Népújság, 1953. november (88-96. szám)
1953-11-26 / 95. szám
N E P I'M S Á fi 1953 november 26. ÉL,Ml Nr M4mi ásúMEVtSt M « A megyei tanács népmüve- ** lesi osztálya megkérdezte tőlem a minap, ki fia-csikvja volna cl hevesi Marci? Egyálla- lán mi alapja van a közmondásnak? Megmondtam őszintén, hogy nem tudom. Hát ez baj! Mert az osztály igen kiváncsi tudni, proli volt-e a Marci, avagy burzsoá? Ha oroli, rögtön aktivál tátik, a közeljövőben megindítandó lapnál jó állást kap, ha azonban burzsoá, úgy nyugodjék békével! Ily előzmények után fogtam én hozzá Marcit feltámasztani a halottak közül. Mert tán felemlítem is felesleges, hogy Marci rég elment deszkát árulni a másvilágra, a közmondást néhai édesapám már mint kisdiák hallotta. Nehezen ment, nagyon ne- 1 * hezen ment a nunmnzás. A hivatalos világ ily feladatoknál nem tud segítséget nyújtani. Neki éppen elég az innenső világot igazgatni, a máso- lágga-l semmi kedve bajlódni. 1Azt különben is a papok áren- dálják! A papok viszont nem állnak velem szóba, amióta kiharangoztam, Fischer érsek (az er ki pap Fischert Fusernak csúfolta), hogy — mint bánt Eger. rel, merthogy a város levetni szándékozott az isten igáját. fia a halottlátó asszonyok (máskép tudósasszonyok) élnének, akkor szüret! Nem volna itt semmi hiba. Azok majd összeismerkedtetnéney engem a a halott Marcival! De hát a sereghajtó baktat tudósasszony, Szálkái (szűcsi) József né, sz. Keller Regina, még 1945-ben 'etette a kanalat örökre. Volna ugyan Egerben egy asszonyság, Hajnal Böske (a kőkénnél lakik. a Ráchóstyán), állítólag ő örökölte Regina néni tudományát, árt* én őt nem vagyok hajlandó másvilági szakértőnek elfogadni. A tudománya úgy viszonyuk a Regina nénihez, akár a fénymáz a holdvilághoz. A közkézen forgó közmondás- gyűjteményekhez hiába folyamodtam felvilágosításért, A tu dós könyvek legtöbbször csak azt tudják, amit amúgy is tud már mindenki. Trtam Hevesre is a* én öreg x barátaimnak, segítsenek Marcit feltámasztani, sajnos, a hevesi aggok (tisztesség ne fc°- sék!) inkább özvegyei már, semmint harcosai a tudományoknak. Az egri öregek inkáb1 kivágták a reze), de bár nr vágták volna ki! Egyikük szerint Marci kisgazda volt, a másik szerint kocsis, a harmadik úgy tudja, hogy Marci hurka sütögető volt a vásárokon, azér- élt vígan! Mert a hurkasütögeti nap mint nap torkig eheti magát, nem úgy, mint a csizmadia, annak be kell elégednie a csizmadiafánkkal, ami alátt tudvalevőleg a sült krumpli értendő! A negyedik, ötödik vén ember véleményére már nem voltam kiváncsi. Észbe kaptam: ezek bizony áprilist járatnak velem! A z első használható nyomra a Dobó István Múzeumban bukkantam. Ennek n könyvtárosa, a jó öreg Legányi bácsi azt mondja nekem egyszer: — A közmondás már 1852- ben előjön. Bizonyosan tudom. Olvastam valahol. Újabb nyomra a városi főmérnök, Rapcsák József barátom igazított: — A szóbanforgó Marci — úgymond — az egri Nagy részvény egyik igazgatójának, Pötletesek Jenőnek volt közeli atyafia, tán nagybácsija. Hevesen lakott, utóbb Egerbe költözött, itt. halt meg. Nekem Pollacsek 1934-ben a sírt is megmutatta a zsidótemetőben. Ezek után már nem nagy traita eloszlatni a homályt, ami a Marci személyét körülfogja. Ha zsidó, akkor adóköteles. A zsidónak ugyanis fizetnie kellett azért, hogy itt, vagy ott megtűrjék. A 48 előtti zsidó- összeírásokban okvetlenül szerepelnie kell a Marci nevének. De hát hol vannak ezek az összeírások? Szerencsére Egerben, a megyei levéltárban és nem Hevesen, a községházán. Mert ha a községházán nyertek volna elhelyezést, a molyok rég megemésztették volna az összeírásokat, de a lévéltárosok nem tűrnek meg molyokat maguk körül, elég molyok ők maguk! A jelenlegi fölevéltáras, ** Soós Imre mindjárt szolgált is az 1834—1840 közt készült iratokkal. Engem persze Heves érdekelt. Sok zsidóember lakott Hevesen: Éliás, Jónás, Albert, stb. Hopp, egyiknek a neve Már*on, éspedig Lőrinc Mártont Más Marci nincs is a hevesi zsidók közt. Erről a Marciról szól hát a közmondás. Alleluia! Mrrci fel‘ámadt. Az iratokból kitűnik, hogy hetedmagával lakott egy fedél alatt. A hét közé beleszámít a kereskedelmi alkalmazott és a szolgálóleány is. Mert Lőrinc Márton foglalkozására nézve kereskedő, mellesleg kocsmá- ros, földeket is árendáU. A Hevesen akkor élt zsidók közt neki van a legnagyobb jövedelme. Vagyon dolgában csak az egyetlen Holländer Albert hasonlítható hozzá, bár az is iól elmarad mögötte a sorban. Száz szó mint egy: isten fogta a Marci fejét, az egy kakastejen kívül mindene volt. Szocialista szempontból tehát Marci használhatatlan, Burzsoá és nem proletár. A lapnál állást nem vállalhat. A napokban kint jártam a zsidótemetőben. Még megvan a Marci sírja, de persze besop- oadva. A fejkove is megbillent, nincs, ki helyreigazítsa. Nyu godjék békével! Kolacskovszky Lajos Az atkán Micsurin tsz tagjai segítik népünk hús- és zsirellátását (Tudósítónktól.) Az atkári Micsurin tsz nemcsak a nővén vápolási munkákban jár élen. hanem elsők közt teljesíti beadási kötelezettségét is. A tsz tagsága elhatározta, hogy határidő előtt teljesíti hí- zottsertésbeadási kötelezettségét. tosítottuk a takarmányt” — mondotta Virág elvtárs, a csoport elnöke. „Ez azt jelenti, hogy nem fogunk az államunknak siránkozni olyan terményekért. amivel nekünk kell ellátni a növéklő szükségletet”. A Micsurin tsz példájából tanulhatnak a többi atkári termeA terv szerint decemberben lelt volnai esedékes a hízottsertés beadása. de a Micsurin tagjai gondoltak a városi dolgozókra, ezért igyekeztek beadni hízottsertésüket. A beadásra szánt sertéseket átlag 140 kilós súlyban adták át a begyűjtő vállú'.alnuk. A termelőszövetkezet tagsága azt tervezi, hogy újabb 100 darab süldőt álljt hízóba, amit szabadpiacon fognak értékesíteni. „A sertések részére jóclőre bizlőcsoport is. mert a többiek még messze vannak hízottseríésbe- adási kötelezettségük teljesítésétől. A párt- és kormányhatározatok nemcsak a Micsurin :sz tagjainak életét formálják szebbé, hanem a Len:n, a Petőfi, a Kossuth és az Alkotmány tszcs tagjainak életét is, ezek a csoportok is gondoljanak arra, hogy minél előbb eleget tegyenek ál 1 atbea dási kötelezettségüknek. Erki János Ma ti jóssá g hvi&g less. Kis Zoltánnal, a füzesabonyi járás állatorvosával beszélgetünk. Arró) érdeklődünk, hogy a kormányprogramm megjelenése milyen változást hozott munkájában. „Ebben a2 évben veszedelmes sertésbetegség, a pestis ü öt! tanyát járásunkban és gyorsan terjedt az állatok között. A betegség Tiszántúlon is pusztított, valószínű, kupeckodissai került hozzánk, s mivel a Szabad Föld tsz a főú’vonat mellett fekszik, itt jelentkezett először. Azután a faluban is elterjedt, ezért kötelező pestise'.Ieni oltást rendeltek el. A többféle oltóanyag 5—20 forintig terjedő ára a szegényebb embereket visszatartotta. A kormányprogramm megjelenése u‘án a földművelés- ügyi minisztériumtól szepiem- be r 15-én 150 ezer forintot kaptunk, a kormány biztosította az ingyenes oltást. Az elkövetkezendő időben bőven akadt munkánk: három hét alatt, négy orvos1 ársammal 13 ezer állatot oltottunk be. Az állatok nagy részének megmentését a díjtalan oltásnak köszönhetjük. Ma már egy ember sincs, aki azt mondja: majd akkor oltalom be, amikor pénzem lesz. Ebben és a műit hónapban Orbánéra, lépjenére és baromfikolerára panaszkodtak legtöbben, de ezek a betegségek már nem tudtak elterjedni. Pász or András néhány hete vett egy sertést Ká ban. A jószág beteg lett és hosszas kezelésre szorult. Gazdája elhozta hozzám — a 'egszükség es ebbekkel felszerelt rendelőmbe, melyet a múlt hónáéban építettek —- injekciói kapott a jószág. A következő napokban hívás nélkül is ellátogattam ,,betegemhez”, nem tartott vissza, hogy esetleg nincs pénzük. S a jószág meggyógyult. Magam sem hittem volna, hogy meggyógyuljon — mondta a napokban a gazdája. Nem Pásztor András volt az egyetlen. akit a keze'ési költség tartott vissza az állat huzamosabb gyógyításától, kevés ember fogadta meg akkor a jő taná- cso‘: még két injekcióra van szüksége. Ma már naponta — legkevesebb — 10 házat meglátogatok, érdeklődöm, hogy javul-e a jószág állapota? A kormányprogramm megjelenése óta munkámat nagyobb felelősséggel végzem. Úgy érzem, hogy a hozzám tarlozó öt tsz-ben, az ál'ami gazdaságokban és az egész járás területén minden állat egészségéért én is felelős vagyok, az én jó munkám több szalonnát és zsírt juttathat a dolgozók asztalára A tiszanánai Petőfi termelőszövetkezet I-es számú tanyáján lakik Sinka Pál tehenész, aki néhány évvel eze’öt: még messze állt a termelőszövetkezettől. Ha a szövetkezetei emlegették előtte azt mondta: nem magyar embernek való az, jobb az egyéni gazda kodás. Sinka Pál ahhoz a több millió magyar kizsákmányolt paraszthoz tartozott, akik a múltban a mindennapi kenyérért Budapestien, vagy az ország más részén kubikoskodtak és a nehéz munlia után sokszor kenyér né’kül tértek haza. Voltak, akik munka nélkül jöttek vissza S nka Pállal együ 't és a szatmári püspökség idézőinek, kegyelmes urai- nak és a Baázsi-féle kalákáknak vo'tak kiszo gáltatva. Itt a tizedes aratásért 10—14 napi ingyen munkát köve'e'lek, ez a-iy- nyit jelen ‘ett, hogy Balázsi nemzet es úr 200 ho'd földiét két cseléddel és annak csalódéval y íz aratásra fogadott dolgozókkal müveiék. Azután jött a felszabadulás, megszűnt a Balázsiak hatalma, Sinka Pál'sok, százezer, add'g SINKA PÁL ÚTJA kisemnvze:t zsellérrel fö'dhöz julo t. S mikor a szövetkezeti mozgalom, eljutott Tiszanánára, Sinka Pál határozott: belép " a termelőszövetkezetbe. Azért tette, mert bízott benne. Azóta ez a szűkszavú ember megváltozott. Ha a termelőszövetkezetről van szó, szívesen beszélget átjárói, m:g eljuto't a szövetkezetig s elért eredményeiről. Belépésekor megfogadta: megmutatja, hogy do gozik a termelőszövetkezetben, aki szereti és a magáénak tartja a közöst. 1952-ben fogatos lett és igyekezett jó munkát végezni. Tud1 a, hogy ezzel a szövetkezet közös gazdaságát erősíti. De az ellenség ’S elkezdj ténykedését. Mivet Sinka Pálnak nem volt lakása, a termelőszövetkezet irodám me"ett lakot’. Ezért piszkálták o'yan sokan Azt mond- táh. „S:nfiának könnyen megy, azért tolasodik, mert az irodában lakik". Ezt csak azok a terme’ őszövetkezeti tagok hitték el, akik nem sz!,,e<ten dolgoz'ak a közösben. A többiek már ismerték Sinka Pált. Tudták, hogy az ő fogata hagyja el elsőnek a szövetkezet udvarát, este pedg utolsónak tér haza Jó munkája után érte el, hogy 1952-ben havi 1660 forint jövede'em került a család kasszájába. Munkájával visszavert minden támadást és bebizonyította, hogy a kollektív gazdálkodás a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen helyes útja. 1952 őszén kiment a tanyára lakni. Sokan mondták, most már Sinkának is nehezebb lesz. ö itt is kitett magáért, bár olyan időben vá’-la'ta el a tehenészetet, amikor a takarmányozás nagy' gondot okozati a termelőszövetkezetben is. Sinka Pál nem ijedt meg a nehézségektől, a hiányos takar- mányo-ást helyes ápolássá’ és az ete'ési idő pontos betartásával pótolta. A Petőfi termelőszövetkezetben nem csökkent a tejtermelés, ő mégis azt mondta: ezzel az eredménnyel nem engedhetünk meg, tovább kell dolgoznunk a közös gazdaság erősltéAh llÁm A poroszlói Béke termelőszövetkezet még az ősz elején ki- hordta földjére a műtrágyát és egyrésze azóta is ott van a zsákokban, az eső által verve. így nem sokat javít a talaj minőségén. Mire várnak a műtrágyával a tsz dolgozó ? Zchány János, Poroszló. — A megyei tanács népművelési osztálya tervbe vette Hatvan kultúréletének fellendítését. De a megyei tanács népművelési osztálya elfeledkezett arról, hogy a beruházási összeget eíküldje kultúrottkonunkba. Ezért nem tud kályhahiány miatt működni nálunk a szakkör. Kékesi Lászlóné, kultúrotthon igazgató — Vájjon miért nem lehet Egerben 36 os, 37-es gyermekcipőket vásárolni? Mi a válasza a kereskedelmi vállalat vezetőjének. hát a tanács kereskedelmi osztályvezetőjének? — Jó volna s ehhez nem nagy esztétikai érzés kell — ha a szervestrágya gyűjtő vállalat a fekáléf nem nappal, hanem éjszaka szállítaná e! a házaktól. Ezt kérik Eger város dolgozói. LEVELEZŐINK 'ÍRJÁK... Egészségház és a kút várja a javítást Bátorban séért. A legelőre való kihajtáskor bevezette a napi háromszori fejést, ezzel elérte, hogy a tejtermelés 20 százalékkal emelkedett így aztán a termelőszövetkezet tejbegyüjtési tervét ál lan* dóan tudta teljesíteni. Sőt napjainkban már szabadtejei is szállítanak. Munkáján keresztül — úgy a termelőszövetkezet tagjainak, mint az egyénileg dolgozó parasztoknak bebizonyította, hogy meg leket sokszorozni a jövedelmet. 1953-ban már a 675 munkaegysége után háromezer forint havi jövedelmet számíthat. Pénzéért lakóházat vehetett, ruhaneműt, három öltöny ruhát, sertést és rádiót. Most már ő is közelebbről értesülhet a nagyvilági eseményekről. A Petőfi termelőszövetkezet- ben nemcsak egy Sinka Pál van, többen vannak, akik becsületes, szorgalmas munkát végeznek. Ezzel bizonyítják be, hogy a fel- emelkedésnek egye'len helyes útja a termelőszövetkezeti gazdálkodás. Bnrna András, pártlitkár. Tiszanána. Bátor községben 1952— 1953-as évben egészségházat építettek, mely három község dolgozóinak egészségvéde'mét szolgálja. A község dolgozóinak öröme nem sokáig tartott, mikor bejö tek a hideg őszi napok, az egészségházban is szükség leit volna a fűtésre, hogy a betegek, idősek és csecsemők a megfázás veszélye nélkül levetkőzhessenek. Az egészségházban van tűzhely, de azt fűteni nem lehet, mert akkor minden ablakot ki kell nyitni, mindenütt főn a füst, csak a kéményen nem. Ezt az ügyet többször feledették a fe'sőbb hatóságoknak, október elején Egerből kijött a tisztiorvos és több bizottság. Megígérték, hogu október 15-ig a tűzhelyet rendbehozatják. Ennek ntár egy hónapja mult. A tűzhely még mindig füstöl, nem javítottak rajta semmit. Ezzel még nem ér véget a község lakóinak panasza. Mivel a községben nincsen jó ivóvíz. a hároméves tervben egy artézi kutat fúrtak, ami a fá- róvállalat hibájából nem ad vizet, s így az ötéves tervben újbó’ kapott a község egy másik artézi kutat, me'yet még nagyobb költséggel fúrtak meg, azonban az építővállalat ismét vascsövet rakott a kútba, .ezáltal a jóminőségű víz rozsdás, sárga, iha’at'an. A község lakói most azon töprengenek, vájjon hol ássák a harmadik ku'at, s mikor kapnak végre ió ivóvizet, hogy ne kelljen ki'árni a falun kívülre jó ivóvízért, Vincze András A gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalat hanyagsága Gyöngyösön, az Április 4. útja 6. szám alatti lakóházba a tető javítatlansága miatt az eső évek óta becsorog. A ház falai a beázástól vizesek, amely a bútorokra és az emberi szervezete is káros hatással van. Az Ingatlankezelő Vá’lalatot számos esetben értesítenék, hogy a tetőt javíttassa ki. A kivizsgálás megtörtént és meggyőződtek arról, hogy a tény megfelel a valóságnak. Ez már elég régen történt. Az Ingatlankezelő Vállalat azóta ugyan küldött ki tetőfedőket, de anyaghiány következtében nem végezték el a tető kijavítását. Azóta is többször jelentettük, hogy már tűrhetet'en ez az állapot, de a vállalat csak ígérgetett, semílyen intézkedést nem tett ebben az • ügyben. Ez a kis történet mór közel két éűe folyik, most már estek arra szeretnénk választ kapni az Ingatlankezelő Vállalattól, meddig tűrik még ezt? Kajzinger Zoltán Ismertessük a rendeleteket Községi tanácsainknak nagyobb gondot kell fordítani a megjelent rendeletek ismertetésére, s azok alapos tanu’mányo- zására. A helyi tanácsaink munkájában a legtöbb hiba a törvények helytelen alkalmazásából, a törvények nemismeréséből 6zár- rrja-ik. 1 T anácsainknak nemcsak maguknak kell ismerni a törvényeket, kormány- és párthatározatokat, hanem meg kell azt ismertetni a dolgozó parasztsággal is, hogy ők is tisztán lássák, milyen kedvezményeket kapnak államunktól, s mit vár ezért tőlük a dolgozó nép. Községi tanácsaink vezetőinek munkáját könnyíti meg, ha a dolgozó parasztok tisztában vannak jogaikkal, kötelességükkel, ha ismerik a rendeleteket. Ez- által sokkal eredményesebb munkát tudnak végezni Jjjélyl tanácsaink. V adriai I.ászló A szeb b életért Reményi István gépészmérnök- hallgató beszámol a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatóinak életéről. Levelében a következőket írja: „Kétezer gépészmérnök- kohómérnök- és bányamérnökjelölt készül itt fel a termelésre, a nehézipar irányítására, vezetésére. Azt akarják, hogy munkájuk nyomán, a dombok ölén áj kémények tüze hirdesse boldogabb életünket, hogy a föld méhében Jól sikerült gyakorló bemutató A tanítóképző növendékeinek Gárdonyi Géziai-köre november 20-án jól sikerült gyakorló bemutató előadást tartott a városi könyvtár olvasótermében. Abrakovics Endre magyarsza- kos tanár ériékes megnyitó szavai u'án az előadó növendékek Gárdonyi Géza „Egri Csillagok” című regényét ismertették, ioeo jó előadásban. Majd Gárdonyit, mint tanítót, nevelőt, s mint embert elemezte igen nagy érzéssel, meglálással az új generáció ifjú nevelője. Úgy érezzük, a kéiző növendékei jó példaképet választónak Gárdony: halhatatlan személyében, a haza- szeretet, egyszerűség és szerénység megtestesítőjében. Orbán József né rejlő fekete szén a gépek segítségévet álljon a dolgozó ember szolgálatába, hogy ne kelljen jé ni a csikorgó hidegtől, az iskola tantermei melegek legyenek és a munkából hazatérő dolgozók meleg szobában hajthassák álomra fejüket. Arra készülnek, hogu áj gépekkel, a technika újabb vívmányainak alkalmazásával megkönnyítsék a dolgozók munkáját, hogy letöröljék a a dolgozó ember nehéz munkájának sós verejtékét.” Ingyenes állatorvosi kezelésről A kormányprogramm megjelenése óta Erdőtelek minden dolgozója élvezheti az ingyenes állatorvosi kezelést. Erdőteleknek csak a felszabadulás óta van állatorvosa. Addig, ha az állat megbetegedett, a környék valamelyik á\-> latorvosához, legtöbbször Hevesre vittük át. Sokszor egy egész napot is kellett várni a beteg jószággá? és amikor megjött a-z orvos. hiniójáróTle sem szállva, minden komolyabb vizsgálat pé kül azt mondta: „meleg helyen kell tartani az állato‘, vizes ruhával borogatni. Ezért kért el so’szór egy kacs- görögdinnye árát.” Ezért t"djuk értékein’- azin-> gyenes állatorvosi kezelést. S2igili János < í
