Népújság, 1953. október (79-87. szám)

1953-10-15 / 83. szám

7

rFPÜJ SÄG

1953 október 15.

AZ ÜJ SZÖVETKEZETI TAG

A sapadt, kisirt szemű asszonyka szomorúan fiit a durva, keményfából összetákolt széken. Térdén szöszkehajú kislány küzdölt az álom ellen. Kicsi szeme mind gyakrabban csukódott le, míg végül fejét anyja ölébe bocsátva álomba merült.

A füstös petróleumlámpa kanóca izzani kezdett, de Sebökné nem mozdult, hogy megigazítsa, sajnálta megzavarni az ölébe fekvő ártatlan teremtés álmát. Tekintete gyakran szállt az ósdi falióra felé, mely az éjfél közeledtét mulatta. Fázósan megborzongott, férjére gondolt, aki eben a farkasordító hidegben didereg valahol. Tél idején képesek egész nap hajtani. Tehetik vele, hisz cseléd, sóhajtott szomorúan, § szeme fáradtan járta körül a cselédszoba minden szegénységét, a hideg tűzhelyet, a csombor macskát, mely fázósan gubbasztott a sütő ajtaján.

Az udvar felől léptek hallatszottak. Sebőkné izgatottan nyitotta az ajtót. Kopott bekecsében, otromba cs'-zmájába bujtatott lábát nehezen vonszolva Sebők Mihály lépett be, nyomában szemtelenkedve hideg levegő tódult a szobába.

— Hol jártál ilyen soká? — Fordult hozzá felesége, s szeméből már csordult az első könnycsepp, ahogy összeíagyott emberét nézte.

— Ho! jártam? Esküvőn! — Robbant ki a keserűség Sebőkből — inkább segítenél a csizmát lehúzni, egész ráfagyott a lábamra, — Nehézkesen leereszkedett a k'sszékre. Felesége pi- ezegve kezdett hozzá. A fagvástói megduzzadt láb nem akart elválni a csizmától, hasztalan voH ai sok kínlódás, szét kellett vágni a csizmaszárát. A meggémberedett láb sután mozgott, örült, hogy kiszabadul börtönéből.

— Feküdj le. majd megmelegszik,— aián’otta gyorsan férjének. — Nines ezeknek szívük. Igÿ tönkretenni az embert, — zsörtölődött magában, nehogy véletlenül az intéző úr is menha'Fa. Alig szunnyadt el a kis család, erélyes dörömbölésre ugrott fel álmából Sebők, s bosszúsan botorkált az ajtó felé.

— Ki az? — Kérdezte átmosan. — Én vagyok

— szólt az intéző, — nyisd ki az ajtót. Az intéző papucsban, hálóköntösben csörtetett be, flnnvásan húzta e! az orrát a cselédszoba közepén megállva.

— Fogj azonnal. Mihály. Indulni kell. Reg- ge’re Verpeléten kell lenni.

— Hiszen most érek hazat — Próbált el en- kezni Sebők. Az intéző most már dühösen kiabált.

— Ki az első kocsis? Tán én fogjak be helyetted? Nem eleget kuksoltál már az ágyban. —_ S szájából csak úgy folyt a pszkolódás, s éktoen káromkodás közben csapta be a cselédszoba rozzant ajtaját.

— Több mint két évtizeden keresztül ilyen volt Sebők M:há!v élete. Első kocsis volt. de kutvába se vették. Hajtották éjszaka, hajtották hóban-fagyban.

Sebők még jobban elviselte a bántó szót, habár forrt bertne a düh, tartóetatni kellett magát, de felesége csak a sírásban talált vigasztalást. Az élet őt csak sírni tanította meg. Halvány arcán gyakorta foly'ak a könnvek. hiába biztatta férje, ne félj. nem 'es? ez f°"v soká. De az asszony már nem hitt a s-ípvaknak.

Sebők Mihálynak csak 19*5-től lett igaza. Egy ,$seléd számár^ lehet swbb valóság, mint az újonnan kanott három hold fö'dben. meg a kis magyar hold szőlőben gyönyörködni és abban dolnőzni saját belátása szerint, intéző nélkül?;

Egv éve e'mnlt már. hogy az átkos em'éku rse'édszobs helyett takarog kis tanvát kantak köz»' a műú*hoz. A tanya körül a v:son*ai Petőfi tszo« ha'-a'zos zöld szőlő;e kapaszkodik a domboldalon A kis tanya a szőlő közepén szi- pe'kéni élt a maga egyszerűségében, gazdaia még magának kapálgatott. Ez az év hozta meg

a fordulatot Sebökék tanyáján. Eddig is figyelte a falubeli tszcs életét, attól a pillanattól, mikor 10 új gazda Ö3<szeá lt közösen gazdálkodni, kiknek cs pán földjük volt, de kevés jószággal rendelkeztek. Egy év után lova, sertése is volt a csoportnak.

Olt kapálták a szőlőt, olt permetez'ek Sebőkék ablaka előtt. Az ebédszünetek gyakran odacsalogatták az öná ló életet próbálgató Sebőköt. Ilyenkor aztán megindult a beszélgetés. Szabó Béla, Bernât Lajos bácsi sokat beszélt a szövetkezeiről, hogy milyen termest várnak, arról, hogy majdnem 10 liter bor jut egy munkaegységre.

A mag ezzel el volt vetve, de m’nt a kímélet'en téli fagy, úgy jött rá az e'l-enség hírverése. Gyakran hallotta a korcsmában -— a tszcs-sek? azok merz egyebei se tudnak, csak egymással veszekedni, meg hogy cselédek azok. Av sem próbálta meg a cselédséget, aki ilyet mond. Hol itt a? intéző, az «stör? Akik maguk közt dönt’k el, hogv s mint legyen, jobb az é'e'ük, azok nem cselédek. A cselédnek nincs be'eszó'ása semmibe.

Ecryik nap aztán nagy szóvá] rukkol; ki Bér nát Lajos.

— Te Mihály, úgy vagy már itt köztünk, mintha hozzánk tartoznál. Házad Is a szőlő közepében. En mondom neked, nem jársz rosszul, ha belépsz. Legalább vigyázol a sző'őre, mindennap látod, nem bántja-e valami betegség.

— András bácsi! Tudja-e, milyen sokáig vártam én erre a három hold földre? Ma'dnem 30 év'g. Most meg csak úgy. megszabaduljak tőle? — kérdezte Sebők nagy gondolkozva.

— Hogy, hogy megszabadu'sz? H:si?en a szövetkezet földié épúgy a tied is lesz, mint az enyém. Nem három hold, hanem 100, később meg ezer — magyarázta neki nagy hévvel Bernét bácsi: Sok ilyen beszélgetés zajlott le köztük, míg végre Sebők határozott. Az ősszel majd meglátjuk — mondta mosol vogva Bemátnak. Inkább a 100 holdon dolgozom, mint a hármon, jószág-felszerelés nélkül. Ha szántani ke!!, 260 forintot fizetek holdjáért. A F varosoknak is nehéz ezreseket kell kiadnom, még sincs úgy megművelve a föld, mint ahogy lenn: kellene.

Az ősszel újra károgtak a varjak. A „módosak” úgy pocskondiázták a szövetkezetét, mintha minden tehetetlen dühüket raita akarnák kitölteni. Sebők Mihály hű maradt 'ígéretéhez. Kitartott a szövetkezet mellett. S mikor egy estefelé elindult, hogy elmondja szándékát a szövetkezeti tagoknak, felében mégegvszer e’len- őrizte, jól ezámolt-e. A szövetkezetiek 10 l'ter bort kapnak munkaegységen Irént. Egy-egv tagnak 20—25 hektó is jut. Hat kiló búzát osztottak egy munkáé,gvségre előlegként, színién összejön belőle a. háziszükségletre való. Ha belépek, tehén vásárlásra 2000 forint kölcsönt kapok. Ebből megvehetem a régen óhajtott veres-tarka tehenet, két kis szöszke unokám friss téjet 6zür- csöihet mindennap. Az de borból megvezem a hízót, ezzel se kell a szövetkezetét terhein. Tehát jó volt a számítás.

Sötét lett, mire a, faluba ért. A Petőfi tsz irodájából ismerős arcok néztek feléje. A küszöbön megtorpant. Még mindig nem késő — gondolta. Keze a> kilincsre tévedt, s bátran lenyomta, ott állt a kíváncsian feléje forduló szemek pásztájá- ban, kalapját cserélgetve egyik kezéből a másikba. A szemek bátorítóan néztek feléje.

— Eljöttem hozzátok, ahogy a nyáron

megígértem —- szólalt meg végre, « keze az izgalomtól k’ssé remegve vezette a to'iat, mikor revét odakanyarította a belépés' nyilatkozatra. Pár perc mu-lva már ott ült Szabóék közt s figyelte, hogy határoznak sorsuk felől az új élet emberei. Kovács Endre.

H I K E K

— AZ EGRI ÚTFENNTARTÓ VALLALAT bércsoporljánaK

doigozój levélben üdvözölték a szakszervezetek világszövetségének III. tom grass'usât, sok siker! kívántak munkájukhoz és ígéretet lettek, hegy ezentúl még nagyobb erővel harcolnak a szocializmus felépítéséért.- HEVESMEGYEI KÉPZŐMŰVÉSZET! MUNKACSOPORT képzőművészeti kiáll táét rendez a pedagógiai főiskola dísztermében. A kiállítás megnyitása 1953 október 18-án déi- eló'tt 11 óra1 or lesz. A k’á’Iítás megtekinthető mindennap déi- e'ő‘t 9-től 1-ig és délután 2—7 óráig.

— MEGKEZDŐDÖTT a tanítás a 216-os számú vájártanuló intézetben — írja Kormos András levelezőnk. A fiatalok között lelkes verseny folyik mind a tanulásban, mind a munkában. Valameny- nyl fiatal ígéretet tett, hogy követik azoknak a bányászoknak a példáját, akik a felszabadulás óta már annyiszor bebizonyították, hogy a legelső sorokban küzdenek népünkért.

— AZ EGRI MEGYEI BÍRÓSÁG Nagy m. Gábor, Cseh Ignác és Vereb Illés kömlői lakosokat termelőszövetkezet elleni Izgatás bűntettében bűnösnek mondta ki. Nagy m. Gábort kétévi börtönre, 1000 forint értékű vagyonelkobzásra, 500 forint pénzbün tetésre és három évre a közügyektől való eltiltásra; Cseh Ignácot két év és hathónapi börtönre, 1000 forint értékű vagyonelkobzásra, 500 forint pénzbüntetésre és három évre a közügyektől való eltiltásra; Vereb Illést egy év hathónapi börtönbüntetésre, 1000 forint értékű vagyonelkobzásra, 500 forint pénzbüntetésre és két évre a közügyektől való eltiltásra ítélte.

Nagy m. Gábor a kömlői Szabadság, Cseh Ignác, Vereb Illés pedig a kömlői Rákóczi termelőszövetkezet ben fejtett ki bomlasztó tevékenysé get.

HÍR

A Szovjetunióban az utóbbi időben sokat fejlődött a gépkocsiközlekedés. Az ötéves terv folyamán kétszeresére emelkedett az állandóan működővé rosközí autóbuszvonalak távolsága. Sokezer munkás, alkalmazott, kolhozparaszt saját gépkocsiján tesz hosz^ szabb kirándulásokat a Szovjetunió területén.

A2 útvonalak mentén benzintöltőállomások vannak. A töltőállomáso kon az utasok és sofőrök mindent megtalálhatnak, amire szükségük van. Minden töltőállomáson benzint és olajat . vehetnek fel az autók, ap róbb javításokat eszközölhetnek és megpihenhetnek a vendégfogadóban. Szakmunkások vizsgálják meg és mossák le a gépkocsikat, az elhasználódott alkatrészeket kicserélik.

A töltőállomások száma állandóan növekszik. Többezer utas utazik ma már a Szovjetunióban saját gépkocsin, taxin, vagy autóbuszon. (MTI)

A hatvani MÁV állomás pártszervezeteinek munkájáról

(Tudósítónktól.)

A z első félévi, majd a har- madük negyedévi terv sikeres teljesítése után állomásunk dolgozói lendületes munkával fogtak hozzá a IV. negyedéves terv teljesítéséhez, az őszi béke-szállítások sikeres végrehajtásához.

A harci feladatokra való mozgósítás, annak irányítása és ellenőrzése elsősorban az állomás pártszervezetének a feladatai.de hogy a pártszervezet betöitsP ezt a szerepét, javítania kell eddigi munkáján. Az év első felében elért sikerek, a minisztertanács vándorzászlaiának elnyerése, ön. elégültté tette a pártszervezet vezetőit és nem foglalkoznak eleget az előttük álló feladatok megoldásával. A Központi Vezetőség június 27—28-i határozatát tárgyaló pártaiktivaértekezlet és az utána lezajlott taggyűlések keveset foglalkoztak a -kommunisták termelési feladataival, melyek az őszi forgalomban rájuk hárulnak. A beszámoló is — melyet a pártszervezet titkárának helyettese Czák elvtárs tartott — személyi problémáikkal volt tele. Az egyik legnagyobb (libája az állomási pártszervezeteinknek, hogy az egészséges bírálat. a hibák kijavítására való serkentés, helyet; csak személyeskednek. adatokat gyűjtenek egymás ellen, haragszomrádot játszanak. Növeli a hibát, hogy ez a Miskolci Igazgatóság politikai osztályának tudtával történik, mégis mindezideig nem léptek közbe az egészségtelen állapot megszüntetése érdekében.

A z aktívaértekezleten, a tag■'* gyűléseken hozott határozatok sincsenek végrehajtva min.

den esetben. A határozatok megszabták: a pártvezetőség kéthetenként rendszeresen megtartja a vezetőségi értekezletet az ailap- szervi titkárok bevonásával, az alapszervek népnevelőinek és pártcsoporti a inak értekezleteit rendszeresen megtartják. Egyik sem lett a- múlt hónapban végrehajtva. így soha nem érvényesülhet ai kollektív vezetés, a régi vezetési mód. az egyszemélyi parancsolgatás fog uralkodni a pártszervezetekben.

A pártcsoportokkal, a nép- nevelőkkel való foglalkozás hiányai az oka annak, hogy a párt és a tömegek kapcsolata meglazult állomásunk területén. A párttitkárok, a vezetőség tagjai igen ritkán keresik fel dolgozóinkat, párttagjainkat a munka frontján. Pedig sok értékes javaslat, bírálat hangzana el. ha beszélgetnének a dolgozókkal. Ezt a Negyedik Békekölcsön- jegyzés alkalmával is tapasztalhatták a pártszervezet vezetői. A pártszervezet vezetősége megelégszik a- norm a irodában kapott 10 százalékos versenyeredménnyel és a százalékos végeredménnyel és a százalékok mögött nem keresik az embereket, akik az eredményt elérték. A nem kielégítő munkát bizonyítja az is, hogy előfordulhat olyan eset, mint a második alapszervezetnél, ahol a tagjelölífelvételre jelentkező Mészáros István kocsirendező felvételi kérelme három hónap óta, Szigetvári István, az áru- irányítócsop<jrt vezetőjének ké- re’me másfél hónapja porosodik Kocsis László Vezetőségi tag

asztalfiókjában; vár a kivizsgálásra.

üedig a kommunista vasuta- sok nagy többsége példamutatóan veszi ki .részét a termelőmunkából, s egyik legfontosabb feladatuknak tartják: példamutató helytállás az őszi forgalomban. Tóth Sándor, Mont- val Ferenc forgalmi szolgálat- tevők, Kaszás László térfelvigyázó, Gaál Ignác szolgálatvezető váltóőr. Kovács István gu- rítós váltókezelő, Pénzes Antal kocsirendező kimagasló eredményeket érnek el brigádjukkal együtt.

A most megkezdődő politikai isko'ákon — melyekre a szervezés, a kiválogatás a

II-es aiapszervezet részéről teljes egészében megtörtént — az új káderek nevelése, az őszi forgalom és az elméleti problémák összekapcsolása legyen a

legdöntőbb feladat párt6zerve

zeteink előtt. De ez még kevés- A pártcsoportok és a népneve lökkel való foglalkozás azoknak helyi érvekkel való ellátása a végzett munkának a helyszínen való ellenőrzése, csakis ezzel tud a pártszervezet komoly 6e gítséget adni párttagjainknak és pártonkívüli dolgozóinknak. Ha a pártszervezet vezetősége többet tartózkodik a dolgozók között, meghallgatja problémáikat és intézkedik azok orvoslásáért, ha a népnevelők megmu tátják azokat az eredményeket, melyeket a párt irányításával érünk el nap mint nap, ha párt- csoportbizailmiaink nevelik a hozzájuk tartozó párttagokat, eredményesebb munkát tudunk végezni 3 IV. negyedévi terv teljesítéséért vívott harcban.

Pogonyi Lajos

„A hevesi járás legjobb könyvtára"'

1953 október 9. nevezetes nap Tiszanána népkönyvtárának életében. Ezen a napon adta át a járási könyvtár vezetője könyvtárunk részéi-e a vándorzászlót, melyen ez olvasható: „a hevesi járás legjobb könyvtára".

Hosszú utat tett meg Tiszanána népkönyvtára, míg eljutott idáig. Két évvel ezelőtt két darab szekrényben 242 darab könyv alkotta népkönyvtárunkat. Körülbelül 80 olvasó látogatta kultúrtermünket.

Ma már szépen berendezett könyvtárhelyiség, s külön olvasóterem várja a dolgozókat. Jelenleg 1800 könyvünk van és novemberben újabb 300 könyv érkezik a népkönyvtári köz. pontból. Az olvasók száma már az 1080-at is meghaladja. Ezeken az adatokon is lemérhető Tiszanána kulturális éleiének fejlődése.

Én, mint a könyvtár vezetője úgy igyekszem', hogy az olvasók számát méginkább növeljem, hogy ne legyen egyetlen ház se a községben, ahol ne olvasnák a könyvtár könyveit. ERDÉLYI BELA

levelező

ISMERD MEG A (SZOltf ellinilít

TRAKTOROSLANY

írta : L. Kutukov

1948-ban alakult meg a faluban a Szjadc-kolboz. Linda édesapja habozás nélkül belépett a kolhozba. Jól látta, hogy az észt parasztságra csak a kolhozban vár az új, boldogabb élet.

Linda akkor 17 éves volt. Ö is munkát kapott a kolhozban. Először a lovakat gondozta, később a szántóföldi brigádban dolgozott.

— Dolgoztam, ahogyan a többiek — mondja Lbida.

Arról szerényen hallgat, hogy nagyon is szorgalmasan dolgozott. Bármilyen munkát kapott, mindig lelkiismeretesen teljesítette.

1951-ben a traktorokhoz nevezték ki farosnak. Lindának nagyon tetszett a gép. Tágranyilt szemmel figyelte a traktorosok munkáját. Gyakran gondolta: „Milyen jó lenne traktorosnak lenni. Megtanulnám, hogyan vezetik a traktort, vezethetném ezt az erős, engedelmes gépet, megművelhetném vele a kolhoz földjeit."

Lindát egyszer magához kérette a koihozetnöfc.

— Akarsz traktoros tanfolyamra menni? — kérdezte.

Lindában új erővel támadtak fel gondolatai, amelyek nem hagyták nyugodni, amióta a traktor mellett dolgozott. A kcihozelnök javaslata vágyainak teljesedését jelentette.

— Hogyne mennék! — felelte.

— Őszintén szólva, kicsit elnehezült a szívem, amikor eljött az ideje, hogy búcsút vegyek a családtól és messze vidékre utazzam — meséli Linda. — Aggasztott az is, vájjon képes leszek-e megtanulni a traktorosok művészetét?

A traktoros iskolán azután már minden nagyszerűen ment. Persze, sok kitartás és szorgalom kellett az elméleti ismeretek elsajátításához. Linda azt is érezte, hogy általános ismeretei kissé hiányosak. Állhatatos munkájával azonban ezt a hiányt is áthidalta. Különösen szerette a gyakorlati munkát, az első próbálkozásokat a traktor vezetésé, vei Egyre világosabban látta, hogy a traktorvezetéshez nem erő, hanem értelem és szaktudás kell. A tanulás hónapjai gyorsan tovaszáíltak.

— Egyszerre két nagy öröm is ért ott; traktoros lettem, felkor Lindának a gyakorlati munkában kellett megmutatnia; ml' is tanult. Lindát a kommunista Oszkár Szónk brigádjába osztották be. Segédvezető lett egy U—2-es traktoron. A traktor első vezetője Jurij Reiner, idősebb, tapasztalt traktoros volt.

Linda felült a traktorra és megindította. Nagyon izgatott volt, de igyekezett leküzdeni az izgalmat, amikor a kormánykerékre tette kezét. A traktor fel- zúgott, megindult és mögötte kifordult az első barázda. Sokan jöttek el a kolhozból, hogy megnézzék Linda első önálló traktoros munkáját.

A traktor útjának első’ néhány méterén még egyenlőtlenül haladt. Néhány óra múlva azonban a fiatal traktoroslány már megismerkedett a géppel, izgalma és bizonytalansága elmúlt, keze biztosan fogta a kormánykereket. A hatalmas traktor engedelmeskedett a vékony termetű fiatal lánykának és egyenletesen, szépen dolgozott.

— Bátran! — mondta a bri- gádvezető. — Csak rajta!

Linda Reimai nemsokára jelentkezett, hogy ne csak nappali, hanem éjszakai műszakra is osz- szák be. Linda nagyon megszerette a traktort. Büszkén mondogatja:

— Nézzétek, hogy hallgat rám ez a nagy gép!

Jurij Reiner régi traktoros, sok segédvezetővel dolgozott már.

— Egy sem volt még olyan ügyes, mint Linda — mondja. — Amikor átveszem tőle a kormánykereket, a traktor mindig ragyog a tisztaságtól. Minden a legnagyobb rendben van. Bárhogyan akarnék is zsörtölődni, nincs miért.

Linda Reimai az első évben 130 százalékra teljesítette az évi tervét. Munkatársai tisztelettel néznek a szerény, egyszerű észt lányra. Mindenki úgy véti: Linda méltó a nép bizalmára. Az idén februárban meg is választották a pjarnuszi területi szovjet küldöttjévé.

A választások előtti gyűlésen' Marta Kagu kolhozparasztasz- szony ezt mondotta— Milyen nagyszerűen dolgozik ez a fiatal traktoroslány! Linda Reimalt egyszerű, szerény kislánynak ismerjük, aki csak azzal tűnik ki. hogy nagyon szereti munkáját. Mégis egy kivettek a Komszomolba — meséli csit mindazt az újat látjuk ben- mosolyogva Linda. ne, amit a szovjet hatalom hoAzután eljött az a nap, ami- zott nekünk.

Kolhozelriök-tanfolyam

A Szovjetunió számos kerületéből érkeznek kolhozelnökök a moszkvai ,K. A. Tyimirjazev” mezőgazdasági akadémia tanfolyamaira. Az akadémia szaktanfolyamain marxizmus— leninizmust, matematikát, kémiát, fizikát és orosz nyelvet tanulnak, ezenkívül földműveléssel, állattenyésztéssel, növénytermeléssel és rétműveléssel is foglalkoznak. A tanfolyamok hallgatói gazdaságtani kérdésekkel ismerkednek, tanulmányozzák a kolhoztermelés megszervezését, a mezőgazdasági gépeket. Hasonló szaktan- folyamokat szerveznek Bjelorussziá- ban, Ukrajnában. Grúziában, Kazahsztánban, Üzbekisztánban és a területi központok több más helyén.

A képen: a kolhozelnökök különböző körülmények között termelt paradi- csomfaitákat vizsgálnak. Balról jobbra: Ljubov Gunyina, a ..Krasznij Kol- lektyiviszt” kolhoz elnöke (Jaroszlav terület), Szergej Berjozin. az ..Előre” kolhoz elnöke (Jaroszlav terület) és Ivan Tyakoskin, a ..Vorosilov” kollio* elnöke (Kalinyin terület).