Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-20 / 102. szám

1953 december 90. népújság Termelőszövetkezeteink több gondot fordítsanak a munkaszervezésre (Tudósítónktól.) Megyénk termelőszövetkezeteiben befejeződtek a zárszámadások, amelyek megmutatták, mit eredményezett a gazdasági év munkája. Az eredmények azt mutatják, hogy az idei jövede­lem ..jóval meghaladja az előző éveikét. Nem egy termelőszövet­kezet, mint például a visoniaf Petőfi, a. gyöngyösoroszi Feb­ruár 24, az atkári Micsurin ter­melőszövetkezeteknél munka- egységenként több mint 100 fo­rintot osztottak) ki. Több mint 50 tsz-né! 30 forintot meghaladó részesedést kaptak munkaegy­ségenként. Ma már számokkal tudjuk be­bizonyítani, hogy a. szövetkeze­tek tagságai sokkal magasabb jövedelemben részesül, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A tsz-ekben a jövő évi termés nö­vekedésének egyik alapfeltétele a munkák tervszerű végzése. leg­fontosabb feladat az elkövetke­zendő napokban, hogy a tsz-ek az alapszabályban foglalt elő­írások szerint segítsék elő a brigádszervezetek alapos kiépí­tését. A szántóföldi növényeik termelésére három-négy évre szervezzenek növénytermelő brigádokat. Azokban a tsz-ekben. ahol alkal­mazzák a vetésforgót, a vetés­forgó teljes idejére szervezzék meg a növénytermesztő brigá­dokat. Ahol meg gyümölcs, vagy szőlőtermeléssel foglalkoznak inkább, ott ezekre a területekre szervezzenek brigádokat. Az ál­lattenyésztési munkák elvégzé- .sére állandó jellegű brigádokat alakítsanak. Ezeknek a brigádoknak a munkaterületeket a gazdasági felszerelésekkel együtt jegyző­könyvileg át kell adni. A bri­gádokon belül egy évre munka­csapatokat kell szervezni és a területek egyénekre való ki­osztását is biztosítani kell. Sok tsz-ekben már az elmúlt gaz­dasági évben is az alapszabály értelmében jártak el. Már ál­landósították a brigádokat, fel­osztották egyénekre a területe­ket, mint a kömlői Kossuth ter­melőszövetkezetben, vagy a gvöngvösoroszi Febmár 24 ‘sz- ben. Ezekben a tsz-ekben nem is volt probléma a növényápolási munka, minden tag tudta., mi­lyen munka vár rá a nap folya­mán. A heirédi Micsurin iermelőszö- vetkezetten a területek egyéni felosztásával elérték, hogy cukor­répájukat egy nap alatt egyelték ki, s 18 hold napraforgójukat egy nap alatt kapálták be. A hevesi Petőfi tsz-ben, ahol mun­kaszervezésre nem fordítottak elég gondot, 20 hold növényt kellett kiszántani a rossz vetés gvomosodásai miatt. A zárszám­adási közgyűlésen ez a termelő- szöveikezet elhatározta, hogy te­rületüket még a tél folyamán felosztják a brigádok, munka­csapatok és egyének között. A herédi Micsurin és a boconádi Petőfi tsz-ekben minden esetben meghallgatják a tagok javasla­tát, amennyiben úgy látják, hogy ezek előbbre viszik a ter­melőszövetkezetet. végre is hajt­ják azokat. A ka.rácsondi Dózsá­nál másképp áll a helyzet. Ennél a szövetkezetné! az elnöknek a sógora a szövetkezet raktárosa, rokona az üzemi párttitkár. A vezetést tehát „családon" belül végzik. Ha. valamilyen munka végrehajtásáért össze kell hívni a tagságot, csak azokat értesítik, akik szavazatukkal melléjük áll­nak. A legdurvábban megsértik a szövetkezeti demokráciái, el­veszik a becsületes dolgozók munkakedvét. Ezek ellen a hely­telen módszerek ellen kell har­colni ai tagságnak. A tél folyamán lehetöség nyí­lik arra, hogy termelőszövetke­zetek tagjai résztvegyenek poli­tika és szakmai oktatásokon. Tanulják meg a munkaegység kiszámítását. Nem engedhető meg az, ami az atkári Micsurin termelőszövetkezetben volt a nyáron, hogy a kocsisok részére naponta három munkaegységet írtak. Termelőszövetkezeteinkben lehetőség van arra, hogy a mun­kaegységkönyvben megadott iránynormákat helyi viszonyok hoz alkalmazzák, ae semmieset- re sem engedhető meg a munkai- egységek túlságos fellazítása. A kulturális élet területén komoly fejlődést mutatnak termelőszö­vetkezeteink. Ma már mindegy­re több szövetkezeti család la­kásában ég a villany, szól rádió, mind több könyvet talá­lunk ezeknél a családoknál. A gyöngyöshal ászi termelőszövet­kezet több esetben vette igény­be a vándorkönyvtárat. A kis­körei Dózsa, kultúrházat épített, melyben a fiatalok szórakoztat­ják a község dolgozóit. Mind világosabbá válik termelőszö­vetkezeteink tagsága előtt, hogy a kulturált ember nagyobb kedv­vel dolgozik. A termelőszövetkezetek belső rendjét a pártszervezetek segít­sék elő. Segítsék a bírálat és ön­bírálat kialakulását. Mind szak­mai, mind politikai vonalon fog­lalkozzanak a dolgozókkal, bizo­nyítsák be számokkal velük, hogy kormányunk a rendelete­ken keresztül a legnagyobb se­gítséget megadja ahhoz, hogy tsz-eink igazi, szocialista nagy­üzemi módon gazdálkodjanak. Kovács Ferenc Eredményesen harcoltunk az első helyért Építőanyag a kolhozoknak A Pitkajaranti építőanyag- ipari kombinát úi fűrészberen­dezést kapott, aminek segítsé­gével kétszeresére emelkedik a fíirészmiíhelti termelése. A kombinát évről évre több építőanyagot ad a kolhozoknak. Gépesítik, tökéletesítik a ter­melést. Ebben az évben úi tég­lagyártó készüléket szerettek fet és úi tégla égető kemencét építettek, bővítették a szárító- berendezéseket. A kombinát már november eleién teljesítette évi tervét. Negyven százalékkal több árut termelt, mint 1952-ben. December 13-án, vasárnap nagy kitüntetés ért. Résztveheí- tem az egri járási tanács rend­kívüli, ünnepi tanácsülésén, és ott. mint élenjárót kitüntettek. Kerékpárt kaptam ajándékba. Nagyon megörvendezteted a ju­talom, de miég jobban örültem annak, hogy az egri járás orszá­gos viszonylatban a harmadik helyezést ért el és a járáson be­lül Mikófalva első helyre kerüli a községek közül. A kormányprogramm megjeile. nése után községünk dolgozói soha nem látott munkakedwel fogtak hozzá a munkáikhoz. A helyj tanács gondoskodott arról, hogy a kormányprogíammot minden dolgozó megismerje; he­tente kisgvüléseken ismertették a közeljövő feladatait és a kor­mányprogramra ránk vonatko­zó részét. A község dolgozóinak kérésére a járás községei között versenyt indítottunk. Ezt szep­tember 1-én, az összevont ái- landóbizottisági gyűlésen tár­gyaltuk meg és itt elkészítettük a versenykihívást. Az elkövet­kező időben községünk min­den dolgozója vállalásunkhoz híven dolgozott. A tanácsházá- nál naponta értékeltük a begyüj. té» eredményeit —- s ahol le­maradás mutatkozott, ott azon­nal segítettünk felvilágosító mun­kával. Nem voliunk egyedül, mert lelkes, kis úttörőink csat­lakoztak hozzánk, egy-egy csasz- tuskávaJ, rajzzal, és köszöntők­kel segítettek munkánkban. Negyvennyolc éves ember va­gyok, nvo'c gyermek édesapja. Hat hóid földön gazdálkodom!. Gyermek és fiatal koromban ose- lédikedtem. arató voltam, s bi­zony hiába dolgoztam reggeltől, ké-o estig, soha nem értékelték munkámat. A felszabadulás óta a magam gazdája vagyok. Most, amikor községemet és különösen engem, ilyen nagy ki­tüntetés ért, megígérem, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy a következő évben még jobb eredményeket érhessünk el Arra törekszem, hogy községünk az 1954-es évben is az ország első 10 községe között legyen Erre a munkára már most fel­készülök és felkészítem dolgozó­társaimat is, kisgyűléselken. is-/ merietjük az új begyűjtési ■ ren­deletet, hogy betakarításnál min­den dolgozó tudja, mit kell, ten­nie. A korín án y progr amm intézke­dései nagy kedvezményeket biz­tosítottak nekürik, dolgozó pa­rasztoknak. Kiszámol tara, hogy nekem az új begyűjtési rendelet »szerint a jövő évben 22! kiló terménnyel, 25 kiló hússal és 130 liter tejjel kell kevesebbet beadnom, amely pénzben 1500 forintot felent. Ezt a nagy ked­vezményt jó munkával háláljuk meg. Minden erőnkkel arra tö­rekszünk, hogy a kormánypro- graramot. mely népünk felemel­kedését jelenti, mielőbb meg­valósítsuk. Kovács M. Gábor h athol das dd gozópanaszt MiíkóíaJva HANGULATOS VASÁRNAP... Nagy örömet kellett Gyöngyös- orosziban az új begyűjtési ren­delet megjelenése. Vasárnap az emberek csoportokba verődve, sugárzó arccal „értékelték” ai újonnan életbeléptetett többéves begyűjtési kedvezményeket. Őszintén szólva nem is gon­doltam, hogy ennyit fejlődtek dolgozótársaim ai politikai élet vonalán. Akik a régi világban azt sem tudták, ki a miniszter- elnök, most meg ennyire reagál, nalk minden rendelkezésre . .. már pedig ez nagy szó: politikus nép lettünk. Vasárnap délután az utcán csoportosuló „érdekelt kör” kö­zelébe mentem. Éppen Besze Jani bácsi magyarázott: „Átért nézzétek, olyan a mi kormá­nyunk, mint az igaz jó gazda, az elpusztított urak által magá- rahagvott országban először az üzemeket, gyárakat építette fel, felkarolta a narasztságot, s most a főbb megélhetésünkért harcol... Valaki nagyon gyengén közbe­szólt: — De a beadást mégsem tö­rölték el egészen! — Besze bá­csi gyorsain replükázik: — Jó lélek, te sokká] többet esze! abból, amit más ad be, mint amid te adsz másnak. Hogy gondolod? De ezt a vitát hagyjuk csak Jani bácsira, ö biztosan fölény­be kerül. Másik csoportnál másféle vés lemény van napirenden. > — Idehalígassaitok — mondj* vaialkj a sötétedésben — én be­ültetem a Rózsást tavasszal sasaiéval, már a felét meg is fordítottam. Vak az, aki most sem lát előbbre az orránál. Számítgatnak, tervezgetnek az emberek mindenfelé. Olyan jól­eső érzés, a számolgatás mindig jobban jön ki. Tóth Kálmán dol­gozó paraszt karon ragad: Gye­re már egy kicsit be, erre iszunk egyet... Molnár Lajos levelező X3000000<xx>0cxxxxxxxxxxxxxx)0c)cx30000000000cxxxoc)000<xx»0<xx00£xx)0000c0000000000000c*í c XXXXX)QOOCKXXXXXX?00000<XXX)OOCX)OOOOOCX)OOOOOOOOOOOOOQOOOOQOl>30CXy3QOP30CX>OC><XXX)00<X)OC)0(XXX)OOboOi3e Hatvantól félóra járásra tanya- szerű épületcsoport közt visz az út. Az út két oldalán régi és mo­dern-vonalú sárga-fehér épüle­tek sorakoznak vagy éppen sza­bálytalan cikk-cakkban helyez­kednek el, melyik, hogy szeret' jobban. Meg aztán a „lakójának” hogy tetszik, északra nézzen-e, vagy pedig a nap felé tekintsen ■ ab’akaival. Ez a település Nagygombos. A hatvani bárók „hagyatéka”, azóta sokat bővült. Sok lakást építettek, munkásszállót, s nem régen avatták fel gyönyörű ebéd- . lőjüket, mely oszlopos bejáratá­val tetszetősen illeszkedik bele az akácos erdőcskébe. Barátságos környezet, szép dombos vidék, dús legelők veszik körül a tan­gazdaság épületeit. A fiatalság másfél éve kapta meg ezt az állami gazdaságot, hogy az Agrártudományi Egye­tem és a Mezőgazdasági Aka­démia hallgatói a gyakorlatban is megismerjék a korszerű ál­lattenyésztés módszereit. Gya­korlati munkára jönnek Ide ta­nuló fiatalok tavasszal, nyáron és ősszel. Benépesedik a tan­gazdaság. A tehénistálló, a stei- mann-keírecek körül az érdeklő­dők sokaságai tolong, a baromfi* ólak környéke is a jövő mező- gazdasági szakembereinek zajá­tól hangos. Késő ősszel, télen k'isé e’csen- desedik a gazdaság. A diákok ilyenkor az ..egyetem padjaiban . készülnek hivatásukra, dP a tan­gazdaság dolgozói télen sem al­szanak. Nagy fába vágta fejszéjét a tangazdaság vezetősége. Az ed­digi vegyes jószágállományhól kiválogatják a legjobb egyede- ket és csak ezeket az állatokat tenyésztik tovább. Néhány év mutva ebből a tangazdaságból . kerülnek ki a lóállományunkat feljavító mének, melyeket a gazdaság dolgozói, szakembere; épaz egyetem hallgatói közös erővei tenyésztenek ki. A selejte­zések már most megindultak. Vá­logatják a tehénállományt, a baromfiak is szigorú „rostálás” alatt vannak, úgyszintén a lo­vak és juhok is. Nagy segítséget ad a gazdaság kétéves állattenyésztési tervünk valőraváitáiához. A továbbte- nyésztésre alkalmas tisztavérű állatok százait adja termelőszö­vetkezeteinknek és az egyéni dolgozó parasztságunk gazda­ságaiba. Edzett, nagy munkabí­1 i rású, jó takarmányértékesítő, gyors, szapora állatokat tenyész­tenek ki. Közte a „nagygombosi magyar lovait“, mely jó tu'aj- donságaival mesaz-e felülmúlja az eddjgi magyar fajtát. Gyor­sabb, nagyobb testű, jobb igár- ló, alakra nézve is tetszetősebb a régi fajtánál. Az elhatározás nagy, de a gazdaság kollektívája ura is tud lenni ígéretének. A megvalósí­táshoz máris hozzákezdtek. Szor­gos munka lázában ég a gazda­ság minden dolgozója. Ezt látjuk az istállóban, a baromfiketrécék körül, a legelőkön is- Most pedig nézzük meg közelebbről, hogy zajlik az élet ebben a 4300 hol­das tangazdaságban. ★ Leghelyesebb, ha elindulunk a „Varjú” után, melv csak any- nvibas hasonlít a varjúhoz, hogy fekete. Hatalmas hátranyúló szarva, lomha bivalyjárása nagv derültséget kelt a gyerekek közt, most is seregnyi apróság kíséri megszokott útjára. Varjú — a bivaly, — a tehenészek „fuva­rosa”. Szorgalmasan húzza két vasúti kocsiját, mely sínen gör­dül végig. Most éppen trágyát szállít,' nagy „buzgalommal”. Nemrég a takarmányt vitte. So­kat könnyít ez ai fekete, lomha ál­lat a tehenészek munkáján. Meg is becsülik érte, csak nyáron csattan többet az ostor vastag bőrén, mikor nem törődve a ra­kománnyal, a patakba rántja a szekeret, hogy hűsíthessen. Mo-.t békésen ballag vissza az istálló­ba, ahol a tehenészek várják. Benn az istállóban a jó meleg, tisztaság, fehér falak közt szin­te virít a bivaly fekete leste. A gömbölyű tehenek közt hű gon­dozójuk, Tóth István Munka- érdemrendes fejős szorgosko­dik. A déle'ötti takarítást, végzi. Példás rendet teremt szorgos keze; Régen gondozza már a tehe­neket, szereti is ezt a munkát. Két éve, hogy megkapta a Mun­kaérdemrendet. — így emlékszik vissza erre az időre; — Akkor nagyon vegyes volt tehénállományunk, a takar­mánnyal is sok baj volt. A tej­hozam is állandóan csökkent. Ak­kor vállal:a<m, hogy tehenenként 4000 liter tejet fejek egy év alatt. December 21-re teljesítettem vállalásomat, 13 tehéntől 52 ezer liier tejet fejtem. Év végéig még ezer literrel megtoldottam a vál­lalási. Amint később kiderült, nem ment olyan könnyen a> válla'ás teljesítése. Sok apró, észszerű ja­vaslat és szaktudása segítette Tóth Istvánt. A tehénistá!lóban, most ig sok jó módszert alkal­maznak. Tóth Is.tvánék géppel fejnek, — szovjet fejőgéppel. Sokkal gyorsabb így a fejés. Két géppel dolgoznak, a harmadik tehenet (mely rendszerint ru­gós, vagy nem birja a gépet) a fejős feji, így egyszerre három tehenet fejnek annyi idő alatt, mint régen egyet. — A bővebb fejű teheneket naponta háromszor fejem — magyarázza Tóth István. Akkor is így dolgoztam, mikor kitün­tettek. Betartottam » pontos ete­tési, i : atási idő*. Ha öt perc Irány­zott, azt is megvártam. „Mérés­re” szoktattam teheneimet, de meg is lett a haszna. Most is minden nap sétáltatom őket, reggel etetés után, hadd szokják a kinti levegőt, hadd mozogja­nak, erősödjenek. A kiváló állattenyésztő végü- nőzi teheneit. Nézi a ..táblákat”, megáll a Lidi előtt. Táblája ar­ról tanúskodik, hogv a múlt év­ben 205 nap alatt 7312 liter te­jet adott, naponta 35 liter tejjel örvendeztette meg fejősét. — Több abrakot is kap érte, mert nálunk egyedi takarmá- ; nvozás van. Müden liter tejre 40 deka abrakot adunk — mond­ja Tóth István. így nem pocsé­koljuk a drága abrakot olyan te­henekre, mint a' Zsemlye, mely csak három-négy litert ad, azt 1 is olyan nehezen, mintha a fo­gát húznák. ; A taka rm án yos-k s m rai is út­baesik, de előbb a bikaistállón kell kérész.ülmenni. Hatalmas állatok, a' Bámész, » 12 mázsás Galamb és svájci „kollégája” békés egyetértésben &zá'azza a szénát. Tóth István 1 takarmá­nyozásról beszél. — Egy nappal előre elkészít­jük a szecskát, hogy kissé be- f Öl fedjen, mert így jobban sze­retik a tehenek. Égy-egy tehén 11 kiló silót fogyaszt naponta. Ez nagyon jó abrakpótló takar­mány.. . Tóth Istvánt hívják a tehénhez, menjünk továibb egy házszám­mal. ★ A „fiatalok lakosztálya” az országúton túl fekszik. A fehér ketrecekből kíváncsi borjúfe- jek kandikálnak elő. A „lakásu­kat” megszokták, hiszen szül fé­sűk óta ebben nevelkednek. Kez­detben a vörös-tarka mamájuk tejét kapják, de csai; egy hó­napig. Később fölözött, vagyis soványtejet ebédelnek. Étrend­jük kitűnő. Tápláló eledelük két kiló szálas takarmány, 1.20 kiló abrak, három kiló siló és 9 liier ;ej naponta. A szabad levegőn nincs panasz az étvágyra,. Szé­nen fejlődnek, van olyan borjú, mely 40 kilóvá] is növekszik egy nőnap alatt. Mire jó ez a rideg nevelés? Hi­szen könnyen megfázhatnak a soriak, ha egész évben kint, a -,zabadban töltik a nappalt és éjszakát. Am ettől nem kell fél- li. A Stejmann-féle rideg neve- és edzetté, hidegbíróbbá. a be- egségnek jobban ellenálló egye- lekké fejleszti a jószágokat, jondozójuk elmondja, hogy légy-öt hónapos korig tartják itt i borjakat. Az üszők 160, a bikák !00 kilogrammos súly eléré­séig laknak ai ke;récékben és sza- adoznak a tágas kifutóban. — így irányítani tudjuk az ál­atok növekedését, úgy takarmá- íyozzuk. ahogy a fejlődés kí­vánja, — magyarázzai lelkesen t fiatal gondozó, miközben osz­togatja a jóétvágyú állatok ele- ségét. ★ A róka-fiókák még nagyanyjuk meséjében sem hallottak, annyi szép sárgalábú tyúkról, gyenge csirkéről, mint amennyit a nagy­gombosi tangazdaság baromfi- telepén láthatunk. Kendermagos, vörös-, hófehér- leghorn-tyúkok és csirkéik fehér baromfiólakban, a kifutókban bogarásznak, ke­resgélnek. A nagyiermetű kakaó­sok az,ólak tetején csattogtat­ják szárnyukat, s. kévéi yen szem­lélik a tyúkok szorgoskodását. A szép baromfiállomány is „rostáJás”á!ä került, A többezer baromfiból kiválogattak 41-et, a legszebb, a legjobb tojó, betegségmentes, hófehér leg­horn tyúkokat, külön ketrecbe Zárva szaporítják baromfiállo­mányukat. Ezek között nem rit­ka az olyan tyúk sem, mely 180 tojást tojik évente. Gondozónőjük, Tóth Juszti fél­tőn vigyáz rájuk. Jól tartja, őket. Télen sem hiányzik a vitamindús táplálék. Céklarépát, silótakar- mányt kapnak. Árpát csíráztat nekik, mivel sok É-vitamint tar­talmaz, növeli a tojáshozamot. Az etetés rendszeresen történik. Reggel, este. szem^stakarmány, délben lágyelesége't, darát, kor­pát, húsi'sz’.et. tejet kapnak. Az eleségbe takármánymeszet is kevernelj, hogy a baromfiak mészszükségletét pótolják. Gondoskodásról, rendszereid­ről tanúskodnak az,ólak is, A ketrecek alja friss homokkal le­öntve. az hatóban, tiszta víz. A sarokban faszénpor, homok és kavics keveréke áll az emésztés elősegítésére. Tóth Juszti figve’mesen gon­dozza a rábízott 700 zajongó ap- rójósrágot. így tudta elérni, hogy a megengedett'2 százalék helyet;, csak másfél százalék az elhullás és. a tojóíészkek csapó- ajtaja is egyre gyakrabban nyí­lik, mióta átvette a baromfiak gondozásai. Bármelyik állattenyésztési szak­embert megkérdezhetjük, mond­jon valamit a „nagy gombo­si magyar ló” tulajdonságairól, csodálkozva nézne ránk, hiszen ilyen nincs is. Még most igaza lenne, de jövőre világrajönnek az első csikók, kinevelik • ezt a fajtát, melynek sok jó • tu­lajdonsága van; nagytestű, nagy munkabírású, jó takarmányérté­kesítő. fürge mozgású és még ki győzné leírni ennek a meleg­vérű lófajtának kiváló erényeit. Az alap már megvan, az or­szág különböző részeiből a leg­jobb magyar félvér kancákat szedték össze. A ménes dísze a Cica-nevű kanca „előkelő” angol családból származik. „Apja”, Bovario, angol telivér, büszke lehet csemetéjére. Igaz, hogy ke- vély fejtartása, tüzes mozgásai nem mutat valami nagy „angol hidegvérre”, karcsú lábával olyan könnyedén táncol, hogy nincs az a gazda, aki gyönyör­ködve meg ne állna mellette. A nagygombosiak azt akarják, hogy minden dolgozó ppraszt is­tállójában ilyen nagyszerű ' ló rángassa a kötőféket. Ezért ha­tározták el magukat a nagygom­bosi magyar ló kitenyésztésére. A tenyésztés tudományos alar pon folyik, az egyetem. szakem­bereinek segítségével. A lovak nagyrésze a ménesben van. Egyrésze munkát végez, de elles előtt és után minden ló a ménesbe kerül. A.fiatal lovakat három év után kezdik igázni, da addig is rendszeresen abrakol- ják őket. Naponta 4—5 kiló ab­rakot fogyasztanak a lovak. ' A jövő évben születő csikók közül a legjobb mének szétszé­lednek az ország különböző, vi­dékeire, javítják lóállományun- kat, szaporítják az ügyes magyar jófajtát. ★’ Sok látnivaló lenne még. Na­pok kellenének, míg mindenről tudomást szereznénk, ha meg akarnánk tekinteni a hizlaldát, a 350 kilogrammos mangalicát, vagy a gyönyörű tenyészkoso­kat. a fésűs merinói juh-törzset, melyből 10 darab a gödöllői ki­állításon második díjat nyert. Sorolhatnánk tovább az újfaj­ta hizlalást, melv most van ki­dolgozás alatt, ahol savanyított répaszelettel hizlalják a disz­nót. Mi lesz itt egv év múlva, mikorra a kiváloga ás véget ér, és csupa gyönyörű tenyészállat lesz az istállókban, ketrecekben? Akkor nézze meg az ország, mit tudnak a nagy gom bős jak, hogy harcolnak állattenyésztési tér* vünk győzelméért! Kovács Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom