Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-31 / 105-106. szám

à 1953 december 31. NÉPÚJSÁG Hegedűs András elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség december 19^én tartott ülésén A mezőgazdasági munkák gépesítéséről Az eddig felsorolt feladatok sikeres megoldása a gépesítés színvonalának emelésétől függ A mezőgazdaság előtt álló ha­talmas feladatok növelik a munkaerőszükségletet, mező- gazdaságunkban viszont nagy a munkaerőhiány. Ennek a kér­désnek egyetlen megoldása, a mezőgazdasági munkák gyors gépesítése. A gépesítés megsok­szorozza a munka termelékeny­ségét, könnyebbé teszi a mező- gazdasági munkákat. A mező- gazdaság gépesítésének szinte korlátlan lehetőségei vannak a nagyüzemekben, állami gazda­ságokban, és termelőszövetke­zetekben. A mezőgazdaság gyors fellendítését azért tűzhettük ki célul, mert iparunk fejlettsége, a Szovjetunió és a népi demo­kráciák baráti támogatása ezt lehetővé teszik. A gépesítésre az elkövetkezendő két-három évben a mezőgazdasági beruházások­ból legalább hárommilliárd fo­rintot kell fordítani A mezőgaz­dasági munkák közül ma legfon­tosabbak az alapvető munkák: a szántás-vetés és egvéb talaj- munkák gépesítése Ezekhez az alapvető talajmunkákhoz kell a legnagyobb segítséget adni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is, hogy ideiében és jó minőségben elvégezzék a különböző talaimunkákat. Az eddiginél gyorsabban kell gépe­síteni a növényápolási munká­kat. is. Ennek érdekében növelni kell az Univerzál-trakiorok szá­mát. a gépállomásokat és álla­mi gazdaságokat olyan munka­gépekkel, elsősorban kultiváto- rokkal kell ellátni, amelyek se­gítségéve! a növényápolási munkák gépesítlhetők. A betakarítási munkák meg­gyorsítása érdekében kombáj­[ nők, aratógépek segítségével to­vább keli gépesíteni a kalászo­sok aratását. Az eddigieknél na­gyobb mértékben kell gépesíteni a füvek, a pillangósvirágúak ka­szálását, hozzá kell fogni a ku­korica, cukorrépa, burgonya be­takarításának gépesítéséhez is. Ennek érdekében az ipar első­rendű feladatává kell tenni a mezőgazdasági gépek gyártá­sát, megfelelő mennyiségű és minőségű alkatrészek biztosítá­sát. Hegedűs András elvtárs a továbbiakban rámutatott arra is, hogv a gépesítés nemcsak az iparon múlik, hanem azokon a dolgozókon is, akik a gépeket használják. Nagyobb gondot kell fordítani a gépek kihasználá­sára, ápolására, karbantartá­sára is. Ugyancsak több gon­dot kel! fordítani a gépi mun­kák minőségére. Ennek érdeké­dben mindenekelőtt meg kelj ja­vítani a traktoristák műszaki kiképzését és. a mezőgazdaság műszaki káderekkel való el Iá. tottságát. Változtatni kel1 a traktorveze­tők rossz szocialista ellátásán is. Meg kell javítani életkörűi­mén veiket, biztosítani kel! szá­mukra a szórakozási lehetősége­ket, munka közben el kel! látni őket meleg étellel. A gépek kar­bantartása és, javítása érdeké­ben a gépállomások és állami gazdaságok javítóműhelyeit el kell látni megfelelő felszerelés­sel, munkagépekkel, mérőmű­szerekkel. Mindezekkel az intéz­kedésekkel biztosítani kell a mezőgazdaiság számára adott hatalmas géppark gazdaságosé? takarékos felhasználását termés­átlagunk gyors emelése érdeké­ben. A mezőgazdasági termelés szakirányításának megjavításáról Hegedűs András elvtárs ez­után azzal foglalkozott: ai mező- gazdaság területén mutatkozó elmaradás egyik oka az, hogy a földművelésügyi miniszté­rium, a volt állami gazdasá­gok és erdők minisztériuma bürokratikus módon dolgozott, munkája utasítások tömkelegé­nek gyártására és kiadására szorítkozott. E helytelen mun­kaimódszerhez hozzájárult az is, hogy a központi apparátu­sok létszáma Budapesten és a megyei központokban felduz­zadt, a mezőgazdasági szak­emberek jelentős része nem vett részt közvetlenül a mezőgazda- sági termelés irányításában. Hasonló bürokraitizmus és túl­zott centralizálás mutatkozott meg egyéb, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos szer­veknél is, különösen ai begyűj­tési nvnisztériumban. A túlzott centralizálás azzal járt, hogy se járási és megyei tanácsok és mezőgazdasági osztályaik^ ha- tásiköre rendkívül leszűkült, minden kis kérdésben a föld­művelésügyi minisztérium dönt. Ez a túlzott centralizálás az ügyek menetét megnehezíti és a helyi kezdeményezéseknek gyakran szárnyát szegi. A megyei és járási tanácsok hatáskörének csökkentésével együtt felelősségük is kisebb lett a mezőgazdasági termelés fej­lesztésében. Ez odáig vezetett, hogy egyes megyei és járási ta­nácsok elnökei sokszor a legfon­tosabb mezőgazdasági kérdése­ket sem ismerik. Hegedűs elv­társ ezután néhány példát so­rait fel errevonatikozóan, majd arról beszélt, hogy a mezőgaz­daság fejlesztésének programra* ját csak akkor lehet végrehaj­tani, ha megnöveljük a megyei és járási tanácsok felelősségé* és egyben hatáskörét a mező- gazdaság fejlesztésében. E cél­ból felül kell vizsgálni a föld­művel ésügvi minisztérium dön­tési jogát és csak a legfonto­sabb kérdések eldöntését kell meghagyni a minisztérium ha­táskörében, a többit bátran a megyei és járási tanácsokra, il­letve a mezőgazdasági osztá­lyokra kell bízni. A helyi tanácsok a tanács tagjain kívül vonják be ebbe a munkába a mezőgazdaság leg­jobb dolgozóit. A községi taná­csok mellett hozzunk létre 6zé- leo mezőgazdasági termelési bi­zottságot, amelyben résztvesz- nek ai falu dolgozóinak leg­jobbjai. A továbbiakban arról beszélt Hegedűs elvtárs, hogy a mező- gazdasági szakemberek túl­nyomó többségét közvetlenül a mezőgazdasági termelés irányí­tására és szervezésére kell fel­használni. A legalkalmasabb forma erre a gépállomás, ahol széles agronómusi hálózatot kell kiépíteni és a gépál'omások agronómusait egy-egy nagyobb termelőszövetkezethez kell kap­csolni. A gépállomásokat spe­cializálni kell s olyan szakem­berekkel kell megerősíteni, akik segíteni tudják a speciális ter­melési ágak gépesítését. A gép­állomások agronómusait a nö­vénytermelési munkák mellett felelőssé kell tenni az állat­tenyésztés fejlesztéséért is. A gépállomások agronómusai se­gítsék az egyénileg gazdálkodó parasztokat is, ismertessék ve­lük az élenjáró módszereket. A gépállomások agronómusokkal való megerősítése mellett kép­zett mezőgazdasági szakembe­rekkel kelj megerősíteni a na­gyobb községek tanácsait is. Hegedűs elvtárs ezután a mező­gazdasági szakemberek átcso­portosításának feladatáról szó­lott. Hangsúlyozta, hogy a me­zőgazdasági szakemberek átcso­portosítását önkéntes jelentke­zés alapján kel! végrehajtani és a városból falura' menő szak­emberek számára biztosítani kell háromhónapi fizetést, továbbá megfelelő lakást és meg kell ja­vítani anyag; feltételeiket. Az egyetemet és középiskolát most végzett szakembereket kötelezni kell arra. hogy az egyelem el­végzése után iránvító munka­körben legalább három évig közvetlenül a termelésben dol­gozzanak. A falusi pártpolitikai munka feladatairól Hegedűs András ezután arról lieszélt, hogv a mezőgazdasági Vrmelés ■ általános fellendítése Inindenekelőtt a párttagok lelkes is fáradhatatlan munkáján mú­lik. Csak a párt képes mozgósí­tani a dolgozókat városon és 'álon egyaránt e hatalmas Pro­gramm végrehajtására, és irá­nyítani azt a hatalmas és sok­oldalú munkát, amely a mező- gazdaság rendkívüli elmaradott­sága felszámolásáért most kez­detét veszi. Hegedűs András elvtárs a to­vábbiakban a falusi pártszerve­zetek munkájával, feiadataival fogl aikozott. Kiemelte, hogy a fa­lt si pártszervezetek a felszabadu- 1 ást követő években sok nehéz har­cot sikerrel vívtak meg, azonban az elmúlt években meggyengül­tek, mert sok tapasztalt párttag került e] faluról különböző párt­ós tanácsfunkciókba. A járási pártbizottságok legfontosabb fel. adata, hogy a falusi pártszerve­zeteket megerősítsék, növeljék tekintélyüket és biztosítsák, hogv az alapszervezetekben a szerve­zeti szabályzatnak megfelelő ve­zetés és pártélet folyjék. A pártszervezetek megerősítése ér_ dekében az eddigi szétaprózott kislétszámú alapszervezetek he­lyett nagyobblétszámú falusi pártszervezetek létrehozására kell törekedni. Külön alapszer­vezeteket csak termelőszövetke­zetekben, gépállomáson vagy állami gazdaságban kél alakí­tani. Meg kel! erősíteni a falusi szervezeteket becsületes dolgozó parasztoknak a pártba való fel­vételével is. Hegedűs elvtárs ez­után arról szólott, hogy a párt- szervezetek megerősítése érde­kében nagvobb számban kell kommunistákat küldeni a fai­vakba a városokból, különösen az iparból. Minden faluban igyekezni kel! a pártszervezet körül létrehozni a becsületes pártonkívüli dolgozók csoport­iát, bevonva ide nagy számban középparasztokaf is, s a párt- szervezet tárgyalja meg velük, hogy a község mezőgazdasága fejlesztése érdekében mit szán­dékozik tenni. A községi tanácsoknak a me­zőgazdasági termelés fejleszté­séért folyó harcban nagy sze­repük van amelyet csak akikor tudnak ellátni, ha a dolgozó pa­rasztság tömegeire támaszkod­nak. Ezért a falusi pártszerve­zeteknek feltétlenül támogatniuk kell a községi tanácsok mellet megalakuló mezőgazdasági ter­melési bizottságot. Hegedűs András elvtárs ez­után a>z ifjúsági szövetség fel­adataival foglalkozott. Hang­súlyozta, hogy e nagy feladatok végrehajtásában nagy szerep vár a DISZ-re. A falusi szervezetek legfontosabb feladatává kell tenni, hogy segítsék az élenjáró módszerek el terjesztését. Ä fa­lusi DISZ-szervezetek tagsága közé is és a vezetőségekbe is ez eddigieknél sokkal naigyobb számban kel! bevonni a földmű­veléshez jólértő dolgozó paraszt- fiatalokat, továbbá termelőszö­vetkezetek, gépállomások és ál­lami gazdaságok élenjáró dol­gozó fiataljait. A pártszerveze­tek segítsék a DISZ falusi szer­vezeteit, hogy olyan vezetőréteg alakuljon ki, amely helyes irány­ban tudja nevelni a falu egész ifjúságát, amely képes bevonni az ifjúságot a mezőgazdaság fellendítéséért folyó nagy harcba. Hegedűs elvtárs ezután a pártbizottságok feladatairól szólt. Hangsúlyoztál, hogy a járási pártbizottságoknak szakf- taniok kell a formális, bürokra­tikus módszerekkel. Szükséges, hogy a járási pártbizottság tag- mi és munkatársai értsenek a mezőgazdasághoz, ezért a járási és megyei pártbizottságok mun­katársainak két éven belül vizs­gát kelj tenniük alapvető, nö­vénytermelési és állattenyésztési Ismeretekből. A gépállomások pártszervezeteit is a járási párt- bizottságok irányítsák, ezért a Politikai Bizottság javasolja a gépállomások osztályainak és a politikai helyettesi funkciónak megszüntetését és ez utóbbi he­lyett függetlenített párttitkár beállítását a gépállomásokon. Végül arról beszélt Hegedűs András elvtárs, hogy mezőgaz­dasági termelésünk gyors növe­lése egész népi demokráciánk központi kérdésévé vált. A fel­adat, amit magunk elé tűztünk, megköveteli, hogy végrehajtá­sára pártunk, népi demokráciánk összes erejét mozgósítsuk. Nem lehet kétséges, hogy dolgozó né­pünk alkotóerejére támaszkodva, sok harc között megedzett pár­tunk vezetésével sikerre visszük a mezőgazdasági termelés fel­emelésének nagy, országos ügyét is és ezzel nagy lépést te­szünk előre az igazi jólét meg­teremtése felé. A Kompolti Kísérleti Gazdaság dolgozóinak tervei Országunkban ma már nem egy mezőgazdasági kutatóintézet működik, ahol a korszerű agre­es zootechnikát talaj és éghajlat szerint továbbfejlesztik és új eljárásokat dolgoznak ki a ma­gasabb terméseredmények el­érése érdekében. Ezért dolgozik a kompolti kísérleti gazdaság is. ahol Lelley János vezetőkutató irányításával már nem egy új gabonafajta bizonyítja a jó ku­tatómunkát. A gazdaság dolgozói örömmel vették tudomásul az új határo­zatot. Nekünk segít ez, a • mi munkánkat viszi előbbre — mondja LeÜey elvtárs. A talaj terméshozamának fo­kozásáról — amiről szó van a határozatban — Gábris Zoltán főagronómus a következőket mondja: „Az idén 100 holdon végeztünk talajmeszelésí, a mos­tani rendelet után elhatároztuk, hogy jövőre újabb 100 holdat ja­vítunk meg ezzel az eljárással. A rendeletben szerepel a trágyá­zás is. A gazdaság 950 holdjá­ból 1953-ban 252 katasztrá­lis holdat trágyáztunk meg. A rendelkezés után még jobban megszervezzük és nagyobb terü­letre terjesztjük ki a trágyázá- si munkálatokat. Szép feladatok állanak előt­tünk az állatállomány fejlesztése terén is. Tehenészetünkben az állatok 40 százaléka törzsköny­vezett. A határozathozatal meg­valósítása érdekében azt tűztük ki feladatul, hogy jövőre tehené­szetünk minden állata törzs­könyvezett lesz. A kísérleti gazdaság főleg új gabonaneműek előállításával foglalkozik Munkájuk eredmé­nye, hogy több új búzafajtát hoztak létre 1953-ban. Ezek az úgynevezett kombájnbúzák. A terméshozam emeléséért is harcot folytat a, gazdaság. Így az 1953-as aratásnál az egyik 25 holdas búzatábláról 20 má­zsás termést kaptak. Itt azonban még nem állnak meg. Jövőre még a 20 mázsás termést tovább akarják fokozni. A rendelet egy része kiterjed a beadásokra is. ,,A határozat tanulmányozása után úgy dön­töttünk, hogy 1954-ben még ma­gasabb százalékra teljesítjük be­adásunkat. Ezzel háláljuk meg azt a nagy szeretetet, amit kor­mányunk velünk szemben tanú­sít. Elhatároztuk, hogy 1954-ben a 700 mázsa minőségi búzavető­mag helyett, 1200 mázsát adunk át. A minőségi tavasziárpából 150 mázsát kell beadni, ezzel szemben mi beadunk 300 mázsát. A zabból 1954-ben 190 mázsa az előírt beadási mennyiség, de mi 340 mázsát adunk át. A ku­koricabeadást is túlteljesítjük. Ebből 1280 mázsát kellene bead­ni, de mi beadunk 1550 mázsát. Ezek a tervek részben a határo­zat előtt, részben a határozat nyilvánosságrahozaitaia irtán születtek meg. Ezek e számok világosain beszélnek. Megmutatja, hogy ezt a határozatot minden mező- gazdasági dolgozó magáévá tet­te, s úgy harcol, hogy minél ha­marább megvalósuljon az. Hajdú Imre Módosítjuk a termelést Az asztalnál idősebb férfi — Hegyi István, a Nagy József tsz legjobb dolgozója — ül. De­res haján látszik, hogy már meghaladta az 50 évet. Elölte szétterített újsáig fekszik, a me­zőgazdasági termelés fejleszté­sére hozott határozatot olvas­sa Ebben az évben legtöbb ter­mel őcsoportoá! a tagok létszá­mának és a föld mennyiségé­nek aránytalansága okozta. az alacsonyabb terméshozamot. Ebből következett a legnagyobb hiba, az, hogy sem időben, sem minőségben nem tudlak meg­felelő munkát végezni. Nálunk is így volt ez, ezért most majd­nem 20 hold földet leadtunk. Azért persze így sem mondha­tom, hogy rasm szépen része­sedtünk, mert ha mindent át­számolunk pénzbe, egységen­ként elértük a 40 forintot. A hiba az, hogy ennél sokkal töb­bet is kaphattunk volna. Régen foglalkozom a földdel, ’megismertem minden oldalát. Ahhoz, hogy jó termést érjünk el, jó talajba kell tenni a ma­got. Csoportunkban. — különö­sen az utóbbi két év alatt — már trágyáztuk a földet. Jövő év; 52 hold gabonaféle vetésiünkből aiz őszieket trágyáztuk, a tava­szi alá mos; hordják szét az is­tállótrágyát, melynek egy részét a háztáji földek minőségének javítására használjuk fel. Kony- hakertészetünk is van, 12 hold, ezt is jól megtrágyázluk, így lese sok káposzta, paprika A határozat a műtrágyázás fontos­ságára felhívta figyelmünket. Ezért 90 mázsát rendelünk, melynek egy részét főleg gabo- naíöldekre, másik részét 23 hold szőlőnk javítására hasz­náljuk fél. Földünket a pusztaszikszói gépállomás traktorosai szán­tották. Munkájukkal! nem vol­tunk eleinte megelégedve, de a tavaszinál már más vélemé­nyűnk alakult, Balázs László traktoros jó munkát végzett. S?ántá,s után hengereltünk is. A határozat több gabona ter­melésére hív fel bennünket. Mi­vel földünk holdszáma csökkent, most 28 holddal kevesebbet vetettünk ebből. Ez nem azt je­lenti, hogy ennek megfelelően kevesebbet is akartunk. Jó trá­gyázással, gondos műveléssel nagyobb holdankénii eredmény elérését tűztük magunk elé. A múlt évben a háztájival] együtt 20 holdat élöntött a víz. Ezen is. segítettünk, a csatornát — mely a közeli szennycsatornába vezet — kitisztítottuk. így a víznek utat engedtünk. A mai- gasalbb termés átlagot vetésfor­gó alkalmazásával is elősegít­jük. Kertészetünkre is szőj a hatá­rozat egyik része. Megfogadtuk a jó szót. Eddig is és ez elkö­vetkezendő évben pedig még nagyobb gondot fordítunk a trá­gyázásra és az ösztönzésre. Szerződtünk hét holdra, mellette egy hold cukorrépára, két hold napraforgóra és most először egy hold hagymára is. A cukor­répa és a napraforgó időbe: történő egyelésére, három-négy­szeri kapálására nagy gondot fordítunk. Földünk többi részén főleg kukoricát és burgonyát akarunk miég termelni. Két hold gyümölcsösünk dió­fáiból áll. Most a fagy miai* kevés termést hozott. Ehhez persze a fák gondatlan keze­lése is hozzájárult. Mivel az ú gyümölcsös telepítése 4 évir adómentes, és kifizető, egy hold­ra kajsziibarackfáit ültetünk. Egy-két év múlva pedig — ami­kor rendbehoztuk a szőlőnket — néhány holdra új szőlőt tele­pítünk. Szeretnénk cseresznyé­sünkben is pótolni a hiányokat. A fák alafji és még 20 hoido' lucerna van, amelyből most egy holdat magnak hagyunk. Most talán azt gondolják- hogy lucernánkra nagy állat­állományunknak van szüksége — kérdezte rövidebb gondolko­dás után? — Csoportunk csal 10 lóval és II disznóval rendel­kezik, mert nincs elegendő hely. Ezért nem kell nekünk siló. Jövő évben nem', de utána amikor felépítjük az istállót — melyre 70.000 forintunk van félretéve — felemeljük az ál­latok számát. Akkor még _ töb! lucernát ültetünk és mindé:: ősszel mi is építjük a silógöd­röt.“ Szép tervek várnak megvaló­sításra a Nagy József tsz- ben. Ez a 'kis csoport megértet­te feladatát. Tudja, mit kel! ■tennie a salját é$ társai életének szebbétéleléért. így tervez egy jó gazda 17 rínszki Jánost és családját ^ úgy ismerik a városban, hoigy kora ősztől a következő őszig- minJazt megadja ai föld­nek, ami neki jár. Nemcsak meg­dolgozza, hanem a műtrágyát, az istállótrágyát se sajnálja tőle. Egész évben idejében és lelkiismeretesen végzi a munkát. A napokban megjelent határoza­tot 5 is örömmel fogadta. „Minden ősszel trágyáztam eddig is a földet, amf idehaza egy év alatt összegyűlt, elosz­tottam a négy hold föld, 2700 öl rét. ’kert és a gyümölcsös kö­zött. Most 400 öi szőlőt, 1200 öl földet, a kertet és a gyümölcsöst hagytam meg magamnak, a töb­bit a gyerekeknek adtam; felet­tem is eljárt az idő, nem birok annyit megművelni, mint fiatal­koromban. így ami megmaradt, még gondosabban művelhetem, mint az előző években tettem. A határozat elsőként a talaj minőségének javításáról írt, én is erről szólok. Kertemet most is trágyáztam, erre használtam fel az összes trágyát, mert a földemre és gyümölcsösre egy mázsa péíisót veszek Burgo­nyát és hagymát többet akarok termelni nemcsak területben, hanemi termésátlagban is. Trágyázással, jó munkával — többszöri kapálás idejében, per­metezés jó anyaggal, betegség­től megóvás — és vetésforgó alkalmazásával szeretném ezt elérni. Igaz, hogy nyáron sokat akadályozott az eső, de nem lesz mindig ilyen év. Kertemre — melyet legtöbbször öntözni ketl — több gondot fordítok az idén. Gyümölcsfáim tönkremen­tek, nem sok hasznot hoznak. Gondoltam, kicserélem őket, az is lehet, hogy szántónak ha­gyom, mert több burgonyát sze­retnék termelni. Különösen a korai rózsát kedvelem. A hoidak számához viszo- nyitva most több gabonát vetettem, jó vetőmagom van — acélos mag. Szántás után nyomban boronáltunk, így sze­retem rendjén végezni. 1200 öl lucernaföldem negyedik éve ezen a helyen van. Szép a ka­száló, de még szebb lesz, ha műtrágyával leszórom és az arankát égetéssel, vagy vegy­szerrel kiirtom belőle. Nekem fontos feladatot jelölt meg a ha­tározatnak ez a része, mert lu­cernám helyenként ugyancsak arankáé. így most majd lehet egyrészt vetőmagnak is meg­hagyni, legalább nem kell ezt is venni. Négyszáz öi szőlőmet, ami megmaradt, a jövő évben még egy holddal gyarapítóm. Hasonlóan a szívós, esőt bíró francia bakut telepítem, mert az én borom most is 13.2 fokos. Állatállományról és ennek szaporításáról nem. sokat mond­hatok, nem is tervezhetek, hi­szen ami egy-családnál kell, az nekem megvan. Egy lovam van, a disznó most hízik, baromfi is akad néhány. Ali inden kis családnak így kell tervezni, ahogy Krinszk; János tervez, hogy megvaló­sulhasson' a mezőgazdaság ter­melésének fejlesztésére hozott határozat. A gyöngyösi járás élenjár a szőlőtelepítésben A mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló párt- és kormányha­tározat többek között azt is elő­írja, hogy a lakosság gyümölcs­öse! és borral való ellátása ér­dekében fokozni kell a szőlőíe- lepítést, különösen a csemege- szőlőt. A gyöngyösfi járás dol­gozó parasztjai megértették a párt- és kormányhatározat sza­vát. Elhatározták, hogv több mint 200 holdon telepítenek csemegeszőlőt. Az abasári dolgozó parasztok a föld forgatásához egy Sztálinyec tnaiktort kapnak, mely 80 ka- tasztrális hold földet rövid idő alatti 75 centiméter mélyen for­gat meg. Nagyrédén 10, Markazon pedig nyolc hold szőlőt telepítenek. Egerben _ lemaradás mutatko­zik. Eddig mindössze két hold telepítésére határozták el ma­gukat. Pedig államunk nagy se­gítséget ad azoknak a tsz-eknek, egyénileg gazdálkodóknak, akik új szőlőt telepítenek. Az egri parasztok kövessék a gyöngyösi járás példáját és több szőlő telepítésével tegyék még nevezetesebbé a történelmi­leg is híre® egri vörös bort, az egri bikavér! (

Next

/
Oldalképek
Tartalom