Népújság, 1953. október (79-87. szám)

1953-10-11 / 82. szám

4

N É P UJ SÁG

1953 október-11.

A tavalyi példából okulva keresztsorosan vetik a kalászosokat a dormándi Vörös Hajnal tsz-ben

. Elérkeztünk ismét egy gazdaság: év végére. Learattuk a búzát, betakarítottuk ai termények nagy részét, s meigáüa- páhat-juk. csoportunk nem dolgozott rosszul. A tagság meg is volt elégedve jövedelmével. Az öröm azonban nem volt teljes, amikor hírt kaptunk, olyan -tsz-ekro!, melyek földjeiket korszerűen művelték, s így a termésátlaguk sokkai nagyobb ■ lett.

Nálunk a tavalyi gazdasági évnek már a kezdete sem olyan volt, mint amilyennek kellett volna lenni: A földeket régi módszerekkel műveltük, elhanyagoltuk, a. korszerű agrotechnikát. Egyetlen holdat sem vetettünk keresztsorosan és mélyszántást sem végeztünk. Hallottuk hírét, hogy a pusztaszikszói Szabad Nép tsz búzatáblája, amit keresztsorosan vetettek. 16 mázsás átlagtermést adott, Hai ezt az eljárást mi is alkalmaztuk volna, szerényen számítva, 388 mázsa búzával termett volna több csoportunknak. Taglétszámunk 27, tehát egy tagnak több mint 14 mázsa búzával jutott volna több, ami szabadpiaci áron számítva, 5000 forintot jelent. A kukoricánál is ugyanez a helyzet, ha négyzetesen vetjük kukoricánkat ai 18 mázsás átlagtermés helyett, most legkevesebb 26—28 mázsás. átlagtermést takarítunk be. Ennek a módszernek az alkalmazása is mintegy hét-nvolc mázsa kukoricával bißtositott volhai többet tagonként.

A legokosabb, amit tehetünk, hogy- a jó példából tanulva, biztosit juk jövöévi jó termésűn

kek. Ebben a gazdasági évben már a 60 hold búzavetésünket keresztsorosan vetjük el. Négyzetesen ültetjük el a 20 hold kukoricánkat is.

Állattenyésztésünkben is nagy terveink vannak. A korszerű zóoíechnikai ' eljárások alkalmazásával tenyészállatokat akarunk nevelni. Tervünk az is- tá'-ló-fejésátlag nyolc liter fölé való ente'ése. Ezt a rendszeres tögymashiás alkalmazásával az egyedi takarmányozás bevezetésével, s a náip: háromszori fejessel akarjuk biztosítani.» A takarmányéi látás különösebb

gondot nem jelen! számunkra.

A 150 köbméteres siíógödrün- két már teljesen megtöltöttük. Ezenkívül tervbevettük egy 400 köbméteres silógödör építését is.

Csoportunk tagsága meggyőződött az új módszerek alkalmazásának célszerűségéről. A mulasztásokon keseregni most már semmit sem ér. Siránkozás helyett ebben az évben megszívleljük a puszit a szikszói Szabad Nép tsz példáját.

Elmondotta:

Nagy Gábor

Dormándi Vörös Hajnal tsz el nőké.

A BOLDOGSÁG MADARA

Gyermekkorunk titokzatos mesevilága. távoli ismeretlen földrészek hősei, vizitündérek, bátor lantosok, maharadzsák, tengerek cárja öltenek testet a „Boldogság madara~ című színes, szovjet játékfilmben, melyet október 11—25-ig mutat be az egri Vörös csillag filmszínház.

A hatvani járás az élen a kukoricabegyiijtésben

Az őszi kapások begyűjtésének üteme még mindig nem kielégítő. Egyes járások a burgonya-, de a kukoricabegyüj- tésben még a 40 százalékot sem értek el.

Kukoricabegyiijtésben: t. a

hatvani járás 71.3, 2. nétervásá- ri járás 53.4, 3. egri járás 51.9, 4. a hevesi járás 42.7, ö. a gyöngyöst járás 35.7, 6. a füzesabonyi járás 35.1 százalékkal.

Megyénk a kukortcabcgyüj- té' ben 39.1 százaléknál tart.

Burgonya begyűjtésben: I. pori

járás 63, 2. a p éter vásári járás 62.3, 3. hatvani járás 59.5, 4. a gyöngyösi járás 56.6, 5. a füzesabonyi járás 33.3, 6. a hevesi járás 32 9 százalékkal. A megye 43.1 százalékra teljesítette begyűjtési tervét.

Sertcshlilalási sierzőéés

Kormányzatunk döntő súlyt helyez az új hizlalási szerződésekre. A. szerződés kötését a Hevesmegyei Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalat járási kirendeltsége végzi karöltve a községi tanácsokkal. A szerződés feltételei a következők:

1. Hízóra egészséges, jól fejlett. 40—30 kilogramm közötti súlyú süldő köthető le. Tenyésztésből.kiselejtezett kanra és kocára szerződést nern köthetünk. Átadási alsó súlyhatár 126 kilogramm. A lekötött hízó átadási ideje lekötéstől számított kilenc hónapon belül esedékes. Az átvételi alapár 15 forint kilogrammonként, 126—140 kilogramm között 2.50 forint. 141 kilogrammon felül pedig 4 forint prémium jár. A nyári' hónapokban a fenti árakhoz még két forint prémiumot juttatnak. Szerződéskötéskor 400 forint kamatmentes előleget biztosít az állathegyüjtő vállalat.

2. Raconnevelésre és hizlalásba leköthető 20 kilogramm súlytól húsiel- legű süldők. A lekötött süldőt kilenc hónapon belül P0—110 kilogramm súlyban kell átadni. Átvételi ár: 15 forint kilogrammonként, amelvhez.két forint p"émium járul. Lekéikor. 400 forint előleget kap a szerződő.

Zömök, szclesvállű legény igyekszik a telekgerendás! ta- náosháza leié. Kíváncsian nézegeti a muskátlis ablakokat nem . bukkan-e ki valahol egy szöszke leányfej. Nézelődés közben szeme megakad egy friss plakáton. „Várnak benneteket a szén- csata hősei” — hirdeti a még festékszagú papír. „Petőfibánya hív benneteket”'— olvassa tovább. Kriszta János, mert ő volt, igen érdekesnek láthatta a felhívást, mert már az utolsó betűknél tartott. „Munkaruha, szénjuttatás, hűségjutalom” — nézegeti a kedvezményeket. „El kellene menni! Igaz, András már megelőzött, mert Tatabányán dolgozik, igazi- bányász, jól keres. En meg? — más cselédje voltam idáig. Istállóban háltam, 16—18 órát is dolgoztam Boty- tyánszky úrnak, hogy a 200 holdjához újabb táblákat csatolhasson. Ez a sorsa az idegenbe került szegénynek, öreg szüleim más országban élnek, olyan egyedül élek itt, min y a puszta közepén a magános tótágas” — annyira elgondolkozott, hogy észre sem vette, várlaki áll mellette. Csak arra réz- zent össze, hogy Nyercsei Imre vállára tette kezét.

— Szervusz! Nem jössz bányásznak? Nézd, mennyi mindent kapnánk — húzza Imrét közelebb a plakáthoz. Hosszas gondolkozás után válaszol csak Imre. — Elmennék én, de mi lesz a földdel, meg a jószággal?

— Az ám —' ötlik az eszébe Nyer cselnek is. — Az én bérletemen is kikelt már a búza. A készet hagyjam itt? Szebb a pacsirtaszó, mint a támfarecsegés — ad igazat Imrének. Csakhogy a pacsirta-szóból, meg a három hold bérletből nem nagyón lehet megélni. A cselédkenyér is nagyon keserves.

— Tudod mit? — derűit fel Kriszta arca. — Elmegyünk a

KÉT KEZZEL

bányába, de közben a földet is megdolgozzuk. Pénz is lesz, meg kenyér is. Menjünk el együtt szerencsét próbálni. — Aludjunk rá egyet — búcsúzik el tőle Nyercsei. Holnap majd megbeszéljük.

5 másnap határoztak.

*

i.. Kriszta János... Nyerosei Imre — hangzik a bányamester hangja — készüljenek fel a bányajárásra. Ruhát, lámpát a szomszédszobában kapnak.

A fiatalok ; egymásra néznek. Na elkezdődik. Meg-illetődve helyezkednek el a „népes” padján, a kocsi megindul, a sötétség ránehezedik a fiatalok szívére. Csak a bányászlámpa pislogó fénye nyújt kevés bátorítást. Megérkeznek a frontra. A kis csapat elindul a szénfal felé. A nagy nyomástól reccsen a tárnia, Kriszta ijedten ugrik félre és csodálkozva látja, hogy a régi bányászok figyelmet sem fordítanak rá, mintha csak diót tört volna meg valaki.

RettegésseE telik az első nap. A bánva, mint valami elátkozott vár. mindig újabb meglepetéssel szolgált az esetlenül bukdácsoló fiataloknak. Csak akkor sóhajtottak .fel megkönnyebbülve, mikor újra a napvilágra értek.

•

Az első napokra ma már mosolyogva gondol az egykori cselédfiúból lett vájár. Küzdelmes volt az út idáig. A föld gyakran csábította vissza, gyakorta mor- zsolgalta kezében a közeli búza. táblák kalászát. Mikor eljött az aratás idején- otthagyott csapot- papot, s ment Telekgerendásra aratni. Négy nap múlva került vissza a bányához. Abban az időben Sándor József, Radies Aladár vájárok mellett dolgozott — csillés volt. Sándorék már öreg rókák voltak. Nern jó szemmai nézték, hogy az új ember önkényesen elment aratni. Kriszta is számított n fejmosásra. Talán el is becsáriák — gondolta. Fejében már előre készíthette a védekezését. „Nem hagyhattam a- termeit kiperegni!".

Ebédidő ala'tt lehevered :ék a tárnia tövébe. Sándor József, Kriszta ta'nítóváiára magához hívta az új bányászt.

— Idefigyelj. Te most elmentél aratni, úgy gondoltad hogy ez fontosabb. Az nem jutott eszedbe, hogv addig egy falu nem kapott áramot, mart a te munkádat nem végezte senki. Mi lenne akkor, ha mindenki meggondolná magát, s menne aratni. Sötét lenne az utca, állnának a mozik, a gyárak nem termelnének. Mit gondolsz, hogy vélekednének a bányászról, aki miatt mindez történt?

Kriszta izgatottan nézegette a bányászok arcát? -vájjon meghallgat ják-e az ő védekezését.

— Igen, de a termés... kezdte védekezését.

— A termést le kell ' aratni. Tudom, ezt akartad mondani — vág bele a szavába Radies. — Ebben igazad van, de nem a bányásznak kell aratm. Kekünk itt a helyünk a szénfal mellett. Valamikor én is így gondolkoztam. A bánya ráér — első a föld. Az ilyen ember csak félkézzel fogja a- csákányt, másikban még kapa van. Te is csak akkor leszel igazi bányász, ha mindkét kezeddel a csákányt szorítod.

K:á!tás zavarta meg a beszélgetést. — Vigyázz! Robbantás! A kis csapat behúzódott egy biztos vágatba, mikor elszáll a- robbanás füstje Kriszta János széles tenyerébe fogta a csákány érdes nyelét, nagy lendülettel vágta bele a barna szénfalba, ügy, ahogy Radies mondotta —

két kézzel A barna széntömbök megjuhászodva: terültek e! lába előtt. Győzedelmeskedett rajtuk, győzött a bánya, s elszakadt az utolsó szál is, mely Kriszta Jánost a faluhoz, a földhöz kötői, te.

•

À szőlővel befutott kis ház előtt á hevesi fàluvégéri Kjiézía- János feltúrt ingujjú szálas legénnyel beszélget. A parasztim érdeklődve hallgatja a tnuhkás- kinézésű idegent. Kriszta lelkesen magyaráz, kezével a mellette lévő ló nyakát veregeti.

— Egy éve én és. lovat hajtottam. Most meg úgy megszerettem a bányát, nem hagynám ott semmiért. Tudod, egyszer félbe, is hagytam a vájárianfo* lyamot, vágytam vissza a faluba, de láttam, hogy az öreg bányászok mennyire szeretik a bányát, meg olyan jó érzés az, mikor omlik le a szén a csákány után — hogy újra- tanulni kezdtem'. Most már vájár vagyok. Igaz, hogy fiatal, de megkeresek 1800 forintot, tüzelőt, ruhát kapok a bányától. A bányásznapon is 700 forint jutalom volt a borítékomban.

— Én még nem . is tudnám teljesíteni a tervemet — szakítja félbe a Legény.

— Te? — mustrálja végig az előtte állót. Két ember sem győzne utánad rakodni. Mikor én • odakerültem 128 százaiéi; -a teljesítettem a tervet, később még jobban ment, csak hűségesnek keli maradni a bányához.

*

Néhány, nap múlva utaztak vissza. S másnap 25 paraszt- fiatal lépte át Kriszta Jánossal a bánya kapuját: Ok

is úgy kezdték, mint* Kriszja János. Először félve, óvatosan, halkan kérdezgetve; s Kriszta János az igazi bányász- • s-zéretetével válaszolt • a ha 1 k kérdésekre.

Kovács Endre

A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL

(Állandó műsorszámok)

KOSSUTH: Falurádió; 5 00. 7.05. Hírek, a Szabad Néo mat

vezércikke: 6.45. 12.00. 17 00. 20.ÜÖ. 22.00. 24.00. Lapszemle;

6.30/ 7.45. Sport; 20.20, 22 00. Ideqermyelvű hírek: 15.15, 18.40.

19,40 Színház, filmmúsor; 7.00. Műsorismertetés: 7 55, 15.50. Zárás: 8.30. Időjárás: 14.00. tJttőrő-hirado: 15.15. Iskolarádió: 16.20, Han. qos Újság; 12.30. 20.00. Begyűjtés hírei. 20.40,

OKTÓBER 12. HÉTFŐ

Kossuth-rádió: 11.30: Zenés irodalmi műsor. 12.15: Hangverseny üdülőknek. 14.40: A rádió kisegyüttese látszik. 15.30: Az előadóművészét mesterei-. 16.00: A rádió népi zenekara játszik. 1S.05: A rádió tánczenekara játszik. 21.27: Tánczene. 22.20: A rádió szimfótlikus zenekara és a ma- gvar állami hangversenyzenekar játszik. 23.17: Népzene.

Petőfí-rádiÁ; 7.35: A moszkvai rádió

műsorából. 8.30: Zenekari hangverseny. 10.10: Amiről a gyermekek álmodnak. 11.00: Hangszerszólók. 16.30: Az Alekszandrov-kórus énekel. 17.09: Fiatal művészek hangversenye. 17.40: Szív küldi.

I

OKTÓBER 13. KEDD

Kossuth-rádió: 11.30: A rádió néni zenekara játszik. 12.15: Klasszikus

operettekből. 13.00: Hangszerszólók.

13.30: Albán népzene. 14.15: Együttesek műsora. 15.30: Ooerarészletek. 19.00: Tánczene. 20.15: A rádió válaszol a falusi hallgatók kérdéseire. 70.45: Költőink a hon.szeret étről. 21*00: Dumas és Verdi. 22.20; Vidáman, kéflvesen.

Petőfi-rádió: 7.35: Hangszeres táncok. 8.00; Filmzene. 8.30: Balettzene. 10.10: Ooerettrészletek. 11.00: Fúvószene. 15.00: A magvar rádió kisegvüt- te.se játszik. 16.00: Zenekari hangverseny. 17.00: Dalok, 18.45: Könnyű zene. 19.30: Szól a harmonika.

I

OKTÓBER 14. SZERDA

I

Kossuth-rádió: 11.30: Szülőfalum.— Lu-Hszln elbeszélése. 13.00: Operett-, részletek. 13.30: Magyar néni muzsika. 15.30: Képszerű zenekari hangverseny. 17.25: Szív küldi. Is.00:

Tánczene. 22.20: A rádió szimfonikus zenekara látszik. 23.28: Szórakoztató es*í muzsika.

Petőfi-rádíó: 7.38: DaHal a vMá*

körül. 8.30; Zenekari művek. 19.10; \ Magvar ,Kénbadcereg Művész együttese szólistái 11.00: A magyar rádió

néni zenekar Játszik. 15.00: Kálmán Imre operettjeiből. 18.40: Képi együttesek műsorából. 19.00: Zathureczki Ede hegedül, Hernádi Lajos zongorázik. 19.30: Szív küldi.

OKTÓBER 15, CSÜTÖRTÖK

Kossuth-rádió: 11.30: Johann Strauss műveiből. 12.15: Dankó Pista emléké-e. 13.00: Szórakoztató zene a néni demokratikus rádiók műsorából. 13.30: A szegedi Vasutas szakszervezet zenekara énekel. 15.30: A salgótarjáni néni zenekar játszik. 16.30: Tánczene. 17.20: Szerelmes dalok a XVHÍ. századból 17.40: Részletek Borodin igor hcecg c. operájából. 22.20: Tánczene. 23.30: Szén esti muzsika.

Petőfi-rádió: 7.35: A három fagottos. 8.30: Operarészletek. 10.10: Mozart és Beethoven kamaraműveiből. 11.00: A belügyminisztérium Erkel

Ferenc fúvószénekara játszik. 13.09: A rádió kisegyüttese játszik. 15.40: Zenekari művek. 17.40: Szív küldi..

19.30: A rádió tánczenekar« játszik.

A ki nem használt sportlehetőségek városa

. Legutoljára április végén jártunk Hatvanban és akkor alaposan^ megnéztük a város sportéletét. Elsősorban a létesítmények érdekeltek bennünket, mert a sport legfőbb előfeltételei a sportlétesítmények. Az ' eltelt fél. év igen Kevés változást hozott a hatvani sportlétesítmények megj à vitása, újjáépítése, vágj' újak létesítése terén. A szépen rendbehozott Rákosi-parkhóz méltatlan a mögötte elterülő várósí sportpálya.- amelynek jelenleg a Kinizsi Sportkör a gazdája. Körülkerítették ugyan huzallal a labdarúgópályát és azonfelül f.ekere ..salakos, igen rossz állapotú futópályát is létesítettek: de ez nem elégítheti ki *a hatvani sportolók igényejt. Több kell ennél! Láttunk kézilabda-kapukat is a labdarúgópályán,, amelyekét alkalmilag ..hordoznak”. De. miért csak „vendég” a kézilabdasport, miért nem lehetett korszerű kispályát létrehozni a hatalmas, feleslege’s te-űle- len, amely a labdarúgópálya körül van? És miért csak ígérik évek óta,- hogy rendbehozzák azt a két teniszpályát, amelynek — a ma már embermagasságra nőtt gaz alatt — kitűnő salakos alapja van és vízvezetékkel van ellátva? És a röplabdapályát miért csak két vasoszlop jelzi, kőröskörül gazzal, dudváVal benőve? Hatvan a salak hazája. Egész salakhegyek tornyosulnak a cukorgyár környékén, amelyből az egész o - szág számára jut gyönyörű piros salak, hogy abból kerti utak, tenisz-, kézilabda-, röplabda-, kosárlabda- pályák, futópályák épüljenek, s énnen Hatvannak^ nem jutna ebből a salakból? És mindezek betetőzése — részben magyarázata — a Hatvani Kinizsi öltözőjének képe. amely nem méltó egy nagy gyár sportkörinek sportéletéhez! , ■ * ' ■

Ottlétünk alkalmával kukoricarhag- tár volt az. öltöző: a vasfogasokról

Sók-sok kukoricacs^ mosolygott ránk, békésen, idillikusán", éppen úgy, mint az öltöző másik végében lévő ’ dézsa, amely a rnosdóhelyiséget jelenti . . . Sehol az öltözőben egy sportkép, egy zászló, egy mérkőzési emlék, vagy tanítóhaíású felirat, sporthírdetmény. ilyen nevelési mód, ennyi „igenyte lenság” mellett nem is olyan csodái latos, hogy az öltöző környékén " a nagy kiterjedésű sporttelepen, gaznövi be a sportlétesítményeket. S nem véletlen, ^ hogy Hatvannak nincs számottevő atlétikai élete, nem indulnak sportolói például a megyei bajnokságban a röplabda, kézilabda és tenisz sportágakban. De nem sókkal jobb a helyzet a Lokomotív, sporttelepén sem. A teniszpályák ott Is árván merednek az ég felé, ez évben sem hozták rendbe őket, s nem sókkal jobb a futópályán sem a helyzet. Elhanyagolt ez a sporttelep és ennek a sportkörnek az- élete is.

„Nem .volt pénzünk a salak fuvarozására” .inwidótt* orti-étünk alkal- TlÁval ;.$3igefcöá ri-. '• sportköri- : -~

pedig sz.srfcíí'ük-. tvolos teniszpályái és a többi sportágak iéteéitWényeít is rendbehozni.

.Mindezekhez tudni kell, hogy a sa lakhegyek alig 3-—400 méterre vannak a Lokomotiv sportteleptől !.. K,ecfv£s hatvani sportolók! Ajánlunk egy \ jó egri ..receptet”, az Egri Vasas és az Eg'*i Haladás-vezetői,és sportolói magúk dolgoztak azon. hogy korszerű kézilabdapályát teremtsenek. Talics- káztak, ástak, salakot te-meltek,. s munkájuk szép eredményeként 'az országos kézilabda kispálya bajnokság középdöntőjének megrendezésére Eger - ben került sor; És ugyanígy épült, szépült a teniszpálya is Égerben a teniszezők kollektív munkája nyomán.

Nem szabad .és' nem lehet mindent tehát költségvetési, gazdasági ügy nek tekinteni a sportban. Ha a szovjet sportolók is ilyenek lettek volna-, akkor nem épüiVvolna .meg a .Szovjetunióban sokezer röplabda-, kézilabda-. kosárlabda-, teniszpálya — sőt stadionok is —, a szovjet ifjúság hatalmas teremtő- erejével, politikai öntudatával, kultúra • iránti igényességével! Erre gondoljanak Hatvan;sportr vezetői és sportolói is cselekedjenek a

mai megszégyenítő helyzet - felszámolására.

De legyen segítségükre a város_ vezetősége is! Mert az uszoda; ügyében tanúsított magatartásukat a legjobb akarattal sem, lehet a sport' iránti messzemenő " figyelmességnek, a sport kultúr a -támogatásának nevezni. A hatvani! sportuszoda állapotáról már .írtunk, de .úgylátszik az illetékesek nem-olvasták el bírálatunkat, mert másképpen aligha fordult volna eK>. hogy a város pénzügyi oszátAJyának vezetőjét, Vass Miklóst 2Ő0 forint pénzbírsággal büntette a »légyéi közegészségügyi felügyelő, ' mert a hatvani uszoda közvetlen környékén ‘'tűrhetetlen piszkot,' egészségre veszélyes higéniai helyzetet állapított meg.

Ezúttal is meglátogattuk g hatvani uszodát, s megállapítottuk, hogy az orézág legelhanyagoltabb; legpiszkosabb környékében lévő uszoda isze- métlerakodó. , telek- közvetlen közelében), Hatvan városra nem éppen büszke jelzőt joggal „vívta” ki ez évben is magának. Megmutatták nekünk a Hatvani Lokomotív április KM keltezésű beadványát, arpelyet ; a várost tanács VB-hez intéztek az uszoda bérbevétele 'ügyében. A Lokomotív vezetőségének szocialista sporthoz méltó terveik voltak, megírva ebben a beadványban, amely egyaránt vonatkozott az uszodára, mint a körülötte lévő telekre.

Az uszodát korszerűvé, higénikussá akarták tenni, környékét parkosítani, Virágágyakkal éllátni, s Hatvan közönsége és a sportolók számára egyaránt használhatóvá varázsolni. A közvetlen szemétlerakódé telken kosár- és röplábdapálvákat akartak építeni. A Lokomotiv vezetői úgy nyilatkoztak, hogy nem adták bérbe az uszodát', arra való hivatkozással, hogy a váró? dolgozóinak nem lett volna elég alkalmuk az uszoda használatára. Ez nem volt helytálló érvelés a társvezető .részéről, s főként gyakorlatban nem helytálló, mert a nemtörődömséggel 'vegülis elérték. hogy a dolgozók megundorodtak az uszodaállapotoktól és egyre kevesebben látogatták ez évben.

• Pedig a hatvani .uszoda ügye nem kis jelentőségű doio.g! Uszodát nem mindenhol, mindenhová lehet építeni, 'mert. a yízkérdés döntő dolog. Hatvan központja .egy nagy iparvidéknek, s alig'pár kilométeres körzetben sok-sok ezer bányász • és ipari mim- K’ás dolgozik. Elsőrendű szempont, hogy ezek az üzemelj. gyárak is: bekapcsolódjanak az úszósportba., amelyet elsősorban egy korszerűsített, minden igényt'kielégítő hatvani spo -t- uszoda hivatott elősegíteni. Ivépze-jük el Heves megye úszósn.ortját úgy, hogy Petőfibánya, - Lőrinci Vasas, Selypi .Kinizsi, Nagygombosi. Traktor, Hatvani Kjpiz^L Selypi Építők ' <Ce- fténtgyár)'. uszősz^kósz'tályai, is- ' mtí- tàîjpçi/s ezeSk^i;' rçnd fibres en érints k&iick' ß: világhírű .egri, úszók . — Kár dás- Gézával az- élükön! Képzeljünk el egy megyei vízi labda bajn oks á got a felsorolt sportkörök . csapatával. Micsoda" fejlődési ' lehetőségek kerülnek felszínre egy elutasított beadvány és abhak következményei nyomán!. — Állíthatjuk, hogy Hatvan az ország ejgyik legnagyobb!., spottlehetőségekkel rendelkező középvárosa. Hivatva vart arra, hogy a környező iparvidék sportközpontja-legyen.

; Feladata, hogy olyan sportlétesM> menyeket és azok nyomán ... oívah sportéletet teremtsen, .amely méltó eruiek a fontos ipari és termelőszövetkezeti' vidéknek a termelésben elért eredményeihez. ; Nem kev.ésbbé fontos feladata Hatvannak, hogy a fővároshoz való közelségé ■ folyta ri létrehozzon a'különböző sportágákban o-szá- gos -• értékű, országos jelentőségű sporteseményekét. ' « Világhírű magyar bajnokok, élsportolók részvételével,‘az ipari és mezőgazdasági dolgozók ió munkájának ‘ kiiltúrjútal- mazásaként év ^ város és környéke, sportjának-.-fejlődése ’érdekében. Fog-* jón össze minden illetékes ennek a szép célnak a megvalósulása érdekében! Loycsáiiyi Jenő

hl egri Beta Teréz 12.0-ct fotelt 100 m-en

A hevesmegs'er. TSB minősítő atl'é-. tikai versenyén több kitűnő eredmény született.- Közülük kiemelkedik Bata Teréz 19.9-es ide;e a 100 írircs síkfutásban. A fiatal ■ Fáklya-versenyző egyre jobban feilödik. • Magasugrásban két versenyző-is 140 cm-t ugrott, ami a jövőre-nézve igen biztató. Az ,egri atlétikai élet erőteljes kibontakozásától megyénk meglehetősén elma-adt atlétikai színvonalának emelkedését vá-iuk. A versenr jobb eredményei; Férfiak; magasugrás; 1.

Kovács (E. Flaladás) 170. távolugrás: 1'. Gyurkovics (H. Lók.) 645, súly:

1. Kovács (E. Haladás) 11.73, gerely: Seregi. (E. Haladás) 48.70.' Nők: 100 m: - Bata (Év -Fáklya) 12.9. 400 mi 1. Bardóczv (Gv, Építők) 65.2, távol: J. Dobos ÍE. Fáklya) 404. Serdülő és ifi., megyei csúcs! Magas: ■ I. Balázs. Braun • "(F.. • Füdvá) 140, súlv 1. Hegedűs (F. Fáklya) P.?5, . diszkosz: 1. Hegedűs ÍE. FrikWa) 32.55, gerely: 1. Bognár (Gy. Építők) 32.5Ü.

SPORT SOROKBAN

Megyei ifjúsági bajnokság: Vörösmajor—Gv. Építők, Lőrinci—Gy. Vasas. E. Fáklya—H. Lokomotív,. Bélapátfalva—Füzesabony. '

Vízilabda: A Fáklya NB l és csapata vasárnap a Bp Honvédőt látja vendégül, fél 12-kór.

Labdarúgás: A'asárnaoi műsor, NB TI: E. Fáklya—Lőrinci. Gyönffí’ösi

Építők—Salgótarjáni Vasas.'

Megyéi bainokság:. Selyp—Balaton, Gy. Bányász—Recsk, Egri. Fáklya 11.—Rozsaszpntmárton, Egercsehi—H. Kinizsi, Petőfibánya—E. Honvéd, H. Lokomotív—Verpelét. Ape—E. Vasas* Heves—Gy. Építők H.

/Füzesabonyi Lokomotív—Egri Fák-. Iva 4:1 __ (2:0) megyei ^ ifjúsági bajnoki mérkőzés. Nagyiramú, kemény mérkőzésen biztosan győzött .a hasai csapat*

Füzesabonyi Lokomotív: 300 százalék!

A Füzesabonyi .Lokomotiv megyénk egyik légionban . működő sportköre; Antal András sportköri elnök és Antal Ferenc, az .MHK-bizottság elnöke mindent elkövetnek, hncry sportkörük eleget tegyen a szocialista tömegsport követelményeinek is. A spórt- nek .400 lelkes tagja-van. akik labdarúgó, röplabda, kézilabda és atlétikai szakosztályokban ; sportolnak.

A sportkörnek kitűnő kapcsolatai vannak a helyi DíSZ-szervezettél é« a DISZ-ifjak szívesen vesznek részt minden sportmegmozdulásopí.

Évi MHK-tervüket $00 százalékban teljesítették, de ez a százalék meg emelkedni fog!

A sportkör minden hónapban pontosan beküldi jelentéseit. Jól karbantartott sporttelepe délutánonként hangos s sportoló ifjak jókedvétől. A s port f d Isz e ne ! é ? tiszt* és- rendes, .talán csak az öltözőhelyiségek nem felelnek meg a higiénia követelményeinek.

Már . elkészítették fejlesztési tervüket. az |ó54. évre.

Eredményben gazdag év után -jövőre még nagyobb* eredményeket akarnak elérni? .

NÉPÚJSÁG

Az M DP Hevesmegyeé Párt- bizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság.. Felelős kiadó: Vàçzi Sándor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger.- Sztálín-út 1.

Telefon: 284 és. 123,

Posta fiók:

Szikba Laonvomda. Budapest, -VITT. ; Rökk Szilárd-u. - 5 Felelőt nyomdavezető; Kúk&ár M