Népújság, 1954. március (17-24. szám)

1954-03-18 / 21. szám

I9S4 i NÉPÚJSÁG Olcsóbb lett a hús és a zsír Az Eged-család is hozzájárult a húsárak leszól Másához Egyetlen vásárlásnál 10-20 forint megtakarítás Felnémeten a Rákosi-u. 12- szám alatt a nagyanyó kivételé­vel együtt ült az Eged-család. Eged József — a hétholdas gaz­daság feje — a fiatalokkal be­szélget. Felesége éppen a tojás- begyüjtöhelyre ment, a negyedévi tojásbeádást vitte. Szóbakerült a legújabb hir is a zsír- és húsárak csökkentésé­ről. Eged bácsi büszkén mondja, hogy családja már hozzájárult a hús- és zsírárak csökkentésé­hez, mivel határidő előtt teljesí­tették egészévi vágómarha­beadásukat. — Szombaton meg akartuk venni a hízót is. hogy beadjuk, de nem találtunk megfelelőt — újságolja a fia, aki a termelési bizottság tagja. Azért igyeke­zünk vele, hogy megkapjuk a három mázsa kukoricabeadási kedvezményt, meg az állam is jól jár jón. igen okos, értelmes asszony Eged Józsefné. Mikor visszajött a begyüjtőhelyröl, ő is bekapcso- iódoti a beszélgetésbe. — Kedveseim, én csak azt mondom, most első a mezőgaz­daság fellendítése, mert csak úgy élhet jobban az ország la­kossága, ha a parasztok szíve­sen termelnek. Látjátok, mióta szívesebben dolgozunk, már két árleszállítás volt. Ha az ember szívesebben dolgozik, többet te­rem a föld, ha meg sok a ter­mény, csökkennek az árak. Egy gondolom, ha jó nyarunk lesz. ősszel megint több árut vehe­tünk a pénzünkön. A fiatalabb Eged szavaiból ki­tűnik, hogy meg is lesz az alap a következő árleszállításhoz. A faluban egyre szaporodik a fias- disznó, míg az utóbbi években néhány gazda tartott csak ha­sas jószágot. A gazda alig várja, hogy meg­kezdhesse a munkát, ki-kijár a földre, a szőlőbe, de még min­dig lágy a föld. Amint mondja: a következő árleszállítás alapját rakja le, mikor az éleitől duzza­dó magot az ébredező földbe elveti, ___ N agy a sürgés-forgás az egri 33-as számú búsboltban. Az egyik pultnál vidám arccal Csonka István füzesabonyi festő vásárol. — Négygyermekes család­apa vagyok, Füzesabonyból já­rok be Egerbe dolgozni. Itt szoktam hetente k!s mennyi­ségben megvásárolni a zsírt, meg a húst, ami a családom­nak kell. Takarékos ember vagyok, s már otthon előre rendszeresen kiszámolom, mennyiért vehetek zsírt, vagy húst. így történt ma is. Kiszá­molt pénzzel jöttem vásárolni, nem tudtam még az árleszállí­tásról. Vettem zsírt, marha­és füstölthúst, s amikor a ki­számolt pénzzel fizettem, visz- szakaptain pénzemből. Csodál­kozó tekintetemre azt vála­szolta a pénztáros, hogy árle­szállítás történt. Egyetlen vá­sárlásnál így takaríthat meg az ember 10—20 forintot s ez egy hónapban 200—300 forin­tot jelent. Ennyivel vehetek több húst, több zsírt, ennyivel több jut esetleg a ruházko­dásra. Megígérte a párt és kor­mány, hogy márciusban leszál­lítják a hús- és zsírárakat — mint mindig, most is megtar­totta szavát. Becsületes, jó munkával hálálom ezt meg, s fektetem le a további árleszál­lítások alapját. Több hús és zsír kerül a Puporka-család asztalára Árleszállítás után a Húsfeldolgozó Vállalatnál Az Egri Húsfeldolgozó Vál­lalatot nem érte váratlanul a zsír- és húsféleségek árának leszállítása. A vállalat dolgo­zói már előre készültek az ár- leszállításra. A szombati na­pon több mint nyolc mázsa árut szállítottak szét egri fiókjaiknak. Ha valaki véletlenül beté­ved a Húsfeldolgozó Vállalat raktárába, amerre szeme te­kint, a polcokon, edényekben húsféleségek sorakoznak. Pol­cokon friss kolbász, szalámi, kenőmájas tömkelegé tarká­lik, az edényekben friss te­pertő várja, hogy a fogyasz­tók asztalára kerülhessen. ■■Van bőven árunk — mond­ja Molnár*-Gy ai» t üzemi - -rak* táros. Bármilyen mennyiség­ben fogyna is, ki tudnánk elé­gíteni a fogyasztókat. Remél­jük, hogy ezután húst is tu­dunk mindig időben biztosítani a dolgozóknak. Igaz, eddig több esetben hús nélkül ma­radtak, de ezért nem mi va­gyunk a hibásak, nem kap­tuk időben és rendszeresen az élő állatokat. Reméljük, hogy az Állatbegyüjtő Vállalat is segíteni fog munkánkban. A műhelyben serényen fo­lyik a munka. Nyolc mázsa hús vár feldolgozásra, hogy kolbászként, felvágottként ke­rüljön kimérésre. Az üzletekben bőven van áru. De kell is. A 33-as áru­dában kora reggeli órákban már 20 kiló zsír fogyott el, s 160 kiló húsból alig maradt valami. A központi húscsarnokban ember embert ér. Vásárolnak: húst, zsírt, kolbászt és szalon­naféleségeket. Kiszolgálók alig győzik az áru kiadását. Háziasszonyok, dolgozók, vi­dékiek mind-mind telt kosa­rakkal távoznak el. Az üzlet forgalma 15-én déli 12 óráig nyolc-kilencezer forint körül mozog, az előző napok 2000— 2500 forintjához képest, A közmondás úgy tartja, hogy a rossz hír szárnyon jár, a jó meg ólomlábakon, az ár- leszállítás híre mégis már az első napokon elterjedt az egész országban. Jó hír és jó idő együtt érkezett. Puporka Bá­lint, a Lakatosárugyár dolgo­zója is meghallotta. Gyerme­kei örömmel újságolták édes­anyjuknak, hogy a zsír ára öt forintot esett, most már ezért engedje meg, hogy egy szelet zsíroskenyeret egyenek. Pu- perkáné alig várta a délutánt, hogy átmehessen egy kicsit a szomszédba, s megtudja, mi igaz a dologból, mert olvasni nem tud, rádiójuk meg nincs. Nem járt iskolába, számolni is csak az élet tanította meg, most is számol. Az árak leszállítása nála, a hétgyer­mekes családanyánál sokat je­lent. Minden évben 48 kiló­gramm zsírt használtak el, persze, sokkal több is elfogyott volna, mert a gyerekek na­gyon szeretik a zsíroskenyeret. Most az új árakkal nyolc ki­lóval többet vesznek, zsírosab­ban főznek. Minden héten egy­szer hús is kerül az asztalra, s most már nem egy, hanem másfél kilót szándékoznak venni. Egy keresetből nem sok jutott kolbászra meg szalon­nára, az asszony, amikor vett, eltette férjének, a gyerekek csak ritkán kaptak. Ebből is többet vesznek ezután, néhány forinttal toldják a megtakarí­tott összeget, így a gyerekek­nek is jut. A legkisebb Pupor- ka-gyermek januárban töltötte első évét, neki tejes ételre és édességre van szüksége. Úgy gazdálkodnak a pénzzel, hogy két-három liter tejjel, s egy kiló cukorral több jöjjön a konyhára, így jobban fejlőd­nek, növekednek. Puporka Bá­lint azzal az elhatározással állt hétfőn munkába, hogy pártunk gondoskodását jobb minőségi munkával és a Gaz­da-mozgalom alkalmazásával köszöni meg. Üzemi konyháink megjavítják az ételek minőségét Két kiló zsir ingyen Szombaton este Andornak- tálya község dolgozói közül is 60kan hallgatták a rádiót, mely e hús- és zsiradék árak leszál­lításáról szóló minisztertanácsi határozatot ismertette. Dudás Sándor, a helyi földmüvesszövet- kezet dolgozója Is ott ült a rá­dió mellett és nagy figyelem­mel hallgatta az életszínvona­lunk újabb emelkedését jelentő szavakat. Kormányunk, amit ígért, be is váltotta — mondottá Dudás Sándor. Nagy segítséget jelent ez számunkra, mert eéldául csak a zsír kilóját ezután öt forinttal kapjuk olcsóbban, azonkívül lényegesen csökkent a hús- és a hentesáruk, vala­mint a készételek ára is. Kor­mányunknak ez az intézkedése is azt bizonyítja, hogy maga­biztosabb. jobb életet akar te- , renitent számunkra. A mi csa­ládunk az újabb árleszállítás­sal havonta nem kevesebb, mint két kiló zsír árát takarítja meg. Feleségem az elmúlt napokban három egészséges leánygyer­meknek adott életet. Ha ez a három gyermek tíz évvel ezelőtt született volna, egész biztosan rettegtünk volna tőle, de ma nagyon őrülünk neki, mert az állam segítségével nyugodtan felneveljük őket. Nem kell attól félnünk, homr mit adunk majd a három éhes szájnak, m»rt kenyér, zsír, hús minden, ami csak a létfenntartásunkhoz szükséges, bőségesen van és minden nap alacsonyabb áron vásárolhatjuk. A jövőben még nagyobb kedvvel dolgozunk, mert látjuk, hogy munkánk nem hiábavaló. Ha jól dolgozunk, an­nak mi magunk látjuk hasznát, s ez a tudat még jobb mun­kára ösztönöz! Az árleszállításnak a legki­sebb család életében is nagy jelentősége van. Két-három ember az új árak mellett meg­takarított pénzből minden hó­napban több húst és szalon­nát vásárolhat, több zsírt hasz­nálhat fel a háztartásban. Az üzemi konyháknál pedig, ahol többszáz emberre főznek, ko­moly összeget eredményez. Az Egri Dohánygyár üzemi konyháján 260 dolgozó ebé­del. Az ebéd naponta leves és főzelékből, vagy tésztából áll, hetente háromszor kapnak húst, néha kolbászt, esetleg halat. A munkások három fo­rintját a vállalat 1.50 forint hozzájárulással egészíti ki. Nem is hallatszik sem a minő­ség, sem a mennyiség ellen kifogás, különösen az utóbbi időben. Az árak leszállításának híre hamar eljutott Markovics Gyulánéhoz is, a konyhaveze­tőhöz. A rádió szavain keresz­tül értesült az örömhírről, amely sok-sok asszonnyal együtt őt is elgondolkoztatta. Havonta 182 kilogramm zsírt használnak el, de gyakran felemelkedik a konyhán étke­zők száma 190-re is, ilyenkor zsírból 203 kilogramm szüksé­ges. Az új árak mellett csupán zsírból 910 forintot takaríta­nak meg, a húsból és kolbász­ból közel 1300 forintot, így több mint 2000 forinttal javít­vasámap reggel a rádióban, RöDavűIés az Ecjri Dohánygyárban > újságban, az otthonokban & s a városban — mindenütt z árleszállításról beszéltek, fagy öröm is az, amikor gyanazon a pénzen több árut ásárolhatnak a legfontosab- akból. Hétfőn reggel az üze- lekben is erről folyt a szó a olgozók között. Az Egri Do- ánygyárban ebéd után össze- yültek az asszonyok és röp- [yűlést tartottak, ahol egysze­ri szavakkal elmondották, nit is jelent családi életük­ben az árleszállítás. Brunczvik lmréné kézébe 'ette az újságot és mégegv- ;zer elolvasta társainak, az irömhírt, — A hús és, zsír árának leszállítása egy évre számítva, mintegy 500 millió forint jövedelmet jelent orszá­gunknak, a nagy családnak. Most mondjátok el ti, édes­anyák és lányok, mit jelente­nek az új árak a ti kis csa- ládaitoknak — mondotta be­fejezésül. Elsőnek Kelemen Józsefné kért szót. Elmondotta, hogy ezt az árleszállítást va­lamennyiük jó munkája segí­tette elő. Arra kell töreked­nie«, hogy még jobban dol­gozzanak, jobb minőségű mun­kát végezzenek, s akkor a töb­bi cikk árát is leszállítják. Cseh Kálmánná arról beszélt, hogy havonta négy kilogramm zsírt fogyasztanak el, s min­den vasárnapra vesz egy kiló húst. Most abból a 40 forint­ból, ami ezután megmarad, minden alkalommal másfél- kiló húst vehet. A sülttésztá­nál margarint használ, s amit így négy vasárnap a margarin árán megtakarít, az elég négy kiló ken-'érre. Fiatal, barna asszony emelkedett szólásra. Szabó Lászlóné bérelszámoló csillogó szemekkel újságolta: tudjátok, hogy mi házat aka­runk építeni, nekünk most az a legfontosabb, hogy minél előbb felépüljön. Férjemmel hatják a minőséget. Már ré­gebben is gondolt arra, hogy a főzelékre jó lenne olykor pi­rított szalonna, de a keretből soha nem jutott erre. Most minden héten egyszer ezt is adhatnak, új, leszállított árán a 45 forintos füstölt szalonná­ból 900 forintért 20 kilogram­mot vehemek. 10 kilóval több gyulai kolbászt, s a megma­radt 710 forintból havonta 20 kilóval növelhetik a zsírfo­gyasztást. A Dohánygyárban külön konyhájuk van a napköziott­hon gyermekeinek, ahol min­den délben 65 iskolás és óvo­dás, és 35 csecsemő tányérká- ja sorakozik a kis asztalokon ebédnél. Egy hónap alatt itt is elhasználnak 52 kilogramm zsírt, 15—20 kilogramm sza­lonnát, és egy mázsa húst. Az új árak mellett megmaradt 800 forintból a pólyásoknak 5 kilogrammal több piskótát és kekszet vesznek, a nagyobbak­nak gyulai kolbászból — amit nagyon szeretnek — nem 20, hanem 30 kilogrammot. A vi­tamin nagyon fontos^ a gyer­mekeknek, arra is gondoltak, hogy minden héten 10 kiló almával többet vesznek, és mindannyian naponta kapnak egy citromot. Üzemi konyhájukon így ja­vítják meg a minőséget. este kiszámoltuk, hogy hat hónap alatt a zsírból 90 forin­tunk marad meg, ebből az építkezéshez egy szál gerendá­val többet vásárolhatunk, így hamarabb megkezdhetjük az építkezést. Vincze Mihályné úgy tervezi, hogy abból a pénzből, ami most megmarad, egy év alatt cipőt vesz a fiá­nak, a fiatalok pedig néhány apróságot, a „tulipános lá­dába“. így beszélgettek. Ez a né­hány perces röpgyűlés is meg­mutatta, hogy az árleszállítás után több zsír, hús, szalonna jut a dolgozók asztalára, több ruhát, cipőt vehetnek, hama­rabb felépíthetik családi ott­honukat, Képek Eger életéből A Faluszínház Vándordiáit című előadása Egerben. Az egri asztalos és kárpitos ktsz-ben Patké József népi közben. Kamenetzkv Dezső, az egri asztalos és kárpitos ktsz dolgozóia Ssszeállítía a székeket.. ♦ A tavaszi nap sugara kicsalta otthonukból az embereket»

Next

/
Oldalképek
Tartalom