Népújság, 1954. február (9-16. szám)
1954-02-25 / 15. szám
1954 február ?3. NÉPÚJSÁG 3 FELKÉSZÜLVE VARJUK A TAVASZT A napokban kínt voltam a határban, hogy meggyőződjek róla, milyen kárt csinált a tél- eleji száraz fagy az őszi vetésekben. Velem jöttek a szakemberek. agronómusok is. hogy tisztán lássák, milyen kár érte vetésterületüket, nincs-e szükség komolyabb pótlásra. Szerencsére nincs nagy hiba. A legktnyeseob őszi kalászos is kibírta a fagyot. Az ősziárpá- nál mindössze 10—15 százalékos a veszteség. Leginkább azokat a vetéseket ritkította a fagy, ámenek száraz föb'be kerültek, s ezeken a táblákon helyenkint 25 százalékos veszteség is tapasztalható, de ezt még helyrehozza a bokrosodás. hiszen a gyengébb növények pusztultak el, az életerős búzaszálak betöltik a kipusztultak helyét. Helyes ápolással helyre tudjuk hozni a [agy rombolását. Ez a véleményem, de így látja ezt a gazdaság többi szakembere is. A környékbeli vetések azonban nem állnak ilyen jól, szükség van a fejtrágyázásra. Ezért tízholdas területen bemutató parcellát létesítettünk, ahol a környék termelőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodói elsajátíthatják az istállótrágyával Való fejtrágyázás módszerét, hogy ezzel erősíteni tudják a gyengén telelt őszi vetéseket. Gazdaságunk kocsisai most .is hordják a trágyát. Ma is 26 kocsi foglalkozik ezzel, hogy minél előbb kint legyen a trágya a tábla szélén, hogy ott a korszerű trágvakezelést megtanulhassák a környékbeli gazdálkodók. A tavaszi vetéshez, ültetéshez szükséges vetőmag legnagyobb része készen áll a vetéshez. Kitisztított, ólomzárolt vetőmagunk van 70 hold tavaszibúza, 20 hold árpa és 70 hold zabterületünkre. Ezeknek a vetőmagoknak a fele csávázva van. Ezen a tavaszon az összes kalászosok jarovizálva és keresztsorosan kerülnek a földbe. Nagy gondot fordítunk 46 hold kapásbúzánk ápolására is, hiszen tavaly 25 mázsán felül adott holdankint, megérdemli a gondos kezelést. Kukoricaföldünkbe heterózis mag.kerül, melyet saját magunk termeltünk, amire igen büszke a gazdaság minden dolgozója és szakembere, hisz kezük nyomán jött létre. Burgonyavető- maguriK is megvan, de kértünk hozzá öt hóidra való gülbaba vetőgumót, mert ez a fajta nálunk még nincs. A gazdaság tulajdonában szőlőterület is van. A szőlészeti szakemberek ilyenkor, tél idején is ellátogatnak a szőlőbe, megnézni, hogy bírják a tőkék a fagyot. Jelentésük szerint a kadarkánál van kisebb fagykár, de a területhez képest egész jelentéktelen. A kipusztult és kiöregedett tőkéket körülbelül öt- holdnyi területen tavasszal pótoljuk saját termelésű gyökeres vesszőnkkel. Szép tervek megvalósításához kezdtünk hozzá a télen. Az állattenyésztési kísérleteket tavasszal is folytatjuk. A meglévő tenyésztörzseken fehérje- koncentrációs kísérleteket végeznek a gazdaság állattenyésztési szakemberei. A hizlaldában most dolgozzák ki a répaszeletes sertéshizlalás módszereit, mely olcsóbbá feszi a sertések hizlalását. Ezenkívül továbbra is alkalmazzuk a rideg borjú- nevelést, mert a télen is bebizonyosodott, hogy a legnagyobb hideget is jól bírják az így nevelt szarvasmarhák. Tavasszal és egész évben alkalmazzuk a háromszori fejést. sőt az olyan teheneket, melyek 25—30 liter tejet adnak, naponta négyszer- ötször fejjük. A tehenészek megfogadták, hogy minden zootech- nikai előírást betartanak, hogy minél magasabbra emeljék a tejhozamot. * Tiszta lelkiismerettel visszük vendégeinket a gépszínbe is. Kijavítva áll négy 55-ös, kettő G—35-ös traktorunk, a Zetor és a két teherautó. Ezek a gépek bejáratva várják a tavaszi munkák megkezdését, csupán az U-2-es traktoraink főtengelye nem érkezett meg, ígv ez a két traktor nincs még kijavítva. A javításnál nagyon lelkiismeretes munkát végeztek a szerelők, a traktoralkatrészeket darabon- kint megvizsgálták, kijavították, nehogy a< munka zömében legyen baj a traktorokkal. Azt, amit itt felsoroltam, örömmel mondja el a gazdaság bármely dolgozója és szakembere. De elborul a homlokuk, ha a munkaerő kérdéséről van szó. ugyanis nagyon nehezen megy a toborzás. Igaz, későn is kezdtünk hozzá, mert vártuk az új kollektív szerződést. Most, hogv nagyobb fizetést tudunk biztosítani dolgozóinknak, valamivel jobban szaporodnak az emberek, de még mindig csak a fele van meg a szükséges munkaerőnek. Gazdaságunk vezetősége nagy gondot fordít e munkára. Jelenleg hét toborzó dolgozik Szabolcs és Hajdú megyében, de a mi megyénk területéről is sok munkást toboroztunk. Bízunk abban, hogy március végén sikerül azt a 150— 160 ember leszerződtetni, melyre a gazdaságnak szüksége van. Igaz, nálunk akkor sem lesz különösebb kétségbeesés, ha teljes egészében1 nem tudjuk megszerezni a munkaerőt, mert az egyetemről hathónapi gyakorlati munkára jönnek a diákok, s- így sokat tudnak segíteni a növényápolási munkák elvégzésében. Tudjuk, hogv nem elég az, ha számszerűit meg is van a munkásunk. szükséges, hogv szakmailag is képzettek legyenek. Azt akarjuk, hogy gazdaságunk minden dolgozója mestere legyen szakmájának, ezért tartunk minden csütörtökön és szerdán szakelőadásokat, ezért tar#l tovább a gazdaság minden szakembere. Ma este például a mesterséges borjúnevelésről tart előadást Molnár József, a gazdaság új szakembere, ezenkívül az egyetem nyilvános vitáin is résztvesz a szakemberek egy- része. Ezzel akarjuk elérni, hogy tavaszra munkásaink nagyrésze megtanulja a tudományos földművelést, hogy szakembereink magasabb szak- képzettségükkel több segítséget adhassanak a gazdaság felvirágzásához. Gazdaságunknak, véleményem szerint, nincs oka a szégyenkezésre. Kellően felkészültünk a tavaszi munkákra, ezt annak köszönhetjük, hogy dolgozóink nemcsak tudomásul veszik a vezetőség utasítását, hanem lelkesen harcolnak annak megvalósításáért. A III. pártkongresz- szus tiszteletére indított verseny a mi gazdaságunkban is megmutatta, milyen nagy erő. kezdeményezés rejlik dolgozó népünkben. Alig van a gazdaságban olyan üzemág, melynek dolgozói ne mutatnák meg hálájukat a párt iránt azzal, hoarv magasabb teljesítmények elérésével készülnek a pártkongresszusra. Buborék László, a bognárműhely dolgozói nevében megígérte, hogy 16 kocsikereket készítenek terven felül. Az állattenyésztők az állatok fokozottabb tisztántartására, a tőgymasszázs további alkalmazására tettek fogadalmat, de a tpbbi üzemág: a vegyesfarm, a sertéstenyésztők, a baromfitelep, a fogatos- brigád dolgozói is örömmel csatlakoztak a nagyszabású versenyhez. Ez a verseny lesz a kulcsa a tavaszi munkák sikerének. • Elmondotta: Artner Géza, a nagygombosi tangazdaság főagronómusa. Februárban eddig kereken 300 dolgozó kereste fel szerkesztőségünket levelével, hogy beszámoljon munkaterülete eredményeiről, hibáiról. A levelek, melyek nem egyszer bátran, őszintén tárják fel a fogyatékosságokat is, hű képet adnak arról, hogy milyen lelkesen, lendületesen harcolnak dolgozóink a kongresszusi felajánlás teljesítéséért, a tavaszi munkák sikeréért. Suszták Márkus Erdőkövesről arról ir, hogy a falu dolgozói a termelési bizottsággal együtt gyűlést tartottak, melyen többek között a gyümölcsös kezeléséről, a szükséges műtrágya- mennyiség biztosításáról esett szó. Megírja azt is levelében, hogy Dománv Antalné. Tar b. István egészévi baromfibeadását is teljesítette már. Vágó Mária a viszneki Béke tszcs-ből arról számol be. hogy terme öszövelkezete egészévi pá- rosvensenyre hívta ki a vámos- györkj Haladás tsz-t a mező- gazdasági munkák elvégzésében, valamint az évi beadás teljesítésében. Arra is ígéretet tett, a tagság többek között, hogy 140 hold őszibúza vetésüket fej - trágyázzák. Tóth László levelében a farna- szentmiklósi gépállomás dolgozóinak munkájáról, a téli gépjavítás eddigi eredményeiről számol be. Bozsik Árpád hevesi levelezőnk arról ír, hogy az erdőtelki Rákosi tsz-ben milyen jó eredménnyel folyt a tervkészítés. A könyvelő a munkabizottsági tagokkal együtt dolgozta ki a terv minden egyes pontját. A közös munka eredménye, hogy ’határidő előtt 15 nappal elkészült a termelőszövetkezet terve. Készni az új gazdalajsirom A kormány- és a párt határozata lehetővé tette, hogy termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztságunk is három évre előre tervezhesse gazdálkodását. Ennek a tervezési munkának fontos eszköze a most készülő új gazdalajstrom, melynek elkészítését a megyei földmérési iroda járási kirendeltségei végzik, de nagy feladat hárul a munka jó elvégzésében a községi tanácsokra is. Igen fontos, hogy községeinkben az I. a rész készítésénél és az átjelentések most meginduló szakaszában, hogy a megadott határidők betartásával, a rendelet pontos végrehajtásával a gazdalajstrom még a közelgő tavaszi munkák előtt elkészüljön. Andornaktálya községi tanácsa ismerve a helyi bonyolult birtoklási viszonyokat, igyekszik segítséget nyújtani ehhez a munkához, A tanácselnök, a rendes napi munkája mellett időt szakít arra is, hogy a nehezebb ügyekben segítse a brigád munkáját, Ezzel meggyorsítja a község területén a gazdalajstrom elkészítését. Ezt a jó módszert a megye többi tanácselnökei Is alkalmazhatnák. Az új gazdalajstrom elkészítésével minden gazdálkodó, állami gazdaság, termelőszövetkezet tudja, mennyi és milyen minőségű föld áll használatában, így több évre szóló gazdasági tervét könnyebben összeállíthatja, és beadási kötelezettségének is tervszerűen eleget tud tenni. Helyesen teszik tehát a föld- tulajdonosok és földbérlők, ha segítséget nyújtanak a gazdalajstrom készítéséhez azzal, hogy földjeikre vonatkozó ösz- szes írásaikat magukkal viszik és a meghívókon jelzett helyen és időben pontosan "megjelennek, valamint a közszemlére kitett gazdalajstrom rájuk nézve sérelmes bejegyzései ellen fellebbeznek és panaszaikat beküldik a hevesmegyei földmérési irodához. Bandiss László elnöki megbízott Nagy az érdekiödés a sertéshizlalási akció iránt A napokban erről beszélne tünk Prokai László egerszóláti dolgozó paraszttal, aki IQ sertést kötött le hizlalásra. Elmondta, hogy milyen jól megtalálja számítását a hizlalással. Kukoricája termett, a süldők szépen fejlődnek, a vállalt időre be tudja adni hízóit. Az Alt at be'gyűjtő Vállalat darabonkint 400 forint előleget fizetett ki, így egyszerre 4000 forinfot kapott, melyet jól felhasználhat gazdaságában. A hízókat 141 kilogramm súlyban akarja átadni, mert így 22 forintot kap kilójáért. Ez a példa nem egyedülálló. Oszlánczi József erdőtelki, Koródi András füzesabonyi. Molnár Gábor kömlői gazda 4—4, Sinka Pál tiszanánai dolgozó paraszt öt sertést kötött le hizlalásra. Sok községben inkább bacon süldőre szerződnek, mert ezt könnyebben felnevelhetik és 90 kilós súlyban, ki'ónkint 20 forintos árban átveszi a vállalat. ” A szerződéses sertéshízlalás több iparcikk megvásárlására jogosító utalványt is biztosít, melyen bőrcsizmát, bakancsot, lószerszámot, szekeret, motor- kerékpárt, építőanyagot, mező- gazdasági kisgépet lehet vásárolni 10—15 százalékos árengedménnyel. A helyes takarmányozás tudnivalói Ahhoz, hog^Éha pártunk és kormányunk ál" meghatározott feladatokat az állattenyésztés terén is sikeresen megvalósíthassuk, szükséges, hogy a rendelkezésre álló takarmánnyal megfelelően gazdálkodjunk. A szálas, nedvdús és abraktakarmányokat csak úgy értékesíthetjük jól, ha azokat helyesen készítjük el és az állatokat hozamuk szerint etetjük. Az állatok nem minden takarmányt fogyasztanak szívesen. Egyes takarmányok sok rágást igényelnek és így a takarmány nem értékesül kielégítő mértékben. Ezért a takarmányokat könv- nyebben emészthető állapotba kell hozni szecskázással, párolással füllesztéssel, felszeleteléssel és darálással. A jól elkészített . takarmányt az állat szívesebben fogyasztja, jobban megemészti, így 10—15 százalékkal jobban értékesül a takarmány és ezzel az állattartás költsége is lényegesen csökken. A szálastakarmányokat, szalmaféléket pácolással, szecskázással készítsük elő etetésre. A szecskázott takarmány könnyebben keverhető, s az állatok nem tudják kiszálazni. A szalmafélék könnyebben megpuhulnak a pácolással, füllesztéssel, ezzel könnyebb az emésztés is. A szalmát szarvasmarháknál 3—5 centire, a lovaknál valamivel hosszabbra kell vágni, mert a túl rövid szecska kólikát okozhat. A sertések részére a jó minőségű pillangós szénát egy centire szecskázzuk, s leforrázva egyéb takarmánnyal etethetjük. A baromfiak részére csak fél centire kell szecskázni a lucernát. A szemestakarmánvokat, az emésztés megkönnyítésére, daráljuk meg Ezzel 10—12 százalékkal nagyobb lesz az értékesítés. A szemestakarmányokat a lovak részére durva szeműre, a szervasmarháknak és juhoknak közepes nagyságúra, a sertéseknek finom lisztszerűre daráljuk meg. A répaféléket, burgonyát és a tököt felaprózva, szecskával, pelyvával, törekkel keverve, pácolva etessük. A répát, burgonyát és a tököt megtisztítás után apróra kell felszeletelni, nehogy az állatok megfulladjanak tőle. A szárított répaszeletet etetés çlôtt négy-ötszörös mennyiségi vízzel áztassuk be, mert szárazon etetve bendő, gyomorrepedést idéz elő. A takarmányokat a földtől, a romlott részektől és az idegen anyagoktól meg kel! tisztítani, nehogy emiatt megbetegedés, vagy elhullás álljon elő. A jó takarmányelökészítés. mellett, úgy helyes a takarmányozás, ha az á'latok tápanyag szükségletét fedezi. Hiányos, gondatlan, nem megfelelő takarmányozás esetén állataink leromlanak, termelőképességük pedig egyre kisebb lesz. A szükségesnél több takarmány etetése pedig növeli a takarmányozás költségeit. Ezért szükséges az, hogy úl'atainkat a termelésük arányában egyedileg ta- karmányozzuk. Az egyedi takarmányozással megismerjük az állatok termelőképességét, és azt ki is tudjuk használni. A többet termelő állat több takarmányt kap, s addig növeljük tákarmánv adagját, míg azzal a termelését is növelni tudja. A hatvani Dózsa tsz-ben Erdélyi János az állattenyésztés dolgozóival bevezette az állatok egyedi, érdemszerinti takarmányozását. Kiszámítják, hogy melyik, tehénnek mennyi takarmányra van szüksége az élet- fenntartásra és a tejtermelésre és ennek alapján mérik ki a takarmányadagokat. Ezzel jelentős megtakarítást érnek’ el, mivel nem etetnek feleslegesen takarmányt, s mégis növekszik a tejtermelés. Egyik régi magyar közmondás azt tartja, hogy ,,Száján keresztül szép az állat”. Ha azt akarjuk, hogy állataink szépek legyenek és többet termeljenek. el kell sajátítani a helyes takarmányozást, hogy az állatok termelékenységének növelésével minél több húst, zsírt, tejet, vaját, tojást tudjunk adni a dolgozók asztalára. HORVATH FEREKC Áll. Állattenyésztő állomás vezetője, Hatvan. Erdőgazdaságok a szőlőtermelésért Az egri és a mátrafüredi erdő- gazdaság dolgozói az időjárás viszontagságaival harcolva, kemény munkát végeznek a Bükk és Mátra hóborította hegyein. Teljes erejükkel dolgoznak, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is teljesítsék szállítási és fakitermelési tervüket. Az erdő- gazdaságok dolgozói elé is nagy feladatot tűzött a párt és a kormány mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata, melynek értelmében több százezer szőlőkaróval kell segiteniök a híres magyar bor termésének növelését. Az egri és a mátrafüredi erdőgazdaság dolgozói mindent elkövetnek, hogy a párt és kormány határozatát teljesítsék. Még az év elejé» megkezdték a szőlőkarókhoz szükséges hasábfák kitermelését, és a szőlőkarók hasogatását. A két erdő- gazdaság dolgozói már eddig is többezer szőlőkarót termeltek ki. Még az első negyedévben közel 300.000 szőlőkarót szállítanak a szőlőtermelő gazdáknak. A mezőgazdasági tudomány fellegvárában Hiába a hideg, közeleg a tavasz. A falvak népe talán már századszor nézte meg, hogyan telelt a vetés, jó-e a tavaszi vetőmag, serény kezek az utolsó simításokat végzik az ekén, boronán, szaporán dolgozik a kovács — mindenre gondol ilyenkor a falu. Mindenre? —' vájjon arra gondol-e, miért bírta jól a fagyot a vetőmag, miért dől meg egyre kevesebb gabona, miért szorul egyre kisebb területre a gabonarozsda, miért?... Erre a „százezer miért”-re keresünk választ a mezőgazda- sági tudomány fellegvárában, a kompolti kísérleti gazdaságban. Hosszú évtizedes múltra tekint vissza a gazdaság, de szervezeti és tudományos fejlődése most vesz igazán erőteljes lendületet. A törzskönyvezett F zab, az államilag elismert F kukorica, a H 3C8-as sör-, s a H 1108-as tavasziárpa, valamint a H kék-mák a kutatótelep 35 esztendős munkájának egy-egy nagysikerű eredményei. Különösen akkor mérhetjük le teljes nagyságukban az eredményeket, ha tudjuk, hogy a Horthy-renij- szer évei alatt mindössze egy kutató és egy tudományos munkatárs kísérletezett a 30 holdas kísérleti parcellán, sokszor a legelemibb kutatási lehetőségektől, eszközöktől megfosztva! Ma öt kutató, négy tucftmá- nyos munkaerő végzi megtisztelő munkáját a több mint ezer holdas gazdaságban, korszerűen ( felszerelt laboratóriumok segítik eredményhez a tudományos kutatást. A tervek szerint a kísérleti gazdaság még ebben az esztendőben Kutató Intézetté „lép elő”, s ennek megfelelően gyarapszik a kutatók száma, kereken nyolcmillió forint befektetéssel bővül maga a gazdaság is. Üj területekre terjed ki a tudományos munka, a nemesítés mellett a növényvédelem, a növényápolás is „laboratóriumhoz” jut majd. A munka feltételei, a kutatás lehetőségei köny- nyebbek lesznek, de a feladatod, melyeket a mezőgazdaság fejlesztési terve a tudósok elé tűz, igen nagyok, s ugyanakkor nagyon szépek is. Min dolgoznak most Kompoltffn? Üj gépi aratásra megfelelő, úgynevezett’ kombájnbúza kísérletezése szinte már befejezettnek tekinthető, eredményes munka folyik egy bőtermő és a sörgyártás szempontjából — alacsony fehérje- tartalmú sörárpa fajta, valamint a gyógyszerészet szempontjából rendkívül fontos magas mor- fiumtarlalmú új mákfajta létrehozására — hogy csak néhány kutatási területet mutassunk meg. Kutatómunka: egyesek számára talán, sőt egész biztosan, keveset mond ez a szó. Nem tükrözi vissza azt az áldozatkész, sokszor idegölő eredményt-ered- ménvtelenséggel felváltó, hosszú évekig tartó megfeszített munkát, mely itt folyik a kísérleti parcellákon, s részben a laboratóriumokban. Kísérjük végig az ; F 481-es, törzskönyvezett . búza útját, ha nem is lépésről-lépés- te, de fő mozzanataiban addig, Iámig elnyerte a törzskönyvezést. Hosszú évekkel ezelőtt kezdték meg az első lépéseket ennek a jó terméshozamú, de gyenge szalmájú búzafajtának nemesítésére. A feladat adva volt: termőképességének megtartása, sőt fokozása mellett, jelentősen megnövelni szalmaszilárdságát. Csak az tudja, mit jelent a. szi- lárdszalmájú búza, aki már aratott földön fekvő gabonát: nem embernek való munka. Ezen akartak változtatni a gazdaság kutatói. ‘Két módszer segítségével láttak munkához — szelekció és keresztezés útján. Az első évben kis parcellákba került a búza. s betakarításkor 600—800 tőből „szelektálták” ki azt a néhányat, amelynek szalmaszilárdsága megfelelőnek látszott. A következő. évben kisvetőgépgel, már nagyobb parcellákba került a válogatott búza, hogy aztán betakarításkor újból selejtezzék. Négy-öt évig folyik a válogatás, mindig a legjobb egyedek kerülnek a kísérleti parcellákba — nyolc esztendő is eltelik, míg a megfelelő időjárás is igazolja, hogy a szelekció útján megfelelő szalmaszilárdságú gabonafajtát állítottak elő. Emellett még külön meg kell vizsgálni minden egyes kalászt, milyen a hosszúsága, mennyi rajla a szemek száma, ellenálló-e a rozsdának — nem kis munka volt ez. Hasonló fáradtságos kísérletezést igényel a másik út — a keresztezés is. Két különböző búzafajta kerül egymás mellé, s virágzáskor az anyakalászt, amelyiket keresztezni akarják, az önbeporzás ellen kasztrálni (ivartalanítani) kell. Egyetlen évben a kísérleti parcellákon kereken 18 ezer kalászt kellett egyenkint, külön-külön kasztrálni, hogy eredményt hozzon a kutatás. S hány esztendeig kellett ezt ismételni? A kétirányú, évekig tartó fáradságos munka eredménye az F 481-es búza, melyet a gazdaság szaporításában közel egymillió holdon vetnek az országban. Néhány négyzetméteres parcellától az egymillió holdig: ez a kutató munka nagyszerű útja, s legmélyebb elismerése. A gazdaság kutatói szoros kapcsolatot tartanak a dolgozó parasztokkal. Nemcsak patronálnak egyes termelőszövetkezeteket, de hétről hétre előadásokat is tartanak a falvakban, ismertetik a dolgozó parasztokkal az időszerű mezőgazdasági munka legfontosabb feladatait, új módszereit. S ez a szerencsés kapcsolat kétoldalú. Nem ritka eset, -hogy felcseng a telefon Lelley János, a gazdaság vezető-kutatója asztalán, Kömlő jelentkezik: tanácsot kérnek a dolgozó parasztok egy-egy agrotechnikai módszer helyes alkalmazását illetően. A nép és tudósai, a tudomány és a gyakorlat alkotó egysége — ez már eddig is sok sikert, hírnevet hozott a kísérleti gazdaságnak. s ez a további biztosítéka is, hogy újabb nagyszerű eredményekkel segíti a mezőgazdaság nagyarányú fej-i lesztését, egész dolgozó n.épün- iket. (gy—ő) !
