Népújság, 1953. október (79-87. szám)
1953-10-08 / 81. szám
1953 október ft. N f P ÍJ J S ÁG 3 HOGYAN KÉSZÜLTEK FEL MEGYÉNK CEMENTGYÁRAI AZ UTOLSÓ NEGYEDÉV TERVTELJESÍTÉSÉRE A Magyar Dolgqzók Pártja ** Központi Vezetőségének határozata alapján negyedévenként tervismertető-értekezl eteket kell tartani minden vállalatnál és üzemnél, hogy a dolgozó tö' megek bevonásával az üzem vezetősége felmérje az elmúlt negyedév eredményeit és hiányosságait, s annak alapján megszabja az új negyedév feladatait, tennivalóit. Megyénk két cementüzemében szeptember 28-án és 29-én tartották aterv- ismertető-értekezleteket. A Sely- pi Cementgyárban Leffe’.holcz István főmérnök, a Bélapátfalvi Cementgyárban Chikány elvtárs főmérnök számolt be. Leffelholcz elvtárs alapos gondossággal tanulmányozta az elmúlt negyedév alatt készített jegyzeteit. Beszámolójában különösképpen hangsúlyozta, hogy a harmadik negyedévi tervben jobb eredményt is érhettek volna el, ha felszámolták volna a fegyelmezetlenséget. A fegyelem lazulásához elsősorban az járult hozzá, hogy egyes művezetők nem harcoltak eléggé a lazaságok megszüntetéséért. Bírálta a párt és a szakszervezet munkáját is, hogy nem végeztek megfelelő felvilágosítómunkát. Leffelholcz elvtárs ismertette a negyedik negyedévi terv feladatait, hónapokra, napokra, üzemrészekre felbontva. A z értekezleten Szűcs János ^ égető kifejtette, hogy a tervteljesítés egyik legfontosabb feltétele a kőellátás folyamatosságának biztosítása. Ha ezt biztosítja az üzemvezetőség, akkor 19 vagon helyett, 19.5 vagon künkért lehet feldolgozni és biztosítani tudják az élüzemjel- vény megtartását. A Bélapátfalvi Cementgyárban hiányos volt az előkészület a műszaki vezetők értekezletét megtartották ugyan, de elég későn, az egész .munkához, csak szeptember 25-én láttak hozzá. Az üzemi bizottság sem sarkalta megfelelő módon az értekezlet megszervezését, arra hivatkozva, hogy a minisztérium nem adta még meg a tervet. Tény, hogy terv nélkül nem legeredményesebb az előkészület, de még meg kellett volna tartani a kibővített OB-ülést, hogy üzemrészenként értékeljék az elmúlt negyedév tapasztalatait. Ennek elmulasztása volt az oka, hogy nem volt eléggé eredményes a tervismertető-ér- tekezlet. A cementüzem dolgozói a ^ tervismertető-értekezleten egyáltalán nem szóltak hozzá, egyrészt, mert nem voltak megfelelően felkészülve, másrészt, mert a műszaki vezetők nem is törődnek sokat a dolgozók javaslataival, s azok végrehajtásával. Legutóbb egy megbeszélésen a cementüzem dolgozói például nyolc javaslatot terjesztettek elő, mind házilag megvalósítható — mégsem történt semmi végrehajtásuk érdelében. Elmondják a dolgozók, nogy ezek miatt nem szólnak hozzá az értekezleten, mert javaslataikat úgysem hajtják végre. A Selypi Cementgyár főmérnökének minden útja az üzembe vezet, ahol a dolgozókkal mindennap megbeszéli a felmerült problémákat, meghallgatja javaslataikat, s igyekszik azokat végre is hajtani. Problémái, val nem restel a párthoz, vagy a szakszervezet megyei szervéhez fordulni, hogy segítsenek azokon. Ez a módszer nem lenne eredménytelen Bélapátfalván sem. Most a legfontosabb feladat, hogy mindkét cementgyárunkban tovább javuljon a mű- szaki és fizikai dolgozók kapcsolata, elmélyüljön az üzemi bizottságok tömegkapcsol atai Az ÜB-k, karöltve a műszaki dolgozókkal, a bizalmiakon, brigádvezetőkön keresztül szervezzék szüntelenül a havi munkaversenyt. A versenyben elért eredményeket naponta értékeljék, hozzák nyilvánosságra. Induljanak harcba az élenjáró sztahanovisták példamutatásával a negyedik negyedévi terv teljesítéséért, túlteljesítéséért. Daragó László, Epítőanyagipari Szakszervezet hevesmegyei elnöke ítéletet mondott a gyöngyösi járásbíróság Tóth Emánuel, szabotáló kulák tszrs-elnök felett (Tudósítónktól,) Alkár Több mint két esztendővel ezelőtt lépett be az akkor megalakult Lenin tszcs-be a középparasztnak álcázott Tóth Emá- nuet. Tóth olyan jól forgatta a szavakat, hogy a tagság elnöknek választotta meg. A csoportban természetesen nem ment iól a munka, a kulák- elnök minden igyekezete oda irányult, hogy bomlassza a tszcs-t, zavart keltsen a. tagság között. Még a jó termés, kormányzatunk kedvezményei után is feloszláson gondolkoztak a tagok — jól gyümölcsöztette vezető beosztását Tóth Emánuel. Nagy Imre és Rákosi elvtársak beszéde után a kulák elnök listát készíttetett, amelyet minden olyan taggal alá kellett Íratni, „ak: nem híve a szövetkezeti gazdálkodásnak”, s kimondotta, hogy a csoportí október t-én megszűnik működni. Ez még nem volt minden: a cséplés után azonnal kiosztotta ai vetőmagot is, mondván, hogy most már mindenki vessen úgy, ahogy akar. Ezekután már szinte természetes, hogy a 300 holdas csoportban ezideig még egy szemet sem vetettek el. A kulák elnök a vetés szabotálá- sáért a törvény elé került — a tárgyaláson aztán még egyéb tettei is felszínre kerültek. Az elmúlt ősszel például nem engedett a jószágok részére bíborherét vetni nem vetette el a szerződéses kendert sem, s hiába kérték a tagok, hogy akkor legalább kukoricát ültessen a helyére, parlagon maradt a föld. Az idei aratás után. azzal érvelve, hogy úgyis felbomlik a csoport, nem engedte meg a traktoristáknak, hogy tarlót hántsamak. A csoport területének egy része víz alá került, de Tóth Emánuel szántszándékkal nem jelentette ezt a tanácsnak, nehogy megadják a vízkár esetére szóló beadási mérséklést, mert ez is keresztezte volna terveit. A tagsággal nem ismertette a minisztertanács határozatait, elhallgatta mindazokat a kedvezményeket, melvek jelentősen emelik ai tagok élet- színvonalát. Az elmúlt őszön hét mázsa búzavetőmagot bíztak rá a tagok, de a tárgyaláson kisült, hogy kecskére bízták a káposztát, mert a vetőmagnak valamiféle különös úton nyoma veszett. Vetni azonban mégis kellett, nagyon szorgalmazta a tanács, s így Tóth Emánuel kon vielen volt valahonnan szerezni vetőmagot. — ezt azonban az új termés során levonta a tagság részesedéséből. Kiderült az is, a tanúvallomások alapján, hogy Tóth Emánuel nem 13, hanem 26 hold földdel lépett a csoportba., de magatartása is rávilágított kulák mii voltára. Tóth Emánuel bűnösségéhez nem férhetett kétség, szabotálta a vetést, szántszándékkal szétbomlasztotta. a termelőszövetkezetet. meglopta a tagságot, egész dolgozó népünket. Ezért a gyöngyösi járásbíróság Tóth Emánuelt, az atkári Lenin tszcs volt elnökét 2 év és hathónapi börtönre, 5000 forint értékű vagyonelkobzásra, 3000 forint pénzbüntetésre, s a közügyektől öt évre való -eltiltásra ítélte. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Épül, szépül a káli,, vásár-város" Nagy a sürgés-forgás Ká! ha. tárában lévő mintegy 160 holdas legelőn. Szorgalmas emberek jönnek-mennek, kezükben szekerce, oldalukon a szöges tarsoly: építik a „vásárvárost”. Joggal nevezhetjük városnak, mert kiterjedése jóval meghaladja az eddigi vásárokat. Már eddig két kilométer hosszúságú pavilont építettek fel. A vásárt október 10-én nyitják meg, s két napig várja a vásárlóiét. Ilyen színes és gazdag vásár még nem volt a megyében, a városok •— Gyöngyös. Hatvan, Eger — áruházai, a föidművesszövetkezetek és a tszcs-k bőséges árukészlettel vesznek majd részt: összesen mintegy 30—40 millió forint leszállítóit áru ipar- és élelmicikkel. A vendéglátói pari vállalatok is kitesznek magukért. Az egri vállalat körpavillont építtet, ahol ízletesebbnél-ízletesebb élelmiszereket vásárolhatnak a dolgozóik. A vásár szépségét, érdekességét növeli az eredeti „gulyás és halászlé-csárda”, ahol mindig meleg gulyás, vagy halászlé várja a dolgozókat. A csárda külseje is igen jellegzetes. „Udvarán” gémes.kút nyújtózkodik a magasba. A nyitott tűzhelyeken bográcsokban főzik majd az ízletes gulyást, a magyaros halpaprikást, az ahhoz legjobban értő gulyások, a tiszavidéki halászok. Nagy is az öröm a falu dolgozói között, mert Kálban rendezték meg ezt a vásárt. Kívül-belüt meszelik, tisztogatják a házakat. Várhelyi Flóriánná és özvegy Mengyi Antalné ugyancsak kiveszik ebből a munkából részüket, özvegy Király Györgyné meg azért örül, mert az udvarán lévő vendéglátó vállalat vidámmá, hangulatossá teszi a napokat. Egyelőre még csak épül a „vásárváros”. Az építkezési dolgozóknak az egri vendéglátó vállalat olcsó, ízletes és bőséges kosztot biztosít. Hogy ilyen rohamosan, szinte napok alatt már ennyire tudták felépíteni a vásárt, az elsősorban az építőmunkások odaadó munkájának köszönhető. Számtalan esetben kell megbírkózniok a nehézségekkel. ök azonban megállják a helyüket, s szeptember 9-re átadják a vállalatoknak a szépen feldíszített, kész pavilonokat. Bozsik Gyula „Meg kell mutatnunk : az 1552-es egri hősök városából hogyan lett papi Eger” írta : Dr. Szántó Imre főiskolai tanár A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat október közepén tartja Egerben alakuló közgyűlését, ahonnan az új társulat új munkája elindul. A történelmi, filozófiai és politikai Szakosztály alapító tagjai szeptember 21-én összejöttek, hogy megvizsgálják szakterületüket, s megtegyék az előkészületeket a közgyűlés sikerének biztosítására. A történelmi, filozófiai, politikai szakosztály munkája lényegesen különbözni íog a> régi megye: Történelmi Ismeretterjesztő Szakosztály hasonló munkájától. Természetesen a régi Történelmi Szakosztálynak js vannak érdemei, jó tapasztalatai, amelyeket felhasználhatunk további munkánkban. 1953 január— szeptember között 280 előadást tartott megyénkben kb. 15.000 hallgató előtt. Az előadásoknak mintegy feie üzemekben hangzott el. másik fele pedig falun és a tömegszervezelekben. IV e hibák is jócskán fordul- tak elő a megyei Történelmi Ismereterjesztő Szakosztály működésében. A sok előadás és a 15.000-es szám mögött ott húzódott meg az előadások színvonalcsökkenése. Szűk körből kerültek ki az előadók. Nem mindig dolgozták bele előadásaikba a helyi haladó hagyományokat, elhanyagolták a szemléltetést, nem tekintették szívügyüknek a tanári munkaközösségi üléseket. Az új szakosztályra az ismeretterjesztés irányvonalának végrehajtása különleges feladató kat szab. A történettudomány területén feladatunk, hogy a dolgozók megismerjék hazánk történelmének és a világtörténelemnek Riioío.'iabb eseményeit, hogy a do!tj)íök lássák: a magyar nép 1« 9/íú harcok eredményeként lett az ország gazdája. így nevr/jük dolgozó népünket igaz gazait'sá'jeg, így mozgósítjuk öl«i még jafrobb erőfeszítésre a WÉKsrlíst.; társadalom felépítése érőikében. A politikai szakosztály első^rendű feladata a szocialista politikai nevelés elősegítése. Elő kel! segítenie, hogy a dolgozók tájékozódni tudjanak a kül- és belpolitikai kérdésekben. Feladata: hozzájárulni a magyar nép erkölcsi-politikai egységének megszilárdításához, elősegíteni a párt és a tömegek kapcsolatának megerősítését. Nem kevésbbé fontos feladata van a filozófiai szakosztálynak, illetőleg a munkacsoportnak sem. Egyik legdöntőbb feladatának tartja a tudományos világnézet, a dialektikus és történelmi materializmus alapelveinek széleskörű ismertetését, a babonákról; vaüásos előítéletekről. szóló tanításának ismertetését, az impe- ria’ista filozófiai irányzatok leleplezését. Népszerűsíti a magyar filozófia haladó hagyományait, s a pszichológia egyes kérdéseit. ]M eg kell találnunk azokat-L’J' a helyes módszereket, melyek segítségével ismeretterjesztő munkánkban közelebb tudunk kerülni a> különböző dolgozó rétegekhez. Rendkívül fontos az előadások színvonalának emelése és a hazafiságra való nevelés szempontjából a helyi haladó hagyományok feltárása, feldolgozása és közlése. Nem elégedhetünk meg Eger vár 1552. évi védelmének feldolgozásával; akad még ezenkívül is tennivalónk. Feltétlenül foglalkoznunk kell Heves megye szabadságharcos és munkásmozgalmi hagyományain kívül — azzal is, hogyan lett az 1552-es egri hősök városából papi Eger. Meg kell cáfolnunk a burzsoá- klerikälLs történetíróknak, azt a velejéig hamis állítását, hogy „ha Eger szabad királyi de szegény város marad, akkor ma aligha gyönyörködhetnénk a monumentális lyceum örökszép épületében és a szebbnél szebb barokk-emlékek pompás sorozatában, akkor Eger XVIII. századi nagystílű építő- és alkotópüspökei teremtő zsenijüket máshol fejtették volna ki.” Meg kell mutatnunk, hogy mit is jelentettek valóban Egernek az Er- dődyek, Barkóczyak, Eszterhá- zyak és utódaik. Mert a klerikális történetírók szerint Eger ezeknek a püspököknek köszönheti, hogy egyike lett hazánk legszebb és „legboldogabb” vidéki városainak. Mondanom sem kell, hogy Eger város évszázados úrbéri pere arról győz meg bennünket, hogy a kettős földes- uraság akadályozta meg több alkalommal is a város a szabad királyi városi rang elnyerésében. A fenti feladatok sikeres vég- hezviteie függ az értelmiség jó ' munkájától. Ezen cékitüzések jegyében alakul meg a közeli jövőben a történelmi, filozófiai, politika» szakosztály. E célkitűzések megvalósításához hívjuk csatlakozásra a megye történelemmel, filozófiával és . politikai kérdésekkel foglalkozó szakembereit. Bagi Károlyról mindenki tudta Atkáron, hogy a föld a mindene. Takarékos ember hírében állt. aki a kapott földből meg az örökölt vagyonkából el tudja tartani csa adjál. De hat hold föld már lovat, tehenet meg több aprójsózigot is szépen eltartott. Bagi Károly a jó gazda szakértelmével, gondosságával virágoztaita gazdaságát. Egy marék sza mát sem engedett pocsékba menni, még azt sem nézte jó szemmel, ha más tékozolta vagyonát. A fauvégi kis házban csendes szerénységben éltek, alig hallatlak magukról. A kis porta lakóinak élete nem sokára nagyot változott. A múlt aszályos év nagyon sziíkmarkúan fizetett a sok verejtékért. Gyengén sikerűit minden. Az összesült kalász kevés magot adott, a kapások is rosszak voltak. Azon az őszön sok dolgozó paraszt fordított hátai az egyéni gazdálkodásnak. Iá*vu, hogy a termelőcsoportban az aszály ellenére is jobban termelt minden. A 120 mázsás burgonyatermés is ezt bizonyította. Jöttek Bagi Károlyhoz is népnevelők. Az aszályos év, á régi gazdálkodás, du'akodo't a ió'é- tet ígérő, de ismeretlen közös gazdálkodással. A nagy el ha* ározás lassan ére‘1 meg Bagi Ká- rciyban Látta, a szomszéd is bement, a többiek is készülődtek, hát ö akar csak rosszai magának? ,4z asszony ugyancsak ellene volt de az ember már döntött. — Próbáljunk meg egy évet majd meglátjuk, hogy boldogulunk. S a kis ló nemsokára a Micsurin tszcs istállójában szálazta a szénát, maga pedig nagy igyekezettel fogott a közös munkához. En miau szerette c közös földe', mint a sajátját, éppúgy véd'e a közöst, mint a magáét. De az ujjunk sem egyforma, a tszcs-ben sem. mindenki fé'ti úgy a közös', mint Bogi. Felforrt a vére, ha látta: a szorgalmas tagok egész évi munkádnak gyümölcsé'. eg'es nemtörődöm emberek két marokkal pocsékolók. Ha szólt az is baj volt. — Mi közöd hozzá, nem vagy te e'r.ök — vágták neki a kérdörevont pocsékolók. Sokszor kézlegyintés, vagy kárörvendő nevelés : volt a eátasz a közös vagyon megvédéséért ejtett szavára. A tsz vezetősége a fától, sokszor nem látta VÁLASZÚTON. az erdőt. Virág Gergely a tszcs elnöke szívvel, lélekkel, mádén erejét fe'ádozva dogozik a szövetkezetért, ideiének nagy részét mégis a nagyobb ügyek felintézése, a tanáccsal, a gépállomással, a szerződő és termeltető v& '.álatokkal való foglalkozás köti le, kevés idő jut az emberek problémáinak meghallgatására Mert nem elég a nagy jövedelem, szükséges az emberséges szó is, hogy a szövetkezeti tagban necsak a munkást tekintsék, hanem lássák meg benne az érző embert is, aki apróbb-nagyobb hibái ellenére elnidu't az úi úton. de könnuen vissza'érhet a régihez, ha úgy látja szaktudását, szorgalmát nem becsülik eléggé. Ezek az'apróbb civódások lopták a szivébe azt a szikrát, melyet később a , sut'ogck”, az aszályos év zsugorisága lángra lobbantot'.ak. Kezdett fé'rehúzódn'. Néha már úgy gondolkozott, „mit számítok én? Hisz csak egtt tag vagyok a sok közül." Hiába á'tatta ezzel magát, egyre azon járt az esze, hogy lenne jobb a munka, több a termelés. Nyáron kezdett körmükre égni a munka. — Gyere asszony te is segíteni — fordult feleségéhez, s ezentúl két len indu tak a határba. A fiatal II. típusú tszcs ‘avasszál önálló szövetkezetté alakult. Az első hónapok nehezek voltak. Mint az ifjú házasoknak, mindig hiányzott va'ami. Tehéntörzs is kellett, a műtrágyára is szükség volt, hiányoztak a kisebb-nnguobb gazdasági jelszere'esek is. Aztán átestek a kezdeti nehézségeken, s a „Micsurinnak" a fa'uban, de még a járásban is kezdték a jó hírét terjeszteni. De az élet itt sem volt fenékig tejfel, még mindig küzdöttek a maguk hibá’val, A munka egyre több lett. dolgoztak szorgalmaim, sokszer éjszaka is, mc**spm tudták utó1 érni mrguka’, mert ai új belépőknek, de még a régieknek sem segítettek a családtagok Sok gonddát te'i éjszaka te't el. — Hogu lehetne ezen segíteni?—töprengett Bagi. —M'r nem akart lu'ságosan be'eavatkozni a dolgokba, inkább csak önmagái emésztette vele. A tavalyi aszályos év is érezte'te mér a h fását Egyre fogyott a kamrából az c'e'em, több házigond nehezedett a váltakra. Sok mindenre szükség tel', volna. Egyre gyakoribbak :ettek a családi perpatvarok, az asszony mindenért őt okolta — miért lépett be? Az nem jutót', eszébe, hogy az egyéni gazdák is ugyanúgy álltak, azoknak sem érik meg hamarabb a búzájuk, amiből pénzt tudnak előteremteni. Sokszor már ott tartott, hogy igazat ad feleségének. De még várt, há'ha történik valami. A munka elfoglalta idejét, gondolatát. Szaporodtak szépen a munkaegységek, közel járt az 500-hoz. Mégis m ndig volt valami onró bosszúság, ami érlelte a lappangó szándékot. Segítette az ellenség is — a módos zsíros- gazdák azt su'tog'ák aratáskor „Úgyis m'nd elviszik tőletek a búzát éhkoppon maradtok". Az ő fűébe is duruzsolták: ,,Jobb az egyéniben, cif szabadabb va.gu. — Nem h V.ga'nak itt rád, kelt is ezeknek a jó gazda". Az asszony is rákapcsol, gyakran padosod esténkéit. — Nekem be ne tedd a lábad az udvarra, ha továbbra is bent ma'adsz.,meddig megy ez tan?" — nondo'y érdemes mi-dia pe-'eked ni? Inkább legyen békesség a házban. S ezzel kimondta a szót. Nem maradok. Később k’csi' fufcsá'tolta hogy igen keveset beszé'nek erről, kü’önösen m:kor a büzae'ő'eget hazavH'ék. Hozzájuk is többször fordult a kocsi, s 36 mázsái pakoltak te az udvarra. — De már nem Akar! v.ssza'ánco’ni. „Ha belekezdtem végigcsíná'om" — mondta. Tovább is eliárt dolgozni, de gondolába tí<r~ -a1 ál fö'd’fn yir*. n Irmon, me'ue* r> ősszel kihoz a közösből. Tehenet is venni kell, fiasdisznót is, anélkül nem érdemes hozzákezdeni. Néhány nan muiva találkozón az e'nök- kel, s késit űmé'.kodva hal'ga'.ta hogy küldő t- nek v&’asztoHfik a megvet trnAcshn?n.s-a. .Engem, akit eddig észre se vettek, akiről tudták, h°P,y k’ akarok 'enni? Tehát mén s?m vagyok olyan elveszett ember" — gondolta magában, s vasárnap ünnepébe bújva a többiekkel ő is fel- knpmzkcdot*. a tehe-rv’óra. Visszafelé hagytak, hadd gondolkozzon A gondolatok, számok úgy kergetöztek fejében, alig győzte követni. Robogott az itató, Bagi Károly nézte a tova- suhanó tájat, ttt-ott gazos földek is mutatkoztak, máskor nem állta volna meg szó nélkül, de most mással volt elfoglalva. Fejében a nyüzsgő számokat igyekezett rendezni. Tehenet okveéen venni kell. Ha bent maradok nem kell utána beadni, kölcsönt is kapok a vásárlásra, s még szabad tejből 2000 forint is jön a házhoz. Egy munkaegységre — fűzi tovább gondolatát — 30 forinton jelül kapok. Ez is meglesz 15.000 forint. Ebből megvehetem az újévi vásáron a tehenet, meg a lányomnak a bútort. Kukoricából is jut 12 mázsa, koppon az eszébe. Ha 25 vagon krumplit szélosztják, 30 mázsát vihetek haza. — A tehénnek lesz széna is, 13 mázsa, körű! kapok. Nem úgy mint tavaly, mikor pénzért kelteit megvenni. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok káoszával fejében érkezett haza. A lépcsőn erjedő szőlő szaga üti meg az orrát. — Ejnye, ezt meg majd elfelejtettem, hiszen 10—12 hektó bort « kapok. Jól jön ez a fiam lakzijára. Sokasodnak a számok, egész kis hadsereg. Bagi Károly keresi az igazságot, s a számok gyakran jó vezetők. Úgy érzi megtalálta végre, tudja már, hol a helye. — De... — öt tik az eszébe, m'kor hazaér — hátha ezután sem becsülnek meg. Akkor pedig keveset ér a jövedelem. Akkor inkább jobb lenne a hat hold jóid, meg az egy ló. A ló...? Hiszen a szövetkezet pénzben is kielégíthet, hogy vegyek akkor lovat? A ló árának 35 százaléka bent marad szőve kezed alapra, ez is nagy veszteség. A 10 száZaé- kos kedvezményi ts vissza kell adni, s belül elismeri, hogy erre kötelezi az igazság is. Nehéz lesz ez így nagyon S ez még nem minden. A közös adósságból rám eső részt is kihozom ú szövetkezetbe)'. Küzködhetünk egu pár évig. míg utolérjük maguntmt. Hej, te jó isten! Most mit csináljak? — fohászkodik nagyot. Az asz- szontf csak nézi. hogy tusakodik öreg élelpárja. Tudja, hogy mi bántja. Segítene is neki, de nen akarja ilyenkor zavarni. Bízik férje becsületességében. Tudja, hogy az igazságot nehéz megtalálni, de Bagi Károly biztos ráakad. KOVÁCS ENDRE
