Népújság, 1953. október (79-87. szám)
1953-10-15 / 83. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM, Ára 50 fillér 1953 OKTOBER 15. Korszerű agrotechnikával a magasabb terméshozamért Mezőgazdasági termelésünk fejlesztésében nagy szerepe van az élenjáró technika, a fejlett termelési módszerek alkalmazásának. Az utóbbi években egész sor új fejlett termelési módszer terjedt el és váltott ki elismerést a tsz-tagok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok körében. Milyen jelentősége van az agrotechnika alkalmazásának? Erre a kérdésre világosan adta meg a választ Rákosi elvtárs egyik nyilatkozatában. „A magyar mezőgazdaság termelését legalább 50—60 százalékkal lehetne emelni minden különösebb befektetés nélkül, egyedül a helyes termelési elvek és módszerek betartásával.” Ez a hatalmas tartalék itt kínálja magát szemünk előtt, csak ki kell nyújtani utána kezünket. S hogy mennyire elérhető, azt bizonyítja az a tény is, hogy jóformán semmi nagyobb beruházást, vagy munkatöbbletet nem igényel. Az a pár kiló búza, vagy rozs, amennyivel többet kell vetni, a következő évben többszörösen visszatérül. Egyes .szakemberek” és a szövetkezeti tagok között mégis akadt, aki kétkedve hallgatta, hogy a keresztsoros vetés emeli a terméshozamot. Ezek a „hitetlen Tamások” csattanós választ kaptak a csép- léskor, mert bebizonyosodott, hogy helyes volt a párt és kormányzat útmutatása, mikor azt tanácsolta, vessünk korábban és keresztsorosan. A tarnamérai Alkotmány tsz-ben is elismeréssel és örömmel beszélnek a keresztsoros vetésről. Ez évben is két mázsával több termést takarítottak be holdanként a keresztsoros vetés eredményekép. Kiszámították, mivel ez évben mind a 75 hold búzájukat keresztsorosan vetik, jövőre 150 mázsa búzával emelkedik a tsz-tagok jövedelme, ha ezt szétosztják másfél kilóval több jut búzából munkaegységenként. Állami gazdaságaink már több éve alkalmazzák az új munkamódszereket, meg is látszik terméseredményeinkeh. A kompolti kísérleti gazdaság 25 holdas keresztsorosan vetett búzatáblája 20 mázsás átlagtermést adott holdanként. A példák özönét lehetne felsorolni, ahol az agrotechnika — a műtrágyázás, a vetőmagelőkészítés, a keresztsoros vetés alkalmazásával kimagasló eredményt értek el. Erről tanúskodik az atkári Micsurin 13.7 mázsás átlagtermése is. Ezek a mázsák, vagonok arról beszélnek, hogy azok a termelőszövetkezetek, ahol alkalmazták az alapvető fejlett módszereket, már az idén elérkeztek a bőség küszöbére. A múlt év őszén, de még az idén is tapasztalható, hogy helyenként még akadnak, akik igyekeznek lebeszélni a dolgozó parasztokat az új módszerek alkalmazásáról, mondván, hogy az vetőmagtöbbletet — több munkát igényel. Ennek ellenére a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák inkább hallgatnak azokra, akik az agrotechnika alkalmazásával kívánják emelni a dolgozó parasztság jólétét. Minden becsületesen érző és gondolkodó termelőszövetkezeti tag és egyéni gazda előtt világos, hogy a jövőévi jó termésünk alapját most kell leraknunk a jó talajelőkészítéssel. A talajjavítás igen eredményes eszköze — a műtrágya — már korlátlan mennyiségben áll a dolgozó parasztok rendelkezésére. Megvan tehát minden lehetőség a jövőévi jó termés alapjainak lerakására. Az új termelési módszerek alkalmazásával több tsz már megtette az első lépést a jövőévi eredményes zárszámadás felé. A herédi Micsurin tsz tagjai a tavalyi példából okulva korán hozzákezdtek a vetéshez, 47 hold ősziárpájuk, 10 hold búzájuk időben, keresztsorosan került a földbe. A korai vetés már szép, katonás sorokban zöldéi. Az atkári Micsurin tsz 150 holdas keresztsoros vetése is biztosíték arra, hogy jövőre nem kell szégyenkezni a gyenge terméseredmény miatt. A termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak nem lehet megelégedni azzal, hogy alkalmazzák az agrotechnikát, hanem becsületbeli kötelességüknek érezzék terjeszteni a nagyobb termést biztosító új eljárásokat. Állami gazdaságainknak megfelelő számú és képzettségű szakember áll rendelkezésére, fel kell használni ezt a lehetőséget arra, hogy rajtuk keresztül minél többen megismerhessék a korszerű talajművelést. Az elmúlt év őszén sok helyen nem fordítottak gondot a korai vetésre, ennek az lett az eredménye, hogy több állami gazdaság, tsz és egyéni gazfia igen későn, sőt egyes helyeken csak tavasszal tudta pótolni az öszeleji kényelmeskedést. A tavalyi példából okulva fel kell lépnünk azokkal szemben, akik hamis elméletekkel az új fejlett módszerek rágalmazásával gátolják a vetés jóminőségű és időbeni elvégzését. Kártevő munkájukkal ezer és ezer dolgozó szájából veszik ki a falatot, így próbálnak ártani dolgozó népünknek. Községi tanácsaink nagy segítséget adhatnak a jövöévi jó termés megalapozásához azzal, hogy a mezőgazdasági állandó bizottságon keresztül mozgósítanak a korai vetésre — és megmagyarázzák az új termelési módszerek előnyét. Termelőszövetkezeteinkben pár évvel ezelőtt még igen kevés szakember volt, aki a korszerű termelés módszerét ismertette volna. Ezen a téren is megváltozott. a helyzet. Az idén többszáz fiatal agronómus segíti a modern termelés elterjesztését. Ezekre a fiatalokra vár az a feladat, hogy a termelőszövetkezeti tagságot meggyőzzék az agrotechnika alkalmazásának eredményeiről, s tudásuk javát adva alkalmazzák a fejlett módszereket. A termelőszövetkezetek terméseredményeiért felelősek a gépállomások is. Tehát elsőrendű kötelességük, hogy a tsz-ek fiatal agronómusait segítsék át a kezdeti nehézségeken, ott pedig, ahol nincs agronómus, a gépállomás mezőgazdasági agronómusai vegyék kézbe és segítsék az új módszerek terjesztését. Fiatal agronómusok! Álljatok helyt a nagyobb termelésért folytatott harcban, hasznosítsátok az iskolán tanultakat, s az agrotechnika alkalmazásával elért eredmények megbecsülést szereznek számotokra. Dolgozó népünk a jövőévi új kenyér ünnepén hálásan gondol azokra, akik bőkezűen gondoskodtak az ország kenyeréről. Új darabra készülnek az egri színjátszó rsoport tagjai JÓ MUNKA VAL A KORMA NYPR0GRAMM SIKERÉÉRT Megyénk üzemei közül a Téglagyári Egyesülés érte el a legjobb eredményt A Szakszervezetek Megyei Ta náceának legújabb jelentése szerint az üzemek és bányák közötti verseny a következőképpen alakult október eiső hetében. A harmadik negyedév előtti hiányosságokat kijavítva a Téglagyári Egyesülés már 118 százalékra dolgozott a műit hónap első napjaiban. Jó szervezésről tesz bizonyságot a Mátra- vidéki Erőmű í08 százalékos eredménye. A Selypi Cukorgyár teljesítménye i's tovább emelkedik. 108.1 százalék előretörésük újabb bizonyítéka. Lemaradt a Lakatosár úgy ár 92.5, a Recski Ércbánya 92.84 és ai Hatvani Cukorgyár 95.4 százalékos de kádtervteljesítéssei. Az eredmények mellett hibák is mutatkoznak. így például a Gyöngyösi Ércbánya 63.9, valamint " a Váltó- és Kitérögyár 26 százaléka arról beszél, hogy a hibák felszámolására!, a munkafegyelem megszilárdítására és az eredmények megjavítására a vezetőség nem tette meg a kellő lépéseket. Bányászaink szénkitermelése a III. negyedév lezárása után kicsit visszaesett. Vezet aRózsa- szentmárton IX-es akna 91.9 és a Petőfjbánya vállalat 85.1 százalékban elért eredményévé!. A Petőfibánya altáró 84.6, Egeresein 80.1 és a‘ Gyöngyös Xll es akna 74.6 százalékot ért el. Bőven akad még javítanivaló a Bélapátfálvai Cementgyár ki inker 64.1. de íőieg a cement 21.8 százalékán is. Ezekből az eredményekből arra következtethetünk. hogy utolsó negyedévi munkájukat is aiZ előzők helytelen követésével akarják zárni. Két újítás: 40 ezer forint megtakarítás A Gyöngyösi Váltó és Kitérő- gyárban egyre szélesebb körben terjednek el az élenjáró módszerek. Nagy ösztönzést adott a dolgozóknak az a kormányhatározat, hogy az új módszerek alkalmazói jelentős anyagi előnyben részesülnek. A rendelet megjelenése óta sokkal nagyobb mértékben alkalmazzák a Kole- szov-féle gyorsforgácsolási módszert. Nemrégen G uric s János alkalmazta először a Koleszov- kést az esztergapadokon, teljesítménye 110—130 százalékról, 170—180 százalékra emelkedett, de ugyanilyen mértékben emelkedett fizetése is. Az újítások kezdeményezője Faragó József szerszámkészítő- lakatos, akinek már nagyon sok újítását alkalmazzák az üzemben. Legutóbb a csúcssín fejszabályozó kése alkalmazásánál vezetett be újítást, mely szerint a kés alapanyagát, elhasználódása után, nem kell kicserélni: évente ez több .mint tízezer forint megtakarítást eredményez. Faragó Józsefnek másik újítása is van. Az üzemben gyakran használják az úgynevezett bordás-féle késeket. A késeket mindenféle idom készítése után a kovácsműhelybe kellett vinni, s ott az idomhoz megfelelően újra kellett formálni. Formálás közben hat-hét centiméter levágásra került a késből, melyet többé nem lehetett felhasználni. Faragó József, aki sokat gondolkodott, hogyan lehetne ezí a drága anyagot ismét felhasználni, hamarosan megtalálta a dolog nyitját. Az eddig levágott darabokat — majd kétezer — mind összegyűjtötte, kiköszörülte. s ma már leszúrókéseket készít belőle. Ez annyit jelent, hogy a Váltógyárnak hozzávetőlegesen 10 esztendeig nem kell leszúrókést igényelnie, s ezzel több mint 30.000 forintot takarít meg az üzem. A napraforgóbegyüjtésben az egri járás vezet — A megyei tanács begyűjtési osztálya jelenti : Kukoricabegy iijtésfcen: 1. hatvani járás 77; 2. a pétervásári járás 61,6; 3. az egri járás 58,1; 4. a hevesi járás 46,8; 5. a füzesabonyi és gyöngyösi járás 38,1 százalékos eredménnyel. Megyénkben a kuko- ricabegyüjtés 44,3 százaléknál tart. Burgonyabegyüjtésben: 1. a pétervásári járáte 68,1; 2. az egri járás 66,1; 3. a hatvani járás 63,7; 4. a gyöngyösi járás 57,7; 5. a füzesabonyi járás 36,8; 6. a hevesi járás 3*4,9 százalékkal. A burgonyabe-gyüjtésben megyénk 43,6 százalékot ért el. Napraforgóbegyüjtésben: 1. az egri járás 83; 2. a gyöngyösi járás 75; 3. a füzesabonyi járás 73,7; 4. a hatvani járás 72,2; 5 a pétervásári járás 64.7; 6. a hevesi járás 59,4 százalékkal. A megyei eredmény 61,2 százalék. A káli gépállomás ai első az őszi munkák elvégzésében Az őszi munkák elvégzése igen napv feladatot ró gépállomásainkra. Gépállomásaink egyes dolgozói igyekeznek is ezeknek a feladatoknak helytállni, így Jakab Ráfael, Bukta Lajos traktoristák és a többiek. Nem így azonban a traktoristák egy része, s ennek tulajdonítható a gépállomások közti verseny ellaposodása is. Igaz ugyan, hogy vannak gépállomásaink, melyek őszi tervüket 60, sőt azon felüli százalékban teljesítették, mint a sarudi, illetve a káli gépállomások, de akad még olyan gépállomás is, ahol az őszi tervet még 20 százalékban sem teljesítették. Ilyen például a pétervásári gépállomás. A megyei gépállomások igazgatósága jelentése szerint a verseny állása a következő: I. káli gépállomás 65; 2. a sarudi gépállomás 60; 3. az egerfar- mosi gépállomás 57; 4. a boco- nádi 51; 5. az atkári 45; 6. a lőrinci 43; 7. a detki 41; 8. a horti 37; 9. a füzesabonyi 33; 10 a hevesi 22; 11. a pétervásári gépállomás 13 százalékkal. Az elkövetkezendő időkben traktoristáink minden erejüket latbavetve gyorsítsák meg az őszi munkákat, mert ettől függ jövöévi kenyerünk. Gyorsítsuk meg az őszi munkák ütemét Az őszi munkák üteme még mindig elég lassú. Lényegesen meg kell gyorsítani megyeszer- te a szántást és a vetést, hogy a minisztertanács által kijelölt határidőre be tudjuk fejezni. A TRÁGYÁZÁST a jó termény biztosításának egyik alapfeltételét is fokoznunk kell. Még mindig vannak járások, ahol a 40 százalékot sem érik el. A hatvani járás például csak 37, a hevesi meg mindössze 36 százalékot ért el. Jól halad a pétervásári járás, ahol a trágyázási tervnek 94 százalékban tettek eleget. A SZÁNTÁSBAN megyénk még csak 43 százalékos eredménynél tart. Járásonként az őszi szántás állása a kővetkező: 1. A hevesi járás 50, 2. a gyöngyösi járás 48, 3. az egri járás 45, 4. füzesabonyi járás 40, 5. a pétervásári járás 38, 6. a hatvani járá6 32 százalékos eredménnyel. Következésképpen a vetésiben sem jobb a helyzet. A takarmánynövényeket megyénk 59.5, a rozsot pedig 36 százalékban vetette el. Az árpa. és búzavetésben a járások állása a következőképpen alakult: ARPAVETÉSBEN Ï. Hevesi járás 62, 2. pétervásári járás 57, 3. a füzesabonyi járás 56, 4. az egri járás 49, 5. a haitvani járás 46, 6. a gyöngyösi járás 23 százalékkal. Megyénk az árpavetésnek 48 százalékban tett eleget, BGZAVETÉSBEN 1. a pétervásári járás 23, 2. az egri -járás 12, 3. a füzesabonyi és hevesi járások 10, 4. a hatvani járás 6, 5. a gyöngyösi járás ötszázalékos eredménnyel. Búzavetési tervének megyénk mindössze 10 százalékban tett eleget. Elég jól halad az őszi kapások betakarítása. Megyénk a burgonyát 98, a napraforgót 99, a kukoricát pedig 96 százalékban takarította be. A termés betakarításánál azonban nem párhuzamos a szár betakarítása járásainkban. Kivételt képez a füzesabonyi járás, ahol 100 százalékos napraforgó betakarítás mellett a szárat is 100 izázalékban takarították be. Megfeszerte a napraforgószár betakarítás 71, a kukoricaszár betakarítás pedig csak 68 százaléknál. tart. Többmillió forint értékű áru cserélt gazdát a káli őszi vásáron Káj községben elsőízben tartottak őszi vásárt. Hatszáz hold. nvi területen három kilométer hosszúságban építették fel a színes, tarka sátortábort. A heves-, Szolnok-, nógrád- és pest-megyei kereskedelmi vállalatok és földművesszövetkezetek pavilonjai mellett a,z ország minden részéből idesereglett kisiparosok 82 pavilonban árusították saját- kés-zítményű cikkeiket. Mindkét napon kora reggeltől késő estig hullámzott a sok vásárló az árukkal dúsan megrakott gazdag pavilonok között. A ruházati cikkektől az élő állatokig ■mindent megtalálhattak a vásárban a megye dolgozói. Különösen nagy volt a kereslet a bőr- csizmáik iránt, amelyekből rövid -néhány óra alatt 700 pár kelt el. A nagyarányú forgalomra jellemző, hogy csupán két óra alatt 50 szoba- és konyhabútort adtak el. Ugyancsak hasonlóan rövid idő ala-tt 300 különféle tűzhely és mintegy 15.000 méter káiyhaeső került e vásárlók -birtokába. Alig néhány óra alatt 24 motorkerékpár is gazdára talált. A legnagyobb volt a forgalom az állatvásáron Egy nap alatt ezer szarvasmarhát vásároltak. Ételről és it'al- rój is bőven gondoskodott a vásár rendezősége. A vendéglátó- ipar 11 alkalmi vendéglőt, halászcsárdát létesített a vásár területén. Sok érdeklődő nézte meg .,.4 Szovjetunió példáján, megyénk felvirágoztatásáért'’ című kiállítást is, melyet Magyar-Szovjet Társaság megyei titkársága szervezett meg. Szüretelik a gazdag szőlőtermést megyénk termelőszövetkezetei Az egri bikavér, a- medok, a visontai, a verpeléti, az abasári rizling. melyek híressé tették a környéket mind-mind azt bizonyítja, hogv szorgalmas, hozzáértő emberek művelik a megve területén lévő 40.000 holdnyi szőlőterületet. A szőiafürtökből font koszorú nem a szőlőbirtokosoknak, hanem a legjobb szüreteiének jár ki. őt köszöntik fel vele. Ma vidáman, boldoga-n folvik a szüret. Megyénkben a legjobb termést a termelőszövetkezetek takarítják be. Példa rá a visontai Petőfi termelőszövetkezet melv- nek tagiai egész évben lelki - ismeretesen, gondosan kapálták, permetezték szőlőjüket és most 35—40 mázsa szőlőt szüretelnek le egy holdról. Az egyénileg dolgozó parasztok ezzel szemben 16—18 mázsád hohfunkénti termést értek el. . Amint a tsz-tagok számítgat- ták, 8—9 liter bort kapnak maid egv-egv munkaegységre. Nem egv plvan tag van közöttük, mint Szabó Béláné, aki a munkaegységei után 20 hektoliter bort visz haza. Jó a termés a gvöngvösorosz Február 24 termelőszövetkezet ben is. .4 holdankénti átlagter més itt is megközelíti a 30 má zsát. A termelőszövetkezet tag iái is kiszámították, hogv műn ka egységen ként 4—5 liter bor ban részesülnek maid. Aki egész évben szorgalmasan dolgozott és munkaegységeinek a száma eléri a 300-at, 14—15 hektó borban részesül. A közös m-unka tehát az idén is gyümölcsözőbb volt és a tsz tagiai-nak eszükbe sincs otthagyni a termelőszövetkezetet. Valamennyien megelégedett emberek, akik a vidám 6Züreteiés mellett az őszi munkák során is ió előre gondoskodnak a iövőévi még nagyobb darab kenyér biztosításáról.
