Népújság, 1954. március (17-24. szám)

1954-03-11 / 19. szám

i 7 Népíj iság 1954 március 11. A pártoktatás megjavításáról tárgyalt a füzesabonyi járási pártbizottság iJmÁM / Eger nagyon rdgi város. A városba jött idegenek tisztelettel adóznak az egri vár emlékének, a város régi műemlékének, de korántsem olyan tiszte­lettel á muzeális értékűnek alig nevezhető egri „tisztátalanságnak". Nem lehetne vájjon Eger, a nagyon régi város, nagyon tiszta város is? Mi a véleménye erről a városi tanácsnak. HÍREK Az elmúlt héten a füzes­abonyi járási pártbizottság több fontos kérdés mellett na­pirendre tűzte a járásban folyó pártoktatás helyzetének meg­tárgyalását is. Igen időszerű volt e munka megvitatása, mert annak ellenére, hogy a Központi Vezetőség 1953 októ­ber 26-i határozata és az azt követő pártválasztmányi ülés óta javulás tapasztalható eb­ben a munkában több alap­szervezetnél még mindig sú­lyos mulasztás található. Az eredmények közé sorol­ható, hogy több vitás kérdésre választ adott a járási pártbi­zottság; februárban a mező- gazdaság fejlesztéséről elő­adássorozatot tartottak és a politikai iskola hallgatóin kí­vül a dolgozó parasztok egy ré­sze is megismerte a mezőgaz­daság fejlesztésének jelentősé­gét. Mutatkozik eredmény a politikai iskolák vezetői és a konferenciavezetők felkészülé­sében is. A propagandisták alaposabban készülnek fel, így tartalmasabbá, élénkebbé váltak a viták. Kovács és Klein elvtársak — káli propa­gandisták — vagy Gesztes elv­társ, kompolti propagandista is azok közé tartozik, akik gon­dosan tanulmányozzák az anyagot. Egyes helyeken a politikai iskolák első és második évfo­lyamain is vannak eredmé­nyek. Füzesabonyban, a pusz­taszikszói és a sarudi gépállo­máson a hallgatók 90 százalé­ka rendszeresen résztvesz a foglalkozásokon, s nem egy­szer nagv viták folynak egy- egy kérdésnél. Ezek az ered­mények azonban még nem ál­talánosak. Több olyan kérdés van még, amely tisztázatlan nemcsak a politikai iskolák hallgatói előtt, hanem vezető funkcionáriusok előtt is. Nem ismerik sok helyen az új sza­kasz lényegét, a .,NEP“-ről is különböző nézetek vannak. A kulákkérdésben sincs határo­zott elvi álláspont. Az elvi kér­dések tisztázása nélkül pedig nem lehet jó munkát végezni. A különböző zavaros nézetek nemhogy elősegítenék, hanem akadályozzák a párt politiká­jának megvalósítását. A poli­tikai vakság nem egyszer az ellenséget segíti. A párt politi­kájának, a napjainkban leg­fontosabb elvi kérdéseknek meg nem értése vezetett oda, hogy egyes helyeken engedmé­nyeket tettek az ellenségnek, nem leplezik le az ellenség munkáját, hanem még lehető­séget is adnak romboló mun­kájához. A propagandisták között is nagyobb azoknak a száma, akik nem tanulmányozzák gondosan az anyagot. A poli­tikai iskolák első és második évfolyámainak propagandistái közül a propagandista szemi­náriumokon négyen-öten je­lennek meg, 15—20 pedig hiányzik. Több olyan alap­szervezet van, ahol mindösze kétszer-háromszor jöttek ösz- sze a hallgatók. Kápolnán, a pusztaszikszói állami gazda­ságban pedig a politikai isko­lák első évfolyamán el sem kezdték a tanítást. A JB ülésen általános véle­mény volt: azért vannak ilyen súlyos hibák a politikai okta­tás terén, mert a járási pártbi­zottság egésze elhanyagolta ezt a munkát, csak az agit-prop. osztály foglalkozott — úgy ahogy — a pártoktatással, a többi osztályok nem érezték magukénak az oktatás segíté­sét és ellenőrzését. Az oktatási év felén már jó­val túl vagyunk. Mégis van olyan propagandista, akivel a járási pártbizottság tagjai, munkatársai még nem beszél­tek. S, mert a JB nem segí­tett, nem ellenőrzött megfele­lően, így az alapszervezetek titkárai sem. törődtek ezzel a fontos munkával. Az alapszer­vezetek titkárai sem ellenőriz­ték a propagandisták felkészü­lését, nem nyújtottak segítsé­get a felkészüléshez, nem fog­lalkoztak a hallgatókkal. Ezért van az, hogy egyre több azok­nak a hallgatóknak a száma, akik elmaradoznak a foglalko­zásról, s nem egy helven meg­szűnt a politikai iskola. Alig három hónap van még hátra és az oktatási év végére érünk. Ez alatt a rövid három hónap alatt azonban még a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot is feldolgoz­zák a nártoktatás tanfolya­main.* S hogy ezt a fejlődé­sünkben olyan jelentős határo­zatot hogyan sikerült megér­tetni a pártoktatásban rész­vevőkkel, az nagyrészt a párt- bizottságtól, a propagandisták­tól függ. Küszöbön a tavasz, a föl­deken is megkezdődött a hatá­rozat megvalósításáért folyó harc. A tél hosszú volt, az idő elhagyott bennünket. Az el­múlt évben ilyenkor már jóval előbb voltunk a munkával. Többéves tapasztalat, hogy ilyenkor többen elmaradnak a politikai iskolákról. Most az a legfontosabb feladat, amellett, hogy segítjük behozni a lema­radást a munkában, az okta­tási év sikeres befejezését is elősegítjük. El kell érni, hogy a jó tavaszi munka mellett megfelelő színvonalas munkát végezzünk a politikai iskolá­kon is. Ha a politikai iskolá­kon a pártbizottságok és az alapszervezetek által segített propagandista helyesen ma­gyarázza meg a mezőgazdaság fejlesztésének -jelentőségét, az ebből eredő feladatokat, akkor a földeken is szorgosabban megy a munka. A füzesabonyi járási pártbi­zottság elhatározta, hogy az 1953—1954. pártoktatási év si­kere érdekében nagyobb segít­séget ad az alapszervezetek­nek, a propagandistáknak, a hallgatóinak mint eddig. Első­sorban is tisztázza a propa­gandistákkal, a járási tanács, és a tömegszervezetek vezetői­vel, valamint egyéb gazdasági és más funkcionáriusokkal azokat az elméleti kérdéseket, amelyeket még nem ismernek. A propagandistákkal közösen beszélik meg a politikai isko­lák megszilárdításából, az el­méleti színvonal emeléséből fakadó feladatokat. Ahol hatá­rozottabb segítségre van szük­ség, az agit-prop. osztály in­struktorai segítségével bizto­sítják ezt. Az újonnan válasz­tott vezetőségeknek javasolja a pártbizottság, hogy vezetőségi ülésen — melyre a propagan­distákat is meghívják — tár­gyalják meg a pártoktatás helyzetét. Több segítséget ad ezentúl a járási pártbizottság a propagandistáknak is. A já­rási pártbizottság minden munkatársa nemcsak a politi­kai iskolákat ellenőrzi, hanem a propagandisták felkészülésé­ben is segítséget ad. A vezetőségyálasztó taggyű­lések egyik fontos tapasztalata az, hogy a párttagság zöme szívügyének tartja a politikai oktatást. Számos javaslat hangzott el mind a propagan­disták, mind a járási pártbi­zottság felé. Bírálták a párt- bizottságot, hogy sem a pro­pagandistáknak, sem a hallga­tóknak nem adtak kellő segít­séget. De bátran bírálták azo­kat a párttagokat is, akik nem tanulnak megfelelően. Támasz­kodjunk ezekre a párttagokra, adjunk maximális segítséget a propagandistáknak, az alap­szervezetek új vezetőségeinek, akkor ebben az oktatási évben is jelentős lépést tehetünk elő­re a pártoktatás eszmei, poli­tikai színvonalának emelésé­ben. Papp János füzesabonyi JB politikai munkatárs — A GÁLYÁI ÜDÜLŐ dolgozói versenykihívását — a SZOT mátrai területi III. kultúrversenyére — elfogad­ták a mátrafüredi üdülők üzemi dolgozói is, ugyanakkor beneveztek a márciusban tar­tandó járási kultúrverseny- re is, — a kAli gépállo­máson befejeződött a gépja­vítási szemle. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a káli traktoristák lelkiisme­retes munkát végeztek, szak­szerűen javították ki gépei­ket. Szerkesztőbizottság közleménye! A Népújság szerkesztőbizottsága Szabó Zoltánná elvtársat, olvasó-tördelőszerkesztőt megrovásban részesítette azért, 4nert a megyei pártbizottság határozatát egyízben, a szerkesztőbizott­ság utasításait pedig többszöri figyelmeztetés ellenére nem haj­totta végre. A lap tördelése közben önkényesen kihagyott szerkesztő­ségi cikkekből egy-egy nagyobb részt, ezáltal érthetetlenné téve a cikkeket, vagy azoknak egyes részeit. Sorozatosan téves aláírásokat tett különböző képek alá. Szerkesztőbizottság Minden erőt a begyűjtés és a tavaszi munka elvégzésére mm a megyei pártbizottság hivatalos ülésen tárgyalta a begyűjtés és a tavaszi munka feladatait Heves megye a legutóbbi jelentések szerint a begyűjtés országos versenyében a 16. helyre került. Sereghajtók va­gyunk. Nem sokkal jobb a helyzet a tavaszi munkákra való felkészülés terén sem. Fokozza a lemaradás súlyossá­gát. hogy egyrészt éppen a be­gyűjtési előirányzatok teljesí­tése biztosítja államunk helyes árpolitikáját, másrészt az el­húzódó tél miatt lényegesen leszűkült, az egyébként is nagy erőfeszítéseket igénylő tavaszi munkák ideje. Éppen ezért tűzte napirend­re és tárgyalta meg a megyei pártbizottság megyénk begyűj­tési munkájának, valamint a tavaszra való felkészülésnek eddigi eredményeit és hibáit. A megyei pártbizottság meg­állapította, hogy az előző évekhez viszonyítva sokkal szélesebb körben ismertették a többéves begyűjtési rendszert, s ennek nyomán csak az élő­állat és állati termék beadás tervfelbontása idején 3200 egyéni vállalás született a me­gyében. Igen sok azoknak a száma, akik a kongresszus tiszteletére már félévi, sőt egészévi beadásukat is ren­dezték. Az elért eredménvek azonban korántsem jellemzőek tanácsaink, begyűjtési szer­veink munkájára, egész sor komoly hiba veszélyezteti a terv teljesítését, életszínvona­lunk emelését. A lemaradás egyik legdön­tőbb oka, hogy a begyűjtési agitáció valójában csak a ren­delkezés egyszerű ismertetésé­re szorítkozott, nem mutatta meg, hogy csakis akkor lehet több hús és zsír, több tojás és tej, ha dolgozó parasztságunk kötelessége teljesítését épp­olyan törvénynek tiszteli és tartja, mint például a legutób­bi árleszállítást. Nem magya­rázták meg azt sem község i tanácsaink, hogy az iparcikkek árainak további csökkenése, mennyiségének és minőségé­nek további emelése szervesen összefügg a begyűjtési tervek teljesítésével. Az agitációban előtérbe került, s nem egy helyen a szűk látókörű veze­tők csak a szabadpiaccal agi­táltak, csak azok előnyeit csil­logtatták a dolgozó parasztok előtt, kiforgatva ezzel a be­gyűjtési törvényt, lehetőséget nyitva a piaci árak egyéni ter­melők által történő „szabályo­zásának“. S amíg egyik oldalon üres, a valóságtól félig megfosztott agitációs módszerekkel dolgoz­tak a tanácsok, a begyűjtő vál­lalatok, addig a másik oldalon — valóban egybevágott a szó és a tett — maguk sem telje­sítették az állammal szembeni kötelezettségüket. A megye 25 megvizsgált községében 138 párttag, 27 VB-tag, 251 ta­nácstag. 56 szövetkezeti vezető egyáltalán nem teljesítette be­csületbeli kötelezettségét... És ezekután ők csodálkoznak ta­lán legjobban, miért nem hall­gattak szavukra a dolgozó parasztok! A hibák egész sorát követ­ték el a begyűjtési vállalatok is, elsősorban a szabadfelvá­sárlás terén. Valósággal meg­szállta az itt dolgozókat a „prémium ördöge“, s minden energiájukkal azon dolgoznak, hogy a begyűjtött termékek lehetőleg szabadpiacon kerül­jenek felvásárlásra, mert csak így jutnak prémiumhoz. S amíg az Állatforgalmi Válla­lat felvásárlói 2000 forint pré­miumot kapnak fizetésükön felül havonta „jó munkáju­kért“, addig nem megy a be­gyűjtés, csak fogy, de nem sza­porodik az állami készlet, emiatt emelkednek a piaci árak. A szabadfelvásárlási hajrába“ aztán itt-ott bele­nyúl az eUenség keze is, pél­dául Komlón, ahol a Termény- fox-galmi Vállalat felvásárlója kulák, de több más községben is, hogy ezekkel a felsőbb szervektől legalizált eszközök­kel fékezze a nép jólétének ál­landó emelését. Mindezeket nem vette észre, s nem foglalkozott súlyának megfelelően a begyűjtéssel a párt megyei lapja, a „Népúj­ság“ sem, pedig a hibák rend­szeres feltárásával, a helytelen módszerek leleplezésével, már eddig is jelentős segítséget nyújthatott volna a begyűjtési szervek munkájához. A megyei pártbizottság elítéli azokat a vezetőket, dolgozzanak a párt, vagy államapparátus bárme­lyik területén, akik oktalan módon nem látva tovább az orruknál, csak a szabadpiacot szorgalmazzák, s szem elől tévesztik, hogy a törvényes­ségnek két oldala van, s éppen a „másik“ oldallal, a kötele­zettségek teljesítésével van baj. Mi a teendő a begyűjtésben tapasztalható lemaradás fel­számolásáért? Ezer ember dol­gozik megyénkben a begyűj­tés területén. Ha mindegyik naponta csak egy termelőt győz meg a beadás teljesítésé­nek jelentőségéről, alig több mint két hónap alatt megyénk minden termelője teljesíthetné beadását. Ez a példa is iga­zolja, hogy nem megoldhatat­lan feladatot jelent az elma­radás behozása, a teljesítés tervszerűségének biztosítása. Elsőrendű feladat, hogy a ta­nácsok vonják még szorosabb­ra kapcsolataikat a dolgozó tömegekkel, értessék meg ve­lük, hogy az állampolgári kö­telezettség nem teljesítése a közellátás, a falu iparcikkel való ellátásának zavaraihoz vezet. Szervezzék a kon­gresszus tiszteletére kibonta­kozott versenymozgalmat, irá­nyítsák a versenyzők figyel­mét a törvényesség betartásá­ra — s értékeljék is ezt a ver­senyt, hisz Bélapátfalván, Nagyrédén maguk a dolgozó parasztok követelték ezt. A begyűjtéssel foglalkozó válla­latok tisztítsák meg soraikat a kupecektől, kulákoktól s most elsősorban maguk is a köte­lező beadás terveinek teljesí­téséért harcoljanak. De a begyűjtés nemcsak ál­lami, hanem elsősorban párt­feladat is. A járási pártbizott­ságok tanítsák meg az alap­szervezeteket a begyűjtési tör­vényre, hívják fel a figyelmet elsősorban a kommunisták példamutatásának fontosságá­ra, az agitációs munka tartal­mának megjavítására. Párt- szervezeteink széleskörű poli­tikai felvilágosító munkával, személytől személyig menő agitációval segítsék a községi tanácsok felelősségteljes mun­káját. A megyei pártbizottság megtárgyalta a téli gépjavítá­sok, valamint a tavaszi mun­kákra való felkészülés eredmé­nyeit is. Megállapította, hogy megyénk gépállomásai határ­idő előtt végeztek a gépjaví­tással, számottevő eredmények tapasztalhatók községeinkben, termelőszövetkezeteinkben is a felkészülés terén. Az ered­mények azonban itt sem ál­talánosíthatók, sokkal inkább a hibák jellemzőek a mező- gazdaságban most folyó mun­kákra. A kései tavaszodás miatt összetorlódott a munka, szin­te egyidőben kell elvégezni most már nem a felültrágyá- zást. hanem a fejtrágyázást, a simítózást, fogasolást, henge- rezést, a tavaszi szántással, vetéssel — mégis késlekedés, kényelmeskedés tapasztalható. Néhány napon belül nemcsak el kell kezdeni, de be is kell fejezni a vetés alá való talaj­előkészítést, a tavasziárpa és tavaszibúza vetését. A gépállo­másokon ott állnak a kijaví­tott gépek, holott azoknak már régen a brigádszállásokon kel­lene lenni. Nem kielégítően, sőt igen vontatottan folyik a vetőmagvak cseréje. Március 15-ig el kell vetni a búzát, ár­pát, de például az 51 vagon tavaszibúzából eddig mindösz- sze négy vagonnal cseréltek csak ki. Elsősorban azért, mert a községi tanácsok nem harcol­tak a vetőmagkölcsön-'várási hangulat ellen, nem magyaráz­ták meg, hogy tavaszi árpát, 5 százalékos kamat mellett, csak a termelőszövetkezetek kaphatnak kölcsönbe, tavaszi­búzát pedig azok, akiknek nincs vetőmagjuk, de azok is legfeljebb a község rendelke­zésére álló cserevetömag egy- harmadának erejéig. Nem har­coltak kellő eréllyel a vető­mag tisztításáért sem a köz­ségi tanácsok: a dolgozó pa­rasztok rendelkezésére bocsá­tott 19 szelektor hetenként csak két-három nap dolgozott, így ez a rendkívül fontos mun­ka mindössze 45 százalékban van elvégezve. A megye veze­tő szervei, még a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztá­lya is, néhány nappal ezelőtt azon panaszkodott, hogy sok az igénylés, kevés a műtrágya. A valóság azonban az, hogy a kényelmeskedés miatt például a 63 vagon szuperfoszfátból csak 13 vagonnal vittek el köz­ségeink. Nem oktatták ki megfelelően a községbe kihe­lyezett agronómust sem, mu­lasztások tapasztalhatók fize­tésük megállapításában is. Ez az általános kép egy-két nappal a „nagy hajrá“ előtt, egy-két nappal a .tavaszi mun­kák megindulása előtt, me­lyeknek jó vágj* rossz elvégzé­sén múlik 1954—1955-ös ke­nyérellátásunk. Melyek a legégetőbb fel­adatok a tavaszi munkák sike­rének biztosításában? Első­rendű . feladat, hogy párt és állami szerveink munkájuk össztüzét a legfontosabb idő­szerű munkákra irányítsák. Három napos jóidő, s a homo­kos, félfekete földeken meg lehet és meg is kell kezdeni az ősziek fejtrágyázását, a si­mítózást, a hengerezést, a szán­tást és a vetést. A gépállomá­sok megyei igazgatója mozgó­sítson minden erőt, hogy a gé­pek megfelelő üzemanyaggal alkatrésszel ellátva, a brigád­szállásokon várják a munka megkezdésének megfelelő pil­lanatát. A községi tanácsok — mint a megyei pártbizottság javasolta — állapítsák meg, kik azok a vetésre kötelezet­tek, akik nem cseréltek még minőségi vetőmagot, nem biz­tosították a törvény által elő­írt vetésterülethez szükséges vetőmag-mennyiséget, s ezek meggyőzéséhez kérjék a párt- szervezetek segítségét. A Ter­ményforgalmi Vállalat, a MÉSZÖV pedig biztosítsa, hogy raktáraikban egész nap cserélhessenek a dolgozó pa­rasztok. A nagy munka megszerve­zésében a tanácsok támasz­kodjanak fokozott mértékben a megalakult termelési bizott­ságokra. Általános tapaszta­lat, hogy számos községünkben a megalakulás óta alig vagy egyáltalán nem adtak munkát a bizottságoknak. A bizottsá­gok legyenek fő szervezői a tömegek segítésének, annak, hogy az egész falu, az egész járás, segítse, támogassa egy­mást: a termelőszövetkezet az egyéni gazdát, állami gazda­ság a termelőszövetkezetet, ha kell, egyik falu a másikat. A termelési bizottságok bevoná­sával harcoljanak a tavaszi munka azonnali megkezdé­séért, s a koraiak vetésének gyors befejezéséért. Ebben a munkában egy pil­lanatra se hagyják egyedül pártszervezeteink az illetékes állami szerveket. Fokozott el­lenőrzéssel, a kommunisták példamutatásával, jó meggyőző politikai munkával harcolja­nak maguk is a bő termés alapjainak lerakásáért. A kon­gresszusi verseny kiszélesítése, a tavaszi munka sikere nem­csak állami ügy, hanem a párt, minden kommunista legfonto­sabb ügye. A megyei pártbizottság megtárgyalta a mezőgazdaság­ban most folyó aktuális mun­kák helyzetét, s megjelölte a feladatokat is. Nincs helye egy pillanatnyi tétovázásnak sem! Ki a falura! — ez legyen most a jelszó. Aki most tétlen­kedik, késedelmeskedik, egész népünknek árt. Nagy és fele­lősségteljes munka előtt áll megyénk: minden erőt mozgó­sítsunk, hogy legyűrjük a ne­hézségeket. Jó tavaszi munkád val előre a bő aratásért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom