Népújság, 1954. március (17-24. szám)

1954-03-11 / 19. szám

19-54 március 11. NÉPÚJSÁG 3 A jó vezető bízik munkatársaiban és becsüli munkájukat Gyöngyösön a Lenin- és Kossuth-út találkozásánál emel­kedik a városi tanács épülete. Ez a sok szobát magába rejtő épület talán a város leglátoga­tottabb épületének egyike. Az élet sűrűsödik itt össze, örö­meivel, problémáival együtt. Új­szülöttel nagyobbodott a család, ide kell jönni, be kell jelenteni, hogy egy állampolgárral szapo­rodott az ország. Fiatalember, tanulni, dolgozni akar. idevezet elsőnek útja: munkakönyvét kér. üj életre készülő fiatalok nyit­ják az ajtót, házasodni akar­nak, anélkül, hogy ide el ne jönnének, nem lehet. Építkezni akar egy család, ipar kellene a szakmához, nincs víz az ut­cában, nem hoznak elegendő és megfelelő árut az üzletekbe, újabb szőlőt akar telepíteni a dolgozó paraszt, nem egyezik az adókivetés vagy a terület után megszabott gabonabeadás, károsodás ért valakit —■ itt je­lentik. Nincs olyan ember Gyöngyösön, akit ne kötne ide valamilyen szál — az állam, a társadalom és az ember talál­kozik itt egymással. Szép és felelősségteljes mun­ka itt dolgozni. Szép, mert az ember ügyeivel foglalkoznak, fe­lelősségteljes, mert munkájuk­tól az állam és a dolgozók kö­zötti helyes kapcsolat függ. Váj­jon megértette-e az elmúlt évek alatt a városi tanács minden dolgozója ezt? A serény murika, amely az irodákban az íróasz­taloknál folyik, azt bizonyítja, hogy igen. Amit az itt dolgo­zók elmondanak, ugyancsak azt tükrözi, hogy szeretik munká- 'jukat. Mégis mivel magyaráz­ható, hogy ezek a dolgos kezek egymás után írják alá az el­bocsátásról, felmentésről, az át­helyezésről szó’ó .kérelmüket? A városi tanács appará. tusában 76’ ember dolgozik. Nem független a 76 ember mun­kájától az a sok eredmény, me­lyet az elmúlt évek alatt a vá­rosi tanács elért. Az országos begyűjtési versenyben a város többször volt az élenjárók kö­zött.' egyre nő azoknak a dol­gozóknak száma, akiknek ügyes- bajos dolgát ?! intézlek." A Í<or-' mányprogramm óta javult a dolgozó parasztokkal való kap­csolat. A tanács által szerve­zett hat gazdagyűlésen általá­ban 200 dolgozó paraszt jelent meg, a termelési bizottság vá­lasztásán pedig több mint 400. Egyre több azoknak a száma, akik kérdéssel fordulnak a ta­nácshoz. 1954. első negyedévi adóját február 20-ig 64 száza­lékra teljesítette a város dolgozó parasztsága, baromfibegyüjtés- ben 115, .tojásbeadásban 60 szá­zalékot értek el. Mindez csak egy kis része a városi tanács eredményeinek. De itt mégis olyan hangulat uralkodik, hogy „senki nem csinál semmit, min­denki csak lóg.” Elsősorban Acs Vendelné, a városi tanács elnöke „értékeli” így a munkát, s arra talán'nem is gondol, hogy ezzel rontja az emberek munkakedvét. Jellemző arra, hogy Acs elvtársnö ho­gyan győződik meg arról, hogy az emberek elvégzik-e munká­jukat vagy sem, hogy nem tudja megmondani, ki az apparátus legjobb dolgozója. Nem ismeri, hogy a kongresszusi verseny­ben milyen vállalások történ­tek, nem tudja, hogy a dolgozó parasztok hogyan készülnek a tavaszra. Nem ad megfelelő segítséget ahhoz, hogv a munkát jobbá tegyék. Sebők József személy­zeti csoportvezető munkájáról a személyzeti csooort adminisztrá­torától kér véleményt. Sipos János elvtársról, a begyűjtési osztály vezetőjéről azt mondja: „nem tudja átfogni a begyűjtési osztályt”, de nem Sipos elvtárs- nák, hanem azoknak mondja ezt, akikre nem tartozik. Kapaló Sándor VB-titkárról azt tartja, hogy „azért szeretik a dolgozók, mert sok mindent elnéz.” De ha így van ez. miért nem figyel­meztette már erre a hibájára, és ha olyan dolgokat néz el, amely gátolja a tanács mun­káját, miért nem élt jogával, miért nem vonta felelősségre? Az . első hiba tehát az, hogy. Ács elvtársnő- nem őszinte a dolgozókhoz. Ahelyett, hogy egyenesen, bátran bírálná mun­kájúkat, hátuk mögött igyek­szik lejáratni őket. Ács elvtársnő sokszor nem kommunista vezetőhöz méltóan viselkedik. a beosztottakkal szem­ben' "tíurva: goro^a.*türelme?-" len hangon beszél a dolgozók­kal, s ezek félnek tőle. Már­pedig ahol félnek a vezetőtől, ott nem tudnak nyugodtan dol­gozni és ez kihat a munkára. A taggyűléseken nem egy kom­munista figyelmeztette már hi­bájára, de Ács elvtársnő ahe­lyett, hogy elfogadta volna a kapott bírálatot, behívatta a bí­rálókat, éreztette, hogy nem ajánlatos az ő magatartását bolygatni. Acs elvtársnő azzal nyugtatja magát, hogy „ideges vagyok, de goromba nem.” Szavakban híve ő a bírálatnak, olyan szé­pen tudja mondani: „bíráljanak engem, amikór szükséges, hisz csak így tudok jailítani munká­mon”. Mikor pedig elhangzik a bírálat, elkezdi sorolni: „az bírál engem, aki így, meg úgy viselkedik, akinek iójormán alig hiányzik valami, hogy kulák le­gyen, aki nem tud semmit”. Oiyan ember nincs, aki kisebb- nagyobb hibát életében el ne követett volna,, már pedig ezek nem bírálhatnak — lényegében ez a véleménye Acs elvtársnő­nek. Helytelen, káros vélemény ez. És hogy egyszerű szóval fejezzük ki, nem más; mint a bírálat elfojtásának egyik for­mája. Ács elvtársnő panaszkodik, hogy nem segítik, nem támo­gatják eléggé, egyedül van. De addig még nem jutott el. hogy megértse: ennek elsősorban ő az oka. Ha elfogadná a jogos bírálatokat, őszinte lenne min­den egyes dolgozóhoz, bízna bennük és segítené őket, ha em­beri szóval és nem durván kö­zeledne hozzájuk — nem lenne egyedül. Nagyon-nagyon fontos ezek közül is bízni az emberek­ben. Nem rosszindulatot, „fú­rást” kell látni a bírálatban, hanem segíteniakarást. Az em­berek, ha kisebb hibát követnek el, ne túlozza el. mérlegelje reálisan ezeket. A kommunista vezető nemcsak irányítja, hanem tanítja is a dolgozókat, emellett tanul, is tőlük. Acs elvtársnőnek is ilyen vezetővé kell válnia. Gyöngyös az elmúlt évek alatt hatalmasat fejlődött. Nemcsak abban mutatkozik ez meg, hogy felépült a Váltó- és Kitérőgyár. a Szerszám- és Készülékgyár, hogy új bánya nyílt határában, hogy korszerű új lakások nőttek ki a földből. A legnagyobb vál­tozás nem ezekben, hanem az emberekben van. A hétezer dol­gozó parasztban, aki már elké­szítette tervét, hogy a szőlőterü­let megjavításával hogyan öreg­bíti majd városa hírnevét. A Váltógyár marósában, aki 200 százalékot ér el a kongresszus tiszteletére. A termelőcsoport tagjában, aki minden erejével védte csoportját, mikor az ellen­ség bomlasztani próbálta. Acs elvtársnő nem tartott lé­pést ezzel a fejlődéssel. Régi, rossz módszerekkel akar ma is vezetni, olyan módszerekkel, amelyek idegenek a kommunista vezetéstől. Hogy ezen változ­tathasson, az szükséges, hogy bízzon az emberekben és sze­resse őket. Ha bízik bennük, azok is segítik munkáját, ha szereti őket. akkor tudja igazán becsülni munkájukat. Ehhez, — az új, emberibb vezetés megte­remtéséhez adjon segítséget a városi pártbizottság, a tanács pártszervezete és minden egyes dolgozója. Papp János, Oroszi József A Faluszínház Hevesaranyoson Községünk messze esik a nagy városoktól, eldugva a he­gyek között. Távoli szemlélő nem is tudja, nem is sejti, hogy milyen szép kultúrmuríka van a községben. A pétervásári kör­zeti kultúrversenyen aratott si­ker, amelyen a népi tánccsoport az elsők között szerepelt, még élénken él emlékezetünkben. Az elmúlj e«7.' . M föld cítnür színmüvét adta etö a ' tűzoltók kultúrcsoportja. Más­nap. március elsején is nagy élményben volt részük He­vesaranyos dolgozóinak. Az ,Ál­lami Faluszínház látogatott el hozzánk és a „Vándordiák" cí­mű daljátékot adták elő. Meg­elevenedett előttünk a szabad­ságharc egy kis epizódja, Lehár csodaszép muzsikája betöltötte az új kultúr otthont, s a nézők szívét. Felejthetetlenül szép volt Vörösmarty megzenésített ver­se, Szávai Lajos és Antal l!a előadásúkan. Küsmáűk- a Imíu- siíhlílti’ dotgózőTnáW.'~hö'j>ff TTyeh kedves szórakozásban részesí­tett bennünket. Vincze Zoltánné Hevesaranyos. Fazekas Gyula sztahanovista S0 órával előbb fejezi be a présgépen a generáijavítást, így segíti elő műhelye tervteljesítését A munka minőségi színvonalának emeléséért Amikor a pártkongresszus tiszteletére vállalást teszek, a mennyiség meiiett a minőség megjavítását tartóm szem előtt. Megígérem, hogy a minőségi előírásokat 100 százalékosan betartom, fokozottabban ellenőr­zőm, hogy selejtmeníes anyag ne kerüljön bányánkból a feldol­gozó iparhoz. Szakmai és politi­kai vonalon továbbképzem ma­gam, ugyanakkor a MEO beosz­tott személyeket tanítom elméleti és gyakorlati vonalon, így segí­tem elő, hogy tökéletesebb mun­kát végezzünk. Újítások a lka 1- ■nazásáxai „is^kujnunka «magfe* sabb mennyiségi es ...mThosegf sz ínvonalának emelésére törek­szem. Népgazdaságunk számára az olyan fontos elektromos ener­giának nagyobb fokú megtakarí­tását szintén újítások és észsze- rűsítések alkalmazásával végez­zük. Munkánkat kezdeményező ké­pességünkkel is bizonyítani akarjuk, hogy pártunknak hű ka­tonái vagyunk és a párt iránt érzett szeretetünkef tettekben juttatjuk kifejezésre. Azért dol­gozunk lendületesen, hogy ipar­águnk egész területén kiváló mi­nőségi eredményeket érjünk eb ezzel köszöntjük a kongresszus tanácskozását. Szeretnénk, ha több MEO-vezeíő és szerv csat­lakozna versenyvállalásunkhoz. ré­szére mindig' eTTcűJjuîT^az^álért eredményeinket Tahy Gáspár vegyészmérnök Mátrai Ásványbánya Vállalat Használjuk fel a helyiárualaji feltárás lehetőségeit közszükségleti cikkek gyártására — A megyei pártbizottság és a Népújság szerkesztőségének ankétjei A Magyar Dolgozóik Pártja hevesmegyei pártbizottsága és a. Népújság szerkesztősége állal rendezett anké'.ra gyűk.ek ösz- sze a,z Egri Csillag Szálló fe­hértermében megyénk vállalatai­nak és kereskedelmi szerveinek igazgatói, vezető emberei. Bá- gyi Imre elvtárs, a megyei párt- bizottság kereskedelmi előadója beveze.óként elmondotta,, hogy est az értekezlet hivatott feltár­ni és megbeszélni a helyiáru­alap feltárásának és kiszéle­sítésének módját, lehetőségei' megyénk üzemeiben található tartalékanyagok észszerű el­osztásával és azonnali felhasz­nálásával nagy mértékben elő tudjuk segíteni a megye dol­gozóinak szükség'eti cikkekkel való ellátását. A kormánypro- gramm óta már eddig is tör­téntek megyénkben intézke­dések, kezdeti lépések a köz­szükségleti cikkek gyártása ér­dekében. Már több üzem. gyár és KTSZ megkezd'.« ezek gyár­tását, de mindez még korántsem elég ahhoz, hogv a lakosság nagy igényeit kellőképpen kielé­gítsék. így lényeges változást ezen a téren még mindig nem tudtunk el érni é* országos vi­szonylatiban is eléggé lemarad­tunk. A lemaradás oka még mindig a meg nem értés, ké­nyelmesség. írzonvos fokú lebe­csülés a vállalatok és a felsőbb szervek részéről. A keresi,e- de'em nem tartotta a gyárakkal a kapcsolatot, nem szorgalmaz­ta az áruellátás és az árualno- f élt ár ás folyamatát. _ A fennáJö hibák megszületésének mód­ja a vállalatok vezető'nek és dolgozóinak támogatása, az Szemek közötti együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás az üzemeinkben található tartalék- anyagok észszerű elosztása és arcok közszükségleti cikkekké való alakítása. Az edd'gi ta­pasztalatok is azt bizonyították, hogy egyes üzemekben halma­zával találhatók raktáron és felhasználatlanul olyan anya­gok, amelyekre más üzemnek égető szüksége lenne és nél­külöz: azokat. Nem egy üzem hulladékanyagaiból egv kisebb üzem. vagy: KTSZ értékes áru­kat tud előállítani. Előfordul az is, hogy sok o'y an huHadék- auyag kerül a szemétdombra, vagy a MEH-hez. amit más kis­ipari üzemek nélkülöznek. Deák elvtárs, a megyei ta­nács kereskedőim' osztályának vezetője elmondotta, hogy me­lyek .azok a legfontosabb köz­szükségleti cikkek, amelyek­nek gyártását ebben az évben meg kell. kezdenünk. A mező­gazdaság részére 20 ezer kocsit, boron séogaka t, ácska pcsolkat. eke alkatrésze két. szőlőkarókat, sód ron y íona toka t. szerszám- nyeleket kell nagy tömegben forgalomba hozni. Mindezek 'előállításához szükség van az erdőgazdaság, a Váltó- és Kité­rőgyár, a, bányák és egyéb ipa­ri üzemek segítségére. Termé­szetesen szükség van még itt a dolgozók öntevékenységére, aktivi ásóra. a lehetőségek fel­használására. Braun elvtárs, a Vasnagy­kereskedelmi Vállalat küldötté­nek felszólalása igazolta, hogy igenis vannak elfekvő kész­letek. Ilyet kaptak ők is a Hat­vani Tömegcikk Vállalattól 80 ezer forint értékben, s való­ban, ha minden válla'at meg­vizsgálja a saját raktárát, sok elfekvő árura, nyersanyag­ra lel ott. Elmondotta továbbá, hogy az Egri Vas és Fém KTSZ különböző háztartási eszközökkel, mezőgazdasági felszerelésekkel, így reszelökkel. füstcsövekkel, üslházakka], lo- csolókannákkal. vödrökkel, mag- takaró boronákkal képes ellát­ni a keresletet, az ezekhez szükséges anyag biztosítása cselén. Ugyancsak az anyag­ellátás megjavítását kérte a 6318. Vegyes Építő Vállalat kül­dötte, Budai eívtárs. A vállalat asztalos-, lakatos-, kovács- és bognárüzeme bármilyen hul­ladék-anyagot fel tudna1 hasz­nálni vas ablakok, ajtók, kerí­tések, tai'cskák, szekerek, szer- számnyeleK gyártására. A Tex- tilinagykereskedelmi Vád al at- nak van ugyan anyaga, de ke­vés a kész áruja. Ezen a KTSZ- ekkel való együttműködéssel segí enek; bár a szövetkezeteik Kapacitása nem tudja, a szük­séges mennyiséget feldolgozni. A megye kisipari termelőszö­vetkezetei valóban sok köz- szükséglet: cikk gyártására ké­pesek, ha ehhez megfelelő anyaguk is van. Cipőből például havonta 2000 párral többet tudna* előállítani. Az Üzem- élelmezési Vállalat beszerzési nehézségekkel küzd. s ennek egyik ol<a a szervezetlenség, a termé'ő vállalatokkal, a ke­reskedelemmel való laza Kap­csolat Mucsi Sándor eMárs. a me­gyei tanács ipar' osztályának vezetője, a tanács ellenőrzése alá tartozó helyiipar problémáit és lehetőségeit mondja el. Tőle tudjuk meg. hogy a Gyöngyösi Vasöntöde tűzhely- és mező­gazdasági gépalka* részeket, az Egri Cserépkálya készítő és Tíízhelyjavító Vállalat pedig berakott, és hordozható csempe­kályhákat tűzhelyeket, füstcsö- veke*. vízlevezető csatornákat és szemétlanátokat készít. Az Autójavító Vál'alat a rendes munkája mellett még több me­zőgazdasági kisgép javítását is elvégzi. A második negyedév­ben kezdi meg működését a Vasipari Tömegcikkeket Gyártó Vállalat, amely a Lakatosárugyár használaton kívül helyezett gé-. peivel do'gozik. Március hó fo­lyamán megkezdődik a cement és be.lonáruk, kútgyürűk. itató­vályúk, cserépedények gyártá­sa is. A helyiipari vállalatok­nál szintén az anyaghiány okoz problémát. Különösen á fa- anyaghiányt sínyli meg a Gyer- rrekikoosigyár termelése. Ezért Mucsi e'vtárs kérte, hogy azok a nagyüzemek, ahot hulladék- anyag található, bocsássák ezt a helyiipari vállalatok rendel­kezésére. Nagyszerűen fel tud­nának használni mezőgazdasági nyersanvaigoKat is, így például nemes- és vadfűzet, sást, nádat, gyékényt, rizsszalmát és cirkot. Nagy segítséget várnak az Er­dőgazdaságtól, amely tudna ke­réktalpnak. szerszámnyélnek és kocslafkatrészekneK- való fa­anyagot adni. Az Erdőgazdaság válasza ri­deg és elutasító volt. Macz elvtárs feszített tervre és a múlt rablógazdálkodásával szem­ben' észszerű gazdálkodásra híva‘kozva kijelentette, hogy az Erdőgazdaság nem képes fát adni. Hulladékfákat és a vé- Kony darabokat mészégetésre használják fel. Az Erdőgazda­ságnak van külön házi kocsi­gyáré részlege de ez sem ké­pes a közforgalom számára ter­melni. Megjegyezhetjük, hogy bármennyire i« elfogadhatók ezek az okok, még's az Erdő- gazdaság részéről megnemér- tés és az ügy iránti közömbös­ség tapasztalható. Ha az Er­dőgazdaság valóban szívén vi­selné a Közszükségleti cikkek gyártásának ügyé*, jobban kö­rülnézne a saját portáján, fel­mérné lehetőségeit, akkor nem állna fenn az a helyzet, hogy az erdőben gazdag Heves me­gyében • az erdőgazdaság mos- tohasága miatt, fahiányban szenvedjenek a közszükségjeú cikkeket gyártó vállalatok. A felnémeti fűrészüzem még] a legkisebb hulladékot is fel-l használja, legfeljebb még né­hány ruhacsipeszt tud előállíta­ni, de a szilvásváradi fűrész­üzemben több értékes hulladék- anyag található. A további hozzászólásokból kitűnik, hogy a nagyüzemek valóban komoly segítséget tud'- nak nyújtani. A Gyöngyösi Vál­tó- és Kitérőgyár ágvágóbalta gyártására kötött szerződést és a meglévő gépkapacitásuk Kihasználásával ekekapákat, s egyéb mezőgazdaságii gépalkat­részeket képes előállítani 4 raktáraiban is bőven akadnak használható anyagok. Az el­múlt évben több mint kétmillió forint értékű szerszámot adtak el. Jelenleg is nagymennyiségű körfűrész. 50.000 darab Kapu- pánt-csavar. s:ma alátétek, sze­gecsek, különböző méretű csa­varok és szerszámok várnak értékesítésre. Havonkinf 10—15 tonna nagyszilárdságú sínhul­ladékot, kemény acélt, havi 10 tonna széles és 'após acélt Ké­pes felhasználni boronafogak és egyéb alkatrészek gyártásá­ra. A Bélapátfalvi Cementgyár igazgatója: Végh elvtárs el­mondja, hogy a papirzsáikot gyártó üzemrészük kát havon­ként 5000 darab papírzacskó készítését vállalta, az asz*a- losmíihely pedig hulladékokból ruhaszárítÓKat. fogasokat és egyéb háztartási eszközöket készít. Mintegy 400 ezer forint értékben tatátható itt elfekvő vasanyag, nagymennyiségű gép­zsír, 50 négyze'méter szitaszö- vet. villanyégők, 320 kilogramm szürkevatelin, hegesztő elektró­dok. használt drótkötél, amely szeggyártásra k'válóan alkal­mas. Megyénk egyik legnagyobb üzeme: Petőfibánya Vállalat segítsége tűnik ki Baják elvtárs szavaiból. Petőfibánya nagy- mennyiségű hulladékanyagot kap a Rákosi Müvektől, s ezek­ből az ipari tanulókkal készít­tetnek kapákat, lapátokat, vöd­röket és egyéb eszközöket. A 40 centiméternél kisebb bánya- fákat eddig eltüzelték, most ezeket Baják elvtárs felajánlotta a kisebb vállalatok részére. Ez körülbelül havonta öt-hát vagon anyagot tesz ki. Bősége­sen akad itt a bányában el nem használt széles deszka, ezen­kívül még 300 ezer forint ér­tékű egyéb elfekvő anyag. Az értekezlet legfőbb tanul­sága; megmutatta, hogy me­gyénkben va'óban vannak fel­használatlanul heverő készletek, tartalék árualap-anyagok, ame­lyeket a helyes feltárással és az észszerű elosztással fel lehet használni közszükségleti cikkek gyártására. Szükség van to­vábbra is a vállalatok együtt­működésére, egymással szem­beni segítségére. Az értekezlet azt is megmutatta, hogy nagy ipari üzemeink kapacitásukhoz mérten még mindig nem ve­szik ki eléggé részüket a köz­szükségleti cikkek gyártásából, sőt amint az Erdőgazdaság pél­dája mutatja, nem támogatják eléggé. A tervszerű termelés- elosztás és anyagellátás érde­kében üzemeink a jövőben ál­landóan Küldjenek be a ' megyei *anács ipari osztályára kimu­tatást a felhasznátatlan, feles­leges hulladékanyagok meny- nyiségérő!. A helyiárualap fel­tárása ne maradion meg csu­pán kampánymunkának, hanem a jövőben a vál'alafok vezető szervei állandóan keressék en­nek lehe‘őségét EzeK feltárá­sában kérjék a párt. a szak- szervezet. a ‘ömegszervezetek és a dolgozók segítségét. támo- ga*ását. Váljon ez tömegmoz­galommá. karolják fel a jó kezdeményezéseket. Ez az érte­kezlet aKkor éri el igazán cél­ját, ha a vállalatvezetők a helyiárualapbővítés itt elhang­zott lehetőségeit felhasznál­ják közszükségleti cikkek gyár­tására, s ezzel együtt né­pünk életszínvonalának eme­lésére. Császár István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom