Népújság, 1954. február (9-16. szám)

1954-02-14 / 12. szám

NÉPÚJSÁG T954 február W. P A Mátrai Ásványbánya Vállalat ismét élüzem lett ftemreg ünnepelték a Mát- írai Ásványbánya dolgozói vál­lalatuk élüzemavatását. Nagy dolog egy vállalat életében, ha országos viszonylatban az első helyre kerül és elnyeri az él­üzem büszke jelvényét. Ez a kitüntetés már ötödször fordult elő a Mátrai Ásványbánya éle­tében. Az ország 16 ásványbányája közül ez az üzem mindig az elsők között szerepelt, termel- vényeinek minősége is a leg­jobb. Az üzem termelésének mennyisége 1951 óta két és fél­szeresére, a dolgozók létszáma pedig másfélszeresére emelke­dett. Kitermelt nyersanyagait, az ipar és a mezőgazdaság egy­aránt felhasználja- Pl. a bento- nitot a textilipar, gyógyszer- ipar, a mezőgazdaság pedig ta­lajjavításra és permetlékészí- tésre használja. Gyöngyössoly- moson, ahol a. vállalatnak há­rom üzeme működik, értékes kvarcitot termelnek. A kibá­nyászott nyersanyag őrlését is helyben végzik el a négymillió­forintos beruházással épített kvarcit-őrlőüzemben. Az itt tnegőrölt kvarcitot azután Diós­győr, Ózd és Sztálinváros üze­meibe szállítják, A vállalat el­ért sikereinek fő oka az üzem pártszervezetének és szakszer­vezetének jó munkája és a dolgozókkal való jó kapcsolata,, a dolgozókról való gondosko­dása. Különösen az utóbbi idők­ben nagy gondot fordítottak g szociális beruházásokra, mun­kavédelmi felszerelésekre. A bányák mind korszerűek, gépek könnyítik meg az emberek munkáját. A téli időszak alatt a dolgozók meleg vattaruhák­ban dolgoznak, rendszeresen kapnak meleg védőitalokat. Munkájukat állandóan támo­gatják a műszaki vezetők, akik a dolgozókkal jó viszonyban, nagy egyetértésben küzdenek a termelés frontján. így az el­múlt év tervteljesítése 113.6, az utolsó negyedévé pedig 133.9 százalék volt. Az önköltség- csökkentésben és a béralap- megtakarításban szintén jelen­tős eredményeket értek el az utolsó negyedév folyamán. Ter- melvényeik minősége ellen ki­fogás nem merült fel, ugyanek­kor az utolsó negyedévben egy igazolatlan hiányzó sem volt. Szabó László, Szepesi Vilmos és Hajnal Tibor üzemvezetők jó irányító es szervező munká­ja nagyban hozzájárult az elért sikerekhez. A fizikai dolgozók közül legjobbak a kishegyi ter- j méskőbányánál Patócs József lőmester, Asztaghegyen Tóth László, Istenmezején Ország B. Sándor és Forgó Márton brigádvezetők. A munkafegye­lem terén példás magatartást tanúsít két idősebb dolgozó: Füleki János III. és Rozsnyai István. jö'« áll a vállalat fejlődése előtt. Állandó kutatá­sok folynak a természeti kin­csekben gazdag Mátrában a hegység parádi oldalán, Mátra- szentimrén, Hasznoson, Péter- vásárán. A felkutatott és a ki­termelt ásványi anyagokat kor­szerű laboratóriumba*, vegyi elemzéssel vizsgálják meg és állapítják meg annak minősé­gét, felhasználhatóságát. A kü­lönböző szociális beruházások, a bányászközségek lakóinak anyagi és kulturális igényei ki­elégítését segítik elő. Isten­mezején kultúrház és munkás­fürdő épült. Nemtiben és Gyön- gyössolymoson munkásmele­gedők, étkezdék épültek. Ebben az évben 45 bányászcsalád építtet kislakást a bányászsa- játházépítési akció keretében. Az itteni szép eredmények I bemutatása után joggal azt hi­hetjük, hogy ebben az évben még nagyobb lendülettel indult meg a termelés, még több nyersanyagot szállítanak az or­szág ipari vidékeire. Nem, most ] ez nem így van. Az idei ter­melés alig éri el a 60 százalé­kot, de a lemaradás nem a vál- I lalat dolgozóin múlik, hanem elsősorban a MÁV-on, amely | nem bocsát kellő mennyiségű szállítóeszközt az Ásványbánya I rendelkezésére. így a szállítási ! akadályok miatt csökkent a ter- I mêlés. Ez a tény nagyban hát- ] ráitatja a kongresszusi munka­verseny kibontakozását, pedig a dolgozókban elevenen él a verseny szelleme. Ez a körül- j mény veszélyezteti az első I negyedéves terv sikerét és elrabolja az üzemtől a múlt év [ jó munkája jutalmául méltán megérdemelt vándorzászlót. A következőkben a MÂV segítsé­gére van szükség, mert ha az gondoskodik vasúti kocsikról, akkor az Ásványbánya dolgozói még könnyen behozzák a lema­radást, a jövőben is elnyerhetik a vándorzászlót és becsülettel elősegíthetik továbbra is a népgazdaság tervének sikerét. Császár István Nem lehetne ezen segíteni? A péfervásári járás készül a kultúrversenyekre Államunk minden lehetősé­get megad dolgozó parasztsá­gunk és fiataljaink munka utáni szórakozásához. Minden község megkapja kultúr ott­honát, amely a dolgozók má­sodik otthonává válik. A péter vásári járási kultúr- otthonába úgy járnak a fiata­lok, mintha hazamennének Sakkoznak, különböző újságo­kat, képeslapokat olvashatnak, sportolnak, zongorázni tanul­nak, varró és szabászati szak­körökön vesznek részt. Bajtos sz. Gyula citerájával szóra­koztatja a lányokat és fiúkat. Márciusban megnyílik a járási könyvtár is, többezer forint értékű könyvvel, még több le­hetőséget nyújtva a dolgozók szórakoztatására, tanítására. Gyakran eljár járásunkba az Állami Faluszínház is. Meg­látogatják kultúrotthonainkat, minden alkalommal telt ház Várja őket. Kultúrcsoportjaink lelkiismeretesen készülnek a körzeti és járási versenyekre. Fedémesen Paróczai Ignácné vezetésével rendszeresen foly­nak a próbák. Helyben gyűj­tött népi táncok, népi játékok, a „ionossal“, a „farsangolóval“ készülnek a bemutatókra. Jól folyik a kultúrmunka Bátor­ban, bár itt nincs kultúr­otthon, az iskolában gyűlnek össze. Jó eredményt mutat fel Erdőkövesd, Eger'bocs, Heves­aranyos is. Ezekben a közsé­gekben különböző szakkörök­nek (kézimunka, tánc, képző- művészeti, sport, irodalmi stb.) igen sok látogatója van. Páter- vásári fiatalok is készülnek a kultúrversenyre. Árvái Zsuzsa DISZ-fiatal két kilométerről jár be a kultúrházba, hogy résztvehessen a táncpróbákon. Február végén a járási tanács nagytermében gyönyörű nép- művészeti kiállítást rendezünk, ahol a régi tárgyak mellett a? újonnan készült kézimunkák, fafaragások is kiállításra ke­rülnek* Tóth Pál A hatvani vasutasok a pártkongresszus előtt Feldebrő község, Dózsa G yörgy-utcafában áramhiány miatt 15 dolgozó villanylámpa és rádió nélkül van, ugyanak­kor az egyik szemben lévő ut­cán, a tódebrői kerteken ki­használatlanul hever hat vil­lanyoszlop, a hozzávaló veze­tékkel. Az a kérésünk, hogy a ki- \ használatlan villanydrótot és oszlopokat vigyék ál a Dózsa- György-utcába. Dolgozó pa- I rasztjaink úgy a fizikai, mint j az esetleges fuvarozással kap­csolatos munkákhoz szívesen hozzájárulnak. Kiss János Sztahanovisták ankétja Egercsehiben Január 31-én az istenmezeji kultúrteremben Egeresein bá­nyaüzem sztahanovistái részére- ankétot tartottunk. Az ankétot Lohrman Keresztély tartotta, az üzem főmérnöke. Beszélt az eddigi eredményekről és hibákról. — Iparunk fejlődése több szenet követel és a fő fel­adat itt a sztahanovistáké — mondotta. — Sztahanovistáink ezen az ankéton a pártkon­gresszus tiszteletére versenyt indítottak. hozzászólásaikban versenyre hívták ki egymást. Kecskés János megígérte, hogy tervüket 150 százalékra teljesítik, ha ezt üzemi hiba nem akadályozza. Nagy h. Sán­dor frontmester arról beszélt, hogy 220 üres csille helyett csak 120 csillét kaptak, ez ne- I hézséget jelentett a tervteljesí­tésnél. Brigádjával együtt mi- | nőségi versenyre hívta az ösz- szes frontmestereket. A páros­verseny is lendületet kapott: | Suszter István II. Biró K. Sán- j dort hívta ki párosversenyre. ! Én, mint az üzem legifjabb sztahanovista vájára, a kon- ] gresszus tiszteletére az üzem minden fiatalját versenyre hív- | tam ki. Ország B. András sztahanovista vájár (Tudósítónktól.) A hatvani vasutas dolgozók napjainkban a téli forgalom nehéz viszonyai között is lel­kes, áldozatkész munkával ké­szülnek a pártvezetőség újjá- választására és a III. pártkon­gresszusra. A február első nap­jaiban megtartott termelési értekezleten a forgalmi, vonta­tási és pályafenntartási dolgo­zók igen nagy számban tettek vállalást és hívták ki párosver­senyre dolgozótársaikat a III. pártkongresszus tiszteletére. Vasutas dolgozóink elsősor­ban a széntakarékosság növe­lésére, a túlsúlyos vonatok to­vábbítására és a menetrendsze­rinti közlekedés megjavítására tettek felajánlásokat. Ez azt mutatja, hogy a minőségi mun­ka, az önköltség csökkentése Hatvan vasutas dolgozóinak is súlyponti feladatot jelent eb­ben az évben. A vontatási dolgozók közül Hódi Gyula sztahanovista fő­mozdonyvezető vállalta, hogy a munkásvonatokat késés nélkül továbbítja, a 100 elegy tonna kilométer tervét öt százalékkal túlteljesíti, mosás nélkül 10.000 kilométert tesz meg mozdonyá­val, mozdonyának javítási költ­ségét tíz százalékkal csökkenti és résztvesz a gépek jó karban­tartására és tisztántartására meghirdetett versenyben, ahol I— mint mondotta — országo­san is jó helyezést akar elérni. A forgalmi dolgozók közül Fülöp János intéző forgalmi szolgálattevő, többszörös orszá­gos első, mint a Rákosi-brigád Vezetője, dolgozótársai nevében vállalta, hogy a pártkongresz- fczus tiszteletére a személy- és tnunkásvonatok rendes indulá­sát 97, a tehervonatok indulá­sát 78 százalékban teljesíti. A fűtőházi és forgalmi dol­gozók egymás közötti kapcso­latának további javulását és ez­zel mindkét szolgálati ág ered­ményeinek emelését célozzák ezek a versenyvállalások, me­lyeket közösen beszéltek meg. így a háromezertonnás vonatok számát március hónapiján 15, majd a kongresszus előtti két héten 18-ra emelik. A fűtőházi dolgozók vállalásának megvaló­sítását a forgalmi dolgozók az­zal segítik elő, hogy ebben az időszakban a vonatok terhelési tervét teljesítik. A minőségi munka: a menetrendszerinti indítás, s az induló gépek gőz­tartási idejének megjavítása érdekében, Gál Sándor sztaha­novista forgalmi szolgálattevő kezdeményezésére, a rendező- pályaudvari forgalmi és kocsi­műszak dolgozói kötöttek kom- plexbrigád-szerződést. Soós Ká­roly intéző térfőnök kezde ményezésére állomásunk re­szortvezetői és brigádvezetői vállalást tettek a munkafegye­lem megszilárdítására. Élenjáró sztahanovistáink vállalták a fiatal, kevés gyakorlattal bíró dolgozók patronálását. Ezenkít ül állomásunk dol­gozói felújították párosverseny- szerződéseiket és elfogadták Rákos-rendezöállomás verseny- kihívását. A műszaki vezetők versenyvállalásai biztosítják a műszaki előfeltételeket és a helyi párt- «s szakszervezet se­gítségével Hatvan víisutas dol­gozóin a sor, hogy értékes vállalásaikat a pártkongresz- szus tiszteletére maradéktala­nul megvalósítsák. POGONYI LAJOS Kemény hóvihar tombol a Bélkő északi részén, 20—25 fok hideg van. Ebben a ke­mény hidegben a 63 5-ös szá­mú Építőipari Vállalat dolgo­zói hősiesen dacoltak az évti­zedek óta ritkán előforduló vad idővel. A vállalat dolgozói közül dicséretet érdemelnek a bélapátfalvai építkezésnél dol­gozók, a nagy hideget leküzd­ve, a különböző hiányosságok mellett is odaadóan dolgoztak. A vállalat dolgozói bebizonyí­tották népünknek, hogy ne­hézségeket nem ismerve, csa­ládjuktól távol is készek har­colni, mert tudják, hogy a ce­mentgyár tervteljesítése kitar­tó munkájuktól függ. Azt is tudják, hogy a Bélapátfalvai Cementgyár cementtervének túlteljesítése előfeltétele az építőipari vállalatok nagyobb munkalehetőségének is. Az ott készült cement többszáz csalá­diházat, napköziotthont, üdü­lőt biztosít, különösen me­gyénk dolgozói számára. Azt, hogy így éreznek, január nap­jaiban Lakatos Imfe 46 tagú komplex-brigádja teljesítmé­nyével bizonyította be. A ne­héz körülmények ellenére ja­nuár havi tervüket 221 száza­lékra teljesítették. Hősies munkájukért vállalatunk min­den dolgozója és minden em­ber köszönetét mond. Szintén kimagasló eredményt állított Képek a Gárdonyi Géza Állami Gyermekotthon életéből A aondozónülc állandó felügyelete mellett, vidáman játszanak a kicsinyek. A játszással, mesehallgatással eltöltütt délelőtt után jólesik az ízletes ebéi. \ téli húnapolíhi is mggállják helyüket a 63/5 Építőipari Vallást dolgozói fel Bajzát Imre 32 tagú ku­bikosbrigádja, akik januári tervteljesítésükben 201 száza­lékot értek el. Kimagasló ered­ményeikért büszkék vagyunk rájuk. Ezektől a brigádoktól tanulhat a káli és az egri épít­kezéseken dolgozó brigád is. Kövessék Asztalos Gyula szomolyai kubikos példáját, aki jó munkája mellett a III. párt­kongresszusra is elsőként tett felajánlást. Bélapátfalván műszaki dol­gozóink is jó munkát végez­nek. Májer József építésvezető fáradságot nem ’ kímélve, mindent megtesz a munka jó megszervezéséért Arra törek­szik, hogy a kitűzött határidő előtt balesetmentesen, túltelje­sítve tegyenek eleget vállalá­suknak. Példás munkát végez­tek a szakszervezeti bizalmiak is. Ezek között Szögedi Tibor és Polonkai János bizalmiak állíthatók példaképül, akik legnagyobb szorgalommal vé­gezték termelőmunkájukat. Jó munkájuk mellett januárban 70 új dolgozót szerveztek be a szakszervezetbe. A Bélapátfalván dolgozó építőipari vállalat munkásai így mutatják meg pártunkhoz való hűségüket, dolgozó né­pünk szeretetét. Erdélyi Bertalan ÜB-elnök A méc járni nem tudó kicsinyek sorsa is gondos, szerető ápolók kezében nyugszik. A korszerű gépek bányászainkat segítik A Nazarova-mozgalom követői Egercsehi bányászai január havi tervüket 100 százalékra teljesítették, viszont februári tervükkel lemaradtak. Tizedi­kén reggelig már 72 vagonra emelkedett adósságuk. így te­hát veszélybe került az MDP III. kongresszusára tett válla­lás teljesítése. Mit lehet csi­nálni — törték a fejüket Egercsehi vájárjai, mert ők is többet akarnak adni, mint amennyit tervük előirányoz. Kedden olvasták a Szabad Nép-ben Kazinczi László mi- zserfai sztahanovista vájár és négy társának elhatározását, azt, hogy csapatuk minden vá­járja, minden műszakban egy csille szénnel töbet termel. — Ez rajtunk is segítene — álla­pították meg az aknaüzem bá­nyászai A csapatok tagjai gyorsan munkákhoz láttak. Az első két nap, kedd és szerda eredmé­nye: Zám István 21 tagú csa­pata 60 csille szenet termelt előirányzatán felül, Vizberger István hattagú csapata 24, és Balogh B János hattagú csa­pata szintén 24 csillével szár­nyalta túl 2 napi előirányzatát. A szén az ipar kenyere! Ér­zik ezt a Petőfi Bányavállalat dolgozói, hiszen a mindennapi munkájukkal kitermelt szenet a Mátra vidéki Erőmű használ­ja fel, ahol a szén a korszerű kazánokban villamosenergiává alakul át. Petőfi Bányavállalat sokat termel. Ha az évente itt kiter­melt szénmennyiséget vago­nokban egy hosszú vonatba kapcsolnánk, s e hosszú vonat óránként 40 kilométer sebes­séggel robogna a szemünk előtt, 40 órán keresztül néz­hetnénk azt. Ennek a nagy- mennyiségű szénnek kiterme­lése óriási munkaenergia fel- használásával jár. Havonta kö­rülbelül 12 hold terület alatt kerül leművelésre a szén. Mi­vel a művelési munkálatok nem egy helyen, hanem viszonylag sok helyen folynak, a művelési területek megközelítésére, a kitermelt szén elszállítására, a munkahelyek levegővel, anyaggal való ellátására hosszú vágatokra van szükség. Pető- íibánya Vállalat vágathosszai 1953. év végére a 40 kilométert megközelítették. Hogy az 1954. évi termelési feladatát a vál­lalat teljesíteni és kellő meny- nyiségű fejtési pillérekkel biz­tosítani tudja 1954. évre, 24 kilométer hosszú vágatkihaj- tásra lesz szükség. A régi időkben a bányászok­nak csupán egyszerű bányaesz­közök álltak rendelkezésükre a feltáró vágatok kihajtásánál. Később a robbantási technika alkalmazásával megkönnyítet­ték munkájukat, ma pedig már Petőfibányára is bevonultak a vágathajtógépek, melyek a dol­gozók helyett végzik a nehéz munkát, s a dolgozók munkája csak a gépek kezelésére és a biztosító-szerkezetek elkészíté­sére szükséges. Ezek a csodálatos gépek her­nyótalpon járnak, s a gép ele­jéről hosszú acélcső mered elő­re. A csőben marószerkezet van elhelyezve, mely fúrja a sze­net, rést vág és az aláréselt szenet szeletenkint fejti le. Az így leréselt szenet nem kell fá­radságos munkával csillébe rakni, mert a gép alján elhe­lyezett nyaláboló szerkezet egy kaparószalagra irányítja, in­nen a gumiszalagra, majd fő­szállítószalagra jut a szén* Emberkéz nem nyúl a szénhez, mert a munkákat elvégzik a gépek. Dolgozóink lelkes törekvés­sel igyekeznek elsajátítani a gépkezelést. Hallgassuk meg, mit mond Tajti József sztaha­novista vájár, a 69-es számú gép kezelője erre vonatkozólag: „A gép megkönnyíti a bá­nyászok munkáját, de nagyon sok figyelmet, gondosságot, bá­nyaismeretet követel és kar­bantartása is lelkiismeretes munkát kíván.“ Petőfibánya ezidőszerint há­rom, a rózsaszentmártoni bá­nya pedig egy ilyen géppé# dolgozik. Ha dolgozóink a gép« kezelést tökéletesen elsajátít)' ják, úgy egy-egy géppel ha-vü 150—200 méter vágatot tudnál! kihajtani, s így a négy gép égj év alatt a szükséges vágatok nak majdnem felét vájja ki. Szocializmust építő orszáM gunkban • nehéz munkafolya matok elvégzésének feladató mindinkább a gépek veszik ái Baják István, a Petőfibánya Vállald igazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom