Népújság, 1954. február (9-16. szám)
1954-02-25 / 15. szám
4 1954 február ?' NÉPÚJSÁG KÉREM A PANASZKÖNYVET! Sok csalódás ért már életemben, de a legutóbbi toronymagasan emelkedik az összes előző fölé. Ugyanis a Hatvani Patyolat Vállalatnál kértem a panaszkönyvet, — s jól íogódzanak meg — nem volt benne panasz. Egv karcolatnyi sem. Az ottlévö dolgozó elmosolyodott, s igyekezett felvilágosítást adni a ritka csodáról. — Ugyanis mi előre figyelmeztetjük az embereket, hogy ne várjanak tökéletes munkát, hogy ez és ez a folt benne marad a ruhában, nehogy csalódás érje őket. — Értem — feleltem álmélkodva ezen az „okos” ötleten. S erre mit szólnak ők? — Mit kérem? Gondolkodnak, de mivel nincs más választás ideadják, s ha kész, eljönnek érte... ... És elviszik a még pecsétes ruhát, — teszem hozzá gyorsan. — Hát néha az is előfordul — nyugtat meg búcsúzóul. • Elindultam a városba, bízva, hogy ennél furcsább eset már nem fordul elő Hatvanban. Tévedtem. A hatvani kiskereskedelmihez tartozó I-es számú Fűszer- és Csemegeboltban úgy nézett rám a pénztáros, — mikor a panaszkönyvet kértem, — mintha legalább is ezer év előtti öltözetben, nyíllal az oldalamon kérdeztem volna meg. — A panaszkönyvet? — ismételte biztonság okáért mégegyszer. — Itt van, tessék, — nyújtja át. No ezt megkaptam. A könyvben egy panasz; „kevés bőrt, kekszet rendelnek, így hamar kifogy” panaszolja Hegymegi István tanácstag. Kérdem, mi van az üggyel Még nincs elintézve — nyugtatnak meg. A központban tessék érdeklődni. Elindultam a központba, de útközben betértem a vasáru boltba is. Itt már két panasz fogadott, meg egy kis éberség. Ugyanis igazolni kellett magam, hogy beletekinthessek a panasz- könyv rejtelmeibe. Ez állt benne, ha nem is szó- szerint: „Vettem egy kerékpárgumit, pár nap múlva szétment, kérem vissza az árát. Imre József. Boldog.” „Tutó-lakatom egyből elromlott, cseréljék ki” — panaszkodik Várkonyi Elemér hatvani -lakos is. Megtudtam — de nem a panaszkönyvből, — az hallgat az ilyen dolgokról, hogy Imre József nem kapta meg a kerékpárgumit, de legalább értesítették róla. Várkonyi boldogan él lakatjával, ő megkapta, de nincs beírva a könyvbe™ így jártam még jó néhány helyen. Remény csillant a szememben, mikor a 31-es számú ruházati bolt kilincsére rátettem a kezem. Talán itt több megbecsüléssel intézik a dolgozók 'panaszait. Megint tévedtem, —- illetve nem, — mert itt egyáltalán nem intézik. Am ezt nem olyan köny- nyű megtudni. A panaszkönyvet nem merte kiadni a pénztáros, kedves mosollyal kért, hogy forduljak az üzletvezetőhöz. Fordultam. Mutassam az igazolványt. Kezdtem mondani, hogy... „de elvtárs névtelenül nem lehet panaszkodni”, ö hajthatatlan maradt. Már akkor gondoltam nagy dolgok lesznek benne, me'yeket a vevők talán saját vérükkel írtak. Legalább is erre lehetett következtetni a nagy éberséget látva. Megint csalódtam. Nem volt benne semmi, csak a lapszámozás. Gondoltam, titkos írással jegyeztek bele valamit, de még a vegytinta jelét, sem fedeztem fel. No mondom, ezért érdemes volt igazolni magam. Benéztem még az 5-ös árudába. Amint várni lehetett, ott sem válaszoltak a panaszra, ott is kérték az igazolványt. Abbahagytam a vizsgálódást. gondolva, úgyse találok egyhamar olyan üzletet, ahol ne kérnék az igazolványt, vagy lelkiismeretesen elintézték volna a dolgozók panaszait. Érdemes ezen gondolkodni. Miért féltik any- nyira az üzletvezetők a sokszor üres panaszkönyvet, miért néznek vasvilla szemekkel a panaszkönyvet kérőkre, s miért kell igazolni magát valakinek, ha meg akarja tekinteni a panaszkönyvet? Ogy gondolom ez az 0ka annak, hogy nincs panasz, hogy üresek a panaszkönyvek, vagy ha írnak is bele: egy évben egy panaszt — ött porosodik benne. Az elintézési fovat pedig üresen ásít majdnem minden panaszkönyvben. Lehetne ezen változtatni? Ügy gondoljuk, egy kis jóakarattal igen. KOVÁCS ENDRE Megjelent az „Olcsó Könyvtár“ első hárem kötete Igen nagy érdeklődés előzte• meg az olvasóközönség körében a Szépirodalmi Könyvkiadó új népszerű könyvsorozata, az „Olcsó Könyvtár" megjelenését. Az „Olcsó Könyvtár" célja, hogy nagy példányszámban, olcsón juttasson el a dolgozókhoz olyan könyveket, melyek szt- nességükkel, érdekességükkel, olvasmányosságukkal jó szórakozást nyújtanak. Február 10-én jelent meg az „Olcsó Könyvtár" első három kötete: Jókai Mór: „Cigánybáró", Jack London: „Vadon szava” és Verne Gyula: „A béguin ötszáz milliója" cítnii regénye. A brigádversenyben a Ke A Recski Ércbánya dolgozóit a Gyöngyösoroszi Ércbánya versenyre hívta a pártkongresszus tiszteletére. A versenyben eddig a következő eredmények születtek; Az ércműnél ércfeldolgozásban Î3raveczky József brigádja és Farkas József golyósmalomkezelő tervüket 108.8 százalékra teljesítették, színportermelésnel Ivicz István brigádja és Kaleta István cellakezelő 106.9 százalékot ért el. A bányában a versenyzők közül sokan kimagasló eredményeket harcoltak ki. Kiss József sztahanovista vájár még mindig az élen jár Zám Ferenc vájárral együtt 164 százalékos teljesítménnyel, Bódi András és Ficsor József vájárok 111, fejtési csillések közül tsuib-brigád jár az élen pedig Szabó Antal, Kerepesi Gábor, Nagy Béla 170 százalékra ‘dolgoztak. A iúróélező- brigádban Farkas Sándor baka és Czene József a legmagasabb százalékot, 150 százalékot érték el. , A színporszállító Kossuth- brigád párosversenyre hívta a Petőfi-brigádot, amelyben az első . helyet a Kossuth-brigád 143 százalékával nyerte el, míg a Petőfi-brigád 127 százalékra dolgozott, A DISZ-brigádoknál Maruzs István 147, Kovács József 132, Tóth János kajbert 137 és Varga János villanyszerelő 131 százalékig jutottak. így versenyeznek a Recski Ércbánya dolgozói a pártkongresszus tiszteletére. Török András ÜB-elnök Volt egyszer, heti nem volt. volt egy ember, s annak volt nyolc fia. Egyszer csak született neki még egy fia. Már azt se tudták, minek nevezzék, elnevezték hát Kilencnek. Ez a fiú olyan szaporán nőtt, mint kilenc, annyit evett, mint kilenc, s annyi ereje volt, mint kilencnek. Egy nap elment szolgálni, mert már otthon semmiképpen sem tarthatták. Elment, s a szomszéd faluban beállott egy paphoz. Telik-múlik az idő, s Kilencnek hamarosan híre ment, hogy milyen erős legény. Egv nap a pap elküldte a szolgáit, hogy menjenek el az erdőbe fáért. Azok már kora hajnalban elindultak, de Kilenc nem indult él mindjárt, mert 5 annyit kellett volna aludjon, mint kilenc. A többiek megfejték a tehenet, s egy cseber tejet odatettek neki, s elmentek az erdőbe. Kilenc felkelt, megitta a tejet, befogta az ökröxet, s utói is érte a többieket. Egy szem- pillantás alatt ki is tépte a fákat, fél is vágta a baltájával, s mire azok észrevették volna magukat, már haza is hajtott a fával. Az egész erdőt kivágta. Hej, megijedt a pap: ennek a fele se tréfa, mert ez mindenét megeszi, s ué milyen bajt csinált most is az erdővel. Gondolta magában, valamilyen okkal- móddal, de elpusztítja. Hivatja másnap Kilencet, s mondja neki, hogy ebben s ebben az erdőben van egy csomó disznója, s azokra ügyel Jóska bácsi. Menjen ki Kilenc, vigyen neki tiszta gatyát, inget, s borotválja meg, de vigyázzon, mert Jóska bácsi nem akarja, de erővel is tegye meg. Kimegy Kilenc az erdőbe, s ott elkezd kiabálni: „ — Jóska báty, Jóska báty! Nem lát senkit, hát egyszer csak odacammog egy nagy medve. — Na — mondja Kilenc — látom, más Jóska báty nincs itt, csak te kell légy. Gyerünk, teljesítsük a parancsot! Lefogta erővel a medvét, megborotválta, s erővel felhúzta rá az inget s a gatyát. Ekkor elment, összeszedte a vaddisznókat mind. s a medvét, Jóska bácsit, á vaddisznók elé terelte. Minnsk haza s a pap háza elé érve, kiáltja már messziről Kilenc:. —: Nyissák ki a kaput, mert főn Jóska bácsi a disznócsordával! Megijed a pap, de nem volt mit tenni, kinyitották a csűrajtót. s Kilenc behajtotta a vaddisznókat a csűrbe. A pap nagyon mérges volt, de nem mutatta, s meg is parancsolta azonnal Kilencnek, hogy vágja le a disznókat, menjen el a szomszéd paphoz, s hozzon tőié szalmát, hogy perzseljék meg. . Kilencnek adtak egy kicsi, kurta kötelet, hogy menjen szalmáért s egv írást is, hogy Kilencet el kell pusztítani. Kilenc 1 fogta magát, összekötözött .vagy íz kötelet s elindult a szalmáért. Odaért a szomszéd paphoz. Az elolvassa az írást, s nagy titokban hozat tizenkét hóhért, s azok fel akarják akasztani Kilencet. De Kilenc nem ijedt meg tőlük. Mind a tizenkettőt földhöz vágta. Akkor fogta az e ész kazlat, belétette a tíz kötélből csinált hurokba, mind elvitte a paphoz, s megperzselte a vaddisznókat. Hej, a pap már nem tudta, hogy szabaduljon meg tőle. Elhatározták, hogy titokban elszöknek hazulróí, s felgyújtják a házukat, hogy égjen benne. N", de Kilenc megtudta valahogy 'a szándékukat, kilopódzott a házból, s elbújt a templomba. Estefelé látja, hogy a pap elII í KEK 26-ÁN reggel Nyegrincev, Sztálin-díjas szovjet festő érkezik Egerlje, ahol ellátogat a Múzeumba. a várba, beszél az egri képzőművészekkel. 27-én Bélapátfalvára látogat el, ahol a IV. Béla korából fennmaradó templomot tekinti meg. A fiatal festő vázlatokat is készít készülő művéhez. ★ AZ EGRI ERDŐGAZDASÁG dolgozói a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy első negyedéves fakitermelési tervüket március 20-ra első félévi erdősítési tervüket pedig április 8-ra befejezik. Ugyanakkor a szerfakitermelését két százalékkal növelik. A — TERMELŐSZÖVETKEZETEK A KONGRESSZUS TISZTELETÉRE. A hevesi Kossuth-tsz, a tenki Béke. termelőszövetkezet, s a gyöngyösoroszi Február 24. tagsága is értékes vállalásokat tett a párt III. kongresszusa tiszteletére: határidő elölt végzik el a tavaszi munkákat, .s ugyancsak határidő előtt tesznek eleget beudási kötelezettségüknek. ★ A NEMZETI BANK EGRI KIRENDELTSÉGE a magyarszovjet barátsági hónap keretében műsoros. estet rendezett a jól dolgozók tiszteletére. 4r A Miskolci Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat albertmajori telepe köszönetét fejezi ki a Hevesmegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnak, elsősorban Kónya József igazgatónak, Sári János és Kecsmár Sándor szerelőknek, mert a telep üzemképtelen vontatóját munkaidőn túl, egyetlen éjszaka alatt üzemképes állapotba hozták. ★ — Az Állami Faluszínház február 25-től, március 7-ig a megye területén bemutatja Lehár: „Vándordiák" — ‘című operettjét, 25-én Erdőtelken, 26-án Szilvásváradon. 27-én a gyöngyösi tisztiklubban, 28-án pedig Szihatmon tart előadást. •k A nagyrédei Munka termelőszövetkezet február 1-én tartotta vezetöségválasztó taggyűlésit. Ezen a taggyűlésen a párttagok felajánlották, hogy pártunk III. kongresszusának tiszteletére egészévi hi- zotts°rtés-. vávém''riip- é« J—i- romfibeadási kötelezettségüknek eleget tesznek. megy a templomba feleségestöl s egyik zsákot megrakja szent könyvekkel, hogy azokat vigyék magukkal. KHenc fogja magát, kibontja a zsákot, belebújik, s belülről bevarrja. A pap s a pap- né felgyújtják a házat éjjel, s boldogok, hogy megszabadultak Kilenctől. Elindulnak, mennek, mendegpl' nek. Éhesek lesznek, leülnek, kibontják az egyik zsákot, hogy egyenek, s ki a másikat is, hogy olvassanak egy kicsit a szent könyvekből. Majd elhülnek, mikor csak kiugrik Kilenc. — Jaj, te átkozott — mondja a pap — hát már sose szabadulunk meg tőled? . De már nem volt mit tenni, masukkal vitték. — Na — azt mondja a pap este, mikor egy folyóvízhez érnek — itt már leülünk, -s megpihenünk. Csakugyan leülnek, s Kilencet ,a folyó szélire fektetik. Le is fe- küsznek. Kilenc úgy csinál, mintha aludnék, nagyban horkol is. De bezzeg nem aluszik a pap, s a papné. Tanakodnak csendben, hogy pusztítsák el Kilencet. — Te azt mondja a pap — mikorra jól besötétedik, s lemegy a hold, én abbán a percben lökök egyet rajta, s beléesik majd a folyóba, belehal, s végre megszabadulunk től^ De Kilenc hallotta a tanácskozásukat, s mikor már jól besötétedett, csendesen felkelt, s helyet cserélt a papnéval. Mikor a pap* rúgott egyet, éppen az ajvó feleségét rúgta bele a folyóba. Reggel felkel a pap, s akkor látja, hogy mit csinált. De nem volt mit mondjon, Kilenc pedig elköszönt tőle. s ment hazafelé. Kilenc erejének híre ment messze földön, s amiért megszabadította a falut a gonosz paptól, mindenütt nagy becsülete. volt. Hazament szüleihez, s még most is boldogan él, ha meg nem halt. Képek megyénk éleiéből Favágók a Mátrába* A Recski* Ércbánya csiilésbrigádja 18t százalékot ért el a kongresszusi versenyben. Képünkön a brigád tagjai. , Parosvers«* n_ví szervez a#, afit'i termelési hi/oílsá^ Apc község termelési bizottsága a megalakulás után rögtön munkához látott. Egyik fontos feladatuknak tekintették a III. pártkongresszus tiszteletére indított verseny szervezését A termelési bizottság tagjai elsőként csatlakoztak a versenyhez, hogy ezzel is segítsék a tavaszi mezőgazdasági munkák zavartalan elvégzését, hogy. példájuk nyomán a község valamennyi dolgozó parasztja kivegye részét a mező- gazdaság fejlesztéséből, s határidő előtt elvégezzék a növényápolási és vetési munkákat. , Ifj. Mártha József, a termelési bizottság egyik tagja, párosversenyre hívta Kiss Istvánt. Megfogadta, hogy egészévi baromfibeadását februárban teljesíti, hogy a mezőgazdasági munkákat, amint az idő megengedi, haladéktalanul megkezdi. Kiss István elfogadta a versenykihívást és elhatározta, hogy megelőzi Mártha Józsefet a vállalás teljesítésében. Példájukat többen is követték. Válóczi Ferenc, Pajkos Imrét hívta párosversenyre a tavaszi munkák határidő előtti elvégzésében. Pajkos Imre elfogadta a versenykihívást, megígérte, hogy sóványbaromfibe- adását február hónapban teljesíti. . Az egri Dózsa Filmszínház február 25-töl március 2-ig „Az öt barát" — című francia filmet mutatja be. A film meséje öt jóbarálról szól. akik a háború befejeztével megfogadták, jóban, rosszban együtt maradnak. Visszatérnek Párizsba, s szeretnék megtalálni a helyüket a békés életben, de ez nem sikerül nekik,, csak Philippenek, az arisztokratának, akinek semmi sem elérhetetlen. A többiek tragikus sorsát a franciaországi háború utáni élet irányítja.
