Népújság, 1953. december (97-106. szám)
1953-12-31 / 105-106. szám
1953 derernher 31. "z NÉPÚJSÁG A mezőgazdaság fejlesztése az egész nép ügye Hegedűs András elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség december 19-én tartott ülésén Hegedűs András elvtárs be- vezetöü. arról szólott, hogy a Központi Vezetőség október 31-i ülésének határozata leszögezte: Magyarországon a szocializmus további építésének kulcskérdése a mezőgazdasági termelés fejlesztése. E megállapítás alapján dolgozta ki a politikai bizottság a mezőgazdaság fejlesztésének programmját. amelyet, mint határozati javaslatot a Központi Vezetőség elé terjeszt. A mezőgazdaság általános fejlesztésére irányuló nagy célkitűzéseket csak akkor lehet végrehajtani, ha egész pártunk és népünk megérti, hogy e terv végrehajtása nem szűkén vett parasztkérdés csupán, hanem egész dolgozó népünk ügye. Ezután Hegedűs András elvtárs azokkal az okokkal foglalkozott, amelyek a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztését szükségessé tették. Elsősorban említette, hogy népgazdaságunkban az ipar és a mezőgazdaság között nagy aranyta'.an- ság van. ami az iparban is, a mezőgazdaságban is komolv zavarokat okoz. Az ipari termelés a felszabadulás előttihez képest több mint háromszorosára nőtt, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egyhelyben topog. Mindenekelőtt tehát ez az aránytalanság okozta azt, hogy a mezőgazdasági termelés nem tudta megfelelően kielégíteni a lakosság élelmiszerszükségleteit, amely az utóbbi évek folyamán gyorsan nőtt. ^ A párthatározat, a kormány- programm gazdasági politikának alapvető feladataként ezért a dolgozók életkörülményeinek állandó javítását jelölte meg. Ahhoz, hogy ezt a feladatot sikeresen megoldjuk, mim denekelőtt az szükséges, hogy megteremtsük az életszínvonal emelésének anyagi feltételeit. Elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztése útján biztosítani kell a lakosság bőséges ellátását kenyérrel, hússal, zsírral, tejjel, gyümöccsel, borral. továbbá nagyobb mennyiségű nyersanyagot kell biztosítani könnyű- és nehéziparunk számára. De a mezőgazdasági termelés fejlesztése nemcsak gazdasági okokból, hanem a munkás- paraszt szövetség megerősítése szempontjából is szükséges. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének napirendre tűzése és az « segítség, amelyet ez ipari munkásság ad a falunak, kedvezően fogia éreztetni hatását, mert megteremti a lakosság életkörülményei állandó javításának legfontosabb előfeltételét, az élelmiszerek bőségét; ugyanakkor virágzó mezőgazdaságot, jómódú dolgozó parasztokat teremt. Ezután arról beszélt Hegedűs ’András elvtárs, hogy a mező- gazdasági termelés általános fellendítésében támaszkodnunk kell országunk vezető erejére: ipari munkásságunkra és fejlett szocialista nagyiparunkra. Ugyanakkor szaktudásával, tapasztalataival nagy segítséget kell adnia értelmiségünknek is: a mezőgazdasági szakembereknek, mérnököknek, tanároknak, tanítóknak. Támaszkodni keli e munkában a dolgozó parasztságra, annak szorgalmára, szakértelmére, hazánk, pártunk iránti hűségére, hazafias érzésére. Ezután arról szólott, hogy jelenleg mi jellemzi mezőgazda- sági termelésünket. Elsősorban az, hogy a felszabadulás óta elért eredmények ellenére mező- gazdasági termelésünk — a növénytermelés és az állattenyésztés egyaránt — alacsony színvonalon ál! és jelen’egi helyzetében nem képes megfelelően kielégíteni népünk egyre növekvő szükségleteit. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy hibát követtünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló politikában. különösen a középparaszt kérdésben, s elhanyagoltuk az ecryémleg gazdálkodó dolgozó parasztok támogatását Hibát követett el e téren a földművelésügyi minisztérium és a párt Központi Vezetősége mez'" gazdasági osztálya is. Az elmúlt évek nagy eredményei között említette Hegedűs elvtárs azt, hogy a dolgozó parasztság százezrei megindultak a szövetkezés útján és ennek folytán jelenleg1 4677 szövetkezetünk van, 263.700 taggal: kezükben van az ország szánóterületének mintegy 20 százaléka. Ezenkívül mintegy 500 állami gazdaság alakult, amelyekhez az ország szántó- területének 13 százalékai tartozik. Ezután arról beszélt, hogv a kulákgazdaságok területe w elmúlt években erősen csökkent. 1949-ben a szántóterület 17 százaléka tartozott ai kulák- •gazdaságokhoz, jelenleg 4.7 százaléka. Ez a csökkenés azt is mutatjai, hogy a ku’.ák- k'zsákmányolás korlátozásának politikája átcsúszott a kulákgazdaságok likvidálásába, ami hozzájárult a mezőgazdasági terme'és Színvonalának csökkenéséhez. A feladatokról szólva. Hegedűs András elvtárs leszögezte: a mezőgazdasági termelés emelésének előfeltétele az, hogy a párt paraszt-politikájában az elmúlt években elkövetett hibákat kijavítsuk. Milyen feladatokait kell megoldani? Mindenekelőtt széleskörű termelési és áruforgalmi kapcsolatokat kell kiépíteni a város és a falu. ez ipar és a mezőgazdaság között. A termelőszövetkezeteket és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokait közvetlenül termelési tevékeny-, ségükben kell segíteni, hogy többéit és olcsóbban tudjanak termelni, hogv jövedelmező gazdálkodási ágakat fejlesszenek ki. hogy jómódú élet teremtődjék a falvakban. Ahhoz, hogy az állam a dolgozó parasztságnak a termelési színvonal emeléséhez nagyobb segítséget tudjon adni, át kell csoportosítani beruházásainkat. Az elmúlt három évben — beleértve az ideit is — öt- milliárdot ruháztunk be, ezt az elkövetkezendő három évben két és félszeresére kell emelni, s csak állami eszközökből mintegy 12—13 milliárd forintot kell fordítani a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. A beruházások növelésével meg kell gyorsítani a mezőgazdaság gépesítését, fejleszteni kel! műtrágyagyártásunkat, növelni kell az öntözött. területeket, támogatást kell adni a parasztságnak ahhoz, hogv megjavítsa gyenge minőségű földjeit, segíteni kell a gyümölcsösök és szőlők telepítését, rétek és legelők megjavítását. termelőszövetkezeti istállók, silók építését. Jelentős állami támogatást kell nyuitani mindazoknak az intézkedéseknek végrehajtásához, amelyek a mezőgazdasági termelés általános színvonalának emelését szolgálják. Hegedűs András elvtárs _ez- után a város és a falu közti áruforgalmi kapcsolatok fejlesztéséről szólott. A begyűjtési rendszer túlfaszítettsége, egyes helyeken a törvényesség megsértése. a szabadforgalmat korlátozó intézkedések nagyban akadályozták azt. hogy a dolgozó parasztság jelentős mennyiségű terméket tudjon szabadpiacra vinni. A párt és a kormány eddigi intézkedései már sokat javítottak ezen a helyzetem. A begyűjtési kötelezettség háromévi időtartamra történt megállapítása és mintegy tíz—harmincöt százalékos csökkentés© megnövelte a dolgozó parasztság termelési biztonságát és kedvét. A város és a falu közti egészséges áruforgalom kifejlesztése érdekében iparunknak, belkereskedelmi szerveinknek gondoskodniuk kel! arról; hogy a falut megfelelő iparcikkekkel lássák el. Hegedűs elvtárs ezután arról szólt, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének e programmja különbözik minden eddigi határozattál, amelyet pártunk és kormányunk a mezőgazdaság fejlesztésére hozott. Elsősorban aiekintetben, hogy a kitűzött célok elérésére mozgósítja népgazdaságunk összes igénybevehető erőforrásait, E Programm végrehajtásában az állami és pártszervek feladata a falu és a A továbbiakban Hegedűs András elvtárs a mezőgazda- sági termelés fellendítésének, alapjáról, a talaj termékenységének fokozásáról beszélt. E célkitűzés megvalósítása megköveteli az, egész földművelés színvonalának emelését; trágyázással a talajerők visszapótlását és növelését; helyes vetésforgóval és agrotechnikával a talaj szerkeze ének javítását és gyommentessé tételét, a termőtalaj fokozott védelmét. A talaj táperejének visszapótlása és növelése trágyázással, ez a legfontosabb teendő. Ahhoz az nban, hogy megfelelő meny- nyiségű istállótrágya álljon parasztságunk rendelkezésére, meg kell növelni állatállományunkat is. Az istállóirágyázásit a talajerő növelése érdekében ki kell egészíteni műtrágyázással. A termőtalajok termékenységének növelése érdekében gépállomásokon, állami gazdaságokban és nagyobb termelőszövetkezetekben laboratóriumokat kel] felállítani, amelyekben ingyen kell elvégezni a dolgozó parasztság számára a talaj, a termésátlag fokozása érdekében az egyes vizsgálatokat. Hegedűs András elvtárs ezután arról szólott, hogy a talaj termékenységének fokozásában a trágyázás mellett a helyes vetésforgók alkalmazásának is nagy jelentősége van. Majd arról beszélt, hogy a talaj termékenységét nagy mértékben növeli a talajművelő eszHegedüs András elvtárs beszédének ebben a részében azzal foglalkozott, hogy a mezőgazda- sági termelés előtt álló feladatok között a legalapvetőbb a lakosság zavartalan ellátása a legfontosabb élelmiszerrel: kenyérrel, liszttel, tésztafélékkel. E cél érdekében évente legkevesebb 30—32 millió métermázsa kenyérgabonát, búzát és rozsot kell termelnünk. A kenyérgabonakérdést csak akkor tokiivhet- jük megoldottnak, ha kenyér- gabonából elérjük katasztrális holdanként a 9 métermázsás ter- mést, ha az elmúlt hat év átlagához képest katasztrális holdanként eg\-másfél métermázsával emeljük a termésátlagot. A legjobb állami gazdaságok,, termelőszövetkezetek tapasztalatai azt mutatiák, hogy az ilyen termésátlag növekedés Hegedűs András elvtárs a továbbiakban arról szólott, hogy a növénytermelésen belül — a kenyérgabona-kérdés megoldása mellett — a legfontosabb a takarmánytermelés növelése, szilárd takarmányalap. takarmány- tartalék létesítése. Ennek érdekében csökkenteni kell a takar- mánvfelhaszná’áson belül az abraktakarmányokat és növelni keit a zöldtakarmányt, szénaféléket és a silót. A lucerna és egyéb pillangósvirágúak ^vetés- területének kiterjesztése érdekében szükséges a vetőmagalap megteremtése. Takarmánvnövé- nyeink közül jelenleg a legnagyobb jelentősége a kukorica termelésének van. A k'konca- terme'^ fokozását elősegíthetjük azzal, hogv szerződéses úton heterozis kukorica-vetőmagot termelünk. A fcakarmányHegedüs András elvtárs ezután a növények harmadik nagy csoportjáról — az ipari és olajosnövények termeléséről beszélt. A felszabadulás óta dolgozó parasztságunk ezen a területen nagy eredményeket ért el. Sokat fejlődői a cukorrépa-, a napraforgótermelés. Az ipari és olajosnövények termelésénél nem a vetésterület további növelése a feladat, hanem a termésátlagok növelése. Ezt elsősorban azzal kell elérni, bogy város közti kapcsolat fejlesztése, nem adminisztratív úton, hanem gazdasági szervezesse!, politikai tömegmunkával. alap biztosítása érdekében nagy jelentősége vám a silózásnak is, mert sokmillió métermázsa olyan mellékterméket tudunk takarmányként felhasználni, ^melyek silózás nélkül használhatatlanná válnak, vagy értékük jelentős részét elvesztik. Kormányunk na^y segítséget nyújt a termelő- szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is, hogy megfelelő silóíakar- mányt készíthessenek. A takar- mánytermelés szempont iából legelhanvagol+abb terület a rétes legelőgazdálkodás. Sok gazdaság elhanyagolja a legelőket, ezért azok elgazosodnak és hozamuk rendkívül alacsony. Ezen sürgősen változtatni kell, elsősorban mű.rágya felhasználásával. azokon a területeken helyezzük el az ipari növényeket, ahol a legjobb lehetőségek vannak termelésükre. Ezért' a dolgozó parasztság bevonásával ki kell ielöini azokat a körzeteket, ahol az egyes ipari növények termelésére legkedvezőbbek a feltételek és itt lehetővé kel! tenni,1 hogy a dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek ne.: egy, hanem három évre kössenek szerződéseket. A szerződéses növények között nagy gondot kell fordí* A termőtalajok termékenységének növeléséről A kenyérgabonatermelés fejlesztéséről A szilárd takarmányalap megteremtéséről Az ipari és olajosnövények termeléséről közök helyes alkalmazása. Az agrotechnikai műveletek l^özül a legfontosabb; az aratás utáni gyors tarlóhántás és_ az őszi mélyszántás: A talaj termékenységének növeléséhez tartozik a talaj védelme, különösen a szél, az eső pusztító hatásaival szemben. Ezért haladéktalanul meg kell kezdeni a talaj adottságaitól függően a vizszin.es taiajművelés alkalmazását, a fásítást, az évelő füvek vetésé, a mezővédő erdősávok ültetését, s amíg ezeknek ha ása nem érezhető, sávos vetéssel keli védeni a termőtalajt. A talap müve és területén az egyik legfontosabb megoldásra váró kérdés a szik javítása, elsősorban ön özéssei. A szik után a legnagyobb javításra szoruló területek a laza homoktalajok, amelyeknek legjobb javítási módja szőlő- és gyümölcsösök telepítése. De javítani kell a homokos talaj terméshozamát zöld trágyázással is. Ezeken a terüeteken gabonafélék után rávetesse!, vagy tarlóvetéssel olyan növényeket kell termelni, amelyek nagy tömegű zöld- trágyát adnak és javí ják a talaj termőképességét Mindezek az intézkedések: a trágyázás, a helyes vetésforgó alkalmazása, a talaj adottságainak megfelelő művelési mód, a talaj védelme, ermel ékenyebbé teszik mezőgazdaságunkat, gazdagabbá szántóföldjeinket. Ez a mezőgazdasági termelés általános fellendítésének alapkérdése. 2—3 év alatt lehetséges. Ennek érdekében a kenyérgabona számára kell biztosítani a legjobb területeket, a legjobb elővete- ményt, s ahol csak elkerülhető, nem szabad eltűrni, hogy kalászos után kalászost vessenek. A kenyérgabona vetésterületekre kel! összpontosítani a műtrágya jelentős részét is, különösen a nitrogénműtrágyát, A gabonatermelés fejlesztése érdekében el kell terjeszteni az eddig bevált élenjáró módszereket, elsősorban a keresztsorú vetést. Párt. és tanácsszerveink tanulmányozzák megyéjükben, járásaikban a kenyérgabona termelés helyzetét, az élenjáró módszereket, tapasztalatokat, és ezek elterjesztésével biztosítsák a kenyérgabonafélék nagy termésátlagát. tani a cukorrépa, a kender, a dohány termesztésére. A gyapottermelést az eddigieknél kisebb keretek között folytatjuk. Az ipari növények termésátlagának fokozása érdekében legfontosabb az őszi mélyszántás és trágyázás. ■ Ezért mindent el kell követnünk, hogy minden ipari növény őszi szántásba és ősszel trágyázott talajba kerüljön. A burgonya és zöldség termeléséről Hegedűs András elvtárs ez* után arról beszélt: a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy nagy mennyiségben termeljen burgonyát és zöldségféléket, biztosítsa a lakosság zavartalan és bőséges ellátását e fontos élelmiszer- cikkekben. Burgonyatermelésünk jelenleg egész mezőgazdaságunkon belül talán a legelhanyaT golíabb, és elmaradottabb. Csak a városi lakosság burgonyaellátásának biztosítására — a begyűjtési kötelezettség teljesítésére és szabadpiacra legkevesebb hatvanezer vagon burgonyát kell termelnünk. Ez az eddigi, átlagnak közel kétszerese. Ennek érdekében növelni kel! burgonyavetésterületünket, a főfeladat azonban a burgonyatermelés elmaradottságának gyors felszámolása. Ennek érdekében nagyobb gondot kell fordítani a vetőgumók feljavítására és rendszeres cseréjére az egész vetésterületen. A dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek számára nem az egész vetésterületükre. hanem annak csaik egy részére tudunk biz'osí- tani egv-egy arányban minőségi veíőgumócserét. A termelő- szövetkezetek és egyénileg ga^ dálkodó dolgozó parasztok . salát gazdaságukban termeljék tovább ezt, biztosítsák egész te- rületükre a szükséges vetőgumót. A zöldségtermelés növelése érdekében tovább kell fejleszteni a makói körzetben a hagyma, a kalocsaiban, szegediben a paprika, a szabolcsiban ai káposzta, a szigetköziben és a főváros környékén, valamint a nagyobb ipari városok körül a zöldségtermelést. Ezenkívül meg kel! könnví- tenünk a zöldségfélék felhozását a városokba. A gyümölcs- és szőlőtermelés fejlesztéséről Magyarország kiváló lehetőségekkel rendelkezik a gyümölcs- és szőlőtermeléshez. Lehetőségünk van arra, hogy gyümölcsből, szőlőből, borból, à hazai szükségletek kielégítése mellett jelentősen növeljük exportunkat és ezzel lehetővé tegyük olyan nyersanyagok behozatalának növelését, amelyek dolgozóink iparcikkekkel való ellátottságának megjavítása érdekében szükségesek. A gyümölcs- faállomány jelenleg mintegy 32 millió. Az ország egy lakosára alig több mint három darab gyümölcsfa jut. Szükség van tehát gyümölcsfáé lomá- nyunk növelésére, elsősorban a CTViimölcsf ásítás megindítására. Gyümölcsfáikat kell ültetni tereken, utak mentén, házak körüli kertekben. Nagy támogatást kell adni üzemi gyümölcsösök létesítésére, nagy területeken kell létesíteni gyümölcsösöket az állami gazdaságokban is. A gyümölcsfaállományt nemcsak mennyiségben, hanem minősét ben is növelni kell. E cél elérés érdekében ki kelj terjeszteni i faiskolai hálózatot, 1958-ban a faiskoláknak évi négymillió csemetét kell előállítaniok A szőlő- termelés színvonalának emelése terén legfőbb feladat meglévő szőlőterületeink felújítása, a kipusztult tőkék gyors pótlása. Hozzá kell fogni úi szőlőterületek létesítéséhez is részben a Duna—Tisza-közti homokon, Tokai és Badacsony vidékén. A szőlőtelepítő gazdáknakj termelőszövetkezeteknek segítséget kell nyújtani azzal is, hogy az újtelepítésű szőlő négy évig_ teljesen mentes a bor-,termény- és áKatbeadás alól. Ezenkívül a gyümölcs- és szőlőtermelésrsl minden anyagot, rézgálico*, szőlőkarót, háncsot és egyéb anyagokat szabadon kell a termelők rendelkezésére bocsátani, elsősorban a földművesszövetke- ze teken keresztül. Az állattenyésztés fejlesztéséről Az élelmiszerellátásiban, a kenyérgabonatermelés emelése mellett az állattenyésztésnek van a legnagyobb jelentősége. Hegedűs András elvtárs rámutatott arra, hogy ez fontos a lakosság hús-, zsir-, tej-, tojásellátása, de ugyanakkor fontos a könnyűipar szempontjából is, mert számos értékes nyersanyagot; nyersbőrt, gyapjút, stb. biztosít. Ezután arról beszélt, hogy állatállományunk a felszabadulás után gyorsan fejlődött, meghaladja a felszabadulás előttit, a hozam azonban hallatlanul alacsony. A hozamon legalább 50 százalékot tudnánk emelni a takarmányozás és, a gondozás megjavításával. Különösen súlyos hibák voltak a tehéntartás körül, amit mutat az is, hogy szarvasmarhaállományunk növekedése mellett a tehénállomány elmaradt. Ezt elsősorban az okozta, hogy a tejbe- gytijtés kivetése tehenenként történt, függetlenül a föld nagyságától. Egy-egy tehénre a tej - beadási kötelezettség viszonylag magais, 500—600 liter volt. A minisztertanács rendeletéi ezeken a hibákon már javítottak. A tejbegyüjtés új rend-, szere megnövelte a tehéntartásban mind az egvéni parasztok, mind a termelőszövetkezetek érdekeltségét. Szarvasmarhaállományunk minősége további javításának célja a tejhozam, növelése é-s a tej zsírtartalmának emelése. A tenyésztési munkáról szólva, Hegedűs élvtárs azt hangsúlyozta, hogy szélesíteni kell a törzskönyvezést, bevonva az állami gazdaságok, termelő- szöve'keZetok, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok teheneit is, a törzskönyvezett tehenek számát, két-nárom év alatt !eg_- ’"'vesebb s7Í7"znrre kel! emelni. Helyre kell állítani a virágzó szarvasmarhatenyésztést Somogy, Tolna megyében, Bony, hád vidékén, a Kapos völgyében, Győr-Sopron megyében, Moson környékén és a Rába-közben. A lótenyésztésben nagy gondot kell fordítani ménállományunk további javítására és a kancaállomány nagyobbarányú csíkoz- tatására. Sertésállományunk fej. lesztésénél a vágási átlagsúly növelése mellett a takarékos - takarmányozás a legdöntőbb, vagyis az, hogy olcsóbb takarmányból minél több húst és zsírt tudiunk előállítaná. Ennek érdekében tovább kell javítani sertésállományunk minőségét, különösen a magyar mangalica, fajtát kell tenyésztenünk, amely sok zsírt ad. Tovább kell fejleszteni a nagy. fehér hússertést, amely szapora és gyorsan fejlődő. A juhállományt az ország területén mind számbelileg, mind minőségileg fejleszteni kell. A dolgozó parasztságot az eddiginél sokká} jobban érdé* keltté kell tenni a gyapjú termelésben. A juhtonyész'ök ne a tejből — ami a juhnál csak másodtermék,— hanem feterméké- bői, a gyarvúból tegyenek szert nagvobb jövedelemre. A ba- romfitenyész'és fejlesztése érdekében meg kel! növelni a kelte- tőkapacitásí és még 1954-ben tizenegymillió naposcsibét kel! eladni az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, te-melőszövetke- zetoknek és a városi lakosoknak. A tyúkféléken belül a főirányt a magyar sárga és a magvar fehér fajtákra kell venni. A hartenyésztés érdeké’ben állami segítséggel növelni kell a tógazdaságok területét. Az ál'attenvésztésen belül tehát a főfelada* a hozamok növelése. ho"y hússal, zsírral, tej- iel, toiással kielérttőeh tudjuk ellátni lakosságunkat. I
