Népújság, 1954. február (9-16. szám)
1954-02-14 / 12. szám
1954 február 14, NÉPÚJSÁG 5 A paraszti kezdeményezés forrása C zép életünk, dús jövőnk J formálói mi vagyunk. Dolgozó népünk tudja ezt és serény kezekkel, szorgos munkával, nagy hozzáértéssel alakítgatja szebbé jelenét, gazdagabbá jövőjét. Talán soha nem érezte annyira tulajdonának hazáját, községét, mint éppen most, talán soha nem dajkálta ilyen féltő gonddal munkája eredményét, évszázados szakértelmének gyümölcseit, mint éppen most, a párt és a kormány december 19-i határozata után. Telve ötlettel a falu, amely most éber, bíráló szemmel figyeli a párt- és állami szervek ténykedését, s nyíltan, bátran tiltakozik minden ellen, amely sérti igazságérzetét, a kormány- programm célkitűzéseit. Különösen most van örvendetesen bátor, őszinte hangja a falunak, hogy megválasztotta saját soraiból termelési bizottságát, azokat a dolgozó parasztokat, akiket tudásuk, becsületességük miatt joggal ismer el tanácsadójának, irányítójának. A legszélesebb demokratikus alapokon megválasztott termelési bizottságoknak tehát jól kell dolgozniok, mert nehéz kivívni a falu becsülését, de rossz munkával könnyű elveszíteni azt. Mit vár, mit kivan az új termelőbizottságoktól a falu népe? Nem mást, mint azt, hogy tagjainak széles tudásával kidolgozza, és sikerre vigye a dolgozó parasztok egyéni tervei alapján összeállított hároméves fejlesztési tervet. S ez nem kis feladat, de annál meg- tiszteltetőbb. A z eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a legtöbb helyen a megalakult termelési bizottságok megtartottak első üléseiket, sőt kidolgoztak községük hároméves tervét. Csányban, Párádon, Gyöngyösön, s még több más helyen máris eredményekről tanúskodnak ezek az első lépések. Helytelen volna azonban, ha valamiféle álilluzióban ringatnánk magunkat, s megelégednénk a bizottságok létrejöttével, kezdő lépéseivel. Annál inkább nem' áltathatjuk magunkat, mert ezek a kezdő lépesek sem történtek meg mindenütt. Még ezen a héten tartsák meg mindenütt a bizottságok első üléseiket, ahol a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megtárgvalásán túl, hozzanak létre különböző szak- — szőlész, állattenyésztő-, gyümölcstermelő — csoportokat. A termelési bizottságok fontos feladata a mezőgazdaságról szóló határozat, általában a párt és a kormány határozatainak végrehajtására való mozgósítás, kibontakoztatása a dolgozó parasztok öntevékenységének, kezdeményező erejének, felkutatása és felhasználása a helyi lehetőségeknek. Az utóbbi terén értük el már eddig a legtöbb eredményt, de itt is bizonyos egyoldalúság mutatkozik. Legtöbb helyen úgy vélik, hogy csak a halastó, vagy a szőlőtelepítés jelenti a „helyi lehetőségek“ felhasználását. Természetesen ez is, de — kevés szó esik a trágyakezelésről, a talajerőjavításról, arról például, hogy a községben lévő szelektort jól kihasználva, mindenki tisztított vetőmagot tegyen a földbe. Ezek is mind- mind a helyi lehetőségek fel- használását jelentik. A bizottságoknak nincs kü- ^ lönleges szervezeti felépítésük, még véletlenül sem szabad tagjait adminisztratív célokra felhasználni. A bizottságok munkájának összefogását elsősorban a mezőgazdasági állandó bizottságok végzik, illetőleg azok feladata lenne ez. Gyakorlatilag azonban az a helyzet, hogy az állandó bizottságok nem állnak mindenütt hivatásuk magaslatán, nem képesek megfelelő irányítást, támogatást adni a termelőbizottságoknak. Éppen ezért elsőrendű fontosságú, hogy felfrissítsék az állandó bizottságokat, szükség esetén meghívjanak az állandó bizottságba egy-egy jó szakértelemmel rendelkező népszerű termelöbizottsági tagot. A termelési bizottság a párt jobbkeze, az illető pártszervezet aktívája — úgy is kell tehát vele bánni. A pártirányítás elsősorban a bizottságba választott paraszt párttagokon keresztül történik. Nagy mértékben pártszervezeteink lelkiismeretes munkáján, segítő irányításán múlik, hogy a bizottságok javaslatai, panaszai meghallgatásra találjanak, valóra váljanak. Ha a pártszervezetek nem foglalkoznak megfelelően a termelési bizottságokkal, vajmi kevés eredményre lehet számítani. Alig egy-két községben nem választottak még bizottságot dolgozó parasztjaink. A megválasztott bizottságok összetétele a legjobb biztosíték arra, hogy a • munkát iukbpz fűzött remények valóra is váljanak. Mindehhez azonban az is szükséges, hogy állami és pártszerveink meghallgassák a javaslatokat, orvosolják a jogos sérelmeket, ők maguk is támaszkodjanak terveikben, feladataik végrehajtásában a dolgozó parasztok legjobbjaiból álló termelési bizottságokra. A párt- és állami szervek, valamint a termelési bizottságok szoros kapcsolata biztosíthatja csak a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése tervének végrehajtását. Baromfsheoyüjtésben a pétervásári járás az első' A megyei tanács begyűjtési osztályának február 6-i jelentése szerint a járások közötti verseny az első negyedévi tervhez viszonyítva így alakult: Tejbe gyűjtésben: 1. Hevesi járás 41 százalék 2. Hatvani járás 35 » 3. Egri járás 32.1 99 4. Füzesabonyi j. 29.9 ** 5. Pétervásári j. 22.1 99 6. Gyöngyösi j. 21.1 99 Baromfibe gyűjtésben : 1. Pétervásári j. 74.6 99 2. Egri járás 21.8 99 3. Gyöngyösi járás 19.8 99 4. Hevesi járás 14.7 M 5. Hatvani járás 13.9 *9 6. Füzesabonyi j. 11.8 •9 A füzesabonyi járás második helyezett je Budák Lajosné besenyőtelki lakos arról ír szerkesztőségünknek, hogy községük 1952-es és 1953-as évhez viszonyított tej- begyüjtésben nagyon sokat fejlődött. A füzesabonyi járásban most a második helyre kerültek és az a megállapítása, hogy ebben nem kis érdeme van a besenyőtelki tejkezelőnek, Kovács Józsefnek. Ezt a jó eredményt úgy tudták elérni, hogy Kovács József megbeszélte a parasztokkal nehézségeiket és segített ezek megoldásában. Jó munkát végeztek ezen a téren a termelőszövetkezeti tagok is, akik igyekeztek minél több szabad tejet vinni a begyüjtőhelyre. Dolgozó parasztságunk nagy örömmel fogadta az új begyűjtési rendeletet, mert tejbeadási kötelezettsége is csökkent. Megígértük, hogy 1954-es évben még jobb helyezést érünk el — fejezi be levelét Hudás Lajosné. MNDSZ-szervezet alakult a kiskörei Dózsa tsz-ben Kovács Lajos kiskörei lakos leveléből megtudtuk, hogy a Dózsa tszcs dolgozói saját erejükből szép kultúrházat építettek. A csoport nőtagjai elhatározták, hogy a kongresszus tiszteletére MN DSZ-szerv esetet alakítanak a csoporton belül. A lelkes szervezés eredménnyel járt, több mint 70-en beléptek az új MNDSZ-be. Elhatározták, hogy az alakulógyűlést ünnepélyessé teszik és a csoport tagjaiból alakult színjátszógárda szerepelt. Helyesbítés : A megyei tanács begyűjtési osztálya közli: a Népújság február 4-i számában ,.Mentesítettek a beadás alól” címmel cikk jelent meg Karcsú Mihály aláírással. A cikk aláírása — osztályunk helytelen közlése miatt — helyesen Ka lesó Mihály. KÉPEK MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A gyöngyösi MSZT színjátszói Milfutyin: „Havasi kürt' című operettjét tanulják. Az Egri Fáklya egyik kiváló tornásza a gyűrűn. Az egri járási és városi kultúrház szín játszócsoport ja Csehov: „Kaméleon" című víffjátékával készül a barát- sátri hónapra. Elkészült Párád község hároméves mezégazdaságfejlesztési terve Párád községben a mezőgazdasági termelési bizottság _ a a pártkongresszus tiszteletére már elkészítette a falu hároméves mezőgazdasági fejlesztési tervét. A bizottság tagjai egymás között házszám szerint osztották fel a község területét. Választottak gyümölcstermelési, valamint állattenyésztési szakbizottságot. Növénytermesztéssel az egész bizottság közösen foglalkozik. A hároméves terv főbb célkitűzései: 1954. évben a vetések 10 százalékát szervestrágyávat, 20 százalékát műtrágyával fogiák beszórni. Három év alatt az egész földterületet megtrágváz- zák. A szántóterület 40 százalékát kenyérgabonával, 20 százalékát árpával és zabbal. 25 százalékát pillangósnövénvekkel, 10 százalékát kapásnövénvekkel, 5 százalékát egyéb növényekkel ültetik be. Búza után kapásnövényt, azután árpát és zabot, valamint pillangósnövényt termelnek. A takarmánvtermes-ztés fel- lesztése érdekében a község rétterületét három év alatt trágva- lével öntözik meg. s az összes rétterületen a tavaszi boronálást és zsombéktisztítást elvégzik. Három év alatt érett trágyával, valamint komposzttal trágyázzák még a rétet. Az állattenyésztés feilesztése érdekében a legelőt évente tisztítják, bevezetik a szakaszos legeltetést. valamint tervbevették egy 30 méter hosszú, 10 méter széles, tetővel ellátott karám építését még az 1954-es évben. A felépítést társadalmi munkával végzik. Tervbevették azt is. hogy községükben, a viszonyoknak megfelelően, vöröstarka tehenet honosítanak. A sertésoltást évente kétszer kötelezővé teszik. A termelési bizottság szükségesnek látja a legelőn egy kút építését, ennek elfogadását tanácsülés elé viszik. 1954 december l-gvel ezüstkalászos mezőgazdasági tanfolyam megindítását kérik, melyhez szakelőadót a járástól kívánnak biztosítani. A mezőgazdasági szerszámokat és géneket február 15-ig rendbehozzák, s ezt a termelési bizottság ellenőrizni fogja. Rabóczki Laios saitópropagandista A SZÉL járhatatlan hóakadályokat épített megyeszerte. A rádió is jelezte, hogy _a füzesabonyi járás útjai járhatatlanok. Mezőtárkány is elszakadt a külvilágtól, megszűnt a közlekedés. De vájjon ebben a hóval körülzárt községben készülnek-e a tavaszi munkákra? A falu — bár a házakról jégcsapok lógnak és sok helyen méteres hó nyomja a fö'det — már a tavaszra készül: a szővekezettől az egyéni gazdákig, a kovácstól a községi tanácsig — mindenki. A falu közepén, ahol a bővizű artézikút ontja magából a friss vizet, a tanácsházán elmélyült munkában találjuk Birinyi Andrást, a községi tanács elnökét. Előtte nagy halom papír, kitépett füzetlapok, rajta a község dolgozó parasztjainak hároméves terve, melyet a termelési bizottság ülése nyomán készítettek a falubeliek. — Mit tartalmaznak ezek a tervek? — kérdezzük Birinyi elvtárstól. — Szép célkitűzések vannak benne. Itt van például idős Mátyus László, aki három év alatt három mázsával akarja növelni a búza terméshozamát, vagy Jacsó Antal, aki 18 mázsás búzatermést akar elérni. Van. aki jószágállományának kiegészítését tervezi. Cseh Gáspár egy lovat és egy tehenet akar venni.. De lehetne tovább sorolni mindazt a helyes kezdeményezést, melyet ezek a tervek sorolnak fel. A TANÁCSHAZA nem elhagyatott hely. Gyakran keresik fel a dolgozó parasztok. Most is Mezei Bertalan lép be. javaslattal jön. A tavasziárpa elkorcsosodott, jó lenne 5ő—60 mázsa minőségi vetőmagot hozatni a meglévők felfrissítésére. Arra is felhívja a tanács figyelmét, hogy FUTORT, meg Pekket is hozassanak, mert attól szépen erősödik a jószág. S napról napra szaporodnak az ehhez hasonló kérések. Egyre többen érdeklődnek a vetogépek, ekekapák, könnyű boronák beszerzése iránt. Panaszolják, hogy nincs ekealkatrész, gömbvas, vaslemez a kocsivasaláshoz. Az igaz, hogy a tavaszi felkészülésnél ezekre az anyagokra is szükség van, de ez nem elég. Lelkesedés, munkakedv, versenyszellem is szükséges a ió munkához. Elárulhatjuk, hogy ebből sincs itt hiány. Nézzük a „versenykör.yvet”: a község Mezőszemeré- vel van párosversenyben. És hogy ezt a versenyt Mezőtárkány nyerje meg, a dolgozó parasztok Mezötá rkány széles rétege csatlakozott a versenyhez. Méhí Béla dolgozó paraszt JVagy g Bertalant hívta ki párosversenyre. Vállalta, hogy február 12-ig kijavítja a gazdasági felszerelését, tavaszi vetőmagját az elsők közt szelektorozza, tisztítja és három nappal a határidő előtt befejezi a vetést. Kiss Bertalan Vámos Flóriánnal lépett párosversenyre, hogy ki végzi el hamarabb a tavaszi munkát, kinek terem többet a földje. A „versenykönyv”, ahová a vállalásokat bejegyzik, napról napra jobban telik, ez is a mezőtárkányi dolgozó parasztok versenykedvét bizonyítja. A TANÁCSELNÖK nemrég arról számolt be a termelési bizottságnak, hogyan áll a község a vetőmag és a műtrágya biztosításával. „A szövetkezet raktárában 200 mázsa különböző műtrágya van tárolva, de a termelőszövetkezetek ettől függetlenül is rendeltek műtrágyát a tavaszi fejtrágyázáshoz. A vetőmaggal már nem állunk olyan jól, igaz. hogy az árpavetőmag biztosítva van, tavaszibúzát 130 holdra kértünk, de még mindig nem oldottuk meg a lucernavetőmag beszerzését. Ez igen fontos, mert községünkben újra megkezdődött a lucernamag termelése és ehhez minőségi vetőmagra van szükség. Eddig csak szóbeli Ígéretet kaptunk, ez pedig igen csekély vigasz.” Ebben igazat adunk, de reméljük, az ígéretet a vetőmag is követi és a község dolgozó parasztjai újra megkezdhetik a jövedelmező lucernamag termelését. Ezt láttuk, hallottuk a tanácsnál. Ezután jó lenne megnézni, a termelőszövetkezeteknél is hogyan várják a tavasz közeledtét, hogv készültek fel fogadtatására. A látogatást az Ezüstkalász tsz-nél kezdiük. Irodájuk kissé félrehúzódva fekszik a templom mögött Az udvaron a kocsisok szorgoskodnak, bent az irodában Patai Bertalan, a szövetkezet elnöke lószerszámot javít. Szakavatott kézzel illeszti össze a szíjat, ujjai gyorsan mozognak. Ahogy megdicsérjük munkáját, szabadkozik. — Ha szépnek nem is szép, de tartós — mutat a dupla varrásra, s nemsokára a többi munkára terelődik a szó. a tavasz előtt — Hogy állnak a tavaszi felkészüléssel? — szól az első kérdés. — Amint látják, most is azon szorgoskodunk. A nyolc kocsi, a vetőgépek kijavítva, lovaink jó kondícióban várják a tavaszi munkák megkezdését. — Es a vetőmag? — Még az őszön kitisztítottuk, szelektoroztuk, csak még öt mázsa minőségi vetőmagot akarunk beszerezni. — Gondoltak-e a fejtrágyázásra? — Igen, 70 holdat akarunk fejtrágyázni, de ha az idő úgy hozza, többet is. A szükséges műtrágyát már beszereztük, komposzttrágyánk is készen áll a felhasználásra. Úgy látszik ennél a szövetkezetnél nincs komolyabb hiba a felkészüléssel, nem éri őket készületlenül a tavasz. NÉZZÜK MEG a többi termelőszövetkezeteket is. A Győzelem tsz udvarán árván áll a gépállomás szelektora. Mágneshiba miatt hever, várja a segítőkezet, hogy tiszta vetőmag kerülhessen tavasszal a földbe, de hiába várja, a gépállomás nem nagyon igyekszik a kijavításával. Továbbmenve megtudjuk, hogy a Szabadság tsz sem tétlenkedik a készülődés időszakában. Most javítják a kocsikat. -A központi tanyán egy kovácsmühelyt rendeztek be, ahol Bölkényi József, a szövetkezet ezermestere javítja a hibás mezőgazdasági felszerelést. A vetőmaggal sincs baj, sőt a műtrágyát és a komposzítrágyát is biztosították a 150 hold őszivetés fejtrágyázásához. Lefelé ballagott a nap. mikorra Mátyus László középparaszt portájához értünk. A borona, eke, vetőgép, ekekapa takarosán kijavítva feküdt a színben. Látszott rajta, hogy a gazda nem a kocsmát bújja naphosszat, hanem szorgalmasan dolgozik. Ifjabb Mátyus László elismert szakembere a földnek, a termelési bizottság tagja. Illő, hogy élenjárjon minden munkában. Ezt mondja terveiről. — Tavasszal két és fél hold árpát vetek, de már gondoskodtam arról is, ha netán kifagyna az őszi vetés, legyen mivel pótolni. Ezért tavaszi búza-vetőmagot igényeltem. Régi tapasztalatom, hogy milyen sokat ér a fészektrágyázás a kapás növényeknél. Ezért a kukorica alá is hordok még istállótrágyát és ültetés előtt beszántom. Nagy divat és mondhatom jövedelmező foglalkozás volt errefelé a lucernamagtermelés, de az utóbbi években jóformán senki sem vetett, most apámmal együtt három-négy holdat vetünk belőle. Mátyus László kifogásolja, hogy nem tud tolókapát venni, pedig a szerződéses cukorrépáját ezzel a szerszámmal könnyebben megművelhetné. A HELYBELI földművesszövetkezet megszívlelheti a dolgozó parasztok kérését és beszerezhetné a kisebb-nagyobb mezőgazdasági gépeket, szerszámokat. Mátyus László jó példája úgy látszik nem általánosítható a község dolgozó parasztjaira. Csak végig kell menni az utcákon, nem lehet hallani a kovács műhelyek élénk za ját, nem száll a küríőkbő. a gomolygó füst, lézengenek a kovácsok. Az sem lehet kifogás, hogy sokan vannak, mert pontosan a fele, mint régebben volt. Még sincs munka, kivéve a lábasfoltozást, ami nem nagyon gyorsítja meg a tavaszi szántásvetést. Rengert József, „a helység egyik kalapácsa”" is ilyen mellékmunkát végez. Lavórt foltoz. Kérdésünkre elmondja, hogy másik két társa is csak ilyen munkát végez, hogy a gazdák igen lassan hozzák a javításra váró boronát, ekét, még mindig halogatják, várva a jó időt. Ez bizony nagy baj, mert ha egyszerre jut eszébe mindenkinek, hogy rossz a kocsi, nem jó az eke és a tavaszi nagy „szezonban” viszik a kovácshoz, könnyen előfordul, hogy két hetet is várni kell rá, míg most napok alatt kész a rossz kocsi, nem kellene vele a vetés idején vesződni. EZÉRT LENNE helyes, ha a tanács nem nyugtatná magát azzal, hogy jól megy az előkészület, hanem a mezőgazdasági állandó bizottság segítségével megmagyarázná a falu gazdáinak, mennyivel helyesebb most megkezdeni a javítást, nehogy a versenytárs megelőzze az elbizakodott községet, mert ez kétszeres szégyen lenne Mezőtárkány szorgalmas népének. Kovács Endre A Vórös Meteor kézilabdázói tornatermi edzést tartanak.
