Népújság, 1954. február (9-16. szám)
1954-02-14 / 12. szám
T954 február 14. NfPÜJSÄG 3 Cok bajjal, vesződséggel járt a nyakas palócok megtérítése. Leginkább Bekol- ce szilaj erkölcsei szomorítot- ták az atyákat. Bekölcének ugyanis olajat kellett szállítania istentiszteleti célokra. Az olajat a palócok tökmagból állították elő, mivel olajfák helyett tölgyek, Hanem egyéb gonoszságokon is rajtakapták a bekölceieket. így, teszem azt, titkon lóhúst ettek, a parancsolt böjtöket meg nem tartották, aztán úgy káromkodtak, szedtevettéztek, hogy nincs az a piros huszár- nadrág, amelynek a vitézkötése cifrább volna, mint egy-egy bekölcei kiadós káromkodás. gyertyánok nőnek a község erdeiben. Egyszer az ördög fekete kutya képében észrevétlenül besomfordált a faluba, s a szállításra elkészített drága olajat az utolsó cseppig elfogyasztotta. Aj, megharagudtak a bekölceiek, de nagyon, fogták a kutyát és irgalmatlanul kipréselték belőle, mind az olajat; az olaj, úgy mondják (bár csak a szomszéd mikófal- viak), még meg is szaporodott valamivel Tapasztalták pedig az atyák, hogy az olaj, hiába szentelik, nem használ. A sebek nem gyógyulnak be, a bérmálásnak nincs foganatja. Bezzeg ször- nyülködtek, amikor megtudták a valót! J7lt vala pedig ebben az idő- ben egy ősz, öreg ember a ciszterek közt, Hilarius atyának hívták. Az orra piros volt, hasonlított a pecsétviaszhoz, de a lelkülete fehér, akár a frissen esett hó. Nyilván isteni sugalmazásra, a jó Hilarius atya elhatározta meglátogatni a bekölceieket, hogy visszavezesse a hívők kö- iös akoljiba az egyház engedetlen gyermekeit. Gyalogszerrel utazott, mindössze egy furkósbotot, • meg egy kalitkába zárt „mátyást1' vitt magával az útra. A mátyást sajátmaga tanító beszélni is. Olyan okos volt, hogy egy szuszra el tudta fújni a Miatyánkot. Hilarius atya, miután le véré a port saruiról, rögtön hozzáfogott a prédikációhoz; a madarat maga elé tette a szószékre, hogy mindenki jól lássa. .1 szent férfi mély, dörgő hangon dorgálta a gyülekezetei. — Hej, ti denevérhitűek! Az ördög dörzsölje meg a nyelveteket kénkővel!... Olyan a hitetek, akár a lyukas tarisznya, mind kipotyog belőle a ma- laszt. Égetnivalók vagytok! Rosszabbak vagytok az oktalan állatoknál, mert bár szóló nyelvet kaptatok a föld és a menny Urától, azzal ahelyett, hogy őt dicsőítenétek, hozzá imádkoznátok, íme, nap, mint nap szidalmazzátok, gucsmol- játok! Már még az oktalan állat is, mint például ez a Mátyás. ha megszólal, első, s legfőbb kötelességének ismeri istenhez fohászkodni. MM indjárt unszold is a ka- titka mélyén gubbasz- kodó madarat, mutatná be a tudományát, ez azonban az nap úgylátszik, ballábbal kelt, ime megmakacsolta magát, nem akart sehogysem fakítani. Az atyát bosszantotta a dolog, s titkon jól belecsípett a hátuljába. No, csak ez hiányzott! A mátyás rátámadt a papra, de csúnyán: — Hej, azt a keserves rézangyalát annak a mindigéhes, vizet prédikáló, bort ivó farizeus mivoltodnak! Te nagy förtelmes! Te sejder-sujdon! Vigyázz, nehogy megtiszteljelek a névjegyemmel! Az' istentelen bekölceieket mulatta persze a perpatvar, édesdeden nevettek. Hilarius atya pedig szedte-vette a sátorfáját és úgy otthagyta Beköl- cét, mint Sz. Pál az oláhokat. sak sokára tudódott ki, hogy a szent férfiú pokolbeli ármánynak esett áldozatul. A madarat a ministráns- fiú tanította meg káromkodni titkon, olyanformán, hogy minden lecke előtt felmérgesítette, sőt összecsípkedte — a mi- nistráns-fiú pedig maga vala az ördög. Kolacskovszky Lajos Válasz a „Mozi vagy a disznótor“ című cikkre Pár szóval szeretnék válaszolni Fink elvtársnak, aki cikkében a pétervásári moziról írt. Azt hiszem, tudja jól a MOKÉP, hogy már december elsején kértem a vállalatot, lássa el a mozihelyiséget fával, hogy legalább be lehessen gyújtani. Erre azonban választ sem kaptam, így saját fámat hordtam el alágyújtósnak. Pé- tervásárán joggal követelik meg a dolgozók a meleg mozitermet. különösen a 20 fokos hidegben, de sajnos 70 kiló szénnel egy 1500 köbméteres mozihelyiséget 15 fokra sem lehet melegíteni. Példa erre a járási földművesszövetkezet: tagértekezletet a mozihelyiségben szerettek volna tartani. Reggel nyolctól fűtöttek, de a tagértekezletet nem tudták megtartani a hideg miatt. Azt is kérdi Fink elvtárs, hol vagyok, hogy a mozivetítést másra bízom. A vállalat is tudja, szombaton és vasárnap a kisfüzest kiskörzeti mozit is én kezelem és így egyszerre két helyen nem lehetek. Azon a bizonyos estén, mikor állítólag disznótoros va* csorán vettem részt, Ivád községben vetítettem, ezt a tanács hivatalosan is igazolhatja. Húszfokos hidegben mentem „mozisdit“ játszani, azért, mert, ha vállaltam, akkor el is végzem a munkámat. Nem helyeslem tehát azt, hogy Fink elvtárs. mint propagandista, ilyen módszerekkei bírálja azt, akinek segítséget kellene adni. Február 4-én jó meleg irodában írta meg cikkét. De ha csak egyszer is kijött volna a nagy hidegekben, láthatta volna, milyen problémákkal küzdünk és támogatást nyújthatott volna, talán segítséget is, hogy ne kelljen hóesésben, hóviharban, úttalan havas mezőkön keresztül vinni a filmeket egyik faluból a másikba. Szívesen tettem ezt, mert tudtam. hogy ezzel segítséget nyújtok a járás dolgozóinak, hogy szórakozhasssanak a hosz- szú téli estéken. Lendvai Imre üzemvezetői gépész Kisfüzes A tüzelőért vívott harc hős munkásai AZ ERDŐT JARÔ ember megszokta a hideget és a havat, de az idei téten csak azok a vérbeli fatermelők maradnak meg munkahelyükön, akik nemcsak a termelésért járó bérért dolgoznak, harcolnak, hanem becsű et'beli kötelességüknek tekintik a termelés! terv szerinti faanyag kivágását, elszállítását. Az ország erdeiben sokszáz helyen többezer fa termel5 reggel a munkásszállásból elindul, hófúvásban, csikorgó hidegben a termelés helyére. Párosával megindul a baltázás, fűrészeié». Térdelve húzza a fűrészt, a hó derékig ér, de a szél még így is belevágja arcába a havat. Dől a fa, a na>gy hóban nem tud mozogni, elfagyott testét alig tudja elmozdítani a dőlés irányából, A fatörzs elmerül a hóban, azt meg kell munkálni, darabolni, felmérni. A felmért fa megindul, le a rakodóra, amikor a vonóláncot, a fogatos kocsis rá akarja tenni a fatörzsre, ráfagy a keze a láncra, azonnal elfehéredik Az erdész kilométereket gyalogolva jár, irányít termeléstől közelítésig, esetleg a postát viszi, vagy élelmiszert is cipel munkatársainak. hóviharban, hófúvásokon keresztül. Ezt teszik becsülettel, dacolva az idei tél zordságával. Végzett munkájuk megérdemli, hogy a tüzelőért vívott harc hős munkásai közé soroljuk őkel. Bodor Imre levelező yhJfiuságunÁ. áfSfesv eáJtMC Jó eredménnyel vizsgáztak a szakérettségi hallgatói Az egri szakérettségin az ország minden részéből 188 leánv tanul szorgalmasan, hogv a sikeres vizsgák után az egyetemeken folytassák tanulmányukat. Ki orvos, ki vegyész, ki fizikus akar lenni, ki ez. ki az, már valamennyien választottak pályát. Az első félév vizsgái most fejeződtek be és a tanárok lelki- ismertes munkája, valamint a hallgatók kitartó szorgalma bizonyítja. hogv az első negyedévhez viszonyítva ismét nagy lépést tettek előre az egri szak- érettségin is a tanulmányi színvonal emelésében. A hallgatók első negyedévi átlagos eredménye 3.66 volt, a most lezárult félévi vizsgák átlagos eredménye 3.72. Az emelkedés ígv százalékban kifejezve nem sok ugvan. de ha figyelembe vesz- szük az áljandóan fokozódó követelményeket. akkor megállapíthatjuk. hogv a 0.06 emelkedés mögött a tanárok és hallgatók kemény, áldozatkész műnké ia van. A félévi vizsgák erédménye- ként a szakérettségi összhallga- tóinak 17.9 százaléka kitűnőre vizsgázott. A vizsgázók 28.9 százaléka jó. 24.5 százaléka pedig közepes eredményt ért el. Legjobb eredményt az orvosnak készülő szakosok érték el. kiknek félévi átlagos eredménye 4 45. Utánuk az orosznvelv szakosok következnek, akik 3.97 tanulmányi átlagot értek el a félév végén. Kitűnő eredménnyel vizsga, zott az orvos szakosok közül Vincze Erzsébet, akit öt elemivel vettek fel a szakérettségire. Termelőszövetkezeti tag volt. most boldogan vitte haza kitűnő bizonyítványát szülei házába. Kitünően vizsgázott még Tóth Piroska, aki a felsöjárási bányaüzemben, mint gépkezelő dolgozott. Hasonló eredményekkel vizsgázott Kovács Rózsi, aki Beszkárt kalauz volt és Pécsi Erzsi is. aki Tetétlenből került hat elemivel az egri szakérettségire. A félévi vizsgák után már megkezdődött a tanítás, hogv a második félévben a szorgalmas munka eredményeként még iobb bizonyítványokhoz jussanak a szakérettségi hallgatói. Hat MTH-intézet kultúrcsoportja méri össze erejét Gyöngyösön február 14-én tartja területi kultúrversenyét az MTH Középmagyarországi Igazgatósága. Hat város MTH intézeteinek kultúrcsoportjai mérik össze erejüket és tesznek tanúságot a szocialista kultúra mellett. Résztvesznek: Aszód, Hatvan, Eger, Egercsehi, Petőfi- bánya és Gyöngyös MTH-inté- zeteinek kultúrcsoportjai. A versenyen színjátszó- és tánccsoportok-, ének- és zenekarok szerepelnek. Magánszámokban ez intézetek legjobb csasztuska- brigádjai, szavaiéi és szólóénekesei is indulnak. A verseny két részből áll: délelőtt fél 11-től fél 2 óráig Aszód, Hatvan és Egercsehi csoportjainak versenye, délután 3—6 óráig Eger, Petőfi- bánya és Gyöngyös csoportjainak versenye. A verseny helye: Járási kultúrotthon, Gyöngyös. Belépődíjak: a délelőtti előadásokra a tanuló- ifjúság részére egy forint, a délutáni előadásokra a város felnőtt dolgozói részére két forint. A verseny után eredményhirdetés. A tanulóifjúságot és a város dolgozóit meghívja és szeretettel várja az igazgatóság. Megalakult a Társadalom cs Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat járási szervezete Hatvanban A megyei TTIT január 31-én alakította meg Hatvanban já rási szervezetét. A járási könyvtár helyiségében a párt és városi tanács vezetősége helybeli és több vidéki üzem, bánya- és gyárvállalat küldte el képviselőit. Az elnökké választott, vitavezető dr. Bartos Imre igazgató hangsúlyozta, hogy „a szakosztály alakulása megyénk nagy fiának, Bajza József születésének 150. éves évfordulóján történik. Ez a tény mintegy figyelmeztet arra, hogy harcos, haladó hagyományainkat kell ápolnunk“. Elhatározták, hogy a helyi műemlékeket, megyei népművészetet felkarolják, előadásaik alkalmával ismertetik. A tszcs-k névadóiról a termelőszövetkezet tagjainak előadásokat tartanak. Minden tag lelkesen készül arra, hogy a természettudományok tanításait a járásban minél szélesebb körben terjesz- szék. Jelentés a gépállomások téli gépjavításáról A Megyei Tanács Gépállomás Igazgatóságának jelentése szerint: A téli gépjavításban legjobb gépállomásaink: 1. Boconád 118.9 százalék 2. Egerfarmos 103.4 M 3. Lőrinci 101.2 *» 4. Hort 100.0 M A legutolsó gépállomások: Füzesabony 84.9 m ** At-kár 77,4 >9 . Tarnamlldós 73.3 *» Kál 61.5 „ Qzolgc égnek tartott farokkal, éles vakkantá- sokkal loholt körbe-körbe a malacok körül, ördögfekete pofáján vidám vonalak keringőztek: rettenetesen jól érezte magát. Nehéz azt így elmondani, mi is kell ahhoz, hogy egtj ilyen kis fekete korcskutya szive feszülésig megteljen örömmel. Már reggel kezdődött az egész örömsorozat. „Szolga, te, add ide a pofád, hadd ráncigái jam meg a szakállad. Te büdös dög" — köszöntötte Nádudvari György, a falu kondása, s egyben a kutya gazdája. S a köszöntést tett követte., a kemény, érdes ujjak belemarkoltak a kutya selymes szőrébe, s jól megci- bálták. Szolga mennyekben érezte magát. Aztán meg a zsíros lebbencsmaradék, a két varjú, amit felriasztott, a mély hóban hasig süllyedő, visító, hörgő, kaffogó konda, a friss szél, — hát annyi itt az örülni való egy kutya számára. hogy nehéz azt elbírni csak úgy nyugodtan. Nádudvari György szélesre- szaladt szájjal nézi, mit csinál a kutya. <hogy vet bukfencet, s csak idönkint jegyzi meg: „no, no. Szolga, no- no." Mert nem lehet akárhogy bánni a kutuával egy jő! nevelt terelő két bojtárral is felér. Gyöngyöstarjánban kora tavasztól, késő őszig ió kétezer jószág járja a legelőket, télen többszáz malac, kecske, a havas hegyoldalakat. Az egyik jószág ilyen, A KONDÁS E< a másik olyan, egyik csak a csorda közepén van jól, a másik meg az istennek sem maradna ott, ahol a többi, de van. olyan is, amelyik a lege- lés helyett a másikat nyag- gatja — igazságot tenni itt kutya nélkül egyszerűen leheletlen. Szolga is érzi tisztsége komolyságát, s nagy örömében sem mulasztana el egyetlen pillanatot, amikor rendet lehet teremteni két vicsorgó malac között. Alig látszik ki a hóból, fekete kis teste megfeszül. és éles vakkanlással ugrik a lábaknak, a malacok meg nagy ijedtséggel nyargalnak vissza a többiek közé. Szolga aztán leül gazdája elé a hóba, s kérdőn rápislog: „Na, mit szólsz hozzám?” Néhány percig most nyugton van a konda. rendet teremtett a kutya. A kondás nagyra értékeli munkáját, nem öleb, elkényeztetett vakarcs számára, hanem szószerint munkatárs, hűséges barát. Nádudvari György 26 éves. az apja 62, a legfiatalabb Nádudvari ötéves, lány. Ebből áll a család, no, meg a kutyából, ahol valóban apáról fiúra szállt a mesterség. Mert mesterség a kondásság. bárki bármit is mond. Úgy kell érteni az állatok nyelvén, hogy az emberén se jobban, hogy a legkisebb jelből is következtetni lehessen: mi a baj, miért nem eszik, miért fújtat a jószág. A jó kondás szeme ide5 A KUTYÁJA jében észreveszi a betegséget, igy aztán idejében jöhet az állatorvos, nem kerül dögkút- ba a hízónakvaló, vagy éppen a borjas tehén. De máshoz is kell érteni: gyógyítani is kell a kisebb bajokat, meg még néha a nagyobbakat is. Előbb még vígan kocogott a sertés, már meg ott fetreng az árok mentén, — nosza, hidegvizet rá, nincs szükség az ijedtségre: szívszorulása volt. állapítja meg a szakértelem. Aztán meg kenegetni, ápolgat- ni a tövis, bogáncs, torzsok okozta sebeket, sőt, ha úgy hozza a sorja, még az ellést is le kell vezetni. Már csak ebből is látható, hogy szívre is, meg szakértelemre is nagy szükség van. ha valóban megbecsülést akar kivívni maga számára. Sem a szívben, sem a tudásban, igy hát a megbecsülésben sincs hiány. Nádudvari Györgynek még a nagyapja is kondás volt, csak hogy éppen a betűvetés volt az ellensége, apja. aki ugyancsak kondás, már megbarátkozott egy-két betűvel. ő meg... hát 1951 februárjában jószággondozási tan- folyamot végzett. Még oklevele is van. Okleveles kondás — igy van ez, s nem máskép. Talán, sőt egész biztosan az öregektől 'örökölt szakértelemnek, meg az oklevéllel tanúsított, szerzett tudásnak az eredménye, hogy a gyöngyöstar- jáni gazdák nyugodtan várhatják este jószágaikat, nincs azokból hiány sohasem. Qzép, békés mesterség a kondásság, különösen nyáron. Ha elkészült az új ostornyél, ha rendben vannak a kutak, meg a vödrök a jószág is békén delel, akkor hanyatt lehet feküdni az illatos fűben, belemeredni a derűs kék égbe, meghány torgatni a világ folyását... csak a Szolgát kell Idönkint odábblökdösni, mert, hogy éppen a kondás arcába lihegi nyári boldogságát. Szép, békés élet. ha nem is mindig. Most télen pedig különösen nehéz. A minap is délelőtt, mikor kihajtotta járatni a malacokat, mégcsak puhán ringatóztak a höpely- hek. délre aztán belemart a domboldalba a hóvihar. Volt nemulass, alig látott tovább az orránál szanaszét bújtak a malacok is, bármikor belefnet- hette volna a fiatal süldőket a hó. Ha nincs kutyája, amely segít a hajtásban, riogatásban. néhány gazda biztosan kereshette volna fagyott jószágait. De hát hol nincs nehézség? — arra való a férfiember, hogy legyűrje, s aztán még vigabban menjen a munka. Nemsokára itt a tavasz. Kijönnek a tehenek is, a borjak is a kecskék meg a disznók mellé, lesz bőven megint munkája a kondásnak, aki féltő gonddal vigyázza a falu vagyonát. Vigyázza is, mert megbecsülik érte! GYURKO GÉZA
