Népújság, 1954. március (17-24. szám)
1954-03-14 / 20. szám
NÉPÚJSÁG 1954 március 14. A II LORI HM N YE ß/J ásik jeles vértanúja Egernek Buldus, egyházmegyénknek második, inkább tán harmadik főpapja. Buldus ugyancsak a Vatha-lázadás áldozata. Nem sokat tudunk felőle. Ami kevés életrajzi adat fennmaradt róla, azokat is P. Erdős Apol/i- nár, az egri ferences atyák egyik legkiválóbb koponyája hosszadalmas utánjárás, soksok irka-firka árán tudta csak összeszedegetni. Tudós fáradozásainak gyümölcseit 1927-ben a ferencesek „fehértermében’' tálalta fel Eger város úri közönségeinek. A szónokot meghallgatni méllóztatott az új főispán, dr. Hedry Lőrinc (de genere Aba) is, egyenes leszármazottja a honfoglaló ősöknek, akik még nyereg alatt puhították a húst. P. Erdős Apollinár egyháztör- ién'elrni előadásának rövid foglalata a következő: Kevéssel a remete alávaló megöletése elölt Buldus, a mind kegyessége, mind tudománua miatt méltán magasztalt férfiú még nagyobb vérengzések és kegyetlenkedések elkerülése végett önként elhagyd színhelyét, hogy Gellért csanúdi püspökhöz csatlakozzék. Besteréd nyitrai és Benéta veszprémi püspökök, a szinte szónok ispán és sok más keresztény hivő társaságában a pesti révhez igyekezett egyrészt, hogy üdvözölje az orosz földről hazatérő Árpádfia- kát, másrészt, hogy védelmüket kérje. : Ám, mielőtt végleg hátat fordított volna Egernek, megáldd Buldus úr a várost és csodálatos előrelátással megjövendölte, hogy a „tűz pusztításától mentes lészen.’’ És, hogy ezt Erdély boldog emlékezetű püspökétől, rnéltóságos és főtiszlelendő gróf Batthyány Ignác ártól tudtuk, hagyományos meggyőződés a régi Egerben ezen szent nagy pap közbejárásnak tulajdonítani, hogy „a belvárosban a tűz, kél háznál többet sohasem hamvaszt el egyszerre." Es így is voll egészen l8(X>-ig. illeive 1827-ig, amikor a vörös kakas egész sereg házat, borospincét, kolostort, sőt két templomot is elpusztított. 1800-ban még a püspöki rezidencia is leégett. E két nagy tűzvész azonban kivétel, a kivételek pedig gerősítik a szabályt, ták el a keresztényeket: százával hullt az ember. Gellért úr — István, eiső vértanú példamutatása szerint — szüntelenül hányta a keresztet ellenségeire, mire a feldühödött pogányok kocsistul felvitték a Keleníj'eltért úr pedig Pesthez közel, Diósd községben, Sz. Szabina templomában istentiszteletet tartván, értésére adta a volt kísértésnek, hogy ama napon (azaz szeptember 24-cn) az egy Benéta püspök kivételével valamennyien, a vértanuság koronájával ékesítve, jutandnak el a mi urunk Jézus Krisztushoz, az örök vigaszságra. A társaság reggel nyolc és kilenc óra közt indult el Diósd- ról a p'esti révhez. Gellért úr kocsin, a többi lóháton. Keleti- hegynél váratlanul nagyobb pogány gyülekezetbe ütköztek. A pogányok, eltelve ördögi pártfogóikkal, közáporral árasztoihegyre és onnan a mélységbe taszították. S mert még lélegzett, mellét lándzsával döfték át, majd egy köre vonszolták és a fejét összezúzták. Buldust, Beszterédet és az ispánt is megkövezték. Beneta, mint jósolva volt, megmenekült. A dühöngök közt fölöttébb gyalázatosán viselte magát a Korógyi-család őse. nem kevésbbé Lőrinc úr az Aba- nemzelségből, aki főleg azért neheztelt Gellért úrra, mert ez annakidején nem álűllotta nyilvánosan megfedni Sámuel királyt. Lőrinc úr éppen dinnyét evett, amikor a keresztények n révhez megérkeztek, s mivel nem volt, ideje kövét ragadni, o dinnyét vágta hozzá Eger szent püspöke fejéhez. Endre úr, az új király, rosz- sza’ását fejezte ki á történtek felett és parancsára mind Gellert ár. mind a kél másik vértanú püspök teremett a Gellérthegy alatti templom kriptájában nagy tisztességgel takarították el. Ahány beteg felszedi a földről Sz. Gellért vérét, azonnal kigyógyul mindenféle nyavalyából. ég ezután is. sokáig számtalan imaméghallgatás .és csoda történt a szent , vértanuk koporsóinál. A csodák tekintetében azonban legfeltűnőbb a két fő gonosz magyar 1 főár bunkódé se. A korógyi-leszármázolták közül ugyanis, ha valaki belépett a szóbdnforgó templomba, áz illetőt azonnal iszonyú hasmenés fogta el. Legutoljára a Mohácsnál elvérzett-, Kórógui Péterrel esett meg a csúfság. Misehallgatás közben vette elő a hasmars. s az éppen jelenlévő királyi udvar nagy mulatságára alig volt elég ideje kirohanni a templomajtón, hogy könnyítsen magán. Pedig Péter úr, amint Istvánffy írja, szerfölött erős természettel biti; egerét, kígyót, békát, dögöt is undorodás nélkül ehetett. A Lőrincikét hasonló kellemetlenség . defloréálja a ríiny- nyékkif kapcsolatban. A Lörin- cék (persze az Aba-nembeliek), dinnyét látván, lekiízdheíeilsn vágyat éreznek, hogy abba belepuskázzanak, A közmondásnak, hogy Sz. Lőrinc rútul bánik á dinnyével, íme - ez a legenda szolgáljon magyarázatával. o \h Uram — kiáltott fel a páter, miután végére jutott előadásának — néha mily csodálatosan ' válogatod össze fenyííő eszközeidet! Oh Uram. valóban messzire elnyúlnak a' te .karjaid! Dicsőség neked. Fől- ség! Dicsőség neked, örök Bölcse-ég! KóiacskOvszky Lajos Anatole France: Lndláb királynő A „Lúrlláb királynő“ Anatole France egyik ..legregényesebb”, legnagyobb hatású remekműve. Cselekménye a Ludláb királynő nevezetű ..pecsenyekonyhából” indul ki. Itt ismerkedünk meg a történet elbeszélőjével, a gazda fiával, a híres Nyársforgató Jakabbal, és a történet más felejthetetlen alakiával: Catherine-nal. a csipkeverőnővel, Jeannetle-fel. a kíntornásnővel, DAstarac úrral, a hóbortos kabalistával és a kövér, élveteg, sajátos felfogású Coignard abbéval, a regény főhősével, aki a világirodalom legszereteireméltóbb alakjaihoz tartozik, azokhoz, akik, ha egyszer megismertük őket, egy életen át utitársaink maradnak. A regény kalandos, mulatságos, cselekményét és a XVIII. századi Párizs egész légkörét és markáns figuráit France arra használja fel, hogy szellemes támadást intézzen a kleri- kálizmus ellen. A kötet még Nyársforgató Jakab fűszeres, gyönyörködtető novelláit tartalmazza. A két mű Vas István művészi, a kiváló mester tisztáncsLllogó stílusához méltó fordításában és bevezető tanulmányával jelent meg. Mull; Raths An ami: .4. Â ULI ,.A kuli“ című regény egv fiatal nincstelen parasztfiú életének, hányódtatásának története. A fiatal fiú előbb inas lesz egy bennszülött úrnál. Innét megszökik, nagyvárosba kerül. Piaci kisegítő lesz, majd ismét csavargó és munkanélküli. Egyre távolabb kerül szülőfaluja dombjaitól. Textilmunkások közé jut és itt akad össze életében először olyan emberekkel, akik szembeszegülnek az urak kizsákmányoló osztályával. Megismerkedik a Vörös Lobogó bátor Fekete Gyula: A Békebizottságok Kiskönyvtára következő száma egyik fiatal írónk. Fekete Gyula bulgáriai uti- náplója. A magyar írók az utóbbi években egyre nagyobb számban járják be külföldet, különösen a baráti népi demokráciák országait, hogy megismerkedjenek az ott élű népekkel és tájakkal. tágítsák látókörüket, elvigyék a magyar nép békés üzenetét a baráti népeknek. Az író. az igazi írónak, ha messzi tájakon jár. gondolnia kell arra. hogy amit lát és hali, nemcsak matagjaival. És itt. a szervezett munkások társaságában érzi magát, igazán otthon. Itt még a nyomora is elviselhetőbb lesz. Érzi, hogy nem áll egyedül. Egy véletlen szerencsétlenség folytán ismét el kell hagynia állását, ismét inas lesz és végezni kel! a riksák rabszolga-munkáját. Anand igazi kritikai realista író. Olyannak írja meg Indiát, amilyennek megismerte. Szeny- nyes, forrongó, éhes India ez, ele életet lehelő. Egy megkínzott nép mozdul meg a regényben. bulgáriai emlék gátiak hallja és látja, hanem egész népe számára is. így utazott Fekete Gyula a testvéri bolgár nép körébe, hogy egész népe számára lásson és halljon, jegyezze fel egy testvéri nép jellegzetességeit. Azok az emlékek, amelyeket bulgáriai útjáról magával hozott, írásában mindnyájunk közös kincseivé válnak, mindnyájunkat közelebb visznek a békeszerelő és a békéért harcoló bolgár néphez és mindnyájunkban erősebbé teszik a népet testvériségének érzését. Faluszínházzal — falun Örömmel néztük az idősebbek előadását Farsang utolsó vasárnapjának „AtANDORSZINÉSZ útra kél, hegyen, völgyön halad a szekér ..Igaza van a nótának. A vándorszínész — vándorol. Régen szekéren, most autóbuszon megyéről megyére, városról városra, faluról falura, sőt a távolabbi, eldugott helyekre is eljut a társulat, viszi a tudást, hogy kiragadja a Horthy-korszak sötétségéből az embereket, mosolyt csaljon az arcokra s boldog, szabad életünket hirdesse, a kultúrát, amely ma már mindenkié. Ez a célja az Állami Faluszínház társulatának, ez minden egyes színésznek, aki át- érzi szép hivatásának jelentőségét. A jó színész feladata egy a népével. Az egyszerű emberek, paraszt, kubikos, munkás, értelmiség nyelvén szólni, nevelni, tanítani, szórakoztatni — nem könnyű feladat.. : Robog a busz Heves község felé. Az Állami Faluszínház ezévben már 32. előadását tartja megyénkben. A társulat eddig' előadást tartott Hevesaranyos. Kál. Balaton, Csárdatanya, Kisköre, Szilvásvárad és Vécs községekben is. Nagy sikert aratott „Amerika hangja“, „Nem magánügy“, „Tanyai történet“, „Vándordiák“ című előadásaival. — További célja a társulatnak, hogy Heves megye minden egyes községébe eljuthassunk — mondja Török Sámuel, a hevesmegyei szervezőtitkár. Ö szervezi az előadásokat. Munkája nem könnyű, de ember a talpán Török elvtárs, nem ijed meg a nehézségektől, egy jelszava van: „Elvinni a társulatot még a megye legtávolabbi falujába is.“ Török elvtárs, a megyei tanács népművelési osztályával karöltve azon fáradozik, hogy a Dózsa filmszínházban hetente legalább egy előadást tarthassanak. Üj művészotthonuk épül Egerben, amely májusra készen is lesz, s állandó lakhelyet biztosít a színtársulat tagjainak. Ezzel a város kulturális élete is fejlődik. A kocsi mellett suhannak a falvak, a rétek, a szántóföldek. Itt-ott még vízpoesolyák borítják a földet, az útszegélyt, de már dolgoznak az emberek, szántanak, vetnek, barátságosan integetnek a kocsi után. — Szorgalmas emberek — jegyzi meg Gál Lajos, a színtársulat vezetője. — öröm nekik játszani. Elhallgat. Látszik, hogy töpreng valamin: Igen. így van ma, az ő életük is megváltozott, a miénk is. Színészeknek sem volt mindig szép az élete. Felszabadulás előtt nem egyszer kellett éheznünk, mégis jártuk a falut, kerestük az embereket, mert szerettük a hivatásunkat. A busz már csinos, takaros házak között kanyarog. Megérkeztünk Hevesre. KÄR. HOGY nem nagyobb a kultúrház, igaz 350 embert fogad be. de mi ez a 13 ezer lakosú nagyközségnek, ahol az emberek szívében ég a kultúra utáni vágy. Sok ember tért szomorúan haza, nem kapott jegyet. — Szeretjük a Faluszínházat, mondja egy 50 év körüli idős bácsi, nevel, tanít és sokat segít munkánkban, kár, hogy nem kaptam jegyet, de remélem nemsokára találkozunk. A Faluszínház művészegyüttese. a színtársulatok között elsőnek adja Georgij Mgyi- van: „Ki a hibás“ — című vígjátékát. Az író érdekes, izgalmas. humoros jelenetekben élethűen tárja a néző elé a bürokratikus, pénzéhes vezető és a népért harcoló hői áruházigazgató és a párttitkár harcát. Az író az életből leste el ezt a derűs, kedves vígjátékot. Tanulságos történet, aki magára ismer a darabban, biztos, hogy Kovrigin példáján újra a közös utat választja, s az emberek szebb megélhetéséért harcol. Ki kell emelni Kovrigin szerepében Gál Lajost, aki élethűen vitte színpadra a kapzsi gyárost, aki csak a pénzzel és tervteljesítéssel foglalkozik, a minőséggel nem, Bán Katalin, a darab egyik főszereplője Golubkovát alakította nem kis sikerrel. A kommunista párttitkárt, aki a dolgozók jólétéért harcol, Sági István alakította igen jól. A közönség fönevettetője Sebestyén Zoltán volt, Szidorov szerepében. Élethűen utánozta az alázatos, képmutató „akta- gyárost“. Sólyom Ida. Juhász János, Cseresnyés Rózsa, Né- very Zsuzsa, Lantos Edit, Győrváry János, de sorolhatnánk tovább, a színtársulat minden egyes tagja művészete legjavát nyújtotta. A hatás nem is maradt el, az előadást sokszor szakította félbe szűnni nem akaró tapsvihar. Előadás végén a hevesi dolgozók egyetlen szóval búcsúztak, de ebben benne volt sze- retetük a faluszínház dolgozói iránt „Viszontlátásra ...“ KÉSŐ ÉJJEL érünk vissza Egerbe. A művészek arcán boldogság tükröződik, a boldogság, melyet akkor éreznek, ha látják nevelő munkájuk hatását, s a közönség szórakozott és okult az előadásukból. örülnek a sikernek, melyet a hatalmas tapsvihar ^bizonyít. Márkus Jáuos Szőlőtermelő mintagazdaságot létesítenek Eger határában Eger környékén többezer holdon termelnek szőlőt a dolgozó parasztok. Az elmúlt években elhanyagolták a szülök szakszerű művelését, zsarolómetszéssel. helytelen permetezéssel komoly károkat okozták az értékes szőlőkben. Az Eger és a Gyöngyösvidéki Borforgalmi Vállalat dolgozói elhatározták, hogy a szőlőkulfú- ra fefjavitása érdekében 110 holdon szőlőtermelő mintagazdasá- got létesítenek Eger határában A mmtagazdaságban bemutatják — a szőlőtermelő tsz-eknek és egyénileg dolgozó parasztoknak — a szakszerű szőlőművelést, a helyes talalmunkat, a metszést, a időben való permetezés eredményességét. estéjén elhatározlak, hogy elmegyünk új kultúrotthonuiikba, megnézzük a színdarabot. Meleg, jól fűtőit szoba fogadon bennünket. A színen virágok, zöldelö fák voliak, szinte úgy éreztük, hogy már itt is van a tavasz. Megkezdődött a színdarab, s mi ugyancsak elcsodálkoztunk. A színpadon nem díszes leányok, hanem valamivel korosabbak, de azért még „patai menyecskék" mosolyogtak felénk. Közöttük két kisleány: Vincze Katalin álralánosiskolai Kedves hír futóit végig szerdán délelőtt az egri 11. számú kórház szülészeti osztályán: hármas ikrek születtek. A boldog édesanya az andornaktályai Dudás Sándorné, egy évvel ezélőtt halott gyerekei szilit és már nagyon kétségbeesett, hogy soha többé nem lehet élő gyermeke. Nagyon-boldog volt, amikor megtudta, hogy megint gyéreket vár, de ekkor már óvatos volt, vigyázott magára, tanuló „Morzsa .Mari", Vincze Piroska pedig a szegény szolgáló leány szerepében. Ké Ilye nyes ruhában és piros- peht/es kendőben játszott, énükül nem is lehel már őt elképzelni. Kél DISZ-tag: Szabó Miklós — Morzsa Mari vőlegénye — év Bajzáik Bertalan — brigádvezető — szerepellek még a fiatalok közül. A többiek MNDSZ-asszonyok voliak. Jóleső érzéssel figyeltük a fedé- mesi tanácselnököt gombos laj- bijában és csárdás kis kalapban, örömmel hallgattuk éneeliárf a községbe terhességvizsgára és gyakran bejött az egri kórházba is, hogy a főorvos és az osz'ÿlyos orvos megvizsgálhassa. Az orvosok mindent elkövettek. hogy éld. egészséges gyereket hozhasson világra. így is történt és most Dudás Sándorné egyszerre három édes, apró, féketészetnű kislánynak lett az édesanyja. Szabó Gyuláné, az örökké mosolygó, Çèdves szülésznő mekei: ..Boldog vagyok, beteljesült Almom, szerei a párom, szívemben nyár. .Szépen játszott Vincze Mátyásáé, kétgyermekes édesanya, aki nem sajnálta « fáradtságot. hogy nekünk, feaé- mesi fiataloknak kellemes estél szerezzen. A tanácselnök is résziveti sok idősebb asszonynyal, közülük néhányon a járási kultúrversenyen is indultak. Előadás végén r\agy tapssal jutalmazták őket. Még a súgó Pintér Jánosnénak is örömmel szorították meg a kézét. Szabó Hermina levelező sch, hogy m „legidősebb”, a Margitka a legkövérebb is, 2.9(1 kiló. A következő két kislány már öl-öt perc különbséggel született, az egyik két kiló 40, a másik I kiló 90 deka. Az apa boldogsága leírhatatlan volt, mikor -elmondták neki három kislánya születését. Az orvosok lelkiismeretes munkája nyomán az édesanya és a három pici a legjobb egészségnek örvendenek. Hármas ikrek születtek az egri lí. számú kórházban
