Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-20 / 102. szám

1953 december 90.

népújság

Termelőszövetkezeteink több gondot fordítsanak a munkaszervezésre

(Tudósítónktól.)

Megyénk termelőszövetkezeteiben

befejeződtek a zárszámadások, amelyek megmutatták, mit eredményezett a gazdasági év munkája. Az eredmények azt mutatják, hogy az idei jövedelem ..jóval meghaladja az előző éveikét. Nem egy termelőszövetkezet, mint például a visoniaf Petőfi, a. gyöngyösoroszi Február 24, az atkári Micsurin termelőszövetkezeteknél munka- egységenként több mint 100 forintot osztottak) ki. Több mint 50 tsz-né! 30 forintot meghaladó részesedést kaptak munkaegységenként.

Ma már számokkal tudjuk bebizonyítani, hogy a. szövetkezetek tagságai sokkal magasabb jövedelemben részesül, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A tsz-ekben a jövő évi termés növekedésének egyik alapfeltétele a munkák tervszerű végzése. legfontosabb feladat az elkövetkezendő napokban, hogy a tsz-ek az alapszabályban foglalt előírások szerint segítsék elő a brigádszervezetek alapos kiépítését. A szántóföldi növényeik termelésére három-négy évre szervezzenek növénytermelő brigádokat.

Azokban a tsz-ekben. ahol alkalmazzák a vetésforgót, a vetésforgó teljes idejére szervezzék meg a növénytermesztő brigádokat. Ahol meg gyümölcs, vagy szőlőtermeléssel foglalkoznak inkább, ott ezekre a területekre szervezzenek brigádokat. Az állattenyésztési munkák elvégzé- .sére állandó jellegű brigádokat alakítsanak.

Ezeknek a brigádoknak a munkaterületeket a gazdasági felszerelésekkel együtt jegyzőkönyvileg át kell adni. A brigádokon belül egy évre munkacsapatokat kell szervezni és a területek egyénekre való kiosztását is biztosítani kell. Sok tsz-ekben már az elmúlt gazdasági évben is az alapszabály értelmében jártak el. Már állandósították a brigádokat, felosztották egyénekre a területeket, mint a kömlői Kossuth termelőszövetkezetben, vagy a gvöngvösoroszi Febmár 24 ‘sz- ben. Ezekben a tsz-ekben nem is volt probléma a növényápolási munka, minden tag tudta., milyen munka vár rá a nap folyamán.

A heirédi Micsurin iermelőszö- vetkezetten a területek egyéni felosztásával elérték, hogy cukorrépájukat egy nap alatt egyelték ki, s 18 hold napraforgójukat egy nap alatt kapálták be. A hevesi Petőfi tsz-ben, ahol munkaszervezésre nem fordítottak elég gondot, 20 hold növényt kellett kiszántani a rossz vetés gvomosodásai miatt. A zárszámadási közgyűlésen ez a termelő- szöveikezet elhatározta, hogy területüket még a tél folyamán felosztják a brigádok, munkacsapatok és egyének között.

A herédi Micsurin és a boconádi

Petőfi tsz-ekben minden esetben meghallgatják a tagok javaslatát, amennyiben úgy látják, hogy ezek előbbre viszik a termelőszövetkezetet. végre is hajtják azokat. A ka.rácsondi Dózsánál másképp áll a helyzet. Ennél a szövetkezetné! az elnöknek a sógora a szövetkezet raktárosa, rokona az üzemi párttitkár. A vezetést tehát „családon" belül végzik. Ha. valamilyen munka végrehajtásáért össze kell hívni a tagságot, csak azokat értesítik, akik szavazatukkal melléjük állnak. A legdurvábban megsértik a szövetkezeti demokráciái, elveszik a becsületes dolgozók munkakedvét. Ezek ellen a helytelen módszerek ellen kell harcolni ai tagságnak.

A tél folyamán lehetöség nyílik arra, hogy termelőszövetkezetek tagjai résztvegyenek politika és szakmai oktatásokon. Tanulják meg a munkaegység kiszámítását. Nem engedhető meg az, ami az atkári Micsurin termelőszövetkezetben volt a nyáron, hogy a kocsisok részére naponta három munkaegységet írtak. Termelőszövetkezeteinkben lehetőség van arra, hogy a munkaegységkönyvben megadott iránynormákat helyi viszonyok hoz alkalmazzák, ae semmieset- re sem engedhető meg a munkai- egységek túlságos fellazítása. A kulturális élet területén komoly fejlődést mutatnak termelőszövetkezeteink. Ma már mindegyre több szövetkezeti család lakásában ég a villany, szól rádió, mind több könyvet találunk ezeknél a családoknál. A gyöngyöshal ászi termelőszövetkezet több esetben vette igénybe a vándorkönyvtárat. A kiskörei Dózsa, kultúrházat épített, melyben a fiatalok szórakoztatják a község dolgozóit. Mind világosabbá válik termelőszövetkezeteink tagsága előtt, hogy a kulturált ember nagyobb kedvvel dolgozik.

A termelőszövetkezetek belső

rendjét a pártszervezetek segítsék elő. Segítsék a bírálat és önbírálat kialakulását. Mind szakmai, mind politikai vonalon foglalkozzanak a dolgozókkal, bizonyítsák be számokkal velük, hogy kormányunk a rendeleteken keresztül a legnagyobb segítséget megadja ahhoz, hogy tsz-eink igazi, szocialista nagyüzemi módon gazdálkodjanak.

Kovács Ferenc

Eredményesen harcoltunk az első helyért

Építőanyag a kolhozoknak

A Pitkajaranti építőanyag- ipari kombinát úi fűrészberendezést kapott, aminek segítségével kétszeresére emelkedik a fíirészmiíhelti termelése.

A kombinát évről évre több építőanyagot ad a kolhozoknak. Gépesítik, tökéletesítik a termelést. Ebben az évben úi téglagyártó készüléket szerettek fet és úi tégla égető kemencét építettek, bővítették a szárító- berendezéseket.

A kombinát már november

eleién teljesítette évi tervét. Negyven százalékkal több árut termelt, mint 1952-ben.

December 13-án, vasárnap nagy kitüntetés ért. Résztveheí- tem az egri járási tanács rendkívüli, ünnepi tanácsülésén, és ott. mint élenjárót kitüntettek. Kerékpárt kaptam ajándékba. Nagyon megörvendezteted a jutalom, de miég jobban örültem annak, hogy az egri járás országos viszonylatban a harmadik helyezést ért el és a járáson belül Mikófalva első helyre kerüli a községek közül.

A kormányprogramm megjeile. nése után községünk dolgozói soha nem látott munkakedwel fogtak hozzá a munkáikhoz. A helyj tanács gondoskodott arról, hogy a kormányprogíammot minden dolgozó megismerje; hetente kisgvüléseken ismertették a közeljövő feladatait és a kormányprogramra ránk vonatkozó részét. A község dolgozóinak kérésére a járás községei között versenyt indítottunk. Ezt szeptember 1-én, az összevont ái- landóbizottisági gyűlésen tárgyaltuk meg és itt elkészítettük a versenykihívást. Az elkövetkező időben községünk minden dolgozója vállalásunkhoz híven dolgozott. A tanácsházá- nál naponta értékeltük a begyüj. té» eredményeit —- s ahol lemaradás mutatkozott, ott azonnal segítettünk felvilágosító munkával. Nem voliunk egyedül, mert lelkes, kis úttörőink csatlakoztak hozzánk, egy-egy csasz- tuskávaJ, rajzzal, és köszöntőkkel segítettek munkánkban.

Negyvennyolc éves ember vagyok, nvo'c gyermek édesapja.

Hat hóid földön gazdálkodom!. Gyermek és fiatal koromban ose- lédikedtem. arató voltam, s bizony hiába dolgoztam reggeltől, ké-o estig, soha nem értékelték munkámat. A felszabadulás óta a magam gazdája vagyok.

Most, amikor községemet és

különösen engem, ilyen nagy kitüntetés ért, megígérem, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy a következő évben még jobb eredményeket érhessünk el Arra törekszem, hogy községünk az 1954-es évben is az ország első 10 községe között legyen Erre a munkára már most felkészülök és felkészítem dolgozótársaimat is, kisgyűléselken. is-/ merietjük az új begyűjtési ■ rendeletet, hogy betakarításnál minden dolgozó tudja, mit kell, tennie.

A korín án y progr amm intézkedései nagy kedvezményeket biztosítottak nekürik, dolgozó parasztoknak. Kiszámol tara, hogy nekem az új begyűjtési rendelet »szerint a jövő évben 22! kiló terménnyel, 25 kiló hússal és 130 liter tejjel kell kevesebbet beadnom, amely pénzben 1500 forintot felent. Ezt a nagy kedvezményt jó munkával háláljuk meg. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a kormánypro- graramot. mely népünk felemelkedését jelenti, mielőbb megvalósítsuk.

Kovács M. Gábor

h athol das dd gozópanaszt MiíkóíaJva

HANGULATOS VASÁRNAP...

Nagy örömet kellett Gyöngyös- orosziban az új begyűjtési rendelet megjelenése. Vasárnap az emberek csoportokba verődve, sugárzó arccal „értékelték” ai újonnan életbeléptetett többéves begyűjtési kedvezményeket.

Őszintén szólva nem is gondoltam, hogy ennyit fejlődtek dolgozótársaim ai politikai élet vonalán. Akik a régi világban azt sem tudták, ki a miniszter- elnök, most meg ennyire reagál, nalk minden rendelkezésre . .. már pedig ez nagy szó: politikus nép lettünk.

Vasárnap délután az utcán csoportosuló „érdekelt kör” közelébe mentem. Éppen Besze Jani bácsi magyarázott: „Átért

nézzétek, olyan a mi kormányunk, mint az igaz jó gazda, az elpusztított urak által magá- rahagvott országban először az üzemeket, gyárakat építette fel, felkarolta a narasztságot, s most a főbb megélhetésünkért harcol... Valaki nagyon gyengén közbeszólt:

— De a beadást mégsem törölték el egészen! — Besze bácsi gyorsain replükázik:

— Jó lélek, te sokká] többet esze! abból, amit más ad be, mint amid te adsz másnak. Hogy gondolod?

De ezt a vitát hagyjuk csak Jani bácsira, ö biztosan fölénybe kerül.

Másik csoportnál másféle vés lemény van napirenden. >

— Idehalígassaitok — mondj* vaialkj a sötétedésben — én beültetem a Rózsást tavasszal sasaiéval, már a felét meg is fordítottam. Vak az, aki most sem lát előbbre az orránál.

Számítgatnak, tervezgetnek az emberek mindenfelé. Olyan jóleső érzés, a számolgatás mindig jobban jön ki. Tóth Kálmán dolgozó paraszt karon ragad: Gyere már egy kicsit be, erre iszunk egyet...

Molnár Lajos

levelező

X3000000<xx>0cxxxxxxxxxxxxxx)0c)cx30000000000cxxxoc)000<xx»0<xx00£xx)0000c0000000000000c*í c

XXXXX)QOOCKXXXXXX?00000<XXX)OOCX)OOOOOCX)OOOOOOOOOOOOOQOOOOQOl>30CXy3QOP30CX>OC><XXX)00<X)OC)0(XXX)OOboOi3e

Hatvantól félóra járásra tanya- szerű épületcsoport közt visz az út. Az út két oldalán régi és modern-vonalú sárga-fehér épületek sorakoznak vagy éppen szabálytalan cikk-cakkban helyezkednek el, melyik, hogy szeret' jobban. Meg aztán a „lakójának” hogy tetszik, északra nézzen-e, vagy pedig a nap felé tekintsen ■ ab’akaival.

Ez a település Nagygombos. A hatvani bárók „hagyatéka”, azóta sokat bővült. Sok lakást építettek, munkásszállót, s nem régen avatták fel gyönyörű ebéd- . lőjüket, mely oszlopos bejáratával tetszetősen illeszkedik bele az akácos erdőcskébe. Barátságos környezet, szép dombos vidék, dús legelők veszik körül a tangazdaság épületeit.

A fiatalság másfél éve kapta meg ezt az állami gazdaságot, hogy az Agrártudományi Egyetem és a Mezőgazdasági Akadémia hallgatói a gyakorlatban is megismerjék a korszerű állattenyésztés módszereit. Gyakorlati munkára jönnek Ide tanuló fiatalok tavasszal, nyáron és ősszel. Benépesedik a tangazdaság. A tehénistálló, a stei- mann-keírecek körül az érdeklődők sokaságai tolong, a baromfi* ólak környéke is a jövő mező- gazdasági szakembereinek zajától hangos.

Késő ősszel, télen k'isé e’csen- desedik a gazdaság. A diákok ilyenkor az ..egyetem padjaiban . készülnek hivatásukra, dP a tangazdaság dolgozói télen sem alszanak.

Nagy fába vágta fejszéjét a tangazdaság vezetősége. Az eddigi vegyes jószágállományhól kiválogatják a legjobb egyede- ket és csak ezeket az állatokat tenyésztik tovább. Néhány év mutva ebből a tangazdaságból . kerülnek ki a lóállományunkat feljavító mének, melyeket a gazdaság dolgozói, szakembere; épaz egyetem hallgatói közös erővei tenyésztenek ki. A selejtezések már most megindultak. Válogatják a tehénállományt, a baromfiak is szigorú „rostálás” alatt vannak, úgyszintén a lovak és juhok is.

Nagy segítséget ad a gazdaság kétéves állattenyésztési tervünk valőraváitáiához. A továbbte- nyésztésre alkalmas tisztavérű állatok százait adja termelőszövetkezeteinknek és az egyéni dolgozó parasztságunk gazdaságaiba. Edzett, nagy munkabí1

i

rású, jó takarmányértékesítő, gyors, szapora állatokat tenyésztenek ki. Közte a „nagygombosi magyar lovait“, mely jó tu'aj- donságaival mesaz-e felülmúlja az eddjgi magyar fajtát. Gyorsabb, nagyobb testű, jobb igár- ló, alakra nézve is tetszetősebb a régi fajtánál.

Az elhatározás nagy, de a gazdaság kollektívája ura is tud lenni ígéretének. A megvalósításhoz máris hozzákezdtek. Szorgos munka lázában ég a gazdaság minden dolgozója. Ezt látjuk az istállóban, a baromfiketrécék körül, a legelőkön is- Most pedig nézzük meg közelebbről, hogy zajlik az élet ebben a 4300 holdas tangazdaságban.

★

Leghelyesebb, ha elindulunk a „Varjú” után, melv csak any- nvibas hasonlít a varjúhoz, hogy fekete. Hatalmas hátranyúló szarva, lomha bivalyjárása nagv derültséget kelt a gyerekek közt, most is seregnyi apróság kíséri megszokott útjára. Varjú — a bivaly, — a tehenészek „fuvarosa”. Szorgalmasan húzza két vasúti kocsiját, mely sínen gördül végig. Most éppen trágyát szállít,' nagy „buzgalommal”. Nemrég a takarmányt vitte. Sokat könnyít ez ai fekete, lomha állat a tehenészek munkáján. Meg is becsülik érte, csak nyáron csattan többet az ostor vastag bőrén, mikor nem törődve a rakománnyal, a patakba rántja a szekeret, hogy hűsíthessen. Mo-.t békésen ballag vissza az istállóba, ahol a tehenészek várják. Benn az istállóban a jó meleg, tisztaság, fehér falak közt szinte virít a bivaly fekete leste. A gömbölyű tehenek közt hű gondozójuk, Tóth István Munka- érdemrendes fejős szorgoskodik. A déle'ötti takarítást, végzi. Példás rendet teremt szorgos keze;

Régen gondozza már a teheneket, szereti is ezt a munkát. Két éve, hogy megkapta a Munkaérdemrendet. — így emlékszik vissza erre az időre;

— Akkor nagyon vegyes volt tehénállományunk, a takarmánnyal is sok baj volt. A tejhozam is állandóan csökkent. Akkor vállal:a<m, hogy tehenenként 4000 liter tejet fejek egy év alatt. December 21-re teljesítettem vállalásomat, 13 tehéntől 52 ezer liier tejet fejtem. Év végéig még ezer literrel megtoldottam a vállalási.

Amint később kiderült, nem ment olyan könnyen a> válla'ás teljesítése. Sok apró, észszerű javaslat és szaktudása segítette Tóth Istvánt. A tehénistá!lóban, most ig sok jó módszert alkalmaznak. Tóth Is.tvánék géppel fejnek, — szovjet fejőgéppel. Sokkal gyorsabb így a fejés. Két géppel dolgoznak, a harmadik tehenet (mely rendszerint rugós, vagy nem birja a gépet) a fejős feji, így egyszerre három tehenet fejnek annyi idő alatt, mint régen egyet.

— A bővebb fejű teheneket naponta háromszor fejem — magyarázza Tóth István. Akkor is így dolgoztam, mikor kitüntettek. Betartottam » pontos etetési, i : atási idő*. Ha öt perc Irányzott, azt is megvártam. „Mérésre” szoktattam teheneimet, de meg is lett a haszna. Most is minden nap sétáltatom őket, reggel etetés után, hadd szokják a kinti levegőt, hadd mozogjanak, erősödjenek.

A kiváló állattenyésztő végü- nőzi teheneit. Nézi a ..táblákat”, megáll a Lidi előtt. Táblája arról tanúskodik, hogv a múlt évben 205 nap alatt 7312 liter tejet adott, naponta 35 liter tejjel örvendeztette meg fejősét.

— Több abrakot is kap érte,

mert nálunk egyedi takarmá- ; nvozás van. Müden liter tejre 40 deka abrakot adunk — mondja Tóth István. így nem pocsékoljuk a drága abrakot olyan tehenekre, mint a' Zsemlye, mely csak három-négy litert ad, azt 1 is olyan nehezen, mintha a fogát húznák. ;

A taka rm án yos-k s m rai is útbaesik, de előbb a bikaistállón kell kérész.ülmenni. Hatalmas állatok, a' Bámész, » 12 mázsás Galamb és svájci „kollégája” békés egyetértésben &zá'azza a szénát. Tóth István 1 takarmányozásról beszél.

— Egy nappal előre elkészítjük a szecskát, hogy kissé be- f Öl fedjen, mert így jobban szeretik a tehenek. Égy-egy tehén 11 kiló silót fogyaszt naponta. Ez nagyon jó abrakpótló takarmány.. .

Tóth Istvánt hívják a tehénhez, menjünk továibb egy házszámmal.

★

A „fiatalok lakosztálya” az országúton túl fekszik. A fehér ketrecekből kíváncsi borjúfe- jek kandikálnak elő. A „lakásukat” megszokták, hiszen szül fésűk óta ebben nevelkednek. Kezdetben a vörös-tarka mamájuk tejét kapják, de csai; egy hónapig. Később fölözött, vagyis soványtejet ebédelnek. Étrendjük kitűnő. Tápláló eledelük két kiló szálas takarmány, 1.20 kiló abrak, három kiló siló és 9 liier ;ej naponta. A szabad levegőn nincs panasz az étvágyra,. Szénen fejlődnek, van olyan borjú, mely 40 kilóvá] is növekszik egy nőnap alatt.

Mire jó ez a rideg nevelés? Hiszen könnyen megfázhatnak a soriak, ha egész évben kint, a -,zabadban töltik a nappalt és éjszakát. Am ettől nem kell fél- li. A Stejmann-féle rideg neve- és edzetté, hidegbíróbbá. a be- egségnek jobban ellenálló egye- lekké fejleszti a jószágokat, jondozójuk elmondja, hogy légy-öt hónapos korig tartják itt i borjakat. Az üszők 160, a bikák !00 kilogrammos súly eléréséig laknak ai ke;récékben és sza- adoznak a tágas kifutóban.

— így irányítani tudjuk az álatok növekedését, úgy takarmá- íyozzuk. ahogy a fejlődés kívánja, — magyarázzai lelkesen t fiatal gondozó, miközben osztogatja a jóétvágyú állatok ele- ségét.

★

A róka-fiókák még nagyanyjuk meséjében sem hallottak, annyi szép sárgalábú tyúkról, gyenge csirkéről, mint amennyit a nagygombosi tangazdaság baromfi- telepén láthatunk. Kendermagos, vörös-, hófehér- leghorn-tyúkok és csirkéik fehér baromfiólakban, a kifutókban bogarásznak, keresgélnek. A nagyiermetű kakaósok az,ólak tetején csattogtatják szárnyukat, s. kévéi yen szemlélik a tyúkok szorgoskodását.

A szép baromfiállomány is „rostáJás”á!ä került, A többezer baromfiból kiválogattak 41-et, a legszebb, a legjobb tojó, betegségmentes, hófehér leghorn tyúkokat, külön ketrecbe Zárva szaporítják baromfiállományukat. Ezek között nem ritka az olyan tyúk sem, mely 180 tojást tojik évente.

Gondozónőjük, Tóth Juszti féltőn vigyáz rájuk. Jól tartja, őket. Télen sem hiányzik a vitamindús táplálék. Céklarépát, silótakar- mányt kapnak. Árpát csíráztat nekik, mivel sok É-vitamint tartalmaz, növeli a tojáshozamot. Az etetés rendszeresen történik. Reggel, este. szem^stakarmány, délben lágyelesége't, darát, korpát, húsi'sz’.et. tejet kapnak. Az eleségbe takármánymeszet is kevernelj, hogy a baromfiak mészszükségletét pótolják.

Gondoskodásról, rendszereidről tanúskodnak az,ólak is, A ketrecek alja friss homokkal leöntve. az hatóban, tiszta víz. A sarokban faszénpor, homok és kavics keveréke áll az emésztés elősegítésére.

Tóth Juszti figve’mesen gondozza a rábízott 700 zajongó ap- rójósrágot. így tudta elérni, hogy a megengedett'2 százalék helyet;, csak másfél százalék az elhullás és. a tojóíészkek csapó- ajtaja is egyre gyakrabban nyílik, mióta átvette a baromfiak gondozásai.

Bármelyik állattenyésztési szakembert megkérdezhetjük, mondjon valamit a „nagy gombosi magyar ló” tulajdonságairól, csodálkozva nézne ránk, hiszen ilyen nincs is. Még most igaza lenne, de jövőre világrajönnek az első csikók, kinevelik • ezt a fajtát, melynek sok jó • tulajdonsága van; nagytestű, nagy munkabírású, jó takarmányértékesítő. fürge mozgású és még ki győzné leírni ennek a melegvérű lófajtának kiváló erényeit.

Az alap már megvan, az ország különböző részeiből a legjobb magyar félvér kancákat szedték össze. A ménes dísze a Cica-nevű kanca „előkelő” angol családból származik. „Apja”, Bovario, angol telivér, büszke lehet csemetéjére. Igaz, hogy ke- vély fejtartása, tüzes mozgásai nem mutat valami nagy „angol hidegvérre”, karcsú lábával olyan könnyedén táncol, hogy nincs az a gazda, aki gyönyörködve meg ne állna mellette.

A nagygombosiak azt akarják, hogy minden dolgozó ppraszt istállójában ilyen nagyszerű ' ló rángassa a kötőféket. Ezért határozták el magukat a nagygombosi magyar ló kitenyésztésére. A tenyésztés tudományos alar pon folyik, az egyetem. szakembereinek segítségével.

A lovak nagyrésze a ménesben van. Egyrésze munkát végez, de elles előtt és után minden ló a ménesbe kerül. A.fiatal lovakat három év után kezdik igázni, da addig is rendszeresen abrakol- ják őket. Naponta 4—5 kiló abrakot fogyasztanak a lovak. '

A jövő évben születő csikók közül a legjobb mének szétszélednek az ország különböző, vidékeire, javítják lóállományun- kat, szaporítják az ügyes magyar jófajtát.

★’

Sok látnivaló lenne még. Napok kellenének, míg mindenről tudomást szereznénk, ha meg akarnánk tekinteni a hizlaldát, a 350 kilogrammos mangalicát, vagy a gyönyörű tenyészkosokat. a fésűs merinói juh-törzset, melyből 10 darab a gödöllői kiállításon második díjat nyert.

Sorolhatnánk tovább az újfajta hizlalást, melv most van kidolgozás alatt, ahol savanyított répaszelettel hizlalják a disznót. Mi lesz itt egv év múlva, mikorra a kiváloga ás véget ér, és csupa gyönyörű tenyészállat lesz az istállókban, ketrecekben? Akkor nézze meg az ország, mit tudnak a nagy gom bős jak, hogy harcolnak állattenyésztési tér* vünk győzelméért!

Kovács Endre