Népújság, 1953. október (79-87. szám)

1953-10-08 / 81. szám

PÎ E P Û J SÁG Î933 oSt't^ep *» * A HEVESI PETŐFI TSZ PÁRTSZERVEZETE MEGVÉDTE A SZÖVETKEZET BECSÜLETÉT HA HEVESEN valaki a Pe­tőfi tsz iránt érdeklődik, általá­ban olyan véleményt hall, hogy „nem sok tagja van, de azok igyekvő szorgalmas emberek, akik nem félnek a munkától.” Valóban így van ez. Az 1949- ben alakult Petőfi nem tartozik a rossz szövetkezetek közé, s ez a tagok jó munkájának köszön­hető. Az elmúlt évek alatt, ez a szövetkezet is megvívta harcát a maradísággal, az ellenséggel, a hanyagsággal, a nemtörődöm­séggel. Eleinte forrott, mozgott a. tagság, mint a hordókban a must, később mindinkább tisz­tult, kikerültek ai csoportból az elégedetlenkedők, egyre egysé­gesebb lett a tagság. Kiállták a próbát — a becsület a szorga­lom próbáját. Mert bizony elein­te csak ez volt — igyekvés, be­csület, szorgalom. Vagyon a földön és az egy pár lovon tű! csak a tagságban volt, belül a szívben: az akarat. S ez meg­hozta a maga gyümölcsét. S most 20 ló, 29 szarvasmarha, 136 sertés, 380 juh, csaknem 300 baromfi csak az állatállomány — és megnövekedett a tagokban is az akarat. AZ ELSŐ ÉVEK nem voltak könnyűek. Idegen volt a közös gazdálkodás nehéz, szokatlan volt száz holdakban gondolkoz­ni, szervezetlen Volt a munka, kevés a jövedelem — de a leg- naigyob hiba, amelyből a többi is fakadt: a pártszervezet rossz munkája volt. A pártszervezet nem volt motorja, lendítője a munkának, nem éltek pártéletet, a páritagok csak annyiban kü­lönböztek a többiektől, hogy' ha­vonta: pártbélyeget vettek — ezt se mindnyájan — a párttagok példamutatása, a pártonkívü- liekkel való foglalkozás csak látszólagos volt, nem voltak rendszeresen vezetőségi ülések, a taggyűlések el-elmaradozíak, s mindez igen kihatott a mun­kára, a csoport fejlődésére. Azután új vezetőség került a párt élére, s ahogy javult »párt- szervezet munkája, úgy nőtt, izmosodott a csoport. A rendsze­resen megtartott vezetőségi ülé­seken nrndig a csoport legége­tőbb problémája került napi­rendre, egyre több szó esett a kommunisták munkájáról, a pártonkívüliek mozgósításáról, és ez nem maradt csak szó. a havonta megtartott taggyűlések szin'o lökésszerűen vitték előre a munkát, a szövetkezet megszi­lárdítását. Ez év elején senki nem gondolt volna arra, hogy valami megzavarná ezt a har­móniát. Nem gondoltak azért se, mert az ősszel annak ellenére, hogy aszályos év volt, elég szé­pen jutott a munkaegységekre, s akik egész évben dolgoztak, bíz­va néztek az új gazdasági év elé. MÉGIS, EZ ÉV júliusában, augusztusában megindult a cso­portban is a suttogás — a kilé­pésről. Hogy lehet kilépni, mik a feltételek stb. Nem volt ez a* hangulat olyan erős, hogy köz­vetlenül veszélyeztette volna a munkát — ez is a pártszervezet előbbi jó munkáját igazolja — de mégis foglalkoztatta a tago­kat, több tagban visszatért a már eltemetettnek vélt gondolat — a magántulajdon, az egyéni gazdálkodásft csábítása. Még a párttagok közül is akadt egy- kettő, aki a kilépés gondolatával foglalkozott. Balog János elvtárs április­ban került Hevesre, a csoportba. Szorgalmas, igyekvő ember, augusztus 10-re 136, felesége pedig 46 munkaegységet szer­zett. Kaptak is előlegbe búzát öt mázsán felül, ezenkívül ro­zsot is, árpát is. Balog elvtárs nem azért akart kilépni, mert kevés terményt kapott, belátta, hogy néhány hónapi munkájáért nem kaphat annyit mint aki év­elejétől dolgozik. Az bántotta őt, hogy elég sokat tévedtek a mun­kaegysége írásánál, az is fájt, hogy mikor .már 40 munkaegy­séget ledolgozott, 50 kiló búzát kért előlegbe, és nem kapta meg. Általában tele volt problé­mával, ami abból adódott, hogy a nyáron kezdett új életet — semmi nélkül. Mikor a pártszervezet vezető­ségének tudomására jutott, hogv milyen gondolat foglalkoztatja az egyes szövetkezeti tagokat, azonnal munkához látott. Veze­tőségi ülést hívtak össze, s rész­letesen megbeszélték a pártta­gok a pártszervezet jeladatát ebben a harcban. Nehezítette munkájukat, hogy nyíltan — a pártszervezet, vagy a szövetke­zet vezetőségének — nem szól­tak a kilépők, csak egymás kö­zött járt» a szó. Szégyelték ma­gukat azok, akik a kilépéssel foglalkoztak és többen nem is tudták megindokolni, miért is akarnak kilépni. A PÁRTSZERVEZET, a kom­munisták harcba indultak a esc port megvédéséért. A pártveze­tőség tagjai — különösen Ma­gyar László titkár elvtárs — a kommunisták mindent elkövet­tek, hogy megszüntessék a kilé­pés hangulatát. Munkakezdet előtt, ebédszünet alatt előkerül­tek az újságok, melyek szinte ontották a termelőszövetkezetek­nek nyújtott kedvezményekről szóló rendeleteket. Özv. Sail a: Józsefné párttag kiszámolta Földházi Sándorné idős asz- szonynak, hogy mennyivel kere­sett többet, mintha másutt dol­gozott volna. Barna László elv- társ a párttagok nevében be­szélt, mikor kijelentette: „A csoport nem megy szét, ha tízen maradunk, akkor se." A párttagok bátor kiállása, a-z érvek, az időben végzett felvilá­gosító munka szinte napról nap­ra éreztette hatását. Csaknem minden szövetkezeti tag agitá­torrá vált. Ha egy kis idő voit — míg a verejtéket 1 etöröl íék — a szövetkezetről beszéltek. Nagy Sándor idős, 65 éves ember. Pártonkívüli népnevelő. Egy hold földet és egy fé; hold sző­lőt hozot a csoportba, az elmúlt év márciusában. Elmondta a többieknek, hogy azelőtt 32 évig különböző földbirtokokon ker­tészkedett. Nem volt olyan rossz dolga mint a cselédeknek, de a mostani életét nem cserél­né fel a régivel semmi pénzért. Egyedül dolgozott ebben az év­ben, előlegben 9 mázsa búzát, három mázsa rozsot, és árpát vitt haza. Míg » földbirtokokon do'gozot, jóformán semmijük nem volt. Amit kapóit, azt fel­élte a család. Most megvan a kenyere, otthon tehene, két hízó­ja van, szépen termett a háztáji­ban kukorica és burgonya, nincs semmi baja gondja. ,,Bennem fel se merült a gondolat, hogy kilépjek — mondja —, tudom, hogy nem jobb, hanem rosszabb lenne, ha újból kezdeném az egy hold földemen és a féif hold szőlőmön.” BESZÉLTEK a népneve'ők a régi életről, de még többet a jövőről, melyet a kormánypro- gramm tükrében látnak. Szó volt a kétszázezer forint adós­ság elengedéséről, a termelőszö­vetkezeteknek pyujtott 10 szá­zalékos engedményről — amely több mint 30 mázsa kenyérga­bonát, 21 mázsa takarmányga. bonát, 10 mázsa szénát, csak­nem 8 mázsa napraforgót, 14 mázsa burgonyát, 5 mázsa ní­zottsertést két mázsa baromfit, 8500 liter tejet jelent a csoport­nak — és valamennyi kedvez­ményről, melyek jobbá teszik a termelőszövetkezetekben dől gő­zök életét. De a döntő változást a szeptembér elején tartott tag­gyűlés hozta, melyen a pártta­gok vállalták: megvédik a szö­vetkezetét. És most már nincs olyan tag. aki arról beszélne, hogy kilép a szövetkezetből. Balog elvíárs is meggyőződött arról, hogy magának és család­jának ártana, ha kilépne és most azzal foglalkozik, hogy a tavasz- szal az állam támogatásával há­zat épít. Minden szövetkezeti tag igyekszik, most még jobb mun­kát végezni, a még szebb élet érdekében. Kiásták már a bur­gonyát, lendületesen folyik a vetés, befejezéséhez közeled'k a cukorrépa ásás és hétfőn este a párivezetősegi ülés elhatározta: biztosítják, hogy ebben a hónap­ban befejeződik az őszi munka, a betakarítás, a vetés, A pártszervezet-, a kommun's- tás a szilárd tagokra támasz­kodva megvédi ék a szövetkeze­tét. Jobban megy most a mun­ka. mint bármikor, a szövetke­zeti tagok tele vannak kedvvel, derűvel, a még szebb életbe ve­tett hittel. Terveznek gondolkod­nak, hogyan tehetnék még gaz­dagabbá szövetkezetüket. Ta­vasszal 15 hold szőlőt telepíte­nek. a Cigler-tanyán ássák a siiógödröt, jegyzik a békeköl­csönt — vasárnap estig a tag- | ság 80 százaléka jegyzett — ké- | szülnek a politikai és szakmai oktatásra, tele vannak tervvel, munkával. A CSOPORT munkáját külö­nösen figyelik most az egyéni­leg dolgozó parasztok, akik kö­zül két hónappal ezelőtt sokan azt mondták: vége a Petőfinek. S most, hogy meglátták a tag­ság akaratát, többen érdeklőd­nek ..hogy lehet bejutni közé- lek.” Nagy Sándor pártonkívüli népnevelővel Pocsai János be­szélt, hogy lennének vagy nyol­cán, akik be szándékoznak lépni és Ficsor Zsigmondnál is többen érdeklődtek már. A pártszervezet feladata, hogy továbbra is harcoljon a csoport megszilárdításáért, hogy mind erősebbé váljon a szövet­kezeti tagokban: helyesen tették, hogy a közös utat választották, hogy mind több dolgozó paraszt kövesse példájukat. Papp János LÍVELÍlŐm ÍRJÁK... Igen sok levél érkezett szer­kesztőségünkbe, melyben üzemi, falusi levelezőink a munkában elért ió eredményekről számol­nak be. GÁL LASZLO a gyöngyösi XII-es akna dolgozója a követ­kezőket írja: „örömmel és büszkén írom, hogy mint DISZ- tag vállalásomat szeptember 25-e helyett, már 24-én teljesí­tettem, s terven felüt 20 köb­méter szenet adtam népgazda­ságunknak... Augusztusban még csak 126 százalékot értem el, szeptemberben már 131 szá­zaikra emelkedett teljesítmé­nyem”, HERMAN FERENC, a Recski Ércbánya igazgatója arról szá­molt be levelében, hogy a■ bá­nya fúvószenekara Török And­rás ÜB-einök vezetésével felke­reste a Mátraderecskén lakó élenjáró ércbányászokat, hogy kimagasló szeptemberi teljesít­ményükért zenével köszönése őket. DUDÁS MARIA, a hatvani járási tanács agropropagandis- tája, a csányj Kossuth termelő­szövetkezeti csoportró; számot be. Mint írja, a Kossuth tszcs tagsága leváltotta Sipos János elnököt, aki szervezte a kilépést. A volt elnök emelleit semmi munkát nem végzett, volt ügy, hogy napokon keresztül nam látták. Mióta új elnök van, megváltozott a hangulat, Egyre kevesebb a kilépők száma, sőt már eddig négy új tag is lépett be a csoportba. KOSA LAJOS, a Munkaerő­tartalékok Hivatalának vezetője Vámosi Ilona 19 éves makiári lány MTH-hoz intézett levelét közölte velünk. Mint a levél közli, Vámosi Ilona idén május­ban szerződött a 44/5-ös számú építési vállalja thoz, havi keresete 1020 forint. Szép tiszta szállása van, napi három forintért bősé­ges, változatos ebédet kap. Most építenek korszerű ebédlőt, a nők számára külön zuhanyozót, öl­tözőt. Minden hónapban haza­utazik Maki árra, a 70 forintos vasútjegyet ingyen topja a vál­lalattól. BOLYOS BÉLA Hatvanból arról ír, hogy meglátogatta Tannaőrsön lakó apósát, aki szövetkezet; tag. Aoósa elmon­dotta, .hogy semmi pénzért nem lépne k; a csoportból, megmu­tatta búzával, kukoricával telt kamráját, az ólban két hízóját. Kijelentette, hogv most érzi magát igazán boldognak, NAGY ISTVÁN, a Téglagyári Egyesülés dolgozója* arról szá­mol be, hogyan érte el az Egye­sülés szeptember hónapban a 111.4 százalékos tervteljesítést. SARI ANNA, a kerecsenéi DISZ-szervezet vezetőségének tagja a köicsönjegyzésről szá­mol be, s megírta, .hogy a fia­talság boldog jövőjére jegyzett ő maga is 100 forintot, Több mint s.záieicr foriniat jegyeztek az tgri Kiskereskedelmi Vállalat áoroiói Az Egri Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói kisgyülésen tárgyalták meg a kormány fel­hívását a Negyedik Békeköl­csön-jegyzésre. Szó esett ezen a kisgyülésen a bérrendezési határozatról, valamint a pre­mizálási - rendeletről, melyen keresztül újból érezhették a ke­reskedelem dolgozói a párt és a kormány megbecsülését. Rö­vid idő alatt a vállalat 279 dol­gozója 104.700 forintot jegy­zett a Negyedik Békekölcsön­ből, Jó munkát végeznek a rózsaszentmártoni népnevelők A rózsaszentmártoni nép­nevelők ió munkát végeznek » Negyedik Békekölcsön jegyzésé' nek ideje alatt. Érvekkel gaz­dagon felszerelve felkeresnek minden házat, s közvetlen sza­vakkal mondják el, miért kéri államunk kölcsönbe dolgozó népünk forintjait, mit ielenteit már eddig is Rózsaszentmár- tonnak a kormány programmja. Elmondották, hogv a beadási kötelezettség 10 százalékos csökkentése 220 mázsa többlet- terményt, a 15 százalékos jö­vedelemadó csökkentés pedig 172 ezer forint megtakarítást jelent a község dolgozói szá­mára. Sok szó esett a tartalék­földek hasznosításának kedvez­ményeiről is — nincs a köz, ségben már gazdátlan tartalék- terület — az árleszállítás, s a minisztertanács számtalan más határozatának jelentőségéről. A dolgozók örömmel fogad­ták a népneveló'k szavait. Ka­szás Pálné elmondotta, hogv örömmel jegyzi a Negyedik Bé­kekölcsönt, mert tudja, hogy ezzel öregségp naoiait teszi nyugodtá, gazdagabbá. Hor­váth Józsefné, aki elsők között jegyzett ie, elmondotta', hogy az életszínvonal további emelé­sére. az olcsóbb élelmicikkekre, ruházatra adja kölcsön forint­jait. Dorner Lajosné MNDSZ-titkár Jegyeznek az egri dolgozó parasztok Egyre több azoknak az egri dolgozó parasztoknak a száma', akik józan megfontolás után örömmel jegyzik a Negyedik Békekölcsönt, özv. Molnár La­josné, Deméndi-utca 10. szám alatt lakó dolgozó parasztasz- szonv a következőket mondotta jegyzésekor: „Boldogan jegy­zek, mert négy gyermekem mind tanulhatott-, az egyik most érettségizik. A múltban nem lett volna módjuk a tanu­lásra, éppenúgy, mint nekem.” Bárdos Imre, Cifrapart-utca 3. szám alatti lakos, egyénileg dolgozó paraszt elmondotta az MNDSZ népnevelőknek, hogy bármivel fordult a pártszerve­zethez, mindig segítségre, tá­mogatásra. talált. Számtalan se­gítségét érezte már kormá­nyunk gondoskodásának is — ezt akarja meghálálni jegyzésé­vel, de kölcsönadott forintjai­val a dolgozó parasztság élet- színvonalának további emelését is segíteni akarja. Miskolci Gáborné, Zombori- út 16. szám alatt lakó dolgozó paraszt, akinél az MNDSZ-asz- szonyok békeházat avattak, a következőket mondotta: „Ilyen boldog még sohasem voltam, amellett, hogy a beadás énne­kem hazafias kötelességem, még azzal i,s megtisztelnek, hogy eljöttek felköszönteni. A múlt­ban nem volt becsülete a ma­gamfajta embernek, azért to­vábbra is igyekszem a munká­mat beosülettel elvégezni, hogy állampolgári kötelezettségem teljesítésével, s most jegyzé­semmel, segítsem a kormány­programul megvalósítását. Csikós Istvánné MNDSZ városi titkár ISMERD MEGA zúOfduniét A kujbisevi vízierőmű építkezésének szakszervezeti könyvtárában Egy könyvtár a A krasznodari határterület Bu- gyonnij kolhozának kultúr ottho­nában két termet foglal e"l a könyvtár. Az egyik az olvasó­terem, a másikban adják ki a könyveket. — Nagyon szeretik nálunk a könyveket — mondja GHkerija Jermasova, a könyvtár vezető­je. — Négyezerötszáz könyvünk legnagyobb része mindig kézben van. A legtöbb olvasó a kolliozpa- raszfok és gyermekeik közül ke­rül ki. De a falu tanítói, orvosai, agronómusai is állandóan láto­gatják a könyvtárat, amely a legkülönbözőbb könyvekkel ren­delkezik. Vannak politikai, szép- irodalmi, tudományos és mező- gazdasági müvek. A gyermeke­ket szép mesekönyvek, a fiatalo­kat történelmi regények, ifjúsági művek várják. Az olvasók mindig megkaphat­ják Tyimlrjazev, Micsurin, Vil- jamsz művert, a legújabb agro- nomiai könyveket, amelyek segí­tik a kolhozparasztokat és a gép­állomás dolgozóit az agrotechni­kai, zoctcchnikai és gépkezelői tanfolyamokon szerzett tudásuk kibővítésében. A szovjet parasztok tudás­szomja azonban nem elégszik meg a mezőgazdasági tudomá­nyokkal. Különösen politikai lá­tókörük szélesítésére töreksze­nek. A politikai ismeretek terjesz­tésében természetesen a pártok­tatásé a fő szerep, de nem cse­kély a könyvtár szerepe sem. Gazdag és nagy választék áll a koihozparasztok rendelkezésére a politikai és elméleti könyvekből. A kc'.hoztagok nagyon szeretik a szépirodalmat. Meggyőződhe­tünk erről, ha kiemeljük egy-két olvasó könyvtári céduláját. Grigorij Krolevec, a kolhoz ko­csiszínvezetője legjobban a tech­nikai könyveket szereti, de sok szépirodalmat és politikai tárgyú könyvet is olvas. Könyvtári je­113.000 közül gyén láthatjuk annak a 33 könyv­nek címét, amelyet az elmúlt félévben olvasott. Szerepel itt a XIX. pártkongresszus anyaga, gépkocsikról szóló szakkönyvek és sok szépirodalmi könyv, köz­tük Goncsár: „Zászlóvivők” cí­mű regénye, Balzac: „Eugenie Grandet” című müve stb. Mihail Ljah kolhozparaszt a mezőgazdasági szakkönyveken kívül sok szépirodalmi művet ol­vas, köztük Szimonov: „Nappa­lok és éjszakák” című regényét, Galsworthy „Forsyte Saga”-ját, Fucsik „Üzenet az élőknek” cí­mű könyvét. Jekatyer'ma Poiikarpova idős kolhczparasztasszony legutóbb Tolsztoj, Korolenko, Gorkij, Ma­jakovszkij és Balzac műveit ol­vasta. Ezek a felsorolások is ké­pet adhatnak a szovjet paraszt­ság kulturális színvonaláról és igényeiről. A könyvtár olvasóértekezlete­ket is rendez. Legutóbb Fagya- jev „Ifjú Gárdá”-ját beszélték meg az olvasók. Az értekezletet gondosan előkészítették. Tatjá­na Karpenko középiskolai or<?»z irodalomtanárnő előadást tartott a regény történelmi alapjai és nevelő „jelentősége” címmel, Anatolij Csernogorav, egy kol­hozparaszt fia, a mezőgazdasági gépek technikumának hallgatója pedig az ifjúgárdisták ábrázo­lásáról beszélt. Összesen öt be­számoló hangzott el a nagysike­rű olvasókónferencián, amelynek 300 részvevője volt. Nyáron a könyvtár forgalma kisebb, mint ősszel vagy télidő­ben, hiszen az olvasók legna­gyobb része kint dolgozik a föl­deken. Ezért a könyvtár a szán­tóföldi munkák idejére mozgó­könyvtárat szervezett, amely rendszeresen felkeresi a távo­labb dolgozó brigádokat. így működik a 113.000 szov­jet falusi könyvtár egyike. Irta: Mihail Szuhanov Sikerek a könyvhét első napjain Ünnepélyes külsőségek között nyílt meg a könyvhét az elmúlt vasárnap Heves-megyében. A községekben és üzemekben könyvkiállílásotot, valamint könyvvásárokat rendeztek, me­lyen többezer kötet könyv várja az olvasni, tanulni vágyó, dol­gozókat. A könyvhéten irodalmi estéket és olvasó megbeszélése­ket tartanak, melyeket már ed- d:g is nagy érdeklődéssel kísér­tek dolgozóink. Tiszanánán pél­dául a vasárnap megrendezett irodalmi estre zsúfolásig meg­telt a kultúrház nagyterme. A jelenlévő dolgozó parasztok nagy érdeklődéssel hallgatták Szabó Pál Kossuth-díjas író „Uj föld" című müvét, melyei Szabó Ferenc, az írószövetség tagja ismertetett. Az est kereté­ben fellépett a község kulfúrcso- portj-a is mely nívós műsorral szórakoztatta a megjelenteket. A könyvhét továbbra sem szű­kölködött » gazdag programmal. Hétfőn este Hatvanban, kedden este pedig Egerben ismertette Túri Zsuzsa írónő „Egy fedél alatt” című művét. A hét kér«' tében rendezett irodalmi estekeil az új írók mellett a klasszikusok műveit is ismertetik. Boldogon Mikszáth Kálmán „Különös há' zássá g”, a Gyöngyösi Váltó* és Kitérőgyárban Gorkij .Anya' című művét vitatják meg 1 részvevők. t I A Hevesmegyei Népkönyvtár olvasótermében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom