Népújság, 1954. január (1-8. szám)

1954-01-31 / 8. szám

1954 január 31. NEPÜJSÀG 3 GAZDAGYŰLÉS ATKÁRON VÉSZESEN csattogtatja szár­nyait a hideg a falvak felett. A nap erőtlen sugara még néha- néha kibukkan egy felhő mögül, de aztán gyorsan eitünik s le­száll az est. A kicsiny falucs­kára ráborul a téli sötétség, csak a hó fehér fénye világít, meg az apró házak gomolygó füstje mutatja, van élet Atká­ron. csak elbújva a hideg elől. Hat óra körül a máskor nép- telen utcán, egymásután tűnnek fel a 6iető emberek. Nagykabát juk gallérja felhajtva, kucsmá­juk mélyen fülükre húzva, egy- irányba sietnek — az iskola felé. Csizmájuk alatt csikorog a fehér, megfagyott hó. — Ilyen telünk régen volt — mondja Bagi Károly, a Vörös Csillag tsz párttitkára. — 1940- ben emlékszem ilyen kemény télre. Majd megfagytunk. Nem volt jó ruhánk. De most jöhet a tél, mi fogunk ki rajta — nem ő. — S örömmel gombolja szét kabátját, belülről előtűnik a fehér bárány bélés. Most vette 1200 forintért. — Volt miből, jó jövedelme volt a csoportnak — mondja — de mégsem vagyunk megelégedve, még többet tud­nánk termelni mi is. de az egész község is. Ezért választjuk meg most a termelési bizottságot legjobb dolgozóink közül. De merfjünií elvtárs, nem akarok lekésni. A gazdagyűlést az iskola VIII. osztályában tartják. Alig egy órája még a fiatal, falusi gyermekek szívták itt az élet tu­dományát. Most apró padjaik­ban dolgozó parasztok, asszo­nyok, fiatal lányok foglalnak helyet, s türelmetlenül várják a gyűlés megkezdését. Közel 80 meghívót küldött szét a tanács, az öt termelőszövetkezetnek, 6 az egyéni dolgozó parasztok­nak. Meghívottak Között szere­pel Uracs Antall Csuzdi József egyéni dolgozók, Juhász György. Balassi János, Bagi Rózát, Búzás Istvánné, Babus Zoltán tsz tagok. Mindnyájan legjobb dolgozói a csoportjuk­nak. De meghívó nélkül is jönnek sokan. A tanács dobszó útján is hirdette a gazdagyü- léijt. Sorsdöntő ez Atkár község életében, most dől el. kiket vá­lasztanak, jó kezekbe adják-e sorsukat. AZ ELŐADÓ, Held László, a járási tanács agronómusa. is­merteti az ipar és a mezőgazda­ság közötti aránytalanságot. Majd kormányunknak ennek felszámolására történő intézke­dését. Mit jelent ez Atkár köz­ségnek? Hogyan tudnának többet termelni? Beszél Atkár község földjeinek minőségéről, hogyan tehetnék termőbbé, a legjobb terményeKről, melyek jó jöveTelmet biztosítanának a község dolgozóinak. Mint például burgonyatermesztés, olajos növények, rétek javítása, 6 nem utolsó sorban az új sző­lőtelepítés. Ezeknek a növé­nyelmek termesztését kell At- Káron tovább fokozni. Azért jöttünk most itt össze — mond­ja befejezésül — hogy megvá­lasszuk a termelési bizottságot, a jól dolgozó tsz tagok, s egyéni dolgozók közül. Nem könnyű a feladata a bizottság­nak. Nekik kell a falu három­éves tervét Kidolgozni. Jól gon­doljuk meg, kiiket választunk, hogy később is megállják he­lyüket. A beszámolót lelkes tapsvi­har követte. — Szívünkből be­szélt — mondja a hátamnál Búzás Istvánné, a Petőfi tsz tagja. Nem Kel! kérni az atkári dolgozó parasztokat, egymás utjyi állnak fel, hogy észrevé­teleiket, javaslataikat megte­gyék. Mindenkinek akad ja­vaslata, hogy kit válasszanak a termelési bizottságba. Elsőnek Bemei Péter nyolc­holdas dolgozó paraszt kér szót. — Jó! szeretnénk dolgoz­ni — mondja — hogy meghá­láljuk kormányunknak, s pár­tunknak segítségét, amellyel lehetőséget adott, hogy mező­gazdaságunk újra fellendüljön. Több dolgozó parasztot is ja­vasol a bizottságba. Berkovics András, Virág Gergely. Fehér Míkíós példásan dolgozik, földjeik tiszták, beadásukat tel­jesítik, a bizottságban van a helyük. Bagi Benjamin, a Kossuth tsz tagsága közül a legjobb dolgozókat javasolja: Bagi An­talt. Benei Pétert, Bella Sán­dort. — Bagi elvtársat is válasz- szűk meg. ö termelte a legtöbb és legjobb minőségű burgonyát — szól közbe Virág Gergely, a Micsurin tsz elnöke. — Sű­rűn ültette a Krumplit, mi per­sze legtöbben kinevettük ezért, s a szedésnél ért a legnagyobb meglepetés, amikor földjéről egyszerannyit szedett fel. — Hogy érted ezt el Bagi. elv- társ? — kérdik többen is. Mond el nekünk, szeretnénk ml is így termelni. — Hát az úgy volt — kezdi Bagi Károly — bogy újságban olvastam meny­nyivel többet lehet termelni a szovjet módszerek szerint. Gon­doltam, megpróbálom én is. Előcsíráztattam a vetőmagot, két csírát hagytam rajta, s igen sűrűn ültettem el. A többit jól tudjátok. Termésem egyszer- annyi volt, ugyanannyi földön, mint nektek. Ezentúl mindig így fogok termelni. Szívesen segítek bárkinek, ha tanácsot kér. Több burgonyát tudunk így a városi dolgozók asztalá­ra adni, s természetesen jöve­delmünk is több lesz. SZAKKÉRDÉSEK, javasla­tok hangzanak innen-onnan, a jelenlévők legtöbbjének van va­lami megjegyzése. Babus Zoltán, az Alkotmány tsz elnöke a kedvezményes I szőlő telepítését javasolja. A község földje — mondja — igen alkalmas erre, amit a multévi szőlőtermésünK is bi­zonyít. Tagsága közül Nagy Gábort, Balogh Andrást. Benei Imrét és Juhász Pétert java­solja a bizottságba. Mindnyá­jan becsületesen, jól dolgoz­nak. Telik az üres fv Bodó Antal tanácselnök előtt a kiváló pa­rasztok neveivel. A falu dol­gozói beléjük helyezi bizalmát, őket választja. — Szeretnék én is javasolni — szól Held László a járási tanács Kiküldötte. Azt hiszem ti még nem nagyon ismeritek, hiszen nem rég jött ide Lukács Benedek, a gépállomásra. Ré­gért ismerem őt, szegény pa1- raszt szülők gyermeke, a gö­döllői mezőgazdasági akadé­mián kiválóan végzett. Becsü­letesen dolgozik, jó szakember. Azt hiszem, a bizottság nagy hasznát venné szaktudásának. Az összegyűltek örömmel fo­gadják e javaslatot, sokat je­lent Lukács eívtárs tudása, képzettsége a községnek. A tanácselnököt is vegyük be — szól hátul egy fiatal leány. MeggyőződtünK milyen szeretettel intézte eddig a falu ügyeit. — Nőket is a bizottságba, ők is jól megállják helyüket bárhol! — Az íven egymásután tűnnek fel női nevek, özvegy Pesti Jánosrté, Céh Jolán, Bagi Rózái, Kiss Mária, Uracs Er. zsébet. LASSAN betelik az ív, az idő is halad befejeződik a gazdagyűlés. Pedig reggelig is el tudtak volna beszélgetni a dolgozó parasztok. Boldogan térnek pihenőre, jó kezekbe ad­ták a falu sorsát, remélik, hogy a megválasztottak meg is áll­ják helyüket. A közel 60 tagú termelési bizottság megKezdi munkáját Atkáron. Kidolgozzák a község hároméves fejlesztési tervét. Fellendítik a gazdasági életet. A falu népe megbízott a meg­választott tagokban, s ezt min­dig szem előtt kell tartani a megválasztottaknak, s jó mun­kájuk eredménye akkor nem fog elmaradni, még boldogabb, szebb lesz az atkári dolgozó parasztoknak az élete. Egy panasz s ami mögötte van A lőrinci gépállomásról le­vél érkezett szerkesztőségünk­be. A levelet Hangácsi Viktor, a gépállomás politikai helyet­tese írta. Arról ír, hogy .,gép­állomásunkon a munkafegye­lem nem kielégítő. A dolgo­zók nem jönnek pontos időben munkába, a munkaidőt nem használják ki. Ugyanakkor a gépállomás vezetősége több esetben nem adta ki a dol­gozóknak járó teát, pedig eb­ben a hideg időben jólesne a dolgozóknak.“ Majd ezeket ír­ja: „legjobban hátráltatja gép­javításunkat, hogy a meleg javítóműhely a mai napig sem készült el, pedig ezt no- vembér 15-re kellett volna ké­szíteni.“ A levél többi részében ar­ról ír, hogy a megyei igazga­tóság utasítását nem tartotta be, mivel a gépkocsi generál­javításon volt és nem akarta megterhelni a nádpalló szállí­tásával, ugyanis az építkezés­hez szükséges anyagok szállí­tására nem volt az építő vál­lalatnak gépkocsija és a gép­állomás segítségét kérték. Vé­gül így fejezi be levelét : „ilyen súlyos hibákért felelős­ségrevonás is jár.“ Szerkesztőségünk megjegy­zése­Hangácsi Viktor politikai helyettes panasza látszólag jo­gos, hogy a dolgozók nem kap­nak teát és hideg színben kell dolgozni. Ha a hibák okát ke­ressük, kiderül, hogy a lőrin­ci gépállomásnak megfelelő összeg áll rendelkezésre a tea és a cukor beszerzésé­re. Ha pedig pénz van rá, akkor ott a hiba, ahol még készpénzen sem tudnak teát vásáxolni, hanem panaszko­dással töltik az időt. A javító- műhely nem készült el idejé­ben, de a gépállomás sem se­gítette a munka befejezését. Arra hivatkozva, hogy autójuk generáljavítást kapott, nem szállították el a szükséges nádpallót, talán féltek, hogy összeroskad a nádpalló alatt az autó? Nem hisszük, hogy ettől féltek volna, mert tudo­másunk szerint, nemsokára egy traktort raktak a generál­javított autóra, már pedig ez nehezebb a nádpallónál. A politikai helyettesnek nem* így kell a nép vagyonát félteni és nem lehet tűrni, hogy gépállomásán a dolgo­zók ne kapják meg a törvény­ben biztosított védőételt. ÁLMODOZÁS, VAGY VALÓSÁG? \ fiizssaísonyi Petőfi tsz tervéről A ZÖLDELÖ levelek között, mint ezernyi összecsücsörített vérpiros száj, kandikál az érett meggy. Az ágak a földet seprik nehéz terhűkkel. Szél se mozdul, vidáman ontja me­legét a nap. Fürge újjú lányok, asszonyok víg nótaszóval szedik a meggyet, gyümölcsnél is pirosabb ajkukról cifrázva szökken a nóta. ka­paszkodik, kavarodik fel a rrüagasba, aztán szétterül a falu felett, s kedves egyetértésben bukfencezik a réten legelő birkák kolompjai- nak mély 'kongásával. Néhány évvel ezelőtt a gyümölcsös helyén szikes, sovány, zsugori földek csavarták ki a dolgozó paraszt verítékét, néhány évvel eze­lőtt a mostani jó nyolcezer juh helyett alig egy- harmada harapdálta a füved. Igaz is. Néhány éve még csak beszéltek róla. de ma már vagonszám termelik a drága lu- cernamagöt, külön tervet dolgoztak fci a ter­méshozam emelésére. A gyümölcsök, a juhok, a Iucernamacr, a sok egyéb termény mellett va­lósággal hátán hozzák a pénzt. Nincs is olyan család Körulőn, ahol ne lenne rádió, az öre­gebb ;e pedig sokszor megijed, olyan nagy zajt csap az a sok motorkerékpár. ★ NEM IS ROSSZ ám ez a jó, csak az a rossz, hogy ez afféle álmodozás, s az a baj. hogy éppen nem a komlói tanács, a falu vezetői, ha­nem csak a cikk írója álmodta végig ezt a jö­vőt. Pedig ez az álom nagyon is reális, nem légvár, minden lehetőség megvan a gyümöl­csöshöz, a nagy juhászaihoz, de még a lucer­namag termesztéséhez is. No, de gyerünk csak sorjában! A mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló nagyszerű határozat szinte becsületbei! kötelességévé teszi a falu népének: használjon ki minden lehetőséget, amit az áldott magyar föld nyújt. Sokan meg­értették, mi a becsület, egyesek azonban még nem. Igv van ez Kömlőn is: ,,Nálunk? Ezen a földön? No nem sok lehetőség van!" — nyug­tatja magát a falu, vezetőivel egyetemben. Igazuk van-fe? Cáfoljanak a tények, cáfoljon a múlt is. jelen is. A püspök: uradalom közvet­lenül a háború előtt telepített gyümölcsöst a fallu keleti részén — a háború pusztította azt ki. Néhány évvel ezelőtt még 15—16 vagon Iu- cemamag hagyta el a községet, amiért bizony nem kis pénzt kaptak a dolgozó parasztok. Bátran sorolhatnánk tovább: van itt lehetőség, csak ki kehi használni. TARTOZUNK azzal az igazságnak, hogy nem mindenki várta a tanács kezdeményező javaslatát, a Kossuth tsz tagsága legalább is nem. Elhatározták, hogy 15 hold gyümölcsöst ültetnek most, melyet 5 éven belül 50 holdra növelnek. Jó pénzt lehet ezért kapni, hisz a környéken igen kevés a gyümölcsfa. Jó 15 ezer csemete — barack, meggy, szilva — már meg is érkezett, sőt a helyük is ki van már ásva: jön a jó idő, mind kikerülnek a földbe. Szóval kezdeményezés van, csak a községi tanács nem nagyon töri magát, hogy megosi'I- Ictgtassa a falu élőit: az a jó út. amelyiken a Kossuth szövetkezet tagsága jár. Hát csillog­tassuk mi meg, számoljuk ki. mit jelentene pél­dául a gyümölcsfatelepítés, a juhászat kibőví­tése, meg a lucerna máig termelés. A község keleti részén — mint a talajvizsgá­latok bizonyítják — legalább még 150 holdon lehetne gyümölcsöst ültetni, mely holdanként szerényen számítva is megadja a 10—15 ezer forint jövedelmet. Ez maga jó 200 ezer forint egy évben, olyan főidőn, amely sokszor még a 200-af sem adta nieg. A községben jelenleg 2000 juh van. ugyan­akkor csak a szőve‘.kezetek kezén 500 hold olyan föld van. amely jó ha 3—5 mázsa ter­mést ad. Ha egy holdra 10—12 juhot számí­tunk. akkor ennyi területen 5—6 ezer juh él­hetne meg. S ha juhonként 4 kiló gyapjú átla­got számítunk (a nemrég felemelt 36 forintos kilónkénti árat alapul véve) meg 30 liter tejet és egy bárányt, könnyű kiszámítani, milyen le­het a jövedelem, mikor csak a gyapjúból majd­nem egymillió forintot ad az a föld, amelyet nem egyszer elönt a tavaszi, nyári víz. De milliókban lehetne (kifejezni a községben ter­melhető lucernamag árát is. PÉNZ MINDENÜTT, szülte csak le kell ha­jolni érte. Nem hiába való tehát az ..álmodo­zás". megtehetné ezt a községi tanács ». A füzesabonyi Petőfi tsz ve­zetősége és tagsága közgyű­lésen beszélte meg az 1954-es termelési terv megvalósítását. Elhatározták, hogy szövet­kezetükben a belterjes gazdál­kodásra térnek át, s ez évben három hold paradicsomot, há­rom hold paprikát, dinnyét, káposztát, öt hold burgonyát, 14 hold cukorrépát és két hol­don maghozó cukorrépát ter­melnek. Reális tervet készítettek a régi tapasztalatok alapján a termésátlagok eléréséről is. A szövetkezet termelési adottsá­gát ismerve úgy döntöttek, hogy cukorrépából 200 mázsa, ősziárpából 11 mázsa, burgo­nyából 110 mázsa, és maghozó cukorrépából hét mázsát taka­rítanak be holdanként. A szövetkezet dolgozói kija­vították a gazdasági felszere­léseket, a vetögépet, a fogasok, a magtakarók, hengerek ké­szen várják a tavaszi naunkák megkezdését. Az, összes trá­gyát kihordták a tél folya­mán, még a tagok háztáji gazdaságából Is kiszállítottak, több mint ezer mázsát. A köz­gyűlés által meghatározott összeget rövidesen megkapják a szövetkezeti tagok az eladott trágyáért. A háztáji gazdasá­gokban lévő földek javítása érdekében holdanként 200 má­zsa istállótrágyát szórtak ki. A termelőszövetkezet tagjai most sem tétlenkednek, készí­tik a melegágyakat és a föld­művesszövetkezet részére a napokban fejezték be a jégter­melést. öt nap alatt 8750 fo­rint jövedelemhez jutott ebből a tagság. Kovács Ferenc \i állattenyésztésben a tervszerű munka alapja a törzs könyvelés / A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának a mezőgaz­dasági termelés fejlesztéséről hozott határozatában jelentős helyet foglal el az állattenyész­tés mennyiségi és minőségi fejlesztése. Fejlett állatte­nyésztés nélkül nincs belterjes mezőgazdaság. S ennek fok­mérője az elegendő számú és nagy teljesítőképességű állatál­lomány. Ez teszi lehetővé a mezőgazdasági üzem arányai­nak helyes megszervezését, a növénytermesztés melléktermé­keinek hasznosítását, a talaj­erőutánpótlás biztosítását, s a dolgozók életszínvonalának emeléséhez nélkülözhetetlen termékek nagy mennyiségben való előállítását. Dolgozó népünk életszínvo­nalának emelése, mind na­gyobb követelményeket tá­maszt, nemcsak az ipari ter­mékek iránt, hanem a legkü­lönbözőbb állati eredetű élel­miszercikkek iránt is. Több húsra, tejtermékre, tojásra van szükség. Az állattenyésztés minőségi fejlesztésével lényegesen csök­kenthetjük az állati termékek előállítási költségeit, s ezzel olcsóbbá tehetjük a fogyasztá­si cikkeket. Az állattenyésztés mennyi­ségi, és főleg minőségi fejlesz­tése érdekében a mezőgazda- sági termelés fejlesztéséről ho­zott párt- és kormányhatáro­zat, számos hathatós intézke­dést adott. Ezek közül igen nagy jelentősége van a mi­nőségi állattenyésztés fejlesz­tése érdekében a törzsköny­velés szélesebb körben való ki- terjesztésének. Az állattenyésztésben a terv­szerű munka alapja a törzs­könyv. A törzskönyvezés célja, hogy megismerjük és fejlesz- szük az állataink értékes tulaj­donságait. Az értékes tulajdon­ságokkal bíró állatok tartási költsége olcsóbb, értékesítésük kedvezőbb, ennélfogva terme­lésük gazdaságosabb. A törzs­könyv tájékoztat az állatok származásáról, s őseinek tulaj­donságairól, pontos és hű képet nyújt állattenyésztési és ha- szoriértékéről. A mezőgazdasági termelés, s ezen belül az állattenyésztés minőségi fejlesztése érdekében a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályainak az állatte­nyésztési csoportjai átalakultak Állami Állattenyésztő Állomá­sokká. Ezzel megindult a rend­szeres törzskönyvezési munka. Az Állami ÁllattSnyésztő Állo­más a törzskönyvi ellenőrzés alapján közhitelű termelés és származási adatokkal segíti a szövetkezeteket és dolgozó pa­rasztokat, hogy okszerűen ki tudják választani a takar­mányt, s jól értékesítő termé­keny állatok értékes utódait. A növendék állatok nevelésére, de különösen a bika nevelésé­re nagy gondot kell fordítani. A törzskönyvelt állatoktól mi­nél több jóminőségű bikát kell felnevelni, mert míg egy te­héntől életében átlagosan 7—8 borjút nyerhetünk, s ennyi utódra örökíti jó, vagy rossz tulajdonságait, addig egy te­nyészbika, az ivadékainak so­kaságával (400—500) igen szé­leskörű tenyészbefolyást gya­korol. A jó tejelő származású, és tejelékenységet jól örökítő bika több nemzedéknek tejho­zamát számottevően tudja fo­kozni. A jó állattenyésztő dol­gozó parasztoknak, szövetkeze­teknek legfontosabb feladata, hogy a kiváló termelési anya­állatoktól minél több minőségi tenyészállatot, így növendék­bikát is neveljenek fel a minő­ségi állattenyésztés érdekében. A dolgozó parasztságnak, a mezőgazdasági szövetkezetek­nek az állattenyésztés fejlesz­tése érdekében fokozottabban kell bekapcsolódniok a törzs­könyvezésbe. Úgy, mint Püs­pöki László boldogi középpa­raszt, aki a mezőgazdasagi ter­melés fokozásáról szóló kor­mányhatározat megjelenése után azonnal felkereste a hat­vani járási Állami Állatte­nyésztő Állomást és kérte há­rom tehenének törzskönyvi el­lenőrzés alá vételét. Bejelen­tette, hogy a háromhónapos ki­váló minőségű bikaborját te­nyésztésre felneveli. Püspöki László az állatte­nyésztő állomás dolgozóival ki­számította, hogyha a bikabor­jút felneveli 18 hónapos korig, 600 forint kedvezményt, s ne­velési előleget, öt mázsa abra­kot hatósági áron, s tejbeadási kedvezményt kap. Eladáskor pedig mintegy 6000 forint te- nyészárat. A tehén anyjának magas tejtermelése után mint­egy 6500 forint tenyészfelárat, s összesen így 12.500 forintot. Ezenkívül a kormánypro- gramm alapján a jó tejterme­lés után abraktakarmány jut­tatást is kap. A három tehene átlagosan számítva eléri a 4000 literes évi tejtermelést, ame­lyet a törzskönyvelésen keresz­tül hivatalosan igazol az állat- tenyésztő állomás. Tehenen­ként nyolc mázsa abraktakar­mány juttatást, tehát összesen 24 mázsát kap hatósági áron. A tenyésztésnek sokoldalú támogatása osztatlan örömöt, s megelégedést váltott ki. A tá­mogatás módja és mértéke le­hetőséget nyújt arra, hogy a szorgalmas tenyésztői munka meghozza a jól megérdemelt gyümölcsét. A tenyésztők szá­zai kapcsolódnak bele a törzs­könyvelésbe és az állattenyész­tésbe. Különösen Boldog és Zagyvaszántó községekben fo­kozódik állandóan a tenyész­tési kedv. Erre mutat az a kö­rülmény is, hogy az utóbbi idő­ben egyre többen keresték fel a mezőgazdasági szövetkezetek vezetői közül és dolgozó pa­rasztok a hatvani Állami Állat- tenyésztő Állomást és kérték a törzskönyvezést, nagyobb tá­mogatást szakvonalon a te­nyészállatneveléshez. Az Állami Állattenyésztő Állomás a szövetkezeteket és dolgozó parasztokat a legmesz- szebbmenőkig támogatja. Vár­ja és felkeresi az állattenyész­tőket, hogy hasznos tanács­adással segítse őket az állatte­nyésztés fejlesztésében. Horváth Ferenc, Állami Állattenyésztő Állomás vezetője, Hatvan Etelbemutató Aki mindenből kétszer evett Az Egri Vendéglátóipari Vál­lalat a közétkeztetés megjavítása érdekében részben már elfoga­dott, részben a vállalat szakácsai áltat új módszerekkel készített ételféleségekből ételkóstolót tar­tott az egri Táncsics Szálló­ban. A 11 ételféleség — pirog, kükültő, töltölíkáposzta, lengye’ husosderelye, stb. — mely igen olcsón állítható elő, nagy tet­szést váltott ki a kóstolón rész­vevő do’gozók körében. Mindenkinek ízlik a jól elkészíteti étet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom