Népújság, 1953. október (79-87. szám)

1953-10-15 / 83. szám

#953 október 15. NÉPÚJSÁG ELŐRE MEGYÉNK KULTURÁLIS FEJLŐDÉSÉÉRT azokkal álljanak a közönség e'é. Azonban a sok kötelező előadás mel'ett erre már nem jutott idő. A Nép-művelés.' Köz­lönyben ez év márciusában fel­sorolt 17 előadást, a mezőgaz­dasági .munkák elősegítése ér­dekében m'ndenü-tt meg kellett tartani. Ha minden héten, min­den községiben két előadást tar­tottak volna is ezekből, akikor is júliusban ért volna véget. S ha ehhez hozzászámítjuk, hogy ugyanilyen tend-ülettel szervezte a Magyar-Szovjet Társaság, az MNDSZ, a DISZ a maga elő­adásait, így megérthetjük, hogy fai un a dolgozó paraszt igen sokszor távol maradt az elő- adásokról!; Sok szó fér a Sza­bad Föld Téli Esték előadás- vázlataihoz is, amelyek semati­kusak voltak, a meggyőző té­rinek helyett poli1 kai frázisokat hangoztattak, hangjuk sokszor utasító, bántó volt. Mindezekből a hibákból ta­nulva, rendszerezettebben, ala­posabban és főleg színvonala­sabban tudjuk előkészíteni az úi őszi és téli ismeretterjesztő m-unkát. Járási népművelési előadóink a kul túrház és kul­túrotthon igazgatóknak s a nép­művelés; ügyvezetőknek egy­aránt az ai legfontosabb tenni­valójuk, hogy ismerjük meg községük latornak ilyenirányú igényeit. Tudják meg, hogy mi­ről akarnak hallani előadást a munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek. Az igényeiknek meorfeielően állítsák össze októ­ber 28-tól március végéig terje­dően hetenként: tervjavas faltu­kat. A dolgozók igényeinek figye­lembevétele mellett másik fon­tos tényező a jó előadó biztosí­tása. A járási tanácsok október 20-ig újjászervezik az előadói munkaközösségeket, amelyek­nek vezetői mintaelőadásokon készülnek fel a munkaközösség taigiaival valló foglalkozásra. Az előadói munkaközösség minden tagjának figyelembe kel! ven­nie, hogy készületlenül nem állíthat ki a dolgozók e'é, mert ez visszaélés a dolgozók bizal­mával. Sok év tapasztalata bi­zonyítja», hogy a becsületesen készülő, ió előadónak elmegy a híre és mindig telt ház várja előadását. Nem véletlen, hogy például Mezötárkányban, 'gyön­gyösön, Karácsondon 250—300 ember hallgatta a Szabad Fold Téli Esték előadásait. A gyön­gyösi tangazdaságból Bénák tanár kedvelt előadója! a kör­nyéknek. ECőadásal: éjiéiig is elhallgatnák, s ha végük szakad, hallgató! kérik, maradjon meg. Ennek a sikernek a-z a'apo-s íe - készülés, a bő szemléltető anyria felhasználása és a he'yes e'őadásmód a titka. Nem tűrhetjük, hogy mozi­előadások, tanácsülések eiőtt 10 perces felolvasásokat nevezze­nek a Szabad Föld Téli Es'.ék előadásának. Nem a minden­áron való e őadás a cé’unk, ha­nem a gondosan előkészített, alapos, jó munka. Az előadások sikere érdekében fontos, hogy a bőséges szemléltető anvag mel­lett használjuk fel a dia-pozitív filmeket. Szerepeltessük a helyi kul túrcsoportokat és rendeljük meg az oktató- és dokumentum- hangos-fi-lmeket. A kultúrotthon igazgató, vagy népművelési ügyvezető, aki községének ön. zeÚen kulturális vezetője kíván lenni, nem sajnálja a fáradságot ettől a munkától. Természetesen ezt a feladatot egyedül nem tud­ja ellátni, ha figyelembe vesz- szük, hogy egyéb jellegű mun­kát is kel; végeznie. A népműve­lési állandó bizottságot hívják segítségül munkájukban. A siker érdekében funkcioná­riusaink, pedagógusaink, értelmi­ségünk támogatását is kérjük. Szőilősi Gyula Megyei Tanács Népművelési Osztály vezetője A SZÍNJÁTSZÁS EGÉSZ SZÍVET KÖVETEL A nyár folyamán látott n rendezvények, kultúr­műsorok komoly kérdést vetet­tek fel bennünk. Miért maradt a színjátszó csoportok fejlődé­sének színvonala a többi mű­vészeti ágak színvonala alatt? Legtöbb csoport műsoranyag hiányra hivatkozott. De ez a hivatkozás nem állja meg a helyét, mert az utóbbi hóna­pokban, a SZOT, MSZT, s a Népművészeti Intézet kiadvá­nyai igen sokat javultak, fel­ölelik az összes művészeti ága­kat, tánc, ének, színjátszó, báb­füzetek, hol felváltva, hol együtt jelennek meg és a meg­jelent művek komoly irodalmi értéket képviselnek. Különösen áll ez a javulás az egyfelvoná- sok és a jelenetek területére, ahol a műsort ma már részben kiváló kasszikusok, részben a legjobb mai magyar és kül­földi írók műveiből állítják össze. A hiba azonban ott van, hogy a kultúrvezetők, rende­zők nem veszik igénybe eze­ket a műsorfüzeteket, hanem régi, sokszor giccses száraz, szellemtelen műsoranyagot szednek össze. ínjátszócsoportjaink ren- dezői sem ütik meg azt a mértéket, amit a csoportok színvonalának fejlődése — kü­lönösen a második országos művészeti versenyek óta — megkívánnak. Pedig ennek el­érése nem is olyan nehéz. Csak a szorgalmas, lelkiismeretes, kollektív munkán múlik. A legkisebb jeleneteket is komo­lyan kell venni, valódi embere­ket kell formálni, mert a papír­figurák senkihez sem szólnak. Elmélyült, odaadó munkára van szüksége minden csoport rendezőjének és vezetőjének. Minden lehetőséget ki kell me­ríteni, a játék, maszkírozás, díszlet, kellék, világítás terüle­tén. Az eléggé ki nem dolgo­zott játéknál úgy a nézőben, mint a színjátszóban hiány­érzet marad és ezzel sokkal többet ártunk, mint hasz­nálunk a kultúra fejlődésének. A rendezőnek éppenúgy, mint a színjátszónak, állan­dóan képeznie kell magát. Ta­nulmányozni kell a dramatur­giát, díszletezést, a rendezést. Sokat kell olvasnia és tanulnia. A vidéki színházak buda- pesti fesztiválján azt mondta a Debreceni Csokonai színház igazgatója: „nagyon szép dolog színházat csinálni, de félszívvel nem lehet”. Ugyanezt kell mondanunk a színjátszásról is. Félszívvel csak félmegoldásokat adha­tunk, céltalan jövés-menést, szürke szövegmondást, vagy a legjobb esetekben is a régi műkedvelői hagyományok újjá­élesztését. De semmiesetre sem a szocialista, realista színját­szást. ínjátszócsoportjainknak a mostani őszi-téli idő­szakban lelkiismeretesebb, jobb munkát kell végezniök, hogy jobban betöltsék hivatásukat: dolgozóink szórakoztatását, ne­velését. Fink Kálmán megyei színjátszó felelős Események — képekben A Magyar Képzőművészek Szövetsége bírálja a- JHevesimegyei Képzőművészeti Csoport megyei kiállítására beküldött alkotásait Kerékpár 1100 forint helyett — 800 forintért. ...és bőrkabát 1950 forint helyett — 1500 forintért, a káli vásáron ✓ Néhány sző a Faluszinház munkájáról Naponta hallani a rádióban vidéki színházaink műsorát: Pécsi Nemzeti Színház, Debre­ceni Csokonai Színház, Miskolci Déryné Színház és ígv tovább..- és Eger? Eger eddig kimaradt, Egernek talán nincs színháza? Van! Pártunk és kormányzatunk nem feledkezett meg arról, hogy Egernek és a megyénknek ál­landó színháza- legyen. Ez a Falu Színház. Megyénk dolgo­zói megismerték már előadásai­kon keresztül a Faluszínházat. Önkéntelenül is Petőfi egyik verssora jut a-z eszünkbe, ami­kor a Falu Színház művészeinek munkáját nézzük. „A néppel tű­zön, vizen át’1. Szép és áldoza­tokat követelő munka az övék. Nemcsak játszanak, hanem együtt éinek a dolgozókkal. Itt vannak velünk, résztvesznek munkánkban, örömünkben, szebb és jobb életünk kialakításában. Ott látjuk őket a szántófölde­ken, az aratásnál, az építkezé­seknél, a széncsaták hőseinél. Hetekkel ezelőtt plakátok je­lentek meg megyénk egyes köz­ségeiben. Nyomukban jöttek az lutobuszok, s este a kultúrte- temben öregek és fiatalok vár- iák az előadást. Az előadás vé- Jén hálásan csattant fel a taps. \ taps, amely a legnagyobb el- ! mérés a Faluszínház művé­szeinek. De nem mindenütt van ez így. A Falu Színház művészeit nem mindenütt fogadja zsúfolt kul­túrterem és feltörő taps. Nem mindenütt foglalkoznak olyan szeretettel a Fa’uszinházzal, mint Tarn-aleleszen, Markazon, vagy Pélyen, ahol a jó szerve­zés eredményeképpen teltház várta a művészeket. Vannak olyan községek is, ahol a Falu színház előadásaival nem sokat törődnek. Mindenkinek meg kell érteni, hogy a színház hozzá­tartozik mindennapi életünkhöz. A megyei és járási szerveknek kell az első lépést megtenni, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, mint Sírok községben, ahol a tanácselnök a színház plakát­jait, könyvkötésre használta fel, A jegyeket meg olyan „biz­tos” helyre adta ki, ahonnan nem juthatott el a dolgozókhoz. Vagy például legutóbb Kaiban, ahol öt jegyet adtak el össze­sen és igy az előadás nem is lett megtartva. Szüntessük meg az ilyen eseteket. Minden köz­ség és város érezze magáénak a Faluszínházat és érezze magáénak Eger is. Igaz, hogy ebben zz évben csak 10 elő­adást tartott a színház, de ezentúl minden héten egy-egy alkalommal ellátogatnak Egerbe. Szerdád BStB a „Hurrá lá­nyok” című zenés vígjá­tékot adták elő. A kö­zönség jól szórakozott az elő­adáson, sokat nevetett és tap­solt. Ez azonban ne tévessze meg a Faluszínház művészeit. mert ennek a darabnak van egy pár hibája is. Nem elég világos, eszmei mondanivalója az, hogy a kommunizmus nagy építkezéseiben való részvételt ki kell érdemelni. Ez sokszor el­sikkad aiz előadásból. Nem derül ki világosan a tartalékraktár problémája sem. Ki elől és miért rejtegette Szergej az alkatrésze­ket. Az pedig egyenesen helyte­len a darabban, hogy a párt titkárnő egyedül intézkedik és i váüalatvezetőség nevében le­vált és áthelyez. Hol van itt a kollektív vezetés? Nem látjuk tisztán az egyes emberek fejlő­dését sem. Nem látjuk teljesen azt az erőt, amely megváltoz­tatja őket, mert ez a -változás csak a szövegből derül ki, de nem látható az a szereplők mai- gatactásám. Ezeken a hibákon azonban lehet változtatni. S akkor megyénk minden községé­ben biztosan 6Íkere lesz az elő­adásnak. A sikerhez azonban nem elég a művészek munkája*, ehhez párt, a tanács és a tömegszerve­zetek segítsége kell. Hadd jelen­jen meg minél több községünk­ben a plakát és utána a már jól­ismert autó. Hadd töltsék meg a kultúrtermeket a falu dolgo­zói és hadd gyulladjon ki a fény, a kultúra fénye az embe­rekben is. Márkus László MSZT megyei kultúrprop. Gól!... Az Egri Fáklya csapata 7:l-re győzött a Lőrinci Vasas ellen Az MSZT gyöngyösi kulíúrcsoportja szombaton- este a „Néni magánügy” című darabot nagy sikerrel adta elő Október 28-án, szerdán este megyénk minden községében ünnepé yesen megnyitják a-z 1947 óla, évről évre -nagy -siker­rel folyó Szabad Föld Téli Es­ték előadássorozatát. Október 28-tól a megye 80 kultúrotthoná- ban és 30 egyéb helyiségében az agrártudomány, biológia, egészségügy, föidrajz, geoló­gia, csillagászat, fizika, filozó­fia, történelem, irodalom tárgy­köréből hétről hétre hangzanak majd előadások a dolgozóik igé­nyei szerint. Az elmúlt év tapasztalatai a kormány-program-m tükrében rendkívül világosan rajzolják elénk — a meglévő eredmények me'iett — a hiányosságokat. Mik voltak ezek a hiányossá­gok, mik voltak a hiányosságok okai? Erre felelni nehéz. A leg­főbb hiba az volt, hogy rend- szertelenül folyt az Ismeretter­jesztő munka. Az előadásokat tervsaerütlenül, alkalomszerűen tartották. Az előadók sem vol­tak megfelelően előkészítve, nem volt kellő irányítás sem a járá­si, sem a megyei tanács részé­ről. Ennek következtében az e'őadók nagy része készületle­nül lépett a hallgatók elé, s a szí-n-vonalatlan előadás tá-voltar- totta a közönséget a későbbi előadásokról. Az előadói mun­kaközösségek tagjai sorába nem vonták be az orvosokat, jo­gászokat, agro-nómusokaf meg­felelő számban. Helytelenül ütemezték be az előadásokat, így egyes helyeken csupa politi­kai, más heiveken"bsupa termé­szettudományos, vagy mező- gazdasági előadásokat tartottak így a Szabad Föld Téli Esték unalmasaikká váltak, s a dol­gozó parasztok nem szívesen hallgatták azokat. Ezek a hibák nem kizárólag a -községi és járás: tanácsok hi­bái, n-aig-v része van ezekben a- népművelési minisztériumnak is. ahol annyi központi kötelező előadást jelöltek meg, hogy a- helyi igények kielégítésére nem kerülhetett. sor. Részben ennek az intézkedésnek eredménye az is — a népművelés: ügyvezető ügyetlensége mellett — hogy ragaszkodva a minisztériumi rendeie'.hez, a kuko Ica pótbe­porzásáról például akkor tartot­tak előadást, amikor azon már túl voltak. A minisztérium és a megyei tanács népművelési osztálya- ál­landóan hangsúlyozta a- járások, községek felé. hogy önállóan dolgozzanak -ki előadásokat és / SZABAD FÖLD TÉLI ESTÉK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom