibák felszámolására történtek már kezdeményezések. A város idei költségvetésében a tavalyinál jóval nagyobb összegeket biztosított Eger tisztántartására, a kertészet és köz- tisztasági vállalat összevonása lehetővé teszi a köztisztaság és a parkosítás összehangolását. Az állami ingatlankezelő vállalat is foglalkozik már a járdák tisztántartásának megjavításával. Ezek azonban még korántsem elegendők. A városi tanács mellett fokozott gondot kell fordítania erre a fontos feladatra a városi pártbizottságnak is, mely eddig elhanyagolta ezt, nem hívta fel az illetékes szervek figyelmét a tisztaság, a város szépségének megóvására. Áprilisban tisztasági hét indul Egerben, melyben részt kell vennie a város minden dolgozójának, valamennyi tömegszervezetének, üzemének. Alakuljon nemes verseny az iskolák, intézmények között, harcoljanak minden ellen, ami a város tisztaságát, szépségét, s nem utolsósorban hírnevét veszélyezteti. Adjon segítséget ehhez a nagy munkához a megyei tanács kommunális osztálya is. segítse a városi tanácsot, ellenőrizze ő maga is a kiadott intézkedéseket, — közös erővel harcoljon a megyeszékhely minden dolgozója a tisztább Egerért. Itt a tavasz, az egész természet új ruhát ölt. öltsön hát Eger városa is új, tiszta ruhát. A megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászkjáiért Krisztián Imre Szántó László Szabó István Boitosi István a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár Beloiannisz szegecselő-brigádjának tagjai elhatározták, hogy 224 százalékos átlagteljesítményüket tovább tartva, felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére elérik a sztahanovista címet. ★ in * Akik tovább harcolnak a terv túlteljesítéséért Az a határtalan versenylendület, amely Petőfibánya Vállalatnál a kongresszusi versenymozgalomban kibontakozott, valamennyiünknek felkeltette érdeklődését. Naponta fokozódó izgalommal vettük kezünkbe az újságot, hogy megnézzük, tartja-e még első helyét a kis trösztök között. És Petőfibánya megmutatta, mire képes, derekasan tartotta a nehéz munka árán megszerzett vezető helyet. A legjobb frontok, étenjáró brigádok és kimagasló teljesítményt elért bányászok neve ismertté vált. Ma már megye, sőt országszerte emlegetik Petőfi-altáró Il-es frontján Tóth Ferenc brigádját, amely átlagos 151 százalékos eredményét nem egyszer emelte 180 százalék fölé. Vagy a III-as fronton Berki János 20 tagú brigádját, akiknél hasonló teljesítmények születtek. Nem kevésbbé terjedt el híre kiemelkedő eredményének, 133 átlagszázalékának a Rózsai Xl-es aknán dolgozó Vincze Barnabás brigádjának, de megismerték a többi brigádok jó eredményeit is. Az egyéni legjobbak gyakran változtak. IJjabb és újabb bányásznevek hirdették: álljuk a pártnak adott szavunkat. Gyakran mutatták ezt Tóth Ferenc, Póczos Ferenc, Szilágyi László, Báli András és Novák Ferenc 180 százalékot túlhaladt teljesítményei, de ennek pecsétje Bacsó Mihály és Blaskó András frontvájárok 200 százalék feletti átlagszázaléka is. A petőfibányaiak az elhalasztott kongresszusi hét idejéig mégjobb eredmények eléréséért harcolnak. Karácsom! és Nagyfüged élenjár a vetésben A gyöngyösi járás elsőnek végzett a kalászosok vetésével, s ezért miniszteri dicséretben részesült. A járás jó eredményeihez hozzájárult az élenjáró községek példamutató munkája. A karácsondi dolgozó parasztok március 20- án végeztek az árpa vetésével, ezen a napon jelentették, hogy vetéstervüket 103 százalékra teljesítették. A jó eredmények eléréséhez hozzájárult az is, hogy az ősszel 90 százalékig elvégezték a mélyszántást, s tavasszal a 80 tagú termelési bizottság szervezte, segítette a munkát. A vetésben Kiss Antal, Palik István, Káposzta Ferenc és Póka Jenő jártak az élen, példájukat követte a köz1 ség többi dolgozó parasztja is. A vetési munka vasárnap sem szünetelt. A községi tanács hangoshiradón állandóan népszerűsítette az élenjáró dolgozó parasztokat, nótát küldött jutalomképen. Igyekeztek a vetéssel a nagyfügedi dolgozó parasztok is, egy nappal a karácsondiak után ök is befejezték a vetést. 374 hold tavaszi árpájukat 10 nap alatt elvetették. A termelési bizottság tagjai itt is élenjártak a munkában. Nagy János, Kovács Ferenc, Matányi József elsők között végzett a vetéssel. A korai vetést elősegítette az is, hogy idejében megérkezett a minőségi vetőmag, gyorsan kicserélték, s így idejében jó vetőmag került a földbe. Csatlakozom Németi Zoltán versenykihívásához gebben meghatározott idejéig, tehát április 18-ig, hanem május 24-ig tartson a verseny. A jól dolgozó Német-brigádnak és az összes versenyhez csatlakozóknak sok sikert és eredményes munkát kívánok. Erdélyi Ferenc 63/4-es Építőipari Vállalat sztahanovistája. Kőművestársaimmal együtt én is olvastam Németi Zoltán, a 63/5-ös Építőipari Vállalat 6340-es számú felnémeti lakás- építkezés héttagú brigádjának versenykihívását. Ehhez a versenykihíváshoz az összes feltételek elfogadása mellett csatlakozom. Az a kérésem, hogy ne a kongresszusi hét réDübörög a traktor, egymásra forduló barázdák sora hirdeti: lói hal ri szántás az egri határban. Mikófalva község 56 tagú termelési bizottsága három heti gondos munkával készítette el a község hároméves mezőgazdasági fejlesztési tervét. Az egyik legfontosabb fel adatként a talajerő pótlását tekintették, s tervbeyették 447 hold tarlóhántását, két kilométeres vízlevezető árok elkészítését, mellyel 30 hold földterületet tesznek művelhetővé. A fejlett agrotechnika, — főként a korai vetés, fejtrágyázás — alkalmazásával három alatt az őszi búzatermés átlagát 2.6, a tavaszi búzáét 2.2, az őszi árpáét 1.6, a tavaszi árpáét 2.6 mázsával akarják növelni. Az alacsony burgonyater- nésátlagot minőségi vetőmaggal akarják emelni, ez évben 100 mázsa minőségi vetőmagot ültetnek el, s három év alatt a jelenlegi 65 mázsáról 120 mázsára emelik a burgonya termésátlagát. A terv másik fontos feladatként az állattenyésztés fejlesz- lését tűzi ki. Nagy gondot fordítanak a törzskönyvezésre és a tenyésztési szerződések népszerűsítésére. A tehén, ló és baromfiállományt is növelni ikarják. Ennyit röviden a tervről, most pedig lássuk, mit tettek a terv megvalósításáért Heves megye befejezte a tavaszibúza vetését Vasárnap reggel apró szemekben szitált az eső, de a megye dolgozó parasztjait nem hátráltatta a munkában. A kora reggeli óráktól mintegy ötven traktor és közel 300 fogat hasította a barázdákat és vetette el a jól előkészített talajba a magvakat. A sarudi gépállomásról kora reggel több traktor indult ki a környékbeli termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok földjeire és a homokos részen a délutáni órákig, közel negyven hold földet szántott fel és készített elő a tavaszi növények alá. Andórnaktálya községben szombaton még közel 40 hold búzavetés hiányzott az előirányzatból. A dolgozó parasztok elhatározták, hogy vasárnap minden talpalatnyi földön elvetik a búzát. ígéretüket be is váltották: vasárnap, a déli órákban már befejezték a vetést. . Szorgos munkával telt el a vasárnap a megye valamennyi járásában, melynek eredményeképen vasárnap délig Heves megye a tavasziárpa Után befejezte a tavaszibúza vetését is. Mikófalva hároméves terve a megvalósítás útján A falu dolgozó parasztsága március 10-e körül a déli fekvésű domboldalakon megkezdte és március 22-re befejezte « tavaszi kalászosok vetését. Eddig 60 hold őszi kalászost szerves és nitrogén műtrágyával fej trágyáztak. A tavaszi munkák megszervezésében sokat segített a termelési bizottság, s a kongresszusi versenyben is szép munkát végzett. Felvilágosító munkája nyomán 69 dolgozó paraszt tett felajánlást a kongresszus tiszteletére, ez- idáig 90 százalékban teljesítették a vállalt munkákat. Elsők között tett eleget ígéretének Józsa liszter Ferenc dolgozó paraszt, aki március 10-re elvetette tavasziárpáját, Kelemen Puskás Dezső és Kovács busa András középparaszt, akik három nap alatt végeztek a fejtrágyázással és a vetéssel, így harcol a község dolgozó parasztsága jelenleg a hároméves terv megvalósításáért, hogy versenytársuktól, Bélapátfalvától a begyűjtési versenyben aratott győzelem után a mezőgazdasági munkákban !s megszerezzék az elsőbbséget. Rapcsák László agronömus.
