Népújság, 1953. november (88-96. szám)

1953-11-26 / 95. szám

N E P I'M S Á fi 1953 november 26. ÉL,Ml Nr M4mi ásúMEVtSt M « A megyei tanács népmüve- ** lesi osztálya megkérdezte tőlem a minap, ki fia-csikvja volna cl hevesi Marci? Egyálla- lán mi alapja van a közmon­dásnak? Megmondtam őszintén, hogy nem tudom. Hát ez baj! Mert az osztály igen kiváncsi tudni, proli volt-e a Marci, avagy burzsoá? Ha oroli, rögtön akti­vál tátik, a közeljövőben megin­dítandó lapnál jó állást kap, ha azonban burzsoá, úgy nyu­godjék békével! Ily előzmények után fogtam én hozzá Marcit feltámasztani a halottak közül. Mert tán fel­említem is felesleges, hogy Marci rég elment deszkát árul­ni a másvilágra, a közmondást néhai édesapám már mint kis­diák hallotta. Nehezen ment, nagyon ne- 1 * hezen ment a nunmnzás. A hivatalos világ ily feladatok­nál nem tud segítséget nyúj­tani. Neki éppen elég az innen­ső világot igazgatni, a máso- lágga-l semmi kedve bajlódni. 1Azt különben is a papok áren- dálják! A papok viszont nem állnak velem szóba, amióta ki­harangoztam, Fischer érsek (az er ki pap Fischert Fusernak csú­folta), hogy — mint bánt Eger. rel, merthogy a város levetni szándékozott az isten igáját. fia a halottlátó asszonyok (máskép tudósasszonyok) élné­nek, akkor szüret! Nem volna itt semmi hiba. Azok majd összeismerkedtetnéney engem a a halott Marcival! De hát a se­reghajtó baktat tudósasszony, Szálkái (szűcsi) József né, sz. Keller Regina, még 1945-ben 'etette a kanalat örökre. Volna ugyan Egerben egy asszonyság, Hajnal Böske (a kőkénnél la­kik. a Ráchóstyán), állítólag ő örökölte Regina néni tudomá­nyát, árt* én őt nem vagyok hajlandó másvilági szakértőnek elfogadni. A tudománya úgy vi­szonyuk a Regina nénihez, akár a fénymáz a holdvilághoz. A közkézen forgó közmondás- gyűjteményekhez hiába folya­modtam felvilágosításért, A tu dós könyvek legtöbbször csak azt tudják, amit amúgy is tud már mindenki. Trtam Hevesre is a* én öreg x barátaimnak, segítsenek Marcit feltámasztani, sajnos, a hevesi aggok (tisztesség ne fc°- sék!) inkább özvegyei már, semmint harcosai a tudomá­nyoknak. Az egri öregek inkáb1 kivágták a reze), de bár nr vágták volna ki! Egyikük sze­rint Marci kisgazda volt, a má­sik szerint kocsis, a harmadik úgy tudja, hogy Marci hurka sütögető volt a vásárokon, azér- élt vígan! Mert a hurkasütögeti nap mint nap torkig eheti ma­gát, nem úgy, mint a csizma­dia, annak be kell elégednie a csizmadiafánkkal, ami alátt tud­valevőleg a sült krumpli érten­dő! A negyedik, ötödik vén em­ber véleményére már nem vol­tam kiváncsi. Észbe kaptam: ezek bizony áprilist járatnak velem! A z első használható nyomra a Dobó István Múzeum­ban bukkantam. Ennek n könyvtárosa, a jó öreg Legányi bácsi azt mondja nekem egy­szer: — A közmondás már 1852- ben előjön. Bizonyosan tudom. Olvastam valahol. Újabb nyomra a városi fő­mérnök, Rapcsák József bará­tom igazított: — A szóbanforgó Marci — úgymond — az egri Nagy rész­vény egyik igazgatójának, Pöt­letesek Jenőnek volt közeli atya­fia, tán nagybácsija. Hevesen lakott, utóbb Egerbe költözött, itt. halt meg. Nekem Pollacsek 1934-ben a sírt is megmutatta a zsidótemetőben. Ezek után már nem nagy traita eloszlatni a homályt, ami a Marci személyét körülfogja. Ha zsidó, akkor adóköteles. A zsidónak ugyanis fizetnie kel­lett azért, hogy itt, vagy ott megtűrjék. A 48 előtti zsidó- összeírásokban okvetlenül sze­repelnie kell a Marci nevének. De hát hol vannak ezek az összeírások? Szerencsére Eger­ben, a megyei levéltárban és nem Hevesen, a községházán. Mert ha a községházán nyertek volna elhelyezést, a molyok rég megemésztették volna az össze­írásokat, de a lévéltárosok nem tűrnek meg molyokat maguk körül, elég molyok ők maguk! A jelenlegi fölevéltáras, ** Soós Imre mindjárt szol­gált is az 1834—1840 közt ké­szült iratokkal. Engem persze Heves érdekelt. Sok zsidóember lakott Hevesen: Éliás, Jónás, Albert, stb. Hopp, egyiknek a neve Már*on, éspedig Lőrinc Mártont Más Marci nincs is a hevesi zsidók közt. Erről a Marciról szól hát a közmon­dás. Alleluia! Mrrci fel‘ámadt. Az iratokból kitűnik, hogy hetedmagával lakott egy fedél alatt. A hét közé beleszámít a kereskedelmi alkalmazott és a szolgálóleány is. Mert Lőrinc Márton foglalkozására nézve kereskedő, mellesleg kocsmá- ros, földeket is árendáU. A He­vesen akkor élt zsidók közt neki van a legnagyobb jövedel­me. Vagyon dolgában csak az egyetlen Holländer Albert ha­sonlítható hozzá, bár az is iól elmarad mögötte a sorban. Száz szó mint egy: isten fogta a Marci fejét, az egy kakastejen kívül mindene volt. Szocialista szempontból tehát Marci használhatatlan, Burzsoá és nem proletár. A lapnál állást nem vállalhat. A napokban kint jártam a zsidótemetőben. Még megvan a Marci sírja, de persze besop- oadva. A fejkove is megbillent, nincs, ki helyreigazítsa. Nyu godjék békével! Kolacskovszky Lajos Az atkán Micsurin tsz tagjai segítik népünk hús- és zsirellátását (Tudósítónktól.) Az atkári Micsurin tsz nem­csak a nővén vápolási munkák­ban jár élen. hanem elsők közt teljesíti beadási kötelezettségét is. A tsz tagsága elhatározta, hogy határidő előtt teljesíti hí- zottsertésbeadási kötelezettségét. tosítottuk a takarmányt” — mondotta Virág elvtárs, a cso­port elnöke. „Ez azt jelenti, hogy nem fogunk az államunk­nak siránkozni olyan terménye­kért. amivel nekünk kell ellátni a növéklő szükségletet”. A Micsurin tsz példájából ta­nulhatnak a többi atkári terme­A terv szerint decemberben lelt volnai esedékes a hízottsertés be­adása. de a Micsurin tagjai gon­doltak a városi dolgozókra, ezért igyekeztek beadni hízottsertésü­ket. A beadásra szánt sertéseket átlag 140 kilós súlyban adták át a begyűjtő vállú'.alnuk. A termelőszövetkezet tagsága azt tervezi, hogy újabb 100 da­rab süldőt álljt hízóba, amit sza­badpiacon fognak értékesíteni. „A sertések részére jóclőre biz­lőcsoport is. mert a többiek még messze vannak hízottseríésbe- adási kötelezettségük teljesítésé­től. A párt- és kormányhatároza­tok nemcsak a Micsurin :sz tag­jainak életét formálják szebbé, hanem a Len:n, a Petőfi, a Kos­suth és az Alkotmány tszcs tag­jainak életét is, ezek a cso­portok is gondoljanak arra, hogy minél előbb eleget tegyenek ál 1 atbea dási kötelezettségüknek. Erki János Ma ti jóssá g hvi&g less. Kis Zoltánnal, a füzesabonyi járás állatorvosával beszélge­tünk. Arró) érdeklődünk, hogy a kormányprogramm megjelenése milyen változást hozott munká­jában. „Ebben a2 évben veszedelmes sertésbetegség, a pestis ü öt! ta­nyát járásunkban és gyorsan terjedt az állatok között. A be­tegség Tiszántúlon is pusztított, valószínű, kupeckodissai került hozzánk, s mivel a Szabad Föld tsz a főú’vonat mellett fek­szik, itt jelentkezett először. Azután a faluban is elterjedt, ezért kötelező pestise'.Ieni oltást rendeltek el. A többféle oltó­anyag 5—20 forintig terjedő ára a szegényebb embereket vissza­tartotta. A kormányprogramm megjelenése u‘án a földművelés- ügyi minisztériumtól szepiem- be r 15-én 150 ezer forintot kaptunk, a kormány biztosította az ingyenes oltást. Az elkövet­kezendő időben bőven akadt munkánk: három hét alatt, négy orvos1 ársammal 13 ezer állatot oltottunk be. Az állatok nagy részének megmentését a díjta­lan oltásnak köszönhetjük. Ma már egy ember sincs, aki azt mondja: majd akkor oltalom be, amikor pénzem lesz. Ebben és a műit hónapban Or­bánéra, lépjenére és baromfi­kolerára panaszkodtak legtöb­ben, de ezek a betegségek már nem tudtak elterjedni. Pász or András néhány hete vett egy sertést Ká ban. A jószág beteg lett és hosszas kezelésre szorult. Gazdája elhozta hozzám — a 'egszükség es ebbekkel felszerelt rendelőmbe, melyet a múlt hó­náéban építettek —- injekciói kapott a jószág. A következő napokban hívás nélkül is elláto­gattam ,,betegemhez”, nem tar­tott vissza, hogy esetleg nincs pénzük. S a jószág meggyó­gyult. Magam sem hittem volna, hogy meggyógyuljon — mondta a napokban a gazdája. Nem Pásztor András volt az egyetlen. akit a keze'ési költség tartott vissza az állat huzamo­sabb gyógyításától, kevés ember fogadta meg akkor a jő taná- cso‘: még két injekcióra van szüksége. Ma már naponta — legkevesebb — 10 házat meglá­togatok, érdeklődöm, hogy ja­vul-e a jószág állapota? A kormányprogramm megje­lenése óta munkámat nagyobb felelősséggel végzem. Úgy ér­zem, hogy a hozzám tarlozó öt tsz-ben, az ál'ami gazdasá­gokban és az egész járás terü­letén minden állat egészségéért én is felelős vagyok, az én jó munkám több szalonnát és zsírt juttathat a dolgozók asztalára A tiszanánai Petőfi termelő­szövetkezet I-es számú tanyáján lakik Sinka Pál tehenész, aki néhány évvel eze’öt: még messze állt a termelőszövetkezettől. Ha a szövetkezetei emlegették előtte azt mondta: nem magyar em­bernek való az, jobb az egyéni gazda kodás. Sinka Pál ahhoz a több millió magyar kizsákmányolt paraszt­hoz tartozott, akik a múltban a mindennapi kenyérért Budapes­tien, vagy az ország más részén kubikoskodtak és a nehéz munlia után sokszor kenyér né’kül tér­tek haza. Voltak, akik munka nélkül jöttek vissza S nka Pál­lal együ 't és a szatmári püspök­ség idézőinek, kegyelmes urai- nak és a Baázsi-féle kalákák­nak vo'tak kiszo gáltatva. Itt a tizedes aratásért 10—14 napi in­gyen munkát köve'e'lek, ez a-iy- nyit jelen ‘ett, hogy Balázsi nem­zet es úr 200 ho'd földiét két cse­léddel és annak csalódéval y íz aratásra fogadott dolgozókkal müveiék. Azután jött a felszabadulás, megszűnt a Balázsiak hatalma, Sinka Pál'sok, százezer, add'g SINKA PÁL ÚTJA kisemnvze:t zsellérrel fö'dhöz julo t. S mikor a szövetkezeti mozgalom, eljutott Tiszanánára, Sinka Pál határozott: belép " a termelőszövetkezetbe. Azért tette, mert bízott benne. Azóta ez a szűkszavú ember megváltozott. Ha a termelőszövetkezetről van szó, szívesen beszélget átjárói, m:g eljuto't a szövetkezetig s elért eredményeiről. Belépésekor megfogadta: meg­mutatja, hogy do gozik a terme­lőszövetkezetben, aki szereti és a magáénak tartja a közöst. 1952-ben fogatos lett és igyeke­zett jó munkát végezni. Tud1 a, hogy ezzel a szövetkezet közös gazdaságát erősíti. De az ellen­ség ’S elkezdj ténykedését. Mi­vet Sinka Pálnak nem volt la­kása, a termelőszövetkezet iro­dám me"ett lakot’. Ezért pisz­kálták o'yan sokan Azt mond- táh. „S:nfiának könnyen megy, azért tolasodik, mert az irodá­ban lakik". Ezt csak azok a ter­me’ őszövetkezeti tagok hitték el, akik nem sz!,,e<ten dolgoz'ak a közösben. A többiek már ismer­ték Sinka Pált. Tudták, hogy az ő fogata hagyja el elsőnek a szö­vetkezet udvarát, este pedg utolsónak tér haza Jó munkája után érte el, hogy 1952-ben havi 1660 forint jövede'em ke­rült a család kasszájába. Mun­kájával visszavert minden tá­madást és bebizonyította, hogy a kollektív gazdálkodás a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen helyes útja. 1952 őszén kiment a tanyára lakni. Sokan mondták, most már Sinkának is nehezebb lesz. ö itt is kitett ma­gáért, bár olyan időben vá’-la'ta el a tehenészetet, amikor a ta­karmányozás nagy' gondot oko­zati a termelőszövetkezetben is. Sinka Pál nem ijedt meg a nehézségektől, a hiányos takar- mányo-ást helyes ápolássá’ és az ete'ési idő pontos betartásával pótolta. A Petőfi termelőszövet­kezetben nem csökkent a tejter­melés, ő mégis azt mondta: ez­zel az eredménnyel nem enged­hetünk meg, tovább kell dolgoz­nunk a közös gazdaság erőslté­Ah llÁm A poroszlói Béke termelőszövetkezet még az ősz elején ki- hordta földjére a műtrágyát és egyrésze azóta is ott van a zsákok­ban, az eső által verve. így nem sokat javít a talaj minőségén. Mire várnak a műtrágyával a tsz dolgozó ? Zchány János, Poroszló. — A megyei tanács népművelési osztálya tervbe vette Hatvan kultúréletének fellendítését. De a megyei tanács népművelési osz­tálya elfeledkezett arról, hogy a beruházási összeget eíküldje kultúrottkonunkba. Ezért nem tud kályhahiány miatt működni nálunk a szakkör. Kékesi Lászlóné, kultúrotthon igazgató — Vájjon miért nem lehet Egerben 36 os, 37-es gyermek­cipőket vásárolni? Mi a válasza a kereskedelmi vállalat vezető­jének. hát a tanács kereskedelmi osztályvezetőjének? — Jó volna s ehhez nem nagy esztétikai érzés kell — ha a szervestrágya gyűjtő vállalat a fekáléf nem nappal, hanem éjszaka szállítaná e! a házaktól. Ezt kérik Eger város dolgozói. LEVELEZŐINK 'ÍRJÁK... Egészségház és a kút várja a javítást Bátorban séért. A legelőre való kihajtás­kor bevezette a napi háromszori fejést, ezzel elérte, hogy a tej­termelés 20 százalékkal emelke­dett így aztán a termelőszövet­kezet tejbegyüjtési tervét ál lan* dóan tudta teljesíteni. Sőt nap­jainkban már szabadtejei is szál­lítanak. Munkáján keresztül — úgy a termelőszövetkezet tagjainak, mint az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak bebizonyította, hogy meg leket sokszorozni a jövedel­met. 1953-ban már a 675 munka­egysége után háromezer forint havi jövedelmet számíthat. Pén­zéért lakóházat vehetett, ruha­neműt, három öltöny ruhát, ser­tést és rádiót. Most már ő is kö­zelebbről értesülhet a nagyvilági eseményekről. A Petőfi termelőszövetkezet- ben nemcsak egy Sinka Pál van, többen vannak, akik becsületes, szorgalmas munkát végeznek. Ezzel bizonyítják be, hogy a fel- emelkedésnek egye'len helyes útja a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás. Bnrna András, pártlitkár. Tiszanána. Bátor községben 1952— 1953-as évben egészségházat építettek, mely három község dolgozóinak egészségvéde'mét szolgálja. A község dolgozói­nak öröme nem sokáig tartott, mikor bejö tek a hideg őszi napok, az egészségházban is szükség leit volna a fűtésre, hogy a betegek, idősek és cse­csemők a megfázás veszélye nélkül levetkőzhessenek. Az egészségházban van tűz­hely, de azt fűteni nem lehet, mert akkor minden ablakot ki kell nyitni, mindenütt főn a füst, csak a kéményen nem. Ezt az ügyet többször feledet­ték a fe'sőbb hatóságoknak, ok­tóber elején Egerből kijött a tisztiorvos és több bizottság. Megígérték, hogu október 15-ig a tűzhelyet rendbehozatják. En­nek ntár egy hónapja mult. A tűzhely még mindig füstöl, nem javítottak rajta semmit. Ezzel még nem ér véget a község lakóinak panasza. Mi­vel a községben nincsen jó ivó­víz. a hároméves tervben egy artézi kutat fúrtak, ami a fá- róvállalat hibájából nem ad vi­zet, s így az ötéves tervben újbó’ kapott a község egy má­sik artézi kutat, me'yet még na­gyobb költséggel fúrtak meg, azonban az építővállalat ismét vascsövet rakott a kútba, .ezál­tal a jóminőségű víz rozsdás, sárga, iha’at'an. A község lakói most azon töprengenek, vájjon hol ássák a harmadik ku'at, s mikor kap­nak végre ió ivóvizet, hogy ne kelljen ki'árni a falun kívülre jó ivóvízért, Vincze András A gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalat hanyagsága Gyöngyösön, az Április 4. útja 6. szám alatti lakóházba a tető javítatlansága miatt az eső évek óta becsorog. A ház falai a beázástól vizesek, amely a bútorokra és az emberi szer­vezete is káros hatással van. Az Ingatlankezelő Vá’lalatot számos esetben értesítenék, hogy a tetőt javíttassa ki. A ki­vizsgálás megtörtént és meg­győződtek arról, hogy a tény megfelel a valóságnak. Ez már elég régen történt. Az Ingat­lankezelő Vállalat azóta ugyan küldött ki tetőfedőket, de anyag­hiány következtében nem vé­gezték el a tető kijavítását. Azóta is többször jelentettük, hogy már tűrhetet'en ez az ál­lapot, de a vállalat csak ígér­getett, semílyen intézkedést nem tett ebben az • ügyben. Ez a kis történet mór közel két éűe folyik, most már estek arra sze­retnénk választ kapni az Ingat­lankezelő Vállalattól, meddig tűrik még ezt? Kajzinger Zoltán Ismertessük a rendeleteket Községi tanácsainknak na­gyobb gondot kell fordítani a megjelent rendeletek ismerteté­sére, s azok alapos tanu’mányo- zására. A helyi tanácsaink mun­kájában a legtöbb hiba a törvé­nyek helytelen alkalmazásából, a törvények nemismeréséből 6zár- rrja-ik. 1 T anácsainknak nemcsak ma­guknak kell ismerni a törvénye­ket, kormány- és párthatározato­kat, hanem meg kell azt ismer­tetni a dolgozó parasztsággal is, hogy ők is tisztán lássák, milyen kedvezményeket kapnak álla­munktól, s mit vár ezért tőlük a dolgozó nép. Községi tanácsaink vezetőinek munkáját könnyíti meg, ha a dolgozó parasztok tisztában van­nak jogaikkal, kötelességükkel, ha ismerik a rendeleteket. Ez- által sokkal eredményesebb munkát tudnak végezni Jjjélyl tanácsaink. V adriai I.ászló A szeb b életért Reményi István gépészmérnök- hallgató beszámol a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Mű­szaki Egyetem hallgatóinak éle­téről. Levelében a következőket írja: „Kétezer gépészmérnök- ko­hómérnök- és bányamérnökjelölt készül itt fel a termelésre, a ne­hézipar irányítására, vezetésére. Azt akarják, hogy munkájuk nyomán, a dombok ölén áj ké­mények tüze hirdesse boldogabb életünket, hogy a föld méhében Jól sikerült gyakorló bemutató A tanítóképző növendékeinek Gárdonyi Géziai-köre november 20-án jól sikerült gyakorló be­mutató előadást tartott a vá­rosi könyvtár olvasótermében. Abrakovics Endre magyarsza- kos tanár ériékes megnyitó szavai u'án az előadó növen­dékek Gárdonyi Géza „Egri Csillagok” című regényét is­mertették, ioeo jó előadásban. Majd Gárdonyit, mint tanítót, nevelőt, s mint embert ele­mezte igen nagy érzéssel, meglálással az új generáció ifjú nevelője. Úgy érezzük, a kéiző növendékei jó példaké­pet választónak Gárdony: hal­hatatlan személyében, a haza- szeretet, egyszerűség és sze­rénység megtestesítőjében. Orbán József né rejlő fekete szén a gépek segít­ségévet álljon a dolgozó ember szolgálatába, hogy ne kelljen jé ni a csikorgó hidegtől, az is­kola tantermei melegek legyenek és a munkából hazatérő dolgo­zók meleg szobában hajthassák álomra fejüket. Arra készülnek, hogu áj gépekkel, a technika újabb vívmányainak alkalma­zásával megkönnyítsék a dolgo­zók munkáját, hogy letöröljék a a dolgozó ember nehéz munká­jának sós verejtékét.” Ingyenes állatorvosi kezelésről A kormányprogramm meg­jelenése óta Erdőtelek minden dolgozója élvezheti az ingye­nes állatorvosi kezelést. Erdőteleknek csak a felsza­badulás óta van állatorvosa. Addig, ha az állat megbetege­dett, a környék valamelyik á\-> latorvosához, legtöbbször He­vesre vittük át. Sokszor egy egész napot is kellett várni a beteg jószággá? és amikor megjött a-z orvos. hiniójáróTle sem szállva, minden komolyabb vizsgálat pé kül azt mondta: „meleg helyen kell tartani az állato‘, vizes ruhával borogat­ni. Ezért kért el so’szór egy kacs- görögdinnye árát.” Ezért t"djuk értékein’- azin-> gyenes állatorvosi kezelést. S2igili János < í

Next

/
Oldalképek
Tartalom