Népújság, 1954. március (17-24. szám)
1954-03-04 / 17. szám
7 1954 mäfdus #. NÉPÚJSÁG I/ EMLÉKEZZÜNK EMBEREK «...A S/OVIfitUlliű Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége nagy fájdalommal értesíti a pártot és a Szovjetunió minden dolgozóját..— és hulltak, hulltak a kegyetlen szavak. A barátságos, barnadobozos rádió részvétlenül bámult üveg szemével a szobában, de a hang, a bemondó hangja — rettenetes volt, amit mondott. Hajdú Imre csak ült, s nézte a kegyetlen rádiót, hallgatta a bemondó tompa hangját és.. ; nem akart hinni a fülének. — Nem, ez nem lehet — tört ki végre belőle. Hogy Sztálin, hogy meghalt. : ; hát hol vannak az orvosok? Hol a tudomány? — A rádióból lassan, fájdalmasan hömpölyögtek a gyászindulók. Egy órával ezelőtt még derűs, bizakodó volt itt minden, most ; ; ; Sztálin halott. Tenyerébe rejtette arcát, gondolkodott. Sztálin ravatalénál, a nagy halott mellett élet- rekeltek emlékei. Kuszán, zavarosan bukkantak fel, hogy újra és újra helyet adjanak a következőknek. Az ötvennégy év emlékeiből font legdrágább koszorút helvezte Hajdú Imre egri lakatos Sztálin ravatalára. ★ Harminc 8VÜ tán, vagy több is, hogy a brassó- környéki hegyekben ott üldögélt a természet- barátok, a szervezett munkások között. Mint mindig, akkor is az életről beszéltek, melynek levét a gazdagok facsargatják, s amelynek legfeljebb csak rágós rostjai jutottak a hajdu- imréknek. Az életről, a reményről, az emberségről beszéltek, s ekkor ejtette ki előtte először valaki Sztálin nevét. Számára ekkor vált élővé Sztálin, harminc éve, hogy megszületett Hajdú Imre lelkében. Áhítattal hallgatta a szibériai száműzetés hőséről, a nép harcosáról szóló legendát. Mert legenda volt számáré, hősi, elábrándoztató, de erőt adó legenda. irodáján, s halkan, megilletődve beszélgetünk — . Sztálinról. Képe ott függ a ' falon, Lenin mellett. A halott képe? — Eltemettem én is, pedig hát most is él — jegyzi meg kis idő múlva Hajdú. Mint Lenin. Egy év óta talán még jobban itt van mellettem, mert most mértem fel újra és újra, mit adott nékem ez a név. — Cseléd gyermeke voltam. Meghalt az apám, még ott feküdt kiterítve, még el sem hittük, hogy halott, de az intéző már is kiadta utunkat. Talán, ha 12 éves lehettem. Azóta járok a magam lábán. Egy-kettő — próbálja számolni az újján, hány helyen is dolgozott — á, meg se tudom számolni — legyint. Innen is kirúgtak, onnan is, itt is éheztem, ott is. Pedig munkabíró, erős gyerek voltam. Az öregek? Mint gyerek, már akkor rettegtem, mi lesz, ha megöregszem. Hallgattunk. Ki-ki saját gondolatával van elfoglalva. Miért van az, hogyha Sztálin nevét ejtjük ki, utána régi nehéz életükről beszélnek az emberek? Miért van az, hogy ha azt mondjuk, Sztálin, rögtön arról beszélnek az emberek, milyen jó, milyen szép az életünk? Miért ? . ;} — Persze most máskép élünk — töri meg a csendet. Nagyon máskép. Itt van a gyárban a 66 éves Torsina Lajos. Öregségi, meg a keresete, egyszóval jóval felül keres az ezerforinton. Hát miért féljek most az öregségtől? A pénz csak az egyik oldal, de a megbecsülés . ;. Ember vagyok, akinek van szava, munkája után tekintélye, akinek adnak véleményére. Azelőtt, ha valamiről véleményt mondtam, úgy néztek rám gazdáim, mint valami csodára: kutya, ha megszólal. Nehéz, talán nem is lehet elmondani, mit jelent nekünk — néz fel a képre. Nagyon el voltam akkor keseredve, most is összeszorul a szívem, ha visszagondolok. De azóta rájöttem, hogy Sztálin él, itt van közöttünk, a tudásban, okos cselekedeteinkben, ezernyi gondolatomban , ;. •k MEGYÉNK HÍREI A GYÖNGYÖSOROSZ1 FEBRUAR 24 TERMELŐSZÖVETKEZET az elmúlt héten ünnepelte fennállásának harmadik évfordulóját. A szilárd szövetkezetben kilenc új tag lépett be a közelmúltban. A III. pártkongresszus tiszteletére, évfordulójuk emlékére teljesítették egész évi hízottsertés-, vágómarha-, tojás- és baromfi- beadási kötelezettségüket. (Molnár Lajos) ★ A B F L AP AT FA L V \I dolgozó parasztok szakmai tanfolyamon vesznek részt, a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. Sokan lelkesen teljesítik beadási kötelezettségüket is. Ferencz M. Győző tojás- és baromfibeadá- sát, Csuhány István és tizenegy társa, valamint Barta Antal és hat társa, egész évi szarvasmarhabeadásukat teljesítették. (Vágó Dezső) ★ A GYÖNGYÖSI dolgozó parasztok becsületlel teljesítik a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásukat. Szalmási Andor, akt a vezetőségválasztó taggyűlésen tett felajánlást, február 26-án teljesítette egész évi húsbeadását. az állami biztosító hevesmegyei fiókjának és járási felügyelőségének dolgozói termelési értekezleten tettek felajánlást a pártkongresszus-tiszteletére. * S egy év múlva, mikor sztrájkba léptek a brassói munkások, Sztálinra gondolt — a „legendára“. Ez adott erőt számára. Sztálinra gondolt 1927-ben, amikor csendőrök zavarták szét a Berva-völgyében a május elsejét ünneplő munkásokat, s Sztálinra gondolt, mikor munkaszolgálatra vitte a haláltusáját vívó Horthy-rendszer. Harmincéves volt lelkében mindössze Sztálin, s rettenetes a „harmincéves ember“ halála. ★ fijv cszteiidejf már. De gyorsan is rohannak a dolgos napok! Ülünk a Lakatosárugyár párt\ falon ott függ az ismert kép. Az egyenruhából fehéren világít az ing, szeme sarkában a harcos élet véste szarkalábak. Most is mintha gondolkodna, töprengene valamin: hogy lehetne szebb, békésebb az emberek élete. Most, talán ebben a percben milliók nézik meg újra a képet. Hajduimrék, kovácsjáno- sok, lakatosok és parasztok, emberek a világ, minden táján. Egy esztendeje „... március 5-én este 9.50 órakor súlyos betegség után elhunyt Joszif Visszáriönovics Sztálin ...“ Emlékezzünk emberek! Gyurkó Géza- '• is hozzájárult a jó eredményekhez verset in vei kapcsolatban sok szó esett Potőflbánya Vállalatról és a hozzátartozó ü szénbányászat kisirösztjeincK versenyében az első helyet most Is Petőfibánya Vállalat foglalja el. Az üzemek között pedig a vállalat legnagyobb üzeme, Pe- tőfi-altáró vezet, amely havi tervét már 24-én befejezte. Nem sokkal maradt el mögötte a rózsái XI-es és a Gyöngyös XIl-cs aknaüzem, melyek 2S-én fejezték be havi tervüket. A vállalat februári előirányzatát 25-én teljesítette. A vállalat és az üzemek jó munkájához sokban hozzájárul az olyan dolgozók munkája, mint Vészeik a Pál, az altáró IX-es frontjának frontmestere akinek 22 tagú frontbrigádja 133 százalékra, dolgozik. A brigád és a brigádtagok munka versenyben állanak. A verseny egyik fontos pontja a munkafegyelem megszilárdítása, amelynek eredményeképpen sepki nem késik és a munkaidőt teljes egészében kihasználják. Az igazolatlan hiányzás is megszűnt. Az anyagtakarékosság terén is jelentős eredményeket értek e1: bizonyítja az a 6.3 köbméter bámyafa, melyet a brigád eddig megtakarított. Mindez azért vált lehetségessé, mert Veszelka Pál a kommunista példamutatás és helytállás i<razi embere A múlt hónapban még csákánnyal a kezében, havi tervének 150 százalékos teljesítésével járult hozzá Petőfi-altáró H3.2 százalékos havi tervteljesítéséhez. Veszelka Pál kiérdemelte munkatársainak és feletteseinek bizalmát s ezért műszaki irányító körbe emelték. RÓZSASZENTMARTONBAN a közelmúltban vizsgázott le 3.5-es átlaggal 13 dolgozó, az általános iskola VII. osztályából. Fácán Imre. a IX-es akna aknásza felelősségteljes munkája mellett ieles eredménnyel vizsgázott, ugyanakkor csapata hónapok óta 110 százalék felett teliesit. * A HATVANI VEGYES KTSZ vasas részlege vállalást tett, hogy a lakosság háztartási kisgépeinek javítását minden esetben egy nap alatt elvégzi. Cn * 0 BÜROKRÁCIA ELLENT KI- AcLITAS nyílt március 2-án Heves megye tanácsa kultúrtermében. A kiállítást, mely március 12-ig tartja nyitva kapuját, hétköznap 11-től 18-ig, szombaton 11-től 16-ig, vasárnap pedig délelőtt 10-től 14 óráig lehet megtekinteni. ★ A HEVESMEGYEI MOKEP dolgozói nagy lelkesedéssel készítik elő a szovjet film űri1 népét. A sikeres megrendezés érdekében Abasár Karácson- dot, Kál Vámosgyörköt, Márkáz pedig Boconádot hívta ki párosversenyre. A recski moziüzem dolgozói a megye valamennyi moziüzemét kihívták versenyre. az Értekezlet a vége felé közeledett, szünetet rendeltek el és Anna Mihajlovna, ismerősével a folyosón sétálva, újra látta a kolhozparaszlasz- szonyok cUtal körülvett Sztálint. Társa hirtelen megállt, erélyesen belenyomta mindkét kezével a sapkát a fejéire és odatolakodott Sztálinhoz. — Sztálin elvtársi — szólt hangosan és zavarba jött. — Itt van egy ismerősöm ... szeretne magával beszélgetni, de restelkedik. Sztálin elmosolyodott, mindenki utat nyitott neki, odament Anna Mihajlovnához és kezet nyújtott. Anna Mihajlovna mélyen elpirult, elfelejtette, hogyan kell őt szólítani. Ettől aztán még- jobban elvesztette a fejét és sokáig tartotia remegő kezében Sztálin meleg tenyered. Sztálin elkérdezte, honnan való, hogy hívják, mit csinál a kolhozban s közben elindult vele a folyosón. Anna Mihajlovna akadozva felelgetett s közben oldalról, egészen közelről rátekintett. Az első, ami a szemébe tűnt, a halántékán jelentkező ezüstös, ősz haja volt. „Ősz a haja, mint az enyém" — gondolta. Ez valamiért különösen megtetszett neki, eszébe jutott, hogyan kell szólítani. Most már le sem vette róla többé a szemét, úgy nézte. Igen, valóban, pontosan úgy van, hogy nem sokkal magasabb nála, jelentősen idősebbnek néz ki, mint az arcképen és soványabbnak is.' „Frissen fejt tejet kellene innia” — gondolta és önkényteA gyermekeink - boldogságunk Irta : SZMIRNOV lenül visszaemlékezett arra, hogy mennyire szeretett Ljosa, a férje, frissen fejt tejet inni és hozzá rozslepényt enni. Bánatos, kedves mosollyal vizs- gálgatta tovább Sztálint. Bő, khakiszinü zubbonya kényelmesen állt rajta, sohasem szorította, se nem akadályozta öt semmiben. Nadrágja, mely ugyanolyan színű és bő volt, mint a zubbony, paraszti módra bele volt dugva a krómbörből készült, kényelmes sarkú orosz csizmába, — Kolhoztagjaink meghagyták nekem, hogy adjam át... hogy ők helyeslik, amit maga tesz, Joszif Visszárionovics... A nép helyesli. — Köszönöm — mondta Sztálin egyszerűen. Anna Mihajlovna mesélt aztán a kolhozról, a lenről, amelyet ö termesztett ki. húsz mázsa rostot aratva 10 hektáronként. — Nagyon jó — mondta Sztálin. — Es hogyan sikerült ez magának, Anna Mihajlovna? Anna Mihajlovna elmosolyodott. — A szem tétova, de a kéz az 'cselekszik. SZTÁLIN egy pillanatig hallgatott. ránézett és tisztelettel szorította meg mégegyszer a kezét. — Hány éves maga, Anna Mihajlovna? — Kettő híján hatvan. A nyáron töltöm be. Sztálin megcsóválta a fejét. — Ne erőltesse meg magát. A mgga korában ez már ártalmas. — Es maga hány éves Joszif Visszárionovics? — kérdezte, szemét összehúzva Anna Mihajlovna. Sztálin mosolygott, megértette a ravaszságot. — Három híján... hatvan. Télen töltöm be. — Úgy? Csak egy év a kor- különbség? De hiszen Joszif Visszárionovics, nekem csak egy kis kéthektáros telkecskén kell dolgoznom, neked... magának pedig az egész nagy világon. ügy gondolom, hogy ugyanúgy nem kellene magát megerőltetnie. .. .Mi lenne, ha eljönne hozzánk, a kolhozunkba?. .. Hogy nekünk milyen jo, frissen fejt tejünk van! Sztálin elnevette magát és a zsebébe nyúlt a pipájáért. — Van itt nálunk sok ... frissen fejt tej. Járkáltak a folyosón fel és alá s Anna Mihajlovna lassan mesélt. A csengő szólt, a folyosó kiürült, de Sztálin még mindig hallgatta öt, miközben be-benézegetett a nyiivahagyott ajtón át a terembe. — Ikrek? — kérdezte, amikor a fiairól kezdett beszélni. — Szerencsés asszony... Es apa nélkül nevelte fel őket? HELYESLŐÉN bólogatott a fejével és amikor Anna Mihajlovna elmesélte, hogyan dolgoznak, most. a fiai a kolhozban, kivette a szájából a pipát és a bajuszát simogatva elmo■ solyodott. — Anyjukra ütöttek. Maga jó anya! Anna Mihajlovna összerezzent. Gyorsan kezdte mondani, hogy lám, nem hozott neki, mint mások, semmi ajándékot, pedig van neki egy becsben tartott lenkévécshéje, egy kicsivel nagyobb, mini ö maga. — Ajándékot? Magától, Anna Mihajlovna? Maga nekem olyan ajándékot hozott, nem is kell annál szebb — szakította félbe Sztálin. — A fiai — a legszebb ajándék. Az ablakhoz vezette és valahová a messze távolba nézve hallgatott. — De a len... az nagyon jó. Nagyon...! — mondta elgondolkozva Sztálin. — De mi a len? Olyasmi, amit meg lehet szerezni... A legfontosabb: a gyerekek. Ok a mi jövőnk, a reménységünk... Kiért ontották vérüket, haltak meg az apák és az anyák? A gyerekeikért!... Kiért élünk, küzdünk, építünk mi? .4 gyerekeinkért... Mi kezdtük, ők befejezik az ügyünket, felváltanak bennünket, öregeket s a győzedelmes beteljesülésig viszik el zászlóinkat ... Nem igaz? A r gyerekeink: a boldogságunk. ELHALLGATOTT, azután egyet lépett és egész közelről jobbkezét felemelve és a muta- tóiujját kinyújtva, mintha meg akarná győzni, így szólt: — Vigyázzon a boldogságára, Anna MihajlovnaI ' A füzesabonyi Sütőipari Vállalat figyelmébe! A poroszlói dolgozó parasztok panaszolják, hogy a higiénikusnak alig nevezhető szállítás miatt a kenyér héja sokszor sáros, sőt trágyás is. A iópokróc semmiképpen sem helyettesítheti a kenyértakaró ponyvát. Mi a véleménye erről a megyei tanács élelmiszeripari osztályának? ★ Az Egri Városi Tanács figyelmébe! Az egri Tihaméri-niaom környékén esős időben egyszerűen járhatatlan az út. Hozzájön még ehhez, hogy a malom-építkezés törmelékeivel megtöltötték már a vízlevezető árkokat is. Sürgős intézkedést kérnek a környék lakói. (Losonczi András.) Nem kis .jdicsőséa Lidércnyomásként nehezedik az egri Dobó gimnázium tantestületének életére özv. Binder IstvZtn- né, a gimnázium gondnoka. Rövid féléves működése alatt sikerült részben elismerést szereznie szaktudásával — _ s ez helyes — másrészt mély ellenszenvet kiváltania diktátort, öntelt, nagyhangú modorával — s ez a helytelen. Mindenesetre nem kis „dicsőség” ilyen rövid idő alatt két ennyire ellentétes, de mélységében teljesen azonos érzést kiváltani. A gimnázium gondnokának nincs valamilyen jó véleménye a tantestületről — illetőleg csak rossz véleménye van. Abban a tévhitben ringatja magát, mintha valamilyen küldetése lenne, hogy ellenőrizze, utasítsa a tantestület tagjait. Elfelejtette, vagy eszébe se jutott még, hogy az egész ország mélységes megbecsüléssel tekint pedagógusaink felé, akiknek kezébe van letéve aranytartalékunk, ifjúságunk sorsa. Ebből a megbecsülésből igen fukar módon juttat a tanároknak — sót inkább a durvasága az, amit kéretlenül is gazdagon osztogat útón-útfélen. Berendelgeti az egyébként egész nap elfoglalt tanárokat — délután négy órára, mondván, hogy csak akkor hajlandó kifizetni a túlóra- díjat, beleselkedik az ajtóréseken, ily módon „ellenőrizve", helyes mederben folyik-e a tanítás. Goromba a segédszemélyzettel is, akik közül többen éppen ezért akarják évtizedek után elhagyni az iskolát. Az általa meglátott hibák őszinte, kommunista feltárása helyeit, feljelentéseket gyár- togat a városi tanács oktatási osztályához, s ami betetőzi ezt, az oktatási osztály még buzdítást is ad ehhez az elvtársias- nak alig nevezhető eljáráshoz. Miért nőtt — ha nem is az égig — ilyen diktátori magaslatra özv. Binder Jstvánné? Miért hiszi, hogy a Dobó gimnázium kulcsának ö az egyedüli őrzője? Elsősorban azért, mert Hallgató Sándor igazgató túlzottan „békés” ember, egy kissé ö is megfeledkezett arról, hogy a Dobó gimnáw ziumban is az isko* la igazgató az égik személyi felelős oő-í zető, s nem más, például nem, a gondnok. De felelős a városi tanács oktatási osztálya isi mely ahelyett, hogy segített volna a szerencsésnek alig nevezhető helyzet megoldásában, ma-, ga is a felfúvalko- dőlt gondnok mellé állt. > A pedagógus munka eredményessé g&i a pedagógusok megbecsülése, megkövez teli, hogy sürgősen változtassanak ezen a helyzeten. Nem vonhatjuk kétségbei hogy a tantestület is követett el hibákati de a hibák feltárásának, megszüntetésének nem a diktátori módszerek, nem az intrika az alapja. Még a Dobó gimnáziumban sem.., Az anyák és a dolgozó nők érdekeiért harcolunk Az egri III-as körzet MNDSZ- szervezete február 15-én tartotta újjáalakuló nőgyűlését. Mindössze 22 asszony volt jelen, akik részt kívánnak venni annak a szép feladatnak megoldásában, melyet pártunk és kormányunk célul tűzött ki: egész dolgozó népünk életszínvonalának állandó és fokozódó termelésében. Több asszony volt, aki máris megbízást vállalt, így Szered! Bernáthné dolgozó parasztasz- szony, Takács Jánosné háziasz- szony, Somkuti Gyuláné értelmiségi dolgozó is. Az MNDSZ-asszonyok fáradtságot nem ismerve mutatják meg pártunknak hálájukat és megbecsülésüket, amiért annyi szeretet és gondoskodás veszi körül az anyákat és gyermekeket az élet minden területén. Az MNDSZ-szervezeteket különböző problémákkal keresik fel, feltárják ügyes-bajos dolgaikat, amelyeken mi szívesen és gondosan segítünk. Felkeresett bennünket egy asszony, aki elmondotta, két gyermek édesanyja, az egyik süketnéma. G maga gyermeket vár, a férje elhagyta, ezért szeretne munkába menni, hogy családját eltarthassa. Rögtön felkerestük a Dohánygyár párttitkárját, aki megígérte segítségét, de közben szabadságra ment, ezért a Dohánygyár igazgatóját kértük meg, aki szintén megígérte, hogy támogatja az ügyet. Ezek- után telefonon felhívtuk Majorosáét is, a személyzeti felelőst, aki azonban magából kikelve kiáltott ránk, amiért „megszent- ségtelenítettük” kérésünkkel, hogy naponta keresik fel őt ilyen ügyekben és kivételt kérnek tőle a tömegszervezetek. Haragosan mondotta, hogy sok olyan dolgozó van, aki már előbb jött a kérésével. Igazat adtunk az elvtársnőnek, de mi ezekután is feltétlenül kivételt várunk olyan esetekben, mint az említett asszonytársunk, akinek mév egy napi várakozási idő is sok, hiszen kenyeret kell adni a gyermekeknekTöbb megértést és szeretetet varunk a gazdar sági és politikai vezetőktől, különösen a női vezetőktől. Bizottságunk egyik tagja arról panaszkodott, liogy a Sztálin- úti bölcsődében nem kielégítő a csecsemőkkel való bánásmód. Mi is kimentünk és meggyőződtünk arról, hogy bizony a kicsik maszaíosan kerülnek , haza és nem kielégítő a velük való foglalkozás sem. Kormányunk legmesszebbmenő támogatást biztosítja a gyermekvédelemre és ezért mi sokkal több gondosságot kívánunk a bölcsődék gon- dozónőjeitől, vezetőitől. Igyekszünk még több anyát, asszonyt bevonni az MNDSZ munkájába, hogy leküzdhessük a hanyagságot, a lelkiismeretlenséget, a bürokráciát, amely minden területen hátráltatja a kor-r mányprogramm megvalósítását, így készülünk március 8-ra, a Nemzetközi Nőnapra, így erősít-, jük a MNDSZ-t. Az imperialista országokban nem ünnepelhetik a nőnapot, s nincs arra példa, hogy a nők egyenlő munkáért, egyenlő bért kapjanak. Mi szabad országban, szabad asszonyok vagyunk, s harcolunk az ellen, hogy bárki, bármilyen területen, akarva, vagy akaratlanul is akadályozza terveink megvalósítását. Kovács Ákosáé III. számú MNDSZ-körzeti titkár Hulladékgyűjtő napok megyénkben A Nógrádmegyei MÉH Vállalat márciusban megyénk járásaiban hulladékgyűjtő-napokat rendez. Március 1-től 6-ig az egri, gyöngyösi és pétervásári, március 8-tól 13-ig a füzesabonyi és a hevesi, március 15-től 20-ig a hatvani járásban tartjuk meg a hulladékgyűjtő- napokat.
